Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Zalaegerszeg
  2013-03-25 04:02:50, hétfő
 
   
 



Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: "Zeg") Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa. (61 849 fő (2012. jan 1.))
Első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel.
Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központjává vált, mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető.
Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat.

A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50-70 km), Zalai-dombság tájegységben fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága: 156 m. A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Budapesttől való távolsága közúton 213, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 km-re van, Nagykanizsa mellett az M7-re.

A város a Zalai-dombság északi részén fekszik, három kistáj határán. A délnyugati városrészek már átnyúlnak a Göcsej területére.

Története

Zalaegerszeg két folyó összefolyásánál található, halakban, vadakban gazdag vidék volt. Talán ennek köszönhető, hogy már az i. e. 7. évezredben, a felső paleolitikumban található itt település, amely egész Zala megyében az egyedüli ókőkori lelet. A következő időszak, amikorról maradtak leletek a városban, a rézkor. A régi ruhagyár elhagyott területén felfedezett, az azóta már teljesen befedett Vizsla-patak mellett megtelepedett, lengyeli kultúrához tartozó település ebből a korból datálható.[13] Ekkor már a mai Zalaegerszeg területén többfelé, elszórtan találkozni településekkel.
A vaskorban kelta nyomokra lehet bukkanni, amilyenből Dél-Zala területén sokat, északon alig találni. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy Zalaegerszeg ekkor egy fontosabb út mellett állt, és ezt ellenőrizte a kelta lakosság.
Az ezt követő időszakokból származó leletek száma elenyésző, így valószínűleg semmilyen település nem volt ez idő tájt a területen.
A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a bevételek nem mindig jutottak el hozzá, sokszor a környékbeli nagyurak, elsősorban a Kőszegiek vagyonát gyarapította. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.
1368 és 1389 között rövid időre a király tulajdonát képezte, majd Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, kőtemplomot is ekörül kapott a község. Ekkor a mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének.
1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott, egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, részleges önbíráskodása lett. Ezek a különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. A 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott.
Az 1530-as évek felé a város fejlődése megtorpant, mivel folyamatos támadások érték, elsősorban a környező területek földesurai fosztogatták a meggyengült központi hatalmat kihasználva. 1568-ban indult meg a város erődítése a török visszaverése érdekében. A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Az első sikertelen török támadás a város ellen az 1570-es évek végén indult. Kanizsa 1600-as elestét követően megnőtt Egerszeg szerepe: a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. A települést védő vár azonban nem bizonyult jó védelemnek, egy 1616-os török portya súlyos károkat okozott a városban, végül 1664-ben rövid időre a vár is török kézre került.
A törökök mellett más súlyos terhek is sújtották a lakosságot. A városban többször pusztított pestisjárvány. Emellett az adózás is sokkal kellemetlenebb volt az itt élőknek: mind a kanizsai török, mind a végvári katonák jelentős adóterheket szedtek. Cserébe a földesúri szolgáltatások díjmentesek voltak. Ezt a jogot egy ideig még sikerült érvényesíteni.




