|
 2/36 oldal 
|
Bejegyzések száma: 353
|
|
|
|
|
|
2007-08-31 21:10:05, péntek
|
| |
| |
Semjén Zsolt szerint veszélyben van a demokrácia
Semjén szerint a kormány eltüntette az állami vagyont
Népszava Online 2007.08.31. | 18:32:50
Ma Magyarországon több szempontból is veszélyben van a demokrácia - jelentette ki Semjén Zsolt Szegeden. "Álmunkban nem gondoltuk tizenöt-tizenhét évvel ezelőtt, hogy egy jogállamban az embereket jogfosztani lehet és ki lehet fosztani, most pedig pontosan ez történt" - mondta a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a "kékcédulás választás" 60. évfordulóján tartott megemlékezés előtt tartott tájékoztatón.
Semjén Zsolt szerint az emberek jogfosztása például "a tavaly október 23-i rendőrterror idején" történt és napjainkban is zajlik. A Gyurcsány-kormány idején az államadóság akkorára nőtt, hogy minden állampolgárnak másfél millió forint adóssága van. Eltüntették az állami vagyont, és már privatizálni akarják a regionális vízműveket is, ami az ország vízkészletének 40 százalékát jelenti - közölte a politikus.
A kereszténydemokrata képviselő azt mondta, az is a "demokrácia felszámolása", hogy a kormány mindenfajta társadalmi konszenzus és felhatalmazás nélkül a szüleink, nagyszüleink munkájával létrehozott társadalombiztosítást üzleti alapokra kívánja helyezni, a külföldi biztosítók beengedésével. A pártelnök úgy vélte, nincs közvetlen analógia az 1947-es és a jelenlegi állapotok között, de bizonyos hasonlóságok felfedezhetőek.
Történelmi tény, hogy 1947-ben a fasiszta veszélyre hivatkozva számolták fel a demokráciát, az antifasiszta jobboldali erőket Magyarországon, és a Barankovics-pártot is azzal szorították ki a politikából, hogy szélsőjobbnak bélyegezték őket - fejtegette Semjén Zsolt. A KDNP vezetője szerint az áthallás a mai eseményekkel az lehet: a kormány tragikus teljesítményéről akarja a figyelmet elterelni azzal, hogy a Magyar Gárda kérdését erőlteti a középpontba, "messze a tényleges súlyát meghaladó módon".
MTI
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-31 21:00:11, péntek
|
| |
| |
Hiller a tanévnyitón: nyolcezer tanárt bocsátanak el
2007. augusztus 31. 17:32 MNO
Több mint 8 ezer pedagógust bocsátanak el az új tanévben - árulta el az adatokat Hiller István oktatási és kultúrális miniszter az ünnepélyes tanévnyitón Nyíregyházán. A miniszter ugyanakkor ünnepi beszédében szükségszerűnek nevezte az elbocsátásokat és intézménybezárásokat.
Előzetes adatok szerint 8 223 pedagógus kerül ki a munkaerőpiacra - mondta el újságíróknak Hiller István oktatási és kultúrális miniszter pénteken Nyíregyházán, az országos tanévnyitó ünnepségen. Állítása szerint az eddigi tapasztalatok szerint közülük 30 százaléknyian már a közszférában találtak vagy várhatóan rokon szakmában találnak állást.
A tárcavezető elmondta, hogy az előzetes adatok szerint mintegy 6 ezer pedagógusnak kell új munkahelyet találni. Közölte: e célra uniós források bevonásával összesen 16 milliárd forint áll rendelkezésre különböző programok formájában. A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy az intézmények átszervezéseiről az új tanév első hetének közepére várhatóak adatok.
Hiller az oktatás fejlesztéséről beszélt
A pedagógus-elbocsátásokról nyilatkozó Hiller ugyanakkor a modern magyar közoktatás alapjainak megteremtéséről beszélt az országos tanévnyitó ünnepségen. A tanévnyitó mindig új kezdet is egyben - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: az idei még inkább az. A közoktatás egészében új szakasz kezdődik - mondta -, s az ennek érdekében meghozott döntéseket a miniszter szükségszerűnek nevezte.
Hiller István szerint az oktatás nem felelős a társadalom összes hibájáért, de ha jól működik, akkor orvosolhatja az igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket. A miniszter a magyar pedagógusok többségét kiválóan felkészült szakembereknek nevezte, s folyamatos továbbképzésre, ismereteik megújítására biztatta őket.
(MTI)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-31 20:58:37, péntek
|
| |
| |
Járai: "Ilyen bandával soha nem fogunk felzárkózni"
2007-08-31 18:08 hírTV
Éles kritikát fogalmazott meg Járai Zsigmond és Kupa Mihály a második Gyurcsány-kormány reformintézkedései kapcsán, amelyeket a kabinet részéről Draskovics Tibor igyekezett védelmébe venni egy pénteki szakmai konferencián. Járai kétségét fejezte ki, hogy a jelenlegi politikai vezetéssel felzárkózik az ország az EU-hoz.
A gazdaság lassulása jórészt a végrehajtott, jelentős makrogazdasági kiigazító lépésekkel magyarázható, konkrétan az állam által támasztott kereslet (magas bázishoz viszonyított) apadásával, valamint az állami intézmények teljesítményének csökkenésével - fogalmazott Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG European Center konferenciáján.
Hozzátette: a kisebb költségvetési kiadások okán felszínre kerülnek korábban rejtett szerkezeti problémák is. A volt pénzügyminiszter szerint az intézkedések nyomán az ország végre elindulhat kifelé a hullámvölgyből.
Járai: "Ilyen bandával soha nem fogunk felzárkózni"
Járai Zsigmond, volt jegybankelnök szerint a lassulás nagyrészt a rossz reformokkal, alapvetően a rossz kormányzással magyarázható. Nem kellett volna hat éve elrontani, most nem kellenének reformok sem - mondta. "A politikusok jelentős hányada nagy teljesítményt mutat fel a ripacskodás terén (...) ilyen bandával soha nem fogunk felzárkózni" - fogalmazott.
Az egykori MNB-elnök szerint miközben a kormány nem csökkentette a kiadásokat, az adókat emelte, a bürokrácia pedig tovább nőtt. A kerekasztal-beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a korrupció megfékezésére, a kiadásokat pedig nem az egészségügyben és az oktatásban, hanem a közigazgatásban kell csökkenteni, ráadásul az előbbi területekre inkább többet kellene költeni. Hozzátette: túl sokan vesznek fel jogtalanul szociális ellátást és túl sokat is lopnak el belőlük, különböző szinteken.
Kupa: Fejreállt az agrárium
Kupa Mihály, az Antall-kormány volt pénzügyminisztere szerint a jelenleginél jóval több pénzt kellene fordítania az országnak a kutatás-fejlesztésre, hogy a versenyképességünk szinten maradjon vagy javuljon. Megítélése szerint "túl jól sikerült" a kiigazítás, drasztikus lépések történtek, amelyek jelentős mértékben "megvágták a lakosságot, a vállalkozókat". Kupa Mihály kiemelte: az agrárium gyakorlatilag "fejre állt", és jövőre is nagyon nehéz helyzetben lesz.
Stumpf: az állam leépítése a probléma
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere szerint napjainkban nemhogy le kellene építeni az állami szerepvállalást, hanem éppen egy intelligens, erős államra van szükség. A volt miniszter aláhúzta: az állam leépítése, a közszolgáltatások feltétlen alárendelése a piaci logikának nem a megoldást jelenti napjainkban, hanem ellenkezőleg, éppen magát a problémát.
Stumpf szerint a jövőben meg kell erősíteni az állam szerepvállalását, a jó kormányzást, és nem az a cél, hogy az állam a gazdasági csoportok "érdekhálójában" maradjon. Stumpf István úgy vélte, a jelenlegi gondok igénylik az aktív és erős államot. Véleménye szerint erősíteni kell a magyar cégek versenyképességét, a hazai munkaerőpiac befogadóképességét növelni kell, és olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely a magyar vállalkozások tőkefelhalmozó képességét, szerepét erősíti.
