|
|
|
2020-04-14 19:54:15, kedd
|
| |
| |
Őszi rapszódia
1.
Még az őszi virágok közt
tallóznak a méhek,
Most gyűjtik a gyümölcsök is
magukba a mézet.
A zsibongó iskolákat
nagy méh-kasnak vélnéd,
ott meg az ifjúság gyűjti
a tudomány mézét.
Végefelé jár s az őszbe
fordul az esztendő,
de a múló időben is
épül a jövendő.
2.
A hegyen a diófa még
fejedelemkedik,
pedig minél többet terem,
annál jobban verik.
Korai szőlőtőkéket
ellepik a részeg
darazsak s rácsapnak sötét
felhő-seregélyek.
Népesül a hegy. Még csak az
üres hordók kongnak,
de már nagy a készülődés:
szüret lesz maholnap !
3.
Mezőt, völgyet, vízpartokat
reggelenként köd lep.
Már a vándormadarak is
útra készülődnek.
Legjobb idő a szeptember
nagy turistaútra,
világlátni mehet, kinek
erszényéből futja.
S ha nem futja?...Térkép mellett
béküljön meg azzal:
képzeletben elszállhat a
vándormadarakkal.
4.
Nappal sok verőfény.
De csípős a reggel.
Terítve már a föld
arany levelekkel.
Alma-, must-illattól
a levegő részeg,
a könnyű szelek is
ettől fütyörésznek.
Otthonokba árad
kertek, hegyek kincse,
hogy ősz, tél borúját
legyen, mi enyhítse.
5.
Piros almák, sárga körték
ragyognak a meleg
verőfényben, mint eleven,
illatos ékszerek.
Amint az év, a föld adott,
betakarítva már,
betelt raktár, kamra, hombár,
s kiürült a határ.
Jöhetnek a lakodalmak,
lesz kedv, bor, bő étek...
...De ezért a hálaadást
el ne feledjétek!
6.
Az október legszebb:
csupa szín, fény, illat.
Még sok fa zamatos
gyümölcsöket hullat,
mint a bölcs ember, ki
nagy útját megjárta,
őszbe ért s tudja, hogy
nem sok van már hátra,
s élete szellemi,
lelki kincsét addig
osztogatja, míg a
Télbe nem hanyatlik.
7.
Csörtetés, zaj veri fel a
csalitot, a pusztát:
itt a vadászat ideje,
ropognak a puskák.
Fácán, fogoly, nyúl ezrével,
kerül terítékre,
de a fogunk hiába vár
a vadpecsenyére.
Könnyű dolog a védtelent
puskával megölni.
De a vadhús magas árát
ki tudja ,,lelőni?"
8.
Elhalt a szüreti
zaj a hegyoldalon.
Már a pincék mélyén
zúg a forradalom.
Isten adta ezt is
áldásnak, nem rossznak:
jó, ha az emberek
néha vigadoznak.
Betegnek erőt ád,
érzelemnek szárnyat,
zászlót bont az öröm,
enyhül a búbánat.
9.
Rozsdásodik a lomb,
csorog a fák vére:
vérpiros bokrok guggoltak
az erdő szélére.
A szőlőlevélről
lekopott a permet.
Betakarítva már minden,
amit a föld termett.
Így majd megbirkózunk
a közelgő téllel:
Istenadta hittel, zsírral,
borral és kenyérrel.
10.
A lombok sárgák,
pirosak, lilák.
Minden fa egy-egy
óriás virág.
Az utcákon már
sül a gesztenye.
Gondolkodik az
ember: - megvegye?
Igaz, jó, lisztes,
édes a bele,
csak hát ne lenne
férges a fele!
11.
A szél már a sárga avart
kezdi hordani.
Kiütköztek a természet
hullafoltjai.
Napsütésben is gőzölög
már a lehelet.
A szegény fák levetkőzve
várják a telet.
