Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
x
  2011-03-20 10:21:40, vasárnap
 
   
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-25 09:07:00

Erdélyi János -

A HAZA ÁRVÁI

Szegényeket látok mindenfelé,
S mondom: nehéz idő fordult reájuk!
Mértékit a nyomor már megtelé,
Alig, alig hogy van testi ruhájuk.
Boldog, kinek még van fölöslege,
Hogy asztalát most oltárrá tegye.

Egymás után jő a színhagyta nép,
Egymás kezébe adván a kilincset.
Az a szerencsés, aki jött elébb,
Míg el nem untuk már a jótettinket.
Én is velök szerencsétlen vagyok,
Szerencsések csupán a gazdagok!

"Ki jár megint ott?" Oh! ne kérdjük azt:
Csak szomorítjuk a szűkölködőket.
Nem az koldul, ki nyárt, dolgot mulaszt,
Csapás ez rajtunk, - a sors küldi őket.
S ha tán kezökbe egy fillért adunk,
A gondolattal együtt maradunk,

A gondolattal: hová lőn a vér
Ez ifju arcból, mely koldulva büszke?
Mi az, mi őt e kínos jelenért
Veszélyre, bajra, dicsőségre űzte?
Nem bánta-é meg, nincs-e rá oka,
Hogy szíve egykor fennen doboga?

A gondolattal: hol volt, merre járt,
Hol hullatá el szép élte virágit?
S imé, leírják a nyomorra vált
Vonások ifjusága bizonyságit.
Ez neki minden, minden útlevél,
És minden ajtót, szívet nyitva lél.

Tagot, kezet mi nem kölcsönzhetünk,
De mit beszerzénk a kéz iparával;
Abból kevést ha félretehetünk,
Osszuk meg a baj szenvedő fiával:
Hogy ápolója legyen a szegénynek,
S magva ne vesszen földön az erénynek.


 
 
4 komment , kategória:  Erdélyi János 1.  
Címkék: kölcsönzhetünk, szerencsétlen, félretehetünk, szűkölködőket, szerencsések, gondolattal, szomorítjuk, szegényeket, jótettinket, bizonyságit, színhagyta, szegénynek, szerencsés, dicsőségre, mindenfelé, beszerzénk, kilincset, fölöslege, veszélyre, iparával, asztalát, nyomorra, erénynek, koldulva, szenvedő, maradunk, ifjusága, jelenért, mértékit, gazdagok, rajtunk, kezökbe, vonások, hullatá, kérdjük, fillért, sors küldi, fillért adunk, gondolattal együtt, nyomorra vált, Gizella Lapu, Erdélyi János, HAZA ÁRVÁI,
gizellalapu (#1)   2011-03-20 11:38:02
A költő
Abban a bizonyos kávéházban,
kipirult ifjak asztalához léptem.
Egy verset hallva gyökeret vert lábam:
Mit szólsz a vershez? Jó lesz. mit, ha éppen,
sok polgártársunk előtt, a költő elszaval?
Jó lesz-e - így a kérdező - ha kérem,
mondják az esküt, csakúgy, mint e dal?
(De én csak álltam, és nem beszéltem.)
Olvastad már, mily buzdító, és lázas?
Érzed a vágyat, ami tettre húz?
Pezsdül-e véred, hallod-e, hogy száz vas
csap össze benne, amint háborúz?
Érted-e népünk ősi akaratját,
emelt főt, látást, s a nemes eszméket?
Oly vágyakat, melyek szívünket hajtják,
döntő küzdésre mindnyájunkat, s téged?
És esküt teszünk, esküszünk az égre:
nem leszünk rabok. A magyar, nem az!
(Szegény barátom! ő már meg nem érte:
de soká voltunk az még - így igaz!)
Hegedűs László





A nő, te vagy...
A nő, te vagy, kis balerina.
Mosolygó bánat, víg szomorúság.
Kétezer éves írás nőalakja,
kinek csent gyümölcsét, a férfi kapta.
Bájos mosollyal nyújtotta át,
kívánjam, harapjak bele.
(Ez lehetett, a férfiak napja),
jóban, tudásban lettem egy, vele.
Az Írás felrója a nőnek e hibát,
pedig, a bűnt a férfi kereste,
s azóta is egy-egy Évát imád,
a beste, a bűnös gyümölcsre lesve.
Hogy ne magasztalna hát
mind, e szép tavaszi este,
sok édes-bűnre csábító balerinát?
Hegedűs László





