epizódok a Fidesz hősi múltjá - Falusy Márton,Magyar Hírlap,Orbán Viktor,Bayer Zsolt,Urbán László,Andrásfalvy Bertalan,Osztie Zoltán,Keresztény Értelmiségeik Szövetsége,Magyar Hírlapban,Orbán Viktorért,Demokratikus Chartát,Liberális Internacionálé,Európai Néppártba, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

epizódok a Fidesz hősi múltjá

2010-04-11 12:43:33, vasárnap

	http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=28665 epizódok a Fidesz hősi múltjából 2010. április 09. 20:46 Falusy Márton - HunHír.Hu Néhány óra, s ránk köszönt a kampánycsend. Zárás előtt - készülvén a vasárnapi voksolásra - talán nem felesleges, ha a választási győzelemre legesélyesebb párt hősi múltjából felvillantunk néhány epizódot. Nem, nem akarom támadni, mocskolni a Fideszt. Távol áll tőlem az a gyakorlat, amelyet az utóbbi hetekben különösen a Magyar Hírlap nevezetű nyomdaipari termék honosított meg. Az alábbiakban csak olyan tényeket fogok sorolni, amelyeket egyesek talán elfelejtettek, mások pedig - fiatal koruknál fogva -nem igazán ismerhetnek. HunHír (Szolgai-pólók) A Fidesz nemrég ünnepelte huszonkettedik születésnapját. A Zeneakadémián megtartott ünnepségen Orbán Viktor így idézte fel a múltat: ,,A Fidesz küldetéssel jött a világra. Amit képviselt, amit azóta is képvisel, az nem egy ideológia, hanem egy eszmény. Az elmúlt huszonkét év során soha nem felejtettük el, honnan jöttünk és mi a célunk." A Fidesz elnöke azután gyökeres (értsd: radikális) változásról beszélt, amelyhez kérte minden magyar polgár támogatását, munkáját - és nem utolsósorban imáját is. A Magyar Hírlap mai számában jelent meg Bayer Zsolt terjedelmes írása: ,,Két pogány közt..." Természetesen az MSZP-ről és a Jobbikról van szó, eme két pogány között ,,áll most a polgári elem", vagyis a narancs. A sok idézettel tarkított, kissé zavaros irományban a Fidesz útjáról szólva azt mondja vezérpublicistánk, hogy ,,eszement liberalizmusok és embertelen globalizációk korában nincs is nagyobb lázadás, mint nemzethez, néphez, múlthoz ragaszkodni". A Fidesz tehát - a konzervatív lázadást testesíti meg. Az orbáni és bayeri szavak után kalandozunk visszafelé az időben, a kilencvenes évek elejére. Bemelegítésként pillantsunk bele ,,A Fidesz gazdaságpolitikája" című 1991-es dolgozatba, amelynek szerzője a párt gazdasági szakértőcsoportjának akkori vezetője, Urbán László. A szerző szerint ,,a Fidesz gazdaságfilozófiájának kiindulópontja természetesen a liberális nézőpont". Hogy mit jelent a liberális nézőpont? Íme: ,,Gondolkodásunk középpontjában az egyén, a szabad akaratú ember áll, nem pedig az embereknek valamely közössége, valamely társadalmi csoport, osztály, esetleg az un. nemzet egésze." Tehát a nemzet egésze másodlagos szempont, azt megelőzi az egyén ,,fogyasztói szuverenitása" és ,,vállalkozási szabadsága". A dolgozat szerint a gazdasági válsághelyzet kényszere miatt ,,szükséges a nagy elosztási rendszerek olyan átalakítása, amely szűkíti az állampolgári jogon garantált minimális ellátások körét". Az utóbbi gondolat néhány évvel később testet is öltött - az MSZP háza táján. Bokros-csomag lett az újszülött neve. Az Antall-kormány már a választások után nem sokkal megállapodott az egyházakkal, hogy az iskolákban bevezetik a fakultatív hitoktatást. A Fidesz azonnal kifogásolta az ,,ötletet", mondván, ,,miért szükséges a felekezet szerint választható hitoktatásnak állami dokumentumban, a hitoktatónak pedig az állami iskola tanári karában megjelennie". Számos idézettel lehetne bizonyítani, hogy a Fidesz hőskorában igencsak jelen volt az antiklerikális szellem. Az egykori kultuszminiszter, Andrásfalvy Bertalan egyik felszólalásában el is panaszolta, hogy valahányszor felszólal ezekben a kérdésekben, a mögötte ülő frakcióvezető harsányan vezényel társainak: ,,Térdre! Imához!" Ez a zsigeri egyházellenesség a Bayertől fentebb idézett ,,eszement liberalizmusok" jellemzője. Tegyük hozzá: a Fidesz mostani születésnapján már másfajta imát emlegetett a Fidesz elnöke. De ha már egyházi ügyeknél tartunk, szólni kell a kommunista hatalom által elvett egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény 1991-es vitájáról is. Orbán Viktor akkori felszólalása különösen érdekes lehet a mai olvasónak. Idézek belőle egy hosszabb részt: ,,A kérdés az, hogy teremthető-e, van-e olyan szituáció, vagy teremthető-e olyan helyzet, amikor van garancia arra nézve, hogy az állam nem tud befolyást gyakorolni az egyházak hitéleti tevékenységére, és viszont: vannak-e garanciák arra nézve, hogy az egyházak nem avatkoznak be közvetlenül a politikai életbe, nem gyakorolnak közvetlen befolyást az államra? /.../ Én úgy gondolom, hogy a mai magyar politikai helyzetben az, hogy az állam költségvetési támogatásban fogja részesíteni évente az egyházakat, az kifejezetten függőségi viszonyt teremt az állam, egyház viszonylatában." Tagadhatatlan, ez az SZDSZ hangja. A hőskorban a Fidesz is az egyház és állam szétválasztásának klasszikus, ,,vegytiszta" liberális tételét hangoztatja: tartsák fenn magukat az egyházak, állami támogatásban ne részesüljenek. Ma már talán meglepően hangzik: az egyházi ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvényt a Fidesz nem szavazta meg. 1992 elején, a Fidesz pécsi kongresszusán Orbán Viktor arról beszélt, hogy az egyházaknak meg kell őrizniük autonómiájukat, s nem szabad a politikai életbe beavatkozniuk. Hogy miért? ,,Amennyiben a politikai élet szereplői közül egyeseket ellenségeknek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk, hogy hibát követnek el, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelő tábort akarnak csinálni Magyarországból." Nem oly régen olvashattuk Osztie Zoltán atyának, a Keresztény Értelmiségeik Szövetsége elnökének a nyilatkozatát a Magyar Hírlapban. Az bizony kemény politikai nyilatkozat volt, említődött benne nemzeti-kereszténydemokrata szövetséges, és ,,újpogány", egyházellenes ellenség is. Az Osztie-nyilatkozat fényében különösen érdekes az előbb idézett Orbán-szöveg. Igaz, akkoriban Osztie atya és társai - finoman fogalmazva - még nem rajongtak a Fideszért és Orbán Viktorért. A narancs akkor még egyházellenes színben tündökölt. Az említett pécsi kongresszuson Orbán Viktor mondott még érdekesebb dolgokat is. Mielőtt ezekre rátérnék, meg kell említenem, hogy 1992 januárjában a Fidesz népszerűsége 27 százalékon állt (összehasonlításul: az 1990-es választásokon győztes MDF a listás szavazatok 24,7 százalékát szerezte meg). A narancsosok támogatottsága folyamatosan emelkedett, 1992 végére elérte a 45,6 százalékot. Érthető tehát, hogy ebben a légkörben a pécsi kongresszuson Orbán Viktor - már az 1994-es választásokra sandítva - a lehetséges koalíciós partnereket vette számba. Orbán ekkor az MDF-et a legkeményebb politikai ellenfelüknek nevezte. A későbbi koalíciós partnerről, a kisgazdákról nagyon rossz véleménnyel volt, a mai szövetségesről, a KDNP-ről pedig azt mondta, hogy ez a párt sajnos ,,nem óhajt szakítani világnézeti jellegével", tehát szövetségesként szóba sem jöhet. Akkor hát egy esetleges 1994-es választási győzelem esetén kivel kötött volna szövetséget Orbán Viktor? Köztudott, elsősorban az SZDSZ-szel, mint ,,természetes" szövetségessel. De volt még egy párt, amellyel Orbán nem zárta ki az együttműködést. Olvassuk el figyelmesen az alábbi idézetet: ,,Volt olyan idő, amikor még bíztunk abban, hogy a kormánykoalíció pártjai (értsd: MDF, kisgazdák, KDNP) akár korszerű konzervatív erőkké válhatnak. A kommunisták utódpártja, az MSZP esetében gondolataink épp ellenkező utat jártak végig. Abban az időben, mikor egyes mai MSZP-s politikusok még MSZMP-vezetőként abban látták pártjuk legfontosabb feladatát, hogy a Fideszt kiiktassák a közéletből, még semmi esélyt nem láttunk, hogy egy korszerű szociáldemokrata párt felé vennék az irányt. Az eltelt másfél év alatt azonban odáig fejlődtek a dolgok, hogy talán már a következő választási ciklusban hiteles szociáldemokrata párttá válhatnak. Mint tudjuk, az indián nem felejt. De a magyar demokrácia érdekében úrrá kell lennünk rossz emlékeinken." Igen, kedves Olvasó, jól érti Orbán Viktor szavait. Az Antall-kormányt alkotó jobboldali erőkre, az MDF-re, kisgazdákra és a KDNP-re nemet mondott a Fidesz elnöke, az MSZP-vel viszont - ha nyíltan nem is mondta ki - elképzelhetőnek tartotta akár a kormányzati együttműködést is ,,a magyar demokrácia érdekében". Ne feledjük: a beszéd elhangzásakor az MSZP támogatottsága még jóval 10 százalék alatt volt, tehát egy leendő kormányban csak kisegítő szerep jutott volna a szegfűsöknek. Csakhogy az események 1993-tól más irányba fordultak. Az 1992 nyarán napvilágot látott Csurka-dolgozat aktivizálta a Demokratikus Chartát. Az MSZP és az SZDSZ későbbi házassága e szerveződésben készülődött. A Csurka-dolgozat nyomán erőre kapó Charta nagy tömegeket mozdított meg, s ezek a rendezvények kiszabadították a politikai karanténból az MSZP-t, amelynek népszerűsége 1992 végétől fokozatosan emelkedett, miközben a Fidesz támogatottsága lassan csökkenni kezdett. Nem véletlen, hogy a Fidesz 1993-as debreceni kongresszusán Orbán már szóba sem hozta az MSZP-vel való esetleges együttműködést, sőt a posztkommunisták hatalomba való visszatérésének a veszélyére figyelmeztetett. Ezen a kongresszuson kezdődött a Fidesz iránymódosítása. Még nem jobboldalra, csupán középre indul el a narancs. Orbán világosan észleli, hogy a politikai porondon nagy átrendeződés lesz. Egyelőre a bal- és a jobboldal között próbálja kijelölni a magát nemzeti liberálisként definiáló Fidesz helyét, s ennek eredménye a hatalmas választási bukás 1994-ben. Hornék hatalomra kerülése után következett be az igazi fordulat: Orbánék a szétesett jobboldal helyén támadt űrt igyekeztek betölteni. Ezzel a jobboldali fordulattal kezdődött a Fidesz jobboldali néppárttá alakítása. Felmerül persze a kérdés: a Fidesz jobboldali fordulata őszinte volt-e, vagy csak hatalomtechnikai okok húzódtak meg mögötte? Fölösleges erre a kérdésre válaszolni. A politikában mindent a megszerzett hatalom mennyiségével mérnek. Liberális középpártként a Fidesz soha nem lett volna kormányzó erő. Ez csak jobboldali néppártként sikerülhetett, hiszen a baloldalon nem volt üres hely, ott már az MSZP tanyázott. Zárásul említsük meg azt is, hogy a Fidesz 2000-ig - tehát a polgári kormányzás félidejéig - a Liberális Internacionálé tagja volt, Orbán pedig a szervezet egyik alelnöke. Aztán a narancsosok váltottak, s átléptek az Európai Néppártba, amelynek Orbán két év múlva, 2002-ben az egyik alelnöke lett. Azóta a pályáról nem tértek le. Hűek a küldetéshez. Hűek az eszményhez, amelyet mindig is képviseltek. Most éppen a nagy-nagy győzelem kapujában állnak, hosszú, felettébb kacskaringós út után. Tagadhatatlanul nagy politikai teljesítmény. Hogy kormányzásuk mit hoz az országnak, azt nem lehet megjósolni. A párt múltját ismerő polgárnak azonban - mindenféle előítélet nélkül - számos oka lehet a kételkedésre. Hogyan is mondta Orbán 1992-ben? ,,Mint tudjuk, az indián nem felejt." Így igaz. Legyünk mi is indiánok. A múltat ugyanis végképp eltörölni nem lehet, és soha nem tudhatjuk, ki és mit visz át belőle a jövőbe.

