|
 2/71 oldal 
|
Bejegyzések száma: 705
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 22:07:55, hétfő
|
| |
| |
2008-06-29
Meddig bírjuk a gázárat?
Bár az ellenkezőjét ígérte, újabb emeléssel sújtja a magyar háztartásokat a kormány
Holnaptól 9,9 százalékkal emelkedik a lakossági, 7,7 százalékkal az ipari fogyasztóknak a földgáz ára. Ez egy átlagos háztartásnak havonta 1540 forint többletkiadást jelent.
Egyre távolabb az emberektől: Gyurcsány Ferenc kormánya immáron a sokadik többletkiadásra kényszeríti a családokat
Továbbra is leshetjük a gázórát. Sőt holnaptól leshetjük csak igazán. Az ellátás biztonságát nem csak az jelenti, hogy a földgázimportban nincs fennakadás. A szállító megbízhatósága mellett az ellátás biztonságának az is a feltétele, hogy a lakosság a jövedelmi viszonyainak megfelelő árszinten férhessen hozzá a nyersanyaghoz. Ha a drágulás a kormányzattól független tényezők következménye, a kabinetnek akkor is folyamatosan keresnie kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel a társadalom minél szélesebb rétegeit át tudja segíteni a gondokon. Magyarországon jelenleg a földgáz csaknem hárommillió háztartásba van bevezetve, s ezeknek több mint a fele szorul támogatásra. A kormány gyakorlatilag tehetetlenül nézi a drágulást, mert nem indított idejében olyan programokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználását ösztönözve hozzásegítették volna a lakosságot ahhoz, hogy magát megsegítse. Ráadásul egy olyan időszakban következik be a gázár negyedévenkénti 10-15 százalékos emelkedése, amikor drasztikusan drágulnak az élelmiszerek, az infláció beragad a hat-hét százalékos szinten, és a gazdasági fejlődés is a legalacsonyabb szintű a térségben. Mindehhez már csak egy kemény tél hiányzik...
A földgáz áremelkedése kilenc hónapos késéssel gyűrűzik be a magyar árrendszerbe. A ma befejeződő negyedévben a hazai nagykereskedő E.ON még csak hordónként 82 dolláros olajárra alapoz, de a harmadik negyedévben már 94 dollárral fognak számolni. A következő év januárjára az alap 107 dollár lesz ami harminc százalékkal magasabb a jelenlegi árszintnél. E számítások alapján már nem megalapozatlan az a becslés sem, hogy a következő esztendő márciusáig negyvenszázalékos áremelkedés jelenik meg a láthatáron. A szakemberek szerint a drágulás ezzel nem áll meg, hiszen még nem értük utol a jelenlegi 140 dollár feletti számítási alapot, s az olajár eközben tovább folytatja majd szárnyalását. A szakértők úgy vélik, ez év végére elérhetjük a 170 dolláros, jövő ilyenkorra a 200 dolláros szintet is. Hogyha pedig az amerikai hitelválság vagy az annak nyomán fellépő pénzügyi válság súlyosbodna, akkor ezeket a plafonokat gyorsabban is átléphetjük. A hazai árszintet emellett a következő esztendőben belépő gázpiaci liberalizáció is felfelé fogja hajtani.
A kormányzathoz máig a gázfogyasztók hatvan százaléka fordult támogatási kérelemmel, szakemberek szerint ez az arány a drágulással növekedni fog, hiszen a lakossági jövedelmek nem emelkednek olyan gyorsan, mint a gázárak. A jövő évi támogatásokat novembertől lehet majd igényelni, addig is az idei kérelmeket ellenőrzik. Akinek az igénylését jogosulatlannak ítélik meg, annak 17 százalékos büntetőkamattal kell majd visszafizetnie a felvett támogatást.
Szalontay Mihály
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 22:02:01, hétfő
|
| |
| |
Mély magyar június 29-ei adása:
http://tdyweb.wbteam.com/Melymagyar0629.htm
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 21:37:48, hétfő
|
| |
| |
2008-06-30 12:33
Elvennék a kórházi ágyak ötödét?
A kórházi ágyak ötöde szűnhet meg az új finanszírozási rend bevezetésével - értesült az egyik kormányközeli napilap. A Népszabadság információi szerint az állam nem a maximális, hanem a minimális ágyszámot határozná meg a kórházakat fenntartó önkormányzatoknak. Az előírt ágymennyiséget - a kihasználtságtól függetlenül - garantáltan finanszírozná az egészségbiztosító, ami állandó bevételt jelentene a kórházaknak.
A kvótán felüli ágyakra viszont szigorú elszámolást vezetnének be, az OEP csak a tényleges esetszámot fizetné ki. A teljesítménykorlátozást az új finanszírozási rend is meghagyná. Szakértők szerint az új egészségügyi miniszter abból indult ki, hogy az ágyak 20-25 százalékát jelenleg sem használják ki a kórházak.
(hírTV) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 21:36:04, hétfő
|
| |
| |
http://kuruc.info/r/1/26676/
"Izrael megkísérli minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni a sérült életek létrejöttét"
2008-06-30. 13:23
A Der Spiegel egy sporttörténész tézisét ismerteti, szerinte az izraeli sportolók 1972-ben várták a halált.
A baloldali német hírmagazinban Udo Ludwig Döbbenet az 1972-es olimpiai merénylettel kapcsolatos tézisek okán című cikkében ismerteti egy meglepő tézis utóéletét.
Arnd Krüger, a göttingeni egyetem sporttudományi intézetének igazgatója a német történettudományi konferencián felállította azt a tézist, hogy az 1972-es müncheni olimpián meggyilkolt zsidó sportolók tudtak a merényletről, és ezzel önként választották a halált, így kívánták Izraelt segíteni.
Krüger mártírtézisét azzal magyarázta, hogy Izraelben ,,egészen eltérő testfelfogással" rendelkeznek a többi ipari nemzethez képest: Izrael például megkísérli minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni a sérült életek létrejöttét. Ráadásul Izraelben a legmagasabb az összes ipari államon belül az abortuszok száma.