(napi.hu, vg.hu)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-30 20:15:56, csütörtök
|
| |
| |
Feljelentés a Veres-fiúk zsarolási botrányával kapcsolatban
(Cs.Zs.) 2007-08-30 15:00:49
Feljelentés érkezett a nyírbátori rendőrkapitánysághoz a Veres-fiúk zsarolási botrányával kapcsolatban. A megyei kapitányság szóvivője nem árult el részleteket a Magyar Nemzet újságírójának, csak annyit mondott, hogy három napon belül eldöntik, indul-e nyomozás vagy sem.
Tegnap egyébként több mint 100-an tüntettek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban Veres János szűkebb pátriájában a pénzügyminiszter ellen, amiért fiai 300 ezer forintot követeltek egy nyári fesztivál szervezőjeként egy büféstől. Pedig a vállalkozó bérleti szerződése értelmében minden extra ellenszolgáltatás nélkül nyitva tarthatott volna a rendezvény idején.
(hirtv.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-30 20:13:33, csütörtök
|
| |
| |
Medián: jelentősen csökkent a magyarok félelme a szélsőséges csoportoktól
(Cs.Zs.) 2007-08-30 13:48:43
A Medián elemzése szerint a 11 évvel ezelőttihez képest jelentősen csökkent a lakosság félelme a nyilas, antiszemita nézeteket hirdető szélsőséges csoportoktól.
A HVG hetilap megbízásából augusztus végén készült felmérés adatait egy 1996-os adatfelvétel eredményeivel összevetve kiderült: míg ezeket a csoportokat akkor a lakosság 70 százaléka tartotta veszélyesnek, addig mára ez az arány 50 százalékra csökkent.
A mostani válaszadók között nőtt azok száma, akik szerint a szélsőséges csoportok azért nem veszélyesek, mert valódi problémára hívják fel a figyelmet.
A Magyar Gárda létrejöttét a többség veszélyesnek tartja, a jelenség minden ötödik válaszadóban személyes félelmet is kelt, a megkérdezettek 13 százaléka azonban kifejezetten rokonszenvez a csoporttal.
A Fidesznek a felmérésben résztvevők 60 százaléka szerint el kellene határolódnia a gárdától, minden második válaszadó ezt várja a köztársasági elnöktől is.
Negyvenegy százalék viszont úgy véli: az ügynek nincs akkora jelentősége, hogy Sólyom Lászlónak meg kellene szólalnia.
(inforadio.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-30 20:08:28, csütörtök
|
| |
| |
Aki felvételét kérte a Magyar Gárdába
2007. augusztus 30. 18:20
Magyar Nemzet
Reiner Péter - ahogy mondja - egész életét a nemzet felemelkedésére tette föl. Több száz erdélyi út áll mögötte, a Ceausescu-diktatúra idején a romániai ellenzékkel tartott fent szoros kapcsolatot, az MDF alapításában is részt vett. Származása szerint zsidó, a magyar nemzet tagjának tartja magát. Lakásában minden bútor, kerámia Székelyföldet idézi, kertjének dísze a Hargitáról csemeteként hozott, ma már háromméteres ezüstfenyő. Szerinte nem engedhető meg, hogy egy gyalázatos történelmi időszak miatt bárki megtagadja az Árpád-ház szimbólumát. Azt vallja: a zsidóságnak szembe kell néznie azzal, hogy egyes tagjai milyen módon segítették a gyilkos kommunista diktatúra működését. Reiner Péter felvételét kérte a Magyar Gárdába. Arról kérdeztük: miért?
Semmit, ami ma történik a politikában, a közéletben, az emberek lelkében, nem lehet anélkül megérteni, hogy ne látnánk át, mi történt tavaly október 23-án - kezdte a választ Reiner Péter. - Amikor először ütött a rendőr, azt kiabáltam: fiúk, 62 év után újra zsidót vertek az utcán?! A rendőr, vagy bárki is volt az, várt egy pillanatot, és a kétségbeesett kérdésem után újra rám vágott egy óriásit a tonfával. Ütött még egyet azért, mert zsidó vagyok.
- Ön ott volt a Magyar Gárda várbéli fogadalomtételénél. Mint zsidó származású magyar állampolgár, miért nem az antifasiszták demonstrációján vett részt?
- A Magyar Gárda több alapítójával is igen jó személyes viszonyban vagyok. Amit egyelőre tudni lehet a gárdáról, az nekem nagyon szimpatikus. A nemzeti hagyományok ápolása, a magyar nemzeti önazonosság hirdetése most mindennél fontosabb. Jelenleg ugyanis pontosan az folyik az országban, hogy a hatalom ezeket a pilléreket rombolja le.
- A gárdisták Árpád-sávot viselnek. Önnek mint jelent ez? Mostanában a zsidók közül a sokan, antifasiszták, magukat baloldalinak nevezők náciveszélyt, kirekesztést, antiszemitizmust látnak ebben a szimbólumban.
- Az Árpád-sáv a magyar nemzethez való tartozás egyik legősibb jelképe. Én egész életemben ezért a nemzetért éltem. Az Árpád-ház jele pedig mindazt kifejezi, amit az életem céljának tartok. Az, hogy kiforgatják az Árpád-ház jelképének jelentését, nem azok felelőssége, akik nemzetben gondolkoznak. Az Árpád-házi szimbólumot egy gyilkos rendszer egy történelmi pillanatig kisajátította. De a becsülete megmaradt, vagy ha nem, akkor azt újra vissza kell adni, büszkének kell lenni rá. Nem engedhetjük meg, hogy elvegyék tőlünk. Sem a náci-fasiszták, sem a velük riogatók. A magyar nemzet nem egyetlen népből áll. És a magyar nemzet nem egyetlen országban él. Most éppen hétben. Én már nem hiszek a jobboldali-baloldali, konzervatív-liberális felosztásban. Egy dolog érdekel: valaki vagy elkötelezett a nemzete iránt, vagy nemzetellenes.
- A zsidók is szétszórtan élnek a világban, és nekik is van egy anyaországuk, Izrael. Az ön származása alapján nem volna meglepő, sőt talán sok szempontból az volna a természetes, ha Izraelről mondta volna el az előbbi néhány mondatot.
- Nekem Izrael nem a hazám. Nekem Magyarország, a Kárpát-medence a hazám. Azok közül, akik manapság nagyon szeretnek Izrael-barátként feltűnni, sokan köpönyegforgatók. A szovjet diktatúrában a hangadó zsidók jó része a hivatalos retorikát követte: Amerika az ellenségünk, Amerikának barátja Izrael, az ellenségem barátja pedig nekem is ellenségem, tehát Izrael ellenség. Akik ebbe a sorba évtizedekig beálltak, most meg Izrael-pártiak, azok hogyan lehetnek hitelesek akár a magyarok, akár a zsidók előtt?
- Nyilván túl kellett élni. Az a nép ezt megtanulhatta már.
- Megtanult mást is. A szentimrevárosi rabbi, aki nagyon jó barátom volt, mesélte, hogy amikor Auschwitz és a szovjet haláltáborok után Recskre került 1950-ben, ávós- egyenruhában lévő zsidó suhancok kegyetlenkedtek vele. Az arcába vizeltek, és azt üvöltözték: na, hiszel-e az Istenben? Hol van most az Istened? Mi ebből a tanulság? Az, hogy a zsidóságnak magának is szembe kell néznie azzal: a soraikban lévők közül ki támogatta a diktatúrát, az elnyomást, a bűnt. Tisztázni kell, hogy a zsidóságnak mi a viszonya a diktatúrához vagy azokhoz, akik közülünk részt vettek a működtetésében. Az én apám megjárta a náci haláltábort, anyám ,,csak" a gettó foglya volt. A kommunizmusban is szisztematikusan rombolták a zsidó közösséget, identitást. Számomra a két rendszer, a náci és a kommunista ugyanaz. Öl és pusztít. Magyarként is, zsidóként is ezt mondom.
- Visszatérve a Magyar Gárdára: mennyire érez antiszemitizmust az egyesület tagjai között?
