Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 151 
210 éve született a SZÓZAT megzenésítője
  2024-04-21 20:00:48, vasárnap
 
 




210 ÉVE SZÜLETETT A SZÓZAT MEGZENÉSÍTŐJE


210 éve látta meg a napvilágot Egressy Béni színész, író, zeneszerző, a Szózat megzenésítője -


1814. április 21-én született és 1851. július 17-én hunyt el Egressy Béni, a Szózat megzenésítője, több Erkel-opera librettistája, a Nemzeti Színház egykori karigazgatója, énekes színész, színműíró és fordító.

Tanulmányait Miskolcon és Sárospatakon végezte, első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. 1831-től tanított, majd 1834-ben színésznek állt, Kassán, Kolozsvárott játszott. 1835-ben Pesten a Várszínházban, 1837-től a Nemzeti Színház kórusában és kisebb prózai, később bariton szerepekben lépett fel. 1838-as itáliai tanulmányútja után - gyalog ment el Milánóig - kartanító is lett.

Hazatérése után felhagyott a színészettel, zeneszerzői és szövegírói munkára váltott: olasz, német és francia nyelvből fordított operákat, népszínműveket, összességében 19 opera és 60 népszínmű, illetve vaudeville szövegét ültette át magyarra. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét, sőt az opera 1844-es bemutatóján Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét.

1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját, egy évvel később a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázaton elismerésben részesült. A Petőfi-versek első megzenésítője: A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy nagy népszerűségre tettek szert, és a Nemzeti dal első megzenésítőjeként is Egressy Béni nevét jegyezzük fel.

Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, 1849-ben írta meg a Klapka-indulót, és az általa korábban szervezett, fiatal és tehetséges cigányzenészekből álló, nemzetközi hírnevet elért zenekar szórakoztatta a front mögött a honvédeket. A szabadságharc leverése után menlevelet kapott és visszatért a Nemzeti Színházba, ahol haláláig tag volt, és karigazgatóként dolgozott. Népies műdalai zeneszerzőként is ismertté tették, Liszt és Brahms is használt fel belőlük motívumokat.

(Via Magyar színházművészeti lexikon, Múlt-kor)


Szózat

Link


A pesti Nemzeti Színházban énekelték először a Szózatot

Link


A 175 éve először bemutatott Szózat a ,,magyar Marseillaise-ként" fontos szerepet kapott 1848 forradalmi napjaiban.

Link











  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
69 éve hunyt el Albert Einstein német Nobel-díjas fizikus
  2024-04-18 21:00:16, csütörtök
 
 




69 ÉVE HUNYT EL ALBERT EINSTEIN NÉMET NOBEL-DÍJAS FIZIKUS


69 éve hunyt el Albert Einstein német Nobel-díjas fizikus (Ulm 1879. március 14. - Princeton 1955. április 18.).

A "tudósok tudósának" tartott Nobel.díjas fizikus 69 éve, ezen a napon hunyt el.

A XX. század fizikai gondolkodásának egyik legnagyobb hatású forradalmasítója. 1933-tól az USA-ban élt. Kiemelkedő szellemi alkotása, az általános relativitáselmélet (1916), amely kimondja az egymáshoz képest tetszés szerinti mozgást végző koordinátarendszerek egyenértékűségét a fizikai jelenségek leírása szempontjából és megadja a gravitáció új, geometriai elméletét.

Albert Einstein egy igazi zseni volt - gondolkodó, fizikus, pacifista, álmodó és még több. Az általa megalkotott általános relativitáselmélet fektette le a modern fizika alapjait és megváltoztatta a tudásunkat az időről és térről!

Einstein hagyatéka több mint 300 tudományos írás és briliáns elméje generációknak lett az inspirációja egészen napjainkig, és nem csak az elméleti fizika területén.

A hétköznapi emberek bizonyos köreiben ő vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben a Time folyóirat az ,,évszázad emberévé" választotta.



















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
„Golyófogónak jó leszek” - ma lenne 90 éves Csu
  2024-03-27 21:45:20, szerda
 
 





,,GOLYÓFOGÓNAK JÓ LESZEK" - MA LENNE 90 ÉVES CSURKA ISTVÁN


Csurka István (Budapest, 1934. március 27. - Budapest, 2012. február 4.

Kilencven éve született a rendszerváltozás korának vátesze, a magyar megmaradás és a nemzeti sorskérdések egyik legjelentősebb személyisége, Csurka István. Írásunkban a közíróként, politikusként és civil szervezeteket szervezőként egyaránt jelentős életművet maga után hagyott drámaíróra emlékezünk.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy sorsa valahol eleve elrendeltetett volt. Az 1934. március 27-én, református családba születő Csurka István édesanyja révén kötődött a Partiumhoz, Nagyváradhoz, miközben édesapja nevet szerzett író volt az 1930-as, 1940-es években. A gyermek Csurka István Észak-Erdély visszatérésétől egészen tízéves koráig Nagyváradon él, ott történik az eszmélése, majd onnan kell menekülniük a front megérkezésekor. Elmondható tehát, hogy családi vonalon hozza magával az irodalom szeretetét és a Trianon iránti személyes kötődését is.

Rövid budapesti élet után Békésbe kerül a család. Békés fantasztikus magyarok keltetője, hiszen a ,,Könyves ember", Püski Sándor, a ,,Fekete bojtár", Sinka István, vagy éppen Féja Géza is erősen kötődött Békéshez. Közülük akad, akit apja révén Csurka István már gyermekkorától ismerhetett. A békési Szegedi Kis István Református Gimnáziumban érettségizett, igaz, az érettséginél jóval több az, amit ebben a nagyszerű intézményben kap, amelyről évtizedekkel később így nyilvánul meg:

,,Mindent, ami ma jellemez engem, innen hoztam, innen gyűjtöttem!"

(Forrás: Domonkos László: Csurka)

A középiskolás évek után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezik, dramaturgia szakra. Itt szembesül a maga pőre valójában azzal a sztálinista, bigottul kommunista szellemiséggel, amely ekkor - a Rákosi-korszak legsűrűjében, 1952-t írunk - már teljesen áthatja a magyar közéletet. Kiváltképpen igaz ez a felsőoktatásra, ahol a kontraszelekció révén már eleve sok helyre be sem kerülhetnek a rendszer számára ,,nem megfelelő hátterű" ifjak, a művészetekre - és ezáltal a művészeket képző intézményekre is - pedig előszeretettel akar még erőteljesebb hatással lenni a bolsevik diktatúra.

Ez a szellemiség teljesen idegen a békési, református, magyar közegben pallérozódó Csurkától, aki - szövetségben a szintén hasonló gondolkodású szobatársával, Fakan Balázzsal - egyértelműen kilóg a sorból, így amikor kitör a forradalom, Csurka István a Nemzetőrség főiskolai csoportjának vezetője lesz. A forradalom leverése után elsősorban emiatt kerül a hatóságok látókörébe. Internálják. Ahogyan egyszer írta, Kistarcsán együtt raboskodik a három Dénessel (Kiss Dénes, Hajdú Demeter Dénes és Dénes János), akikkel életre szóló barátságot köt.

1957-ben fenyegetések és zsarolások hatására aláír, Raszkolnyikov fedőnéven az állambiztonság ügynöke lesz, de csak papíron. Levéltári bizonyítékok igazolják, hogy nem jelentett.

,,A BM II/5. osztály 1957. augusztus 16-án a kistarcsai internálótáborban, terhelő adatok alapján 'Raszkolnyikov' fedőnéven szervezte be. ... Kihallgatása során ellenforradalmi tevékenységét igyekezett kicsinyíteni, csak a rendőrség által bizonyított tényeket ismerte el. Gondosan ügyelt arra, hogy másokra se tegyen terhelő vallomást. Az együttműködést az internálótáborból való kiszabadulás reményében vállalta. Írásos jelentést egyetlen esetben sem adott. A kapott feladatokat nem hajtotta végre, mivel egyéniségével nem tartotta összeegyeztethetőnek, hogy más személyekről terhelő adatokat szolgáltasson."
(ÁBTL. 3.1.5. O-18655-50. jelentés; 1971. november 17. Forrás: Zárug Péter Farkas (szerk.): Csurka István; 2023)

Portálunk munkatársa, Borvendég Zsuzsanna történész kutatásai révén tudható, hogy 1964-ben már mint a hálózatból kizárt személynek, irattárazták a munkadossziéját, vagyis nem csupán alkalmatlannak nyilvánították a besúgásra, de nem egészen hét évvel a beszervezése után ki is zárják a hálózati személyek közül. A hálózatba történő beszervezését, annak lelki hátterét, valamint saját ,,ügynökmúltja" rendszerváltozás utáni következményeit Csurka István igen alaposan körüljárja ,,Az esztéta" című, 2006-ban megjelent önéletrajzi ihletésű száraz regényében.

Csurka István 2012. február 4-én bekövetkezett halálát követően nagyon sok nekrológ, visszaemlékezés jelent meg. Mind közül az egyik leginkább figyelemreméltó Alexa Károly író, publicista emléksorai voltak, mert tömörségében talán a leghűebben adják vissza azt, hogy ki is volt valójában Csurka, és mit jelentett ő a magyar irodalmi- és közélet számára a Kádár-korszak utolsó évtizedeiben, valamint a rendszerváltozás korában.

