Belépés
simocsi.blog.xfree.hu
"Egy ősi kínai bölcsesség szerint nem az számít, mi történik veled, hanem az, hogyan éled meg." Simányi József
1956.08.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Nincsenek...
  2015-04-29 09:01:54, szerda
 
  MIÉRT A ZSIDÓK KAPTÁK A TÍZPARANCSOLATOT?

Először az Isten az arabokhoz ment:
- Arabok, itt van a parancsolatom.
- Mi az?
- Ne lopj.
- Az nem jó, mi szegények vagyunk, nekünk is élni kell.
Ekkor ment a perzsákhoz.
- Perzsák, itt van a parancsolatom.
- Mi az? kérdezték a perzsák.
- Ne kívánd meg felebarátod feleségét.
- Az nem jó, mi megkívánjuk.
Ekkor ment az Isten Mózeshez.
- Mózes, itt van a parancsolatom.
- Mennyibe kerül?
- Ingyen van.
- Jó, akkor adjál tízet.

GYÓNÁS

Meggyónt a paraszt, a pap feloldozza, és rendel öt Miatyánkot penitenciának.
A paraszt elköszön:
- Viszontlátásra, atyám!
- Szervusz, fiam.
- Viszontlátásra, atyám!
- Szervusz, fiam.
- Viszontlátásra, atyám!
- Mondd, fiam, te bolond vagy? Minek köszönsz annyiszor?
- Látja, atyám, háromszor köszöntem, és már hülyének néz. Mit fog
szólni az Úristen öt Miatyánkhoz?

A HAZUGSÁG BŰNE

A vasárnapi mise végén a tiszteletes ezzel búcsúzik a
gyülekezettől:
- Jövő héten a hazugság bűnéről fogok prédikálni. Hogy jobban
megértsétek, olvassátok el Márk 17. evangéliumát.
A következő misét azzal kezdi az atya, hogy kéri a híveket:
- Tegye fel a kezét, aki elolvasta Márk 17. evangéliumát!
Hirtelen az összes kéz a magasba emelkedik. A pap mosolyogni kezd.
- Na, erről akarok ma nektek beszélni. Márknak ugyanis csak 16 evangéliuma van.

GYÓNTATÁS

A pap gyóntatja Mórickát:
- Móricka, miért loptad el a hentes biciklijét?
- Atyám, nem hallom.
Az atya most már hangosabban:
- Móricka fiam, miért loptad el a hentes biciklijét?
- Atyám, a rácsnak ezen az oldalán semmit sem hallani, cseréljünk helyet!
Helyet cserélnek, mire Móricka megkérdezi:
- Atyám, miért bujt ágyba a hentes feleségével?
- A francba, itt tényleg nem hallani semmit!

MISE

A vasárnapi mise végén így szól a pap a gyülekezethez:
- Van egy jó és egy rossz hírem! A jó hír az, hogy van elég pénzünk a
templom tornyának a megjavításához. A rossz hír az, gyermekeim, hogy
mind a ti zsebetekben van.

10 PARANCSOLAT

Egy férfi egész héten keresi az új kalapját, de sehol nem találja.
Vasárnap misére megy a templomba, beül a hátsó sorba.
Elhatározza magában, hogy a mise végén majd gyorsan elindul kifelé, és
leakaszt egy idegen kalapot a fogasról.
Mikor véget ér a mise, a férfi inkább meggondolja magát, mégsem lop
kalapot, hanem odamegy a paphoz:
- Atyám, én bűnös szándékkal jöttem ma a templomba, hogy egy kalapot
lopjak, mert a sajátomat elhagytam. De amikor végighallgattam a
beszédét a Tízparancsolatról, meggondoltam magam.
- Isten megáld ezért, fiam. Örülök, hogy meghallgattad az Úr szavát,
hogy "Ne lopj!" Ugye, ez volt, ami hatott?
- Nem, Atyám, amikor azt említette, hogy "Ne paráználkodj!", akkor
eszembe jutott, hol hagytam a kalapomat.

PAPOK DILEMMÁI

Két pap beszélget:
- Szerinted feloldják végre a cölibátust?
- Szerintem azt már csak a gyerekeink érik meg.

BÜNTETÉS

Hittanórán megkérdezi az oktató a gyerekektől:
- Ki tudja, milyen bűnt követett el Ádám?
Pistike jelentkezik:
- Tiltott gyümölcsöt evett.
- Helyes. És mi lett az eredménye?
- El kellett vennie Évát feleségül.