- Mondtam már, ismerem a vezetőik, alapítóik egy részét; Vona Gábort is, Murányi Leventét is. Ő 1956-ban a Corvin köz egyik alakulatában harcolt, a parancsnoka Renner Péter volt. Rennert később halálra ítélték, és kivégezték. Ő egyébként zsidó volt, és Murányi Levente barátom, aki, ugye, most a gárda egyik alapítója, a mai napig könnyes szemmel emlékszik Renner Péterre. Abban a gárdában, ahol az egyik alapító a zsidó származású egykori parancsnokára könnyes szemmel gondol, ki bántana engem azért, mert én is zsidó vagyok? Nem titok a zsidóságom, vállalom származásomat. Olyannyira nem érzem magam hátrányban emiatt, hogy kértem a felvételemet is a gárdába. Remélem, a korom nem akadályozza meg, hogy felvegyenek.
- És a magyarországi, ha úgy tetszik, gárdán kívüli antiszemitizmusról mit gondol?
- Antiszemitizmus mindenhol van. Nem is ez a lényeges. A lényeges az, hogy most folyik az ország kirablása. Ehhez leginkább arra van szükség, hogy maga a folyamat rejtve maradjon. Ilyenkor mindig kell valami, amivel a hatalommal szemben állókat meg lehet bélyegezni. Erre a legjobb dolog az antiszemitizmus vádját elővenni. Ha az antiszemitizmus növekszik, akkor az csak egy gerjesztett folyamat eredménye lehet, a hatalom érdeke.
- A Magyar Gárda félkatonai jellegével is tele van a sajtó. Ön, aki közel áll hozzájuk, hogyan látja ezt?
- A gárda célja újraéleszteni a magyar szellemet. Ez a fő küldetése. Három szellemi elődje van, mint ahogyan azt Vona Gábor elmondta. Egyrészt a lakiteleki gondolat, amelyet a párttá formálódó MDF a politikai csatározások során maga alá gyűrt. Aztán a Csurka-féle Magyar Út Körök, ezt a MIÉP mint pártpolitikai szereplő gyűrte maga alá. Végül pedig a polgári körök, amely valódi mozgalom lehetett volna, de az meg a Fidesz pártpolitikájának vált foglyává. Ezeket a hibákat nem szabad elkövetnie a gárdának. Ami meg a militáns jelleget illeti: Magyarországon ma félmillió ember van fegyverben, különböző őrző-védő cégek, tulajdonképpen magánhadseregek kötelékében. Ezek a cégek néhány, zömmel zsidó irányítású érdekkör kezében összpontosulnak. A Magyar Gárdától kellene félni? Ez teljesen abszurd. A gárda más céllal jött létre. Olyan céllal, amely több zsidó barátom tetszését is elnyerte, és be is kívánnak lépni a szervezetbe.
- Beszélt október 23-ról. Sokan voltunk ott, sokan láttuk, hogy mi történik, és sokan tapasztaltuk azt is, hogy a hatalom hogyan próbálja meg később eltussolni a történteket. Mire számít, idén mit ünneplünk? 1956. ötvenegyedik, vagy 2006. első évfordulóját?
- Én szeretném megtenni azt, amit a hatalom tavaly nem engedett meg. Szeretnék koszorúzni a Kossuth téren, szeretnék méltósággal, ott és akkor, azzal és úgy ünnepelni, ahogy az az én szívem szerint való. Szeretném megünnepelni mindazt, amit tavaly nem lehetett. Az ötvenedik évfordulót.
Bodacz Balázs
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-30 20:01:56, csütörtök
|
| |
| |
Orbán-féle ráncfelvarrás: az elhatárolódás nem úgy volt...
2007-08-30 19:11 Barikád.hu
A Fidesz elnöke feltehetőleg a párt soraiban és szimpatizánsai körében megindult rosszal hatására magyarázkodni kezdet, melyet Pokorni Zoltán elnökségi megbeszélés után tartott sajtótájékoztató keretében elhangzott Gárdától való elhatárolódása váltott ki. Orbán a kormány távozását látja a helyzet kulcsaként.
A volt kormányfő egy újságírói kérdésre reagálva a következőképp próbált semmitmondó magyarázatot adni a Fidesz és a Jobbik Magyarországért Mozgalom által életre hívott Magyar Gárda közötti elhatárolódásról: ,,igen, ez egy rossz kifejezés, öntől is el vagyok határolódva, meg öntől is, mint látja. Ugyanis ön ön, én meg én vagyok. A Magyar Gárda az, mi meg itt vagyunk."
Orbán Viktor a második Gyurcsány-kormány lemondását tartja a stabilitás megtalálásának módjára, de arra hogy ennek érdekében milyen lépéseket hajlandó tenni, már nem tért ki.
barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-30 20:00:14, csütörtök
|
| |
| |
Polgárháborúra játszanak a sajtóbérencek: A Gárda avatása a kozmopolita média tükrében
2007-08-30 10:08 Barikád.hu
"Hit a magyarságban, erő a magyarságból és akarat a magyarságért." (Vona Gábor)"Hit a magyarságban, erő a magyarságból és akarat a magyarságért." (Vona Gábor)Több, mint három hete folyik, és még jó ideig tartani fog a Magyar Gárda körüli hisztérikus, gátlástalan és minden sajtóetikát nélkülöző médiakampány. Nézzük, mit csúsztattak és hazudtak össze a jó pénzért még a saját édesanyjukat is eladni képes szerkesztők és ,,újságírók", a Gárda - legnagyobb rendben, tisztességesen példás fegyelemmel és kitűnő hangulatban lezajlott - avatóünnepsége után. Ám előbb pár sorban hadd tájékoztassam az erről kevésbé értesült olvasókat arról, hogyan is viselkedtek az avatáson a sajtó munkatársai, annak ellenére (vagy tán épp azért?), hogy mi, rendezők mindenben támogattuk és segítettük a munkájukat. (Hogy ez mennyire természetes vagy sem, arról például a Magyar Nemzet vagy a Hír TV és egyéb jobboldali orgánumok munkatársai tudnának mesélni, akiket lapjuk, tévéjük ideológiai-politikai hovatartozásuk miatt be sem engedtek pl. Horn Gyula szülinapi bulijára a pluralizmus legjelesebb számonkérői).
A Magyar Gárda avatásán ilyenről szó sem volt, annak ellenére, hogy tudta mindenki, miket hazudtak össze az elmúlt hetekben a Gárdáról és az avatóünnepségről, minden hazai és külföldi médium munkatársa a helyszínen megkaphatta a sajtóakkreditációt és a helyet, amelyet mi biztosítottunk a megfelelő munkakörülményekhez.
A derék újságírók és fotósok jelentős része - pl. Csuka Tamás református lelkésszel és a többi szereplővel ellentétben- minden irányból átlépte az egyértelműen látható elválasztó szalagot (ezzel a mindenki által használt bejáratot megkerülték, lealacsonyító és kényelmetlen lett volna sorba állni, gondolom), ennek ellenére mindegyiküket utolérték a rendezők és az akkreditációs munkatárs felé irányították. Hanem amikor gyülekezni kezdtek a délután szereplői: ,,a tisztelt kollegák" a minél jobb fotó reményében egymás lábát taposva lépték át az elválasztó szalagokat és rúgták fel a sajtóetikát (és munkatársaimat).