,,Morogtam rá, de nem restelltem beismerni, hogy megint és megint és újfent igaza van, lett, bejött, amit előre jelzett. Azt mondják most, hogy meghalt: egész élete merő szerepválság volt. Politikus, író, publicista? Soha egységesebb életmű, mert rend volt benne, a lelkében. Ezért lehetett támadhatatlan, noha mindig és minden irányból lőttek rá egész életében. Vagy visszalőttek. Oly mindegy. Írásai a Magyar Fórumban az új Magyarország történetének leghitelesebb krónikás darabjai."
(részlet Alexa Károly Csurka Istvánról írt nekrológjából)

Telitalálat Alexa Károly jellemzése. Életműve egységességére és a lelkében lévő ,,rendre" mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az 1956-ban, még a forradalom előtt írt, egyik legelső novellájában - A mélység vándora - a főhős, Pásztor Mihály a történet végén, a magyar népléleknek oly sokat jelentő déli harangszóval egy időben, Szalontán ,,szenderül el". Ezzel kapcsolatban a következőket mondta:

,,Ebben az írásban először jutottam el a gondolatig, képben és utalásban a szétszabdalt és elveszett, említeni sem szabad hazába, és a gondolatig, hogy Magyarország nem annyi, amennyit szögesdróttal körülvettek, hanem több."
(Csurka István visszaemlékezése; Forrás: Az esztéta)

Vagyis irodalmi szinten már ekkor - ismét ki kell hangsúlyozni, hogy 1956 nyarán - megjelenik Csurkánál a Trianon kérdéskörére való utalás, amely aztán következetesen visszaköszön, nem csupán az írói, de a politikusi ténykedésében is. Ezért fogalmazhatott úgy a Széchenyi-díjas irodalomtörténész Réz Pál, hogy ,,Csurka előtti Csurkáról nem beszélhetünk, ő már a kezdetektől a maga hangján szólt. ... Ezért lehetséges, hogy Csurka István munkásságában nem láthatunk törést, szemlélete gyakorlatilag megszakítások nélkül ezt a folytonosságot tükrözi."
Csurka István, mint a MIÉP elnöke, politikusként ugyanúgy képviselte a trianoni gondolatot, miként előtte tette azt már évtizedek óta íróként is.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Csurka István mint a MIÉP elnöke, politikusként ugyanúgy képviselte a trianoni gondolatot, miként előtte tette azt már évtizedek óta íróként is.

Ugyanez a folytonosság és következetes témafelvetés figyelhető meg és érhető könnyedén tetten, ha Csurka István közírói munkásságát vesszük górcső alá. Bár, ahogyan Alexa Károly is írta, életműve egységes, ám mégis érdemes kiemelni az 1983-as évet. Ekkor kap szilenciumot barátja, Csoóri Sándor, akit azért büntetett a rendszer, mert előszót írt a felvidéki magyarság hányatott sorsát bemutató Kutyaszorító című, Duray Miklós által írt kötethez. Csurka István ekkor levelet írt Hubay Miklósnak, a Magyar Írószövetség akkori elnökének, jelezve, hogy kilép a szervezetből. Indokként azt hozta fel, hogy a magyar sorskérdések képviseletét nem vállalja fel az írószövetség.

,,Beszélgetési, csevegési téma lett a népesség tragikus fogyása, de a felelős és esetleg megmentő gondolatok kifejtésére nincs tér. Ugyanígy társalgási téma lett a határainkon kívül élő magyarság helyzete. Mégpedig annak elismerésével és hangoztatásával, hogy ez a hárommillió ember végóráit éli. Tudomásul vettük, menjünk tovább, térjünk más tárgyra. Holott sírni kéne, úgy kéne bőgni, hogy az egész világ meghallja."
(Csurka István levele Hubay Miklósnak; 1983. június 20.)

A levélben kifejti továbbá, hogy most, amikor megismerte Csoóri előszavát, és annak minden sorával egyetért, nem tudna a továbbiakban barátja szemébe nézni, ha részese lenne Csoóri elvárt kirekesztésének, megbélyegzésének. Levelének végén szerepel egy rendkívüli fontos mondat, amely végső soron magyarázatként szolgál Csurka István későbbi, közéleti szerepvállalásához, és amelyből megérthetjük, hogy miért vállalta fel teljes mellszélességgel a magyar ügy képviseletét minden támadás ellenére is.

,,Lépésemben pedig egy élete keserű pontjához érkezett vígjáték-író elszántságát látod, aki előtt hirtelen megvilágosodott valami, s aki ettől kezdve saját élete e megvilágosodásból származó erkölcsi parancsának engedelmeskedik."
(Csurka István levele Hubay Miklósnak; 1983. június 20.)

Bár - jórészt Csengey Dénes kérésének engedve - végül mégis megtartotta írószövetségi tagságát, a továbbiakban maradéktalanul úgy is tett, ahogyan az említett erkölcsi parancs ezt megkövetelte tőle, vagy ahogyan egyszer fogalmazott, amint ,,Fentről vezették".

Elég csak megnézni az 1980-as években született legfontosabb írásai címét (A magyar társadalom erkölcsi állapota, Új magyar önépítés, Az elfogadhatatlan realitás, Közép-Európa hó alatt - hogy csak néhányat említsünk, a teljesség igénye nélkül), amelyek már pusztán a címükkel is kifejezik, hogy milyen témában íródtak.

Az Új magyar önépítés című tanulmánya az 1985-ös monori találkozóra született, és amellett, hogy már jól felismerhetően magán hordozza azt a később általánossá váló elemző-analizáló-szintetizáló Csurka-kézjegyet, amely egyedi volt a magyar a közéletben, még egy különlegességgel rendelkezik: Csurka István ebben az írásában mindvégig és következetesen forradalomról és szabadságharcról beszél, amikor 1956-ot említi.

Nem kevésbé korszakalkotó a két évvel később, Lakiteleken elmondott beszéde sem. A Lezsák Sándor tanyáján felállított sátorban talán ismét ő a legkérlelhetetlenebb. Fő mondanivalója természetesen ugyanaz, mint ami már az Új magyar önépítés című tanulmányában is: a magyarság élet-halál harca, a nemzet heroikus küzdelme a fennmaradásért, amely lehetetlen lesz, ha nem tudunk változtatni a sorskérdéseinkhez való hozzáállásukhoz. ,,Anti-katasztrófa-programot" hirdet, amelynek középpontja a magyar megmaradás. Természetesen itt is vezérfonal Trianon és 1956 is.

Az általa 1993-ban alapított Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) ténykedése, története teljesen önálló tanulmány témája lehetne; helyette inkább arról érdemes szót ejteni, hogy a 2000-es évek második balliberális kormánya idején a magyar megmaradás kérdése minden korábbinál jobban előtérbe került. Csurka István látta előre, hogy mi kell a magyar élet megindulásához. A kétharmados nemzeti többségű kormányzás lehetősége, amelyben persze a Fidesznek markánsan vállalnia kell azt a történelmi küldetést, amelyet egy ilyen lehetőség megteremt számára.

,,A változást két lépcsőben kell végrehajtani. Mert másképpen már nem lehet. Az ellenállás és különösen a forradalom minden formájáról le kell mondanunk. A nemzet korfája vészesen öreg, az ifjúság vékony és megosztott, a félrenevelés eredményes volt, és még ma is nagy erővel folyik. Egy olyan új világba érkeztünk, amelyben a felelősségvállalás ismeretlen fogalom, s a nemzet nem érték. Csak egy vékony rétegben élnek még eszmények, de ez a vékony réteg még magával tudja ragadni a tömeget. A magyarság, mint eszmény mégis erősebb és parázslóbb a lelkekben, mint gondolnánk. Ezért az első lépcsőben, amint az az eddigiekből kiderül, világos kétharmados választási győzelmet kell elérni. A második lépcsőben pedig ennek a kétharmados választási győzelemnek a birtokában rendszerváltást kell végrehajtani.
...
Reálisan felmérve a helyzetet ma nincs más lehetősége a magyar társadalomnak, a nemzeti középnek, a hazaszerető polgárnak és plebejusnak, a radikális miépesnek, mint a Fidesz köré csoportosulva, saját programunkat nem feladva kivívni a közös választási győzelmet. A Fidesznek pedig nyilvánossá kell tennie, hogy vállalja-e ezt megújítást, az új alkotmányt, az új választási rendszert. Tudatosan és nyilvánosan vállalni kell az együttműködést olyanokkal - becsületes magyarokkal, keresztényekkel - akikkel a liberális hatalom tiltja az együttműködést. Fel kell ismerni az ebben rejlő hatalmas erőt."
(Csurka István: A kilábalás forgatókönyve - 2007)

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke (b2) Csoóri Sándor költő (j3) és Csurka István, a MIÉP elnöke (j) Lakiteleken, a Népfőiskolán, ahol megrendezték az Európa és a magyarság esélyei címû konferenciát a lakiteleki találkozó 20. évfordulóján. Csurka István erre az alkalomra írta "A kilábalás forgatókönyve" című tanulmányát, amelyben a nemzeti oldal kétharmados győzelmének szükségességét emelte ki.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt




Amikor most, immáron a negyedik kétharmad megszerzése után visszatekintünk, elmondható, hogy a Fidesz a legfontosabb kérdésekben beteljesítette történelmi küldetését és megcselekedte, amit megkövetelt a haza. Csurka István politikusi nagyságát és nemzete iránti feltétlen elköteleződését mutatja ugyanakkor a tény, miszerint saját pártja, a MIÉP törekvéseit is a magyar érdekek alá rendelte, és mindent megtett azért, hogy 2010-ben megvalósulhasson az első kétharmados győzelem. Az természetesen már a Fidesz-kormányok munkájának elismerése, hogy a 2010-ben aratott alkotmányozó többségű győzelmet újabb két kétharmados siker követte.