Ilan Mor, helyettes berlini izraeli nagykövet természetesen a német politika és göttingeni egyetem határozott fellépését követelte a sporttudós ellen. ,,Ez a legrosszabb formája Izrael államának elembertelenítésének" - fogalmazott Mor, ,,s egy új formája az ismételten fellobbanó németországi antiszemitizmusnak, amit Izrael-bírálatba csomagoltak". A konferencia résztvevői ,,hülyeségnek" nevezték az előadást, és meglepte őket az ,,antiszemita sztereotípia", egyúttal következményeket követeltek az egyetem elnökétől.
Az egyetem azonban meg kívánja várni a Német Sporttudományi Társaság (DVS) állásfoglalását. Bernd Strauß, a társaság elnöke Krüger előadását ,,igen komoly eljárásnak" nevezte. A DVS elnöksége a következő héten kíván az üggyel foglalkozni. Krüger írásban is megerősítette a téziseit az egyetemmel szemben. Ugyanakkor beadványában hangsúlyozza: nem antiszemita.
1972. szeptember 4-én egy honvédő palesztin kommandó megtámadta az olimpiai faluban az izraeli sportolók szállását. A foglyok szabadon bocsátásáról zajló tárgyalások kudarcot vallottak, a túszejtés végül a fürstenfeldbrucki repülőtéren mészárlásba torkollt. Két izraeli edző, kilenc sportoló, egy német rendőr és öt szabadságharcos veszítette életét a rendőrség túszszabadító akciója során. A válságkezelést és a biztonsági óvintézkedéseket később ,,kimondottan dilettánsnak" ítélték.
(MNO nyomán)
Függetlenség 2004.06.18. 10:59
'Ne legyenek gyermekeid, ha nem lesznek egészségesek!'
Egy új, megrázó tanulmányból kiderül, hogy Izrael korábbi cionista uralkodó elitjének kulcsemberei hogyan javasolták a szellemileg betegek kasztrálását, a szegények sterilizálását, és minden más lehető intézkedés megtételét annak érdekében, hogy csak "a legjobb emberek" szaporodását biztosítsák.
Szellemi betegek kasztrálása, "az értelmiség kiválasztott " családjainak szaporodásra biztatása, "a keleti származású családok" méretének korlátozása, és "a céltalan életek... létrejöttének megelőzése" - mindez nem a Harmadik Birodalom valamely javaslata, hanem Izrael földje cionista vezetőinek javaslatai a brit mandátum idejéből. Egy partikuláris fajta örökölt tulajdonságainak feljavításáráról van szó (ez az eugenetika). Ezt sok éven át titokban tartották, de most fény derült rá egy tanulmány kapcsán, amely az izraeli egészségügyi rendszer létrehozásának ideológiai és intellektuális gyökereit vizsgálja.
A Yishuv (az állam előtti zsidó közösség) idején, az 1930-as években "konzultációs állomások" működtek, amelyek a bécsi mintához hasonlóan házasság előtti tanácsadást tartottak. Ausztriában, ahol a nácik voltak hatalmon, már erőszakos kezelések is voltak. Izrael Földjén az állomások "tanácsadást végeztek szexuális téren, különösképpen a terhesség megelőzésére bizonyos esetekben."
Terhességet ellenőrző eszközöket osztottak ingyen a nincsteleneknek és olcsón a szegényeknek. Tel-Avivban a bevándoroltak központjaiban működtek a tanácsadó állomások Ajami in Jaffa, Hatikvah negyed és Neveh Sha'anan területén.
E megállapításokat Sachlav Stoler-Liss írta le egy doktori disszertációban, amely az 1950-es évek egyészségügyi szolgálatának történetével foglalkozik. Mentora Shifra Shvarts professzor volt, a Ben Gurion Egyetem (Negev) professzora, az egészségügyi vezetés rendszerek főosztályának vezetője. A munkát a Ben-Gurion kollégiumban mutatták be az Izraeli Antropológiai Társulat éves konferenciáján.
Az eugenetika elmélet szülőapja Francis Galton brit tudós volt. ő alkotta a XIX. század végén a fogalmat is, amely szó szerint jól születettet jelent. A mozgalom célja az emberi faj feljavítása volt. Galton egy tervet ajánlott "a legjobb emberek" szaporodásának biztatására a társadalomban, és a "legrosszabb elemek" szaporodásának megakadályozására.
Kényszerű sterilizálás
A XIX. század utolsó éveiben Galton igen sok követőt vonzott és eszméi gyorsan terjedtek Európa más országaiban is (köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Dánia, Svédország és Belgium) és az USA-ban, sőt egyes dél-amerikai országokban is.
Több országban születtek törvények, melyek megengedték a kényszerű sterilizálást az "örökletesen szegények, a bűnözők, a gyengeelméjűek, tüdővészesek, ügyefogyottak és a jóra képtelenek esetében.
Az Egyesült Államokban 1935-ig hozzávetőleg 20.000 embert sterilizáltak erőszakkal, főleg Kaliforniában. Ezek "bolondok", "gyenge elméjűek", bevándorlók, etnikai kisebbségek tagjai és alacsony IQ-val rendelkezők voltak. Kaliforniában a vonatkozó törvényt 1979-ben vonták vissza. Dr. Philip Reilly szerint, aki a Gyengeelméjűek Shriver Központjának vezérigazgatója volt, az USA-ban 1985-ben még legalább 19 államban voltak a gyengeelméjűek sterilizálását megengedő törvények (többek között Arkansas, Colorado, Georgia, Minnesota, Missisipi, Észak- és Dél-Karolina, Vermont, Utah Montana). "Az eugenetikát olyasminek tekintik, ami csak Németországban történt meg," mondja Stoler-Liss. "Ott nyilvánult meg a leggyilkosabb módon, de tény, hogy nagyon sok követőt vonzó mozgalom volt. Mindenütt egyedi, helyi jelleget öltött. Érdemes megjegyezni, hogy úgy Németországban éppúgy, mint Izraelben kapcsolat jött létre az eugenetika, egészség és nacionalizmus között."
Stoler-Liss akkor találkozott első ízben eugenetikus szövegekkel, amikor diplomamunkája készítése során Yishuv orvosok szülőket oktató szövegeit kezdte tanulmányozni. "Az egyik tézis szemináriumon bemutattam egy szöveget. Az instruktorom akkor megkérdezte, miért nem említem meg, hogy ez egy fordított szöveg," mondja Stoler-Liss. "Nem, nem, ez nem fordított szöveg," válaszoltam. "Izraelben nincsenek ilyesmik," zárta le az ügyet az instruktor.