VÍZBŐL BOR

Egy pap autózik az országúton, egyszer csak leinti egy rendőr. A pap
félreáll, lehúzza az ablakot. A rendőr benéz a kocsiba, látja, hogy
egy üres borosüveg van a vezetőülés mellett és alkoholszag terjeng.
Azt mondja a papnak:
- Atyám, ön túl gyorsan hajtott. Mondja, fogyasztott alkoholt?
- Á, csak vizet ittam.
- Akkor mi ez az alkoholszag a kocsijában?
Mire a pap felnéz az égre és áhítattal felkiált:
- Uram! Hát megint megtetted!

GYÓNÁS

Egy férfit nem hagy nyugodni a bűntudat, ezért elmegy gyónni.
Elmondja a papnak, hogy éveken át dolgozott egy fatelepen és rengeteg
építőanyagot hordott haza.
- És mégis mennyit vittél el, fiam? - kérdezi a pap.
- Elég sokat ahhoz, hogy a fiamnak felépítsek belőle egy házat, aztán
még a lányomnak is. Később pedig magunknak építettünk egy nyaralót a
feleségemmel.
- Hát ez tényleg súlyos bűn. Úgy gondolom, hosszabb vezeklésre lesz
szükség. Mondd, tartottál már bűnbánatot?
- Még nem, atyám, de ha maga hoz egy ácsot, én hozom a faanyagot!

KERESZTELŐ

Egy háromgyermekes család ül a templomban a vasárnapi misén.
Keresztelőt is tart a pap, ezért az első sorba ültek, hogy a gyerekek
jól lássák, mi történik. Amikor a pap a szentelt vizet önti egy
kisbaba fejére, az ötéves Marika odafordul apukájához:
- Apu, mire való ez az agymosás?

ÉRTÉKESÍTÉSI VERSENY

Az Egyház embereket bíz meg, hogy minél több Bibliát adjanak el.
Két hét múlva a gyűlésen beszámolót tartanak.
Valaki eladott ötöt, valaki tízet, de a legnagyobb eredményt a dadogós
érte el, aki több, mint húsz Bibliát adott el. Kérdik, hogyan
csinálta?
- A-A-A-Azt mo-mo-mo-mondtam, ha nem ve-ve-ve-veszik meg,
fe-fe-fe-felolvasom - mondja.

HÍVŐ MEDVE

A szerzetes kimegy a hegyekbe sétálni és elmélkedései közben hirtelen
kibukkan a sűrűből egy grizli medve. Elkezd rohanni, a medve utána.
Látja, hogy semmi esélye már, ezért letérdel és elkezd
imádkozni:
- Istenem add, hogy ez a medve irgalmas keresztény legyen!
Isten meghallgatta imáját, a medve letérdelt és elkezdett magában
beszélni, miközben az égre nézett:
- Édes Jézus légy vendégünk, áldd meg amit adtál nékünk, ÁMEN!



,,Nincsenek régi viccek, csak öreg emberek..."

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ördög és Angyal...
  2015-04-06 11:05:20, hétfő
 
 


Ördög és Angyal

Nagy tanácskozás folyt a mennyországban. Valamennyi fehér szárnyas angyal együtt volt. A jó Isten így szólt hozzájuk:
- A pokol leggonoszabb ördögét kell megmenteni. Ki vállalkozik rá közületek?
A kis angyalok szolgálatkészen így feleltek:
- Én is! Én is! Én is!
- Csakhogy nem olyan egyszerű a dolog - folytatta a jó Isten - Aki vállalkozik, és nem képes megjavítani az ördögöt, annak vele együtt a pokolba kell süllyednie.
Erre azonnal visszahúzódtak az angyalok.
- Azt már nem - kiáltották - Ilyen nagy dologra nem vállalkozunk.
- Senki sincsen közületek, aki mégis meg merné próbálni? - kérdezte az Isten.
Ekkor előlépett egy selymes fürtű, liliomfehér ruhába öltözött szépséges kis angyalka és így szólt:
- Én vállalom!
A jó Isten szeretettel megsimogatta és csak annyit mondott:
- Menj hát!