Mikulás lettem
Hány éve már, az nem fontos
(és ha mondanám, se pontos!)
December ötödikére,
szülőim nagy örömére,
Valóra vált szép remény -
ként, hoppá, megszülettem én.
És mert épp ez-este történt,
hogy világra jöttem önként,
Joggal kérdezem, ki más
lehetne a Mikulás?
Mert, ha már e nagy eset,
(vitán felül) megesett,
meg se próbálhatja senki,
tőlem e tisztet elvenni.
Mostantól a pulyáknak,
én hozok skatulyákat.
Megtöltöm a puttonyom,
s széles mosollyal hozom.
Mikulás-forma és méret!
Szakállt eresztek, fehéret.
S hogy Ő lettem, nem is bánom,
feszítek rén-húzta szánon,
Majd meglátod, hogyan szalad
szánom, ha hoz, telet-havat.
Felhők között titokban,
száz virgácsot kidobtam.
Szeretettel tele zsákom,
csakis tinéktek ajánlom,
jó szívvel gondolva rátok,
ismerősök és barátok!
Hegedűs László




Ha verset írhatok
Hogy meddig írhatok még, nem tudom,
de egyre jobban kézre áll nekem
a verselés. Szállhatok szabadon,
mint a madár, zenghetem énekem.
Ez jól esik. S már azt jelenti néha,
hogy "mit nekem bú", ha verset írhatok.
Mert - mint korábban - nem vagyok már néma,
hogy ha kicsordul belőlem az ok.

Megkönnyebbül szívem, ha úgy hiszem,
hogy kimondottam, amit gondolok.
Ha forr a lé, a főzet mérge fenn,
a felszín fehér habjában dohog.
Csak hadd csurranjon, forrjon ki belőlem,
hulljon a szélén, minden, ami bánt.
Ne hallja senki egy ideig tőlem,
Hogy elveszett, mit szívem úgy kívánt.
Hegedűs László




Ha zuhanok
Ha a mélység magával ragad
s ugrani vágyom,
bizton lesz idő, hogy az Úr angyala
megmentse lelkem, és elém álljon.
De itt,
hol a mély, a hízelkedés és vád közt rejtezik,
ahol a vak, lépteim mögé les,
s a süket hallgatja szóimat titokban,
ahol ki gyűlöl, áltat, és negédes,
meglop, akitől ajándékot kaptam,
s a tisztesség papnője csal meg,
miként remélhetem,
hogy óvó angyalszárnyak mentenek,
ha esem?
Hegedűs László





Ej, Barátom!
Én nem vagyok búskomor, barátom.
Te látod úgy, mert túl közelről nézed
életemet, és a sorsomat - úgy látom.
Elemzed, s viselt dolgaim idézed.
És látod, hogy a gyermek, tán könnyű szerrel,
lehetett volna festő, vagy zenész,
de nyughatatlan, s annyi mindent tervel,
s az érdekli épp mindig, melyre néz.
Majd férfiként később keresve társat,
Kudarcot vall, mert hűtelen szerelmét
feledni nem képes, de mitsem láttat.
Egy élten át hordozza lelki terhét.
S mit produkál, tán egy színtelen élet,
s ez itt is, ott is, a felszínre tör.
De hisz tudod: e- sors sokaké lett,
s a színtelenség, lassan lelket öl.
Nem értem, mért szúr ez szemet neked.
Magánnyal, mégis feltörő reménnyel,
találod magad szemben, s nézheted:
A bú - miként a lét - elszáll a széllel.
És lám, helytálltam azért a gáton.
Verset írok, növekvő szenvedéllyel,
és nem lettem búskomor, barátom.
Hegedűs László



Múzsámnak
Amikor est telepszik kis falumra,
Mindenki fáradt már, csendet akar.
Ily helyre tudod, ritkán jár a múzsa.
Oly jó, ha eljössz s kezed betakar.

Oly jó, ha eljössz! Hozol ezer szépet,
amikor vágy és árnyak kelnek itt.
Hozol magaddal bűvös, szép meséket,
színeket, dalt, lágy alkony hangjait.

Ha való lennél, nem csak drága álom,
nem is szerethetnélek ennyire.
Hűs legenda vagy édes éjszakákon,
mely reggel elszáll s este jő ide.

