|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2015-01-21 22:49:06, szerda
|
| |
| |
JANUÁR 22. - A MAGYAR KULTÚRA NAPJA -
A HIMNUSZ SZÜLETÉSNAPJA
.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak
.
A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben
.
Először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én.
.
Kölcsey Ferenc:
Himnusz
Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
.
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
.
Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.
.
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.
.
Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!
.
Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.
.
Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!
.
Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Cseke, 1823. január 22.
.
A költemény műfaja óda, azon belül himnusz. Keretes szerkezetű költemény.[1] A vers keretét adó első és utolsó versszak - a könyörgés - imát, fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2-3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a mongolok, törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6-7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. A képek erejét az ellentétek fokozzák. A vers végén a bűnök felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.
.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Link
.
MAGYAR HIMNUSZ.
Link
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-06 08:53:54, kedd
|
| |
| |
Csak magyarul GONDOLKODÓKNAK lehet megérteni....... 
- Kislányom, teljesen egyedül oldottad meg ezt az egyenletet?
- Nem.Két ismeretlennel.
>
- Miért nincs bástya a vonaton?
- Mert a vonat nem vár.
>
- Hogy tanítja a varázsló úszni a pókot?
- Hókusz, pók ússz!
>
A tehén bonyolult állat.
De én megfejtem.
>
- Miért nem gyűjt a darázs vasat?
- Mert azt a MÉH teszi.
>
- Akarsz sokat keresni?
- Igen.
- Akkor jól elbújok.
>
Mi van a tömegsír felett?
- Csapatszellem!
>
Mi a bio fajgyűlölet?
- Két kopaszbarack üt egy cigánymeggyet.
>
Mi lesz a kígyó és a kenguru keresztezéséből?
- Ugrókötél.
>
Nyuszika és a róka találkoznak az erdőben.
Nyuszika köszön:
- Szia vörös!
- Te engem ne vörösözz le!
- Miért, jobb lenne, ha lerókáználak?
>
Két egér beszélget a kamrában:
- Rád fog esni a margarin!
- Rámamargarin?
>
- Mondja Kovács bácsi, maga mit szokott tenni, ha este nem tud elaludni?
- Én? Elszámolok háromig, és már alszom is.
- Tényleg? Csak háromig?
- Háromig, de van úgy, hogy fél négyig is.
>
Mi van az idegbeteg ló lábán?
- Pszichopata.
>
Mi lesz a kecske és a kacsa kereszteződéséből?
- Mc Donalds.
>
Miért van a méheknek királynőjük?
- Mert ha kormányuk volna, nem lenne méz.
>
Mennyi az ember átlagos alvásigénye?
- Csak még öt perc.
>
Mi kell a sörösládák cipeléséhez?
- Rekeszizom.
>
Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?
- Az anyakönyvvezető.
>
Milyen az arab lopakodó?
- Teve mamuszban.
>
Milyen mértékegységgel mérik a malac hosszát?
- Rőfben.
>
Miért nem játszik a tűzoltózenekar betonon?
- Mert olyan hangszer nincs.
>
Mi lesz abból, ha két busz összeütközik? - Két rombusz.
>
Honnan tudod, hogy egy politikus hazudik?
- Mozog a szája.
>
Milyen buli van az intenzív osztályon?- Eszméletlen! Miért nehéz a nőknek érző, törődő és jóképű férfit találniuk?
- Mert azoknak a férfiaknak már van pasijuk.
>
Nénike odamegy a sírásóhoz a temetőben.
- Megmondaná aranyoskám, merre találom a 41-es parcella 34-es sírt?
- Borzasztó alakok maguk! Elmászkálnak, aztán meg nem találnak vissza.
>
Savanyú a szőlő - mondta az oroszlán és megette a szüretelőket.
Történelem Székely módra
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-05 23:27:48, hétfő
|
| |
| |
1) Anyós a temetőben
--------------------
Két barát találkozik :
- Hát te hol voltál?
- A temetőben. Az anyósomat temettem el.
- És miért vagy így összekarmolászva?
- Nagyon védekezett...
----------------
2) Mint a nyulak
----------------
Két idős néni beszélget:
- Ezek a mai fiatalok olyanok mint a nyulak!
- Hogy érti ezt kedveském?
- Csak két dolog érdekli őket: a fű meg a szex.
---------------------
3) Jól áll a cigányon
---------------------
- Mi az, hosszú, fekete és jól áll a cigányon?
- ???
- Féknyom!
--------------
4) Kedvenc író
--------------
Irodalom órán:
- Pistike, neked ki a kedvenc íród?
- A papám. Ő szokta írni az igazolásokat, amikor nem jövök iskolába.
------------
5) Csodababa
------------
Megszületik a kisbaba, és csodák-csodájára már beszélni is tud. Odaszól az
orvosnak:
- Maga az orvos?
- Igen, én vagyok - feleli döbbenten az orvos.
- A születés kicsit fájt, de azért jó munkát végzett! Hol van az édesanyám?
