A pezsgő története - Pierre Perignon,Magyarországon Hubert,Hölle Márton,Józsefvárosi Pezsgőgyárban,Törley József,César François, - taltos1 Blogja

Továbbiak »

Belépés

			taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes...			Gábor Gabriella Táltos 1940.08.08 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A pezsgő története

2010-12-30 22:53:48, csütörtök


	A pezsgő története: Hautvillier apátsága a franciaországi Champagne megyében nem tartozik a különösebben értékes műemlékek közé. Hogy ma is sok turista keresi fel, annak oka elsősorban alkoholtörténeti múltja. Az apátság pincéjében készült először pezsgő, ami francia nevét a megyének köszönheti. Vannak olyan - nem egészen megalapozatlan - feltételezések, hogy először Londonban készítettek tudatosan ,,gyöngyöző bort", de ha ez esetleg igaz is lenne, ahhoz alapanyagként feltétlenül champagne-i terméket használtak fel. A pezsgőgyártás mindenképpen Champagne-ban bontakozott ki, és onnan terjedt el az egész világon. S annyi biztos, hogy a pezsgő - ha úgy tetszik - felfedezése elválaszthatatlanul Dom Pérignon (1638-1715), az hautvillier-i bencés apátság szerzetesének nevéhez fűződik. Hogy a történet mennyire hiteles, az kérdéses. Mindenestre jól hangzik. Pérignon atya, aki huszonkilenc éves korában lett az apátság pincemestere, karácsony közeledtével meg akarván lepni újborral rendtársait, felnyitott egy új, még erjedetlen cukrot tartalmazó borral megtöltött palackot, ami sokadmagával szüret óta hevert a pince mélyén, s belekóstolt, nem vall-e szégyent vele. Ahogy nyelte a gyöngyöző bort, csodát érzett és látott, s akkor hangzott el az a nevezetes mondat: ,,A csillagokat iszom." Ki tudja, vajon élvezhette volna a gyöngyöző bort, ha az nem jól záró, hosszú dugóval ellátott, vastag falú angol palackban erjed. Így a pezsgő felfedezéséhez közvetve Sir R. Mansell angol tengernagynak is volt némi köze, akinek a hajóépítés védelmében sikerült kijárnia, hogy I. Jakab rendeletileg betiltsa az üvegolvasztó kemencék fával való fűtését. Így az üvegipar kénytelen volt széntüzelésre áttérni, s attól kezdve Angliában sötétzöld vagy fekete színű, vastag, nyomástűrő üvegpalackok készültek. Az hautvillier-i apátság pincéjében ilyenekben forrt a bor, s ami még fontosabb, Pérignon atya honosította meg a paratölgy kérgéből, a parafából készült dugó használatát, amivel akaratlanul megakadályozta, hogy a szén-dioxid kiszökjön a palackból. Dom Pérignon szerzetestársainak is ízlett a gyöngyöző bor, aminek hamar híre ment. Olyannyira, hogy ettől kezdve ezt kínálták mint ,,koronázási bort" a reimsi székesegyházban tartott királyi koronázások alkalmával. dom. Pierre Perignon A pezsgő ,,feltalálásának" van persze tudományosabb magyarázata is. Bizonyos fajta pezsgőborok már a 16. században is léteztek Franciaországban. Különböző erjedésű borokat összeházasítottak, s ez a kevert bor palackokba töltve újabb erjedési folyamaton ment át. Dom Pérignon atya - okulva az első tapasztalatból - már nem elégedett meg a parafa dugóval, hanem a palackokat agyaggal és zsineggel zárta le, s így mindenképpen megakadályozta, hogy a szén-dioxid elillanjon. Ezt az igazi titkot nem sikerült sokáig az apátság falai között tartani. Helyi borkereskedők, így Pommery et Greno, Moët et Chandon, Mercier, Cliquot már a 18. század derekától foglalkoztak pezsgőgyártással Reimsben, Épernayben, Châlons-sur-Marne-ban. Ezek a nevek ma is jól ismertek a pezsgőpiacon. A pezsgőgyártásra szánt szőlőt gyengén sajtolják, a mustot alacsony hőfokon (18-22 fok) erjesztik. A házasítással jön létre az alapbor, a cuvée, amelynek összeállításában fontos szerepe van a borok érzékszervi bírálatának. Csak tiszta ízű, élénk savérzetű, üde borok házasíthatók. Franciaországban törvény szabályozza a pezsgőgyártáshoz felhasználható borok fajtáját, a készítés módját. A lényeg az összetétel: 72 százalék Pinot noir és Pinot meunier, 28 százalék Chardonnay. Ezek a fajták érnek be a kissé már északias éghajlaton. És döntő a talaj minősége. Az egykori tengerfenéken kialakult meszes talaj jól tartja a meleget ezen a hűvös vidéken. A pezsgőkészítés fokozatosan tökéletesedett. A 19. század elejére kialakult a klasszikusnak nevezett (champagne-i) módszer. Eszerint a több fajta házasításával készült alapbort a szükséges tisztító kezelések után többnyire fél évig érlelik parafa dugóval, vaskapoccsal lezárt palackokban a második erjesztéshez. Magyarországon Hubert J. E. alapította 1825-ben Pozsonyban az első pezsgőgyárat. A Hubert pezsgő a Pesten 1842-ben rendezett első magyar iparkiállításon elnyerte a legjobb magyar pezsgő díját, majd a párizsi világkiállításon első díjat kapott. Pesten 1852-ben indult meg a gyártás a Hölle Márton alapította Józsefvárosi Pezsgőgyárban. A 19. század nyolcvanas éveiben alakult ki a budafoki pezsgőgyártási központ. Az ottani római kori település nevét, Promontort a pezsgő tette ismertté. Budafokon az első gyárat Törley József alapította, aki francia-német levelezőként, majd mint cégvezető egy reimsi pezsgőgyárban ismerkedett meg a pezsgőkészítéssel. 1882-ben francia szakemberekkel indította el üzemét Budafokon, s termelése az első világháború végén elérte a kétmillió palackot. Budafok azért is alkalmas volt pezsgőkészítésre, mert abban az időben a környéken még jelentős volt a szőlőtermelés, s a sziklába vájt hatalmas pincék, a főváros szomszédsága, a jó szállítási feltételek kedvező termelési és értékesítési lehetőséget teremtettek. S amikor 1887-ben Budafok elnyerte ,,A borok és pezsgők nemzetközi városa" címet, az már nemcsak annak volt köszönhető, hogy Törley a pezsgőgyár mellett borpárlatgyárat is létesített, de a konkurenciának is. Az a két francia szakember, Louis és César François, akik beindították a Törley-gyárat, 1886-ban önállósodtak, s a François cég a Törleyvel együtt, illetőleg azzal versengve öregbítette bel- és külföldi piacokon a magyar pezsgő jó hírét. Az első világháború után az ország tizenegy gyárából négy működött Budafokon. A legtöbb pezsgőt termelő gyár a budafoki Törley és François mellett a pécsi Dittke és a tatai Esterházy volt. A ma már világszerte elterjedt pezsgők egyvalamiben egységesek, a színük, cukortartalmuk alapján történő csoportosításban. Színük szerint fehér, rózsaszín (rozé) és vörös pezsgőket különböztetünk meg, cukortartalmuk alapján ismerünk különlegesen száraz (brut), száraz (sec, dry), félszáraz (demi sec, medium dry), félédes (demi doux, semi sweet) és édes (doux, sweet) pezsgőket. Valamennyinek megkülönböztetett szerepe van az étvágycsinálásban, a gasztronómiai finomságok élvezetének fokozásában. Forrás:Mindmegette.hu