Immár 8 éve gyakorló újságíróként (ebből másfél év a bulvársajtóban) tudom, mit illik és mit nem. És azt is, hogy mit tilos. A mi rendezvényünkön - ezt többször egyértelműen hangsúlyoztuk - az elválasztó szalagot tilos volt átlépni. Igen, jól látható szalagok voltak, mivel - kenyéradó gazdáikkal ellentétben - sem pénzünk, sem időnk, sem kedvünk nem volt kordonokat építeni, ehelyett szalaggal és szép szóval jeleztük, melyek azok a területek, amelyeket kizárólag a Gárdaavatás résztvevőinek tartunk fenn. A sajtósok többsége nem akart erről tudomást venni. Az egyik brit operatőr például a gárdisták vonulása előtt alig fél perccel lazán átlépte az elválasztó szalagot és az út közepéről kezdett filmezni, guggolva. Kétszer, angolul hangosan felszólítottam, hogy menjen a szalagon kívülre (rám se bagózott). Utána a karjánál fogva az elválasztó műanyag mögé kísértem, ami ellen a filigrán vörös hajú ,,Don't touch me...!" ordibálásokkal igyekezett tiltakozni. (Megjegyzem: az Origo munkatársa ezt úgy írta meg később, hogy angoltudásunk híján mi, szervezők rángattuk és lökdöstük a külföldi tévéseket, ami ordas hazugság). Egy hasonló jelenet a gárdisták avatása közben is történt: egy pökhendi, a gárdisták soraiban sasszézó fotóst kétszer is felszólítottunk a helyes viselkedésre, majd elkértem sajtóigazolványát és akkreditációját, amit visszautasított, végül aztán jobb belátásra tért. A Blikk fotósához, Gy. Balázs Bélához hasonlóan, aki nyilván kormányrendezvényeken és Forma-1-es versenyeken is rendre beugrik a kordon mögé vagy a Box utcába, valamint nyilván hasonlóan nyegle hangnemben beszél a Forma-1-es rendezőkkel és a kormányőrökkel, In-Kalosokkal is, ha számon kérik rajta, mit keres ott, ahol semmi helye.
Krúdy, Mikszáth, vagy Márai, a valódi újságírás egykori nagyjai elborzadnának, ha látnák micsoda pénzéhes, gátlástalan és hazug senkiháziak nevezik manapság magukat újságírónak, vagy épp ,,fotóriporternek".
A sajtóetika - hogy nagyon árnyaltan fogalmazzak - megkerülésében egykori lapom, a Blikk járt az élen az elmúlt hetekben és a Gárda avatása utáni cikknek nevezett förmedvényeiben is. ,,Náciveszély!" - harsogta a legolvasottabb napilap címlapja alig két hete. Apró szépséghiba -ami Blikkéknél már megszokott - hogy majd' két hetet elkéstek. Ugyanis a Magyar Demokrata a nácis címlap előtt kb. két héttel készített nagyinterjút Vona Gáborral, aki mindent elmondott a Gárdáról. Még a Bors is hamarabb kapcsolt annak idején és viszonylag korrekt, ,,Für Lajos avatja az árnyékhadsereget?" című írásban számolt be a Gárda előkészületeiről. Ellenben a tavaly szeptember óta egyértelműen a kormány szócsöveként működő Blikk nem átallott szkinhedekkel, SS-legényekkel és Október 23-i barikádokkal illusztrálni Magyar Gárdás anyagát, ahol az írott részben gondosan összemossák a Gárdát az SS-szel, a Vér és becsülettel, valamint valóban neonyilas tartalmú internetes portálokkal. Sőt, a Blikk ugyanezt a vonalat viszi a Gárdával kapcsolatban a mai napig is.
Az avatás után például (a többi neoliberális laphoz hasonlóan) az egyházak részvételének számonkérésére helyezték a hangsúlyt, mivel az általuk oly' nagyon várt balhéra esélyt sem adott a fegyelmezetten, mégis felszabadultan ünneplő tömeg. A tavaly szeptemberig politikailag viszonylag kiegyensúlyozott bulvárlap irányváltása érthető: nagyon sok egyszerű, tanulatlan, tudatlan, alapvető műveltséggel sem rendelkező, a közélet iránt csak bulvárszinten érdeklődő, szavazni nem járó, nem mellesleg fásultan apolitikus ember olvassa, akiket eddig maximum a pénztárcája vékonyodása érdekelt, a ,,náciveszély" kevésbé. Most két Kelemen Anna - és három Győzike-balhé között Blikkék elkezdték beadagolni nekik a ,,weimarizálódást", hátha ez jobban leköti, mint a jövő évi nyugdíjcsökkenése, netán jól felheccelve kedvet is kap Gárdista szomszédjának a kutyáját megmérgezni, vagy magát a szomszédot arcon lőni gázpisztollyal. Amit a Blikk művelt és művel, bizony bőven kimeríti a közösség elleni izgatás fogalmát. A rágalmazás, hitelrontás és becsületsértés mellett.
Az ,,ellenlap", a Bors (egykor Színes Bulvár Lap) mint említettem, a Blikknél legalábbis végig korrektebbül tájékoztatott a Gárdáról, érvényes ez az avatás utáni cikkekre is. Vasárnapi számukban (,,Tüntetéssel alakult a Gárda" címmel) röviden számolnak be az eseményekről. Ugyanakkor az írás zárómondati így szólnak: ,,A demonstrációt a hivatalos program előtt kisebb incidens zavarta meg. A tavaly októberi zavargásokban megismert Tomcat a helyszíntől (t.i.- a TGM-féle tüntetéstől- H.Á.) nem messze nyilatkozott a televízióknak. A szervezők távozásra szólították fel." Nos, a lakonikus tudósításból mindössze a lincshangulat, a csoportosan elkövetett garázdaság, rongálás és a sajtó bántalmazása maradt ki, no és annak a kihangsúlyozása, hogy az ,,antifasiszta békedemonstráció" (az előbb említettek miatt, de ne feledjük a TGM-féle szónokok gyalázkodásait és uszítását se) egyáltalán nem békés megmozdulás volt. A Bors fotósa lekapta a ,,Szabadság" feliratú tábla előtt mosolygó, legújabban már a hamis tanúzás és hatóság félrevezetése gyanújába keveredett Kármán Irén újságírónőt is. Róla csak annyit: amikor bombaként robbant a hír, hogy oknyomozása miatt elverték (azóta kiderült: ez valószínűtlen.), az egész nemzeti, jobboldali sajtó annak ellenére egy emberként állt ki mellette, hogy tudható volt újliberális sajtó- és politikai kötődése. Most - nyilván merő véletlenségből - ,,elfelejtett" szót emelni inzultált kolleganője, a Magyar Nemzetes Szarka Ágota védelmében.
A hirszerzo.hu hozta a szokott formáját, nácikról és nyilasokról szólt minden soruk. Az index.hu és az origo.hu (főleg az előbbi) ,,élcelődő, ironikus, fiatalos", valójában legtöbbször sem Istent, sem embert nem tisztelő gyomorforgatóan gusztustalan stílusát ezúttal kevésbé tudta kamatoztatni. Az index például mindössze egy szófordulatot, a két idióta bohócruhás provokátor (akik csak a tévében szerepelhettek, a tömegig el sem jutottak, juthattak) megjelenését próbálta összemosni a Gárdával. Erőltetett volt. Jó szokásuk a nemzeti rendezvények videózása és a tömeg tagjainak meginterjúvolása. Legtöbbször persze nagyítóval keresik az alkoholistákat, a sipítozó öregasszonyokat, az elmebetegeket és a feltűnési mániás hangoskodókat, később úgy beállítva őket, mintha a jobboldal reprezentatív közönsége lennének. Most nem sikerült, pedig biztos nagyon erőlködtek Uj Péter fiai-lányai. Bizony jobban is összeszedhetné magát a két kis kamerás index-kolléga!
A döntően nyugdíjas pártkatonák, munkásőrök és bősz cionisták által olvasott Népszava Wittner Mária fellépéséről faggatja körkérdésben az elfogulatlan politológus-triót: Vasali Zoltánt, Ágh Attilát és Fekete Sándort. ,,A gárda avatásán nem lehet magánemberként részt venni" - osztja az észt a kriptokommunista Ágh Attila. A címlapfotó (tisztelgő gárdistát ábrázol) képaláírása: "A félkatonai szervezet Árpádsávval ,,díszített" egyenruhája erősen emlékeztet az egykori nyilasok, illetve a nácik viseletére". A második és harmadik oldalon német nácikról is cikkeznek (természetesen hatalmas fotóval illusztrálva), az antifasiszta tüntetésen történtekről pedig nem tesznek említést. A keddi számban Szendrei Lőrinc publicistájuk által már kicsit messzebbre megy a kis példányszámú kormány-napilap: a beteges küllemű betűvető ,,gyilkosok óvodájának" nevezi a Gárdát és közönségét, akik Fü(hrer)t kaptak. ,,A Turuljugend elindult. Van már Führere is. Most már azért imádkozzunk, ne jusson eszébe senkinek, hogy volt egyszer egy kristályéjszaka is" - zárja sorait a - bárkivel lefogadom - ateista és életében még egyetlen imát el nem mormoló magyargyűlölő, Szendrei Lőrinc, aki rövid írásában felveti a Magyar Gárda és a Jobbik betiltásának a lehetőségét is.
