Belépés
schama.blog.xfree.hu
...de ha megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek; ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a Mennyb... B.M. Schama
1979.11.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Víz - a jövő kihívása
  2006-10-15 22:23:28, vasárnap
 
   
  Víz

1. Víz - a jövő kihívása [1]

A vízkészletekkel kapcsolatos globális aggodalom jelentős része a népesség növekedéséhez és az egy főre jutó, fajlagos készletek csökkenéséhez kötődik. Az emberiség szaporodása exponenciális, a 21. század végén a Föld lakossága meghaladhatja a 10 milliárdot. Jelenleg a népesség 4-6 %-a küszködik a fizikailag elégtelen mennyiségű vízből adódó gondokkal, ám gazdasági okok miatt mintegy 20 % nem jut biztonságos ivóvízhez, elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában. Miután a szaporulat elsősorban a vízben ma is szegény ázsiai és afrikai térségekben nagy (a népesség sok országban 20 év alatt megduplázódik), 2025-re számuk - az éghajlatváltozás hatásainak függvényében - akár többszörösére is nőhet.
A hidrogeológusok vízstressz súlytotta országnak nevezik azokat az országokat, amelyeknek a rendelkezésre álló éves vízforrása lakosonként 1000-2000 m3. Amikor ez az érték 1000 m3 alá esik, az országot vízhiányosnak tekintik - vagyis a víz hiánya az élelemtermelés, a gazdasági fejlődés és a természetes rendszerek védelmének súlyos korlátjává válik. Ma 26 ország összesen 232 millió lakossal tartozik a vízhiányos kategóriába. Ezek főként afrikai és a közel-keleti országok, de ide tartozik Európából Hollandia, Belgium és Magyarország is. [5]
A probléma az elsősorban a fejlődő országokra jellemző városiasodás miatt felerősödve jelentkezik (átláthatatlan vízi infrastruktúra, felszín alatti vizek túlzott mértékű kihasználása, a járványok nagy száma, az árvizekkel szembeni kiszolgáltatottság stb.). Jelenleg közel 1 milliárd ember él biztonságos ivóvízellátás nélkül, 2-3 milliárd pedig megfelelő szennyvízelvezetés nélkül. Számuk huszonöt éven belül megkétszereződhet.
Számos újszerű vízminőségi gonddal is szembe kell néznünk (ez alól a fejlett világ sem kivétel): például az egyelőre ismeretlen hatású szteroidok és a nagy távolságú repülés okozta potenciális járványok. Ma évente több ezer újabb, jelentős részben perzisztens és toxikus vegyületet szintetizálnak, amelyek piciny koncentrációját még a legfejlettebb műszerek birtokában is nehéz meghatározni, nem beszélve a hatásukról; az USA Környezetvédelmi Hivatalának (EPA) becslése szerint évente mintegy fél millió tonna peszticidet használnak az országban, amelynek nem elhanyagolható része jut a vizekbe.
De említhetők a paraziták (Cryptosporidium, Giardia lamblia stb.), amelyeknek más az életstílusa, mint a baktériumoknak, és a toxikus kék algákhoz hasonlóan nagy ellenállást tanúsítanak a megszokott fertőtlenítési eljárással (klórozás) szemben.
Az egy főre jutó, csökkenő vízkészletek jelentős része - ésszerű ráfordításokat feltételezve - használhatatlanná válik a fokozódó szennyezések miatt. A ma társadalma olyan nagy mennyiségű szennyező anyagot juttat a vizekbe, hogy azt sem a kémiai folyamatok, sem az élővilág nem képes feldolgozni. Az elmondottak alapján a növekvő léptékű, vízzel kapcsolatos bajok roppant sokfélék: járványok, oxigénhiány, eutrofizálódás, nitrátosodás, savasodás, természetidegen toxikus szervetlen és szerves mikroszennyezők megjelenése, a fajlagos készletek csökkenése, az éghajlatváltozás hatásai, a nagy léptékű, súlyos árvizek szaporodása és egyebek. A valószínű jövőt - helytől függően - mindezek együttes megjelenése és meglepetések fogják jellemezni. Aggodalomra tehát bőségesen van okunk.


2. Víz a Földön [2]

A Föld felszínének 70%-át víz borítja, aminek 98 %-a, az óceánokat alkotja. Az édesvíznek viszonylag kis része található a folyókban, az atmoszférában és a tavakban. A világ legidősebb és legmélyebb tava a Szibériában található Bajkál tó, a folyékony felszíni édesvíz mintegy 20 %-át tartalmazza. Kb. ugyanennyi víztömeg van az észak-amerikai Nagy Tavakban.
Közvetlen ivóvíz-kitermelésre a Földön föllelhető összes víznek alig 0,307%-a alkalmas, és ebben a mennyiségben már benne vannak a kitermelhető felszíni vizek, a folyók, a tavak édesvizei, de még a felső rétegvizek is. [3]
A legtöbb felszíni édesvíz az Antarktisz jégpáncéljában található. A másik fő édesvíz- tartalék a talajvíz. A tavakban relatíve kis mennyiség található. A sós tavak vízmennyisége hozzávetőleg megegyezik az édesvizű tavakéval. A legbizonytalanabb a talajvíz mennyiségének becslése.
• Óceánok: 1.322.000.000 km3
• Poláris jégsapkák és gleccserek: 29.200.000 km3
• Talajvíz (felszínközeli): 24.000.000 km3
• Tavi édesvíz: 125.000 km3
• Sós tavak és beltengerek: 104.000 km3
• Talajvíz (mélyebb rétegben) 65.000 km3
• Légköri pára: 14.000 km3
• Folyók és patakok: 1.200 km3
• Felszíni vízfolyás a tengerekbe: 37.000 km3 /év
• Felszín alatti vizek bejutása a tengerbe: 1.000 km3 /év
• Csapadék.
o óceánba 412.000.000 km3 /év
o szárazföldre és tavakra 108.000.000 km3 /év

A legkevésbé ismertek a kontinentális sós tavak, amelyek majdnem annyi vizet tartalmaznak, mint az édesvizi tavak. Megkülönböztethetőek a kissé sóstól egészen a magas sótartalmúak is. Néhányuk sósabb, mint a tengervíz. Legtöbbjük nagy kontinensek belsejében alakult ki az édesvíz elpárolgásával. Ilyen pl. az Egyesült Államok Utah államában található Nagy Sós tó (Great Salt Lake). A sós tavakban, amelyeket athalassohalinoknak nevezünk, a Ca, Mg, SO4-ionok bepárlásából származó sók vannak túlsúlyban. Néhány sós tó - beleértve a legnagyobbat - tengermaradvány. Legnagyobb mennyiségben Na+ és Cl- ionokat tartalmaznak.
Több mint egy millióra becsülik a tavak számát a Földön, amelyek kicsik és édesvizűek. A világ legnagyobb tava - mind területileg, mind térfogatilag - az óriási és sós Kaszpi-tenger, amely a hajdani Szovjetunió és Irán határán található. Ezt követik a sorban az Egyesült Államokban található Felső-tó és a Kelet-Afrikában található Viktória-tó, amelyek a Kaszpi-tengernél kisebb területűek.
Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik, miután a természetes körforgásban kevesebb mint 1000 m3/fő/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vízkészletének több mint 90 %-a külföldről származik, vizeink alvízi jellegűek, így folyóink vízminőségét és mennyiségét sincs módunk szabályozni. Miközben a vízkészleteink egyelőre fedezni képes az ország vízigényét, problémát jelent, hogy míg a vízkészletek kb. 85 százaléka a Duna és 15 százaléka a Tisza vízrendszeréhez kötődik, addig a felhasználásban az igények 59 százaléka kötődik a Duna és 41 százaléka a Tisza vízrendszeréhez, így különösen aszályos időszakokban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkezhetnek. [3]

3. A vízkészlet osztályozása [4]

A Föld vízkészletének csak elenyésző hányada vesz részt a természeti körforgásban. Ez a dinamikus vagy megújuló vízkészlet. A másik hányad, amely nem részese a körfolyamatnak, az állandó vagy statikus vízkészlet.
A víz természeti körforgása során előforduló vítzféleségek felosztása:
- csapadékvíz
- felszíni víz
- folyóvíz
- állóvíz (tó, tározó, tenger)
- felszín alatti víz
- parti szűrésű víz
- talajvíz
- rétegvíz
- karsztvíz

