Belépés
zsigaiklara.blog.xfree.hu
Szeretem mindenben a természetességet. Gondolkodásban, és tettekben is. Őszinteséget, melyet adok, mástól is elvárom. Pozitívan közelítek meg személyeket, és do... Zsigai Klára
1953.02.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
A magyar pénzverés rövid tör..
  2007-02-25 13:35:13, vasárnap
 
   
  Az 1325-ben vert első magyar aranyforint előlapján a liliom látható - innen a neve is. Mi , pontosabban ki volt a pénzérem hátlapján?

Válaszom a következő:

Az első európai uralkodó, aki országában bevezette az aranyvalutát, Károly Róbert volt. A magyar király ehhez az 1325-től firenzei mintára veretett magyar aranyforintot használta fel. (Jellemzői: 23 karát 9 grém, 0,9896-s finomság, 3,55 gramm teljes tömeg, 3,52 szín súly.) A Károly Róbert-féle aranyokra Keresztelő Szent János képe volt vésve, Karolus rex körirattal. (Keresztelő Szent János a Biblia (pontosabban az Újszövetség) és a Korán egyik szereplője) A firenzei mintájú aranyforintokat a magyar király példáját követve Európa majdnem összes uralkodója bevezette.

A magyar aranyforint azonban továbbra is keresett pénznek számított, amit főleg annak köszönhetett, hogy minőségét monetáris zavarok esetén se rontották le.

A magyar pénzverés rövid történeti áttekintése

(Forrás: Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát : (pénzek - érmek - gyűjtők). - Budapest : Gondolat, 1984. - p. 88-94. - Részlet a 3. fejezetből.)

Árpád-házi királyok

A magyar pénzverés kezdetét I. István király uralkodásától számíthatjuk. Bajor mintára történt a verés: a 408 grammos fontból 510 obulus (féldénár) került ki. Több kérdés még tisztázásra vár, így például az, hogy melyik verdét jelenti a REGIA CIVITAS felirat? Székesfehérvárt vagy Esztergomot? Vagy az, hogy ki verette a nagyharsányi leletben előkerült LANCEA REGIS feliratú pénzeket? Szent István vagy Péter? Megjelennek a sziglák, ezek az apró kis jelek a pénzeken, amelyek a pénzveréssél kapcsolatos ellenőrzőjegyek szerepét töltötték be. I. András pénzein már megfigyelhetők. A király arcképét - sematikus királyfejként - Salamon pénzein látjuk először. I. László a dénárverésben pénzlábváltozást rendelt el. Az új pénzláb szerint 1 font = 470 dénár, azaz javult a pénz minősége. A XII. században "összezsugorodnak" a pénzek: átmérőjük egyre csökken, s II. Géza pénzei a világ legkisebb érméi közé tartoznak. III. Béla brakteátákat (egylapú vereteket) készíttetett. Az ő pénzein találjuk először a kettős keresztet a címerben. III. Béla korából valók a bizánci típusú és kufikus írásra emlékeztető feliratú rézpénzek, az Árpád-ház egyetlen rézpénzfajtája. A pénzláb eddigi alapjául szolgáló fontot a magyar márka váltja fel. Súlya 233,3533 g. A XIII-XIV. században friesachi dénárok áramlottak be az országba. A magyar veretek is kezdték bizonyos mértékig ezeket a dénárokat utánozni. II. Endre a saját pénzeit is friesachiaknak nevezte. IV. Béla és utódai alatt a pénzeken díszítőelemként megjelent a liliom. Az országot a bécsi fillérek tömege árasztotta el. IV. László nem veretett obulusokat. Az ő idejében a magyar márka helyére a budai márka lépett. Ennek súlya 245,5378 g. III. Endre pénzein az oroszlán képe a velencei Szent Márk-székesegyház oroszlánját jelképezi. Az Árpád-házi pénzverés csak dénárokat és az ezek felét jelentő obulusokat készített. A kor pénzeinek sokféleségét a kötelező évi pénzcsere s az ezzel járó új veretek kibocsátásának sokfélesége adja.

Károly Róberttől 1526-ig

A pénzverés nagy reformja Károly Róbert 1323. január 1-i rendeletével kezdődött meg. Elrendelte az ún. királyi báni dénárok verését, nyolcadrészig égetett ezüstből. 1325-ben kezdték meg firenzei mintára az aranyforintok verését. Az első magyar aranyforint színsúlya 3,52 g volt. 1329-ben cseh mintára ezüstgarasokat veretett Károly Róbert, mert a gyakorlatban kettős valuta volt érvényben. Az akkori pénzláb a következő volt: 1 márka hatodrészig égetett ezüst = 12 garas; 1 aranyforint = 16 garas. Egy márka 666 ezrelékes finomságú - kb.10 latos - ezüstből 560 dénárt vertek, amelyeken a király képét és címerét ábrázolták.1338-tól visszatértek az aranyvalutára, és állandó értékű királyi pénzt (moneta regis) vertek harmadrészig égetett ezüstből. Ekkor a pénzláb: 1 márka = 480 dénár = 960 obulus. Nagy Lajos 1343-ban új pénzt veretett, de később visszatért az állandó foralmi pénz használatához. Aranypénzein Szent László alakja jelent meg, és ezzel kialakult a magyar aranyak jellegzetes típusa. A dénárokon szerecsenfej képe jelzi a kamarabérlő - Szerecsen Jakab - nevét (ún. "beszélő címer"). A garasok verése ezután egészen Mátyás koráig szünetelt. Mária királynő koronás dénárokat veretett, Zsigmond pénzein megjelent a négyelt címer. Bevezette a kvarting vagy vierling (fitying) nevű kispénzt, amelyból 4000 db tett ki 1 budai márkányi 2 latos ezüstöt (kb.125 ezrelék finomság). Az aranyforint pénzlába változatlan maradt, de az ezüstnél gyakran tapasztalhatók ingadozások. I. Ulászló korában 1 márka súlyban csak kb. negyedrésznyi volt az ezüst, a többi réz. V. László elrendelte, hogy 1 márka ezüstöt 1 márka rézzel elegyítsenek, és ebböl az ötvözetből 1300 dénárt veretett. Ö veretett első ízben többszörös súlyban aranyforintokat. Mátyás ezüstpénzei 1467-ig szintén csak negyedrész ezüstöt tartalmaztak; ekkor rendelte el hogy az ezüstpénzeket a Zsigmond-féle ezüstök mintájára kell verni. Madonnás típusú dénárait Mária Teréziáig verették uralkodóink, s hasonlóképpen garasainak típusa is megmaradt a Habsburgok trónra jutásáig. A pénzek köriratának betűtípusa is változott: elhagyták a korábbi "barátírást" és reneszánsz formára tértek át. A dénárok pénzlába 1464 óta: 1 márka 8 latos (500 ezrelékes finomságú) ezüstből 416 darab dénárt vertek. II. Ulászló uralkodása idején jelentek meg az első tallér formájú nagy ezüstpénzek, a guldinerek, de inkább csak kísérleti jelleggel (1499). II. Lajos bevezette a nova monetát; 1 márka 4 latos ezüstból (250 ezrelék finomságú) 500 darabot vertek. A nova moneta nem lett népszerű; rosszabb anyaga miatt kényszerárfolyamon kellett tartani. Ezért 1525 nyarán megint a régi pénzláb szerint kezdtek dénárokat veretni.