Búsan nézi egy varjú, hogy
a táj holt, sivár,
s jó magyarán ennyi csak a
véleménye: - Kár !
12.
Bár beteg se vagy, úgy érzed,
benned valami fáj.
Elszomorít, lever a zord,
bús novemberi táj.
Vaksin hunyorog a nap is
most a fejed fölött,
jajongó vadlibák éke
hasítja a ködöt.
Nem látni őket, csak keserves
hangjukat hallani.
Egy jó vadász sem tud közéjük
odadurrantani.
13.
Góréban a tengeri már,
ott kinn semmi sem maradt.
Piros paprikafüzérek
csüngnek az eresz alatt.
Eső zuhog... Sár... Búskomor
zúgása van a szélnek.
Sötét a kietlen világ,
csak a libák fehérek.
Csapkodják és virityelik
a lúdbőröző vizet.
...Lám, vannak még, kiknek ez a
zord idő is élvezet.
14.
Sáros a föld,
telt az árok.
Szél süvít fönt
s varjú károg.
Aludni tér
a természet,
de alvása
nem enyészet:
Hadd aludja
át a telet,
majd felkelti
a kikelet.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: vándormadarakkal, paprikafüzérek, fejedelemkedik, vándormadarak, szőlőlevélről, odadurrantani, vadpecsenyére, hullafoltjai, reggelenként, szőlőtőkéket, megbirkózunk, gyümölcsöket, fütyörésznek, vízpartokat, turistaútra, betakarítva, gondolkodik, napsütésben, készülődnek, erszényéből, rozsdásodik, hegyoldalon, verőfényben, képzeletben, levetkőzve, forradalom, szeptember, vigadoznak, érzelemnek, készülődés, seregélyek, otthonokba, levelekkel, osztogatja, kiütköztek, lakodalmak, őszi virágok, zsibongó iskolákat, ifjúság gyűjti, tudomány mézét, múló időben, levegő részeg, könnyű szelek, föld adott, október legszebb, bölcs ember, vadászat ideje, fogunk hiába, vadhús magas, pincék mélyén, erdő szélére, föld termett, Bódás János,
|
|
|
|
|
|
| őszi virágok, zsibongó iskolákat, ifjúság gyűjti, tudomány mézét, múló időben, levegő részeg, könnyű szelek, föld adott, október legszebb, bölcs ember, vadászat ideje, fogunk hiába, vadhús magas, pincék mélyén, erdő szélére, föld termett, közelgő téllel, lombok sárgák, sárga avart, fejed fölött, eresz alatt, kietlen világ, libák fehérek, lúdbőröző vizet, vándormadarakkal, paprikafüzérek, fejedelemkedik, vándormadarak, szőlőlevélről, odadurrantani, vadpecsenyére, hullafoltjai, reggelenként, szőlőtőkéket, megbirkózunk, gyümölcsöket, fütyörésznek, vízpartokat, turistaútra, betakarítva, gondolkodik, napsütésben, készülődnek, erszényéből, rozsdásodik, hegyoldalon, verőfényben, képzeletben, levetkőzve, forradalom, szeptember, vigadoznak, érzelemnek, készülődés, seregélyek, otthonokba, levelekkel, osztogatja, kiütköztek, lakodalmak, virityelik, feledjétek, csapkodják, elszállhat, elszomorít, világlátni, gyümölcsök, véleménye, istenadta, hangjukat, guggoltak, rapszódia, ragyognak, védtelent, iskolákat, rácsapnak, terítékre, természet, tallóznak, novemberi, gesztenye, lúdbőröző, hanyatlik, kenyérrel, csörtetés, hálaadást, puskával, áldásnak, verőfény, megjárta, enyhítse, szellemi, maholnap, vadászat, ékszerek, jöhetnek, illattól, ropognak, béküljön, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
105 db bejegyzés |
| e év: |
367 db bejegyzés |
| Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3406
- e Hét: 9652
- e Hónap: 38964
- e Év: 226766
|
|
|
Offline