Metszet az egerszegi várról, 17. század

Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megye perifériáján lévő település megyeszékhellyé válásának több oka is van. Szerepet játszhatott a történelmi hagyomány, mely szerint hagyományosan Egerszegen tartották a korábbi gyűléseket is, a város a török időkben fontos megyei központtá vált, ám a legfontosabb érdeme a helynek, hogy a többi Zala megyei várossal ellentétben nem egy uradalom központja volt, így elkerülhetővé vált a helyi földesurak ,,rátelepedése" a megyegyűlésre. Még egy indok volt a város mellett, hogy a környéken több nagy nemesi család is élt, mint a Heteldyek vagy a Forintosok. Végül Egerszeg 20 600 forintos adománya, valamint a megyeháza (ma a Zalaegerszegi Törvényszék épülete) 1730 és 1732 közötti megépítése egyértelműsítette a város közigazgatási központi jellegét. 1777-ben a szombathelyi püspökség kezelésébe került.
A 18. századi városképre jellemző, hogy egy jó darabig egyetlen kiemelkedő épület a barokkos megyeháza. Az 1760-as években épült az akkor monumentálisnak számító templom, illetve egy kaszárnya kőépülete. Az egyetlen polgári kőházban egy patika működött. A város legtöbb háza azonban továbbra is jellemzően tűzveszélyes, szalmával fedett vályogház volt, így a város történetében sok tűzvész pusztított. A legnagyobb tűzvész 1826. július 18-án és július 29-én volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján már tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost.
A városban a 19. század elejéig a kereslethez mérten nagyon kevés iparos és kereskedő élt, mivel a földesúr regáléjoga miatt szinte lehetetlenné vált a működésük. Az 1830-as évekre jelentősen megnőtt a városba költöző izraeliták száma, 1836-ra már mintegy 10%-ot tettek ki a zsidó vallásúak az amúgy római katolikus többségű össznépességből, ám ezek a családok se lendítették fel a város kereskedelmét. Így míg a város közigazgatásilag tagadhatatlanul a megye központja volt, gazdaságilag nem lett túl jelentős, a kulturális élet és művelődés terén pedig alig tudott mit felmutatni az akkori székhely: mindössze két elemi iskola működött a mintegy 3500 fős városban. A megye kulturális központjai ekkor Kanizsa és Keszthely voltak, ahova az egerszegiek csak nagy költségek árán juthattak el tanulni.
Az 1848-as forradalomban a városnak viszonylag kevés szerep jutott, a szabadságharcban a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt.
Az 1870-ben hozott községi törvény alapján megszűnt a mezővárosi jogállás és a volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között. Az utóbbi nagyobb önállóságot, de egyben nagyobb adóterheket is jelentett, mert a városi közigazgatás többletterheit helyi bevételekből kellett fedezni. Zalaegerszeg a nagyközségi szervezetet választotta, amit sokan súlyos presztízsveszteségként értékeltek a városi rangot választó Nagykanizsával szemben. Végül másfél évtized múltán a belügyminiszter erőteljes nyomására a nagyközség képviselő-testülete és adófizetői kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. A 19. század végi helyi közélet fő gondja a megye másik városával szembeni lemaradás behozása volt.
1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát. 1890-ben az Ukk-Csáktornya vasútvonal megépítésével a város bekapcsolódott a vasúthálózatba. 1895-ig új gimnáziumot, városházát, szállót, óvodát, pénzügyi palotát, téglagyárat kapott a város. 1891-ben épült a Zala Megyei Levéltár mai épülete, akkor még a főispáni hivatal számára. Stílusa eklektikus, reneszánsz díszítőelemekkel. A bejárat fölött, a homlokzaton a vármegye régi címere látható.
1904-re készült el a bizánci stílusban emelt neológ zsinagóga (ma Városi Hangverseny- és Kiállítóterem). 1909-ben megyei börtön (ma: Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesült a városban.
A nagy fejlesztések közben a város alaposan eladósodott, így Kovács Károly, Zalaegerszeg első polgármestere még ugyanebben az évben (1895) lemondott. Utódja Botfy Lajos lett, aki 1900-ban bekövetkezett haláláig folytatta a városi fejlesztéseket, miközben csökkentette annak adósságállományát.