2 komment , kategória: Receptek-ital,szörp,gyümölcs

Címkék: pezsgőgyártással, franciaországban, pezsgőkészítésre, csoportosításban, alkoholtörténeti, pezsgőgyártáshoz, világkiállításon, összeállításában, borpárlatgyárat, pezsgőgyártásra, székesegyházban, iparkiállításon, különböztetünk, cukortartalmuk, szakemberekkel, megakadályozta, pezsgőgyártási, felhasználható, feltalálásának, feltételezések, megalapozatlan, tapasztalatból, tökéletesedett, franciaországi, pezsgőkészítés, magyarországon, konkurenciának, felfedezéséhez, gasztronómiai, tudományosabb, pezsgőgyárban, házasításával, borkereskedők, alapanyagként, klasszikusnak, széntüzelésre, pezsgő története, franciaországi Champagne, különösebben értékes, apátság pincéjében, megyének köszönheti, pezsgőgyártás mindenképpen, egész világon, pezsgő –, hautvillier-i bencés, történet mennyire, apátság pincemestere, pince mélyén, gyöngyöző bort, csillagokat iszom, pezsgő felfedezéséhez, hajóépítés védelmében, Pierre Perignon, Magyarországon Hubert, Hölle Márton, Józsefvárosi Pezsgőgyárban, Törley József, César François,

Kovács Sándor

(#1) 2015-01-22 23:37:35

A szerző téved az első magyar pezsgőgyár alapítóját illetően. Ha megnézi a Hubert pezsgőgyár angol nyelvű honlapját, látszik, hogy az első magyar pezsgőgyárat Fischer János és Schönbauer Mihály pozsonyi polgárok alapították 1825-ben Pozsonyban. Később, 1877-ben vette csak meg Fischer János fiától, ifjabb Fischer Jánostól J.E. Hubert osztrák borkereskedő a gyárat. Erről ír egyébként Dr. Geday Gusztáv a Kertészeti Egyetem könyvtárának nyugalmazott igazgatója is a Milleniumi szőlős-boros könyv 2000. évi kiadásában is.

taltos1

(#2) 2015-01-23 00:25:52

Kedves Sándor!

Köszönöm a kiegészítést.

Jó lenne ezt a Mindmegette.hu oldalon is közölni.

Üdvözlettel:Gabi

Új komment

Név:
E-mail cím:	( csak a blog tulajdonosa látja )
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]