A SZIVÁRVÁNY HALÁLA (Ady Endre) Soha olyan ékes szivárványt: Abroncsként fogta az Eget. Soha olyan szent abroncsot még, Olyan szélest, olyan ölelőt, De, íme, esteledett. Már unták is bámulni, nézni Parasztok, barmok, madarak, Szégyenkeztek szemek és öklök, Hogy ellágyultak ott a mezőn Egy rongy szivárvány alatt. Kacsintgatott már csúfolódva A vén Nap is temetkez... |