A 20. század eleje már kevesebb fejlődést produkált, így elmondható, hogy Zalaegerszeg ismét elmaradt a környék megyeszékhelyeitől.




A zsinagóga 1912-ben

Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében. Ekkor épült meg a postapalota, a vasútállomás, a tűzoltóság épülete, a rendőrségi székház (a mai ügyészség), illetve a Notre Dame-rend kolostora.
A második világháború nem okozott jelentős károkat a városban, igaz, a vasútállomás egy bombatalálat következtében leégett. A legsúlyosabb veszteséget a teljes helyi és környékbeli zsidó közösség, mintegy 1221 fő gettóba zárása, majd Auschwitzba szállítása jelentette. A város német megszállásának végül az 1945. március 28-án érkező Vörös Hadsereg vetett véget. Március 29-én már az egész város a szovjet csapatok kezén volt, akik gyorsan folytatták előrenyomulásukat nyugati felé, illetve a déli olajmezők irányába. Az április elején megalakult Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság, első elnökévé Wassermann Frigyes nyugalmazott városi főmérnököt választották meg, akit rövidesen Kovács Károly, a kommunista párt helyi titkára váltott. A Bizottság első intézkedései egyikeként kinevezte Baráth Ferencet polgármesternek és dr. Lendvay Lajos városi tanácsnokot polgármester-helyettesnek.
Az ezt követő időszakban jól megmutatkozott a város lakosságának ellenérzése az új rendszerrel szemben: a helyi MKP szervezete az 1949-ig megtartott választásokon 10% körüli eredményeket ért el, ám a helyi testület élére végül mégis ők kerültek. Az 1947. szeptember 4-én megtartott a nemzetgyűlési választásokat a Demokrata Néppárt 59,5%-os eredménnyel nyerte, 1949. május 15-én, az országgyűlési választás viszont már a Népfront 98,5%-os győzelmét hozta. 1949. július 2-án iktatták be a város első női polgármesterét, Siklósi Mihálynét.
Az 1950-es évek hozták Zalaegerszeg történetének legkomolyabb változásait. Az első ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházása a zalaegerszegi ruhagyár építése volt, amely elsősorban a szabad női munkaerőre alapozott. Az 1952-ben a környéken felfedezett olajmezők készletét is azonnal elkezdték kitermelni, illetve 1953-ban egy sajt- és vajgyár is épült a városban. Az ipar igényeinek megfelelően fővonalasították a Zalaegerszeg-Zalaszentiván vasúti szakaszt. Az óriási ipari beruházásoknak nagy munkaerőigénye volt, amelyet elsősorban a környékbeli falvakból elégítettek ki. Rövid idő alatt tömegessé vált a környező falvakból naponta történő ingázás, mivel a városban ekkor szinte nem lehetett lakáshoz jutni. Így nem volt ritka, hogy a nyugdíjasokat, inaktívakat, de leginkább az osztályellenesnek tartott személyeket ,,rávették" arra, hogy költözzenek el a városból.
A nagy ipari fellendülést azonban a városban élők csak visszaesésként élhették meg. Az építőipar csak a nagyberuházások érdekeit szolgálta, így a polgári lakosság lakáskörülményei folyamatosan romlottak. Infrastrukturális beruházások szintén nem történtek a városban, a boltok sorban zártak be, egyre kisebb kínálatot biztosítva a városiaknak.
Az 1956-os forradalomban Zalaegerszeg is tevékenyen részt vett. A megmozdulások 1956. október 26-án kezdődtek, ennek eredményeképp az MDP-vezetők Körmendre menekültek. Ezt követően egészen a szovjet csapatok november 4-ei támadásáig a várost a Forradalmi Tanács irányította.
1956. december 11-én a salgótarjáni sortűz miatt a Központi Munkástanács által szervezett országos sztrájkhoz Zalaegerszeg munkásai is csatlakoztak. A megmozdulásra december 12-én került sor a Kossuth Lajos utcán. Több ezres tömeg gyűlt össze a posta előtt, Csepel teherautókkal próbálták elállni a szovjet tankok útját. A tüntető tömeget végül könnygáz és tankok bevetésével szétoszlatták. Másnap a ruhagyár munkásnői tiltakozásul tüntetésre hívták a nőket és a ruhagyáriakat. Az asszonyok Csány László szobra körül, majd a belvárosban gyülekeztek. Fekete ruhát vettek fel vagy fekete szalagot tűztek magukra, ezért gyászfátyolosnak is nevezik a tüntetést. Végül a szovjet tankok és a karhatalmisták ezen a napon is feloszlatták a tömeget.

