Szentháromság vasárnap - Szent Pál,Jézus Krisztus,Imádkozzunk Urunkhoz,Jézus Krisztushoz,Dióssy Iván, - suzymama Blogja

Továbbiak »

Belépés

			suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!!			Suzy Mama 1901.01.01 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Szentháromság vasárnap

2015-05-31 16:00:51, vasárnap

	Szentháromság vasárnapját ünnepeljük ma, amely mindig a húsvéti ünnepek után következő első évközi vasárnapon tart az Egyház. Szoktuk mondani egymásnak; van egy rossz és van egy jó hírem. Nekem is van. A Szentháromság olyan mély titok, misztérium, amelyet ember még eddig nem volt képes felfogni teljes mélységében, és nagy valószínűséggel nem is fog. A jó hír, hogy nem is kell ezt nekünk megértenünk. Fölösleges minden erőlködés, itt nem szimpla megértésről van szó, ahogyan keresztény életünk más dimenzióiban sem, hanem sokkal többről. Hitről! Itt a ratió, az ész elhallgat. Az Ész-istenbe vetett pogány bálványimádás mosolyogni való gyerekessége teljességében mutatja meg magát. Mégis beszélnünk kell róla ebben a rövidke tíz percben. Hiszen minden reggel keresztet vetünk, elmondjuk, hogy az ,,Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében". Ezzel térünk nyugovóra, ezt tesszük, ha templom vagy feszület előtt vezet el az utunk, ezzel kezdjük munkánkat, tanulásunkat, mindent testvérek, mert ebben a Háromságban élünk, mozgunk és vagyunk. A Szentháromság nem más, mint az Egy Isten önkiüresítése a szeretetben. Döbbenetes, amikor a hit fényével megvilágított emberi értelem rádöbben arra, hogy a szeretet önátadás, önfeláldozás, kiüresítés és szolgálat. Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Vagyis mindenét. Önmagát. Lehetek én tehetséges művész, tudós, vagy bárki, nem mondhatom, hogy tehetségemet Istennek ajándékozom, hiszen tehetségemet ajándékba kaptam. Szent Pál meg is kérdezi: ,,Mi az, amit nem kaptál?" Istennek egyedül önmagamhoz való jogomat adhatom, amelyről szabad akarattal lemondok. Nekem nincsenek emberi jogaim! Én Isten rabszolgája vagyok. Isten nem érezte méltatlannak magát ahhoz, hogy ezt a rabszolgai alakot felvegye magára, és átmenvén minden megaláztatáson, kínzásokon, szörnyűségeken, végül is önmagát adta teremtményének. Igen testvéreim! Nekünk, embereknek önmagát. Ez a Szentháromság szeretete. Isten kiterítette a lapjait. Teljesek kiszolgáltatottá vált előttünk emberek előtt. És mi válaszoltunk erre a hallatlan szeretetre: keresztre feszítettük Őt. És keresztre feszítjük minden alkalommal ma is, amikor rágalmazunk, ítélkezünk ,megszólunk másokat, amikor hazudunk, amikor szeretetlenek vagyunk. A Szentháromság elfogadása tehát hit kérdése. A teljesen Istenre hagyatkozó hité, amely nem számolgat, nem méricskél. Amennyiben valaki rendszeres imaéletet él, ami azt jelenti, hogy Isten áldott jelenlétében telnek hétköznapjai, önmagában, családjában, közösségeiben rá fog ismerni erre a szentháromságos létre. Isten ugyanis erre a mintára teremtette az embert. Minden imádságunkban a bennünk élő Jézus Krisztus imádkozik a mennyei Atyához a Szentlélek által. Minden közösségnek alaprajza a Szentháromság, vagyis az egymásban összefonódó, kölcsönös szeretet. Egy kedves tanmese érzékletesen tárja elénk a kölcsönös szeretet titkát. A mennyországban is, a pokolban is egy hatalmas asztal körül ülnek majd a lelkek és esznek. Csakhogy nem a mi földi életünkben megszokott evőeszközökkel, ott mindenki egy nagyon hosszú nyelű kanalat tart majd a kezében. A pokol lakói egy örökkévalóságon át azzal kísérleteznek, hogy a saját