1526-tól a Habsburgokig

A mohácsi csatavesztés után 1540-ig két királya volt Magyarországnak; Zápolya János és I. Ferdinánd egyidejűleg veretett pénzt. A XVI. századot a pénzhamisítás nagyarányú elterjedése jellemzi. Mielőtt továbbmennénk, beszélnünk kell röviden a szlavón dénárokról. Szlavóniát mindig magyar királyi herceg (dux) kormányozta, és a pénzverés is az ő nevével történt. II. Endre szlavóniai hercegsége idejében kezdődik, és az ekkori szlavón vereteket a királyi pénzektől két szembenéző koronás fej, felettük félhold és csillag, valamint a tipológia különbözteti meg. 1196-1255 között 38 alkalommal bocsátottak ki báni pénzt. A pénzláb 1211 elótt = 1 márka = 200 dénár;1211 után 1 márka = 400 dénár. A XIII. században a báni kamara jövedelme, amely eddig a királyé volt, később a báné lett. A pénzverde Zágrábban működött. A pénzverés alapja a magyar márka volt ( = 233,353 g), célja pedig a friesachi pénzek kiszorítása a forgalomból. A báni dénárok jobb ezüstből készültek mint a királyi pénzek. A forgalomban 1 báni dénár 2 királyi dénárt ért. A pénzláb IV. Béla és V. István alatt: 1 márka ezüst = 240 dénár; IV. László idejében 1 márka (875 ezrelék finomságú) ezüst = 280 dénár. Nagy Lajos idejében ismét könnyebb pénzlábat vezettek be. A báni pénzverés megszűnése Mária királynő idejére tehető, minden valószínűség szerint 1384-re, amikor a királynő elrendelte, hogy a zágrábi verdében királyi pénzeket kell verni. A szlavón dénárok éremképe lényegében végig azonos maradt. Az előlapon két csillag között szaladó menyét képe, a hátlapon kettős kereszt, alsó részén két szembenéző koronás férfifej, felsó részén csillag és félhold. A kettős kereszt alsó ágán a pénzverető hercegek, bánok illetve a pénzverdék jegyei láthatók.

Habsburg-kor

Magyarország pénztörténete a Habsburgok korával folytatódik. A Habsburg-uralom alá került ország pénzverését 1548 után az alsó-ausztriai kamara ellenőrizte. Az aranyforintokat a régi finomságban verték: 1 márka 23 karát 9 gren finomságú (990 ezrelékes) aranyból 69 darabot. A dénárok pénzlába: 1 márka 8 latos (500 ezrelék finomságú) ezüstből 436 darabot vertek. A tallérverés 1553-ban indult meg, pénzlába 1552-1581 között: 1 budai márka (894,5 ezrelék finomságú) ezüstből 8 8/17 darab tallért vertek, amelyeknek nyers súlya 28,820 g, színsúlya 25,780 g volt. Ritkák az első, ún. "angyalos" tallérok, valamint a 60 kr-os pénzláb szerint vert tallérok is. Készült fél- és negyedtallér is, valamint 8 és 4 dénáros garas és obulus. A dénárok finomsága állandó csökkenést mutat. A garas értéke 1625-től 5 dénár lett. Az osztrák tartományi veretektől való megkülönböztetés a magyar pénzeken: a magyar címer, a Patrona Hungariae képe és a verdejegyek (K-B, N-B stb.) voltak. II. Rudolf híres éremvésnökének, Abondiónak verőtöveivel igen szép tallérok készültek. II. és III. Ferdinánd uralkodása alatt gyakori volt a többszörös tallérok verése is. A pénzek többsége a körmöcbányai verdében készült, de működtek a nagybányai, pozsonyi és a kassai verdék is. A tallérokat a birodalmi pénzláb szerint, az aranyforintokat és a dénárokat a régi magyar pénzrendszer folytatásaként verték. III. Ferdinánd 9 dénár értékű garasokat veretett; 1659-ben jelent meg a 15, majd a 6 krajcáros. 1695 után találkozunk a poltúrával, 3 dénár értékben. 1695-1705 között verték a duariusokat, 2 dénár értékben, mint különleges magyar pénzt. A dénárok finomsága 3 latra (187 ezrelékes finomság) csökkent, Mária Terézia veretett utoljára dénárokat: ezüstdénárt 1760-ban, rézdénárt 1766-ban. 1702-1711 között II. Rákóczi Ferenc veretett pénzt a kuruc felkelés számára Erdélyben és az elfoglalt felvidéki bányavárosokban. Készíttetett aranyakat, ezüst forintosokat (fél tallér), 20 és 10 poltúrás, valamint poltúrás rézpénzt. Ezüstveretek is készültek az utóbbi névértékekből. A rézpénzeket később Máriás ellenjegyekkel (kontramárkával) látták el. A budai márka használata 1727-ben megszűnt, helyét a bécsi márka foglalta el; 1 bécsi márka = 280,796 g. A 30 krajcárosok - azaz negyed tallér - verése 1739-ben kezdődött. Ausztria és Bajorország 1753. szeptember 21-én pénzverési egyezményt (Münzkonvention) kötött, amely 1754-ben lépett életbe, s ezután a magyar pénzeket is a 24 forintos konvenciós pénzláb szerint verték. Az egyezmény - rövid megszakítással - 1857-ig volt érvényben. Megjelentek a 17 és 6 krajcáros billon pénzek is. A leggyakoribb ezüst váltópénz a 20 krajcáros volt. Az 1 és 1 /2 krajcáros rézpénzek veretését az 1760. október 27-i császári pátens rendelte el. 1786-ban megszüntették a 990 ezrelékes finomságú magyar aranyforintok verését Körmöcbányán: helyettük 23 karát 8 gren finomságú aranyból császári aranyakat kezdtek verni. 1 forínt = 24 krajcár értékű bécsi valuta lépett életbe 1802-ben, és csak 1816-ban tértek vissza a konvenciós pénzlábra (1 forint = 60 krajcár). 1795. április 20-án rendelték el a 12 és 6 krajcáros rézpénzek verését, és 1816-ig a rézpénzek különböző fajai voltak forgalomban. 1816-ban új, negyed-, fél- és egykrajcáros rézpénzeket vertek. Ezek 1852-ig maradtak forgalomban. 1856-ban Bécsben pénzügyi kongresszust tartottak. A tárgyalások eredményeként 1875-től kezdődően az ún. "Vereinsmünze"-ket (tallérokat) verték, ezüst és réz váltópénzekkel együtt. Aranypénzt csak kereskedelmi pénz céljára vertek (ún. "aranykorona"). Az 1867. évi XVI. tc. szerint a magyar pénz egyenlő az osztrákkal, de a magyar verdékben az 1868. évi VII. tc. értelmében a dukátokat 986,5 ezrelékes finomságú aranyból verték. Az 1870. március 9-i törvény szerint megkezdték új, 8 forint = 20 frank és 4 forint = 10 frank névértékű aranypénzek verését. 1892. augusztus 2-án áttértek az aranyvalutára; 1 kg arany = 3280 korona; 1 korona = 100 fillér; 1 és 2 filléres bronz-, 10 és 20 filléres nikkel, 1, 2 és 5 koronás ezüst-, 10, 20 és 100 koronás aranypénzeket vertek, és ezek voltak forgalomban. Az első világháborúban - mivel a bronzra és a nikkelre a hadiiparnak volt szüksége - acél 2, 10 és 20 filléresek készültek Körmöcbányán.