Városrészek

Növekedése során Zalaegerszeg sok szomszédos települést magába olvasztott. Legkorábban, 1887-ben, Ola községet csatolták a városhoz, ma ez már a tulajdonképpeni városközpont egy részét alkotja. További egyesítések: 1933-ban Kaszaháza, 1958-ban Zalabesenyő, 1963-ban Csácsbozsok és Pózva, 1969-ben Bazita, Andráshida, Szenterzsébethegy, Ebergény és Ságod, 1981-ben pedig Botfa vált Zalaegerszeg részévé.
2008 nyarán helyi népszavazást tartottak Pethőhenyén, ahol a lakosság ellenezte, hogy a község Zalaegerszeghez csatlakozzon. A sikertelen népszavazást bírósági tárgyalás követte, ahol a Zala Megyei Bíróság a 2010-es magyarországi önkormányzati választások napjától három pethőhenyei településrészt (Cserlap, Hosszúhegy, Kápolnahegy) a városhoz csatolt, az ott található önkormányzati ingatlanokat pedig Zalaegerszeg önkormányzatának ítélte meg.

Gazdaság

Zalaegerszeg az 1950-es évekig elenyésző tényező volt Magyarország gazdasági életében. A szocialista időszakban az országos programhoz kapcsolódóan előtérbe kerül az ipar fejlesztés, ekkor kezdte meg a termelést a Ruhagyár, a Zala Megyei Tejipari Vállalat, a Zalaegerszegi Vágó- és Húsipari Vállalat, a Zalai Aszfaltgyár (később Zalai Kőolajipari Vállalat), a Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat (Zalakerámia), a Kenyérgyár (Zalaco), a GANZ-MÁVAG zalaegerszegi gyára, a Szállítógépgyár, a Szikvíz- és Üdítőitalgyártó Üzem, a VERTESZ zalaegerszegi gyáregysége, a KHV zalaegerszegi gyára, EIV Rt. Zalaegerszegi Alkatrészgyára, a Baromfifeldolgozó Vállalat (Zalabaromfi Rt.), a Zalaegerszegi Hűtőház (Goldsun Rt.), a PEZA Bútortechnológiai Vállalat (Zala Bútor) és a Caola helyi gyáregysége is. Az új gyárak, üzemek az ipar képzettséget nem igénylő ágazataiból kerültek ki. A környékre betelepülő kőolajbányászatnál is elsősorban budapesti szakembereket alkalmaztak.
A rendszerváltást követően a legtöbb nagyüzem felbomlott, romjaikon kis üzemek jöttek létre, amelyek később vagy megerősödtek, vagy eltűntek a piacról. Az 1990-es évek közepétől újabb szereplők, a multinacionális cégek jelentek meg a városban, amelyek többsége már a szakképzett, ám olcsó munkaerőre alapozott. A bérek emelkedése miatt ezek távozása várható a közeljövőben.
A legjelentősebb multinacionális cég a Flextronics International Ltd., amely 1999-ben nyitotta meg 30 hektáros ipari parkját a városban, Sárvár után másodikként az országban. A beruházás értéke 60 millió dollár volt, amelyből 30 millió dollárt az építkezésre, további 30 milliót pedig infrastruktúra-fejlesztésre használtak fel. A Flextronics ipari parkján kívül még a Ganz Ipari Park és az önkormányzati tulajdonú Zalaegerszegi Déli Ipari Park található a városban. Közel 500 millió forintos beruházás keretében a település északi határában, a 74-76-os út, illetve Ságod városrész között épül föl a negyedik, az Északi Ipari Park.A parkban helyet kap egy inkubátorház is, amelynek létrehozását az Új Magyarország Fejlesztési Terv 333 millió forinttal támogatta a 84 millió forintos városi önrész mellett.
A rendszerváltás után Zalaegerszeget a más országrészekben szokásosnál kisebb mértékben érintette a gazdasági recesszió. Az 1990-es évek végétől Zalaegerszeg rendkívül dinamikus fejlődésével az ország egyik gazdag városává vált, ám még mindig maradtak a város életében megoldatlan kérdések.
Az 1990-es évek elején indult meg a szolgáltatási szektor megerősödése is, amely mára a város bevételeiből mintegy 75%-os részesedést tudhat magáénak. Ez az arány kifejezetten magasnak számít Magyarországon, így a városról elmondható, hogy más nyugat-magyarországi központokhoz hasonlóan kedvező gazdasági szerkezettel rendelkezik. A munkanélküliek aránya elmarad az országos átlaghoz képest, 3% körül mozog. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 2007. 3. negyedévi adatai szerint 1017 férfi és 1114 női regisztrált munkanélküli volt Zalaegerszegen.[38]
De a város demográfiai adottságai, a születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és a romló korösszetétel kedvezőtlenek. A helyzetet tovább rontja az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. A helyi szakképzési rendszer nem veszi eléggé figyelembe a munkaerőpiac képzési szükségletét. Ezt a problémát fokozza az - elsődlegesen az elérhetőségi - infrastrukturális lemaradottságának ténye, emiatt a külföldi beruházók nem kellő mértékű letelepedése. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adatai szerint a gazdasági társaságok 29%-nyi tulajdoni hányada volt külföldi kézben. Ugyanez kimutatás szerint az állami tulajdon 5%-os.
Zalaegerszeg közepesen fejlett nyugat-dunántúli város, az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értéke az országos átlag 80-90%-a, a régióátlag 75-80%-a.
Ma Zalaegerszeg környékének nagy része alapvetően mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület. Ezen belül a gazdasági tevékenységek között meghatározó a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás, amelyek termékeikkel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárulnak a távolabbi területek nyers termékekkel való ellátásához, illetve export igényeket is kielégít (húsipar, konzervipar, faipar). A KSH adatai szerint 2000-ben 1193-an rendelkeztek őstermelői igazolvánnyal. A városban a gazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a legjelentősebbek. Zalaegerszeg város önkormányzatának honlapján 236 vállalkozás regisztrált, amelyek közül a legtöbben a szolgáltató ágazatból kerülnek ki (80 db), jelentősebbek még az építőipari (25 db) és az informatikai cégek (23 db). Természetesen ezek az adatok nem teljesek, mert a cégek számára nem kötelező itt regisztrálni, de jól mutatja az ágazati eloszlást.
A város gazdasági életében meghatározó a feldolgozóipar. A gép- és bútoripar teljesített a legjobban a feldolgozóiparon belül az elmúlt években, a feldolgozóipar termelésének nagy részét adó élelmiszeripar teljesítménye 7%-kal esett vissza. Az építőipar teljesítménye javul, a növekedés mértéke meghaladja mind a régió mind az ország átlagát. A kereskedelem lassan, de biztosan bővül, azonban csökken az egyéni vállalkozásban működtetett üzletek száma. Jellemző, hogy egyre újabb multinacionális üzletközpontok építkeznek a városban.
2008 nyaráig Zalaegerszeg versenyben volt a Mercedes új közép-európai üzeméért folytatott versenyben, de végül a jóval előnyösebb közlekedés-földrajzi feltételekkel rendelkező Kecskemét lett a befutó.
2008 szeptemberében az egyik legjelentősebb foglalkoztató, a Zalabaromfi számláit zárolta a CIB Bank, aminek következtében leállt a termelés, végezetül tulajdonosváltás következett be.Főleg az üzem volt beszállítói alkotta befektetői csoport Pacsán épített egy újabb csarnokot a régi kiváltására.
A kedvező természeti adottságok és az értékes kulturális örökség miatt egyre inkább húzóágazatnak számít a turizmus. A város főbb kulturális látnivalói a Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Magyar Olajipari Múzeum és a Göcseji Múzeum. Sok látogatót vonz az 1975-ben épült tévétorony és az alsóerdei Azáleás-völgy is.
Az egyre inkább kiépülő fürdőszolgáltatásokat a Gébárti-tónál, az Aquacityben, az AQUATHERMA termálfürdőben és a Semira Day Spa élményfürdőben vehetik igénybe a vendégek. Problémát jelent a viszonylag kevés szálláshely, amelyet súlyosbított a Hotel Balaton 2010 tavaszán bekövetkezett csődje is.