Politikai tevékenységén túl Csurka István az 1990-es években egy korszakalkotó mozgalmat (Magyar Út Körök Mozgalom) és egy hiánypótló civil szervezetet (Bocskai István Szabadegyetem és az ennek égisze alatt működő Bocskai Színpad) is létrehozott. Az 1993-ban alapított Magyar Út Körök Mozgalom nagyon sokat tett a nemzeti érzületű magyarok összefogásában, különösen az 1994 és 1998 közötti években, amikor a posztkommunista/balliberális erők közel háromnegyedes többségben voltak a parlamentben. A nemzeti gondolat ébren tartásában oroszlánrészt vállalt a Magyar Út. A MIÉP 1998-as parlamentbe kerülése pedig lehetőséget nyújtott arra, hogy a kultúra és az oktatás területén is megjelenhessen a nemzeti gondolat, hiszen az ekkor alapított Bocskai István Szabadegyetem és annak irodalmi színpada sok tekintetben képes volt betölteni az itt tátongó hatalmas űrt. Sajnos a MIÉP parlamenti kiesésével szép lassan ezek a szervezetek is elsorvadtak.

Amennyiben Csurka István különleges közéleti életútját értékelni szeretnénk, szerencsére könnyű helyzetben vagyunk. Nincs szükség arra, hogy különféle szempontok alapján mi vonjuk meg a nemzeti oldal számára végérvényesen megkerülhetetlen Csurka-életmű mérlegét, ugyanis a drámaíró megtette ezt egyik utolsó művében. A sajnálatos módon viszonylag kevés visszhangot kiváltó, ám annál fontosabb ,,Dr. Utólag visszaemlékezése" című esszéje 2010-ben jelent meg. Akkor, amikor a nemzeti oldal kétharmados győzelme már megvolt és minden remény megvolt abban, hogy az alkotmányozó többség birtokában megindul az ,,új magyar önépítés". Mindezek fényében ő maga a következőképpen értékelte saját, közéleti munkásságát és annak esszenciáját:

,,Köszönök mindent a társaknak, az önfeláldozóknak, a szerényeknek és a talpasoknak, a kitartóknak és a hívőknek. Eszméink, vállalásunk, hitünk átszűrődött egy másik nemzedékbe és most azok állnak helyt - talán - a globalizmus megújuló tornádói alatt, akik akkor ellenfeleim voltak, s akiket fiatalságuk is a másik oldalra sodort. De az idő, a sors igazságot tett. Ha úgy nem is, ahogy elképzeltük és vártuk, mert úgy már nem is lehet, ha sokkal nehezebb körülmények között is, egy szinte háborúsán porig rombolt hazában, mégis újra megindul az élet.

Nehéz kimondanom, mert félek az elfogódottságtól: a magyar élet. Most már nincs más út, csak a magyar út. A többi pedig nem számít, vagy ahogyan Tömörkény István, árvízi mentésen ingyen dolgozó tiszai szegény embere mondja: »nem számos, nem uraknak történt«."

Vezető kép: Csurka István beszédet mond a Hősök terén 2008. június 27-én, az 1988-as erdélyi falurombolás elleni tüntetés huszadik évfordulóján. Fotó: MTI/Kovács Attila

Link


Mindent a családnak, semmit a gaz bankárnak! - ma lenne 90 éves Csurka István

Link


,,Az osztályellenség, az én vagyok. Meg a kulák, meg a falu rossza" - 90 éve született Csurka István

Link








https://s7.images.www.tvn.hu/2022/09/30/09/55/www.tvn.hu_d681a85abea3d225f32a06c5 d2272f33.jpg


















  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Ezen a napon írta meg Petőfi a Nemzeti dalt
  2024-03-13 20:45:14, szerda
 
  . . . . .







EZEN A NAPON ÍRTA MEG PETŐFI A NEMZETI DALT


Bár sokan tévesen azt hiszik, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalt Nemzeti dal március 15-én született meg, a valóságban a mű 176 éve a mai napon íródott.

Petőfi nem a forradalomra írta a verset.

Petőfi Sándor a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora Szikra Ferenc hatására pedig még változott is: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta, magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!. Petőfi megfogadta a tanácsot, és átírta a sort a ma is ismertre: Talpra, magyar, hí a haza!

Petőfi Sándor, a Nemzeti dal szerzője - Fotó: Máté Krisztián




Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, amit március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A március 13-án kitört bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között, majd a nyomda előtt szavalták közösen a vers esküszövegét, ahogyan arról a Pesti Hírlap 1848. március 17-i száma megemlékezik.

Elszavalta vagy sem Petőfi a Nemzeti dalt 15-én?

Az biztos, hogy 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset Petőfi. A legenda szerint azonban aznap a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva is előadta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset. A múzeum lépcsőjén tehát feltehetőleg csak beszédet mondott, a verset nem szavalta el.

Kitört a forradalom a szomszédban

Az első bécsi forradalom 1848. március 13-án robbant ki, egy Metternich kancellár menesztését követelő tüntetés folyományaként, ahol sajtószabadságot, tanszabadságot, vallási egyenjogúságot és választójogi reformot is követeltek. Az utcai harcok és az azt követő szembenállás során a bécsi népnek (köztük a nagyon fontos szerepet játszó egyetemistáknak) sikerült elérnie, hogy új kormány álljon fel. És hogy hogyan tört ki? Február 29-én érkezett meg a párizsi forradalom híre Bécsbe, emellett Kossuth Lajos március 3-i beszéde is mozgásba hozta a bécsieket - írja a Wikipédia.










NEMZETI DAL


Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Pest, 1848. március 13.


Petőfi Sándor - Nemzeti dal : Előadja: Sinkovits Imre

Link











  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
581 éve született Kolozsvárott Hunyadi Mátyás, Mátyás király
  2024-02-23 20:15:32, péntek
 
 







581 ÉVE SZÜLETETT KOLOZSVÁROTT HUNYADI MÁTYÁS, MÁTYÁS KIRÁLY


581 éve született az Igazságos Mátyás királyunk


Mátyás király, törökverő Hunyadi János fia, 1443. február 23-án született a kolozsvári Hunyadi-kúrián. Az erőskezű uralkodó hatalmas országot épített a Duna völgyében. A reneszánsz uralkodók példájára, pártolta a tudományokat és művészeteket. Feleségével, Beatrix nápolyi királylánnyal fényes udvart tartott Visegrádon, nagy építkezéseket indított Budán, megalapította a világhírű Corvina könyvtárat.







Mátyás Kolozsváron: nyolc érdekesség a király születésnapjára


Hunyadi Mátyás, akit az utókor az igazságos Mátyás királyként tisztel, 581 éve született Kolozsváron. A történészek szerint az a legvalószínűbb, hogy 1443. február 23-án látta meg a napvilágot, születésének évfordulójára készülve gyűjtöttük össze az alábbi érdekességeket.- a Maszol.ro portálról

1. Miért született Hunyadi Mátyás Kolozsváron és nem apja birtokán, a vajdahunyadi várban? Nagy valószínűséggel azért, mert a társadalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Hunyadi János kisebbik fia születésekor éppen átépíttette rezidenciáját, a zajos építőtelep pedig nem lett volna megfelelő a szülés előtt álló Szilágyi Erzsébetnek.

2. A kolozsvári ,,Mátyás-ház" melyik szobájában született a későbbi király? Bár a turistakalauzokban gyakran földszinti helyiséget emlegetnek, sokkal valószínűbb, hogy Méhfi Jakab szőlősgazda, a ház tulajdonosa az emeleten szállásolta el a várandós Szilágyi Erzsébetet, a középkorban ugyanis inkább raktárnak, konyhának, üzletnek használták a földszintet.

3. Uralkodása alatt hányszor járt Mátyás király szülővárosában? A 2018-as Mátyás király-emlékév alkalmával született egy weboldal, ahol térképen követhető nyomon, hogy a történettudomány mai állása szerint merre utazott Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix. Ezek természetesen nem az álruhás, hanem a hivatalos, dokumentumokban lejegyzett utazások. Eszerint Mátyás király az 1460-as években háromszor járt Kolozsváron.

4. Melyik kolozsvári templom építése fűződik Mátyás király nevéhez? Bár a kész épületet már nem láthatta (1490-ben halt meg, a templom 1503-ra készült el), Mátyás király rendeletére kapták meg a ferences testvérek azt a területet, amelyen a Farkas utcai templom áll. A király az építés költségeit is támogatta, a tordai sóbánya jövedelméből.