1918-tól a forintig

1918. október 28-30-án a kormány utasítására a körmöcbányai pénzverde gépeinek és berendezésének egy részét leszerelték és Budapestre szállították, majd a Soroksári úton levő dohányraktárban helyezték el. Eigner János nyugdíjas pénzverdei dolgozó, aki 92 éves korában, 1977-ben hunyt el, visszaemlékezéseiben így idézte fel az 1919-es év pénzveréssel kapcsolatos eseményeit: A Tanácsköztársaság elhatározta fém váltópénzek veretését, és ezzel a munkával Eigner Jánost bízták meg. Behívatták őt a Nemzeti Bankba, ahol Kun Béla és Lengyel Gyula ismertették vele a feladatokat. Ezen a tárgyaláson a pénzverő gépek felállításáról és üzembehelyezéséről volt szó. A gépeket a Soroksári útról átszállították a csepeli Weiss Manfréd gyárba. A Vasműben, illetve a Fémmű egyik üzemi épületében 1919. április 3-án kezdték meg a Tanácsköztársaság rendeletére a váltópénzek verését. A Forradalmi Kormányzótanács intézkedését a korabeli újságok nagy örömmel üdvözölték. 1919. május hónap közepétől kezdve, naponta 250-300.000 acél 20 filléres készült, változatlanul K-B verdejeggyel. Ezek az ún. "vaspénzek". A Körmöcbányán és a Budapesten K-B verdejeggyel készült vaspénzeket maratással különböztethetjük meg egymástól: a körmöci veretek maratás után fehérek, a csepeli veretek pedig barnás színűek. Aranypénzek verését is tervezték. Ezeknek a verőgépeit a gyár mai Vaslemezhorganyzó üzemében kívánták működtetni. Az aranyötvözet készítéséhez szükséges olvasztókemencét és a nyújtóhengert is felszerelték, az aranypénzverés azonban már nem indulhatott meg. A Tanácsköztársaság bukása után továbbra is vertek Csepelen vas 10 és 20 filléreseket. A 10 filléreseket 1919 és 1920 évszámmal, a 20 filléreseket pedig 1920, 1921 és 1922 évszámmal, s valamennyi veretet KB verdejeggyel készítették. A pénzverde végleges elhelyezéséről csak 1924-ben döntöttek. A "Magyar Királyi Állami Pénzverde" építkezéseit 1925. augusztus 2-án kezdték meg Reich Gusztáv műépítész tervei alapján Budapesten, az Üllői út 102. sz. alatti volt huszárlaktanya területén. A korona-fillér inflációjának a pengő-fillér pénzrendszer bevezetése vetett véget. Az 1925. évi XXXV. tc. rendelkezése szerint 1 kg színarany értéke 3800 pengő,1 kg ötvözött arany értéke 3420 pengő volt. 1926-tól kezdődően 1, 2,10, 20 és 50 fillér névértékű váltópénzt, valamint 1 pengős érméket vertek. A 2 és 5 pengős érmék verését csak 1929-ben rendelték el. A második világháborút követő infláció a világ eddigi legnagyobb méretű pénzromlása volt. Pengő, milpengő, B-pengő és adópengő kergette egymást, s az infláció csúcspontján egy bőröndnyi papírpénzért is alig lehetett egy kevés élelmiszert vagy egy ruhadarabot vásárolni. A Ludas Matyi című szatirikus hetilap így írt erról az időszakról: "A simapengő volt az a papiros, amelynek nem volt értéke, az adópengő pedig az, amivel a simapengő értékét mérték." Ennek a szörnyű inflációnak a stabilizáció során bevezetett új pénz, a jó forint vetett véget. 1 forint 0,0757575 g aranynak felelt meg. A magyar pénzrendszereket csak röviden tudtuk áttekinteni, de nem is volt célunk ezek részletesebb tárgyalásába bocsátkozni. Csupán a téma iránti érdeklődést kívántuk felkelteni. Az érdeklődők számos könyvet, cikket és tanulmányt találhatnak - különösen a Numizmatikai Közlöny és az AZ ÉREM hasábjain, amelyek részletesen foglalkoznak a magyar pénztörténettel.