A Népszabadság hangneme is hasonló, ám ők legalább vették a fáradságot és apró írásban bemutatták a Gárda jelképét, Szent Imre herceg pajzsát.
Összegezném a szennyáradatot. Amellett, hogy a gyűlölködő kozmopoliták a polgárháborús hangulat szítása érdekében csatasorba állították az összes régi motorost (TGM, ATV Sajtóklub, Várkonyi Tibor, stb.) bevonták a kevésbé tájékozott, ideológiával nemigen foglalkozó és apolitikus ,,dolgozó nép" által fogyasztott bulvársajtót is, nem csekély ideológiai töltetet megkövetelve az alacsony színvonalú lapok és tévék ,,zsurnalisztáitól". Abban a világban, jelenlegi magyar miliőben akarják lenyomni az egyszerű emberek torkán a ,,Náciveszélyt", az ,,új Holokauszt veszélyét", a ,,Szélsőjobboldali térnyerést", ahol nemhogy náci vagy nyilas veszély nincs se a médiában, se a közbeszédben, de még csak csíráról, vagy lehetőségekről sem beszélhetünk, ha már eleve csekélyek a nemzeti oldal, a jobboldal ideológiájának megjelenési lehetőségei. Ugyanis a kereskedelmi rádiókból nem Kárpátia vagy a Kormorán együttes szól, hanem például a bűnözést és a kábítószer-fogyasztást népszerűsítő Dopeman és társai, ahol a fiatal nők példaképe nem a családanya, hanem a ribanc. A kereskedelmi tévében az ,,ország kvízmestere" az SZDSZ-es Vágó István; a kereskedelmi hírlapokban a magyarországi zsidóság reneszánszáról cikkeznek, egy magyar hazában, ahol a téren zavartalanul demonstrálhatnak az ,,antifasiszták" és ahol a TGM- és Kende Péter-féle gyűlölettől eltorzult arcú ingyenélők is szabadon uszíthatják a feltüzelt ,,antifasiszta" időseket halottakat ábrázoló transzparensekkel egy békés ünnepség résztvevői, önnön polgártársaik ellen. Akik - TGM és Kende kenyéradó gazdáikkal ellentétben - nem rombolni és rabolni szeretnék ezt az országot, hanem végre gyarapítani és építeni.
Horváth Ádám, újságíró
A Magyar Gárda szervezője
(barikád.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-30 19:54:42, csütörtök
|
| |
| |
Törik a sztrájkot
A kongresszus röhögött. Először vidáman, mert azt hitték, a magyar képviselő viccel, aztán erőltetetten, mert viccnek ez azért elég rossz lett volna, végül pedig keserűen, mert rájöttek, hogy komolyan beszél a Pestről érkezett "szaki". Mindez egy nemzetközi szakszervezeti tanácskozáson történt még az év elején, Németország nyugati felében. Bőven Őszöd és a megszorító csomag meghirdetése után jártunk. A meghatározó magyarországi szakszervezet képviselője felszólalásában a munkabéke hazai előnyeit ecsetelte. A legjobban állítólag egy nálunk is érdekelt multi meghívott vezetője nevetett; igaz, ő végig és önfeledten.
Munkabéke Magyarországon. Vécéből kiparancsolt pénztárosnő a Tescónál, világos, mit tekereg munkaidőben a magánügyei után. Utcára tett szakszervezeti vezető a Suzukinál, jogos, szervezkedett, nem munkahelyen az ilyen embernek a helye. Több száz embert alkalmazó cégeknél nincs kollektív szerződés. Na és? Egyenként biztosan jobban alkudnak meg. Munkavédelmi ruha, ugyan kérem, nem a svéd szocializmusban vagyunk. Szakszervezeti stop a Hankooknál, a munkások berendelése augusztus 20-án? Mindent mégsem lehet megoldani, ráadásul ne feledjük az elmúlt másfél évtized magyar szakszervezeti diadalát: december 24-én délután nem kell dolgozni.
Ne legyünk igazságtalanok. Magyarországon egy éve a szakszervezeti vezetők együtt vonultak a Fehér Ház elé sárga lapot mutatni a kormánynak. Többségükben az idén is utcára mentek - május elsején a Ligetig sétálni. A Gyurcsány-csomag azóta bővül és dübörög, a piros lap azonban máig késik.
Sárga lap - sárga szakszervezet? Nehezen elvethető kép, főleg annak fényében, hogy a MÁV szakszervezeti vezetői havi 600-700 ezer forintos fizetést alkudtak ki. No nem a vasutasoknak, akiket képviselnek. Maguknak.
Bármily meglepő, itt nem a pénzt, titkárnőt és paripát sajnálom a munkásérdekeket napi 24 órában védő funkcionáriusoktól. Az a gond, hogy a szakszervezeti vezérek megélhetését azok biztosítják, akik ellen harcolniuk kellene.
Mindez a munkára és érdekvédelemre vonatkozó törvények alapján történik, s az csak hab a tortán, ha ezeket sem tartják be.
A rendszerváltás a szakszervezeti tagság alapvetően csak havi tagdíjba kerülő formalitás volt: a biztosnak tűnő megélhetésért, az üdülőért és a szociális támogatásért cserébe a melós elfeledkezett a politikáról és a bérharcról. A szakszervezet e kimondatlan alku ügyintézője volt. Ma a hat szakszervezeti szövetség többsége - messzemenő tisztelet a kivételnek - ugyanolyan ügyintézőként működik. Csakhogy nincs se üdülő, se biztos állás, viszont a politika és a bérharc az egyszerű halandónak továbbra is tabu, a vezetőség majd a fehérasztalnál elintézi az ügyeket.
Miért alakult ki ez a helyzet?
"Amikor az MSZP 1994-ben először kormányra került, szakszervezeti vezetőket ültetett be listáról a parlamenti frakcióba. Úgy vélem, ott ér véget az érdekképviselet, ahol a politika kezdődik. Nem lehet az ember egyszerre érdekvédő és politikus." Az idézet Gráf József jelenlegi szocialista agrárminisztertől származik. Ha nem lenne funkciója, Gráf úr nyilván így fogalmazott volna: a messze legnagyobb szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ vezetői korrumpálódtak, segítséget nyújtottak a szakszervezeti vagyon elherdálásához, a munkások féken tartásához. Összejátszottak a magát szociáldemokratának nevező MSZP-vel. Az MSZOSZ 2001-ben a Hősök terén tüntetett a Fidesz-kormány ellen, majd a hatalomban lényegében semmit sem tett a kifogásolt munka törvénykönyve ellen. Aztán ciklusról ciklusra megkötötte alkuját az MSZP-vel, ezt tette 2006-ban is, s nem rúgta fel a megszorítások után sem.
Kedden a BKV dolgozói, miután hónapokig kutyába sem vették őket, talán sztrájkba lépnek. Biztosan lesz, aki a buszra reménytelenül várva szidni fogja őket. Nem lesz ez másképp akkor sem, ha ősszel az orvosok, a pedagógusok is így cselekszenek. Pedig kár dühösnek lenni: mindössze a jogaikért állnak ki. A dolgok változnak, ha ez megtörtént volna korábban is, máshol is, az életben nem lett volna kormány, amelyik megkísérelt volna ígéretei és népe ellen cselekedni. Ez nem a valóságtól elszakadt gondolat, a rendszer így működik.