Ekkor elhatározta, hogy utánanéz, vajon csak véletlen, vagy sok orvos és közéleti ember támogatta az eugenetikát. És nagyon sok támogató cikket talált.Támogatták azt az akkor létrejövő palesztina orvosi rendszer kulcsemberei, akik Izrael egészségügyi rendszerét létrehozták és vezették.
A mandátumos időszakban (brit mandátum) Dr. Joseph Meir volt a legkiemelkedőbb eugenetikus. A jól ismert orvos Bécsben tanult, majd harminc évig vezette a Kupat Holim Clalit egészségügyi szervezetet. Róla nevezték el a Meir Kórházat Kfar Sava-ban. "A 30-as évek közepén Izrael Földjén ő állt a cionista orvosi elit szívében, és ilyen minőségben tanította a fiatal anyákat az eugenetika tanaira. Figyelmeztette őket a degenerációk veszélyeire, és kifejtette felelősségükre vonatkozó nézetét, mely szerint kötelesek csak egészséges gyermekek kihordására" mondja Stoler-Liss.
Így például 1934-ben megírta "Anya és gyermeke" című könyvét, melyet Kupat Holim adott ki. A könyv első oldalán ez áll: "Ki van feljogosítva gyermek szülésére? A helyes választ erre az eugenetika adja meg, amely a faj erősítésének és degenerációtól megvédésének tudománya. Ez fiatal tudomány, de pozitív eredményei máris nagyok és fontosak. - Az ilyen esetek [örökletes rendellenességeket hordozó emberek házasságra utal -T.T.] minden nemzetben gyakoriak, de különösen gyakoriak a héber nemzetben, amely 1.800 évig számkivetésben élt. És nemzetünk most visszatért, hogy újjászülessen a Pátriárkák földjén a természetes életre. Tehát kötelességünk vigyázni arra, hogy testben és lélekben egészséges gyermekeink legyenek. Nekünk, valamennyi eugenetikusnak elsősorban és különösen az örökölhető rendellenességek megelőzésével kell foglalkoznunk... Az orvosoknak, a sporttal foglalkozó embereknek és nemzeti vezetőinknek széleskörű propagandát kell kifejteniük ama eszméért, hogy: ne legyenek gyermekeid, ha nem vagy biztos abban, hogy testben és lélekben egészségesek lesznek!"
'Problematikus és veszélyes'
A cikkben, melynek teljes szövege a Davar nevű volt cionista lapban jelent meg annak Egészségőrzés rovatában, az orvos a mentális betegek kasztrálását javasolta. De az "Anya és a gyermek" könyvekben Stoler-Liss sok ilyen példát talált. A könyveket 1934-35-ben adták ki, de lapokban is megjelentek, például a Dr.Meir által szerkesztett Eitanim lapban.
"Az sok éven át titokban maradt, hogy Dr. Meir és az egészségügyi rendszer más fő vezetői ilyen eszméket támogattak," állítja Stoler-Liss. Ma már senki nem beszél a Yishuv történetének eme fejezetéről.
Az ötvenes években Dr. Meir cikkeit kiadták egy könyvben az ő emlékére. A fentebb idézett cikk nem volt a könyvben. Stoler-Liss talált egy kartont a kiadók megjegyzéseivel. Ebben a fenti cikket "problematikusnak és veszélyesnek" találják. "Most, a náci eugenetika után veszélyes kiadni ezt a cikket"- írta az egyik szerkesztő.
A harmincas évek vége felé, amikor szóba jött, hogy az eugenetika szélsőséges esetekben borzalmakat művelhet, elkerülték a fogalom használatát, mert azt a náciknak tulajdonították. A kisebb eugenetikus szervezetek és lapok megváltoztatták nevüket, és az elmélet nyomait eltüntették. Nem így Dr. Meir, aki további aktív éveiben is terjesztette az eszmét. Az ötvenes évek elején írt egy cikket, melyben erősen bírálta a 100 lirot-os jutalmat, amelyet David Ben-Gurion minden tíz gyermeket szülő anyának megígért.
"Nem érdekünk a tizedik gyerek, de még a hetedik sem a keleti szegény családok esetében ... A mai valós helyzetben nagyon kell imádkoznunk azért, hogy az értelmiséghez tartozó családokban második gyermek szülessék. A szegény családokat nem szabad sok gyerekre biztatni, inkább megszorítani kell náluk a születésszámot ."
"Nem értékítéletet teszek," mondja Stoler-Liss. "A cionizmus egy adott periódusban született, egy bizonyos ideológiai légkörben - akkor mindenféle eszme terjedt, és voltak cionista eugenetikusok is. Az orvosok egy része Európában tanult, és abban az időben az orvosi egyetemek nemcsak orvoslást, hanem eugenetikát is tanítottak."
Judaizmus és izom
Nem Dr. Meir volt az első cionista vezető, aki az eugenetikát támogatta. Dr. Rapahel Falk , a Héber Egyetem genetikusa és tudomány történésze tanulmányai szerint más nagy cionista gondolkodók is voltak, akik az eugenetika eszméit a zsidó újjászületés és az ország megállapodottsága egyik céljának tartották. Ilyen volt Dr. Max Nordau orvos és publicista, Theodor Herzl kollégája, és Dr. Arthur Ruppin, a Cionista Világszervezet hivatalának vezetője Izrael Földjén.
Meira Weiss professzor asszony, a Héber Egyetem orvos-antropológusa "A választott test" című könyvében leírja, hogyan képzelték el e cionista gondolkodók, hogy a föld betelepítése és megmunkálása olyan "kúra" lesz, amely helyreállítja a zsidóság testi egészségét, amely a diaszpórában leromlott. Nordau szavaival "Az izom judaizmusa" fogja helyettesíteni a "sápadt, keszeg, diaszpórabeli kávéházi zsidót." Olyan időkben, amikor sok európai az eugenetika politikájára szólít fel, a zsidók sosem vettek részt fajtájuk "tisztításában"*, hanem inkább megengedték, hogy minden gyerek, még a legbetegebb is felnőjön, házasodjon és legyenek gyerekei. A mentálisan lemaradottak is, a süketek és vakok is magházasodhattak" - írta Ruppin 'A zsidók szociológiája' könyvében. "Fajtánk tisztaságának megőrzése érdekében az ilyen zsidóknak [a degenerált jeleket felmutatóknak-T.T.] le kell mondaniuk arról, hogy gyerekük legyen."