 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Címkék: olvasztókemencét, összezsugorodnak, pénzrendszereket, pénzlábváltozást, megkülönböztetés, aranyforintokat, dohányraktárban, pénztörténettel, kormányzótanács, ellenőrzőjegyek, magyarországnak, bányavárosokban, díszítőelemként, székesfehérvárt, folytatásaként, váltópénzekkel, aranypénzverés, ellenjegyekkel, kontramárkával, megszakítással, huszárlaktanya, rézpénzfajtája, tapasztalhatók, világháborúban, felállításáról, megfigyelhetők, münzkonvention, kibocsátásának, ezüstgarasokat, éremvésnökének, elhelyezéséről, friesachiaknak, berendezésének, átszállították, uralkodásától, nyújtóhengert, 1325-ben vert, liliom látható, pénzérem hátlapján, első európai, magyar király, 1325-től firenzei, firenzei mintájú, magyar pénzverés, nagyharsányi leletben, pénzveréssél kapcsolatos, király arcképét, dénárverésben pénzlábváltozást, pénz minősége, világ legkisebb, kettős keresztet, bizánci típusú, Károly Róbert, Károly Róbert-féle, Keresztelő Szent János, Káplár László, REGIA CIVITAS, LANCEA REGIS, Szent István, Szent Márk-székesegyház, Károly Róberttől, Nagy Lajos, Aranypénzein Szent László, Szerecsen Jakab, Mária Teréziáig, Zápolya János, Patrona Hungariae, Mária Terézia, Rákóczi Ferenc, Eigner János, Eigner Jánost, Nemzeti Bankba, Lengyel Gyula, Weiss Manfréd, Forradalmi Kormányzótanács, Budapesten K-B, Magyar Királyi Állami Pénzverde, Reich Gusztáv, Ludas Matyi, Numizmatikai Közlöny,
Alias Jenő (#1)   2007-02-26 11:19:46
A forint Magyarországon

Magyar aranyforint, 1325-1553
Az első európai uralkodó, aki országában bevezette az aranyvalutát, Károly Róbert volt.
A magyar király ehhez az 1325-től firenzei mintára veretett magyar aranyforintot használta fel. (Jellemzői: 23 karát 9 grém, 0,9896-s finomság, 3,55 gramm teljes tömeg, 3,52 szín súly.)
A Károly Róbert-féle aranyokra Keresztelő Szent János képe volt vésve, Karolus rex körirattal. (Keresztelő Szent János a Biblia (pontosabban az Újszövetség) és a Korán egyik szereplője) A firenzei mintájú aranyforintokat a magyar király példáját követve Európa majdnem összes uralkodója bevezette. A magyar aranyforint azonban továbbra is keresett pénznek számított, amit főleg annak köszönhetett, hogy minőségét monetáris zavarok esetén se rontották le. A Buda-Bécs-Antwerpen vonaltól északra még hamisították is, ami szintén a keresettségét igazolja. A hamisítás miatti panaszok hatására 1358-ban I. Lajos megváltoztatta az érmeképet Szent László képére.
E gyakorlat Rudolf király koráig tartott, azután a magyar aranyakra a király arcképét verték.
Link
Link
Az Árpád-ház férfiágának kihalása után (III. András), az ország urai nehéz feladat előtt álltak. Ki legyen az a király, aki az Árpád-házhoz legközelebb álló magyar hercegnő leszármazottja?
III. Andrásnak maradt egy leánygyermeke Erzsébet, aki a cseh király fiával, Vencellel volt eljegyezve. A magyar urak közül többen őt választották meg királynak, akit 1301. augusztus 27-én meg is koronáztak Székesfehérvárott és a magyar László nevet vette fel.

Közben volt egy trónkövetelő a nápolyi király fia, Károly Róbert személyében, aki már III. András életében (1300) magyar földön Zárában tartózkodott híveivel készenlétben. III. András váratlan halála után 1301. tavaszán, Esztergomban egy alkalmi koronával az érsek magyar királlyá is koronázza a 12 éves Anjou Károly Róbertet. A nemzet törvénytelennek minősítette ezt a koronázást és a Szent Koronával megkoronázott cseh trónörököst választotta uralkodójául. A nápolyi Anjouk mögött azonban ott volt a pápa tekintélye és befolyása és sikerült is több (főként délvidéki) magyar nagyúr támogatását megszerezniük.
A cseh király felismervén a feszült helyzetet 1304-ben hazavitte fiát, a fiatal királyt, a Szent Koronával és jelvényekkel egyetemben. Amikor 1305-ben a fiatal király meghalt, apja III. Ottó bajor hercegre ruházta át a magyar királyi jogkört és a Szent Koronát. Ottó IV. Béla unokája volt (a magyar király leányának, Erzsébetnek a fia), akit 1305. december 6-án magyar királlyá koronáztak.
Ottó, hogy elfogadottságát erősítse, az egyik leghatalmasabb oligarchának, László erdélyi vajdának lányát kérte feleségül. Evégett a helyszínre utazott, ahol kellemetlen meglepetés érte. László vajda bezárazta és a Szent Koronát magához vette. Ottó hamarosan kikerült a fogságból és Lengyelországon keresztül hazatért Bajorországba, de a Szent Korona nélkül (1308). Többet nem is tette be lábát Magyarországra.
Így maradt egyedül trónkövetelőként Károly Róbert.



Anjou Károly Róbert uralkodása (1308-1342).
Károly Róbert az Árpád-ház női ágán számíthatott a magyar királyi címre. V. István leánya, Mária nápolyi királyné ugyanis a trónigényét átruházta fiára, Károly Marcell-ra, aki ugyan 1295-ben meghalt, de hátrahagyta fiát, Károly Róbertet. Szívós küzdelmébe került Károly Róbertnek, amíg sikerült magát magyar királynak elismertetni.
Harmadszorra sikerült ez csak neki, amikor 1310-ben a László vajdától visszakapott Szent Koronával megkoronáztatta magát.