Már-már azt hittem, túljutottam rajta,
de álmaimban te vagy égiszem.
Mesévé lettünk, ahogyan akarta
egy szép meselány s neki elhiszem.
Hegedűs László



Emlékezés
Amikor még fogtad kezem,
boldog voltam, emlékezem.
Halk szavú voltál és vidám.
Óvtál, vigyáztál volna rám.

Elhagytalak, mert úgy éltem,
vak hiúságra eszmélten.
Szöktem, hűtlen másik feled,
Pedig tudom, szerettelek.

Tőlem te nem önként mentél,
a halál mátkája lettél.
Hozzám hű maradtál végleg.
Ó jaj, de ébresztenélek!
Hegedűs László




Égőáldozat
Jaj, Jóatyám! Miért a kés övedben?
Máskor vittünk egy kost áldozatnak,
és rőzsefát kellett szamárra tennem,
az illat-füvet kezembe adtad.

Most hát miért megyünk üres kezekkel,
hol van a kos, az áldozatra szánt?
Félek Atyám! olyan hűvös a reggel.
- Bízzál Izsák, a mi Urunk iránt!

Menjünk fiam! Ezt parancsolta nekünk,
hát indulunk a hegyre fel korán.
Ha kél a Nap, már éppen ott leszünk.
(De rettegett szívében Ábrahám.)

Felérve térdre esve esdekelt még:
Uram mi lesz? Hisz nincsen áldozat!
És zeng a hangzat: Égőáldozatként,
áldozd fel nékem most Izsák fiad!

A vén felállt, s szívét bejárta csendben,
kétségbeesett végső rettenés,
de megfogva fiát, erős kezekben,
magasba lendült, megvillant a kés.

Megállj! - szólt Isten - ez csak próbatétel!
Hited megtartott téged Ábrahám!
Dermedté vált ő, úgy rebegte még el
mély háláját, e szózat hallatán.
Hegedűs László




Délibáb
A szeptemberi fáradt napsütésben,
a nagy, odvas ecetfa alatt,
megállok némán. Elillant reményem
most már mindhiába éltetem.
Amíg megvoltál még nekem,
te szelíd, drága látomás,
addig éltem, és nincs tovább.
Tudtam, hogy ez csak álmodás,
csupán csalóka délibáb,
de oly édes volt hinni még.
Hittem hát, amíg azt hihettem,
úgy érzed te is a zenét,
mint én. Addig jó volt nekem.
S a száraz tények lényegét:
hogy hová lettél,
magamban mélán forgatom.
Mert hogy kiért, s miért feledtél,
agyam felfogta rég.
Felfogta, s érti már nagyon.
Csak szívem, ez a zaklatott
szívem nem érti még.
Hegedűs László



Bánatom
Nem illúzió az én a bánatom.
Valódi bánat, sokszor meggyötört.
Hozzám szegődött egy sötét napon,
és letepert, majd` életemre tört.

Aztán itt maradt, el nem hagyott már,
hálótársam lett sok-sok éjszakán,
inasom, versek faragásinál,
kocsmaasztalnál ivó cimborám.

És inspirált, de közben megütött.
Gonosz vigyorral nézte arcomat,
ha támadása a földre lökött,
s nyögve fogdostam kék foltjaimat.

De teremtett múzsát, mikor kellett,
és csalt szemembe férfikönnyeket.
Óraszámra ült verseim mellett,
s fel-felidézte, ami elveszett.

Mint barát, gyakran úgy viselkedett.
Rám tört, bántott, de mindig csak szemből.
És nem hagyott el többé engemet.
Most is ím, kikandikál szívemből
Hegedűs László




Tűztánc
A tűz kihunyt, s a lázas tombolásból,
pislogó, bágyadt, szürke porhalom lett,
mely lassan kihűl. Csak álmában tákol,
itt-ott egy kósza szikra még emléket.

Volt őrült tűzvihar, rőt lánggal égő,
lobogva fénylő kéjálom, víg kedély.
Kavargott milljó, dalban kergetőző,
heves tűztáncban felajzott szenvedély.

Égtünk! Hogy égtünk! Feledve-eljátszva,
bút, vergődést, és elveszített időt.
Lelkünk tűztáncot járó karcsú lángja
emelte égbe a férfit, és a nőt
Hegedűs László



Szikrák
Majd elmesélem...

Majd elmesélem egyszer valahol,
egy szép regényben vagy egy kurta versben,
milyen voltál, mikor beléd szerettem.
De félek, erre nincsenek szavak.
Majd elmesélem, mit éreztem akkor,
mikor először megcsókoltalak.