Látnivalók

Egyházi építmények

- Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom - épült 1750-1760 között, barokk stílusú, Tierhardt József mester tervezte, a mennyezetképeket a 70-es években Haraszti Margit restaurálta. 1809-ben szentelték fel.
- Jézus Szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom - az Olai városrészben található, 1925-1926, neobarokk stílusú, Kotsis István tervezte. Boldog IV. Károly király emlékére készült, 2004-ben felújították.
- Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom - Mindszenty József emléktemploma, 2004-ben épült, Cigány István alkotása.
- Református templom - Szeghalmy Bálint tervei alapján, 1942-ben épült erdélyi stílusban, fából és vörös homokkőből.
- Evangélikus templom - 1906-ból származik, neogótikus stílusú, Gerei Ernő tervezte.
- Kálvária-kápolna - 1756-ban épült barokk stílusban.
- Andráshidai templom - román stílusú, 1785-ben állították teljesen helyre.
- Nagy Szent Teréz templom - Bazita városrészben.
- Árpád-házi Szent Erzsébet templom - Szenterzsébethegy városrészben.
- Szent Jakab templom - Ebergény városrészben.
- Pózvai templom
- Szent Katalin templom - Besenyő városrészben
- Szent Sebestyén templom - Csácsbozsok városrészben
- Szűz Mária neve templom - Botfa városrészben




Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom

Intézmények, infrastrukturális létesítmények

- Megyei Bíróság, egykori vármegyeháza: 1730-1732 között, barokk stílusú, Franz Allio tervei szerint épült.
- Kvártélyház: Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.
- Arany Bárány Szálló: 1893-1894, Brenner János építész tervei szerint
- Tévétorony: 1975-ből, 95,4 m magas, a presszó magassága pedig 53,2 m.
- Csipkeházak: lakóházak Vadász György tervei szerint.
- Hagymasisakos ispita a 19. század-ból, a város régi kórháza.
- AquaCity - Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark
- Aquapalace - Strandfürdő
- Hüvös Kastély (Mindszenty Ifjúsági Ház): ifjúsági szállásként és rendezvényhelyszínként működő műemléki épület

Múzeumok

- Göcseji Múzeum - Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága - 1968-ból, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász- és Németh János kerámiaművész gyűjteményével.
- Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Skanzen 1969-ből, az olai városrészben.
- Finnugor Néprajzi Park - 2001-ben adták át a Skanzen kibővítéseként.
- Magyar Olajipari Múzeum (röviden MOIM) - a Skanzen mellett található az olai városrészben.
- Papp Simon emlékszoba - a geológus, egyetemi tanár, akadémikus hagyatékából összeállított, életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás.
- Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori zsinagóga, 1904-ben épült Stern József tervei nyomán, eklektikus stílusban bizánci elemekkel.
- Kézművesek Háza - a Gébárti-tó partján, Ságod városrészben, 1982-ben nyitotta meg kapuit.
- Fazekasház - Páterdomb városrészben, 1978-ban hozták létre.

Köztéri szobrok, emlékművek

A városban körülbelül 50 köztéri alkotás található, közölük a jelentősebbek:
- Göcseji tulipán szökőkút: 1985-ből, alkotói: Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész.
- Keresztury Dezső szobra a Keresztury téren.
- Táncoló lány: bronzszobor, Medgyessy Ferenc alkotása, a Szivárvány című televíziós vetélkedőn nyerte el a város.
- Mindszenty József szobra.
- Zrínyi Miklós lovasszobra: 1989, Tóth Béla alkotása .
- Csány László szobra: 1931-ben állították fel, Istók János alkotása.
- Deák Ferenc szobra: 1879. szeptember 1-jén állították fel, Vay Miklós alkotása. A legelső Deák-szobor volt Magyarországon.
- Szentháromság-szobor: a Mindszenty téren, 2006 szeptemberében újították fel.
- Kis makrancos: a szobor Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, 1966-tól áll a helyén.
- Liliom: szintén Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ez az aktot ábrázoló szobor a Vizslaparkban, 1967-ből.
- IV. Béla király szobra.
- Zenélő óra a Polgármesteri Hivatal előtt.
- A 377-es ,,Gizike" gőzmozdony a vasútállomás mellett.
- Kálvin János mellszobra a református templom mellett.
- Immaculata-szobor az olai templom kertjében.
- A ,,földi toronyóra" a Hevesi Sándor Színház előtt. Az óraművet Preisz József és Kancsal Miklós állították helyre, a kerámia díszítés Németh János műve.
- Olajkutatók Grantner Jenő szobra 1970-ből a Lordok Háza homlokzatán.
- Ho Si Minh szobra, Marton László szobrász alkotása 1976-ból.
- Wass Albert szobra a Dózsa ligetben 2008-ból

Természeti látnivalók

- Azaleás-völgy - az Alsóerdő botanikailag védett területe.
- Csácsi arborétum - Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület.
- A Csácsi arborétumon kívül helyi védettség alá került a Deák téri park, a platánsorok, a Dózsa liget, a Palatinus vendéglő kertje, a szenterzsébethegyi gesztenyefa, az olai temetőben és vasútállomásnál lévő hársfák és botfai vadgesztenyesor. Ez a lista 2010-ben még öt taggal bővült: a Parkerdővel, a Pálosfai-patak völgyével, a Bozsoki-dombbal, a Szabadság utcai gömbkőris fasorral és az Andráshida utcában levő parkkal.
- Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.