"Nagyon sokan foglalkoztak az eugenetikával, mint elmélettel" - mondja Stoler-Liss. "Létrehozták a Nordau Klubot azzal a céllal, hogy a zsidó nép faji tulajdonságait és ezek feljavításának lehetőségét vizsgálják. Meir doktorra és csoportjára az volt jellemző, hogy az eugenetikát nagyon is gyakorlati dolognak tekintették." Az alkalmazott eugenetikát akarták követni.
A fő intézmény a tanácsadó állomás volt. Tel Avivban nyitották meg az elsőt 1931-ben a Beit Straussban, a Balfour úton. "Kellemes módon" akartak dolgozni, meggyőzéssel és kiválasztással. Stoler-Liss így magyarázza: "Miért kellene saját érdekük ellen dolgozni az embereknek? Itt lép be a nemzeti érdek. Ha megértem, hogy gyermekem megszülésével a nemzeti érdeket sértem, az ország építését, az 'új zsidó' létrejöttét, akkor elállok a szüléstől. De, hogy dolgában biztos legyen, Meir megmondta az orvosoknak, hogy 'az önök dolga biztosítani, hogy abortáljon' az az asszony, akinek szülése nemzeti szempontból kockázatos, "
Stoler-Liss hozzáteszi, hogy "Miriam Aharonova nőgyógyász is sokat írt az eugenetikáról". .."szülőknek írt cikkeket ilyen címekkel, mint 'A házasság higiéniája'. Ezekben egy sor eugenetikus tanácsot ad szülőknek - kezdve a kedvező szülési életkorral (20-25 évek között), a szülők közötti kedvező életkor eltérésén át egy sor betegségig, amelyek a házastársat megfertőzhetik, vagy a leszármazottakat is öröklődés útján."
A betegségek között Aharonova megemlíti "a szifiliszt, gonorrheát, tuberkulózist, alkoholizmust, a narkotikumokat és az agy és idegek betegségeit." Az 1935-ben kiadott "Anya és gyermeke" kötetben nagyon sok cikk szerepelt olyan orvosoktól, akik támogatták az eugenetikát, mondja Stoler-Liss. Hogy miért nem alkalmaztak erőszakot? Hiszen az uralkodó elitnek igen nagy hatalma volt a bevándorlók és menekültek felett. Azonban "az orvosi elitnek akkor nagyon kis hatalma volt. Mire létrejött az állam, az eugenetika elmélet már hanyatlott. Én [Stoler-Liss] azzal magyarázom ezt, hogy generáció váltás történt: új generáció lépett be, amely már más oktatást kapott, nem a régi európait. Ezen kívül ismertté váltak a nácik dolgai, melyek gyengítették az ideológiai hatást, amely megmaradt ugyan, de más volt a retorika."
Valóban eltűnt az eugenetika?
A nyugati kultúrában lezárult az eugenika fejezete, de vajon tényleg eltűnt-e? Stoler-Liss azt állítja, hogy "az eugenetikus gondolkodás él és virul... Kifejezésre jut főleg a szülés előtti tesztek igen magas arányában, és a genetikai szűrésekben [genetikailag deviáns magzatok]. Az anyák nagyon erősen motiváltak abban, hogy csak egészséges gyermekeket szüljenek, és a kivételek, eltérőek és fogyatékosok iránti magatartás Izraelben nagyon problematikus."
Manapság a kórházak genetikai tesztek özönét kínálják a szülőknek, amelyekkel a magzatot vizsgálják szülés előtt. Egyes tesztek igen komoly betegségek azonosítását célozzák. Ilyen például a Tay-Sachs betegség, mely degeneráció korai és igen fájdalmas gyermekhalált okoz. Más tesztek viszont a süketség és sterilitás kiszűrését célozzák, melyeknek hordozói pedig teljes és kielégítő életet élhetnek.
Haaretz.com
Tamara Traubmann
ford. BM. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 21:33:09, hétfő
|
| |
| |
HírTV 2008. június 30. 09:15
Orbán volt minisztere az MSZP-belső ellenzékénél járt
Újabb egyeztetést tartott Szili Katalin köre. A megbeszélésén részt vett az MSZP belső ellenzékének tartott Társadalompolitikai Tagozat tiszteletbeli elnöke is. Felszólalt Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere is.
Ismét a Balaton-felvidéki Monoszlón egyeztetett a szocialista párt Szili Katalin köré tömörülő csoportja. Az első találkozót Baja Ferenc, az MSZP szocialista platformjának elnöke szervezte január végén.
A mostani tanácskozást az MSZP Fenntartható fejlődésért munkacsoportjának vezetője kezdeményezte. Szanyi Tibor azt mondta, keresik azt a politikát, amely választ adhat az új kihívásokra, ezért igyekeznek túllépni a hagyományos, bal- és jobboldali megosztottságon. A találkozón részt vett az Orbán-kormány kancelláriaminisztere is.
,,Itt azok az emberek ülnek szerintem, akik rendkívül kritikusak a jelenlegi kormányzattal, szocialista vezetéssel szemben, és saját felelősségüket is érzik abban, hogy nekik is közre kell játszaniuk abban, hogy az ország olyan utat találjon, amely a többség számára követhető" - mondta Stumpf.
A megbeszélésről Gyurcsány Ferenc is értesülhetett, miután a Miniszterelnöki Hivatal is kapott meghívót. A kancelláriát mégse képviselte senki, ahogy MSZP felső vezetését sem. Az első monoszlói találkozót a baloldali sajtó egy része az MSZP belső ellenzéke összeesküvési kísérletének minősítette.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 21:28:57, hétfő
|
| |
| |
Akciószövetséget kötnének a Volán-szakszervezetek a privatizáció meghiúsítására
2008-06-30. 20:11
Nyolc megye Volán társaságainak összes szakszervezeti vezetőjét egyeztetésre hívta össze július 15-ére a Közúti Közlekedési Szakszervezet kaposvári szervezete, hogy tárgyaljanak a Volán cégek napirenden lévő privatizációjának negatív hatásairól - közölte Dobi István, a szervező szakszervezet intézőbizottságának elnöke.
Az első lépést figyelemfelkeltésnek szánják, hogy demonstrálják, képesek az összefogásra a munkavállalókat, utazóközönséget és a kisfalvakat egyaránt hátrányos helyzetbe hozó privatizáció ellen. Az egyeztető tárgyaláson közös határozatot szeretnének hozni az állásfoglalásukról. "Amennyiben ez sem vezet eredményre, akciószövetségre lépve, az érdekvédelem minden fegyverét bevetve akadályozzuk meg a privatizációt" - jelentette ki Dobi István.
(MTI) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 19:41:12, hétfő
|
| |
| |
2008.06.27.
Drezda tűzviharban
David Irving: Apokalipszis 1945. c. könyvéről
Szörnyű volt Hirosima. Szörnyű volt Nagaszaki. És a szörnyűségek szörnyűsége volt Drezda 1945. február 12-13-án. A sok országból kitiltott - állítólagos holokauszttagadás miatt - David Irving 30 éven át gyűjtötte adatait a szűz célpont, Drezda városának angolok és amerikaiak által végrehajtott terrorbombázásáról. A könyv közzététele rettenetes izgalmakat váltott ki. Az előszóban azt olvasom a 2005-ös budapesti kiadású könyvben, hogy a szerző megközelítése annyira kiegyensúlyozott és precíz, hogy nem is tükrözi a történet teljes, borzalmas igazságát. Ami végbement, nem kényes ízlésű embereknek való olvasmány, noha a legrosszabb természetesen a maga egészében sohasem lesz elmondható. Azok az emberek, akik képesek lennének elbeszélni, meghaltak azon az éjszakán, nem hirtelen halállal és nem is könnyen, hanem a legborzalmasabb módon. Egyszerűen elégtek. Egyszerűen a bombák darabokra szaggatták őket. A tűzvihar okozta oxigénhiányban megfulladtak. Egyszerűen beleégtek a flaszterbe, úgy mint Hirosimában az árnyék.
A II. világháború végén a szövetséges hatalmak mindent elkövettek annak érdekében, hogy végleg térdre kényszerítsék Németországot németföldön. Erre a feladatra évek óta készültek. Tűzviharokat okoztak a német városokban, és ezekben a tűzviharokban minden ház, minden élőlény, minden fa és minden víz elpusztult. Az előkészületek során Hamburg 1943 júliusában kapott egy tűzvihart. Sok-sok ezer ember esett áldozatul. Ezt követte a Kassel elleni támadás az év októberében. Ott is pusztított a bomba és a tűz mindent, amit elért. Ezek a légitámadások, ezek a bombázások egy célt szolgáltak: elpusztítani a polgári lakosságot, és azonnali fegyverletételre késztessék Hitleréket. 1945. április 30-ig még azonban 3 hónap volt hátra. A terrorbombázás célját nem érte el, ezzel szemben több mint 100 ezren - gyerekek és öregek - lelték halálukat a tűzben, és nagyon sok hadifogoly. A szövetséges hatalmakat semmi nem érdekelte. Ez a februári három nap a világtörténelem legszégyenletesebb három napja. Igaz, a világtörténelem produkált már más szégyeneket is. Annak idején Amerikában tízezer számra deportálták az indiánokat. A nőket az egyik táborba, a férfiakat a másikba szállították. Egymástól ezer kilométernyi távolságra, nehogy szaporodjanak, nehogy megöleljék egymást. És ha már Amerikánál tartunk: David Irving másik könyvéből tudjuk, hogy a szövetségesek szisztematikusan készültek a német nép kiirtására a háború után. Roosevelt, a tolókocsis elnök kedvtelve tanulmányozta a terveket. Olyan berendezés prototípusa is elkészült, amely óránként ezer német férfi ivartalanítását végezte volna el, nehogy tovább szaporodjon a német. Nem kell sokáig tallóznunk a történelemben. Mi volt az a Gulág? Mennyien is pusztultak el? És mi volt Németországban a háború után? Mennyit is gyilkoltak meg? Drezdában a számítások szerint hatvanezer és kettőszázezer közötti ember pusztult el két éjszaka alatt. Máig sem tisztázódott, hogy mennyien lelték halálukat a vizekben. Az iszonyatos - több száz fokos - hőség elől, mert hisz lángolt az egész város az égig, az emberek víztározókba menekültek. Volt, aki tudott úszni, de őket meg a tározó aljára sodorták azok, akik nem. Egyébként is reggelre az iszonyatos hőségben kiszikkadtak a tározók, a víz elpárolgott. Ezeket a részleteket mértéktartóan írja le David Irving. A szűz célpont, Drezda, 600 ezer lelkes város volt ebben az időben, és ott-tartózkodtak 400-500 ezren a menekültek és hadifoglyok, köztük angolok is. A szövetséges hatalmakat ez nem rettentette meg. A totális terrorbombázást végrehajtották. Ha már a lakosság számánál tartunk, azt is le kell írnunk, hogy Drezda nem volt katonai fellegvár. Ipari sem. A művészetek fellegvára volt és a menekülteké. Voltak benne gyárak, de ahhoz képest jelentéktelenek, hogy bombázni kellett volna azokat. S a könyv végén arról is tudomást szereztünk, hogy a teljes bombázás szinte megkímélte a vasúti pályákat, a közlekedési csomópontokat, általában azokat a célpontokat, melyek a későbbiek során a szövetségesek számára Németország leigázásához szükségesek voltak. Drezda a szépség városa volt. Többek között a porcelán gyártás otthona. Az egyik pilóta meg is jegyezte a levegőben, Drezda fölött: minden porcelánt összetörtünk. Drezda a szellem városa is volt. Itt jegyzem meg, mert ez is történelem: 1882-ben itt rendezték meg az Európai Antiszemita Kongresszust, Albert szász király fővédnökségével. Ez a tény viszont rajta volt Drezda számláján. Emberre, német emberre nem volt szükség. Jól tudjuk, a II. világháború kirobbantása a németek számláján van. Jól tudjuk, a fasizmus embertelen világot teremtett. De David Irving könyve nyomán azt is tudjuk, hogy az öncélú pusztítás Churchill angol miniszterelnök számlájára írható. Hiába neveztek ki később egy bűnbakot, aki Angliában az egyesített légierő parancsnoka volt.
Idézzünk az Apokalipszis 1945. című könyvből: ,,Szászország fővárosa teljes mértékben védtelen város volt, a védtelen városra vonatkozó hágai egyezmény teljes értelmében. Ráadásul nem voltak benne elsőrendű ipari, stratégiai, illetve katonai célpontok. De Sir Arthur Harrist és amerikai partnereit a háború megnyerése és nem a nemzetközi jogi megfontolások érdekelték. A történész szerző felteszi a kérdést: hogyan jutott el odáig Németország egyik leggazdagabb és leggyönyörűbb városa, amelyben több mint egymillió állandó lakos és menekült tartózkodott, amíg végül 1945. február 13-án éjjel 10 óra 15 perckor megkezdődött ellene a 14 órán és 15 percen át tartó támadás. ...A város nagyszámú hadifogoly tartózkodási helye is volt. Az angol bombázó parancsnokság a nemzetközi vöröskereszttől pontos tájékoztatást kért a szövetséges hadifoglyok elhelyezéséről." A németek a hadifoglyok elhelyezésében tartották magukat a nemzetközi szerződésekhez, az angolok nem. Érdekes a történelmi szituáció. Drezda lángolt, a németek hullottak. De hol tartózkodtak ezekben a napokban a világ urai? ,,Hitler Berlinben volt, a bunkerében. 1945. január 29-én a késői órákban hagyta el Londont Churchill. Egy végső minisztertanácsi ülés után, amelyet a London elleni tovább folytatódó V-támadások miatt a föld alatti háborús teremben tartottak. Franciaországon keresztül Máltába repült, ahol találkoznia kellett az Amerikai Egyesített Vezérkar fejeivel, és Roosevelttel, mielőtt tovább folytatja útját Jalta felé." ,,Az angol miniszterelnök 1945. február 11- én a krími konferencia végén minden bizonnyal ugyanolyan elfoglalt volt, mint annak kezdetén. Nem volt semmi oka sem, hogy a korábban nyomatékosan kért (a szovjetek által kért) támadást Drezda ellen most lefújják. Február 13-án ezen a napon szállt fel újra Churchill és kísérte a Cunnard-társaság »Franconia« tengeralattjáróra, amely rájuk várt, hogy útnak induljanak a Krím-félszigetről. A luxushajó fedélzetén lordokhoz illő dőzsölés közben azon vitatkoztak, hogy legközelebb milyen országba látogatnak. A miniszterelnök feladata volt a hajón lévő társaság felköszöntése aznap este 8 óra 30 perckor; ezt megelőzően először fél órán át vigyázzállásban tartotta a tengerészeket, akik a hideg Fekete-tengeri szélfúvásban vacogtak; brutális hatalomfitogtatás volt. Németországban 11 óra 30 perc volt. Hétezer pilóta volt most fenn a levegőben, és tartott Drezda felé." Tehát a tengernyi repülőgép fent a levegőben és a mesterbombázó Mosquitója a célváros felé közeledett, Smith bekapcsolta a TR.1143 jelű ultrarövid adóját, megtörte a rádiócsendet Németország fölött. ,,Mesterbombázó a vezérjelzőnek: mennyire hall Ön engem? Vége A vezérjelző, Topper hadnagy azt válaszolta, hogy a mesterbombázót »ötös erősségen« világosan hallja." Majd egy kicsit lejjebb: ,,Aztán eljött az ideje, hogy először rárepüljön a célpontra. A Központi Pályaudvar fölött még mindig 2000 láb magasságban volt. Lassan, fokozatosan kezdett lejjebb ereszkedni, közben a szemét folyton a magasságmérőn tartotta. A céljelző bombák 700 láb magasságban történő barometrikus robbanásra voltak beállítva. Ha ennél lejjebb oldja ki azokat, a kis repülőgép valószínűleg lángba borul. Szeme nyomon követte a Központi Pályaudvar vasúti síneit és jobbra, a folyó irányában körbejárt. A vasúti hídtól balra fekszik a jelzőpontja, a kerékpárstadion. Mihelyt olyan helyzetbe került, hogy megkezdhette jelző tevékenységét, bemondta mikrofonjába: »Vezérjelző. Hajrá!« Így figyelmeztette a többi jelzőket, akik egyébként jelölőútjukat kezdenék. 2000 láb magasságból 800 láb magasság alá bukott le a Mosquito és kinyitotta a bombaajtóit, mihelyt a célzóponthoz vivő egyenesbe ért. Topper most bekapcsolta az automatikus kamerát. Az első felvillanó robbanás Drezda-Friedrichstadt kórházát, Közép-Németország legnagyobb kórházkomplexumát célozta, amint a lencse mutatta. A kamera megörökítette a bombatartóból kihulló 1000 font súlyú céljelző bomba képét: a bordázott fémtörzs árnyképe fenyegetően vetődött rá a kórház területén egy kis, hosszú épület tetejére, ami a Katolikus Öregek és Betegek Otthonának adott szállást." Hogyan működtek a bombák, ezek a szörnyszülöttek? ,,Este 10 óra 15 perckor kezdtek hullani a bombák Drezdára. Topper hadnagy, a vezérjelző felhívta a mesterbombázó figyelmét az óriási, 4000 és 8000 font súlyú, egész háztömböt romboló bombák jellegzetes, lüktető robbanásaira. Ezeket úgy tervezték, hogy széttörje az ablakokat és letépje a háztetőket a drezdai Óváros igen gyúlékony épületeiről, amik némelyike több, mint 1000 éves. Egy élénk kék villanás törte meg a sötétséget, amikor egy, a célszektortól messze lehullott bombasorozat felrobbant. A pilóták később rájöttek, hogy egy elektromos berendezést ért biztosan a találat. Irányító a mesterbombázónak: Úgy tűnik, hogy a bombák szépen hullanak. Vége!" ,,Igen, irányító. Nagyon szépnek tűnnek." Ez volt a bombázás első hulláma, ezt követte a második, de az első hullám teljesen lángba borította a várost. Február 14-én hajnali 2 órakor, a második csapás végén 100%- os felhőzet sötétítette el az eget. De a város iszonyatos fényben égett. Megint csak betű szerint idézünk: ,,Drezda gyakorlatilag szűz város volt. Ugyanazt a bánásmódot lehetett alkalmazni ellene, mint Hamburg ellen. Először rombolóbombákkal szétzúzni az ablakokat és háztetőket, majd gyújtóbombazáport szórni, amelyek lángba borítják a házakat, és vörösen izzó szikráik forgószeléből tűzvihart támasztanak, amely behatol a törött ablakokon és szétzúzott háztetőkön, lángba borítva a függönyöket, szőnyegeket, bútorokat és a háztető faanyagát. A második bombázó hullámnak csak annyi rombolóbombát kell magával vinnie, amennyi szükséges ahhoz, hogy a tüzek szétterjedjenek." ,,Ezalatt Drezda legnagyobb részén a szirénák némák maradtak. Az első támadás alatt az áramszolgáltatás károsodást szenvedett, és az embereket a második támadás meglepetésszerűen érte." ,,Azon a reggelen Adolf Hitler 6 óra 14 perckor került ágyba. Sohasem feküdt le addig, amíg az utolsó repülőgép el nem hagyta Németország légterét. Kimerültségtől gyötörve kelt fel délután egy órakor, és az a hír várta, hogy Drezda lángokban áll, és amerikai bombázók jöttek el újra, hogy teljessé tegyék a tömeggyilkosságot. Az első két terrorbombázó hullámot az angolok és a kanadaiak, a harmadikat az amerikaiak követték el." Céljuk az volt, hogy Németországot azonnal térdre kényszerítsék. Azt írja David Irving: ,,A Drezda elleni légitámadások nem azért nem eredményezték az azonnali kapitulációt, mert nem volt elég nagy a rombolás. Egyetlen éjszaka alatt a városból több, mint 1600 acre terület pusztult el, ugyanakkor Londonból az egész háború alatt a légitámadások következtében még 600 acre nagyságú terület sem károsodott." Bevégeztetett. Drezdát három hullámban porig bombázták és alázták. A következő sorokat olvasom a könyvben: ,,Sohasem gondoltam volna, hogy ily sok módon érheti utol az embereket a halál. Sohasem számítottam arra, hogy ilyen állapotban látok embereket betemetve, elégve, elhamvadva, szétszakítva, halálra zúzva. Volt úgy, hogy az áldozatok békésen alvó embereknek tűntek, máskor gyötrelmes volt az arckifejezésük. A tornádó majdnem meztelenre vetkőztette őket. Voltak összeroncsolt testű keleti menekültek, csupán rongyos öltözékben, és halottak az Operából ünnepi ruhájukban. Egyik helyen az áldozat egy formátlan darab massza, másutt egy pléhvödörbe lapátolt hamuréteg. Az egész városban az utcákon végigsodorta a szél a rothadásnak induló hús semmi mással össze nem téveszthető szagát" - mondta Hanns Voight, a drezdai VNZ-ben a Meghalt Személyek Osztályának vezetője (Abteilung Tote). A támadások után az angol és amerikai illetékesek minden dokumentumot összegyűjtöttek, és elszállították Londonba meg Washingtonba. Drezda elpusztítását a szovjetek iránti kedveskedésnek szánta Churchill. A Vörös Hadsereg karosszékből nézte végig Drezda bombázását. Majd amikor a tüzek kialudtak, ,,a Vörös Hadsereg tisztjei benyomultak a Minisztérium épületébe és az értéktárgyak teljes gyűjteményét (a jegygyűrűkkel együtt) minden további nélkül hadizsákmányként elszállították a Szovjetunióba. Elrabolták a megfizethetetlen értékű festménygyűjteményeket is, köztük a Sixtusi Madonnát, amely egy vasúti alagútban túlélte a légitámadásokat. A VNZ Drezda-Laubegestban lévő szervezetének több, mint 3000 dolgozóját kilakoltatták hivatali helyiségéből, és minden azonosítási tevékenység megszűnt. Hanns Voigtot utasították, hogy hivatalát és dokumentumait helyezze át a Drezda-Leubenben lévő Városházában. Három hivatalnokát megtarthatta. Az új áldozatok nyilvántartásba vételére irányuló minden próbálkozás szükségképpen megszűnt, és Voigh hivatalnoki karának munkája helyébe a 80-90 ezer betűrendes karton további feldolgozása lépett, amiket Voigh az ismert és ismeretlen áldozatokra vonatkozóan a légitámadásokat követő hónapok alatt összegyűjtött."Az ám, a jegygyűrűk! A németek a halottak azonosításának érdekében a jegygyűrűket lehúzták vagy levágták az áldozatokról. Ugyanis német szokás szerint a gyűrűk belső felületén gazdáik monogramját vésték be. Ez múlhatatlanul szükséges volt az azonosításhoz. Sok vedernyi gyűrű nem szolgálhatta a pusztítás halottjainak azonosítását. Az oroszok hazavitték. A II. világháború története még ma sem ismert az emberiség előtt. Töméntelen a hazudozás. Töméntelen a történelemhamisítás. Évekkel ezelőtt Drezdában ezrek és ezrek emlékeztek a tűzviharra, az infernóra, és kijelentették: Drezda elpusztítása is holokauszt. Az akkori német kancellár, aki ma az oroszok alkalmazottja, Schröder, kikérte magának a holokauszt fogalmának kiterjesztését. David Irving igyekezett tárgyszerű lenni. Ezért üldözik hazájában és Európában szerteszét. Rendkívül nehéz és keserves olvasmány, de el kell olvasni.
(David Irving: Apokalipszis 1945. Drezda elpusztítása. Gede Testvérek Bt. Budapest, 2005.)
Győri Béla
http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2008/junius/27/13.htm |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 19:37:43, hétfő
|
| |
| |
Morvai felháborodott a Népszabadság írásán - A jogásznő nyílt levele
2008-06-30 10:29 barikád.hu
Morvai szeretne minél nagyobb médiaérdeklődéstMorvai szeretne minél nagyobb médiaérdeklődéstMa délelőtt tartják a Fővárosi Főügyészség által a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület ellen a társadalmi szervezet megszüntetése miatt indított polgári peres eljárás harmadik tárgyalási napját. Hivatalosan még nem születhetett tehát ítélet, de a Népszabadság egyik cikke már tényként közölte, hogy a Magyar Gárdát első fokon feloszlatták. "A szervezet lelkiatyját, az őt létrehívó egyesületet betiltotta ugyan a bíróság, de csak első fokon" - olvasható a nol.hu-n a Meccs, amit le kell fújni című írásban. (2008. június 23.)
Morvai Krisztina, az ismert jogász emiatt nyílt levelet írt Gatter Lászlónak, a Fővárosi Bíróság elnökének. A levélben Morvai leírja: őszintén megdöbbent a cikket olvasva, mert az említett cikk olyan látszatot kelthet, mintha már jó előre eldöntötték volna a per kimenetelét, vagy pedig a kormányhoz közel álló Népszabadság a bíróságra nehezedő hatalmas nyomás miatt egészen biztos lehet abban, hogy az "elvárásoknak megfelelő" ítélet születik, s Magyar Gárda Egyesületet a bíróság feloszlatja.
Morvai Krisztina megdöbbenve kérdezi: mi folyik itt? A jogásznő szerint ilyen helyzetben "a bírói függetlenség biztosítása és a jogállamiságba, a hatalmi ágak elválasztásába vetett bizalom visszaállítása érdekében szükséges, hogy végre megnyissák a bírósági épület legnagyobb tárgyalótermét, és mindenkit beengedjenek a mai tárgyalásra". Ez azért lenne fontos, hogy minél több joghoz értő hallgató követhesse az eseményeket, "garanciát nyújtva arra, hogy az ötvenes évek szelleme kívül marad a tárgyalóterem falain".
Morvai arra kéri levelében a bíróságot, hogy "érdeklődő jogászként, az emberi jogok iránt elkötelezett jogvédőként részt vehessen a mai tárgyaláson mint hallgató".
NYÍLT LEVÉL
Tisztelt Dr. Gatter László Elnök Úr!
Tisztelt Fővárosi Bíróság Titkársága!
Bár a megadott határidő lejárt, szeretném regisztrációmat kérni a mai "Magyar Gárda-tárgyalásra", a következő igen nyomós okból. A Népszabadság internetes oldalát, a NOL-t böngészve ma reggel észleltem, hogy a volt kommunista pártlap információja szerint a Magyar Gárda Egyesületet első fokon már feloszlatta a bíróság. (http://www.nol.hu/cikk/496560/) Így, múltidőben és tényként írt Nagy N. Péter szerkesztő a Bíróság előtt - látszólag legalábbis - még folyamatban lévő perről, amikoris ítélethozatal még nem történt. Őszintén megdöbbentem. A látszat ugyanis az - nyilvánvalóan minden alap nélkül - , hogy "porszem csúszott a gépezetbe" - , s ahogy az ötvenes évek igazságszolgáltatását bemutató Tanú cimű filmen, ezúttal is a vádirat helyett tévedésből a már jóelőre elkészült ítéletet küldték el a "pártnak", a "pártsajtónak". A másik lehetőség a szégyenletes látszat szerint (ismét csak nyilvánvalóan alaptalan), hogy a bíróságra nehezedő hatalmas nyomás miatt a kormányhoz közelálló Népszabadság már egészen biztos lehet abban, hogy az "elvárásoknak megfelelő" ítélet születik, s Magyar Gárda Egyesületet a Bíróság feloszlatja. Ehhez képest számukra csak felesleges formaság a bírósági eljárás, amelyet akár át is lehet ugrani, s időponttól függetlenül már tényként lehet a "naivak szerint" még nem létező ítéletről írni. Tisztelt Fővárosi BÍróság! A 2006. őszi tömeges rendőri brutalitások áldozatainak futószalagszerű, törvénysértő, szégyeneletes előzetes letartóztatása óta az ember azt hiheti, hogy ennél már nem süllyedhet lejjebb a "jogállam" Magyarországon. Most, mint már annyiszor, ismét megdöbbenhetünk: mi folyik itt? Ilyen helyzetben, pontosan a bírói függetlenség biztosítása és a jogállamiságba, a hatalami ágak elválasztásába vetett bizalom visszaállitása érdekében szükséges, hogy végre megnyissák a bírósági épület legnagyobb tárgyalótermét és mindenkit beengedjenek a mai tárgyalásra. Az adott előzmények mellett igen fontos lenne, hogy minél több joghoz értő hallgató követhesse az eseményeket, garanciát nyújtva arra, hogy az ötvenes évek szelleme kivül marad a tárgyalóterem falain.
Kérem tehát, hogy érdeklődő jogászként, az emberi jogok iránt elkötelezett jogvédőként -összhangban a vonatkozó jogszabályokkal és nemzetközi normákkal amelyek a tárgyalás nyilvánosságát biztosítják - részt vehessek a mai tárgyaláson, mint hallgató.
Tisztelettel
Dr. Morvai Krisztina
Budapest, 2008.VI.30.
MNO - barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 19:36:20, hétfő
|
| |
| |
Gárda-per: szeptemberre halasztották a tárgyalást, Kolompár cigányaival fenyegetőzött
2008-06-30. 18:38
Szeptember 1-jére halasztotta a Fővárosi Bíróság az ügyészség által a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatására irányuló per tárgyalását hétfőn. Kolompár az azonnali feloszlatást követelte, mert "a helyzet pattanásig feszült" (persze a Gárda miatt), ő pedig nem garantálja tovább a magyarok biztonságát ezek után.
A tárgyalást részben azért napolták el, mert bár az 56-osok Világszövetsége jelezte, hogy beavatkozóként részt kíván venni a perben, sem Wittner Mária, sem más képviselőjük nem jelent meg a bíróságon. Az ügyész azt kérte, hogy a bíróság ne halassza szeptemberre az ügyet, mert ha máshonnan nem is, a sajtóból értesülhetett Wittner Mária a június 30-i tárgyalás időpontjáról.
Kolompár a magyarokat fenyegette
Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke ugyancsak azt kérte a bíróságtól, hogy minél előbb zárja le ezt az ügyet, lehetőleg nyolc napon belül és ne halassza szeptemberre, az ítélkezési szünet utánra, mert "a helyzet pattanásig feszült".
Fenyegetőzött is a rasszita, sikkasztó, 8 elemis, büntetőeljárás alatt álló (bár ezt persze a végtelenségig húzza a cionrasszista hatalom), választási csaló büdös cigány: "már nem tud a cigányságért felelősséget vállalni", mert a Gárda "megfélemlítésben tartja" és "provokálja" (értsd: néha megakadályozza a C-típusúakat egy-egy gyilkosság elkövetésében) őket. A fenyegetést tudomásul vettük, s ha így megy tovább, közeleg az idő, amikor válaszolni is fogunk rá. