Aranyosi Ervin - A jó, öreg Ősz visszatér |
2020-11-27 16:47:43 |
Aranyosi Ervin - A jó, öreg Ősz visszatér Tovatűnt már a zöldellő Nyár, az égre bíbort fúj a szél. Forog a kör, s a festőművész, a jó, öreg Ősz, visszatér. Palettáján, megannyi színből, hangulatból, élményt kever. A természetben a sokszínűség, a tél előtt, életre k... |
Sajó Sándor : MAGYARNAK LENNI |
2018-11-15 19:10:48 |
Sajó Sándor : MAGYARNAK LENNI Magyarnak lenni: tudod mit jelent? Magasba vágyva, tengni egyre - lent; Mosolyogva, mint a méla őszi táj, Nem panaszolni senkinek, mi fáj; borongni mindig, mint a nagy hegyek, Mert egyre gyászlik bennünk valami: Sokszázado... |
150 éve született Sajó Sándor |
2018-11-13 18:00:40 |
150 ÉVE SZÜLETETT SAJÓ SÁNDOR 150 éve született Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13. - Budapest, 1933. február 1.) költő, tanár, drámaíró, az MTA l... |
Aranyosi Ervin: A jó, öreg Ősz visszatér |
2018-10-03 11:12:36 |
Tovatűnt már a zöldellő Nyár, az égre bíbort fúj a szél. Forog a kör, s a festőművész, a jó, öreg Ősz, visszatér. Palettáján, megannyi színből, hangulatból, élményt kever. A természetben a sokszínűség, a tél előtt, életre kel. Sárgul a lomb, vörösbe hajlik, reszket az ágon száz levél. A félelem az elmúlástól, uralkodik azon, ki él. De vajon kell-e félni tőle? Mi... |
Sajó Sándor - Magyarnak lenni... |
2018-07-21 18:54:52 |
Sajó Sándor - Magyarnak lenni... Magyarnak lenni: tudod mit jelent? Magasba vágyva, tengni egyre - lent; Mosolyogva, mint a méla őszi táj, Nem panaszolni senkinek, mi fáj; borongni mindig, mint a nagy hegyek, Mert egyre gyászlik bennünk valami: Soks... |
Sajó Sándor: Magyarnak lenni |
2018-05-24 15:53:49 |
Sajó Sándor: Magyarnak lenni Magyarnak lenni, tudod mit jelent, Magasba vágyva tengni egyre lent, Mosolyogva, mint a méla őszi táj, Nem panaszolni senkinek, mi fáj. borongni mindig, mint a nagy hegyek, Mert egyre gyászlik bennünk valami Sok százados bú, amelyet nem lehet Sem eltitkolni, sem b... |
Sajó Sándor : Magyarnak lenni |
2018-02-28 11:44:02 |
Magyarnak lenni: tudod mit jelent? Magasba vágyva, tengni egyre - lent; Mosolyogva, mint a méla őszi táj, Nem panaszolni senkinek, mi fáj; borongni mindig, mint a nagy hegyek, Mert egyre gyászlik bennünk valami: Sokszázados bú, melyet nem lehet Sem eltitkolni, sem bevallani. Magányban élni, ahol kusza árnyak Bús tündérekként föl-fölsirdogálnak, S szálaiból a fájó képzel... |
|