5. Miért nem épültek reneszánsz épületek Mátyás király idejében Kolozsváron? A város messze esett a budai királyi udvartól, az itáliai művészeknek, akikkel Mátyás körülvette magát, csak szűk körben volt hatása. Ezért lehetséges, hogy a legszebb kolozsvári reneszánsz emléknek tartott Wolphard-Kakas-ház a 16. században, Mátyás halála után öt évtizeddel nyerte el reneszánsz arculatát, Erdélyben pedig inkább a 17. században terjedt el az itáliai stílus.

6. Mit láthatunk ma Kolozsváron, amit Mátyás király is láthatott? A Szent Mihály-templomot mindenképpen láthatta Mátyás, sőt az uralkodása idején restaurálták, miután az 1489-es tűzvész megrongálta. Emellett többek között a Szent Mihály-templommal átellenben található plébániaépület is az ő idejéből, az 1400-as évekből való, bár homlokzatát azóta átépítették. Az egyik főtérre nyíló helyiségében működő pizzázóba lépve viszont megcsodálhatunk egy korabeli kapukeretet.

7. Mikor avatták fel a Mátyás király szülőházát jelölő táblát? A Mátyás-kultusz a király halála után hamar kialakult Kolozsváron is, elég, ha a kolozsvári bíróról szóló népmesére gondolunk. A szülőházon ma is látható díszes emléktáblát mégis viszonylag későn, 1889-ben avatták fel, miután Ferenc József császár két évvel korábbi látogatása alkalmával megjegyezte, hogy a város nem tartja túl nagy becsben a nagy király emlékét, és 400 forintot adományozott a táblaállításra. A szöveget Szabó Károly fogalmazta meg, a tervet Pákei Lajos készítette el és Zala György kivitelezte. 1996 januárjában újabb táblát helyeztek mellé, amelynek szövege Mátyás román származását hangsúlyozza.

8. Hol nyert nagydíjat a kolozsvári Mátyás-szobor? A kolozsvári Mátyás-kultusz csúcspontja a szoborcsoport, amellyel Fadrusz János elnyerte az 1901-es párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját. Az emlékmű ötlete 1882-ben merült fel először, a nagyszabású avatási ünnepségre húsz évvel később, 1902 őszén került sor. Fadrusz János alkotása a város jelképévé vált, már akkor képeslap készült róla, amikor még csak makett formájában létezett.


Miért Kolozsvárott született Mátyás király?

Link


Mátyás király halála és temetése

Link


,,meghalt Mátyás, oda az igazság."

Link


Mátyás király három sírja

Link


+1

1923 március 26, Román Királyság, Kovászna

A két gazda, Fehér Mózes és középső fia, Fehér Holló éppen a deszkakerítést szegelték utóbbi portájának az utca felőli részén, mikor odatévedt Sorin Popescu, a faluba kinevezett csendőrparancsnok.
- Én már elég jól megtanoltam itt a maguk nyelvét, csak azt nem értem, mi a különbség a baj és a tragédia között? - mondta a csendőr.
- A baj szláv átvételű szó, a harc jelentésű boj hangváltása. Jelentése, a harccal együtt járó gond. A tragédia pedig görög szavakból lett képezve, a tragoszból s az oidéből, kecskebakok, plusz ének. Onnan alakult így, mert azt első tragédiákat, szatírnak, egy mondabeli kecskeszerű lénynek öltözött férfikórus adta elő - kezdte magyarázni Holló, de a négy dobrudzsai elemivel rendelkező őrmester nem igazán fogta fel.
- Hagyd csak fiam, majd én elmagyarázom - mondta az édesapja magyarul, majd románra váltott megint - Elmagyarázom! Ha mi most mindjárt indulunk ki a fiammal ganyézni a foldünket, s a Kovászna patakának hídja leszakad a szekér alatt, az bizony nagy baj. De nem tragédia! Ha maguk négyen csendőrök mennek fel Kommandóra az ottani szolgálatot felvenni, s a halálkanyarban kicsúsznak, s besuvadnak a szakadékba, az sajnos tragédia. De nem baj!











  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
70 éve hunyt el a lövészárkok füzfapoétája
  2024-02-12 22:30:38, hétfő
 
 







HETVEN ÉVE HUNYT EL VITÉZ SOMOGYVÁRI GYULA, A LÖVÉSZÁRKOK FŰZFAPOÉTÁJA


Vitéz Somogyváry Gyula, 1929-ig Freissberger Gyula (írói nevén Gyula diák) (Füles, 1895. április 21. - Budapest mellett, 1953. február 12.) író, újságíró, országgyűlési képviselő.

Az első világháború alatt 3 évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagy volt, 1918-ban betegség miatt tért haza. Ez követően részt vett az ellenforradalmi szervezkedésben. Ebben az időben irredenta versei jelentek meg. Érdemeiért 1929-ben vitézzé avatták. Gyula diák néven verseket, később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt, némi németellenes éllel. Náciellenes megnyilvánulásai miatt két nappal Magyarország német megszállása után, 1944. március 21-én a németek letartóztatták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. 1945-ben hazatért, de a kommunista rendszer nem vette tudomásul érdemeit, humanista szellemiségét. Nyugdíját megvonták, személyét teljesen elszigetelték, eltiltották minden publikációs lehetőségtől. Időközben leányát koholt vádak alapján tíz esztendeig tartó Gulag-rabságra ítélték, fiát hadifogolyként a Szovjetunióban tartották. 1950-ben budai lakásán az ÁVO lefogta és Kistarcsára internálta. A kistarcsai táborból a fővárosba szállítás közben szívroham következtében halt meg 1953-ban.

Talán egyre kevesebben vannak, akik még emlékeznek a néhai ,,Gyula diákra", hozzáteszem szomorúan. A mai korosztály már nem tudhatja, de megkérdezve nagyszüleinket, vagy dédszüleinket biztos tudnának róla mesélni. Régen a családi könyvespolcokon nélkülözhetetlenek voltak háborús, és csatákról szóló, sokszor teljesen hiteles történelmi regényei.

Azt szoktam mondani, hogy akit mind a német Gestapo, mind a magyar Államvédelmi Hatóság méltónak talál elhurcolásra, rossz ember nem lehet. S valóban, ha ma már részben elavult a munkássága, hiszen elvein, (s sajnos) erkölcsein túllépett az idő, újraolvasásra, emberségtanulására méltóak regényei, versei.

Na de ki is ez a rejtélyes, elfeledett alak? 1895-ben, a Sopron vármegyei Fülesen (jelenleg Ausztria) született Gyula diák, azonban a máig horvát többségű, jelentős német kisebbséggel rendelkező falu plébánosa ekkor még a Freissberger Gyula nevet írta be az anyakönyvi nyilvántartásba. A német származású család pár év múlva tovább költözött Somogyvárra, az édesapa a Széchenyi-uradalomban vállalt munkát.

Már fiatalon megmutatkozott a tehetsége, 13 évesen jelent meg első munkája egy vidéki lapban. Apja halála után Pestre költözik, megvalósítja álmát, s hírlapíró lesz. Kultúráról, irodalomról alkot. 1914-ben önként jelentkezik a frontra, a 29-es honvédekkel vonul ki, 1915 közepén kerül frontszolgálatra. Előbb zászlós, majd hadnagy s főhadnagyként szerel le. 36 hónap az első vonalban, emlékek fejében, szuvenírek mellén, Ferenc József király Kisezüst Vitézségi Érme, tisztként meg a III. osztályú Katonai Érdemérem, a ,,Verdienst". Természetesen minden medáliája hadiszalagon, vérvörös textil fehér csíkokkal szabdalva. 1929-ben Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatja Volhínia, Bukovina, Isonzó hősét, számtalan győztes csata résztvevőjét, egy vesztes háború - egyáltalán nem néma - tanúját.

S nemcsak a kardos-címeres jelvény (a Vitézi Rend egyenruhán hordott szimbóluma) emlékeztet, hanem ő is ugyanezt teszi a kortársaival és a következő generációkkal a Virágzik a mandula, a Ne sárgulj, fűzfa, és az És Mihály harcolt regénytrilógiájával. Nevek megváltoztatva, kitalált(?) lányok szerelmei a sorok között, s közben minden szava igaz. A bajtársak, különösen Látrányi Mihály emléke, aki éltében és holtában is emlékezteti a frontbecsületre, a helyes út megtalálására. A (meg)kemény(edett) szívű férfiak erkölcse, a gyilkos Vadász János bajtársi védelme a törvény elől, a frontbecsületért a szerelem eldobása (a főhős és André Márta, in: Ne sárgulj, fűzfa mindkét példa), hitünkért és feladatunkért érzelmeink elnyomása (Nanni és ,,Páterka" plátói kapcsolata in: Virágzik a mandula) csak a kor és a háború megértésével felfogható.

A szerelem minden regényében megjelenik. Ezek nem a mi korunk érzelmei, nincsenek vad test a testnek feszülések, egyéjszakás kalandozások, ,,kő kólák" az éjszakában. Szerelmet könyvben kétféleképp lehet olvasni, vagy inkább érezni. Totális közönnyel, várva valamit, bármit, hogy történjen, lépjünk túl ezen az unalmon vagy beleéléssel, párhuzamok keresésével, amikor az ember vagy még többet akar ebből olvasni vagy el kívánja dobni a kötetet vagy csak fogja a bal kezével a jobbot, hogy ne nyúljon a telefon kagylójához hajnali 3-kor. Gyula diák a lélekre teszi a hangsúlyt, többet viaskodik magával, mint a szerelemmel, szerelmetes - vagy éppen mást szerető - leánnyal. Somogyvárynál a búcsúcsók az orcára, az első csók az ajakra is fel tud értékelődni a bekezdés elején vázoltakig. Sőt néha mintha többet is adna.

