Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Ismeretlen szerzők versei
  2020-07-18 19:00:05, szombat
 
 







SZÁMOMRA ISMERETLEN SZERZŐK VERSEI









BIZALOM


A bizalom nem csak egy szó,
mit kimondani is nehéz.
A bizalom egy törékeny kincs,
mi nagyon könnyen odavész.

A bizalom egy hosszú út,
melyen mi is végigmegyünk,
S hogy nehéz lesz-e járni rajta,
attól is függ, mi mit teszünk.

A bizalom a legnagyobb díj,
mit másoktól kaphatunk,
S bizony e ritka kincsért sokszor
nagy árat adunk.

A bizalom az egyetlen út
egy másik ember szívébe.
S csak akkor tudjuk mennyit ér,
ha már mindennek vége.

A bizalom egy fájdalmas érzés,
mert bízni csak szeretve tudunk,
S a szeretetben a legszebb az,
ha a másiktól bizalmat kapunk.







BOLDOGSÁG, SZERELEM


Amíg élek kergetem?
Markolom, nem engedem,
mégis, üres tenyerem.

Kell nekem!

Lopakodik, átölel.
Körül vesz, mint egy lepel.
Lágy ölében ringat el.

Kell nekem!

Az egekig felemelt,
puha felhőn ott felejt.
És, ha később le is ejt,

Kell nekem!

Fogd meg jól a két kezem!
S, többé már nem kergetem.
Mégis, itt van mellettem.

Kell nekem!

Kellesz nekem...







CSAK EGY MIATYÁNKOT


Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Amikor lelkünket bú és bánat nyomja.
Hitünk szárnyán szálljon fohászunk az égbe,
Az örök szent Isten trónja elébe.

Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Amikor testünket betegség kínozza.
Epedve, sóhajtva, láztól égő ajkunk,
Óh, hatalmas Isten könyörülj mirajtunk.

Csak egy Miatyánkot mondjunk el naponta,
Ha betegség, bánat mind jóra fordulna.
A lelkünk mélyéből fakadjon a hála,


Ő hozzá ki mennynek és földnek alkotója.

Örömünk, bánatunk mind Istentől vagyon,
Ő tudja mit, miért, Ő tart minket számon.
Életünk hajója háborgó tengerén,
Ha Ő koronázza békességbe mégyen.

És ha életünk végórája jönne,
Bátorítást mástól ne várjunk csak Tőle.
Nyíljon akkor ajkunk még egyszer imára,
S csak Miatyánkot mondjunk utoljára.
Ámen.







EZT JELENTED NEKEM...


Ezt jelented nekem:
Szem fénye sötét éjszakában,
szív hangja csönd udvarában,
mosoly a kín kapujában.
Ezt jelented nekem.
Vízcseppek cserepes ajkakon,
hűs kéz gyöngyöző homlokon,
Nap fénye fagyos csúcsokon.

Ezt jelented nekem.







FOHÁSZ


Egyetlen a lelkem, várja őt az ég,
Megmenteni időm, ki tudja lesz-e még?
Oly rövid az élet, oly biztos a halál.
Az utolsó óra vajon hogyan talál?

Megváltó Jézusom, - Add szent kegyelmedet,
Hogy én megmenthessem egyetlen lelkemet.
Nehéz a keresztem, Megváltó Jézusom,
Azt amit rám mértél, szívesen hordozom.

Szívemből szeretlek, ha meg is látogatsz,
Elédbe térdelek, bármilyen csapást is adsz.
Te Krisztus vagy Ura, mégis össze rogytál,
Én ezerszer kisebb, a porszem poránál.

Viszem keresztemet, csak adj erőt hozzá,
a Neked úgy tetszik, váljék áldásoddá.
Minden bűneimet bocsásd meg a földön,
Hogy a másvilágon engem ne gyötörjön.
Légy irgalmas hozzánk Mennynek-földnek Ura!
Könyörögj érettünk Istennek Szent Anyja!
Ámen.







