|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2024-01-09 00:24:37, kedd
|
|
|
Nadányi Zoltán : Szeress jobban
Régi finom mandolinon
sír fel a poéta ríme,
felgyűlt kínom kell kirínom,
tremolázva kezdem íme,
"Szeress jobban!" ez a címe.
Nincs édesség a világon,
minden mérges és kesernyés,
nincs édesség, csak a szádon,
édes, mint a mannapergés,
köszönöm és százszor áldom.
Nincs nyugta az én fejemnek,
hajtsam bárhová, felretten,
csak a térdeden pihen meg,
a te forró lányöledben,
ó, engedd, hogy odahajtsam.
Nincs az én lázamra balzsam,
nem segít tátrai ózon,
az egyetlen balzsam ott van
a te jó, jó illatodban,
jobb, mint a tátrai ózon.
Nincs semmiben megfogóznom,
nincs vessző, se kő, se korlát,
vakon és félrevezetve
nézem az éjszaka torkát,
hadd fogózom a kezedbe.
Csókolj meg és szeress jobban
és csókolva és szeretve
végy öledbe és kezedbe,
gyógyuljak meg illatodban.
Csókolj meg és szeress jobban.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2023-10-30 18:58:37, hétfő
|
|
|
Nadányi Zoltán - Holdfény
Holdsugárból ezüsthúrt sodortam,
napsugárból aranyhúrt sodortam,
megvártam az éjfelet is ébren
s liliomok, rózsák közt, az éjben,
Hold alatt, a tamariszk-bokorban
hárfámat a szívemre szorítva
énekeltem, énekeltem,
szállt az énekszó a kert felett,
holdfénnyel és bánattal borítva
énekeltem, énekeltem
és világra énekeltelek.
Holdfény-fátylad akadozva leng,
úgy jöttél, mint lármára a csend,
mint csendből a dal, remegve zengő,
mint az égő sebre a hűs kendő,
mint a fázó testre meleg kendő.
Úgy jöttél át csenden és homályon,
mint halk éji permeteg a csírás
rétekre, mint a mosoly, a sírás,
a lélekzet, az öröm, az álom.
Holdfény-fátylad csókolom az éjben
s te ujjadat vonogatod enyhén
kétfelől, bús arcom pergamenjén,
mintha halkan, jóillatot hajtva
két szellőcske találkozna rajta
és szívemben örvényt verne mélyen,
liliomok, rózsák közt, az éjben.
Nadányi Zoltán
Feketegyörös,1892. október 9.- Budapest,1955. február 2. költő, író, műfordító.
..
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2022-10-01 00:21:03, szombat
|
|
|
Nadányi Zoltán - Az őszt szeretem
Az őszt szeretem, fény és dal halálát,
Mikor a napfény egyre hidegebb,
Mikor a varjak a rétet beszállják,
Varjak a rétet, felhők az eget.
Az őszt szeretem, mikor az égbolton
Távozó gólyák tábora tolong
S dalol, dalol kacagva, sírva, folyton
A szél, e síró-kacagó bolond.
Az őszt szeretem, amikor a lomha,
Nagy ködök ülnek völgyre, hegyre le;
Reáfuvall egy sóhaj fűre, lombra
S a fű, a lomb mind elsárgul bele.
Az őszt szeretem, amikor a fákon
Dér csillog és csörömpöl a bokor;
Mikor eső szemerkél egyre... S látom,
Hogy más is hervad, más is haldokol...
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2022-01-24 02:30:57, hétfő
|
|
|
Nadányi Zoltán: Így látlak
Mint római kút szobra, tenyered
magasra tartod mozdulatlanul,
a tenyeredből zuhatag ered,
ezüst sugárral a válladra hull.
Aztán melledre hull. Aztán aláfoly.
Izgalmasan, áttetszőn, mint a fátyol.
Aztán térdedre hull. Szikrázva hull.
És egyre hull, hull, nappal, éjszaka.
Szépség és szerelem zuhataga.
És te mosolyogsz. Mozdulatlanul.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2021-07-23 18:15:26, péntek
|
|
|
Nadányi Zoltán - Emlékezz
Néha, néha nézz magadba,
Állj meg egy-egy pillanatra
És gondold meg, hova mégy.
Te, ki fennen jársz fejeddel,
Büszke ember, ne feledd el:
Esendő vagy, mint a légy
.
Mert a léptek mind kifogynak
És a térdek összerogynak,
Egyszer minden tánc megáll.
Összeroppan, ami testi
És fakófehérre festi
Bíborajkad a halál.
Gondolj ezer tévelyedben
Arra, ami sejthetetlen,
De eljön, mint az idő.
S légy te tiszta, feddhetetlen,
Hogy szívedben meg ne rettenj,
Ha eljön az eljövő.
Ne kerüld a röpke mámort
És ha víg a perc, ne számold,
De a lelked meg ne vesd.
Lábad lépjen át a sáron,
Fehéren, tisztán találjon
Mind a reggel, mind az est.
Ne legyél te bosszuálló,
Kapzsi, álnok, pörbeszálló,
Sohse kérj és mindig adj.