A főhős ,,női" - bocsánat ezért a profán, pofátlan és meglehetősen sértő jelző értékű főnévért - is érdekes alakok. Lehetnek különcek, vagy éppen átlagosak, de a meseszövő rózsaszín keretes szemüvegén át mind különlegesek. A reformkorban játszódó regény ,,pirossapkás kislánya", aki először csak hasonlónak tűnik a szabadság jelképéhez, majd szinte metaforájába fordul át, vagy André Márta, aki őrlődik a piros (hopp, már megint) csizma, a hűség jelképe s az igaz szerelem között. Hihetetlenül aranyosnak találom a fiumei olasz kislány Nannit és Borislava ,,Bucika"/"Borika" Jelent. Pontosítva azt a motívumot, hogy valami csoda folytán mindketten beszélnek magyarul. Az előbbi Fiumében tanul meg a tanítóképzőben magyarul, míg az utóbbinak szabadkai (suboticai) nagymamája van. Törve beszélik, de mégis folyékonyan, komolyan mondom, ha ennek a fele is igaz lett volna, nem az angol, hanem a magyar lenne a világ nyelve.

Népszerű regényének korabeli kiadása

S érződik a következő 20 év is. A Horthy-kor revizionizmusa és empátiája (ajánlom Horthy Miklós 1938-as kassai beszédét, amelyet részben szlovákul mondott el) a ,,visszacsalogatni" kívánt nemzetiségekkel kapcsolatban. A fiumei olasz kislány, Matej, a szlovák szolga, a megkéselt román baka, a magyarokat gyűlölő horvátok, akik ellenünk, sőt a Károlyvárosban állomásozó honvédek ellen szervezkednek is, szívük mélyén mind jó emberek. Ha rosszat tesznek, csupán megtévedtek, pár szép szó, s felismerik, hogy kihasználta őket a külső és/vagy belső (mármint a Magyar Királyságon kívüli, de a Monarchián belüli) ellenség. A kommunista oroszok (de a volt cáriak s a nemzetiségek, főleg a lengyelek, úriemberek), a gyáva csehek (khmm, ebben mondjuk, lehet igazság a korabeli jelentések, memoárok szerint, vagy csak olvassunk Svejket!), a vad szerbek (kik nem szabadságot akarnak Horvátországnak, hanem maguknak megszerezni földjét) ármánykodnak. S bár időlegesen, átmenetileg a frontkatona ezeket legyőzi, érzik, hogy valami magasabb van felettük s ez nem az Isten, akihez fohászkodnak.

Győzünk Szerbiában, Montenegróban, Oroszországban, Románia meghunyászkodik, közel a győzelem. Mégis úgy érzik, valami rág belülről, a Hinterland (hátország) erkölcse összeomlóban. De majd ha ők hazatérnek, városi legényekből újból tősgyökeres kemény magyar parasztokká válnak, s felszántják az országot, a földjét pedig bevetik a boldogság magjával. Ez utóbbi már színtiszta képzelet, a propaganda becsapja az embert, úgy érzem én, 2024-ben. Persze Somogyváry ezt nem tudja, ő tényleg hisz benne, ki tudja, talán még Mauthausen koncentrációs táborában és az ÁVH pribékjei között is a szabad Nagy-Magyarországról álmodott.

Ez az álmodozás más regényeiben érződik. A Rajna ködbe vesző lovas katonája, aki az 1686-os török elleni háború elején egy meghódítandó országot lát e földben, majd szívébe zárja népe sorsát, aki egy ismeretlen lány okán menekül el, menekíti szívét e távoli tájékra, s lesz deákból marcona zsoldos katona, majd egy másik pusztai szép arcú okán ekét toló jobbágy, szívében pedig németből magyar. Mintha egy Freissberger Gyulát látna az ember, akinek kinyílik a szeme 1918-19 után (ha nem korábban).

A két háború között sorra írja történelmi regényeit. A török kor, az azt követő felszabadító háborúk, a reformkor, 1848-1849 - mind feldolgozásra méltó téma, s ő meg is írja regényeit. Közben 1928-ban a Magyar Rádióhoz kerül, s egészen az irodalmi igazgatói posztig viszi. Neki köszönhetjük a ,,hangjáték" kifejezést, tagja lesz a Petőfi Társaságnak, majd a médiában és az irodalomban elért sikerek" után politikai pályára lép, a kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja jelöltjeként 1935-ben, majd 1939-ben is képviselővé választják Csornán.

Német származása ellenére nem szívleli a nácik terjeszkedését. A háború alatt Kádár Gyula vezérkari ezredes alatt szolgál a Vezérkari Főnökség Nemzetvédelmi Osztályán tartalékos századosként, s ott sem tartja magában véleményét, hiába figyelmezteti őt parancsnoka.

Emléktáblája Budapesten

1944. március 21-én elsők között hurcolják el a Gestapósok, koncentrációs táborba kerül. Jellemző módon a németek annyira sietnek az elfogatásával, hogy csupán utólag fogadtatják el a magyar szervekkel, előbb a cselekvés, aztán a törvényesség (látszata). A szovjetek 1945-ben számára sem a felszabadulást, maximum a kiszabadulást hozzák el. Hiába ír, nem jelenhetnek meg munkái, pedig ekkor írja meg ,,A vihar a levelet..." c. regényét, amely egy Donnál férfivá érett gépészmérnök szemszögéből mutatja meg a keleti front és a háborúba sodródás embertelenségét.

1950-ben betiltják összes munkáját, majd még ugyanezen évben bármiféle vádemelés nélkül Kistarcsára szállítják. 1953. február 12-én az államvédelem rabszállító autójában éri a halál, a kórházba már nem érnek el vele...

Somogyváry Gyula élete valódi magyar sors. Tartották irredentának, ellenforradalmárnak, németellenesnek, antifasisztának, kommunista ellenesnek, nacionalistának. Magyar módon gondolkodott és cselekedett egy nem magyar korban. Ötvennyolc éven át e nemzet érdekében, az iránta táplált magas hőfokú szeretet birtokában munkálkodott. Írásos művei és gyakorlati tettei harmonikus egységet teremtettek: a humanitás, a mély istenhit és a hazaszeretet nemes érzülete dobogott benne utolsó pillanatáig.







Könyvei közül ajánlom regénytrilógiáját, legnépszerűbb munkáját:

Virágzik a mandula,
Ne sárgulj, fűzfa
És Mihály harcolt.


A trilógia első két kötete a rendszerváltozást követően jelent meg - Nemeskürty István gondos szaklektorálásával és előszavával.

A regénytrilógia szociográfiai megfigyelésekben gazdag élményregény-folyam, amely az első világháború kezdetétől a Tanácsköztársaság bukásáig mutatja be a magyar történelem viharos és tragikus korszakát.

A trilógia gyakorlatilag átmenet a háborús napló és a regényes cselekményszövés között. Aki e könyvek fellapoztáig semmit sem tudott e véres történelmi vihar részleteiről, most mindent megtudhat - egy ,,középosztálybeli" ifjú szemszögéből, aki a tollat cserélte fel a karddal.
Külön meg kell említeni, hogy a trilógia harmadik része (És Mihály harcolt...), amely a Kun Béla-féle rezsim tündökléséről és bukásáról szól, több mint fél évszázad után - politikai okokból - csak most (ti.: a polgári kormány ideje alatt) jelenhetett meg újra.


VIRÁGZIK A MANDULA...

"Somogyvári Gyula, írói álnéven Gyula diák, leghíresebb regényét tartja kezében az olvasó.Az itt közölt kép fotótörténeti ritkaság. Jobb oldalt maga a szerző, az írói-költői vénával megáldott első világháborús frontok "fűzfája" látható, bal oldalt pedig Feri, a hűséges mindenes. Fűzfa, aki hazafias érzésektől vezetve önként jelentkezett a frontra, élményregényében hűen festi elénk a gyilkos olasz front és a híres Bruszilov-áttörés miatti keleti front nem kevésbé rettenetes harcait. Ez a könyv - amely egykoron egy család könyvespolcáról sem hiányozhatott - egy világháborús nemzedék életérzését fejezi ki megkapó őszinteséggel és hitelességgel."







NE SÁRGULJ, FŰZFA!

A Virágzik a mandula... c regény folytatása a regénytrilógia második kötete. A Ne sárgulj fűzfa! címe szójátékot takar: egyrészt a főhős becéző gúnynevére, másrészt az első világháború frontjain szenvedő katonák dacosan büszke mondására utal. Ne sárgulj! vagyis ne add fel, legyen tartásod, bármi is történik. Fűzfa szabadságra utazik haza az orosz frontról, hogy otthon más harcokat vívjon meg: a szív harcait. Az édes-bús szerelmi történet végén, a többszöri csalódás után szinte megváltás neki, hogy visszamehet a harctérre: először a bolsevik forradalom hatására felbomlóban lévő orosz, majd pedig a gyilkos olasz frontra...