Csapadékvíz
A levegő páratartalmából, a fizikai tényezők megváltozásának hatására jön létre. Főleg a felszíni vízkészletet gyarapítja, de a felszín alatti víz utánpótlása szempontjából is jelentős. A csapadékvíz keletkezése pillanatában már gázokat old ki a levegőből. Nemcsak a levegő megszokott komponenseit oldja, hanem a levegő egyéb szennyezéseit is magába veszi. Lakott települések és főként ipari területek környékén a levegő mindig tartalmaz füstgázokat, kormot, pernyét, port sőt mikroorganizmusokat is.
Felszíni vizek
A csapadékvíz, miután a föld felszínér hullott, részben beszivárog a talajba, részben újból elpárolog a levegőbe, vagy felszíni vízként elfolyik.
Folyóvíz
A folyóvíz oldott és lebegő szerves és szervetlen anyag tartalma elsősorban a vízgyűjtőterület geológiai felépítésétől, a növényzet minőségétől és mennyiségétől, a társadalmi tevékenységtől, így a föld művelési módjától, a befogadott szennyvizek terhelésétől függ. A folyóvizek mindig tartalmaznak oxigént, ami az élőlények számára nélkülözhetetlen.
Állóvizek
Tavak, mesterséges tározók vize származásuk analógiája alapján is hasonló a folyóvizekéhez. Azonban a növények által előállított szerves anyag a tóban marad és a környezeti körülmények hatására a tó szerves anyagban egyre gazdagodik és eutrofizálódik. A civilizált környezet ezt a folyamatot befolyásolja, gyorsítja és megteremti a mesterséges eutrofizálódás folyamatát. A növényi tápanyagok tisztított és tisztítatlan szennyvizekkel, valamint talajerózióból származó bemosódással kerülnek a befogadóba.
Tengervíz
A tengerek felszínközeli rétege általában oxigénben túltelített a fitoplankton fotoszintézise következtében. Ez az oxigéntermelés légkörünk oxigénpótlásának tekintélyes része, a globális környezetvédelem egyik legnagyobb feladata, ezt veszélyeztetik napjainkban az egyre gyakoribb olajszennyezések.
Felszín alatti vizek
Partiszűrésű vizek átmenetet alkotnak a felszíni és a felszínalatti vizek között. A felszíni vizek közelében fúrt kutak az üledékes kőzet által megszűrt felszíni vizet csapolják meg.
Talajvíz a felszín közelében levő felső vízréteg vize, amelyre számottevően hatnak a meteorológiai viszonyok, s ezért hőmérséklete, kémiai összetétele változó. Porózus és hasadékos kőzetben egyaránt előfordulhat. Ha nagy vastagságú áteresztő összletet találunk a talajvíz alatt, akkor a tulajdonképpen együttdolgozó rendszerből a felső 20 m-ben tárolt vizet nevezzük talajvíznek.
Rétegvíz a porózus kőzetek hézagaiban helyezkedik el. Mélységi elhelyezkedése igen változatos. A talajvíz alatti, általában 20 m mélységtől több ezer méter mélységig - esetleg több, egymástól független rétegben - található meg. A két vízzáró réteg között elhelyezkedő és nyomás alatt álló rétegvizet - ha nyomása elég nagy ahoz hogy a vizet a felszín fölé juttassa kút fúrás esetén - artézi víznek is nevezik.

4. Az emberiség vízhasználata

A víz az ember számára nélkülözhetetlen. Fontossága elsősorban a közvetlen személyi fogyasztásnál érzékelhető, amikor ivóvízként és táplálékként fogyasztjuk, főzéshez, mosáshoz és tisztálkodáshoz használjuk. Gyógytényezőként is jelentős, hévizek és gyógyvizek alakjában. A víz aktív szerepet ölt be a termelésben is, ahol jelenlétével mint a termék előállításához szükséges alap- és segédanyag, energiahordozó vagy szállítóközegként tölti be szerepét. A mezőgazdaságban öntözéshez illetve a halgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen. [4]
A mindennapi életben használt termékek elkészítése nagy mennyiségű vizet igényel. Egy kilogramm papír előállításához akár 700 kg víz is kellhet. Egy kg acél gyártásához 280 kg víz szükséges. Az ipari tevékenységek együttesen közel egynegyedét fogyasztják a világ vízfelhasználásának. A legtöbb ipari országban - ahol az ipar a legnagyobb fogyasztó - gyakran az összes vízigény 50-80%-áért felelősek.[7]
A javuló életkörülmények miatt a világ vízigénye gyorsabban nőtt, minta a népesség: a jelenlegi 800 m3/fő felhasználás csaknem 50%-al magasabb, mint 1950-ben, és a felhasználás a világ legnagyobb részén tovább növekszik. [5]
Az egész világon 1950 óta több mint háromszorosára nőtt a vízfelhasználás, s a növekvő igényre általában azzal reagáltak, hogy több és nagyobb vízszolgáltató létesítményt építettek - különösen duzzasztógátakat és eltereléseket. [6]
Egyes becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg 2-3-szor annyi vizet használnak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít. Emiatt fokozódó mértékben hasznosítják a rétegvíz-tartalékokat, ami a talajvíz szintjének nem kívánatos csökkenésével jár, de egyre nagyobb mértékben kell a vízhiányt szennyezett felszíni vizek költséges tisztításával is fedezni. Egyes területeken már jelenleg is (pl. Kuvait), de a jövőben szélesebb körűen szükséges a tengervíz sómentesítésében rejlő, ma még nagyon költséges lehetőségek kihasználása is. [3]

5. A mezőgazdaság vízigénye

A legfőbb ok, amiért 1950 óta a víz felhasználása ugrásszerűen megnőtt, az öntözéses mezőgazdaság. Valójában az öntözés fogyasztja el a folyókból és kutakból kivett víz kb. kétharmadát. Indiában, amely az öntözött területet tekintve a vezető ország és a világ harmadik legnagyobb gabonatermelője, a talajvizet megcsapoló kismélységű fúrt kutak száma az 1950-es 3000-ről 1990-re 6millióra növekedett. Ma a víztartó rétegek látják el vízzel India öntözött területének több mint a felét.[8]
A várható élelmiszerigényt kielégítő növénytermesztés jórészt az öntözés terjedésétől függ. Ebben azonban nagy akadályokra kell számítanunk. A növekvő vízkitermelés miatt süllyedő talajvízsszint, a kimerült folyók és a gyorsan növekvő városi igények korlátozzák a mezőgazdaságnak jutó víz mennyiségét. Ráadásul a legtöbb öntözött földnek csökken a termékenysége a szalinizáció (szikesedés) miatt, vagyis mert állandóan sók halmozódnak fel az öntözött talaj gyökérzónájában. [9]

6. A felszíni vizek fogyatkozása

1995 májusának elején a mexikói kormány hitelfelvételi kérelmet nyújtott be az Egyesült Államokhoz. Az 1994 végi pezóválságot követő, nagy hírveréssel kísért kölcsönnel szemben ez a kérés nem dollárokra, hanem vízre vonatkozott - mintegy 2,8 millió köbméterre a Rio Grandeból. Észak-Mexikó nagy része már a harmadik évében járt egy súlyos aszálynak, amely tönkretette a termést és a marhaállományt. A folyóban feldúsuló sók elpusztították a halakat és más vízi élőlényeket. A rossz tervezés miatt Mexikó 5% híján a teljes tartalék készletét felhasználta, amelyre jogosult volt az Egyesült Államokkal 1994-ben kötött egyezmény értelmében, vagyis még nagyobb károkra számíthatott, ha nem kap még pótlólag vizet. Bár az amerikai kormány alig néhány hónappal korábban ígért 20 milliárd dollárt a mexikói gazdaság megmentésére, mégis amellett döntött hogy elutasítja a vízigénylést. Meghajolt Texas érvei előtt, miszerint egy Mexikónak adott kölcsön esetleg annyi vizet sem hagy a texasi farmereknek, amennyi saját maguknak kellene.
Az a tendencia, amely a mexikói esetben előrevetíti árnyékát, arról árulkodik, hogy miképpen alakíthatja a világ ügyeit a vízhiány az előttünk álló években. Az ember igénye és a rendelkezésre álló készlet közötti ellentmondás egyre nagyobb a világ nem egy tájékán. Süllyed a talajvízszint, folyók száradnak ki, s fokozódik a verseny a megcsappanó forrásokért. Ezek a feszültségek pedig elkerülhetetlenül fokozódni fognak a népesség szaporodásával. [10]
A folyók tönkremenetelének legtragikusabb következményei ott fordulnak elő, ahol azok tavakba vagy beltengerekbe ömlenek. Az Aral-tó medre, ahol egykor a Föld negyedik legnagyobb tava ringatózott, szinte teljes felületén sivataggá változott napjainkra, mert tápláló folyóit eltérítették, hogy gyapotot termesszenek a sivatagban. 1960 előtt az Amu-darja és a Szir-darja évi 55 milliárd köbméter vizet szállított az Aral-tóba 1981 és 1990 között együttesen szállított vizük átlagosan 7 milliárd köbméterre esett vissza. Az év jó részében ezek a folyók teljesen kiszáradnak alsó folyásuk mentén. [11]