- Itt vagyok - feleli az anyja elhalóan.
- Nagyon jó volt a hasadban ilyen hosszú ideig. Köszönöm, hogy
megszülethettem! Apám is itt van?
- Igen, itt vagyok! - feleli büszkén az apa.
- Gyere kicsit közelebb! - kéri a baba.
Az apa közelebb hajol, ekkor a baba elkezdi a mutatóujjával a férfi
homlokát ütögetni, és felkiált:
- Na, ugye milyen kellemetlen?!!
    |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-04 22:00:57, vasárnap
|
| |
| |
A Lélekpillangó meséje
A Lélekpillangó átváltozásának felemelő története naponta érkezik meg hozzád. A mese harmóniába hozza életed minden lényeges területét, szerelmet, boldogságot, bőséget, és egészséget teremt számodra.
Ismerd meg a mesét és segítségével a Pillangó Titkát!
Link
A Lélekpillangó meséje ( 2014. dec. 23-i történet )
A Lélekpillangó meséje folytatódik! Negyedik évadában a világon egyedülálló módon egy közösség munkájaként született meg a mesefolyam. Ilyen még soha nem volt! Ha követni szeretnéd, iratkozz fel a mesére most!
A régóta ismerős és kedves szereplők mellett újakkal is találkozhatsz, s ha most olvasod először a mesét, ez nem zavar majd a megértésben. Az előző 3 mesefolyam beköltözött a könyvbe, a Lélékpillangó antológiájában olvasható.
Kattints ide és nézd meg a Lélekpillangó karácsonyi videóját, amit szeretettel készítettünk Neked! >>
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-01 19:14:22, csütörtök
|
| |
| |
192 évvel ezelőtt ezen a napon született Petőfi Sándor. (Kiskőrös,1823. január 1. - Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős.
"A nemzet sorsát a férfiak alakítják ugyan, de a férfiak lelkét az asszonyok, azért kell a magyar asszonynak hívőbbnek, nemesebbnek és önfeláldozóbbnak, tehát a szó igazi értelmében nőiesnek lennie, hogy a nemzet magyarabb, emberibb és férfiasabb legyen."
Ő a magyar népköltészet papírosra vetett megálmodója,
erős szerelemvágytól fűtött ihletett sóhaja.
A hullámvölgyek, s vele a kritikák,
de mégis valós, a gyökértől áramló teljes,
őszinte vallomás,
a szépen rajzolt jegyzetek, az úti társ.
Petőfi olykor mogorva és sértődékeny,
mondják róla egykor a kávézok teraszán ülve,
mégis tiszta, lendületes és józan gondolkodású
nagyszerű ember volt, aki Arany Jánossal a nagy íróval
kötött őszinte és örök barátságot.
( levelezésüket a magyar irodalom máig őrzi)
Ő, aki a magyarságról addig szebbet elszántabbat senki sem írt:
,,Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy területén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén..."
1846. a költői életében egy újabb nagy fordulat.
Erdélyben megismerte első kiteljesült nagy múzsáját, szerelmét, Szendrey Júliát.
A következő év szeptemberében összeházasodtak, éppen az első évfordulójukon.
A mézeshetekre Koltóra utaztak, ahol egy újabb ajándékkal üdvözíti meg nemzetét,
az útókor számára:
,,Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt."
Az év novemberében visszatértek Pestre.
Az egyszínű hétköznapokból csak januárban az olasz,
utána pedig februárban a francia forradalom tudta kizökkenteni.
S ekkor elérkezett 1848. március 15-e az nagy és egyben az utolsó fordulópontot Petőfi életében.
Ő nem csak a 12 pont megírásában játszott jelentős szerepet a márciusi ifjak vezéreként, hanem a Nemzeti dal költésével is lázba hozta az embereket, ami pontosan kifejezte érzéseiket, gondolataikat.
Ám mint mindennek, a dicsőségének is eljött a vége.
Gondjai egyre csak szaporodtak: annak ellenére, hogy Júlia december 15-én megszülte a kis Zoltánt, Petőfinek tavasszal el kell temetnie szüleit.
Előzőleg Bem segédtisztje, majd őrnagya volt, azonban szabadságot kért a temetés miatt.
De később a sors úgy akarta, hogy újra visszatérjen Erdélybe Bemhez,
s a végzett nem késlekedett, s talán akik látták utoljára hazájáért dobbanni fiatal szívét, ők is elestek és közös sírban örökre, együtt fekszenek.
Remegő szívvel kelet felé tekintek,
Ránk törnek, az idegenek...
,,Ítélnek, mint vétkesek"!
Csak az énekes pacsirta dalol az erdő szélibe...
Mikor borulok újra, rég nem látott kedvesem kebelére?
Pirkad...
Menetel a század,
Követem őket én, szekéren,
De nem tudom, hogy lesz-e még holnap, fivérem...
Nagy-Küküllő partja csodás Erdélyi táj,
Gyönyörű... az illatos viola, báj.