Somogyváry Gyula: EGY KIDŐLT FATÖRZS ELŐTT


Vénülő fűz az istenadta.
Úgy állt napfényben, zivatarban,
mint akinek már úgyis mindegy,
hogy könny pillangók keringnek
körötte, vagy a hópihék.

Számba se vette él-e még
Vénülő fűz az istenadta
s a Duna zúg, oson alatta
nagy idő óta, zajtalan.

A vén fűz meg csak ráhajolva
- mint hogyha titkon hallgatózna -
merengve nézi. Így suhan,
áramlik, s vissza sohse jő,
Isten szolgája az Idő.

Idők partján állt, s vénült egyre,
lombot nevelt, meg levetette,
s kérgesedett az istenadta.
Csodát ugyan ki látna abban,

hogy vénülünk - itt ez a rendje -
csak a víz jár a végtelenbe
meg az Idő. Mert mind elmúlunk,
a gyökerünkből kifordulunk;

mi termő volt mibennünk itten,
magához hívja majd az Isten,
s a régi fa avarrá vál.
Egyszerre csak jön egy őszi szél
és kettéroppant majd a tél,
az utolsó szál vén gyökér
s a fa kidől, és tovahordják
és szétkorhasztják a habok.

A fűz már belenyugodott.
S akkor, egyszerre, más vihar
hajtott föl villámaival,
bömbölt, zúgott, mint ördögátok

s gyilkolta, zúzta a világot -
hagyjuk! A gondolat is fáj,
az ember szinte nem talál
pontot e meggyötört világon,
hol, mint madár a tarlott ágon,
csak percre is nyugvást találjon.

És lám, a fűz, az istenadta,
törten és csonkig hasogatva
- mikor úgy vélted, vége már -
egy szál gyökérből újra hajt
s lerázva kínt, ezernyi bajt
új gallyra törtet, s fényre vár!

Én Uram Isten! Hát e vén
még élni kíván S ölremén
az életért S új harcba kezd
Hát hányszor kell megölni ezt,
hogy magát végül is megadja

Megrendülten és áhítatba
nézem e kérges bajnokot.
S ámulva látom, hogy amott
tovább is hajt egy másik ág,
nem, nem ez nem hagyja magát

Talán csak egyetlen gyökér,
az utolsó, de él, de él
s míg él hitében verhetetlen!

Hát hajtja, egyre vérmesebben,
a nap felé új sarjait!
S én röstelkedve állok itt
hát ez a vénség, ez tanít
új reménységre engemet,

akit már szinte eltemet
a kín s a gond nehéz avarja,
hogy nincs halál, nincs elmúlás
- amíg azt Isten nem akarja!

Nézem ez újból sarjadót
és elordítom harcosan
halljátok meg ti korhadók
- kik úgy hittétek, vége van -
bénák, roncsok és összetörtek,
kiégettek és meggyötörtek!

Nincs még halál! Nincs még enyészet!
Még nem végzett velünk a végzet!
S legyen bár hegynyi omladék,
mely ránk zuhant kivájja még
győzelmes útját minden águnk,
s hajtunk, sarjadunk, kivirágzunk,
mert istenáldott dacban égünk
és csakazértis százszor élünk!







Vitéz Somogyváry Gyula: ERDÉLYI INDULÓ


Elhangzott a szó, zeng az induló!
Győztesek megint: régi zászlaink.
Nézd a gúnyhatár széttiporva már!
Várnak újra mind, ősi bérceink!

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg:
A rohanó sereg.

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya förgeteg:
A rohanó sereg.

Lépteink nyomán, fönn a Hargitán,
Völgyeinkben lent tornyok hangja zeng.
Már semerre sincs: az átkozott bilincs.
Énekeljetek, völgyek és hegyek:

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg:
A rohanó sereg.

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg:
A rohanó sereg.


Erdély induló

Link


Erdély-induló eredeti

Link








  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Aki megelőzte korát -250 éve született Csokonai Vitéz Mihály
  2023-11-18 20:45:25, szombat
 
 




AKI MEGELŐZTE KORÁT - 250 ÉVE SZÜLETETT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY


Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én született Debrecenben. Tanárai a jövő tudósaként tekintettek rá és poetadoctusnak - tudós költőnek és poetanatusnak - született költőnek, őstehetségnek nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt.

Apja Csokonai Vitéz József (1747-1786) borbély és seborvos, anyja Diószegi Sára (1755-1810), egy szűcsmester lánya, aki a magyar irodalom iránt aktívan érdeklődött.Szülei lelkésznek szánták. Az apa korai halála után, édesanyja, gyermekeinek ellátására kosztos diákokat vállalt.

Csokonai 1780-ban került a debreceni kollégiumba. 1788-tól a főiskola hallgatója, majd a teológiai fakultás diákja, papnövendék. Hamar kitűnt tehetségével, társai és tanárai egyaránt elismerték kiváló képességeit. 1790-ben tanárai megbízásából diáktársaival önképzőkört szervezett. Az olvasókör tagjai felosztották egymás között a nyugati nyelveket és irodalmakat. Csokonai az olasz nyelvet választotta. Művelt, több nyelven beszélő fiatalemberré vált: a kötelező latin és az olasz mellett megtanult németül, franciául, angolul, görögül, és foglalkozott a héber és a perzsa nyelvvel is. 1792-től az irodalmi élettel is kapcsolatot keresett, így levelet írt a kor irodalmi és szellemi vezéregyéniségének, Kazinczy Ferencnek. Hamarosan meg is jelent első verse nyomtatásban.

1794-ben tanárai a gimnáziumi poétai osztály tanítását bízták rá. Szépen induló tanári karrierje azonban hamar véget ért. 1795-ben legációra küldték, Halason és Kecskeméten tartott szentbeszédeket, majd adományokat gyűjtött a kollégium számára. Útjáról azonban nem haza indult, hanem Pestre ment, Dugonics Andrásnál és Virág Benedeknél tett tisztelgő látogatást.

Hazatérve nem tudott elszámolni a rábízott pénz egészével, de egyéb panaszok is felmerültek ellene: nem látogatja rendszeresen az istentiszteleteket, gúnydalokat ír a kollégium professzorairól, ezért kollégiumi pert indítottak ellene. Csokonai azonban meg sem várva az ítéletet, 1795. június 15-én az esti istentiszteleten egy gúnyos hangú és tanárait sértő beszédben bejelentette kilépését a kollégiumból. Az iskolaszék június 20-án - azzal az indokkal, hogy magatartásával már korábban is bajok voltak - örökre kizárta a kollégiumból, és diáktársait is eltiltotta a vele való érintkezéstől.

Feltételezések szerint a dolgok hátterében ott rejtőzhet az is, hogy Csokonai jelen volt a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzésekor. A diákokkal közvetlen, szinte baráti kapcsolatban álló, köztársasági érzelmű költő nem titkolhatta együttérzését tanítványai előtt sem, s a lázadó, rebellis szellem terjedése bajt hozhatott volna a kollégiumra.

Az iskolaszék június 20-án - azzal az indokkal, hogy magatartásával már korábban is bajok voltak - örökre kizárta a kollégiumból, és diáktársait is eltiltotta a vele való érintkezéstől.

Az iskolából való kitiltás egzisztenciális gondot jelentett az ifjú költő számára, és elszakadt attól a szellemi környezettől is, amely elismerte és méltányolta képességeit.

Tanulmányait rövid ideig (1795-96) Sárospatakon folytatta, jogot hallgatott, de nem szerzett főiskolai oklevelet. 1796 őszén Pozsonyba ment, hogy az ülésező országgyűlésen versei kiadásához támogatókat szerezzen. Itt adta ki Diétai Magyar Múzsa című verses hetilapját, amelyet maga írt és szerkesztett, az anyagi nehézségek miatt azonban csak tizenegy száma jelent meg.

Támogatók hiányában küzdelmes vándorévek következtek. 1797-ben Komáromba ment a francia háborúba készülő nemesi bandériumok zászlóavatására. Új lapot is akart indítani Nyájas Múzsa címmel, de anyagi háttér hiányában ez sem valósult meg.

Komáromi tartózkodása mégis a boldogság reményét öntötte szívébe, mert itt ismerkedett meg és szeretett bele Vajda Juliannába, egy gazdag kereskedő leányába, Lillába. Érzelmei hiába nyertek viszonzást, biztos megélhetés nélkül Lilla apja nem egyezett bele a házasságba.

Csokonai a keszthelyi Georgikonban, majd a csurgói gimnáziumban pályázott tanári állásra, de míg ez ügyben utazgatott, a leányt szülei egy kereskedőhöz adták feleségül. Szerelmének elvesztése Csokonait mély lelki válságba sodorta.

Anyagi gondjai miatt ismét megélhetési forrást keresett. Néhány hónapig a csurgói gimnáziumban helyettes tanár volt, ahol diákjaival saját drámáit is előadta. Közben elkészült a Dorottya című vígeposza.Debrecenbe visszatérve versei kiadását tervezte. 1803-ban Bécsben ugyan kinyomtatták az Anakreoni dalok című gyűjteményét, de a kötet csak a költő halála után jutott el az olvasókhoz.