Máté T. Gyula, újságíró
magyarhirlap.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-30 19:47:45, csütörtök
|
| |
| |
A felkínált zsákutca
Molnár Tamás vitaindítója a Magyar Gárda létrejötte kapcsán
2007. augusztus 30. 18:36Molnár Tamás - HunHír.Hu
A Magyar Gárda akaratán kívül megsértette az uralmon lévők erőszak-monopóliumát, amiért nyilván vesznie kell! A tudatosan felépített média-hadjárat legfőbb célja, hogy örökre összemossa a radikalizmust a szélsőséggel, majd ellehetetlenítse /az antikommunista, nacionalista, unió-ellenes, hagyományőrző, félkatonai csoportokat/, és a Fidesz irányába terelje az eddig önálló és sokszínű, változásokat követelő alternatív civil kezdeményezéseket.
A nacionalista gyökerű nemzeti mozgalmak végső annektálása. Avagy a háttéralkukra épülő, mesterségesen fenntartott polgárháború.
Mottó: ,,A média-demokráciák korában
nem kell már nácinak lenni, elég csak annak látszani.
Nem kell már radikálisnak lenni sem, csak annak tetszeni.
Jobb és baloldalinak sem kell lenni már, csak úgy tenni, mintha..."
A NEGATÍV UTÓÉRZET.
Joggal lehetünk szkeptikusok. Napjainkban Magyarországon az elhazudott rendszerváltás utáni évtizedek legnagyobb válsága bontakozik ki. Soha nem látott nemzetközi méretű politikai lejárató kampány indult el a gyökeres változásokat sürgető, parlamenten kívüli nemzeti mozgalmakkal szemben. A hatalmát féltő, morálisan végleg megbukott politikai ,,elit", az elhúzódó polgárháborúban érdekelt politikai pártok, valamint a hátuk mögött megbúvó korrupt gazdasági oligarchák -a figyelemelterelés céljából-, nívótlan nemzetközi műbalhék és növekvő belső félelmek irányába terelik az országot. Egyre duzzad a lakosság köreiben a gyűlölet és megosztottság, amely kedvező táptalajt nyújt, az oszd meg és uralkodj elvének. A fokozódó gazdasági összeomlás megoldása helyett a balliberális oldal, most az antiszemita és náci-kártya kijátszásával, a rablógazdálkodás utcákra tett, megvert és elnyomorított veszteseit kiáltja ki főbűnösnek. Az ezerszer elátkozott magyar nemzeti radikalizmus -amelynek ideológiai gyökerei sohasem a nemzeti szocializmusból, hanem Trianon okán és a megsértett magyar identitás kapcsán egy egészséges nacionalizmusból fakadtak-, nem tud védekezni az egyívású parlamenti pártok globális támadása ellen. A Magyar Gárda ügye a kétpártrendszer végső kialakítása során csupán ócska politikai eszközzé silányult, melynek kapcsán az ellenzék legnagyobb pártjába lehet majd annektálni a megtört és megfélemlített nemzeti érzelmű szavazókat. A Magyar Gárda akaratán kívül megsértette az uralmon lévők erőszak-monopóliumát, amiért nyilván vesznie kell! A tudatosan felépített média-hadjárat legfőbb célja, hogy örökre összemossa a radikalizmust a szélsőséggel, majd ellehetetlenítse /az antikommunista, nacionalista, unió-ellenes, hagyományőrző, félkatonai csoportokat/, és a Fidesz irányába terelje az eddig önálló és sokszínű, változásokat követelő alternatív civil kezdeményezéseket. Szinte biztos, hogy a negatív hatású médiatőkét már nem lehet átváltoztatni pozitív irányú politikai tőkére! A Jobbik, jó szándékú integrációs törekvései ellenére nagy kommunikációs szívességet tett a kormánykoalíciónak és a radikális szavazókra áhítozó Fidesznek, miközben politikailag teljesen lenullázta a nemzeti oldal szétágazó és színes önszerveződéseit. Ez a Fideszhez közelítő elhibázott stratégia és taktika most felszámolt minden akadályt az eljövendő, civil kontrol nélkül működő kétpártrendszer előtt. Ilyen lejárató kampány után szinte bizonyos, hogy a két szembenálló vezérnek, Gyurcsánynak és Orbánnak együttes politikai legitimitást és kormányzóképességet biztosító hazai és nemzetközi erők, nem engednek majd felállni, és a parlamentbe bekerülni semmiféle nemzeti érdekeket védelmező új, ám jó előre megbélyegzett, bűnös stigmával ellátott formációt, amely alternatívaként meghaladhatná a jelenlegi értelmetlen és álságos MSZP-FIDESZ szembenállást. A kormányfő egy vérprofi provokátor, aki beteges perverzitással benzint locsol a parázsló politikai vitákra. Nyíltan előidézi a konfliktust, hogy aztán kiélvezze az eldurvuló konfrontációt. Gyurcsány az erőszak területén nem tud veszíteni, hiszen ez igazi lételeme.
JOBBOLDALI FONDORLAT.
Miközben már egy szerencsétlen verebet sem látni az iszonyatos kartácstűzben, mindenki elfeledkezik arról, hogy mindkét szembenálló nagy politikai tömörülésnek régóta van már saját őrző-védő magánhadserege, és az ellenfél titkait kikémlelő titkosszolgálata. /Ők persze sokkal okosabban csinálták, nem kötötték be közvetlenül semmiféle párthierarchiába a háttérben megbúvó fegyvereseiket!/ Arról is mindenki megfeledkezik, hogy a jelenlegi kormányzat saját párt-milíciaként kezeli, a brutalitásra szakosodott állami rendőrséget és a félelemkeltő provokációkat kitervelő titkosszolgálatokat. Az előzményekről sem beszél senki szívesen, pedig nem ok nélkül tört ki a jelenleg dúló gárda-láz. Az eredeti ötlet Simicskó Istváné, akinek Nemzetőrséget vizionáló elképzeléseivel még a nagyokat blöffölő Orbán is azonosult a 2002-es választási kampányban. Aztán jöttek a Kossuth téri drámai események, amelyek ismét aktualizálták az önvédelmi gárdák felállításának fontosságát. Az alternatív szerveződések láttán azonban -azért, hogy kifogják a szelet a vitorlából-, a felpuhult Fidesz ebben az évben már nem merte a nemzeti szót felvállalni, inkább rászervezte a Magyar Gárdára a HM keretein belül létrehozandó, Szekeres által irányított Honi Gárda ötletét. A folyamat mára megállíthatatlan lett, de nem csak Gyurcsány Ferenc és kormánya elleni fokozódó gyűlölet miatt. A félkatonai civil szerveződések igényéhez sok megalapozott indok is elvezetett. Elsősorban a hazug és brutális hatalomgyakorlás, az alkotmányos és emberi jogok folyamatos lábbal tiprása, a leépített és szétzüllesztett hadsereg, a közvetlen pártirányítás alá került karhatalom és titkosszolgálat, az iskolákból száműzött hazafias nevelés, és nem utolsó sorban a gyenge, gyáva és megalkuvó parlamenti ellenzék. Nem véletlenül gyorsult fel a szervezett és hierarchikus közösségek építése a szó szerint összevert nemzeti radikálisok csoportjaiban. Nagy volt az elkeseredés és az útkeresés utáni vágyakozás, hiszen ezek a körön kívülre szorított nemzeti mozgalmak már minden lehetséges békés eszközt kipróbáltak, sikertelenül. Próbálkoztak vallási, kulturális, ideológiai, politikai közösségépítéssel, de a cinikus hatalom minden erőfeszítésüket lesöpörte.