Történetünk

Történetünk egy szép, képes regény,
mely a felső polcon nyugszik csendben.
Senki sem tudja, csak mi ketten,
Hogy halhatatlan, nagy szerelemben
vagyunk mi örök pár, te, meg én.


Örökké

Egy öreg jógi, egy bölcs hindu, azt mondta,
szerelmünk élni fog örökké, és hogy - ha
tetszik, vagy sem -, az volt is, öröktől fogva.
Igaza lehet tán a bölcs aggastyánnak,
Ha nem látlak, bennem végtelen a bánat,
s meglehet, örökké futok majd utánad.
Hegedűs László



Intermezzo
Ez a zene bensőmben száz kiáltás.
Vágyakozás a szerelem után.
Nem bók, nem féltékenység, nem bántás.
Égő fájdalom szívemben csupán.

Ilyenkor egy édes arc feldereng
s remeg a lelkem úgy, mintha fázna
E bús dallam, ha újra s újra zeng,
remélek, mint rég, csodákat várva.
Hegedűs László




Tánc
Olyan vagy, akár egy gyönyörű álom.
Bámullak, mikor a parkettre lépsz.
Szemeid ragyognak, gyengéden csodálom.
Felforr a szívem és megáll az ész!
Mióta beléptél a bálterembe,
Azóta minden szem téged követ.
Könnyed vagy, úgy táncolsz, akár egy pille
Az érzés, fokozza szerelmemet.
Mindenki megállt, és csak téged néznek.
Oly jó, hogy enyém vagy, csak az enyém!
Tenéked zenélnek már a zenészek,
s én büszkén hajlok meg mélyen előtted!
Köszönöm a táncot, s a szerelmet én!
Köszönöm a szerelmet én!
Hegedűs László



Ormánysági hajnal
Óh, boldogan hódolok néktek
virágos ormánysági rétek!
Lágyfényű üde pirkadásban,
amikor hajnal-hasadás van.

Halovány pára száll a dombra
Levelekre, virágsziromra,
hogy ott a harmat, gyönggyé érve
vonjon füzért a levélszélre.

Magányos fák lombkoronáit
díszítve, s langy erdők fáit
öltöztetve ünnepi mezbe.
Álmélkodom, mindent feledve.
Hegedűs László








gizellalapu (#2)   2011-03-20 11:41:41
Rólad álmodtam
Rólad álmodtam ma szépeket,
csak képeket hozott az álmom.
Hófehér ruhában lépeget,
egy képzeletbeli lány
Ott jár a pázsiton
És én úgy áhítom,
Hogy nézzen rám.
Nevessen rám.

Kedvszegőm nem érti vágyamat,
szeme rátapad egy más legényre
Kedvesen, derűsen ránevet,
jaj, érzem én, nem szeret
Kiáltok, nem figyel.
Hangom nem éri el.
Nem éri el
a képzelet.
Hegedűs László



Mondd kedvesem...
Mondd Kedvesem, te úgy döntöttél, hogy nem leszel soha enyém?
Hogy elmélázunk csendesen, korunk felett majd te meg én?
Hogy elfelejtjük, mint lángoltunk egymásért hajdan, hasztalan,
mikor könnyelmű ifjak voltunk, s most is, hogy zárszó hangja van?

Mondd kedvesem, mért nem ölelsz meg, mint vágyunk sok-sok éve volt?
Elszállt talán az összes merszed, vagy mert nem fordult el a Hold?
Mondd! Az a baj, hogy nem kellek rég, vagy nem kell már a szerelem?
Kedves kis nőm, mondd, mire vársz még? Mért nem bújsz ágyba már velem?
Hegedűs László





Elmentünk volna...
Elmentünk volna egymás mellett
egy napsugaras délután
a sétatéren.
Vagy ki tudja?
Megszólítottál volna tán:
bocsánat kérem!
Megmondaná, hány óra van?
És néztem volna
mély barna szemedbe,
elgondolkozva.
Mily ismerős nekem
e bájos arc!
Honnan ismerhetem?
Aztán lassan ráébredek,
rádöbbenek:
Uram Isten! E szemek
egykor oly fontosak voltak nekem,
akár az életem.
Hegedűs László