Gróf Rédey Lajosné temetésére készült, nagy gondolati versét vitte, A lélek halhatatlansága címen. Az úton Csokonai megfázott, és tüdőgyulladásából már nem épült fel. 1805. január 28-án halt meg Debrecenben, harminckét éves korában.

Síremlékét 1836-ban állították fel az egykori a debreceni Hatvan utcai temetőben. 1929-ben, a temető felszámolásakor el akarták mozdítani a helyéről, de a debreceni polgárok megvétózták a tervet. 1938-ban átfestették a sírt és parkosították a környéket a Dorottya utcában.

Arcképét Csokonai élete utolsó felében barátja, Erőss Gábor metszette rézbe, testvére, Erőss János rajza alapján. Erőss Gábor rézmetszete után készült az acélmetszet Friedrich Arnold Brockhausnál Lipcsében, amely a Toldy által kiadott Válogatott munkái mellett jelent meg 1864-ben. Erőss János rajza alapján Friedrich John is készített rézmetszetet 1816-ban, melynek alapján Ferenczy István Rómában carrarai fehér márványból készítette el Csokonai mellszobrát, melyet 1822 végén küldött el a nádornak, aki Debrecenbe szállíttatta, ahol 1823. március 11-én a könyvtár termében üveggúla alatt helyeztek el.

A debreceni temetőben 1836. augusztus elején a költő tisztelői négyszögletű kőalapon nyolcvan mázsa vasból öntött gúla alakú emléket állítottak hamvai fölé.

Csokonai közel negyven évet töltött el ,,irodalmi száműzetésben". Petőfi és Arany ,,rehabilitálta", de csak a népies verselés, a rímes epika egyik előfutáraként. ,,Legbujdosóbb magyarnak" Ady Endre nevezte Vitéz Mihály ébresztése című költeményében 1912-ben.

A debreceni Csokonai Nemzeti Színház viseli nevét.

2005-ben a Csemadok komáromi szervezete és a Pro Patria 2000 Alap szobrot állíttatott a felvilágosodás legnagyobb magyar költőjének, annak az emlékére, hogy Csokonai komáromi tartózkodása idején ismerkedett meg Vajda Juliannával, a verseiben halhatatlanná tett Lillával. A szobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása, amelyet Szabó László bronzöntő öntött formába.

(Forrás: Magyar irodalomtörténet, felvidek.ma)


250 éve született Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője

Link







Csokonai Vitéz Mihály: A REMÉNYHEZ


Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez - Képregény

Link







  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Márton nap - ma minden a libákról fog szólni
  2023-11-11 20:30:37, szombat
 
 







MÁRTON NAP - MA MINDEN A LIBÁKRÓL FOG SZÓLNI


November 11-én, az az ma ünnepeljük a Márton-napot. Hagyományosan ezen a napon értek véget a mezőgazdasági munkálatok, a munkások megkapták bérüket és hozzá egy hízott libát is, amit általában azonnal elfogyasztottak, hiszen másnap kezdődött a 40 napos böjt és az adventi időszak. A jeles dátumhoz és a következő napokhoz számos népszokás és időjárási megfigyelés is kötődik. A Márton-naphoz kapcsolódóan számos programmal készülnek Budapesten és környékén.

Rengeteg babona és hagyomány kapcsolódik ehhez a jeles naphoz, amit már a honfoglalás előtt is megtartottak. Mire emlékezünk Márton napon és miért pont libát eszünk ilyenkor?


A Márton-nap története

Márton napját már a rómaiak is november 11-én 11-én ünnepelték. Ez a nap volt ugyanis a tél első napja. Ilyenkor az új termésből és új borból lakomát tartottak. hogy jövőre is jó termés legyen. A lakoma része volt a lúd is, vagyis Mars isten madara, ami latinul avis Martis. Ebből később pogány állatvágási ünnep lett, így kerülhetett be a keresztény naptárba Márton madarának ünnepeként.







Ki az a Szent Márton?

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.

MI köze Mártonnak a libához?

Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

Szent Márton kultusza a Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Így Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett.

A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.

Ezért kell libát enni ilyenkor a hiedelmek szerint

A hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: ilyenkor van a 40 napos adventi böjt előtti utolsó nap, amikor még lehetett libát is levágni. Ennek fényében Márton-napon országszerte lakomákat tartottak és tartanak a mai napig azért, hogy jó termésű legyen az egész év. Megkóstolták az új bort és az új termés is kitartott bőven, így nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol. régen úgy gondolták, hogy minél többet isznak és esznek, annál erősebbek és egészségesebbek lesznek. A hiedelem szerint szerint azért illik Márton-napon ludat enni, mert aki ilyenkor nem eszik, az egész évben éhezni fog. A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.)





A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis" (Mars isten madara); régi szófejtéssel ,,Márton madara"-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.


Milyen Márton-napi néphagyományaink vannak még?

Márton-napi népszokások

A népi hiedelem szerint a Márton napján sült liba mellcsontjából megjósolható az időjárás. Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, azonban ha vörös vagy vörösesbarna, akkor hideg tél várható. Márton napjához kapcsolódóan nemcsak a libaételből, de az aznapi időjárásból is meg szokták jósolni a telet, eszerint:

Régen úgy vélték, hogy ha hó esik ezen a napon, Szent Márton fehér lovon érkezik, vagyis enyhe lesz a tél, ha barna lovon jön, vagyis eső esik aznap, akkor kemény, havas télre kell számítani. Egy másik mondás szerint, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Vagyis, ha Márton napon fagy, karácsonykor enyhe lesz az idő.


Márton Nap más országokban

A német nyelvterületeken (Hollandia egyes részei, Németország, és Ausztria) fáklyás felvonulásokat szerveztek és Márton-tüzeket gyújtottak.

A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi mindenkihez eljusson. Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton napi dalokat énekelnek.

A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll. A helyszín településenként változó: többnyire a piactér, a templomtér vagy esetleg maga a templom ad helyet a rendezvénynek. Általában műsorral is készülnek, mely leggyakrabban a köpönyegét megosztó Márton történetét mutatja be. Lezárásként meggyújtják a Márton-tüzet, és megajándékozzák a gyerekeket valamiféle finomsággal, például pereccel, márton-kiflivel, fánkkal, liba alakú kaláccsal, cukorkával, teával, gyerekpunccsal, márton-musttal. Az egyik legjellegzetesebb Márton napi ajándék a “Weckmann", ami egy édes tésztából készült ember alakú figura.







Az utóbbi években a lámpás felvonulások széles körben elterjedtek, még Hollandia és Németország protestáns területein is. Annak ellenére, hogy a protestáns egyházak nem ismerik el a szenteket.

Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran kapnak diót, mogyorót, narancsot és mandarint.

Belgium keleti részén valamint Flandria nyugati tartományaiban november 11-én a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy más kultúrákban a Mikulástól.

Portugáliában ezt a napot országszerte ünneplik. A családok és barátok gyűlnek ilyenkor össze, sültgeszetnyét esznek és bort, “jeropiga"-t (must és pálinka keveréke) és “aguapé"-t(gyenge,vizezett bor) isznak. Itt úgy tartják, hogy Szent Márton miután a köpönyege felét odaadta egy koldusnak, folytatta útját és a másik felét is elajándékozta egy szegény embernek. A hideg időben hosszú útnak nézett elébe, de csodák csodájára a nap olyan erősen kezdett sütni, hogy a fagy felengedett. Mivel ez novemberben igen furcsa, isteni közbenjárásnak vették. Azóta is Szent Márton nyaraként emlegetik, ha ezen a napon a hideg időjárást megtöri egy-egy napsugár.

Lengyelországban, Poznan városában felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről. Poznan városában egyébként a fő utca is róla kapta nevét. Ilyenkor egy különleges vajas kiflit sütnek, ez a “rogal świętomarciński".


Amit a Márton-napról tudni kell: az eredetétől a libasütésig

Link


Márton-napi hagyományok: amikor a libasült és az újbor nem hiányozhat az asztalról
Szent Márton napja az adventi böjtöt megelőző utolsó nap, ekkor még szabad jókat falatozni, illetve mulatságokat tartani.
Link













  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
A Magyar Tudomány Napja
  2023-11-03 19:15:56, péntek
 
 







A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA


Mottó:

A tudós hazája széles e világ, szoktuk mondani; de ne feledjük soha,
hogy Magyarország is ehhez a világhoz tartozik.


1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.

November 3. - A Magyar Tudomány Napja
A kormány 1997-ben hozott rendelete 55/1997. (IV. 3.) november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására.







MAJDNEM MINDEN, AMI MAGYAR...


A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit MAGYAR feltalálóknak köszönhet az emberiség.

Kezdetnek fogott egy golyóstollat (*Bíró László, 1931*), felírta, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (*Szilárd Leó 1929*), utána zajtalanul gyúló foszforos gyufával (*Irinyi János 1836*) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (*Gábor Dénes, 1947*), majd beszedett egy C-vitamint (*Szentgyörgyi 1931*). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a vezetékes telefonjáról (*Puskás Tivadar 1878*).

Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a komputerén (*Neumann János 1944*), elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (*Kemény János 1964*), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (*Simonyi Károly 1974*). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet, de ezt még egy 3D-s szemüveggel (*Rátai Dániel 2010*) sem tudta megoldani.