Próbálkoztak a Szent Korona tanra felépülő alkotmányozással, őstörténettel, valláskritikával, elit és rendszerváltás kritikával, fogyasztóvédelemmel és ökológiai tudatossággal, még a választási rendszer átalakításának (demokratizálásának) ötletével is, ám a népképviselettel megbízott öntelt hatalom néma maradt. A békés, jó szándékú civil kezdeményezések sorra elfáradtak és kimerültek. A sikertelenségnek azonban volt még egy fontos oka, ami a jelenlegi hatalommal szembeni ellenzék háromfelé tagoltságában keresendő. A jelenlegi hatalommal szembenállók első körét az elvakult orbánisták alkotják, akik magukon viselik a szemellenzős személyi kultusz minden ismérvét. Ez a csoport már nem politikai, sokkal inkább vallási kategória, egyfajta bezárkózó és belterjes fanklubként működő, hálaadó intézmény. Két elbukott országgyűlési választás után, az ,,egy a tábor, egy a zászló" elvén kívül, nem hat rájuk semmiféle racionális politikai érvelés. A második lényegesebb szélesebb kört az átlag jobboldaliak alkotják, akiknek elsődleges politikai mozgatórugója a jelenlegi hatalom és Gyurcsány Ferenc elleni személyes gyűlölet. A harmadik szintén kisebb tábort a nemzeti érzelműek alkotják, akik a rendszerváltás megkérdőjelezése mellett, egyszerre elítélik a Gyurcsány-Orbán jelenséget és a jelenlegi hatalmi paktumot, valamint határozott és önálló nemzeti érdekvédelmet akarnak. A nemzetiek és az előző két tábor között azonban van egy lényeges törésvonal. Amíg egy átlagos jobboldali konzervatív minden esetben elítéli a nagy társadalmi traumákkal és megrázkódtatásokkal együtt járó forradalmi változásokat, addig az erősen nemzeti érzelmű, nacionalista állampolgár naiv és idealista lelkesedéssel hisz az alulról szerveződő, minden rosszat megváltoztatni képes népi forradalmakban. A nacionalista nemzeti radikális embertípus tökéletes ellentétpárja az örök reformokban vergődő, ,,haladó" és világmegváltó, balliberális internacionalista radikálisnak, ám a sors tragédiájaként minduntalan meg kell tapasztalnia, hogy saját jobboldali szövetségese árulja el és szúrja hátba leginkább. Ez történt most is, amikor az egész Fideszes vezérkar a történelmi egyházakkal karöltve -immár sokadik alkalommal-, elárulta a felkínálkozó nemzetieket.
VESZÉLYES VIZEKEN.
Nincs min csodálkozni, hiszen lelke mélyén minden politikai szereplő saját érdekei szempontjából akarta és vágyta ezt a most megszülető Magyar Gárdát! Akarták a Jobbik-ósok, akik nyílván nem számítottak ilyen hatalmas arányú és nagyságú nyilvánosságra. Nyilván nem hitték, hogy ilyen elemi erővel áttörhetik az elhallgatás nyomasztó falait és kiléphetnek a bezárt gettóból. Akarták a Fideszesek is, hiszen nem véletlenül építettek már a kezdet kezdetén fékeket a rendszerbe. Nem véletlenül rakták oda a forradalmi radikalizmust valójában gyűlölő, simulékony és képlékeny Bencsiket, és a honvédelmi koordinációval /?/ megbízott (a polgári köröket tökéletesen szétverő) Hende Csabát. (A leggyengébb kezű, ám jó szándékú honvédelmi miniszterről, Für Lajosról most ne is beszéljünk!) A Fidesz ellenőrzést és közvetett irányítást akart, hiszen számára a pragmatikus végső cél, a nemzeti szavazók minél nagyobb arányú bekebelezése volt. Akarta ezt a gárdát a kormánykoalíció is, hiszen általa fedésben tudja tartani további népnyúzó ,,reformjait". A kormány ezzel nemcsak hisztérikus szekérvárakat építhet maga köré, nemcsak újabb legitimitást szerezhet ellenőrző és rendőrállami ötleteihez, hanem lejárathatja az egész ellene tömörülő jobboldalt, miközben megújult nemzetközi támogatást szerezhet őrült terveihez. De akarta ezt a félkatonai szerveződést az uborkaszezonban végtelenül unatkozó, prédára váró média is. Az MDF mesterséges felépítése után, most ismét jó alkalom kínálkozott a nemzet elleni megosztó, irracionális gyűlöletkeltésre. (Érdekes, hogy most miért nem alkalmazták az évtizedek óta bevált elhallgatás taktikáját és módszerét? A némasággal, amellyel örökre tönkretették a parlamenten kívül rekedt pártokat, most nem operáltak, de nem szóltak az amerikai, svájci, izraeli pozitív gárdaalapítási példákról sem!) Az őszödi beszéd és az októberi forradalom közelgő évfordulója szinte megkövetelte tőlük az előzetes hisztériát. Az SZDSZ-hez közelálló körök most megint megmutathatták, hogy mire képesek az ország nemzetközi lejáratása során. /Annak ellenére, hogy az összes környező országban vannak hasonlatos kezdeményezések, a szerencsétlen sorsú Magyar Gárda veszélyességében ma már az SS-hez, az SA-hoz, és az iráni Forradalmi Gárdistákhoz hasonlatos. Egyszerre!/ Aztán jött a külpolitikai csapás annak, aki talán még kételkedett az elnyomó, apartheid típusú, globális gyarmatosító politikában. Tom Lantos a világbirodalom központjából a gárda kapcsán üzent a Likud magyar testvérpártjának, akik aztán gyorsan vették a lapot és Orbánnal az élen azonnali védelmet ígértek a Zsidó Világtanács elnökségének. Később Pokorni (mi mást tehetett volna?) a Kossuth tériek után megint bátran lecsőcselékezte a frissen felavatott ifjakat. Aztán az eltervezett játék felborult, mindenki szaladt az események után. A Fidesznek hirtelen büdös lett, az MSZP-nek meg ellenkezőleg, létérdeke lett a Jobbik médianyilvánossága. Fontos lett számára, hogy a lassan már lámpással sem látható MIÉP-mumusa után, legyen ismét valami tetszetős rettegni való a félelemben tartott lakosság köreiben. Nem csak a kormányrúd várható csapódása ütött vissza. Visszaütött a jobboldalra, az egy a tábor, húzd meg, erezd meg, beteges kettős kommunikációja is. Visszaütött ez a nagy álszent, mindent bekebelezni akaró, össznépi összefogás! Beszakadt megint a vékony jég a vezénylő tábornok egyhelyben toporgó talpai alatt. Elszabadult a médiában az eddig gyeplőn tartott, szeplőtlen radikalizmus. Ellenzéki asszisztálással bejöttek Fletó népszerűségnövelő tervei. Aztán a rend kedvéért a polgárháborús műellenfelek a kamerák előtt kényszeredetten összeölelkeztek. Mintha minden megoldódott volna, nemzetközi sajtótájékoztató keretében csókot dobtak a nagyvilágnak. A romok között igyekeztek elhessegetni saját politikai felelősségüket.
MIT HOZ A JÖVŐ?
A nemzeti mozgalmakra irányuló veszély azonban nem múlt el. Sőt, most már minkét irányból nyíltan a parlamenten kívüli civil erők felszámolására törekednek. Az egyik oldalon ott áll a nacionalista politika ellen összezáródó nemzetközi /globális/ politikai erőtér, amelyet teljesen elképesztő módon a pöttömnyi Magyar Gárda generált és hozott működésbe. Ott az egyre agresszívabb kormányzati kommunikáció és félelemkeltő agymosás. Ott vannak a kíméletlen karhatalmi provokációk és titkosszolgálati beépülések. (A kommunisták mindig híresek voltak a belső bomlasztás technikáiban!) Végül, ott a népnevelő média és maga az elhülyített tömeg. Emellett ott a másik, baráti /?/ és saját oldal indulatosan romboló szándéka is! Elindulhat egy áldatlan, egymást gyötrő és kifárasztó politikai versengés. Felerősödhet a megosztottság. A kevés okos és irányító képességű karizmatikus-vezető mellett, megjelenhetnek majd az öntörvényű és önjáró egoisták, a küldetéstudatos utcai harcosok (már azt is tudjuk, hogy ki küldte őket!) és a nagyhangú vezéregyéniségek. A szervezeti, vezetési és emberi hiányosságokra, és a fegyelmezetlenségre a Fidesz is rájátszik majd. Eljátssza a szokásos forgatókönyvet: Először beépül és segít, aztán kihátrál, később megtagad, legvégül megtört tékozló fiúként keblére ölel és befogad. Ennek a mostani tragikomikus történetnek a nemzeti radikalizmus szempontjából két olvasata van. (Sajnos tudnunk kell, hogy minden hasonló esetben a rosszabbik forgatókönyv érvényesül!) Az első szerint elnémul, kivérzik, és beolvad a felszalámizott nemzeti /nacionalista/ érdekvédelem. A második szerint a nyomás ellenére megerősödik és felmelegíti a jelenlegi lejegelt polgárháborút. Igazából egyik megoldás sem tökéletes. Most a Magyar Gárda kapcsán úgy tűnik, mintha belefaroltunk volna egy egyirányú zsákutcába. A történek ellenére mégis meg kell próbálnunk modellezni a parlamenten kívül maradott erők lehetőségeit. Mi várható tehát?