7. A felszín alatti vizek süllyedése

Ahogy a folyók és tavak kihasználása eléri a felső határt, az emberek egyre nagyobb mértékben függenek a talajvíztől. Ma a kiterjedt víztartó rétegeket minden kontinensen megcsapolják és a talajvíz az ivóvíz elsődleges forrása 2 milliárd ember számára. A legfontosabb víztároló rétegeket majdnem mindenhol természetes visszatöltődésük üteménél sokkal gyorsabban ürítik ki. A felszín alatti vizek átlagos tartózkodási ideje 1400 év, szemben a folyóvizek átlagos 16 napos idejével. Így a szennyezések ahelyett, hogy belemosódnának a tengerbe vagy felhígulnának a folytonosan hozzáadódó friss vízzel, inkább felhalmozódnak. Ezekben a tárolókban pedig, a folyókkal ellentétben a szennyeződés általában visszafordíthatatlan. A problémát még bonyolultabbá teszi, hogy a talajvíz túlzott elszivattyúzása miatt a víztartó üledéke bizonyos geológiai viszonyok között összetömörödik, és ezáltal folyamatosan csökken a víztároló kapacitása. Ez veszteség jelentős és visszafordíthatatlan. [12]
A készletek kimerülésén túl a talajvíz kinyerése sok más, visszafordíthatatlan hatással jár. A tengerparti területeken a túlszivattyúzás miatt sós víz áramolhat be az édesvizet tároló víztartó rétegekbe, és elszennyezheti a készleteket. Ez történt a nyugat-indiai Gudzsarat államban, ahol az öntözők erősen kimerítették a helyi víztartó rétegeket. Izraelben az évtizedekig tartó túlszivattyúzás miatt tengervíz özönlötte el az ország partvidéki talajvíztartó teknőjét, egy kulcsfontosságú édesvízforrást. A parti kutak 20%-át be kellett zárni. [9]

8. A felszín alatti vizek szennyezése

Az emberi tevékenység akaratlanul is veszélyes hulladékokat juttat a felszín alatti vizekbe. Mivel egy vegyület gyakran hónapok vagy évek múlva jut a felszínről a talajvízbe, a víztartó rétegekben okozott kár talán csak évzizedek múlva derül ki. A világ számos részén csak most kezdik felfedezni azokat a szennyezéseket, amelyeket 30 vagy 40 évvel etelőtti tevékenységek okoztak. Ha egy szennyeződés egyszer bejutott a talajvízbe, akkor ott általában meg is marad. A víztartó rétegek többnyire kevesebb oldott oxigént, ásványi anyagot, mikrobát és szerves anyagot tartalmaznak, mint a talaj - ezek a körülmények nem kedveznek a kémiai lebomlásnak.
Az ötvenes évek eleje óta a gazdák hússzorosára növelték a nitrogén tartalmú műtrágyák használatát a termés növelése érdekében. A nagyobb mennyiségű tápanyagot azonban a növények gyakran nem tudják teljes mértékben felhasználni. A felhasznált nitrogénműtrágya harmada-fele sokszor kárba vész. A fel nem használt nitrát a vízzel keresztülszivárog a talajon az alatta fekvő víztároló rétegbe.
A nitrátot nagy koncentrációban tartalmazó víz gyermekkorban methemoglobinémiát okoz. A gyomor-bél rendszer savassága a csecsemő emésztési rendszerében a nitrátot nitritté alakítja, ami blokkolja vérének oxigénszállító képességét és így fulladásos halált okoz. 1945 óta a világon mintegy 3000 esetet jelentettek - ezeknek közel fele Magyarországon történt, ahol a magánkutakban különösen nagy a nitrát koncentrációja.
A túl sok nitrát a növény immunrendszerét is gyengítheti, ezáltal érzékenyebbé teszi a betegségekre és a fertőzésekre.
Ma már tudjuk hogy a rovarirtók is bemosódnak a talajba és még sokkal azután is megtalálhatók ott, hogy a vegyületet már nem használják. A DDT, egy szerves klórvegyület például még mindig kimutatható az Egyesült Államok felszín alatti vizeiben, holott használatát 30 évvel ezelőtt betiltották. Azokon a helyeken ahol a szerves klórvegyületek még mindig széles körben használatban vannak, a kockázat továbbra is nő. India egyes államaiban a DDT koncentrációja a talajvízben több ezerszerese az elfogadható értéknek. A szerves klórvegyületek különösen veszélyesek, mert felhalmozódnak a test zsírszöveteiben és mert koncentrációjuk megsokszorozódik, amint a táplálékláncban egyre feljebb jutnak. [13]
A talajvíz szennyezései [13]:
Szennyezőanyag Szennyezőforrás Hatás Legszennyezettebb régiók
Nitrátok Műtrágyázás
Állattartás
Hulladékkezelő rendszerek Methemoglobénia csecsemőknél
Rákos daganatok
Algavirágzás, eutrofizáció USA
Kína
India
Kelet-európa
Peszticidek Mezőgazdaság
Szeméttelepek
Vegyigyárak Idegrendszer és reproduktív szervek károsodása
Rákos daganatok USA
Kína
India
Petrolkémiai anyagok Föld alatti tartályok
Közlekedés Rákkeltő
Oxigén felvételét gátolja USA
UK
Volt Szovjetúnió
Klórozott oldószerek Elektronikai ipar
Vegyipar
tisztítóipar Rák
Szaporodási rendellenességek Kalifornia
Kelet-Ázsia
Arzén Természetes előfordulás, más szennyezők hatására szabadul fel Idegrendszeri és májkárosodás
Bőrrák Banglades
Nyugat-Bengál
India, Nepál, Tajvan
Más nehézfémek Bányászati feltáróanyagok
Szeméttelepek Idegrendszeri és vesekárosodás
Anyagcsere összeomlása USA
Közép-Amerika
Kelet-Európa
Radioaktív anyagok Nukleáris kísérletek
Atomerőművek
Orvosi hulladék Rákos daganatok
Születési rendellenességek USA
Volt SZU
Fluorid természetes Fogászati problémák
Csontozat károsodása Kína, Indi
Thaiföld, Srí-Lanka
Kelet-Afrika
Sók Tengervíz behatolása Használhatatlanná válik a víz ivásra, öntözésre Partvidékek



9. A víz mikroszennyezői [4]

A technológiai forradalom óta a szennyezőanyagok egyre nagyobb mértékű megjelenése vizeinkben a vízhasználatokat korlátozza. Ezek a korlátok elsősorban íz- és szagrontó hatásukkal, szervezetben akkumulálódó mérgezőanyag, esetleg rákkeltő tulajdonságukkal jelentkeznek. Sajátos szennyező anyagok az u.n. kontaminánsok, amelyek abban a formában, ahogy az ember ezeket a környezetbe juttatja, még nem szennyezők, de átalakulásuk, helyváltoztatásuk szennyezőkkel válnak.
Mivel ezek az anyagok viszonylag kis mennyiségben fejtik ki káros tulajdonságukat, ezeket gyűjtőszóval mikroszennyezőknek nevezzük. A mikroszennyezőket feloszthatjuk szervetlen és szerves mikroszennyezőkre.
Szervetlen mikroszennyezők:
A szervetlen mikroszennyezők közül említésre méltó a vas, a mangán és a cink, melyek elsősorban organoleptikusan jelentkező káros hatást váltanak ki. A már tárgyalt foszfor- és nitrogén-vegyületek is a biológiai túlprodukció jelenségén keresztül ízrontó hatást fejtenek ki. Ezek koncentrációját tavakban, tározókban 2 mg/1 össznitrogén és 0,04 mg/1 összfoszfor alatt kell tartani.
A toxikus elemek közül elsősorban a higanynak és a kadmiumnak van kiemelten veszélyes jelentősége. A táplálékláncban feldúsul, toxikus hatása a vízi életre már μg/1 nagyságrendben jelentkezik.
Japánban tömeges tragédiához vezetett a táplálékkal felvett higanyból a ,,MINIMATA-kór", kadmiumból az ,,ITAI-ITAI-kór", ugyanis a kérdéses határkon¬centráció, amely a melegvérűekre káros, a növényeknél és a hidegvérűeknél nem okozott fiziológiai problémát.
Általános gyakorlati szabály lehet az, hogy a nehézfémek összkoncentrációja ne haladja meg a 0,5 mg/1-t. Fontos tudni: sok nehézfém nem a szennyvizekből, hanem a leülepedő porból kerül a vizeinkbe. A mederfenéken leülepedett fémvegyületeket egy árhullám vagy egy pH-csökkenés mobilizálhatja, és ami veszélyesebb, oldott formába viszi.
A határértékek még nem kiforrottak, sem a nehézfémek, sem a szerves mikro¬szennyezők területén.
Szerves mikroszennyezők:
A kőolaj és származékai
Az olajat és kísérőanyagait a leggyakrabban előforduló mikroszennyezők közé kell sorolni. Már a hetvenes években megállapítást nyert, hogy 1 μg/1 olajtartalom is kellemetlen ízhatást kölcsönöz az ivóvíznek, sőt a vízben nevelkedett halak és kacsák íze is élvezhetetlenné válik. A vízbe kerülő olaj, ha nem ütközik akadályba, gyorsan szétterül, és vékony filmszerű réteget alkot, majd az 1 mm vastag olajfedettség alakul ki. Tiszta vízben ez a fedettség terjed és fokozatosan 0,2 mm-nél alacsonyabb vastagságú hártyává alakul.
Az olaj már kis mennyiségben lezárja a víz felszínét, és ezáltal gátolja mind a természetes oxigén felvételét a légkörből, mind pedig képződő gáznemű anyagcsere termék távozását a légkörbe. Ezek a termékek a vízben maradnak, és a reverzibilis biokémiai folyamatokat káros irányba tolják el. A vízbe bekerült olaj a mikroszervezetekre tapadnak, ezzel részben kémiai, részben fizikai úton ezek pusztulását okozza. [16]
A kőolajszennyezéskor kialakuló úszó olajréteg néhány jellemzője [16]:

