|
2020-12-08 19:45:22, kedd
|
| |
| |
CSABAI LAJOS VERSEI 
AUGUSZTUSI VERS
Augusztus van, tombol a nyár.
Elmédben hűsre vágyik,
Csak piheg a gondolat.
A láthatárt kémleled,
Vajon jön-e végre
Enyhítő lágy fuvallat?
Amott nyugat felé
Szürkül az ég alja.
A hegy felől már
Testes felhő gomolyog,
Megrémül a nap,
Mint ki vesztét érzi,
Rád zúdítja még
Maradék sugarát,
Aztán megadóan a
Felhőbe sompolyog.
S a fuvallat jön. Nem hűst,
De jeges szelet áraszt.
Erejétől a jegenye meghajlott.
Megdördül az ég,
Száz villám cikázik.
Vízfüggönyt ont a menny,
Millió jégszem kopog.
Hömpölyög az ár,
S te visszakívánod már
Az imént még perzselő napot.
BARÁTOD AZ...
Mondják egyesek: barátod az,
Ki melletted őrültségeidben is kitart
Ha mással vitába kerülsz
Igazat mindig néked ad.
Mondják, barátod az,
Ki bajban együtt sír veled
Bármi dologba fognál is
Mindenben segít neked.
Én azt mondom: barátod az,
Ki odaadja az utolsót is neked
Étkét megosztja, ha éhezel,
S érted vitázik, nem ellened.
Ki ha szakadék felé mégy
Nem veled tart, de elédbe áll!
Ha téveszme gyötri lelkedet,
Tükröt tart, segít, míg szíved
A jó útra ismét rátalál.
Ő kölcsön adja két szemét neked,
Ha nem engednek látni könnyeid,
S ha néha nem ért egyet veled,
Nem ellenséged ő! Ne hidd!
Mert abszolút igazság nincsen,
De van ki messziről jön, többet lát
S ha vehemens is, még nem kötekedő
Csak óvna, hogy ne kövess el hibát.
És ha mennie kell,
Mert vére, sorsa hajtja őt,
Nem úgy dob el Téged mint
Kiszolgált, megunt keszkenőt.
EMLÉKVERS NŐKNEK NEGYVEN UTÁN
Nem akkor múlik el az ifjúságod,
Amikor azt mondják neked: néni.
Addig tart, amíg tudsz életedben
Őszinte szívvel örülni, remélni.
Ifjúságod megtart téged
Míg örülni tudsz egy szál virágnak 
Amíg helye van szívedben
Egy májusi est dalának
Ha majd nagymamaként egykor
Megérzed talán, hogy szíved fárad,
S nem támad vágy , ami éltet,
Akkor,- de csakis akkor-
Ints búcsút az ifjúságnak.
ESTI LELTÁR
Ma megint bűnös voltam, Uram.
Pazarló voltam és túl mohó
Sok éhezőre nem gondoló
S egy egész napot eltékozoltam, Uram!
Ma is bűnös voltam, Uram.
Paráznán néztem egy idegen lányra
Védekeznék, mert hogy szívem árva
De tudom, gyenge érv nálad ez, Uram!
Megint bűnös voltam ma, Uram
Türelmetlen, pedig a megértés kellett
De sajnos csak ingerült szóra tellett
De tudod, most sok bajunk van, Uram!
Ma megint bűnös voltam, Uram.
A csábítás nagy volt, és engedtem,
Titkaidat feszegettem.
De hát képedre teremtettél, Uram!
De tettem ma jót is, Uram.
Bár tudom, "Ne tudja azt a bal kezed
Mit jobbal adsz!" törvényed ez neked
De könnyű lett ettől szívem, Uram!
Volt, akit megvigasztaltam, Uram.
Mert szót adtál számba, lágyat, biztatót,
Mert sokan vannak, kik éhezik a jót!
Nem tudok szenvedőt nézni, Uram!
Vond meg hát mérlegem, Uram!
Érdemlem e tőled szeretetedet?
Érdemlek e tőled még időt, éveket?
De ha hívsz, kész vagyok menni, Uram!
ÉRINTÉS 
Mikor szép fejed álomra hajtod
Tudom, nincs veled senki sem
Leeresztett redőnyöd, zárt ajtód mögött
Altatódajkád csak a gyötrelem
Mikor bús fejed álomra hajtod
S a köddé folyt időbe néz szemed
A fájdalom is csak egy imbolygó folt csupán
Te nem tudod, de én ott vagyok veled
Kulcslyukon át osonok be hozzád
Szellemszárnyon, mint a képzelet
Megigazítom rajtad gyűrött takaród
Gyengéden megsimogatom fejed
Egy pillanat, s újra itthon vagyok
Sugárzik, melegség járja át szívem
Ha te nem is érzed, öröm, hogy én tudom
Veled a fényt sikerült ma megérintenem
Mert senki vagyok, ha nem szerethetek
Poshadt vizű tó csak egész életem
De ha van, ki szomjazza érintésemet
Kristályvizet adó forrás lesz szívem
HA BÁRHOL JÁRSZ
Ha bárhol jársz, én vagyok,
Ki rettegek érted.