HARAG


Tudtam,hogy nem lehet, mégis kellettél nekem.
Megkaptam a boldogságot, s hogy szeretsz, elhitetted velem.
Mindenem te voltál,mit veszíteni lehet,
átkot szórtak rám, mégis fogtam a kezed.
Még mindig érzem az illatod...
s látlak éjjel, ha ragyognak a csillagok.
Távol voltam,és mégiscsak hozzád közel
de te eldobtál, neked már nem ez a játék kell.
Behunytam a szemem, s hittem minden szavad
bíztam benned, de nem lett volna szabad.
Boldoggá tettél,repültem veled.
Te voltál, ki adhat egy igazi életet.
Mégsem vagy itt, nem fogod a kezem
magányt hagytál, s fel nem száradó könnyeket.
Ezt akartad, pedig mindent megadhattam volna neked,
s cserébe nem kértem mást "csak" a szerelmedet.
Éget a mosolyod, levetkőztet a szemed,
hallgatom a hangod,s nem látok mást, csak fájó emlékeket.
Ki vagy te, ki mindenkit így tönkretesz?
Üres a szíved, mert magad vagy, többé senki sem szeret.
Feltéped a rég fájó sebeket,
s nem gyógyítod, hagyod hogy elvérezzenek.
Meglátlak, s újra kisüt a nap..
de szívemben felhők gyűlnek, s harag.
Azt mondtad, tőled sok az amit kívánok
s valóban semmi, mit tőled most várhatok.
Rám néztél, és szerettél minden éjjelen..
pedig tudtad, soha nem leszel boldog velem.
Kifacsartál,eldobtál, egyedül vagyok..
nem tudok szeretni, érzem már elpusztulok.
Elvettél mindent, mi számított nekem
csak könnyeket hagytál, nincs többé életem.
Lezárt fejezet, mely végén minden sor nyitott.
Soha nem hallhatod, mikor majd szívem újra dobog.
Azt mondtad erős vagyok, s nem fáj nekem..
kibírom,csak mert láttad, már más fogja a kezem
Hazudtál újra, de nem hittem neked,
tudtam,újra összetöröd a lelkemet.
Nem maradt utánad semmi, csak az üres fájdalom..
de az emlék az enyém,azt vissza nem adom.







HIÁNYZOL


Gyűlölöm a napot,
mert érinthet téged.
Gyűlölöm a holdat,
mert veled lehet éjjel.
Gyűlölöm a vizet,
mert ajkadhoz érhet.
Elmondani nem lehet,
úgy szeretlek téged.







HIÁNYZOL


Hiányzol, mint testnek a vér,
Szinte éget és fáj,hogy nem vagy enyém.
Hozzád repülnék, mint egy gondolat,
Hiányzik minden, ami te vagy.
Szeretlek!







HOLDVILÁGOS ÉJSZAKA


Holdvilágos éjszakán tested
Testemen ég lelkünk egybe ér
A nyugalom tengerén Szeretsz?
Kérdem én és te lágyan,
Fülembe súgod
Mindig van remény.







KAGYLÓCSKÁM BIZSEREG


Kagylócskám bizsereg, csak ha jól ráverek,
Úgy tudok nyugalmat találni.
Az én kagylócskámnak kéne már egy gazda,
A hosszú böjtölés már nagyon zavarja,
S ha sokat áll, barna folt üthet ki rajta;
Szeretne már szolgálatba állni.
Az én kis kagylócskám tájéka bozótos,
Széltében-hosszában mindene bozontos,
Akár egy dúlt ördög, éppolyan loboncos,
Jól el kéne már a baját látni.
Csitt, lányom, tégy szépen lakatot a szádra,
A te kagylócskád meg várjon a sorára,


Ha eljön az idő a nagy megnyugvásra,
Lesz, aki meg fogja csupálni.
Anyám, hogy hallgassak én az ilyen szóra?
Nézd, mekkora már a mellem dombja,
Kagylócskám háta meg valóságos boglya,
Ugyan mire kellene még várni?
Akadnak szép számmal nálam is kisebbek,
Akik rég házasok, fiakat nevelnek,
Én meg az ökröket bámulva kesergek,
Hogy a ménkű jönne már beléjük vágni!







MERT LÉTEZEL...


Más lett a nappal
és más lett az éj.
Más hangok hívnak
és más dal kísér.

Más vágyak gyúlnak
és más vagyok már.
Más utakon járok,
hiszen megváltottál.

Már remélek újra,
a hitem visszatér.
Már áramlik ereimben
újra az alvadt vér.

Már ébren álmodom
igaz álmokat.


Már merem látni
a csillagokat.