Az olajréteg vastagsága
(mm) Az olajréteg térfogata
(l/km2 Észlelés
0,00004 40 éppen csak látható színes foltok
0,00008 80 ezüstös, összefüggő réteg
0,00015 150 gyengén szivárványos,összefüggő foltok
0,0003 300 erősen szivárványos, összefüggő foltok
0,001 1000 a színek sötétednek,összefüggő foltok
0,002 2000 erősen sötét színek,összefüggő foltok

Olajkároknál azoban azt a veszélyt is figyelembe kell venni, hogy a magasabb rendű élő szervezetek lakó és költő helyét is tönkreteszi, és ezzel a biológiai lánc zavartalanságát befolyásolja.
Az olaj kisebb koncentráció esetén pedig toxikus hatásánál fogva fejt ki káros hatást. A vízben oldott vagy diszpergált olaj már 10 mg/1 koncentrációban a fitoplanktonra és a zooplanktonra káros, a halakra és a haltáplálékra 30 mg/l-nél kezdődik a letális koncentráció értéke.
Amennyiben olaj került a felszíni vízbe, az olaj továbbterjedését meg kell akadályozni. Ez úszó olajzárakkal lehetséges. Ezek az úszó olajzárak általában 20-30 cm mélyen merülnek a vízfelszín alá. Ideiglenes segítségként nádból vagy szalmából készült, 10-50 m hosszú ,,kolbászok" is megteszik.

Detergensek (tenzidek)
Detergensek a korszerű ipari technológiákból és háztartásokból kerülnek egyre nagyobb mennyiségben vizeinkbe.
Kémiai szerkezetük szerint háromféle detergenst különböztetünk meg, így az
- anionaktív
- kationaktív és
- nem ionos detergensekről beszélhetünk.
Más osztályozások szerint feloszthatók
- biológiai úton nem bontható és
- biológiai úton bontható valamint
- foszfortartalmú és
- foszformentes mosószerekre.
A detergenseknek vízgazdálkodási szempontból négy figyelemre méltó tulajdonsá¬guk van:
1. A detergensek habbal vonják be a felszíni vizek felületét és így a felületi levegő- ill. az oxigéndiffúziót megakadályozzák.
2. Igén káros tulajdonságuk, hogy emulgeáló hatásuknál fogva megakadályozzák számos mikroszennyező, nemegyszer rákkéltő anyag kicsapódását, kiülepedését és így ezek oldatban maradva a vízművek szűrőjén átjutnák, ezúton az ivóvízbe kerül¬ve közvetlenül veszélyeztetik az embert.
3. Az eleveniszapos szennyvíztisztító berendezéseknél esetleg olyan mértékű habzást okoznak, hogy a nagyértékű eleven iszap kifolyik, ill. nem tudja betölteni funkcióját.
4. A P-tartalmú mosószerek szükségtelenül növelik a vizek foszfortartalmát, mely eutrofizációhoz vezet.
Az világos, hogy korunkban az ember sem a háztartásokban, sem a gyártási technológiákban, de még a környezetvédelmi technológiákban sem tudja nélkülözni a tenzideket.
Megoldás: hatósági úton betiltani a biológiai úton nem bontható és a P-tartalmú mosószerek gyártását, importját és forgalmazását. (Ez az EU államaiban már jogi eszközökkel szabályozást nyert.)
Peszticidek
A ,,peszticid" szó gyűjtőfogalom, amely magában foglal minden olyan vegyületet, amelyet a nem kívánatos vagy káros élő szervezetek pusztítására használnak. Ide tartoznak többek között a rovarirtók (inszekticidek), a gyomirtók (herbicidek), a gombairtók (fungicidek) és egy sor más biocid anyag, de ezek a csoportok sem egységesek. Jelenleg többszáz vegyületet használnak növényvédelmi célokra.

10. Vizek hőszennyezése

A hőszennyezés a vízszennyezés egyik formája, amely a víz hőmérsékletének mesterseges megváltoztatásával, általában növelésével káros következményeket okoz; korlátozza a vízhasználatot és megzavarja a vízben végbemenő életfolyamatokat.
A természetes felszíni vizeket érő hőhatás, a hőmérsékletemelkedés önmagában nem szennyeződés, csupán hatásaiban válik azzá.
A hőszennyezés legfontosabb fizikai következménye a hőmérsékletemelkedés. A hatására bekövetkező jelentős fajsúlykülönbség nőcsóva kialakulását idézi elő, hőmérsékleti rétegződés jöhet létre és stabilizálódhat, így a hidegebb befogadó vizében a meleg szennyvíz hosszú időn át a felszínen elkülönülve áramlik és az elkeveredés csak hosszabb út megtétele után megy végbe.
A felmelegedett vízrétegben, külömösen ha az a felületen szétterül, gyakran következik be oxigén-túltelítettség és ennek következtében az oldott oxigén egy része a légtérbe távozik. A veszteség mértéke elérheti a 4-5 mg/l értéket is.
Ha a felmelegedett hűtővíz bebocsátása tavakba vagy tározókba történik, a vízi élővilág aktivitása nő és ez fokozza az oxigénelvonást, a felszínen elterülő melegvíz viszont az oxigénfelvételt akadályozza. A fokozott párolgás és az oldhatóság növeke¬dése miatt a hőszennyezés állóvizekben az összes sótartalom növekedését okozza.
Legszemléltetőbb módon jelentkezik a hőmérséklet-emelkedés káros hatása a vízben lévő mérgező vagy szennyezőanyag jelenlétében, mert az emelkedés egyrészt közvetlenül befolyásolja a vízi élőlények anyagcseréjét, pl. az oxigénfelvétel sebességét; közvetett módon pedig a szennyező vagy toxikus anyag oldhatóságát növeli.
A hőszennyezés potenciálisan a legkritikusabb vízszennyező hatások közé tartozik. A népesség növekedésével, az ipari termelés volumenével egyre növekszik a szenny¬vízkibocsátás mértéke, de amíg a szennyvizeket kellő mértékben tisztítva a BOI, a toxikus komponensek mennyisége csökkenthető, a hőszennyezés monoton növekedést mutat. Az erőművek, különösen a nukleáris fűtőanyaggal működők, egyre nagyobbak lesznek és a nagy hőtartalmú használt vizek hűtése a szükséges és előírt szennyvíztisz¬títási módszerekhez fog tartozni. A nukleáris energiával működő erőművek már azért is okoznak több szennyezést mint a fosszilis energiával működők, mert ezek fölös energiája nem a kéményen, hanem a hútőkörökön (hőcserélőkön) át távozik.


11. Mikrobiológiai szennyezők [14]

A betegséget okozó ágensek körébe tartoznak a patogén baktériumok, vírusok, protozoák, illetve paraziták, mint a tífusz, kolera, dizentéria, fertőző májgyulladás és egyéb, betegségeket emberre átvivő férgek.
Ezek a kórokozók a fertőzött személyek székletén, illetve vizeletén keresztül és állatok közbeiktatásával kerülnek a vízbe.
Fő források még a túlterhelt emésztőgödrök kezeletlen szennyvize, túlterhelt szennyvízhálózatok.
A főbb kórokozókat, betegségeket és hatásukat foglalja össze a következő táblázat.