0 komment , kategória: Általános

Címkék: szociáldemokrata, hatalomtechnikai, kultuszminiszter, egyházellenesség, posztkommunisták, kiszabadították, magyarországból, felszólalásában, elképzelhetőnek, figyelmeztetett, iránymódosítása, visszatérésének, bemelegítésként, szövetségesként, kormánykoalíció, tagadhatatlanul, autonómiájukat, támogatottsága, szövetségesnek, együttműködést, antiklerikális, kiindulópontja, szövetségesről, szövetségessel, tevékenységére, gondolkodásunk, középpontjában, visszaadásáról, szerveződésben, liberalizmusok, születésnapján, születésnapját, huszonkettedik, viszonylatában, internacionálé, legesélyesebb, vasárnapi voksolásra, választási győzelemre, utóbbi hetekben, alábbiakban csak, elmúlt huszonkét, polgári elem”, konzervatív lázadást, kilencvenes évek, párt gazdasági, szerző szerint, liberális nézőpont”, liberális nézőpont, szabad akaratú, embereknek valamely, nemzet egésze, egyén „, Falusy Márton, Magyar Hírlap, Orbán Viktor, Bayer Zsolt, Urbán László, Andrásfalvy Bertalan, Osztie Zoltán, Keresztény Értelmiségeik Szövetsége, Magyar Hírlapban, Orbán Viktorért, Demokratikus Chartát, Liberális Internacionálé, Európai Néppártba,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]