... mert a ködből hirtelen
a napfénybe értem.
... mert volt, aki megállt,
és lehajolt értem.

... mert újra szerető
szemekbe nézhetek.
... mert érinteni vélem
bársonyos kezed.

... mert ... mert ...
... és miért még? ...
- kérdezel -
... mert létezel!







MINDIG KÉK AZ ÉG...


A szép jövőt álmodja minden férfi és nő
Nem veszi észre, hogy közben telik az idő
Szépnek álmodja és hiszi a valóságban
De sokszor az álmok mind valótlanná válnak
Álmodják, hogy minden rózsás és csodaszép
De ébredéskor mind ez csak szappanbuborék
De amíg él az ember..... mindig csak remél
Mert ez a vágy - érzés a szívébe örökké él
Benne él a vágy, amely sokszor mint a vulkán
Kitör, mindent elsöpör a forró tűz,az izzó láng
De később ez már csak szunnyadó parázs
Mert elmúlik a szép érzés, elmúlik a varázs
Az élet szép, de Te csak álmodd tovább....
De tudnod kell, sokszor fájni fog a valóság
Te csak bátran evezz az élet vad tengerén
Amíg csak élsz, amíg a vágyad benned él!

Ne sírj, ha az élet fáj,
ha a bánat szívedbe vág.
Ne sírj, ha érnek csalódások,
s szerte foszlanak a legszebb álmok.
Titkold el szíved szenvedését,
vesd el a sors gúnyos nevetését.
Két szemed úgyis hiába könnyes,
sírni lehet, de nem érdemes.
Soha ne feledd el,
hogy a rohanó felhők közt
mindig kék az ég!







MÚLNAK AZ ÉVEK


Múlnak az évek, jönnek a gondok,
Talán ráncosabb már a homlok.
De úgy érzed, a lélek még fiatal, s bohó,
Az ember azonban nem lehet mindig mohó.
Változunk. Ahogy a nappal is éjbe vált egyszer,
Vagy ahogy a Föld megfordul ezerszer.
És hidd el, mégis ugyanazok maradunk legbelül,
A lélekben dúló vihar is egyszer elül.
De sebezhetőek vagyunk. Sérülékenyek és érzők,
Sokszor a velünk történteket is csak kívülről nézők.
Átélünk, túlélünk és megélünk dolgokat,
S közben kompromisszumokat kötünk, túl sokat.
És mégis élvezzük az ÉLETET, magát,
Megnyerjük a reménytelennek tűnő csatát.
Meggyőzzük azt, akiről azt hittük, nem lehet,
Az ember úgy érzi, többet már nem tehet.
Múlnak az évek, tűnnek a gondok,
Simábbnak tűnik már a homlok.
Ha barátaid, s szeretteid most veled vannak,
Megbocsáthatsz minden hibát magadnak!







NE ADD FEL!


Ha elromlik minden, mint megesik néha,
Ha utad csak hegyre föl vezet a célba,
Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol,
Nevetnél bár, de sóhajtozol,
Ha úgy érzed, a sok gond leterhel,
Pihenj, ha kell - de soha ne add fel.

Az élet furcsa dolgokra képes,
Ilyesmit párszor mindenki érez,
Számos hiba épp azért történik,
Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.
Ne add fel hát, ha lassan is haladsz,
A siker talán már csupán egy arasz.



A cél sokszor nem oly távoli,
Mint tétova ember balgán képzeli,
Sokszor a küzdő nem várja meg,
Hogy megnyerje a serleget,
És túl késő, mire belenyilall,
Hogy mily közel volt a diadal.

A siker a kudarcnak fordítottja -
Kétség fellegének ezüst árnyalatja -
És nem tudjuk, mily közel a siker,
Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el;
Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás -
Ha húz még az ág is, harcolj tovább!







NE HIGGY


Ne higgy annak ki rád nevet
Ki esküvel fogadja hogy szeret.
Még annak se ki könnyet ejt,
Mert ki könnyen sír könnyen felejt.
Ki szemedbe néz rád némán
s tisztán, az szeret téged igazán!







NEKED


Szemed festi kékre az eget,
kicsi szívem csak érted repes.
Gyógyír vagy számos sebemre,
Neked írtam eme versemet.

Gyönyörű hajad, mint illatos tulipán,
ragyogó szemed, akár a legszebb óceán.
Selymes ajkad, egy vörös rózsaszál,
mosolyodnál szebbet nem látott a világ.