Kórokozók Betegség Hatás
Baktériumok
Vírusok tífusz
kolera
dizentéria
enteritis
fertőző májgyulladás
gyermekparalízis hasmenés, hányás, lép megnagyobbodás, bélgyulladás
hasmenés, erős hányás, kiszáradás
hasmenés
erős gyomorfájás, émelygés, hányás
láz, fejfájás, étvágytalanság, hasi fájdalom, sárgaság, májnagyobbodás, permanens májkárosodás
magas láz, erős fejfájás, torokfájás, nyakmerevedés, mély izomfájdalom, remegés, a lábak, karok test bénulása

Ha a felszíni víz ezekkel a szennyező anyagokkal túlterhelt, akkor a hirtelen elszaporodó aerob szervezetek olyan mértékben fogyasztják az oldott oxigént, hogy a halak és a rákfélék a fulladás következtében elpusztulnak.
A teljes oxigénhiány valamennyi oxigénigényes élőlény pusztulásához vezet, és az anaerob baktériumok elszaporodnak. Ezeknek következménye, hogy ezek a baktériumok a szervesanyagok anaerob lelbontásával toxikus és kellemetlen szagú anyagokat termelnek, mint a kénhidrogén, ammónia, és metán, amelyek buborékok formájában kerülnek a felszínre.


12. Vízszennyezés a légkörön keresztül [15]

A légszennyezettség és a vízminőség kapcsolata a víz fölötti levegő minőségével és tisztulási folyamataival áll szoros összefüggésben.
A levegőbe kerülő különféle anyagok sorsa és koncentrációja nagymértékben függ az atmoszféra szállító rétegeiben uralkodó meteorológiai viszonyoktól és a szállító folyamatok jellegétől. A szállítás és az eloszlás folyamatai több, egymást követő fázisra oszthatók: a szennyező anyag forrásának jellemzőire és az emisszió kialakulásának kezdeti fázisára, az elkeveredésre és felhígulásra a hosszabb távú szállítás folyamán, a közben lejátszódó kémiai reakciókra, majd a kitisztulás folyamataira, vagyis a kimosódásra és a száraz kiülepedésre. A vizeket ezekből természetesen az utóbbi kettő érinti közvetlenül, de nagy szerepük van a levegőben végbemenő fotokémiai folyamatoknak is.
A legtöbb veszélyes légszennyező anyag a főként ipari és városi forrásokból származó reaktív gázok közé tartozik, ilyenek a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a fluoridok és a szénhidrogének. A kémiai tisztulás folyamatai csökkentik a gázok koncentrációját és növelik a kémiai reakciók termékeinek menynyiségét a levegőben.
Az egyik legfontosabb kémiai reakció a légkörben a kén-dioxid oxidációja, aminek eredményeként szulfátrészecskék és kénsav cseppek keletkeznek. A másik kémiai átalakulási folyamat, amely a kén-dioxid légkörből való kiválasztásában nagy szerepet játszik, a kén-dioxid diffúziója a légköri folyadékcseppekbe
A fotokémiai reakciók másik fontos folyamata a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének jelenlétében vezet az egyre több helyen előforduló szmogjelenség kialakulásához, amelyben ózon és más oxidáló hatású gázok keletkeznek, és a levegőben lévő sok egyéb, apró, szilárd részecskével együtt az igen káros hatású "füstködöt" alkotják. Ezek valójában másodlagos, magában a légkörben létrejövő szennyező anyagok, amelyek a levegő megtisztítása mellett a szárazföldi és a vízi szervezetekre, de az élettelen tárgyakra is komoly veszélyt jelentenek, elsősorban savas kémhatású száraz és nedves kiülepedések formájában.
A savas eső az előbbiekben vázolt folyamatok hatására jön létre, különösen olyan meteorológiai körülmények között, amelyek a légtömegek lassú mozgatásával és kifejlett magas nyomású rendszerként jellemezhetők, és olyan helyeken, ahol a levegőbe különösen sok, a folyamatokat elindító kén-dioxid és/vagy nitrogén-oxid kerül. Utóbbiak együttes jelenléte fokozza a veszélyt, mert a kén-dioxid oxidációja megbontja a nitrogén oxidációja során a gáz alakú salétromsav és az aeroszol-nitrátok között kialakult egyensúlyt, s a nitrátokat mintegy "belöki" a gáz fázisba, ezzel is fokozva a savas hatást.
Az esők savasságának kialakulásában az előzőeken túl számolni kell a magas sótartalmú szén, a PVC vagy a klórozott oldószerek elégetéséből származó és a levegőbe kerülő sósavval is, de ez leginkább jól meghatározható helyi forrásokhoz kötődik.
Az esők és a száraz kiülepedések savasságát okozó légszennyező anyagoknak a felszíni vizek minőségére gyakorolt hatása a nyilvánvaló káros következmények ellenére nem mindig és korántsem egyforma mértékben jelentkezik. A hatás alapvetően attól függ, hogy a szennyezésnek kitett víz milyen geológiai kőzettel van kapcsolatban és hogy milyen a víz semlegesítő kapacitásának a túlterhelése. A természetes vizek savasodása nem fordul elő pl. a mészkőben gazdag területek vizeiben, de gyakran tapasztalható homokos, kvarctartalmú alapkőzeten kialakult vízgyűjtőkön, még viszonylag kis túlterhelés esetén is. A felszíni víz lúgossága vagy (helyesebben) savsemlegesítő képessége a kulcsa a víz savasodás iránti érzékenységének.
Annak ellenére, hogy a felszíni vizek pH-jának az elmúlt évtizedekben tapasztalt csökkenése (is) meggyőző evidenciának számít és sok helyen jól korrelál az esők összetételében beállt változással, nagyon nehéz pontosan meghatározni, hogy ez a savasodás mennyire írható a savas esők számlájára. Az erős savasság a vízi életre főként kétféleképpen hat: egyrészt megváltoztatja az egyes fajok toleranciáját más hatásokkal szemben, másrészt felborítja a fajok között kialakult dinamikus szukcessziót és a kölcsönhatásokat. A savanyú vizes tavak és folyók vizében a fonalasalgák és moszatok erőteljes elszaporodása figyelhető meg. Az ilyen vizekben a klorofill szénhez viszonyított aránya alacsony, ami arra utal, hogy az algák nagy része fotoszintézis szempontjából inaktív, ezért az egységnyi klorofillra szénasszimiláció csökkenése tapasztalható a produktivitás csökkenésével együtt. Az alacsony pH mellett előforduló algaakkumuláció a gerinctelen vízi szervezetek csökkenő "legelési" aktivitásának és a lassabb lebomlásnak lehet a következménye. Savas vizű tavakban a szerves anyag lebomlása igazoltan csökkent mértékű, és a tófenekén összegyűlő szerves detrituszt gyakran a gombafonalak sűrű rétege borítja.
A vízi szervezetek mineralizációs képessége a savas vizekben korlátozott, ezért heterogén anyagok halmozódnak föl a tófenéken, elősegítve a mocsarasodás folyamatát. A kialakuló sűrű, zselatinszerű gombafonalréteg megakadályozza az oxigén odajutását és ezzel együtt az aerob lebomlást is. A légzés, vagyis az oxigénfogyasztás csökken, és redukálódik a foszforforgalom is, amelynek nagy szerepe van a tó produktivitásában. Mindezek következtében csökken az elsőrendű termelő szervezetek és a halak közt közvetítő szerepet betöltő gerinctelen fajok száma, ami jelentős hatással van a vízi ökoszisztéma energiaáramlási folyamataira. A víz 4,5 pH-értéke alatt crustaceák, a csigák és a kagylók sem találhatók meg a vízben, és a fontosabb halfajok sem képesek megélni.
Számtalan tényező és abiotikus faktor ismert, amely elfedi vagy megnöveli a víz savasságának hatását, így az alacsony Ca++-ion-koncentráció, a magas nehézfémtartalom, a hőmérséklet, az átlátszóság stb. A savas vízgyűjtőn lévő tavakban az alumínium, amely nagy mennyiségben oldódhat ki a savanyú vízzel a talajból, különösen veszélyes, toxikus hatású, mert az alumínium puffer rendszere lép a normál körülmények között működő bikarbonát puffer rendszer helyébe, és a megnövekvő alumíniumkoncentráció ilyen helyeken erős halpusztulást okozhat a víz 5 pH-értéke körül is. A hosszan tartó savas hatás végül a tavak biológiai halálát okozza, míg folyóvizekben legtöbbször csak igen erős pontszerű savas szennyezés nyomán észlelhetők káros jelenségek. A savas csapadék az áramló vízben rendszerint gyorsan felhígul és semlegesedik.