Mélyen szívom a dús levegőt magamba,
...S a dombok között várunk a ,,virradatra"
Készülnek társaim, kikkel együtt éltem,
Az ország, Erdély dicső fiai,
Leomlanak Segesvár bércei, romjai...
Készülnek a honvédek, tüzérek,
S köztük vannak a testvér Lengyel önkéntesek.
Mögöttük a délceg lovas huszárok.
Kikkel szembe állnak a kíméletlen, orosz dzsidások.
Ez lesz az én vesztem,
Talán meg van írva,
Megírták azt, réges-régen...
Kard ki kard,
Csattog a heves zord, vad.
...könnyezem, sírva kesergek,
Elesnek barátaim,
Véres sárban, holtan fekszenek.
Ömlik az eső, s én futva menekülök,
Ördög-patak völgyében ránk támadnak,
Az ,,üldözök".
Késő délutánra jár már az idő,
A közeli Fejéregyház tornyai,
Talán már múlt idő.
Elfáradtam...
A kis forrás mellett lepihenek,
"ekkor ért utol a végzet."
"Fehér ingem, vörös véremtől foltot vesz,
Életem a Szabadságért, soha el nem vesz"!
Nem ölelem többé az én kedves Júliámat,
Szerető öcsémet, a vérem, édesded kis fiamat,
Nem könnyezem vértől áztatott drága Hazámat,
Nem látom többé Bem-apót ,,apámat"
Kazinczyt, Lenkeyt,
S az alföldi tájat!
"Majdan nyílnak itt színes, réti virágok,
S egykor, majd értem is zúgnak az Erdélyi harangok"
forrás: (https://www.facebook.com/oseinkhagyatekaioroksegunk)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-01 15:40:42, csütörtök
|
| |
| |
Az ókori Rómában március elsejével kezdték az évet. Január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították.
A január elsejei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben,
amikor XI.Ince pápa (1676-1689) tette meg e napot a polgári év kezdetévé. (Az
egyházi év advent első napjával kezdődik.) A változó évkezdet következtében az
évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől
március elejéig.
A szilveszter Szent
Szilveszter pápa ünnepe: ő a IV. században
élt, az ünnep róla kapta a nevét, ugyanis Szent Szilveszter pápa az év utolsó
napján hunyt el. A szilveszteri mulatozás, féktelen evés-ivás a római korban
tartott szaturnáliákra vezethető vissza. A gondtalan fogyasztás aztán lassan az
egész világon elterjedt szilveszteri hagyománnyá vált. A római korban a
rabszolgák és uraik is egy asztalhoz ültek ilyenkor, s szó sem eshetett
politikáról az asztalnál.
A honfoglaló magyarok
tavasszal vagy ősszel ünnepelték az újévet, s ennek az ünnepnek
a jelentősége számukra sokkal inkább az évszakváltás volt. Hiszen a nomád
népeknél ekkor hajtották a legelőre ki- illetve a legelőről be az állatokat.
Ezek az ünnepek a pásztorünnepek formájában máig fennmaradtak. Sokára
európaizálódótt ez a nap, mozgó ünnep volt még sokáig; volt, amikor vízkereszt
környékén tartották. Később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet,
amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén
kezdődik. A keresztény világban azóta ünneplik e napon az újévet.
forrás: Thea Medea Hormay
"Mit is ünneplünk ma?" Köszönet Sólyomfi-Nagy Zoltánnak a megosztásért :)
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-01 15:30:31, csütörtök
|
| |
| |
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. - Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le...
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
,,Világszabadság!"
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva.
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
Ha jön majd a nagy temetési nap,
Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
És fátyolos zászlók kiséretével
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság!
(Pest, 1846. december.)
Valamennyi írónk közül Petőfi életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848-49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a szlovák anyanyelvu Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. Ez a Búcsúbeszéd az első ránk maradt költeménye. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba. Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839. februárjában indult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. 1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. Mégis alapos műveltséget szerzett, mert sokat olvasott. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészeskedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. Itt született Távolból című költeménye. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is. 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb együttessel vándorolt, de megbetegedett és ezért visszatért Debrecenbe. 1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-tol segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe. Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségébol. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták: Útijegyzetek. Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem (az apja nem engedélyezte). 1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete. 1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma, késobb A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal. 1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete. 1848. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét A szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-01 15:16:47, csütörtök
|
| |
| |
Újévi Magyar babonák és tilalmak
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint ,,elszáll a tehén haszna".
A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken - így húsvétkor és pünkösdkor is - a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.
Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja
Tilalmak
Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, ,,elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
forrás: Őseink Hagyatékai,Örökségünk (https://www.facebook.com/oseinkhagyatekaioroksegunk/photos/np.31009866.100002734 191180/505651602909864/?type=1¬if_t=notify_me)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2015. Január
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | |
| 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | |
| 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |
| 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | |
| 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
8 db bejegyzés |
| e év: |
53 db bejegyzés |
| Összes: |
361 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 22
- e Hét: 40
- e Hónap: 221
- e Év: 6237
|
|
|
Offline
