|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2021-06-07 10:38:44, hétfő
|
|
|
Lesznai Anna : A szó..
Valakiben vagy valahol,
Verőfényben vagy tán virágban,
Lehet hogy könnyekben vagy könnyben -
Alszik a szó.
A nagy kérdés, a nagy könyörgés -
A kincset keltő koldusnóta,
A teljesedést termő éhség -
És csak nekem szól.
Énbennem mélyen meglapulva
Bezárva búgó gyöngyburokba,
Lelkem fenekének fövényén
Alszik a szó.
Hangzása halk hullámharang,
Sosem hallottan, mindig mondott,
Érthetetlenül egyszerű,
Egy egyetlen "várlak-"ra válasz
|
|
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
2021-06-07 10:30:11, hétfő
|
|
|
Nagy László - Egy kék lepke...
Egy kék lepke, meg egy sárga
hőségben játszanak,
ezüstösen zúg a nyárfa,
testemnek árnyat ad.
Sárga tarlón árpakéve,
göndörke pára száll,
életünk arannyá érve,
ez a nyár: aranytál.
Szép a lepke, ezüst nyárfa,
árpának aranya,
derekad és lábad szára
mintha rám hajlana.
Örvendezek, pedig rögtön
indulok, izzadok,
elejtek a nyári földön
sok tüzes csillagot.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nagy László és Szécsi Margit |
|
|
|
|
|
2021-06-07 10:24:00, hétfő
|
|
|
Kun Magdolna : Az üveghegyen túl..
Ott az üveghegyen túl, ahol a szívbe
nem karcolódnak könnyek,
lesz-e még olyan nap
olyan igazi és vidám, ahol
minden pillán rezdült sós csepp
boldogságot könnyez?
Ott az üveghegyen túl, hol égig érnek
a megperzselt sóhajok,
és a vágyserkentő gondolatok
felhőkbe repülnek,
akad-e néhány tükörsima út,
melyen a meg-megbotló lépések is
kiegyenesednek.
Ott az üveghegy határán,
ahol az élet és halál ura álruhát öltve
hazugságtól szenved,
meglelem-e azt az igazmondó csendet,
miben az öröklétű álom éber lelki őre,
óvón vigyázza kérges lelkemben
az elfásuló rendet.
Ott az üveghegyek meredek lejtőjén,
hol aranyszínben fénylik a vég
nélküli kezdet,
megtalálom-e valaha azt
hitet adó reményt,
melyben ez az elfáradó lélek is
győztes zászlót lenget
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2021-06-07 10:14:47, hétfő
|
|
|
Várnai Zsen - Csodás...
Csodálatos, hogy mennyiféle kép van,
s ahány ember, megannyi képzelet.
Mindenki lát, csupán röptén elfogni
kevesen tudják ám a képeket,
művésznek mondják az ilyen varázslót,
aki szavakba, színbe, kőbe vés,
de honnan ez, én is miként csinálom?
Ez az, ami oly rejtelmes, mesés.
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
2021-06-07 10:11:17, hétfő
|
|
|
"Biztass, hitess vagy áltass engem,
hogy jól csináltam, amit tettem.
Emeld fejem magasra itt
a kétségek hada felett,
vond fénybe vad csikorgó útjaim,
amelyeken vacogva elmegyek
félelmeim sziklái közt,
öklömben védve a szívem,
mikor a fényben feltűnő
partok felé a hidat keresem."
Váci Mihály
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2021. Június
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
183 db bejegyzés |
e év: |
1996 db bejegyzés |
Összes: |
10039 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 0
- e Hét: 4616
- e Hónap: 8366
- e Év: 77286
|
|
|