Süt a nap, közeleg a május,
késő este állítok be fástul.
Feltámad a szél, szavakat súg,
Eltűnök, mire a nap felvirul.

Sosem voltam jó költő,
Mindig csak egy zsörtölődő.
Érted mégis bárhonnan kitörök,
Ezt épp a buszon körmölöm.

Régóta kínoz engem a magány,
De sorsom szerencsére rád talált
Nélküled nincs meg az a varázs,
nem tudom, szeretsz-e, ez itt a talány.







NEM TUDTÁL SZÍVBŐL...


"Nem tudtál szívből szeretni,
S most én megpróbállak feledni.
Szerettelek igazán, hogy mennyire, azt te nem tudhatod,
Elhoztad szívembe a felkelő napot, majd szerelmed alábbhagyott.
Még mindig szeretlek téged, de érzem
Soha nem fogsz úgy szeretni mint én téged.
Még fájnak az emlékek, és fáj a szív,
Üres a szó, mely téged hív.
Egy lány, egy érzés, lassan vége már,
Már nem várom hogy újra eljöjjön a nyár...
Meleg szellő cirógatja testem,
Hideg szél fúj a szívemben.
Együtt vagyunk, mégsem vagy velem,
Szerelmem irántad reménytelen.
Már nem várok és nem remélek semmit,
Nem futok olyan után ki mást hív.
Szeretném remélni hogy egyszer majd rámtalál
Kinél szerelmem ugyanolyan viszonzásra talál.
Veled vagyok, bár tudom reménytelen,
De nehezen tudom elképzelni nélküled az életem.
Szeretném hinni, hinni hogy változhatsz,
És szerelmünkre újból beköszönt a tavasz.
De most sem hívsz és nem nézel felém,
Számunkra már tényleg nincs több remény.
Most jöhetne hát a búcsú, nem lesz folytatás,
De naiv kis szívem még csodára vár.
Várom a hajnalt, és figyelem az eget,
Valahol lehet, hogy te is ugyanezt teszed..."










NYUGDÍJASHOZ


Elmúltak a munkaévek, lezárult egy korszak,
kerüld el a tétlenséget, mert unalmat hozhat!

Önmagaddal mit kezdhetnél, ezen töröd fejed,
hisz te már nyugdíjas lettél és senki se keres.

Gyorsan múljon ez a szünet, mi erőt vesz rajtad,
a nyugdíjas egyesület örül minden tagnak.

Azzal foglald el magadat, mit legjobban szeretsz,
a nyugdíjas társaiddal szorosan fogj kezet!

Életünk még lehet vidám, ezért tartsunk össze,
tudjuk, milyen zord a világ - együtt sokkal könnyebb.

Találkozzunk, szórakozzunk, oly rövid az élet,
hisz amíg sokat dolgoztunk, elmúltak az évek.

Szakíts időt önmagadra, mert megérdemled,
kérlek legyél aktív tagja az egyesületnek!

Gyermekeink útra keltek, ez itt egy új család,
mindenkit Isten éltessen s érezze jól magát!







RAJZOLJ


Rajzolj nekem egy házat, amiben én is legyek benne.
Ahogyan éppen az ágyamon, részegen fekve
Azt álmodom, ahogy éppen rajzolsz nekem egy házat.
Hogy bármilyen legyen a lelkem, belül mégse fázzak.

Rajzolj nekem egy házat, amilyet álmomban is láttam.
De akárhol kerestem, sehol se találtam.
Akárkinek meséltem, nem tudta lerajzolni.
Gondoltam tudni fogod, hogy mit szeretnék, hát neked fogok szólni.

Rajzolj nekem egy házat, és hagyd hogy éljek benne.
Kívülről úgy nézzen ki, ahogy én, mintha minden rendben lenne.
Rajzolj nekem egy házat, és hagyj benne haldokolni.
Csak ezt a pár vonalat a világodból hagyd nekem birtokolni.

Rajzolj nekem egy házat, amit sokan megcsodálnak,
de soha nem mer senki bejönni, már az ajtónál megállnak.
Mondjuk, igazuk van, az én házamba ne jöjjön be senki,
aki azt, ami igazán belül van, nem akarja ismerni.