Híres egerszegi kötődésű művészek, tudósok, közéleti személyiségek,sportolók

Baráth Etele politikus, sportvezető
Bereményi Géza rendező, dramaturg, író, 1997-2006 között a Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője
Besenczi Árpád színigazgató, színész
Botfy Lajos (1847-1900) polgármester
Czobor Mátyás (1875-1957) polgármester
Császár Ferenc (1807-1858) jogász, költő
Csizmadia Szilárd csillagász
Deák Ferenc (1803-1876) zalaegerszegi országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter
Degré Alajos (1909-1984) jogtörténész
Dominkó István zongoraművész
Dús László festőművész
Egervári Klára színész
Fekete György Munkácsy-díjas belsőépítész, egyetemi tanár, akadémiai elnök
Gábor Miklós (1919-1998) színész
Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus
Galambos Attila színész, író, drámaíró, műfordító
Gergely Ágnes költő, műfordító
Hetényi Pál (1935-1994) színész
Huber Gyula nótaszerző
Izsák Imre Gyula (1929-1965) csillagász
Kaczor Ferenc zenei előadó
dr. Kandász Andrea (1971 03 18)televíziós főszerkesztő-műsorvezető-producer Kandász Andrea
Karvalits Ferenc közgazdász
Keresztury Dezső (1904-1996) irodalmár, irodalomtörténész
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész, Alsórajkon született, műveit végrendeletében a városra hagyta
Kóczián Géza (1942-1987) gyógyszerész
Kovács Károly (1839-1904) polgármester
R. Kárpáti Péter színész
Kaszás Géza színész
Máriáss József (1920-1991) színész
Mindszenty József (eredeti nevén: Pehm József, 1892-1975) bíboros, esztergomi érsek
Németh János szobrász
Orosz Iván (1902-1974) költő, novellista. Szarvason született, 1924-27 között szerkesztője és kiadóhivatali igazgatója a Zalamegyei Újságnak
Öveges József fizikus
Dr. Pais Dezső (1886-1973) nyelvész
Paragi Zsolt csillagász
Péntek Imre (1942-) József Attila-díjas költő, a Pannon Tükör folyóirat főszerkesztője (2003-)
Réthelyi Miklós orvos, miniszter
Ruszt József (1937-2005) rendező, színházigazgató
Szabolcs Péter szobrász
Szalai Annamária politikus
Szőke Zoltán színész
Tunyogi Péter (1947-2008) a P. Mobil egykori tagja, a Mobilmánia énekese
Vajda Lajos (1908-1941) festőművész
Verebes István színész, műsorvezető
Wlassics Gyula (1852-1937) jogász, közjogi író, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja.
Bencze Tamás kosárlabdázó, szövetségi kapitány
Bérces Edit szuper- maratoni futó, világ- és Európa-bajnok, világrekorder
Berzicza Tamás hatszoros magyar bajnok, világ és Európa-bajnoki 2., olimpiai 6. helyezett (1996 Atlanta) birkózó
Gombos Zsolt magyar bajnok EB, VB helyezett olimpikon (1992 Barcelona, 1996 Atlanta) birkózó
Horváth Tamás nemzetközi sakkmester, az ötszörös magyar bajnok Csuti SK szakvezetője, volt szövetségi kapitány
Péter Zoltán válogatott labdarúgó
Portisch Lajos nemzetközi sakkmester, a Nemzet Sportolója, sakkolimpiai bajnok
Porubszky Mária sakkozó, csapatban ezüst- és bronzérmes a sakkolimpián
Répási Róbert autóversenyző, rallycross magyar bajnok
Rozsnyói Sándor olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok atléta
Szanati László magyar bajnok, veterán világbajnok (2007) birkózó
Soós István válogatott labdarúgó, sokáig a ZTE gólrekordere
Szőcs János labdarúgóedző, szövetségi kapitány
Szűcs József válogatott kosárlabdázó, kétszer az év legjobb magyar férfi játékosa
Kozáry Ágnes atléta, sprinter, olimpikon (1992 Barcelona)
Horváth Gergely atléta, gerelyhajító, olimpikon (2004 Athén)
Kálovics Anikó atléta, hosszútávfutó, olimpikon (2008 Peking)
 