Feltűzött dús hajad...
Feltűzött dús hajad alól, a bársonyos nyakon,
csat alól kibújt tincs vidámkodik.
Gyönyörű kislány voltál, nem vitás.
Bár ne látta volna senki más,
hogy szép vagy, de így minden harmadik
fiúnak álma lettél,
s talán ezért, könnyen feledtél
engem.
Pedig hejh, de epekedtem utánad!
És a bánat, majd legyűrt.
Nagy űrt hagytál szívemben,
mikor elhagytál.
Igéző, szép szemek!
A szerelem szépségeit ígérő, s értő,
de erényeit kényesen féltő kicsi lány voltál.
A remek! A nagy Ő! - ki tetszett!
Magas, szép homlokod ívén sötét, fénylő hajkorona.
Mint királynő a lakomán, vagy ünnepi toron a legszebb.
Az voltál, kicsilány!
A világon a legszebb!
Hegedűs László




Legyen övé!
Adélnak adom a reggelt,
fénye áradjon neki szét.
Hallhassa gerlék búgását,
feketerigók énekét.
Legyen övé a nappal is,
hóesés, napfény, vagy a szél,
munkakedv, s a friss hidegvíz,
legyen mindig boldog Adél.
S övé legyen, ha este jő,
mámor, ölelés, és a kéj.
Ha úgy kívánja, szerető,
forró, szerelmes szenvedély.
Nekem maradjon meg az éj
mélyén, sötétkék bánatom.
Kínzó álmaim halmazán
a fényképe, s a fájdalom.
Hiányában elgémberült,
szűnni nem tudó vágyaim.
Haló remények szárnyain,
létem, mely a lelkemre ült.
Hegedűs László



Az eső
Rakott szoknyában, blúzban jött felém
egy kicsi lány, kit úgy szerettem én.
Mindenem voltál. Hol vagy kedvesem?
Hisz csak az eső kopog csendesen.

Dúdolnék néked egy szép dallamot.
Régi emlékek tűnnek fel amott.
Mily régóta, már csak jöttöd lesem,
de csak az eső kopog csendesen.

Szeretni téged, élni, csak veled.
Lelkembe égett, édes szép szemed.
Hová lett az arc? Szavad sem lelem,
és csak az eső kopog csendesen.

Lágyan öleltek egykor karjaid,
s lám, könnyet ejtek most sóhajtva itt.
Elszállt az élet, észre sem veszem,
csak a bús eső kopog csendesen.

Hűvös hajnalon, jajong még a szív.
Óh, még fáj nagyon, ha emléke hív.
De te elmentél, végérvényesen.
Már csak az eső kopog csendesen.
Hegedűs László



Nem tudom én már...
Szeretlek én, vagy pusztán ösztönök
hajtanak feléd, ha arra vágyom,
hogy érinthesselek, és kábatag
buja örömmel birtokoljalak?
Szeretlek én, mikor azt kívánom,
hogy lehessek veled
kettesben újra, mikor leszáll a Nap,
és önfeledten ölelhesselek?
Nem tudom én már, csak azt tudom,
hogy a fák rólad susognak, s a szél,
testednek illatát, s lelked kellemét
hordozza. Szeretem ezért
a szellőt. S ha megtalál a vén
hársfák alatt, miközben álmodom,
arcommal véle szembe fordulok,
s vágyó sóhajjal kívánom nagyon,
hogy légy enyém,
hogy újra légy enyém!
Hegedűs László



Álmodni
Álmodni kíván a lelkem tündérálmot.
Angyali hangzatot, zöld vizű tó fodrát.
Hűs fuvallatot, lágy érintést, szép mesét.
Zöldellő rétet, tengernyi kék virágot.

Álmodni kíván a lelkem lágy zenéket,
derűs eget, mosolyt, milliónyi csillagot.
Érző szívet, kicsiny meleg kéz érzetét.
Hosszú, lágy, elomló dús haját az éjnek.

Álmodni kíván a lelkem súgó fákat.
Lomberdőt, szerelmet, tiszta ifjúságot.
Karcsú leánytestet, mámoros ölelést.
Tündércsókot, fülemüle-dal csodákat.

Álmodni kíván a lelkem édes halált.
Chopin keringőt, lassú, utolsó táncot.
Hosszú szép hallgatást, irányfényt az úton.
Belépést a mennybe, angyalsereg dalát.
Hegedűs László



Randevú
Randevúztam a kedvesemmel,
egy esti skype-ra hívtam őt.
Eljön - azt mondta - (persze spam-mel)
De ő szkennel a virt` előtt.