Rajzolj nekem egy házat, pontosan amilyet akartam.
Aztán radírozd ki azonnal, hogyha majd meghaltam.
Hogyha a világon már semmiért nem lesz majd itt lenni,
ha a házba amit te rajzoltál, már te sem tudsz bejönni.










A SZEMEK


Felnézek rád és látom két csillogó szemed,
hozzád bújok és érzem hevesen dobogó szíved.
Minden perc egy örökké valóság veled,
ha forrón csókolsz és simogat kezed.
Mikor ölelésed csak engem vár,
mikor karod erősen magába zár.
Szívem csak egyet kíván,
veled lenni egy életen át!







SZERELMES VERS


Szívem dobog
Csak az boldog
Ezt én nem érzem
Csak remélem
Hogy megtalálom
Ki a párom
Aki nincsen
Hiszen a kincsem
A szerető szívem
De kit szeressen egyedül
Ha nincs itt legbelül
Csak üres hely
Számodra.







SZERETLEK


Szeretem a szemed,
Mely rám nézve felcsillan,
Szeretem az ajkad,
Mely ajkamhoz érve szívemet lángra lobbantja,
Szeretlek kedvesem
Tiszta szívemből,
S belehalnék ha kikéne tépni téged szerelmes szívemből!







TE LÉGY AZ ŐRZŐM...


"Te légy az őrzőm, Te légy a kincsem,
Te légy a csendem, szó ami nincsen.
Te légy a párom, álmodd az álmom,
Te vezess által az égi varázson.

Szóljon a hangod, törjed a csendem,
vesszen az éjjel szürke szívemben.
Csengjen az ének, járjad a táncod,
lelkembe oltva égjen a lángod. "







TESTED VONZÁSÁBAN...


Napfény tükrében tündöklik álmodozó arcom,
Hogyha két kezed simítása szelíden érinti.
S harmatcseppként fénylik lassan hulló könnyem,
Mikor testem tested vonzásában a vágyat megleli.
Csókod íze ajkamon rózsaillatot áraszt.
Tűzvörös szirmokban rejtesz, mikor szeretsz,
Mert minden vadon nőtt virág tündérkertté válik,
Mikor felparázslik szememben lángsugarú szemed.
Ha tehetném,
Felhőkben bújtatnálak, hogy senki meg ne lásson.
Hajam lótuszvirággal díszíteném egyedül csak neked,
S a világ kincsét is odaadom ezért a szerelemért,
Mert olyan, de olyan jó érzés megfogni a kezed.
Szeretsz? Ugye szeretsz?
Olyan áhítattal, ahogy én suttogom éjszakánként
Ezerszer is kimondva szívben fogant neved.
Féltve őrzött titkaimban majd belerejtelek.
S te maradsz utolsó lélekölelésem, mely benned
Éleszt lángot és benned lobbant tüzet.







TUDNÁD MENNYIRE...


Tudnád, mennyire hiányzol
mennyire vágyom,
finom érintésed ha nem vagy velem,
könny nélkül zokogok és addig,
míg meg nem érkezel,
csak várlak és egyre hagyom,
hogy komor csendjével átfonjon bánatom
s ha megjössz,
felélednek a vadvirágos vágyak
leperegnek szívemről,
a sötétszínű árnyak
melegíts fel csókjaiddal,
mikor dermedt lelkem sóvárog utánad,
s madárszárnyként rebben
fogd meg kezedben reszkető tenyerem
hadd simuljak hozzád,
egyetlen menedékem.







ÚGY SZERETNÉLEK...




Úgy szeretnélek, oly boldoggá tenni,
S minél több időt temelletted lenni!
Mert ha te boldog vagy, még boldogabb vagyok,
Temelletted én, az is maradok!

Jó veled ezt én nem tagadom,
De miért kéne tagadni? Nem is akarom!
Szívem lángra gyúl, lángja magasra tör,
Melletted a bánat többé nem gyötör!

Szeretlek én téged, mint még senki mást,
Karod átölel, mint egy védő palást.
S ha te boldog vagy, még boldogabb vagyok,
S melletted én az is maradok!










 
 
0 komment , kategória:  Ismeretlen szerzők  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2021.08 2021. Szeptember 2021.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 320 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1174
  • e Hét: 9411
  • e Hónap: 36034
  • e Év: 173406
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.