13. Vízhiányból eredő politikai feszültségek [6]

A vízért való küzdelem a világ egyes területein már politikai feszültségekhez is vezet.
Izrael például szigorúan megtiltja az araboknak, hogy használják az elfoglalt nyugati partvidék talajvizét, s ez feszültségeket okoz. Egy főre vetítva az izraeli telepesek ott négyszer anyi vizet használnak el, mint arab szomszédjaik. Izrael 1967 óta tiltja, hogy az arabok új kutakat fúrjanak mezőgazdasági célokra, pedig 30-nál is több kutat fúrtak az öntözéshez az izraeli telepesek számára. Sok zsidó település még uszodával is büszkélkedhet. Az összefüggés nem teljesen világos ugyan, de valószínű hogy az egyenlőtlen vízhasználati jogok hozzájárultak a nyugati parti palesztin intifadában (felkelés) megnyilvánult haraghoz.
Noha a vízhiány miatti feszültség és viszálykodás nagyja eddig országokon belül támadt, az országok közötti ellenségeskedés és konfliktus lehetősége is erősödik. A stratégiai források között egyedülállóan fontos víz könnyen átjut a politikai határokon. Számos ország felszíni vízkészleteinek jelentős hányada függ a folyóinak felső folyása mentén elterülő szomszédjaitól. Különösen a népességszaporulat és a növekvő vízigény tükrében ezek az országok nagyon kiszolgáltatottá válnak, ha szomszédjaik úgy döntenek, hogy több vizet vesznek ki a maguk számára. A Környezetváltozás- és Akutkonfliktus-kezelés Program társigazgatója szerint bizonyítékok vannak arra, hogy ,, az államok közötti, erőforrásokért folyó háború kirobbanásának legvalószínűbb megújuló forrása a folyók vize".
Egyiptom talán bármely más országnál jobban megsínyli, ha csökken a vízutánpótlása. A Nílus vizéből él, amely felszíni vizeinek 97%-át adja. Minden egyiptomi rezsim mottója, hogy szükség esetén háborúba is lép, hogy legközelebbi felső szomszédai, Szudán és Etiópia semmilyen módon ne csökkentsék a Nílus vízhozamát. Becslések szerint 3,7 millió hektár lenne öntözhető Etiópiában. Ha ennek a területnek csak a felét is öntöznék a Nílus vizével, az mintegy évi 9 milliárd köbméterrel csökkenthetné a vízhozamot az alsó folyáson, ami megegyezik Egyiptom jelenlegi éves nílusi vízutánpótlásának 16%-ával.
Minden folyót, amely két vagy több országon folyik keresztül - legalább 214 ilyen van -, egy vízgyűjtő terület táplál, amely átnyúlik a politikai határokon. Ezért nemcsak ahhoz kell együttműködés, hogy elhárítsák a konfliktusveszélyt, hanem a térség gazdaságát megalapozó vízi környezet megóvásához is.

14. Ökológiai vízstressz

A csökkenő talajvíztartalékok, a süllyedő talajvízszintek és a rendelkezésre álló forrásokat messze meghaladó, előre jelzett igények egyértelmű jelei a vízstressznek. De talán a legaggasztóbb jelet a vízi környezet egészségi állapotának vizsgálata mutatja. A vízfolyások elterelése, szennyezése, gátak építése, az általuk nyújtott környezeti szolgáltatások és az általuk fenntartott fajok figyelmen kívül hagyása szörnyű rombolást vitt véghez a világ mocsaras területein, deltáiban, tavaiban és folyóvölgyi élőhelyeiben. [5]
A botswanai Okavango-delta, Afrika legnagyobb oázisa például világszerte ismert zebráiról, antilopjairól, elefántjairól, bölényeiről és vadvilágának számtalan más tagjáról. A száraz évszakban az állatok idevándorolnak a közeli Kalahári-sivatagból és a delta táplálta élőlények populációja tízsszeresére növekszik. A kormányzat azzal a javaslattal állt elő, hogy a delta vízének egy részét elvonnák a Boro folyó medrének áthelyezésével, azzal a céllal, hogy az öntözött területeket 1millió hektárral növeljék, Maun város északi részét ivóvízzel lássák el, valamint növeljék az Orapa gyémántbánya vízellátását. Mindezek csökkenteni fogják a lápterület által nyújtott élőhely nagyságát.[5]
A folyók tönkremenetelének legtragikusabb következményei ott fordulnak elő, ahol azok tavakba vagy beltengerekbe ömlenek. Az Aral-tó medre, ahol egykor a Föld negyedik legnagyobb tava ringatózott, már a felére zsugorodott össze kiterjedésében és háromnegyedére térfogatában, mert tápláló folyóit eltérítették , hogy gyapotot termesszenek a sivatagban. 1960 előtt az Amu-darja és a Szir-darja évi 55 milliárd köbméter vizet szállított az Aral-tóba. 1981 és 1990 között együttesen szállított vizük átlagosan 7 milliárd köbméterre esett vissza , mindössze 6%-ára teljes évi hozamuknak. Az év jó részében ezek e folyók jóformán teljesen kiszáradnak alsó folyásuk mentén. Az ökológiai pusztulás ma is zajló láncreakciója bolgónk egyik legnagyobb környezeti tragédiájának helyszínévé teszi az Aral-tavat. Az ott élő mintegy 24 halfajból 20 eltűnt, s az ötvenes években évi 44000 tonnára tehető és mintegy 60000 embert foglalkoztató halfogás nullára zuhant.Elhagyott halászfalvak pöttyözik a tó régi partvonalát. A szél minden évben 40-140 millió tonna por-só keveréket ragad fel a kiszáradt tófenékről, s lerakja a környező művelt földeken, károsítva vagy el is pusztítva a termést. Az alacsony vízállású folyókban feldúsulnak a sók és a mérgező vegyi anyagok, ezért veszélyes inni a vízből és terjednek a betegségek. Mujnak, egy korábbi halászváros népessége évtizedekkel ezelőtt 40 000 volt, ma már kevesebb mint 10 000. A 30000 otthonát elhagyó ember ,,ökológiai menekült" a szó szoros értelmében. Ami az Aral-tónál történt, jól illusztrálja, hogyan járhat szorosan az ökológiai pusztítás nyomában a gazdaság, a települések és az egészség tönkremenetele. Ez bárhol megismétlődhet, ha az ember igénye a Föld vizeire tovább tépdesi a vízi környezetet egybefűző szálakat.[9]
A talajvíz nitráttartalma is károsíthatja az ökológiai rendszereket. Például az Amerika Atlanti óceáni partján található Chesapeake-öblöt valaha virágzó ökológiai rendszer és élénk halászat jellemezte ma az öböl legnagyobb része a túl sok nitrogén következményeitől szenved. A környező csirkefarmokról, termőföldekről nap mint nap óriási mennyiségű nitrogén és foszfor mosódott a vizébe. Ezek a tápanyagok elősegítették az algák növekedését, amelyek ma beborítják a víz felszínét. Ez a tömeges algavirágzás lassan elsorvasztja az ökológiai rendszert azáltal, hogy elfogja a fényt a tengeri fű elől, ami pedig a halak és kagylók élőhelye valamint a vízimadarak tápláléka. Amikor pedig az alga elpusztul, lebontásához elhasználódik az oldott oxigén, kipusztítva ezzel más vízi élőlényeket. [13]
Sajnos a vízi élőhelyeket és fajaik védelmét még mindig gyakran fényűzésnek tekintik, amelyet figyelmen kívül lehet hagyni a szorongató gazdasági célok érdekében, ahelyett, hogy fontosnak tartanák őket annak a környezeti alapnak a fenntartásában, amelytől az összes többi élőlény élete függ. [5]