Ha megbántasz is, én vagyok,
Ki bocsánatot kérek.
Ha gondot hoznak napjaid,
Álmatlan az éjem.
Ha boldog siker érint meg,
Veled örül énem.
Ha kétség gyötri lelkedet, én
Hitet csepegtetek beléd.
Ha sötét lesz láthatárod, én
Virágos rétet vetítek eléd.
Ha egymás mellett elmegy lelkünk,
Én vagyok, kinek a vita jobban fáj.
Ha a búcsú órája jön, én vagyok
Ki magára többé nem talál.
S ha mindez lényed nem érinti meg,
A vesztes nem te, én vagyok.
Mert önzetlenül szeretlek, zsarolhatsz, -
De viszonzás nélkül megfagyok.
Nincs igazság a szerelemben!
Mindig az szenved, ki jobban szeret.
Ha valaki életét terád tette fel, és elhagyod.
Istenén kívül mindene elveszett.
HA ELSZÓLÍTANA AZ ÚR
Ha elszólítana engem most az Úr
Egy dolgot bánnék nagyon
Ami szeretet szívemben lakik,
Köztetek azt már szét nem oszthatom.
Évekig éltem szeretetlenül
Kenyérharc szívta el maréknyi erőm
De rájöttem egy napon: e szívet itt belül
Szeretni adta nékem Teremtőm.
Bánom nagyon már a sok közönyös napot
Mikor bennem önbaját siratta a lélek
Nem tudtam sokáig, nincs értelme másnak
Csak ha szeretek és másoknak élek.
Mit eddig adtam, tudom, bántóan kevés
Szívemben egyre a kétely szava dúl
Vajon életemre hányast érdemelnék?
Ha elszólítana engem most az Úr...
JÓ SZÓVAL
Ha jó szóval fordulsz mások felé,
Azzal kevesebb nem, csak több leszel.
Alkothatsz a világon bármily nagyot,
Annyit érsz csak, ami jót másokkal teszel.
Vedd észre mások kínját, baját
Feledd önmagad panasz szavát!
Nyomorgónak adj, szenvedőt szeress!
És ha nem kapsz érte csak hálás tekintetet
Légy elégedett, mert már ezért élni is érdemes.
KARÁCSONYI FOHÁSZ
Óh, add Uram, hogy örülni tudjak,
Hisz ajándék a megváltó gyermek nekünk.
Óh, add, hogy minden gonoszt feledni tudjak,
És reménykedve nézhessen rád szemünk.
Óh, add, hogy ne vakítson el az álcsillogás!
Láthassam a pompa mellett a valót!
Óh, add, hogy fél kenyerem éhezőnek jusson!
Adj a didergőknek meleg kandallót.
Add, hogy ne legyen úr a kétségbeesés!
Adj a csüggedőknek már ma új reményt!
Ne nekem adj, én nem szűkölködöm,
Nem esik jól a falat, míg ily sok a szegény.
Óh, adj Uram egy szép új világot!
Hol boldog asztalod körül
Jussa lesz mindenkinek, ki e földön él,
Ahol minden ember fiadnak örül.
MINDENSZENTEK...
Ha majd kint nyugszom a fűz alatt,
Ne hozz majd drága koszorút nekem!
Az ezer virágú krizantémok
Nem segítenek már szívemen.
Hiába mennek mások ezer virággal,
Jön a november, s elfagy mind.
Ne tarts a sírt versenyben díszítőkkel!
Nem lesz könnyebb a föld odakint.
Könnyebb csak lelkiismeretük lesz,
Mely hordja a vissza nem vont szavakat,
S százszor elmondják majd: köszönöm,
Mit szemükbe mondani nem tudtak.
A bántó szavaknak léleksebei
Millió virággal nem gyógyíthatók,
Hisz, kit köszönöm nélkül engedtek el,
Azok az órák vissza nem hozhatók.
Te ne légy köztük! Ha szívedben
Az őszben emlékek szép virága kél.
Csak egy szál gyertyát gyújts szobádban,
Kit szerettél, ott lesz veled majd, ne félj!