Aztán "eljött". Belépett este,
azaz, hogy rám kattinta még,
mielőtt - úgymond - felkereste
volna új klubjának nevét.

És attól kezdve, rám se klikkelt,
csak klubtársinak illegett,
s a drága délutánom így telt,
lesve, hogy mindjárt itt lehet.

Ám ha jött is, csak mindig kurtán
egy mondatot, ha szólt felém,
s már vonta, vitte a szimultán
láza, s a vesztes voltam én.

Aztán berágtam, begőzöltem,
és kerestem pár új nevet.
Mindenkit hívtam, ámde őt nem,
s rájöttem, ez nagy élvezet.

Azóta ő hív, ő keres meg.
Hívása sűrű, rendszeres.
De már nem szánom rá az estet,
jobban teszi, ha nem keres.
Hegedűs László



Hangod
Az élet persze, megy tovább, rohan.
Évek, mint utassal szemben fák sora,
elillannak, és nem leszel nekem.
Akkor tudom, utamnak vége van,
és íme, eljött éltem alkonya,
De hangodat el nem felejthetem.
Ameddig élek, nem felejthetem.
Hegedűs László



Miféle tavasz ez?
Nem olyan sárga már a kankalin,
mint néhány éve volt.
A vén tuja sem mélyezüst, mint régen.
Megtört fények tündökölnek fáradt karjain,
a ködben úszó méla Hold,
s a korán érő nap fényében.
Búsan hajlong parányi szélben
a kócos tamariszkusz is,
mint ki nem vár már új tavaszt.
Mintha a szép új feltámadás
neki már nem hozná meg azt
a friss megújulást, mit úgy remélt.
Időnk lassan lejár!
A kertben egykor fénylőn-sárga kankalin
álmatag, sápadt, színtelen.
A vén tuja, mely egyenes gerincű büszke vár
volt egykor, bogas lakhelye száz hangos verébnek.
És örömét is leli ebben talán,
mint vidám gyermekek felett a vének.
S a nem oly rég még víg tamariszkusz,
dereka már hajlott, nagybeteg.
Tán utolsó ébredése lesz szegénynek.
Miféle tavasz ez?
Hegedűs László






Hegedűsné (#3)   2011-03-23 07:03:57
Sajmos nem sikerűl a tartalomjegszék ismeretében, a vereseket és a hozzá illesztet képeket megtalálnom. Kérlek segítsetek! Jutka
Hegedűsné (#4)   2011-03-23 14:00:14


Kedves Marika!