15. A vízszennyezés csökkentésének lehetőségei [3]

A vízi környezet védelme szempontjából aktív és passzív beavatkozások különböztethetők meg abban a tekintetben, hogy az eljárás az kibocsátást csökkenti, vagy csak a nagyságát mérsékli.
Az élővizek tisztaságának megőrzésében a tisztítás, az újrahasznosítás és a visszanyerés kiemelt jelentőségű.
A szennyvíztisztítás célja, hogy a szennyvizeknek a befogadóra nézve veszélyes anyagait eltávolítsuk vagy átalakítsuk, illetve, hogy megteremtsük az újrafelhasználás minőségi feltételeit. Az ideális az volna, ha minden felhasználó a visszaadott vizet a befogadó természetes vízminőségének megfelelően juttatná vissza. Ennek ma még gazdasági, sőt technikai korlátai is vannak.
A mesterséges szennyvíztisztítás három fokozatban történhet, melyek a mechanikai, a biológiai és a kémiai tisztítást foglalják magukban. A mechanikai tisztítás során a durva szennyeződések, az ülepedő anyagok, valamint a lebegő anyagok egy része távolítható el. A jól működő mechanikai tisztítólépcső tehermentesíti a második tisztítási fokozatot, valamint a fölös iszap mennyiségének csökkentésével növeli a szennyvíztisztító telep gazdaságosságát. Ez az elsődleges tisztítás a szennyezőanyagoknak csak mintegy 30-34 %-át távolítja el, így különböző szerves és szervetlen kolloidális lebegőanyagok, valamint oldott anyagok maradnak még a szennyvízben. Ezek közül elsősorban a szerves szennyezőanyagok jelentik a legnagyobb problémát, mivel nagymértékben hozzájárulnak a vizek eutrofizációs folyamatának felgyorsításához.
A biológiai szennyvíztisztítás során ezen szerves anyagok lebontását mikroorganizmusok végzik. A biológiai tisztítás aerob és anaerob körülmények között mehet végbe aszerint, hogy a közreműködő mikroorganizmusok a tápanyag-lebontó tevékenységükhöz igényelnek-e oxigént vagy sem.
A kommunális és ipari szennyvizek kezelésének jelenleg az aerob tisztítás a legelterjedtebb módszere, de - különösen a nagy szervesanyag-terhelésű szennyvizek esetén - egyre inkább felmerül az anaerob tisztítás szükségessége is, mivel az előbbinek a nagy oxigénbevitel miatt igen jelentős az energiaigénye. A biológiai szennyvíztisztítás legfontosabb eredménye, hogy hatására a BOI (biológiai oxigén igény) jelentősen csökkenthető és ezzel a víz oldott oxigén koncentrációja elérheti a magasabb rendű élő szervezetek, pl. a halak számára szükséges értéket.
A biológiai módszereket csoportosíthatjuk a tisztítás hatásfoka alapján is: teljes tisztítás esetén a szerves anyagok eltávolítási hatásfoka 90 % feletti, a részleges tisztítás ennél kisebb hatásfokú, így még a második tisztítási fokozaton átjutott szennyvíz is tartalmaz sok növényi tápanyagot és egyéb oldott anyagokat. Ezért ma már a biológiailag tisztított szennyvizeket sem engedik pl. a Balatonba vezetni.
A felszíni vizeket az utóbbi időben egyre több mikro-szennyezőanyag és növényi tápanyag terheli. Ezeknek az anyagoknak a kívánt mértékű eltávolítására kifejlesztett eljárások alkotják a harmadik fokozatot, a kémiai tisztítást. A vegyszeres kezelést vagy a biológiai tisztítás előtt, vagy az után lehet alkalmazni. Ha a szennyvízben toxikus anyagok fordulnak elő, akkor célszerű a biológiai tisztítás előtt elvégezni, különben azok gátolhatják a mikroorganizmusok működését. Azt, hogy a biológiai tisztítást megelőzően szükség van-e kémiai tisztításra, a KOI (kémiai oxigén igény) és a BOI (biológiai oxigén igény) összehasonlításával döntik el. Amennyiben a természetes vízi fauna működését és így a víz öntisztuló képességét akadályozó pl. toxikus anyagok vannak a vízben, akkor a KOI magasabb szerves anyag koncentrációt jelezhet, mint a BOI. Ez esetben a biológiai tisztítást a víz toxicitásának kémiai úton történő csökkentése kell, hogy megelőzze.
Egyébként a kémiai vagy harmadlagos tisztítást csak indokolt esetben végzik el, mivel a legköltségesebb eljárás. A kémiai vízkezelés célja esetenként nem a szennyezések ártalmatlanítása, hanem a speciális célokra alkalmas (például kazántápvíz) vízminőség előállítása. A kémiai kezeléssel általában a víz vas- és mangántartalmát, illetve keménységét szokás csökkenteni. Egyes esetekben a rétegvíz természetes körülmények között olyan anyagokkal lehet szennyezett (pl. arzén), amely miatt ivóvízként nem használható. Ez esetben szintén kémiai beavatkozással teszik a vizet ihatóvá.
A természetes vizek védelme érdekében a szennyvíztisztítók számát és teljesítményét is növelni kell, hiszen jelenleg a világon évente kb. 500 milliárd m3 tisztítatlan szennyvizet bocsátanak az élővizekbe. Hazai vizeink legnagyobb terhelője is a tisztítatlan szennyvíz.
A szükséges szennyvíztisztító kapacitások kiszámításánál természetesen figyelembe kell venni, hogy a növekvő vízdíjak következtében a vízfelhasználás és így a fajlagos szennyvízkibocsátás is csökken. Emiatt Nyugat-Európa néhány országában már az a jellemző, hogy jelentős szennyvíztisztító kapacitások állnak kihasználatlanul. A vízdíjak növelésére és a környezetvédelmi szabályozásra a vízfelhasználás egy darabig meglehetősen rugalmasan reagál.
A szennyvíztisztítás fontos eleme a keletkezett iszap kezelése. Az iszap kezelésének, ill. ártalmatlanításának megvalósításához szükséges technológiai költségek a szennyvíztisztító berendezés üzemeltetési költségeinek mintegy 30%-át tehetik ki. A szennyvíziszap elhelyezésének egyik módja a mezőgazdasági hasznosítás, melynek során az iszappal szemben támasztott követelmények a következők: alacsony szennyezőanyag-tartalom (pl. nehézfémek); állandó összetétel; nagy tápanyagtartalom; megfelelő kihordhatóság; csíramentesség. Amennyiben a szennyvíziszapot a nehézfémtartalom, a magas szállítási költségek miatt, illetve vevő hiányában a mezőgazdaságban nem lehet értékesíteni, úgy az iszapot hulladéklerakó helyen történő elhelyezéssel vagy égetéssel lehet megsemmisíteni. A végleges tárolás szempontjából az iszap szárazanyag-tartalma jelentős: környezetvédelmi okokból jelenleg a víztelenítés után az iszap szárazanyag-tartalmának el kell érnie a 30 %-ot, a cél azonban a legalább 50 % szárazanyagot tartalmazó iszap lerakása.
Az aktív védelem másik fontos szerepet betöltő módja az újrafelhasználás, ami a vízkibocsátás egy részének vagy teljes mennyiségének az első használatával azonos vagy más célú újrahasznosítását jelenti. Ez a módszer egyrészt a szennyvízbevezetések számát és a szennyezőanyag-terhelés nagyságát, másrészt a vízkivételek számát és mennyiségét csökkenti. Az újrafelhasználás elsősorban az ipari vízellátás, valamint különféle mezőgazdasági vízhasználatok vízigényét elégíti ki, esetleges tisztítási eljárások közbeiktatásával. Mivel a környezeti ártalmak nagy részét az ipar okozza, ezért a környezetvédelem egyik fontos feladata, hogy a termelési technológiák továbbfejlesztésével, változtatásával csökkentsék a szennyezőanyag-kibocsátást. Az üzemi vízgazdálkodásban a vízvisszaforgatás megoldásával a frissvíz-igény nagymértékben lecsökkenthető
A legfontosabb és leglényegesebb módszer a szennyvizek mennyiségének csökkentésére az új, környezetkímélő technológiák bevezetése, melyeknél a termelés során hulladékok, szennyezések egyáltalán nem keletkeznek, vagy azok a keletkezés helyén jól elkülöníthetők, esetleg felhasználhatók.
A passzív módszerek közül a szennyvizek szétszórását, a befogadóktól való távoltartását (szennyvíztározás) és a hígítást alkalmazzák leggyakrabban. Ezek az eljárások azonban a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét nem csökkentik, csak a befogadók viszonylagos tehermentesítését szolgálják, ezért lehetőség szerint valamely aktív módot kell alkalmazni.

Befejezés [13]

Ha idejében meg akarjuk védeni vizünket, a globális gazdaságot ugyanazon az alapon kell újjászervezni, mint amin az egész éghajlat és b bioszféra stabilizálása is nyugszik: gyorsan át kell térni a forrásokat kimerítő , olaj- és széntüzelésű, nagy anyag és energiafelhasználású ipari és mezőgazdasági ökonómiáról a megújuló energián, kompakt városokon és könnyed emberi lábnyomokon alapuló gazdaságra. Mostanáig késlekedtünk ezzel, de lehet hogy épp a szomjúságunk lesz az, ami végül cselekvésre késztet bennünket.