NEM AKKOR MÚLIK EL AZ IFJÚSÁGOD
Nem akkor múlik el az ifjúságod,
Amikor azt mondják neked: néni.
Addig tart, amíg tudsz életedben
Őszinte szívvel örülni, remélni.
Ifjúságod megtart téged...
Míg örülni tudsz egy szál virágnak
Amíg helye van szívedben
Egy májusi est dalának
Ha majd nagymamaként egykor
Megérzed talán, hogy szíved fárad,
S nem támad vágy , ami éltet,
Akkor,- de csakis akkor-
Ints búcsút az ifjúságnak.
REGGELE IMA
Már pirkad az ég
Kihunynak mind a csillagok
Mintha te szemed lenne Istenem
Napkeleten már csak egy ragyog.
Már múlik az álom
Bár testem, lényem még szendereg
Gondolatban nálad vagyok még Istenem
Lelkem hozzád szól, imát rebeg.
Köszönöm Istenem az új napot
Azt, hogy álmom éjjel vigyáztad,
Hogy a csodás mindenség kapuját
Előttem te ma újra kitártad.
Köszönöm Istenem szeretteimet
Köszönöm egész életem
Adj mindnyájunknak békés napot,
Nehézségeimben légy velem.
TE CSAK LÉGY JÓ
Bár körülötted millió kapzsi
Hajszolja a pénzt, míg lát
S nem látja meg, mint nyílik
A réten ezer virág
Te csak légy jó, és Isten megáld
Bár bűnözők hada vallja
Csak egy nap a világ
Ha elveszik mindened
Hisz nem számít sem ember, se család
Te akkor is légy jó, és Isten megáld
Ha úgy érzed is olykor
Nem süt a nap reád
Jogosan zúgolódsz 
Panaszra nyílik szád
Te akkor is légy jó
Bízzál, és Isten megáld
Bár néha reményed
Már-már veszni látszik
Szívedben a hit is olykor inog már
Te akkor nyerj erőt újra
S meglátod: Isten megáld
Ha majd az évek messze szállnak
S nem várnak házadban kincsek terád
De száz jó tettedért
Ezer jó szót kapsz majd
Akkor lelked nyugalmával
Az Isten megáld.
TUDOD KEDVESEM
Tudod rég kedvesem, az én sorsom a csend
Így fogadtál el, áldott érte neved!
Hiszen esténként, ha a kis csodát leteszem,
Megszűnik a zaj, a fülem is te vagy ekkor,
Mer itt vagy, így, csakis így kerül a félelem.
A csend megnyugtató, de a sötét erdő is
Fekete köpenye sok lopakodó árnynak.
Ha nem hallom, nem tudom, követ-e gonosz.
Színét veszi ez el a felhőtlen vágynak
Ezért mindenkinél több vagy te nekem
Szavakból én szemedbe nézve értelek
Szívverésedet is kezemmel hallomén
S csak fejed fejem mellett jutnak el hozzám
A simogató szavak szerelmek éjjelén
Pótolhatatlan vagy, nézd hát el, ha néha féltelek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csabai Lajos |
|
|
|
Címkék: szellemszárnyon, megvigasztaltam, nehézségeimben, mindnyájunknak, őrültségeidben, lelkiismeretük, visszakívánod, szívverésedet, pótolhatatlan, kristályvizet, szeretetlenül, mindenszentek, nagymamaként, szeretetedet, altatódajkád, szeretteimet, eltékozoltam, megsimogatom, csüggedőknek, gyógyíthatók, megérintenem, kétségbeesés, szerelemben, teremtettél, elszólítana, nyugalmával, reménykedve, zsarolhatsz, álcsillogás, mindenkinél, nyomorgónak, megnyugtató, mindenkinek, szűkölködöm, didergőknek, türelmetlen, láthatárt kémleled, hegy felől, jegenye meghajlott, szál virágnak, egész napot, idegen lányra, megértés kellett, csábítás nagy, köddé folyt, imbolygó folt, fényt sikerült, vita jobban, búcsú órája, dolgot bánnék, kétely szava, világon bármily, Csabai Lajos, CSABAI LAJOS VERSEI, AUGUSZTUSI VERS, BARÁTOD AZ, EMLÉKVERS NŐKNEK NEGYVEN UTÁN, ESTI LELTÁR, BÁRHOL JÁRSZ, ELSZÓLÍTANA AZ ÚR, KARÁCSONYI FOHÁSZ, AKKOR MÚLIK EL AZ IFJÚSÁGOD, REGGELE IMA, Köszönöm Istenem, CSAK LÉGY JÓ, TUDOD KEDVESEM,
|
|
Online