 
0 komment , kategória:  Magyarország  
Címkék: mennyezetképeket, önkormányzatának, fővonalasították, közigazgatásilag, díszítőelemekkel, tulajdonosváltás, lakáskörülményei, gyászfátyolosnak, növénytermesztés, feldolgozóiparon, legjelentősebbek, szabadságharcban, plébániatemplom, össznépességből, megyeszékhellyé, szállítógépgyár, magyarországért, multinacionális, erdőgazdálkodás, következtetésre, belügyminiszter, országrészekben, összefolyásánál, tagadhatatlanul, rendszerváltást, paleolitikumban, üdítőitalgyártó, monumentálisnak, vasútállomásnál, városközponttól, polgármesternek, vadgesztenyesor, nagyberuházások, vonzáskörzetébe, végrendeletében, településekének, délnyugati városrészek, felső paleolitikumban, egyedüli ókőkori, következő időszak, régi ruhagyár, korból datálható, vaskorban kelta, következtetésre lehet, kelta lakosság, település első, veszprémi káptalannak, földesúr távol, környékbeli nagyurak, környék legnagyobb, legtöbb adót, király tulajdonát, Egyike Magyarország, Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának, Arany Rózsa-díjat, Luxemburgi Zsigmond, Végül Egerszeg, Zalaegerszegi Törvényszék, Póka Antal, Zala Megyei Levéltár, Városi Hangverseny-, Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Kovács Károly, Utódja Botfy Lajos, Notre Dame-rend, Vörös Hadsereg, Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság, Wassermann Frigyes, Baráth Ferencet, Lendvay Lajos, Demokrata Néppárt, Siklósi Mihálynét, MDP-vezetők Körmendre, Forradalmi Tanács, Központi Munkástanács, Kossuth Lajos, Csány László, Zala Megyei Bíróság, Zala Megyei Tejipari Vállalat, Zalaegerszegi Vágó-, Húsipari Vállalat, Zalai Aszfaltgyár, Zalai Kőolajipari Vállalat, Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat, Üdítőitalgyártó Üzem, Zalaegerszegi Alkatrészgyára, Baromfifeldolgozó Vállalat, Zalabaromfi Rt, Zalaegerszegi Hűtőház, Goldsun Rt, PEZA Bútortechnológiai Vállalat, Zala Bútor, Flextronics International Ltd, Ganz Ipari Park, Zalaegerszegi Déli Ipari Park, Északi Ipari Park, Magyarország Fejlesztési Terv, Országos Munkaügyi, Módszertani Központ, Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Magyar Olajipari Múzeum, Göcseji Múzeum, Semira Day Spa, Hotel Balaton, Mária Magdolna, Tierhardt József, Haraszti Margit, Jézus Szíve, Kotsis István, Boldog IV, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, Mindszenty József, Cigány István, Szeghalmy Bálint, Gerei Ernő, Nagy Szent Teréz, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Jakab, Szent Katalin, Szent Sebestyén, Szűz Mária, Megyei Bíróság, Franz Allio, Mária Terézia, Arany Bárány Szálló, Brenner János, Vadász György, Zalaegerszegi Élmény-, Hüvös Kastély, Mindszenty Ifjúsági Ház, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Németh János, Finnugor Néprajzi Park, Papp Simon, Stern József, Kézművesek Háza, Szabolcs Péter, Pelényi Gyula, Keresztury Dezső, Medgyessy Ferenc, Zrínyi Miklós, Tóth Béla, Istók János, Deák Ferenc, Polgármesteri Hivatal, Kálvin János, Hevesi Sándor Színház, Preisz József, Kancsal Miklós, Olajkutatók Grantner Jenő, Lordok Háza, Marton László, Wass Albert, Baráth Etele, Bereményi Géza, Besenczi Árpád, Botfy Lajos, Czobor Mátyás, Császár Ferenc, Csizmadia Szilárd, Degré Alajos, Dominkó István, Egervári Klára, Fekete György Munkácsy-díjas, Gábor Miklós, Gácsi Mihály, Galambos Attila, Gergely Ágnes, Hetényi Pál, Huber Gyula, Izsák Imre Gyula, Kaczor Ferenc, Kandász Andrea, Karvalits Ferenc, Kóczián Géza, Kárpáti Péter, Kaszás Géza, Máriáss József, Pehm József, Orosz Iván, Zalamegyei Újságnak, Öveges József, Pais Dezső, Paragi Zsolt, Péntek Imre, József Attila-díjas, Pannon Tükör, Réthelyi Miklós, Ruszt József, Szalai Annamária, Szőke Zoltán, Tunyogi Péter, Vajda Lajos, Verebes István, Wlassics Gyula, Bencze Tamás, Bérces Edit, Berzicza Tamás, Gombos Zsolt, Horváth Tamás, Csuti SK, Péter Zoltán, Portisch Lajos, Nemzet Sportolója, Porubszky Mária, Répási Róbert, Rozsnyói Sándor, Szanati László, Soós István, Szőcs János, Szűcs József, Kozáry Ágnes, Horváth Gergely, Kálovics Anikó,
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
10.11. 16:46 Áldozatokat követelt a viharos időjárás Dél-Franciaországban
10.11. 16:46 Cea de-a patra ediţie a Zilelor Culturii Evreieşti din Cluj-Napoca va fi or...
10.11. 16:30 Villamospálya-felújítás miatt változik a közösségi közlekedés Budapesten a ...
10.11. 16:30 Nébih: betartja a szabályokat a tokaj-hegyaljai borászatok többsége
10.11. 16:30 Együttműködik az MFB és az Eximbank a kkv-szektor fejlesztése érdekében
10.11. 16:30 Volkswagen: tömeges leépítéssel fenyeget az új autók szén-dioxid-kibocsátás...
10.11. 16:29 Tuzson: nem lehet különbség életminőség szempontjából a falvak és a városok...