Károly Róbertnek hosszú uralkodása alatt több nehéz feladattal kellett megbirkóznia.
Legelőször is a \\\'kiskirályok\\\' hatalmát kellett megtörnie, akikből ez idő tájt összesen tizenkettő \\\'uralkodott\\\' Magyarországon. A legnagyobb közülük Csák Máté volt, a Felvidék ura, aki az 1312-es rozgonyi csatában ugyan megvert a király, de hatalmát nem tudta megsemmisíteni. László vajda és fia lázadását, a Németújváriak hatalmát 1320-ban sikerült megfékeznie. Csák Máté halála után 1321-ben állhatott igazán csak vissza a király hatalma.

Károly Róbert nagy érdeme, hogy az oligarchák hatalmának felszámolásával elkerülte az ország független részekre való széthullását, amely például a német birodalomban be is következett.
Károly Róbert uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta.
Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment keresztül. Francia közigazgatást, olasz bank és pénzrendszert honosított meg. Kiváló pénzügyi szakembere az Aba-Sámuel nemzetségéből származó Nekcsei Dömötör volt, aki új pénzügyi rendszert, valamint adó és vámpolitikát dolgozott ki, amellyel a külkereskedelem jelentősen fellendült. Bevezette az arany forintot (a florenci pénz mintára, innen a forint elnevezése), majd később egy jó értékű ezüst dinárt is. Károly arany forintja Európa egyik legjobb pénze volt, amely értékállóságát évszázadokon keresztül megőrizte. Váltópénznek az ezüst- dénárt használták. Akkor egész Európa a magyarországi aranyból élt, mert másutt nem fordult elő ilyen mennyiségű nemesfém! Intézkedéseivel rendezte a bányászatot, különösen a sóbányák fejlesztése történt meg, de az Árpádok alatt már jól működő nemesérc bányászat is növekedett (Körmöcbánya).
Új falvak keletkeztek, a Felvidéken és Erdélyben, ahol erdőket irtottak ki és tették megművelhetővé a földet.
A városoknak a király szabadságlevelet, címert, önkormányzatot adott. Buda, Kassa, stb. fontos kereskedelmi központokká alakultak.
Az igazságszolgáltatás egyszerűsödött és pontosabban szabályozták a peres ügyeket. Eltörölték a víz és tűzpróbákat és helyébe a bírói eskü került. A hadsereg korszerűsítése francia mintára történt, de nem hagyták figyelmen kívül a magyar hagyományokat sem. A bandérium-rendszer szerint a nagybirtokosok birtokuk arányában állítottak fel kisebb nagyobb csapatokat. Ezek a bandériumok (zászlóaljak), amelyek négy-ötszáz vitézből állottak, saját címeres zászlójuk alatt vonulhattak hadba. Tulajdonosuk, pedig a \\\'zászlósúr\\\' jól hangzó nevét kapta meg.

A király lovagrendet is alapított a "Szent György Lovagjai"-nak társaságát (1326), mely második volt Európában. A havonta ülésező lovagok ötven alapító tagsággal napi országlási kérdésekkel foglakoztak, de hatáskörük közé tartoztak a király védelme mellett a lovagi tornák, ünnepségek, lakomák, stb.
Károly ezzel leghűbb embereiből egy új hatalmi szervezetet tudott létrehozni, amellyel háttérbe szorította a nagyurak Árpádkori tanácsának befolyását.

Összességében nézve az évtizedekig csak nehezen elfogadott idegen királyt -ha lassan is- de megkedvelte a nemzet. Ő maga is magyarrá lett. Az ő idejében újra felértékelődött a Szent László-i lovageszmény és tisztelet, igaz, ez mind a magyarság megerősödő nemzettudatának volt köszönhető. Bölcs s hasznos intézkedéseivel egy fejlődő, gazdagodó és békében élő országot hagyott maga után. Három törvényes fia számára még életében biztosította -nem csak a folytonosságot- hanem az ország gyarapodását is.

Lajos, elsőszülött fiát tette meg trónörökösnek, Istvánt a legkisebbet Horvátország és Szlavónia hercegének, András herceget pedig Nápoly trónjára szánta. E célból személyesen utazott Nápolyba, hogy a még gyermeksorú Andrást a nápolyi király unokájával Johannával eljegyeztesse. Külpolitikájában diplomáciai sikernek számított, a visegrádi palotába 1335-ben meghívott szomszédos királyok és hercegek találkozója. Sikerült a lengyel és a cseh király között a vitás kérdéseket elrendezni, és az észak-déli irányú kereskedelmi szerződéseket megkötni.

Végezetül is, a francia eredetű Anjou Károly Róbert uralkodásával Magyarország nem járt rosszul és fiából, Lajosból Magyarország egyik legnagyobb királya lett.
Link
A Magyar Királyság a Kárpát-medencében található állam, amely a Magyar Fejedelemségből I. (Szent) István megkoronázásával 1000-ben jött létre, s az utolsó magyar király, IV. Károly lemondásával 1918-ban szűnt meg. 1920-ban (de facto még 1919-ben) a Magyar Királyság vissza lett állítva, tehát Magyarország államformája 1920 és 1944 között szintén királyság volt, azonban a trón a Habsburg-Lotharingiai-háznak attól való megfosztása után betöltetlen maradt.
Az államot általában a mindenkori magyar király kormányozta a nemesség bevonásával, de bizonyos esetekben helyettesíthette őt a kormányzó. A törvényes magyar uralkodót a Szent Koronával kellett megkoronázni. Ez nem csupán formalitás volt, hanem biztosította a nemesség és az egyház jogainak királyi elismerését.
Az állam soknemzetiségű volt, rendszeresen egész népek (pl. a kunok) illetve különféle nemzetiségű jobbágyok, parasztok telepedtek le a Magyar Királyság területén. A 19. századi nacionalizmusok megjelenéséig a ,,magyar" (latinul Hungarus) elnevezés a nemzetiségi hovatartozásától függetlenül jelölhetett bárkit, aki a magyar király alattvalója volt