Irodalom:

[1] http://www.kornyezetunk.hu/belso/viz57.html
[2] http://www.kornyezetunk.hu/belso/viz59.html
[3] http://www.kornyezetunk.hu/belso/viz35.html
[4] Dr. Pásztó Péter: Vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás
Veszprémi Egyetemi kiadó, 1998
31-36. oldal, 75- 88.old
[5] A világ helyzete 1993, 21-26.oldal
[6] A világ helyzete 1996, 45-51.oldal
[7] A világ helyzete 1993, 32.oldal
[8] A világ helyzete 2001, 28. oldal
[9] A világ helyzete 1996, 41-46. oldal
[10] A világ helyzete 1996, 40. oldal
[11] A világ helyzete 1996, 46. oldal
[12] A világ helyzete 2001, 27-29. oldal
[13] A világ helyzete 2001, 31-37,50. oldal
[14] http://www.kornyezetunk.hu/belso/viz29.html
[15] http://www.kornyezetunk.hu/belso/viz7.html
[16] http://www.kornyezetunk.hu/belso/viz13.html







 
 
3 komment , kategória:  Iskola  
Címkék: legszemléltetőbb, nélkülözhetetlen, környezetvédelmi, gyermekparalízis, megvalósításához, közbeiktatásával, kihasználatlanul, gyógytényezőként, kiszolgáltatottá, szennyvíztározás, szennyezőanyagok, vízhasználatokat, tulajdonságukkal, organoleptikusan, nitrogénműtrágya, rendellenességek, felgyorsításához, nehézfémtartalom, megsokszorozódik, tevékenységükhöz, éghajlatváltozás, újrafelhasználás, különböztethetők, ártalmatlanítása, élelmiszerigényt, következményeket, életfolyamatokat, duzzasztógátakat, növénytermesztés, visszatöltődésük, továbbterjedését, foszfortartalmát, oxigénfogyasztás, fajsúlykülönbség, sómentesítésében, szénasszimiláció, jövő kihívása, vízkészletekkel kapcsolatos, népesség növekedéséhez, emberiség szaporodása, fizikailag elégtelen, szaporulat elsősorban, éghajlatváltozás hatásainak, hidrogeológusok vízstressz, rendelkezésre álló, érték 1000, országot vízhiányosnak, gazdasági fejlődés, természetes rendszerek, vízhiányos kategóriába, közel-keleti országok, fejlődő országokra, Európából Hollandia, Környezetvédelmi Hivatalának, Nagy Tavakban, Egyesült Államok Utah, Nagy Sós, Great Salt Lake, Egyesült Államokban, Egyesült Államokhoz, Egyesült Államokkal, Meghajolt Texas, Egyesült Államok, Volt Szovjetúnió, Volt SZU, Akutkonfliktus-kezelés Program, Amerika Atlanti, Emiatt Nyugat-Európa, Pásztó Péter,
Kovács Renáta (#1)   2008-04-04 10:05:39
Ez egy tökéletes oldal, hiszen mindent megtaláltam, amit kerestem a "víz" témában. Köszönöm a segítséget! Üdvözletel: Reni
Gabriella (#2)   2008-05-03 23:02:18
Nagy szükségem volt ezekre az adatokra. Köszönöm szépen. Üdv. Gaby
TemesfĹ‘i Tamás (#3)   2008-06-17 00:28:16
Konkrét számokban ki lehet fejezni, hogy hány %-át adják az algák a föld oxigénjének? Továbbá van arra adat, hogy az elmúlt 20-30 évben mennyit csökkent az oxigén tartalom?
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
02.17. 22:02 Hangáék drámai csata után nyerték a Spanyol Kupát
02.17. 21:52 Hungarian Ladies Open - Arn Gréta a selejtező második fordulójában egyesben
02.17. 20:52 Trump tanácsadója: az elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határoza...
02.17. 20:52 Férfi kézilabda EHF Kupa - Tíz góllal győzött a Tatabánya
02.17. 20:52 Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere
02.17. 20:32 Osztrák jégkorongliga - Kikapott a Fehérvár
02.17. 20:32 Schild Róbertet választották Mekényes polgármesterének
02.17. 20:14 Szlovák jégkorongliga - Nyert a MAC Újbuda
02.17. 20:02 Kerékpárost gázolt halálra egy autó Nyírmadánál
02.17. 20:02 Labdarúgó NB II - Hazai győzelmével újra élen a Gyirmót
Tudjátok ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
Kívánhatok kellemes ünnepeket?
Szerintetek lesznek jó karácsonyi filmek a TV-ben?
Lesz eredménye a tüntetésnek ?
még több kérdés
Blog Címkék
Enneagram: Nyolcas Archetípus ...  Valentin nap  Szèp estét kedves látogat...  Ez ám a kényeztetés!  A szenvedő Isten  Jó reggelt  A szenvedő Isten  Valentin napi jó reggelt!  Nő és férfi  Facebookon kaptam  Gyakran érezzük úgy...  Nincs rá szó, nincs rá mozdula...  Vörös rózsa csokor  Facebookon kaptam  Falcsik Mari versei  Az emberi lélek értéke  Maci rózsákkal  Ani barátnőmtől facebookon  Demokrácia  Folyton...  Az engedelmesség...  Az engedelmesség...  Isten a bűnösökért halt meg  Facebookon kaptam  Az érzelmeink pontosan elárulj...  * Randevú egy életen át * Kett...  Cica szívvel  Facebookon kaptam  Isten a bűnösökért halt meg  Szép estét  Facebookon kaptam  A házasság szövetsége (1)  Harmonia.......  Rajz óra  Tulipánok  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Örülj  Örömhír  Képes üzenet !  Szerelmesek napja  ooOoc  Rajz óra  Szép napot  Harmonia.......  Kellemes délutánt kívánok!  A lelkünk abban a légkörben él...  Maradj velem Elhúzom emlékeim...  Isten nem azért szeretett benn...  Facebookon kaptam  Isten nem azért szeretett benn...  WoT: 60TP Lewandowskiego  Szeretet  Folyton...  A lelkünk abban a légkörben él...  Isten nem személyválogató  Kellemes kávézást  Szövetség  Páncélszekrény  A szenvedő Isten  Aranyosi Ervin: Családtag  Két szobor  Szeretet  Szeretet  Keresztyén ember  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Valentin napi szívek  Facebookon kaptam  Tűzben égve  Ani barátnőmtől facebookon  Tekintély  A házasság szövetsége (1)  Szavakkal szeretni… Hog...  Tulipánok  A szenvedő Isten  Gondolat........  Falcsik Mari versei  Egyenlősdi  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Vörös rózsa csokor  Február 14  Tűzben égve  Love  Facebookon kaptam  Valentin nap  Valentin nap  ccCcc  Kellemes délutánt kívánok!  Ne szeressétek...  Harmonia.......  Szép estét  Love  Virágok, csoki, vacsora kettes...  Az öröm szélesebb körben való ...  Valentin napi jó reggelt!  Isten  Apróságok - Hetvenegyedik nap  Isten  Szavakkal szeretni… Hog... 
Bejegyzés Címkék
jövő kihívása, vízkészletekkel kapcsolatos, népesség növekedéséhez, emberiség szaporodása, fizikailag elégtelen, szaporulat elsősorban, éghajlatváltozás hatásainak, hidrogeológusok vízstressz, rendelkezésre álló, érték 1000, országot vízhiányosnak, gazdasági fejlődés, természetes rendszerek, vízhiányos kategóriába, közel-keleti országok, fejlődő országokra, járványok nagy, árvizekkel szembeni, fejlett világ, egyelőre ismeretlen, nagy távolságú, legfejlettebb műszerek, megszokott fertőtlenítési, fokozódó szennyezések, kémiai folyamatok, elmondottak alapján, növekvő léptékű, fajlagos készletek, éghajlatváltozás hatásai, nagy léptékű, valószínű jövőt, óceánokat alkotja, édesvíznek viszonylag, világ legidősebb, folyékony felszíni, észak-amerikai Nagy, kitermelhető felszíni, tavak édesvizei, felső rétegvizek, legtöbb felszíni, tavakban relatíve, édesvizű tavakéval, talajvíz mennyiségének, legkevésbé ismertek, édesvizi tavak, kissé sóstól, magas sótartalmúak, édesvíz elpárolgásával, millióra becsülik, tavak számát, világ legnagyobb, hajdani Szovjetunió, vízben szegény, természetes körforgásban, ország területére, ország felszíni, vízkészleteink egyelőre, ország vízigényét, vízkészlet osztályozása, természeti körforgásban, dinamikus vagy, másik hányad, állandó vagy, levegő páratartalmából, fizikai tényezők, felszíni vízkészletet, felszín alatti, csapadékvíz keletkezése, levegő megszokott, levegő egyéb, levegő mindig, föld felszínér, vízgyűjtőterület geológiai, növényzet minőségétől, társadalmi tevékenységtől, föld művelési, befogadott szennyvizek, folyóvizek mindig, élőlények számára, növények által, tóban marad, környezeti körülmények, civilizált környezet, folyamatot befolyásolja, mesterséges eutrofizálódás, növényi tápanyagok, fitoplankton fotoszintézise, oxigéntermelés légkörünk, globális környezetvédelem, egyre gyakoribb, felszínalatti vizek, felszíni vizek, üledékes kőzet, felszín közelében, meteorológiai viszonyok, talajvíz alatt, tulajdonképpen együttdolgozó, porózus kőzetek, talajvíz alatti, felszín fölé, emberiség vízhasználata, , ,
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 438 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 8
  • e Hónap: 172
  • e Év: 4643
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.