10.11. 16:29 Rétvári: évszázadonként egyszer van olyan lehetőség, mint a váci kézilabda-...
10.11. 16:22 Megnyílt a V4-es országok kortárs filmszemléje Prágában
10.11. 16:02 Kilenc új alkotást vetítenek a Spanyol Filmhéten az Urániában
Tudjátok ?
Mi a megfejtés nr. 74 ?
Képrejtvény. Ki tudod találni?
Képrejtvény. Ki tudod találni?
Képrejtvény. Ki tudod találni?
Képrejtvény. Ki tudod találni?
még több kérdés
Blog Címkék
És eddig! Nincs tovább!  Végtelen  A lapát  Lelki háború  Bibliám  Arcmosás  Célzok  Egy halvány reménysugár  Citrusfélék az elhízás és a b...  Fáradtság mint betegségtünet  Arcmosás  D12-es hajóvonal (Budapest)  Facebookon kaptam  Köszöntelek sok szeretettel Ke...  Gondozás  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Esküvő  Esti kívánságom Neked ki benéz...  Tág pórusú bőr esetén (LINK-be...  Október 12. MAI LÁTOGATÓK...  Egy ilyen szép szerelem...  Dorosné Éva szép szerkesztései...  Nyár mögöttünk...  Gyomorrontás  Fantázia kép  Vers  A jó szomszédok  Tükör előtt  Vándorúton  Nehéz föld  Nehéz föld  Sajat szerkesztesu GIF-kepek.....  Esti kép  Vasvillával  Majom a hátamon  Az érintés fájdalomcsillapító ...  Sajat szerkesztesu GIF-kepek.....  D12-es hajóvonal (Budapest)  Földmérő  RainbowLorikeetsUmbrella (Ausz...  D12-es hajóvonal (Budapest)  Facebookon kaptam  Szép estét kívánok kedves Láto...  Jó éjszakát kívánok!  Szemduzzanat és sötét karikák ...  Labilis  Citrusfélék az elhízás és a b...  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Október 12. Cukiság...  Sajat szerkesztesu GIF-kepek.....  Tükör előtt  Földmérő  Masszőr  Egy halvány reménysugár  Lelki amatörők  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Krisztinátó...  Betegágynál  Esküvő  Unom az iskolát  Vakvezető  Egy csapda a lelkipásztorok sz...  Elsuhogott...  Facebookon kaptam  Asztma és terápiái  A világ változik  Pap  Sajat szerkesztesu GIF-kepek.....  Győztem  Vizsga előtt  Betegágynál  Körrész  Evangélium  Betegágynál  Szép estét  Mikor vizen mégy át, én veled ...  Állandó fáradtság mint betegsé...  Nevetséges  Sajat szerkesztesu GIF-kepek.....  Facebookon kaptam  Meggyesi Éva: Esőben sétálni  Evangélium  Telepátia  Kétféle állásfoglalás  Facebookon kaptam  Sajat szerkesztesu GIF-kepek.....  Csomagoltam  Szeretetben gazdag hétvégét mi...  Facebookon kaptam  Csomagoltam  Facebookon kaptam  Tallóztam  Célzok  Ketrecben  Hol a fizetésed  Tág pórusú bőr esetén (LINK-be...  Adomány  Film Édenkertünk Írországban -...  Facebookon kaptam  Sajat szerkesztesu GIF-kepek..... 
Bejegyzés Címkék
délnyugati városrészek, felső paleolitikumban, egyedüli ókőkori, következő időszak, régi ruhagyár, korból datálható, vaskorban kelta, következtetésre lehet, kelta lakosság, település első, veszprémi káptalannak, földesúr távol, környékbeli nagyurak, környék legnagyobb, legtöbb adót, király tulajdonát, veszprémi püspökkel, település határainak, mérete mintegy, környező településekének, település mezővárosi, összegben tartozott, földesúrnak adót, különleges jogok, lakosság számát, környező településekről, legtöbb megyegyűlés, 1530-as évek, város fejlődése, környező területek, meggyengült központi, város erődítése, török visszaverése, környező mocsarak, első sikertelen, város ellen, 1570-es évek, török ellen, települést védő, 1616-os török, törökök mellett, városban többször, kanizsai török, végvári katonák, földesúri szolgáltatások, egerszegi várról, megyegyűlések mintegy, megye perifériáján, történelmi hagyomány, korábbi gyűléseket, török időkben, legfontosabb érdeme, többi Zala, uradalom központja, helyi földesurak, indok volt, város mellett, környéken több, város közigazgatási, szombathelyi püspökség, barokkos megyeháza, 1760-as években, akkor monumentálisnak, kaszárnya kőépülete, egyetlen polgári, patika működött, város legtöbb, város történetében, legnagyobb tűzvész, pillanat alatt, évben Póka, maival megegyező, kereslethez mérten, földesúr regáléjoga, 1830-as évekre, városba költöző, zsidó vallásúak, amúgy római, város kereskedelmét, város közigazgatásilag, megye központja, kulturális élet, akkori székhely, mintegy 3500, megye kulturális, egerszegiek csak, 1848-as forradalomban, városnak viszonylag, város 1848, 1870-ben hozott, mezővárosi jogállás, volt mezővárosoknak, rendezett tanácsú, utóbbi nagyobb, városi közigazgatás, nagyközségi szervezetet, városi rangot, belügyminiszter erőteljes, várossá alakulást, miniszter azonnal, megye másik, , ,
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 44 db bejegyzés
Összes: 1806 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 197
  • e Hét: 565
  • e Hónap: 5753
  • e Év: 182179
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.