Magyarországi pénzverdék
Károly Róbert pénzreformjának az is része volt, hogy az ország területét pénzverés szempontjából 10 kamrára osztotta. Így jöttek létre a hamarosan nagy hírnévre szert tevő pénzverdék (pl. Körmöcbánya, Nagybánya, Kolozsvár), illetve ettől kezdve vált kötelezővé a verdejegy használata a vereteken

NAGYBÁNYA
Rivulus Dominarum, Asszonypataka, Neustadt, ma: Baia Mare (R)

Károly Róbert (1307-1342) uralkodása idején átszervezte a pénzverőkamarákat (1323 körül) és négy új, hegyvidéki kamarát alapított köztük egyet a Szatmár-Nagybánya névvel. Az egy évtizedig sem működő szatmári pénzverdét rövidesen áthelyezték Nagybányára, ahol a verde rövid megszakításokkal ugyan, de kitartóan működött az 1350-as évektől az 1851-ben bekövetkezett megszűnéséig. Fontossági szempontból a körmöcbányai pénzverde után következett.
Működése kezdeti időszakában a CNH.11.70. számú garason R-I vagy R-F verdejegyet használtak (Rivulus). Később öt-, hat- sőt nyolcágú csillaggal vagy a város címeréből vett, két keresztbe fektetett bányászkalapáccsal jelölték a nagybányai vereteket. A Zsigmond (1387-1437) király uralkodása alatt rendszeresített kétbetűs jelzések időszakában is gyakran fordul elő a kamaragrófok jegyének helyén a két keresztbe fektetett bányászkalapács -csákány, mint kollektív jegy.
Máskor a kamaragrófok címere vagy címerállata helyettesíti a nevét jelző betűt, betűket. 1580 után állandósult az N-B (Nagy-Bánya) jegy. Az I. Lipót (1657-1705) uralkodása alatt vert érméken a verdejegy mellett több nagybányai vésnök jegyét is láthatjuk, pl.: I.C.B. = Joseph Conrad Block vagy Johann Christina Brettschneider; L-M = Leopold Mittelmayer; P-O = Peter Oesterreicher. 1726-ban az F betű Franz Altomente jegye. II. József (1780-1790) császár 1766. június 16-án kelt rendelete értelmében a pénzverőmesterek és az ellenőrök (Wardein) jegyeit - nevük kezdőbetűit is fel kellett tüntetni a vereteken. Ezt a rendelkezést 1780-ban hatálytalanították.
A Nagybányán ez időszakban vert érmeken látható B-L és I.B-F.L. jegy Joseph Brunner pénzverőmester és Franz Anton Lehner ellenőr jegye; a B-V és I.B.-IN. jegy Brunner pénzverőmester és Joseph Vischer ellenőr jegye. II. József 1766. július 6-án kelt császári rendelete szerint a verdék egy-egy betűjelet kaptak, Nagybánya jele a G lett. A verde, 1849 kivételével ezt a jegyet használta megszüntéig. A nagybányai pénzverdében 1551-1660 között magyar királyi és erdélyi fejedelemségi pénzeket is vertek. Előbbit 1552-1555, 1562-1564, 1581-1585, 1598-1608 között utóbbit 1551-ben, 1556-1561, 1589-ben, 1595-1599, 1605-ben, 1608-1613, 1620-1629, 1645-1660 között.

NAGYSZEBEN
Cibinium, Hermannstadt, ma: Sibiu (R)

A verdejegyek tanúsága szerint 1330-1332 között Károly Róbert (1307-1347) részére is verték a CNH.II.6. számú garast Nagyszebenben. Ezüst denárokat bizonyára előbb is készítettek itt és Brassóban is, de ezt sem okiratok, sem verdejegyek nem bizonyítják. 1343-ban verték a CNH.11.72. számú, 1358-1371 között a 94., 1384-ben a 116. számú denárokat s 1427-1430 között itt verték a 119. számú aranyforintosokat is.
Zsigmond (1387-1437) 1427-ben Nagyszebenbe helyeztette át az offenbányai aranypénzverdét és ettől kezdve az ország legnagyobb verdéi közé sorolhatjuk a szebenit. A fentebb felsorolt adatokból is kitűnik, hogy a verde működése nem volt folyamatos, a későbbiekben is csak megszakításokkal dolgoztak itt.
Az uralkodók nem egyszer elvették a pénzverési jogot, lehetőséget a szebeni szászoktól Habsburg-párti magatartásuk alatt. Hunyadi János (1446-1453) kormányzósága alatt Nagybányára, Zápolya János (1526-1540) 1527. október 28-i rendelete alapján Kolozsvárra, Bethlen Gábor (1613-1629) alatt szintén Kolozsvárra helyezték át a szebeni pénzverést. 1444-1499 között általában a szebeni polgármesterek töltötték be a kamaragrófi tisztséget, majd a szász királyi bírók.
A verde működése kezdetén H betűt (Hermannstadt), vagy két, hegyével lefelé fordított, keresztbe fektetett kard rajzát használta verdejegyként. Később a kardok fölött korona is megjelent, így együtt egyébként a város címere. A pénzverdék kétbetűs jelzésének időszakában H-x , H-R, H-L, H-C, H-S, HA, H-T, H-O, stb. verdejegyek mellett láthatjuk Lemnel János jegyét a bárányt, vagy Christophorus C jegyét, Pfeffersack Miklós monogramját: m. Redwitz Miklós kamaragrófsága idejében a Német Lovagrend címerét, később Pfempfinger Márkus címerét is ott találjuk a szebeni pénzeken verdejegyként.
Az erdélyi fejedelmek uralkodása alatt a város címere és latin nevének rövidítése szerepel legtöbbször verdejegyként: C, C-B, C-I, CI-BI, CIBIN. Apafi (1661-1690) fejedelemsége idején és azután is gyakran szerepel a pénzeken a vésnök jegye: D-K, M-R, C-W, P-S, F-T, M.I.-H.S. (Miller Henrucus), I.F.K. (Johann Franz Kropf).
A legtöbb vésnök neve ezideig sajnos ismeretlen. Az utolsó szebeni pénzeket 1712-ben verték, s ezután már csak egy pénzverde működött Erdélyben: a gyulafehérvári.