A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (*Goldmark Károly 1948*), és bekapcsolta a tv-t is (*Mihály Dénes, 1919*). Látva, hogy éppen New Yorkot mutatják be, megörült, hogy színes tv-je van (*Goldmark Károly, 1948*). Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Centrál Park (*Asbóth Sándor* ö készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a hold autón (*PávlicsFerenc kb. 1960*), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik kockát (*Rubik Ernő 1976).*

Már semmi nem kötötte le, így elindult sétálni, és mivel a közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett. Ezért magához vette automata fényképezőgépét (*Mihályi József 1938*), dilemmázott kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (*Dallos József 1928*) vagy lágy anyagú kontaktlencséjét (*Gyorffy István 1959*) használja-e?

Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (*Galamb József 1908*,) aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (*Ansits Ferenc 1983*), és megnézett magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebességváltója volt (*Bíró László 1932*). Még felmerült egy VW bogár is a speciális dizájnja miatt (*Barényi Béla, 1925*). Ez annyira tetszett neki, hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (*Csonka János 1893*).

De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (*Jedlik Ányos 1861*), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (*Asbóth Oszkár1928*).

Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer díjas (*Pulitzer József 1917*) újságíró barátjának, akivel egy múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait (*Losonczi Áron, 2001*) - magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem sikerült befejezni.

Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta, régimódi lévén, még kriptontöltésű lámpáját (*Bródy Imre 1930*), megivott egy pohár szódát (*Jedlik Ányos 1940*), és mivel megfájdult a feje, keresett egy gyógyszert is, meg is találta a legutóbb Bécsben vásárolt Kalmopyrint (*Richter Gedeon 1912*).

Az egész nap fáradozásait kipihenendő visszatért a bakelit lemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait világszerte elterjesztő (*Kodály Zoltán 1929*) Psalmus Hungaricust.



Link











  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Idősek világnapja
  2023-10-01 08:30:53, vasárnap
 
 







IDŐSEK VILÁGNAPJA


Az ENSZ közgyűlés határozata alapján a mai napot az idősek világnapjaként tartják számon.


"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt.
Jókai Mór/

"Ősi és érett kultúrákban az öregeket nem azért tisztelték, mert "fáradságos életükkel kiérdemelték", nem is abból a józan előrelátásból, hogy "egyszer én is öreg leszek, s milyen jó lesz, ha nem hajítanak majd a szemétre!", hanem azért, mert a lélek még érzékenyebb volt, a szellem nyitottabb, s az öregember, óriási élettapasztalatával, olyan értékeket jelenített meg, amely a fiatalabbak számára vonzó és kívánatos volt! (...) Az öregember akkoriban nem teher volt, hanem felbecsülhetetlen érték: nem azt nézték, milyen mulandó teste, hanem hogy ki lakik benne!"
Müller Péter/

Látod, így jön majd az öregség, udvariasan. (...) Nem dráma az öregség, ne félj. Egy napon hírt kapsz, ennyi az egész. Felnézel a munkából és az életből, szórakozottan, s aztán készségesen mondod: "Igen, igen. Meg kell öregedni. Egy pillanat még, valamit akartam... Mit is? Igen, élni. Tudom, most már késő. Mehetünk."
/Márai Sándor/

"Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor a fogát csikorgatta. "
/Móra Ferenc /

Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon. A gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek a különböző társadalmakban. Az öregedő magyar társadalomban az idős emberek többsége egyedül vagy másik idős emberrel él együtt. Komoly kihívást jelent, hogy öregkorukra az esélyeik életútjukhoz méltóan alakuljon.

Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján először 1991-ben rendezték meg az idősek világnapját, azóta minden év október első hétfőjén emlékezünk meg a környezetünkben élő szépkorúakról. A megemlékezés célja, hogy figyeljünk az idősek problémáira, középpontba helyezzék a méltóságteljes öregkort,

Az idősek világnapján sem feledkezett meg a nyugdíjasokról a magyar kormányfő. Orbán Viktor a közösségi oldalán egy fontos bejelentéssel köszöntötte fel őket.

Ahogy a mai sajtó egy része is beszámolt, e hét csütörtökön, a szokásos Kormányinfó előtt a Facebook-oldalára feltöltött videón jelentette be a kormányfő, hogy a gazdasági helyzet miatt átlagosan félhavi nyugdíj-kiegészítést kapnak az idősek novemberben.

- A nyugdíjak értékét minden évben megőriztük, ha jól ment az ország szekere, még nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni - fogalmazott akkor Orbán Viktor.

A magyar kormányfő az idősek világnapján is emlékeztette erre a nyugdíjasokat egy rövid poszttal, amelyhez azt írta:

,,Az idősek számíthatnak ránk!"

Az a Magyarország, ahol most élünk, tanulunk, dolgozunk és gyermeket nevelünk, az idősek munkája nélkül nem lenne - mondta a kormányszóvivő az idősek világnapja alkalmából a közösségi oldalán vasárnap közzétett videóban.

Szentkirályi Alexandra elmondta, az ünnepen minden magyar nyugdíjasnak megköszönjük, hogy az ország legnehezebb időszakaiban, a világháború után, a kommunista diktatúra alatt, a szocializmus szűk évtizedeiben és a rendszerváltás után is kitartottak, dolgoztak és gondoskodtak a családról.

,,Tudjuk, hogy ez nem volt könnyű, sok dolog, ami nekünk természetes, az nekik egyáltalán nem volt az, sokuktól az akkori hatalom mindent elvett, akár szerettüket is elveszítették a háború, a bebörtönzések, az üldözések miatt, sokuktól elvették a tanulás, a munka, az utazás lehetőségét is" - fogalmazott.

A kormányszóvivő hangsúlyozta, 2010 óta az idősek megbecsülése a kormányzati értékrendszer része, ugyanúgy, ahogy a gyermekes családok támogatása. Kifejtette, szeretnék az idősek életét, megélhetését és biztonságát segíteni, ezért foglalta a kormány törvénybe, hogy a nyugdíjak értékét minden körülmények között megőrzi, így minden évben garantált az inflációkövető nyugdíjemelés.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére utalva Szentkirályi Alexandra elmondta, a nyugdíjasok januárig visszamenőleg nyugdíj-kiegészítést kapnak, jövő januárban pedig újabb nyugdíjemelés következik.

Emlékeztetett arra, a kabinet több alkalommal nyugdíjprémiumot fizetett az időseknek, a tervek szerint újra kapnak majd ilyen juttatást, ,,ahogy a mostani háborús helyzet után újra pályára áll a gazdaság" . Emellett a kormány visszaadta az időseknek a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, amelyet a mostani háborús időkben is megtartanak - tette hozzá.

Szentkirályi Alexandra a videóban kiemelten fontosnak nevezte az idősek szempontjából az élelmiszerárak és a rezsidíjak féken tartását, illetve ezek megvédését, szavai szerint még akkor is, ha ,,ez Brüsszelnek és a baloldalnak egyáltalán nem tetszik" .







Aranyosi Ervin: AMIKOR MEGÖREGEDNEK...


Amikor még kicsi voltál,
Ők voltak már a nagyok.
Tanítgattak, így teltek el
egymás után hónapok.
Megmutatták, - mit, hogyan kell,
- felöltözni, rendesen.
Cipőt fűzni, begombolni,
nevelgettek kedvesen.

Megmosdattak, rendbe tettek,
mutatták, hogyan csináld.
Jó példából megláthattad,
hogy működik egy család.
Foglalkoztak lelkeddel is,
irányítva hitedet,
minden jóra tanítottak,
amire csak lehetett.

Erkölcsre és etikettre,
emberségre, ahogy kell,
hogy a zajos nagy világban,
egyedül se tévedj el.
Lassan te is nagyra nőttél,
világképed összeállt,
saját lábra tudtál állni,
ma már tudod, hogy csináld!

Mára Ők megöregedtek,
s felejtenek dolgokat.
Emlékezz majd: foglalkoztak,
egykor veled oly sokat.
Nem mozog már úgy a testük,
fájhat minden mozdulat.
Elromlik a memória,
ami mindent megmutat:

El-eltűnik egy-egy zokni,
cipőt kötni is nehéz,
begombolni a gombokat,
reszketve nem bír a kéz.
Rakoncátlan minden eszköz,
fésű, kanál, mind remeg.
Szerencsés, ha cipők, zoknik
párban összeillenek.

Az étel a kanalukról,
lecsöppenve menekül.
Zsémbesek, és morgolódnak,
nincsenek már remekül.
Most már rád vár a feladat,
nyisd hát meg a szívedet!
Jusson nekik gondoskodás,
melegítő szeretet.

Ne azért, mert elvárható,
ne azért tedd Ővelük.
Csak emlékezz, te rólad szólt
sokáig az életük.
Légy mellettük, ha teheted,
- kis világuk oly rideg.
Öleld Őket szeretettel,
melegítsen a szíved...














  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/16 oldal   Bejegyzések száma: 151 
2021.08 2021. Szeptember 2021.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 320 db bejegyzés
Összes: 4843 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2000
  • e Hét: 7222
  • e Hónap: 47043
  • e Év: 224918
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.