Nyomorultra hogyha nézel,
Arra gondolj, mily kevéssel
Nyomorultabb, mint te vagy.
Így legyen, hogy amaz órán
Fáradt szemed lecsukódván
Majd ha angyal száll feléd,
Békességes, égi, fényes
Két szemébe belenézhess
S megfoghasd az ő kezét.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2021-07-02 13:26:44, péntek
|
|
|
Nadányi Zoltán : Titok
Az én összeszorított szám
senkihez se szól, csak hozzám.
Szívhez szól, az én szívemhez.
És a szív felszól a szemhez.
Mondja neki, hogy mit hallott,
az a néma száj mit vallott.
A tükörhöz mentem, néztem,
titoktartó-e a két szem.
Láttam, hogy kiadna rajtam,
behunytam és eltakartam.
Most már az is titoktartó,
őrzi kettős börtönajtó.
Ki hozzám jön, így lel engem,
némán, arcom a kezemben.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2021-06-23 09:31:40, szerda
|
|
|
Nadányi Zoltán : A két szemed szeretett legtovább
A két szemed szeretett legtovább.
Be furcsa szerelem.
A szád már néma volt, de a szemed,
az még beszélt velem.
A kezed már hideg volt, jéghideg,
nem is adtál kezet,
de a szemed még megsimogatott,
nálam feledkezett.
És lándzsákat tűztél magad köré
hideg testőrökül,
de a szemed még rámleselkedett
a zord lándzsák mögül.
És ellebegtél és csak a hegyes
lándzsák maradtak ott,
de a szemed mégegyszer visszanézett
és mindent megadott.
A két szemed szeretett legtovább,
még mostan is szeret.
Még éjszakánkint zöldes csillaga
kigyúl ágyam felett.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2020-09-17 14:59:45, csütörtök
|
|
|
Nadányi Zoltán - Ezerarcú szeretőm
Az én szeretőm oly szeszélyes,
ő minden pillanatba más,
de úgy megváltozik az arca,
nincs rajta ismerős vonás.
Megváltozik a szeme színe,
a haja színe, mosolya,
cseréli folyton a nevét is,
ma Erzsi, holnap Viola.
Azt mondta, vár, sietek hozzá.
Kapja magát, elém oson,
egész más arccal, más alakban
pillant rám a villamoson.
Leszáll, de ugyanakkor felszáll,
megint, megint átváltozott.
Megüt a teste, mint a labda
és én bűvölten állok ott.
Így váltja arcát és alakját,
de azért egy és ugyanaz,
csak meg-megújul, mint a hajnal,
mint a virág, mint a tavasz.
Futok utána erre, arra,
jaj, ezerarcú kedvesem,
egyik se az igazi arcod,
én az igazit keresem!
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2020-02-20 16:34:12, csütörtök
|
|
|
Nadányi Zoltán : Szerelemről szó se lehetett
Szerelemről nem volt soha szó,
szerelemről szó se lehetett.
Néztelek csak, mint a szomjazó,
hol a szádat, hol a szemedet.
Te csak mosolyogtál furcsa kis
kék sapkádban. Volt rá komoly ok:
barackvirág vagy te, csillag is,
mind a kettő mindig mosolyog.
Mindig érted mentem, hívtalak
és te mindjárt jöttél is velem.
És bujtattak egy szót a szavak.
Azt az egy szót. Azt, hogy szerelem.
De egy éjjel arcodról letűnt
a mosoly. És akkor ott a múlt,
minden emlék, egész életünk
egyetlenegy szóra lángragyúlt.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
2019-10-27 22:58:26, vasárnap
|
|
|
Nadányi Zoltán - Vártalak egy évig
Vártalak egy évig,
hol voltál egy évig?
Én egyhelyben álltam,
úgy vártalak, végig.
Álltam és nem néztem
se jobbra, se balra,
csak ahonnan téged
vártalak, csak arra.
Szálka a kezemben,
semmihez se nyúltam,
szálka a szívemben,
még mélyebbre szúrtam.
Nem ettem, nem ittam,
csak álltam kábultan
én nem is aludtam,
csak el-elájultam.
Leveleket hoztak,
nem volt betű benne,
ha beszéltek hozzám,
mintha álom lenne.
Hívtak, menjek haza
és kézen is fogtak,
mit mondhattam nekik,
boldogtalanoknak!
Egyszer egy virágos
ág arcomba vágott,
a tavaszból ennyit
láttam, ezt az ágat.
Később egy szál levél
csüngött róla félve,
onnan tudtam én meg,
várlak már egy éve.
Nagy fa kidült volna,
torony eldült volna,
én csak álltam, álltam,
szomorúság tornya.
Álltam és nem néztem
se jobbra, se balra,
csak ahonnan téged
vártalak, csak arra.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nadányi Zoltán |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2021. Május
| | |
|
|
ma: |
8 db bejegyzés |
e hónap: |
202 db bejegyzés |
e év: |
1996 db bejegyzés |
Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2514
- e Hét: 6330
- e Hónap: 15916
- e Év: 84836
|
|
|