A pokol leggonoszabb ördöge éppen egy fiúval verekedett. Úgy tépázta szegény gyereket, hogy az keservesen sírt-rítt. Az angyalka, aki épp akkor szállt le a mennyországból, oda állt a fiú elé, hogy megvédje őt. Nosza több sem kellett az ördögnek. Haragosan rákiáltott:
- Elmenj innét, mert mindjárt rád kerül a sor!
- Üss inkább engem, csak ezt a szegény fiút ne bántsd.
- Azt éppen megkaphatod - felelte az ördög.
Elengedte a fiút, és az angyalt kezdte ütlegelni. Mikor látta, hogy hagyja magát, türelmetlenül rászólt:
- Ugyan miért nem sírsz már, talán bizony nem érzed eléggé?
- Azért nem sírok, mert nem akarom, hogy a jó Isten meghallja a sírásomat, és téged megbüntessen. - felelte az angyal.
Az ördög erre elengedte és nem verte tovább. Nagy csoport fiút pillantottak meg, akik a mezőn játszadoztak.
- Meglásd milyen ijedten fognak szétrebbenni. - mondta az ördög és köveket hajigált feléjük.
Az angyal erre eléje állt, úgy hogy a kövek mind őt érték el. Egészen véres lett a ruhája.
- De buta vagy - bosszankodott az ördög. - talán bizony nem fájnak neked az ütések? Miért nem engeded, hogy őket érjék a kövek?
- Én azért vagyok itt, hogy mindenkinek a fájdalmát átvegyem - felelte szelíden az angyal.
Az ördög erre fölhagyott a kődobálással. Csakhogy most egy szépséges rózsatövet pillantott meg, hát neki akart esni, hogy letépje az épp hasadni készülő bimbócskát. Az angyal megint eléje állt.
- Inkább a szárnyaimat tépd ki - könyörgött neki.
- Hogyan röpülsz akkor vissza a mennyországba?
A kis angyalka bánatosan nézett reá.
- Ha te nem javulsz meg, nekem nincsen helyem többé a mennyországban. Ez esetben én is a pokolba kerülök veled.

A gonosz ördög nevetett.
-Gyere, csak gyere!
És magával vonszolta.

Egyszerre óriási szélvihar támadt. A fák, bokrok csakúgy hajladoztak. Villámlás, mennydörgés rázta meg az eget. Zuhogott az eső. Az angyal a testével védte meg az ördögöt az eső elől. Az ördög csodálkozott ezen.
- Miét nem véded inkább önmagadat? Hiszen rossz voltam hozzád, ütöttelek és köveket hajigáltam feléd.
- Nekem az a hivatásom, hogy jó legyek, mindent eltűrjek és megbocsássak. - felelt az angyal.
Az ördög szégyenkezve kullogott mellette. Így értek egyre közelebb a pokol felé. Nagy piros lángnyelvek csaptak feléjük. Az ördög egyszerre felkiáltott:
- Forduljunk vissza. Nem akarom, hogy te is ide kerülj a gonoszok közé.
De már késő volt. Egész csoport ördög tartott feléjük. Körül fogták az angyal és meg akarták cibálni fehér szárnyait. De az ördög, aki vele volt nem engedte őt bántani. A többi persze nevette őt.
- Eredj, hajíts köveket a játszadozó fiúk közé, mert neked az a hivatásod, hogy rossz légy! - mondták neki.
- Nem megyek! - felelte az ördög - Soha többé nem bántom őket.
- Tépd le a rózsatő hasadó bimbócskáit! - küldték a többiek.
- A rózsatövet sem bántom soha többé! - válaszolta az ördög és nem tágított az angyal mellől.
Erre valamennyi ördög neki esett az angyalnak és ütötték, verték. De az ördög eléje állt úgy, hogy őt érjék az ütések. Már csupa vér volt a ruhája és a vér lemosta róla a fekete színt. Mikor a gonosz ördögök ezt látták, ijedten futottak vissza a pokolba. S alighogy odaértek, hatalmas robaj, dübörgés hallatszott és a pokol valamennyi ördögével együtt eltűnt. Az angyalka pedig nagy diadallal vitte magával a legrosszabb ördögöt, akit ő
váltott meg és fölszállt vele a mennyországba.




Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
2015 Húsvét...
  2015-04-05 08:17:58, vasárnap
 
 


Húsvéti üzenet
"Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten." - írja Ady Endre.
Húsvét Isten ölelésének ünnepe. Most, az ünnepek tájékán ezt jobban tudatosítjuk. De Ő éppen a váratlan, a kilátástalan, a reménytelen helyzetekben ölel át igazán... És mi menniyszer nem vesszük ezt észre!
Most, a 2015. esztendő legnagyobb ünnepén határozzuk el: kereszthordozásainkban, nehézségeinkben is keresni fogjuk Isten ölelését... És akkor a Feltámadott újból és újból elhengeríti szívünk "bejáratától" az elkeseredettség kövét, hogy továbbra is bátran hirdessük az Örömhírt.
Áldott ünnepeket!
Dr. Herdics György c. apát, tb. kanonok
az Ordo Hungariae Nagykereszt Lovagja, a Rend lelki vezetője




Reményik Sándor:
Húsvéti versek egy halott erdőről


I. A ledöntött templom

A gyermekkorom öreg erdejét
Kegyetlen kéz fektette le,
Nagyszombat estéjére épp.
A megmaradt gyér fák között,
Mintha nem történt volna semmi sem:
Madár dalolt.
Az ég a puszta földre ráhajolt.

Isten ledöntött templomában
Elmerülve, sokáig álltam.
Nekem műtermem volt.
Itten dolgoztam én.
Ó, mennyi emlék, mennyi költemény
Ölelte át e vén fák derekát!
Most vége hát...



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Régi tavaszi...
  2015-04-04 10:21:05, szombat
 
 


Régi tavaszi "pogány" hagyományainkról!

Kedves hagyomány őrző, élő barátaim, a tavaszi ünnepkörben rengeteg olyan szokásunk maradt fenn, ami érdemes rá, hogy ápoljuk, fenntartsuk, és továbbadjuk az utódoknak is!

Kérlek benneteket, minél többet éltessetek, vigyetek tovább belőlük, érdemesek rá. Őseink hittek benne, szent, mágikus rend szerint élték életüket. Ez a mi feladatunk is.....

Húsvétkor ünnepeljük a természet ébredését. Eredetileg a napéjegyenlőséghez köthetőek a télűző, szerelem, termékenység teremtő szertartásaink. A kereszténység felvételével, ez enyhén eltolódott. Az ünnepkör időpontját 325-ben határozta meg a niceai zsinat a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot kijelölve.

Legismertebb és legegyszerűbb, de talán legfontosabb a locsolkodás, a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg (termékenyítették meg!) a nekik ezért cserébe piros tojást (érett petesejtet!) adó lányokat!
Kiszehajtás, villőzés
Egy szalmabábút többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajítottak vagy elégettek.
A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, nemsokára férjhez megy, vagy ha véletlenül visszafordul a banya, akkor joggal lehet tartani attól, hogy visszajön a betegség a faluba, vagy rosszra fordul az idő. Miután levetkőztették és vízbe hajították, a lányok vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek, és hogy egészségesek maradjanak.
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojással díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelképezte.
Barkaszentelés.
A szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villám elhárítására is.
Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és a bolhák, és egyéb rontásokat hozhat a gazdára. Azonban emellett jósló, varázsló, rontás elleni, bajelhárító szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, vagy a mestergerendán elhelyezett vagy tűzbe dobott szemek megvédenek a bajtól, villámcsapástól, de éppenséggel gyomorégés vagy torokfájás ellen is kitűnőek.
Ételszentelés, lakoma
Legfontosabb része a tojás, a kalács, és a hús, mint az újjászületés, az élet, és a bőség jelképei. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből.
Egyéb szokások
Féregűzés, nagytakarítás, a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, keresztelő víz szentelése.
Határjárás, célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt
A zöldágjárás a természet megújulását jelképező énekes játék volt, a kakaslövés pedig farsanghoz, lakodalmakhoz és aratáshoz is köthető népi szokás, de a húsvét egyik jellegzetességének is számított.
Népi játékok, táncok, énekek, a teljesség igénye nélkül:
Ulicskázás, hajujvárazás, karikázás, cickomozás, szinazálás, mancsozás, sajbózás, fogocskázás, csülközés, köcsögdobálás...

Áldott tavaszt, bőséget, egészséget mindannyiunknak!

Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske
Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta...



forrás: Fehérholló Öskü, Karabaksa (www.karabaksa.hu)
Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2015.03 2015. április 2015.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 4 db bejegyzés
e év: 53 db bejegyzés
Összes: 361 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 27
  • e Hét: 171
  • e Hónap: 556
  • e Év: 5898
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.