Továbbra sem tudom elővarázsolni sem a Hegedős László életét,sem a Hegedős László verseit tartalmazo oldalt. Csak a tartalom jegyzék jön elő. Már tudom, hogy ahová most írok az a komment, de a verseknél nem tudok további verset küldeni, mert nem találom. Az életrajzát nem tudom hol találtad és mivel nem találom probléma lehet a kettős név miatt. Hegedűs László néven szerepel politikai tevékenységeinél,A wikipédián mind két névvel megtalálható. A honlapján még a fényképe is szerepel. Honlap:hegedoslaszlo.com. Üdvözlettel és köszönettel a sok fáradságért:Jutka
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
12.12. 14:41 Polgármestert választanak vasárnap a borsodi Kázsmárkon
12.12. 14:21 Női kosárlabda Eb - Törökország, Olaszország és Szlovénia lesz a magyarok c...
12.12. 14:12 Rövidpályás úszó-vb - Újabb amerikai világcsúcs váltóban
12.12. 14:12 Rövidpályás úszó-vb - Hosszú Katinka ezüstérmes 100 méter háton
12.12. 14:12 NYT: a Marriottot ért kibertámadás kínai hackerekhez köthető
12.12. 14:11 Krónika 10. rész (határozathozatalok)
12.12. 14:11 Karácsony - Szállás.hu: 85 százalékkal nő a hotelek karácsonyi forgalma
12.12. 14:02 Cetăţenii maghiari care nu au domiciliul în UE pot vota la europarlamentare
12.12. 14:02 Pierre Bergé legendás könyvgyűjteményének kincseit árverezik le Párizsban
12.12. 14:02 Brexit - Szakértő: Theresa May megbuktatása nem segít
Tudjátok ?
Szerintetek lesznek jó karácsonyi filmek a TV-ben?
Lesz eredménye a tüntetésnek ?
Mennyi ideig élhet egy benti macska?
Mennyire káros a szervezetre a dohányzás?
Milyen sorozatokat lenne érdemes néznem?
még több kérdés
Blog Címkék
Természetben lévő  Ballag a télapó  Esőfelhők  Facebookon kaptam  Magyar ereklye: A Szent Jobb  Facebookon kaptam  Vers  Esős kép  Hit  Facebookon kaptam  Elől a jövendő!  Facebookon kaptam  Az élet igéje – 2018. de...  Most aki gyertya, el ne aludjé...  Igazság és tévedés  Kávé  Kellemes napot kívánok!  A Luganoi Tanulmány  Igazság és tévedés  2018.december hóban Rorate fén...  Lelki gőg  Esőáztatta terecske  Bűn  Elhunyt dősebb George Bush 94 ...  Az első gyertya  Esőáztatta szépség  Az Atya,Fiú és Szentlélek nevé...  Esős kép  Egy szelet mennyország  Most nem pénzt, hanem imádságo...  Nincs szükségem üres dolgokra  Az első gyertya  Íme 1 részlet a Luganoi Tanulm...  Hitetlenség  Facebookon kaptam  Lelki gőg  Bűn  Vers  Ha kiárasztod...  Ancus télapója hozta  Nő a dér, álom jár  Esik az eső  Szèp estét kedves látoga...  Facebookon kaptam  Jézus áldásával  Lelki gőg  Vízben gázolva  Esti ima Déváról 12.07  Pesti ősz 1945-ben  Lelki gőg  Régi emlék  Most aki gyertya, el ne aludjé...  Mézes kalács szelet  Éj angyala  Sátán  Az élet igéje – 2018. de...  Facebookon kaptam  Esőáztatta szépség  Most aki gyertya, el ne aludjé...  Ancus télapója hozta  Motoros Mikulás  Csak egy tenyérnyi kék  Szép estét kívánok mindenkinek...  Advent idején, több jóság árad...  Facebookon kaptam  Áldott reggelt  Facebookon kaptam  Íme 1 részlet a Luganoi Tanulm...  Kicsi angyal az erdőben  Esőfelhők  Szép estét kívánok mindenkinek...  Pesti ősz 1945-ben  Szerelem  Virágkosár  Facebookon kaptam  Adventi levelet várok!!  Sátán  Egyfelé  Sínek között  Heltai Jenő: Szabadság  Gurmár a vércukorszint csökken...  Vers  Magas vérnyomás - a rejtélyes ...  Csigalépcső  Honfoglaló - Elődöntő, ahol 8 ...  Kínálkozik egy ünnep  Film Vörös vér - Vérvörös nap ...  Íme 1 részlet a Luganoi Tanulm...  Facebookon kaptam  Lelki gőg  Hit  Facebookon kaptam  Isten első követelése  Éj esőjében  Lelki gőg  Film Vörös vér - Vérvörös nap ...  Jézus a Király . . .  Délutáni mosoly.......  Nagyon sokféle irányban indulh...  Facebookon kaptam 
Bejegyzés Címkék
sors küldi, fillért adunk, gondolattal együtt, nyomorra vált, kölcsönzhetünk, szerencsétlen, félretehetünk, szűkölködőket, szerencsések, gondolattal, szomorítjuk, szegényeket, jótettinket, bizonyságit, színhagyta, szegénynek, szerencsés, dicsőségre, mindenfelé, beszerzénk, kilincset, fölöslege, veszélyre, iparával, asztalát, nyomorra, erénynek, koldulva, szenvedő, maradunk, ifjusága, jelenért, mértékit, gazdagok, rajtunk, kezökbe, vonások, hullatá, kérdjük, fillért, gizella, leírják, ápolója, mulaszt, virágit, útlevél, erdélyi, oltárrá, fordult, ruhájuk, megtelé, vesszen, földön, doboga, megint, reájuk, boldog, fennen, egymás, koldul, legyen, dolgot, kevést, nyitva, egykor, csupán, szívet, nyomor, vagyok, minden, büszke, fiával, kezébe, arcból, együtt, osszuk, csapás, mondom, nehéz, kezet, kínos, árvái, abból, adunk, bajra, látok, küldi, jános, szíve, untuk, tagot, kinek, elébb, tegye, adván, magva, , ,
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 12 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2563
  • e Hét: 13409
  • e Hónap: 42502
  • e Év: 2517686
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.