|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021-04-12 23:03:30, hétfő
|
|
|
István Bőr
Hetvenkedő lettem
Én nem szoktam ,,hetvenkedni",
de tíz évig most azt teszem,
tán nem fogjátok elhinni,
de nyolcvantól már nem teszem.
Mert hát ki hallotta már azt,
hogy valaki nyolcvankodik,
így hát akkor mást mondok majd,
ami ahhoz igazodik.
Hogy azután még mit mondok,
azt tudja az ég, de én nem,
remélem, hogy nem hazudok,
de mindezt még meg kell érnem.
És ha egyszer az is meglesz,
akkor én bármit mondhatok,
jól teszed, ha énrám figyelsz,
bár nem tudom, mi a titok.
Lehet, hogy százados leszek,
bár sosem voltam katona,
de, ha egyszer odaérek,
zengjen majd nekem harsona.
Jó hangosan, hogy meghalljam,
tudjam akkor ez nekem szól,
égnek álljon majd a hajam,
ettől a nagy hangorkántól!
Eddig még nem hetvenkedtem,
időt rá sose szenteltem,
ennyi év szállt el felettem,
innentől már hetvenkedem!
|
|
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
2021-04-12 22:21:17, hétfő
|
|
|
A veszteségeket, amelyek értek, érnek és érni fognak mindnyájunkat, meg kell gyászolnunk, közösségként, családként, egyénként. (...) Szükségünk van arra a vödör könnyre, amivel megsiratjuk azt a rengeteg mindent, ami elveszett. Elsősorban halottainkat. Aztán az élethez fűzött reményeinket, füstbe ment terveinket, álmainkat, azt az életet, amelyet elképzeltünk és felépítettünk, és amelynek a romjain állunk.
Tompa Andrea
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-04-12 21:41:04, hétfő
|
|
|
Egy dolog, ha a szülőföldet el kell hagynunk: a történelem során rá-rákényszerültek erre emberek. De az, hogy nyomtalanul el is tűnik, egészen más. Akkor mese nincs, megszűnt a számodra meg a gyerekeid számára is.
James Powell
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-04-12 19:28:41, hétfő
|
|
|
kép: Tiborné Éva Kovács
István Bőr
Karibi táj
Miért is van az, hogy mindig másra vágyunk?
Kevésnek érezzük megszokott világunk?
Éljük napjainkat állandó rend szerint,
miközben a szemünk más tájakra kacsint.
Talán vonz a furcsa, ismeretlen élet,
így alkotunk róla magunknak egy képet.
Képzeletünk száguld időn és téren át,
lelkünk keresi a nyugalom otthonát.
Azt mondják a víz, a hullámzás megnyugtat:
elképzeljük hát a tengerhullámokat.
Hozzá az alkonyat aranyló hídjait,
egzotikus szép táj különös hangjait.
Pálmafák suttognak ez esteli szélben,
sirályok röpködnek a víz közelében.
Néha egy-egy hullám siet ki a parthoz,
távoli szigetről halk zeneszót hordoz.
Most csendes a tenger. Béke van, s nyugalom.
Háborgó szívem én is megnyugtatom.
A tenger hangjai fülembe csengenek,
közel az idő, s egy szép parton pihenek.
.
|
|
|
0 komment
, kategória: Bőr István |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
96 db bejegyzés |
e év: |
1049 db bejegyzés |
Összes: |
8986 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 266
- e Hét: 1953
- e Hónap: 5047
- e Év: 72812
|
|
|