szájukba tömködjék a finom falatokat, de ez lehetetlen, mivel hosszúak a kanalak. Lesz ott nagy sírás és fogcsikorgatás, hiszen állandóan éheznek. Ezzel szemben a mennyországban felismerik a megoldást. Mindenki a vele szemben ülő testvérét eteti meg, így mindenki mindig jóllakik. Itt pedig lesz mindig öröm, béke és nyugalom. Milyen furcsa, hogy a szeretetnek ezt a törvényét - mely szerint csak a másik személyben, a közösségben élhetem meg önmagamat -, nem vagyunk képesek felfogni. Stílustalanul lihegünk, kaparunk tíz körömmel értéktelen ostobaságok után, miközben gátlástalanul átgázolunk másokon. Nincs szomorúbb látvány, mint a megtérni képtelen, makacs, kevély ember. A büszkeség sajátossága az, hogy orrfacsaróan büdös, de csak a gőgös ember környezete érzi ezt, ő maga nem. Pedig a Szentírásból egyértelműen kiolvashatjuk, hogy kárhozatra, pokolra csak ezek a szerencsétlenek fognak jutni. Akik nem hajlandóak megtérni. Egy kedves paptestvérem mesélte el a következő esetet, amely vele történt. ,,Szerzetesi életemet egy vidéki, elhanyagolt kis templomban kezdtem, mint pap. Egyik oldalon egy hatalmas szocialista lakótelep a maga minden szörnyűségével, embertelenségével, a másik oldalon pedig egy cigányputri. Nos a kettő között lapult szerényen templomocska, alacsony, bádogtetejével. Ott ücsörögtem magamban és gondolkoztam. Mit tegyek? Mi lenne a legjobb lelkipásztori módszer ebben a helyzetben? Kopogtassak be minden lakásba és hirdessem az Evangéliumot? Találjak ki valami egyedit? Szervezzek látványos programokat? Nos, amíg így töprengtem, rájöttem az egyedüli és leghatásosabb megoldásra. Nekem kell megtérnem. Akkor majd jönnek a hívek a temploma. Akkor majd elhiszik nekem, amit Istenről prédikálok." Ez a pap néhány év múlva rendjének elöljárója lett és szolgálata alatt virágzott a közösség. Ebből az alázatból táplálkozott a régi családapák tekintélye is kedves testvérek. Érzékeny ponthoz érkeztünk. Fájdalmas ponthoz. A Szentháromság leképezése itt a földön a család. Isten akarata szerint keresztény ember családi közösségben szocializálódik, vagyis szülők és nagyszülők, testvérek és távolabbi rokonok közösségében kapja meg azokat az alapokat, amelyek szükségesek számára a boldoguláshoz. A mennyei Atya szerepét az édesapa kapta. Ő a családfő. Ő testesíti meg Isten morális, erkölcsi törvényeinek elvi megvalósulását. A Szentlélek az édesanya, aki gyakorlati, önfeláldozó szeretetével összetartja a különböző tagokat. A Fiú, a szentháromsági eredések tekintetében a gyermek. Akárhányan is vannak. Egy keresztény család, ahol a szerepeket vállalják és betöltik, Isten szentháromságos létét reprezentálják a világban. Már az ókori pogányok is így kiáltottak fel láttukra: ,,Nézzétek, hogy szeretik egymást!". Mit kell tehát tenni ahhoz, hogy megszűnjék a vallásosság, hogy tönkremenjen az Egyház, hogy Jézus nevét kitöröljék generációk emlékezetéből? Szét kell verni a családot. Lehetetlenné kell tenni keresztény családi közösségek kialakulását. Erről szól a mai európai politikai trend, erről szól a gender program, az azonos neműek házassága. Először is az apa tekintélyét kell megrendíteni. Még hogy az apa nevelje a fiúkat? Még mit nem! Testvérek, sokat vagyok fiatalok között, és nagyvárosokban már évtizedek óta, vidéken pedig mostanában tapasztalni, hogy nem beszélnek az édesapjukról. Én még hallottam ilyen mondatokat: ,,Édesapám ezt és ezt mondta és ezt tette". Ez érvként hatott. Mivel pedig az atyai tekintély meggyőző, el is fogadták. Természetesen még vannak keresztény családok, ahol