NYITRA
Neu Neutra ma: Nitra

Rövid életű kis verde volt. 1330-1333 között itt készültek Károly Róbert (1307-1342) (CNH.11.6.) garasai és NI vagy IN jelű (CNH.11.9.) obulusai Itt készültek I. Lajos (1342-1382) garasai (CNH.11.70/A) 1346-1351 között n I verdejeggyel.

SZEGED
Chegediensis, Czegedinum, Sceged, Szegedin, Zegedin

Oklevelek elemzése alapján feltételezhető, hogy I I. András (1205-1235) pénzverést decentralizáló intézkedései kapcsán a csanádi egyházmegye területén mar az 1211-1221 közötti időben volt pénzverés. A verde esetleg Szegeden működött.
A pápai tizedlajstromok az 1338-42-és években említenek bizonyos ,parva moneta Chegediensis" nevű pénzeket. Eddigi kutatások szerint ezek a pénzek Károly Róbert (1307-1342) CNI-I.II.32. és 41. számú pénzei lehettek. Károly Róbert 1323-tól több reformmal teljesen átszervezte a magyarországi pénzügyeket új kamarákat és pénzverdéket állított.
Feltehető, hogy a verdejegy nélküli pénztípusok egyetlen adott verdében készültek, amelyeket aztán a pénzverőház vagy a kamara székhelyéről neveztek el. Szegeden a pénzverés - ha volt - valószínűleg csak 1325-1330 között folyt. Az 1328-ban vert CNI-I.II.49. számú denár L-I, azaz lippai verdejeggyel készült ahol a kamara központja volt, ill. ahová a verdét is átköltöztethették.

SZÉKESFEHÉRVÁR
Alba Regia, Stuhlweissenburg

Székesfehérváron talán mar az Árpád-ház uralkodása alatt működött pénzverde 1260 körül. Erre bizonyíték egyelőre nincs. Garasok és denárok készültek itt Károly Róbert (1307-1342) uralkodása idején 1325-1342 között, I. Lajos (1342-1382) uralkodása idején 1343-1371 között. Csak denárokat vertek Mária (1382-1387) alatt 1382-1384 között és Zsigmond (1387-1437) alatt 1430-1437 között.
E pénzek A, A-A valamint A-F verdejeggyel készültek. Az A-A verdejegy előfordul még I. Mátyás (1458-1490) pénzreformja utáni első két évben is 1468-1470-ben (CNH.II.235.) Ezutánról nincs adatunk a verde működésére vonatkozóan. Érdekes a CNH.II.18. típusú denár, amelyen szintén A-A verdejegy szerepel, de a címer fölött van egy B betű is. Ez esetleg azt jelenti, hogy a székesfehérvári pénzverde a budai kamarához tartozott.

SZOMOLNOK
Smulnych, Schmölnitz, ma: Smolnik (CS)

Károly Róbert (1307-1342) az 1323-től kezdődő pénzreformja kapcsán új pénzverőkamarákat is alapitott. Az észak-nyugati hegyvidék kamarai székhelyéül Szomolnokbányát jelölte ki. Ezt a székhelyét azonban mar I. Lajos (1342-1382) áthelyezte 1347-1367 között Kassára. A várfalakkal védett város környékén számos ezüst- és aranybánya működött (Rozsnyó, Jászó, Aranyidka, stb.).
A szomolnoki verdejegy S-B, S + , vagy kit liliom volt. Majd évszázados szünet után, talán mar 1440-től V. László (1440-1457) újból működteti a verdét S-C és S D verdejegyet használva. Újabb 80 éves szünet után 1531-1532-ben Thurzó Elek veretett itt S-A verdejeggyel denárokat János (1526-1540) király nevében. Mária Terézia (1740-1780) uralkodása idején kezdődött a rézpénzek általános folyamatos kibocsátása, forgalma. A rézpénzverés céljára az 1760-as évek elején pénzverdét állítottak fel Szomolnokon.
Itt a rézpénzverés mellett réz pagamentet is készítettek az ország többi verdéje számára. Ebből az időből S verdejellel a következő években készültek különböző címletű rézkrajcárosok: 1763., 1773., 1774., 1775., 1776., 1777., 1780., 1781., 1782., 1790., 1800., 1807., 1812., 1816. A szomolnoki pénzverde 1816 után megszűnt.

TELKIBÁNYA

A szomolnokbányai pénzverde kisegítő verdéje volt az első "állandó pénz" verésekor Károly Róbert (1307-1342) utalkodása idején. A denárokat S-T és T verdejeggyel (CNH.11.18.) csak 1338-ban verték. Mindkét verde vezetője Frichko kamaragróf volt.

TEMESVÁR
Temesvarinum, Temena ma: Timisoara (R)

Nagyon kicsi, kisegítő verde lehetett. A Károly Róbert (1307-1342) által 1338-tól bevezetett "állandó pénz" verésekor minden kamarának 1000-1000 márka ezüstöt kellett évente pénzzé verni. A CNH.19. az. obulus T-S verdejegye bizonyítja talán az itteni pénzverde működését.
Hosszabb szünet után Mária kitrálynő (1382-1395) 1383-ban és 1384-ben vert denárain láthatunk temesvári veretre utaló T jegyet. Zsigmond (1387-1437) uralkodása alatt az M-T, T-V, T-O és T-f jegyeket találhatjuk a CNH.121., 125/A és 129. sz. denárokon, quartingokon. 1437 után semmiféle jelet sem találunk, ami a temesvári verde működését bizonyítaná.
Link
Károly Róbert
Arany pénzérme