1. A kormányoldal továbbra is minden nemtelen eszközt bevet a propagandaháborúba, és továbbra is irányítani fogja a közbeszédet.
2. Megújult nemzetközi /külső/ legitimációt szerez magának, és népszerűségét részben visszaszerezi a balliberális kormánytöbbség. Létrejönnek és megerősödnek a féllegális és radikális /marxista/ baloldali képződmények.
3. Felerősödő Fideszes kontroll és felügyelet mellett a legnagyobb ellenzéki párt folytatja a ,,Barikád-effektust", amely szerint csak az lehet autentikus jobboldali, aki elismeri a legnagyobb polgári párt örökös hegemóniáját.
4. Politikailag, ideológiailag és gazdaságilag bezáródik a tér a parlamenten kívül rekedt nemzeti érzelmű, érdekvédő mozgalmak körül.
5. Nemzetközi és hazai nyomásra a Fidesz kiegyezési kényszere felerősödik a kormányoldal irányába.
6. A kormánytöbbség megpróbálja rátolni a radikálisokat a Fideszre, aminek hatására elgyengülnek a nemzeti ellenállás keretei.
7. Tovább erősödik a kétpártrendszeri struktúra, mindkét oldal kihasználja a konfrontációból adódó lehetőségeket.
8. Folytatódik és fokozódik a harmadik köztársaság válsága
Ez nyílván egy igen borús előrejelzés, amely mellett indokolt egy kevésbé valószínű pozitív lehetőség felvázolása is. Ennek eshetősége azonban igen csekély. Lássuk tehát:
1. A Fidesz önként feladja eddigi hibás stratégiáját és ellép a nemzeti radikálisok mögül, hagyja őket önállóan kibontakozni.
2. Az emberek egyre inkább átlátnak a szitán, kihat rájuk a kormányfő eszelős gyűlölete, amelynek hatására mind nagyobb tömegek sodródnak a nemzeti radikálisok táborába.
3. Kiszakad a Fideszből a nemzeti radikalizmus politikai képviselete.
4. Feladja megalkuvó, áruló és konformista magatartását a magyar értelmiség jobbik oldala és egyöntetűen csatlakozik egy új rendszerváltáshoz, a negyedik köztársaság álmához.
5. Kirobban egy össznépi elégedetlenség hatására fellángoló lázadás, amely elűzi a jelenlegi politikai elitet.
6. Létrejön az új, megtisztult erkölcsi rendre épülő köztársaság.
A Magyar Gárda megalakulása kapcsán sajnos azt gondolom, hogy ez utóbbi folyamat jelenleg teljesen elképzelhetetlen.
A FELKÍNÁLT ZSÁKUTCA.
Végezetül szólni kell néhány szót a Jobbikról, amely hosszú elhallgattatás után bátran kártyát húzott a 19-re. Szólni kell arról a teljesen érthető politikai magatartásról, amely új radikalizmust ígért és új szövetségi viszonyt alakított ki a Fidesz mellett. Beszélni kell erről, hiszen a történelmi pártok, a Miép, a Harmadik Út, a polgári körök és a Kossuth téri tüntetők szétverése és cserbenhagyása rádöbbentette a Jobbik vezetését arra, hogy csak a Fidesz felé fordulva törhetnek ki a számukra felállított politikai karanténból. Azt gondolták, hogy az ellenoldali SZDSZ mintájára, parazitaként behatolhatnak a nagy gyűjtőpárt testébe, és ott szép lassan elfogadtathatják radikálisan nemzeti nézeteiket. Volt is ennek némi alapja, hiszen a polgári párt már számos egykori kollaboráns radikális értelmiségit befogadott saját sorai közé. A Jobbik azonban a kínálkozó analógia kapcsán két dolgot elfelejtett. A közeledés során, messze nem volt akkora saját gazdasági, politikai és média potenciálja és tömegtámogatottsága, mint az ellenérdekelt szadesznek. Ráadásul elfelejtette azt is, hogy ez idáig még senki nem jött ki épp bőrrel, a Fidesszel történő politikai fúzió kísérleteiből. Ennek ellenére az ötlet az önkormányzati választásokon fényesen bevált, hiszen a helyi érdekek sok helyen messze át- és felülírták az országos érdekeket. Ezek után sokan azt gondolták, hogy a Jobbik majd egyfajta nemzeti szubkulturális egyesületként Horthyzva, Turulmadarazva, Árpádsávot lobogtatva, cigányozva és buzizva elvergődik a választásokig, és ott ismét alkalmi szövetségkötések eredményeként a Fidesz gyámkodása alatt, néhány vezetőt becipel a parlamentbe. Arra senki sem gondolt, hogy ezt az igen pragmatikus megfontolást megzavarja valami. A Jobbik azonban egy váratlan húzással, a Magyar Gárda ötletével hirtelen messze túllépett a csurkizmus elöregedő és haldokló, verbális radikalizmusán. (Szegény MIÉP, minő képtelenség, most a Lámpás-program keretében feltartott kézzel akar a Fidesz alá bevonulni!) A Jobbik kihasználva az egyre népszerűbb Gyurcsány ellenes radikalizmus hullámait, buta Fideszes segédlettel és körítéssel félkatonai szervezett milíciába öntötte az eddig parttalan és szétesett nemzeti radikalizmust. Ezt az új szervezetet lényegében a gyurcsányi önhittség és az orbáni telhetetlenség emelte magasba. A Jobbik nem tett mást, mint felismerte a kínálkozó történelmi lehetőséget. Szembesítette önmagával a szétrohadt politikai elitet. A Magyar Gárda azonban a nyilvánosságnak köszönhetően messze túllépett eredeti funkcióján. Virtuálisan ugyan, de megkérdőjelezte a kialakuló kétpártrendszer hatalmi monopóliumait. Felvetette ebben a hatalmas rendetlenségben a rend lehetőségét. Ezért van az, hogy az egyre mélyülő magyar társadalmi válság minden félelmével, hazugságával és hisztériájával együtt felbugyog a gárda körül. Most nem az lesz a kérdés, hogy mit tesznek a pojáca politikusok, hanem az, hogy miként reagálnak erre az ötletre a hétköznapi emberek. Ha a hatalmas nyomás és félelemkeltés ellenére lesz kellő tömegtámogatottsága az elképzelésnek, az átírhatja a magyar pártpalettát, szétrobbanthatja a korrupt kétpártrendszert. Ha nem, akkor lehet, hogy az egész megbélyegzett magyar nemzeti érdekvédelem örökre sírba kerül. A jelenlegi körülményeket és jeleket ismerve azonban, szkeptikus vagyok. Mindig jobban hittem a kultúra közösségépítő erejében, mint a fegyverekében.
Sokan azt gondolják, hogy az igazság olyan, mint egy pénzérme. Mindössze két oldala van. Elfeledkeznek arról a vékonyka pengéről, amely az érme vastagságát jelenti. Sőt, elmennek a leglényegesebb dolog mellett is, hiszen nem veszik figyelembe, hogy melyik uralkodót ábrázolja az érmén lévő dombormű. Ezért van talán az, hogy az igazság sohasem egyezik a bölcsességgel.
Szeretettel ajánlom ezt az írást Vona Gábornak, a Jobbik elnökének. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/36 oldal
|
Bejegyzések száma: 353
|
|
|
|
2007. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
353 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 849
- e Hét: 2336
- e Hónap: 13447
- e Év: 166943
|
|
|
Offline