az édesapák megőrizték helyüket, de már nagyon ritkák. Az apai tekintély minden diktatúrának útjában áll, legyen az ideológiai ( fasiszta, kommunista) vagy gazdasági. Hasonló a helyzet az édesanyákkal. Az elmúlt rendszerben egyenjogúság címén rabszolgává tették őket. A férfiakat nem fizették meg becsületesen, ezért kénytelen volt az asszony is eladni magát éhbérért, a gyerekekkel nem volt idő foglalkozni, a ház körüli teendők vasárnapra maradtak. Elmaradt a templom, a gyerekeket pedig pedagógus pártkatonák nevelték arra, hogy első a mozgalom, a KISZ, csak valahol a végén szerepel a család. Kedves testvérek, az eredmény látható. A katolikus püspöki karban már óvatosan, de szóba került, hogy meg kellene szüntetni a gyermekkereszteléseket, mert nincsenek már keresztény családok. Naponta jönnek hozzánk a plébániára keresztelést kérni, és igen ritka az a szülő, aki el tudja mondani a Miatyánkot, alkalmas kereszt és bérmaszülőt, pedig szinte lehetetlen találni. Azért nem kell elkeseredni. A kegyelem működik. Az Internet egyik katolikus portálján található a következő nem is annyira tréfás történet. Egy zsúfolásig megtelt templomban mise van. Egyszer csak beront három állig felfegyverzett, álarcos alak, géppisztollyal a kezükben és megszakítják a misét. ,,Maguk hisznek ennek a papnak? Elhiszik, amit az Egyház tanít? Aki nem hiszi el, az most elmehet. Akik elhiszik, azok maradhatnak, de számolniuk kell a következményekkel." - mondja a vezetőjük, és csőre tölti fegyverét. Van ám nagy riadalom. A templom szinte teljesen kiürül. Talán húsz elszánt keresztény marad, félnek, de eltökéltek. Az atya is behúzza a nyakát. Most mi lesz? És ekkor a terroristák vezetője leveszi álarcát, szelíden rámosolyog a papra: ,,Dicsértessék a Jézus Krisztus! Atyám. Ez a húsz igaz ember az ön híve. Velük szíveskedjék tovább építeni Isten országát. Elnézést a zavarásért." Csendesen távoztak. Testvérek, nem adhatjuk fel a reményt. Mindig van tíz-húsz igaz ember, akikre tud építeni Krisztus egyháza. Isten megáldja a sokaságot, de ő elsősorban a minőséget kéri majd számon tőlünk. Imádkozzunk Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, hogy a mi családi közösségeink is a Szentháromság hűséges szeretetét jelenítsék meg az emberek, a világ előtt. Mi pedig, akik talán ahhoz a húsz hűséges hívőhöz tartozunk, kérjük a nap minden percében Isten kegyelmét, hogy megtartson bennünket szeretetében és hűségében. Ámen. forrás:Dióssy Iván

0 komment , kategória: Hit és vallás- versek,idézete

Címkék: kiszolgáltatottá, valószínűséggel, szentháromságos, szerencsétlenek, szocializálódik, örökkévalóságon, felfegyverzett, szentháromsági, teremtményének, szörnyűségeken, megaláztatáson, géppisztollyal, bádogtetejével, reprezentálják, mennyországban, nagyvárosokban, szörnyűségével, fogcsikorgatás, megvalósulását, evőeszközökkel, imádságunkban, kísérleteznek, emlékezetéből, leghatásosabb, lelkipásztori, teljességében, szentháromság, természetesen, bálványimádás, gátlástalanul, stílustalanul, közösségeiben, szeretetlenek, megvilágított, önkiüresítése, boldoguláshoz, húsvéti ünnepek, szeretet önátadás, rabszolgai alakot, hallatlan szeretetre, teljesen Istenre, szentháromságos létre, mintára teremtette, mennyei Atyához, egymásban összefonódó, kedves tanmese, kölcsönös szeretet, hatalmas asztal, nagyon hosszú, pokol lakói, saját szájukba, finom falatokat, Szent Pál, Jézus Krisztus, Imádkozzunk Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, Dióssy Iván,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]