Névérték: 10 000 Ft
Tervező: Kis Nagy András
Példányszám: 10 000 db
Forgalomba hozatal: 1999. április 6.
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
12.18. 22:32 MLS - Baráth Botond a Sporting Kansas Citybe igazolt
12.18. 22:32 Újraindult a vonatközlekedés Kiskundorozsma és Szeged között
12.18. 22:02 Női röplabda CEV Kupa - A Nyíregyháza kikapott Franciaországban
12.18. 22:02 Az élelmiszerbiztonság erősítésére büntetőjogi szabályozás kidolgozásáról d...
12.18. 21:52 A közszolgálati egyetem bajai campusának fejlesztésére 2,26 milliárdot ford...
12.18. 21:22 Bejelentette lemondását Charles Michel belga miniszterelnök
12.18. 21:22 Ismét Kozák Danuta az év női kajakosa
12.18. 21:22 Kamatdöntés - Londoni elemzők: egyértelmű jelzéseket adott az MNB a monetár...
12.18. 21:02 Palancsa Dorottya és Kiss Zsolt nyerte a curling-bajnokságot vegyespárosban
12.18. 20:32 "Kapzsisági illetéket" vet ki a román kormány a bankokra
Tudjátok ?
Szerintetek lesznek jó karácsonyi filmek a TV-ben?
Lesz eredménye a tüntetésnek ?
Mennyi ideig élhet egy benti macska?
Mennyire káros a szervezetre a dohányzás?
Milyen sorozatokat lenne érdemes néznem?
még több kérdés
Blog Címkék
Macskanő  Jézus a fenyvesekben  Szétrobbanok  Facebookon kaptam  Fehér cica  Szèp estét kedves látoga...  Macskanő  Karácsony  A szeretet megoldást jelent  Legyen a december...  Kacsint  Cicák a kaktuszban játszanak  Szèp napot kívánok!  Szív  A tánc energiája  Olyan vagyok, mint a nádszál  Leteljen-e a büntetés?  Kutya télapó sapkában  Szoba díszben  Kellemes hétvégét!  Kutya télapó sapkában  Kutyus fel öltöztetve  Szalad az idő  Advent III.  Fegyelmezés  Még fájnak az érted legördülő ...  Nyúlvadászat  Kellemes délutánt  Angyal  Facebookon kaptam  Juhász Gyula:Rorate A kéklő f...  Welcome  Szép napot mindenkinek!  Weörös Sándor: Nől a dér  A fények üzenete Mikor minden...  Moretti Gemma: Tünékeny üzene...  Nem hittem volna  Advent III.  Adventi lelkigyakorlat Hugó te...  Minden könyvet kiolvasott  Png nő  Szív  Vers  Facebookon kaptam  tél  Férfi arc  Tél az ablak mögött  Orchidea  Weörös Sándor: Nől a dér  Facebookon kaptam  Szèp délutánt  Cigányok lakhelye  Egyedülálló kezdeményezés  Mírjam barátnőmtől a facebooko...  Facebookon kaptam  Hűséges fajta  Férfi arc  Posertube  Tél az ablak mögött  Olyan vagyok, mint a nádszál  Figyelő  Áprily Lajos: Láng a ködben  Fegyelmezés  Facebookon kaptam  Vers  Moretti Gemma: Tünékeny üzene...  Egyedülálló kezdeményezés  Cirmos rózsa  Osváth Erzsébet: Első hó  Legyen szép napod!  Kellemes délutánt  tél  Szoba díszben  Kacsint  Jó éjszakát kívánok!  Havazás karácsonykor  Tánc a hóban  Fegyelmezés  Szèp délutánt  Téli kép  Film Le a kalappal a karacsony...  Tél Párizsban  Gyertya  Buddha a felhők felett  Piramis: Kívánd, hogy mindaz, ...  Mosópor reklám:  Nő a hóesésben  Karácsonyi dísz  Grapefruit  Marispuszta,Hugyag, Békéscsaba...  Vers  A szeretet megoldást jelent  Facebookon kaptam  A karácsony boldogsága a szere...  Karácsony varázsa a szobában  Fegyelmezés  Szeretet  Advent III. Vasárnapja  Gyereknevelés  Autoritás 
Bejegyzés Címkék
1325-ben vert, liliom látható, pénzérem hátlapján, első európai, magyar király, 1325-től firenzei, firenzei mintájú, magyar pénzverés, nagyharsányi leletben, pénzveréssél kapcsolatos, király arcképét, dénárverésben pénzlábváltozást, pénz minősége, világ legkisebb, kettős keresztet, bizánci típusú, pénzláb eddigi, magyar márka, magyar veretek, dénárokat utánozni, saját pénzeit, pénzeken díszítőelemként, bécsi fillérek, budai márka, oroszlán képe, velencei Szent, ezek felét, ezzel járó, pénzverés nagy, aranyforintok verését, első magyar, gyakorlatban kettős, akkori pénzláb, következő volt, király képét, állandó foralmi, magyar aranyak, dénárokon szerecsenfej, garasok verése, négyelt címer, kvarting vagy, aranyforint pénzlába, ezüstnél gyakran, ötvözetből 1300, pénzek köriratának, dénárok pénzlába, első tallér, nova monetát, nova moneta, régi pénzláb, mohácsi csatavesztés, pénzhamisítás nagyarányú, szlavón dénárokról, ekkori szlavón, királyi pénzektől, tipológia különbözteti, pénzláb 1211, báni kamara, királyé volt, báné lett, pénzverde Zágrábban, pénzverés alapja, friesachi pénzek, báni dénárok, királyi pénzek, báni pénzverés, királynő elrendelte, zágrábi verdében, szlavón dénárok, hátlapon kettős, kettős kereszt, pénzverető hercegek, pénzverdék jegyei, alsó-ausztriai kamara, régi finomságban, tallérverés 1553-ban, dénárok finomsága, garas értéke, osztrák tartományi, magyar pénzeken, magyar címer, többszörös tallérok, pénzek többsége, körmöcbányai verdében, kassai verdék, birodalmi pénzláb, régi magyar, kuruc felkelés, elfoglalt felvidéki, utóbbi névértékekből, rézpénzeket később, bécsi márka, magyar pénzeket, leggyakoribb ezüst, konvenciós pénzlábra, rézpénzek különböző, tárgyalások eredményeként, magyar pénz, magyar verdékben, első világháborúban, hadiiparnak volt, , ,
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 6 db bejegyzés
Összes: 1071 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 12
  • e Hét: 152
  • e Hónap: 921
  • e Év: 51555
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.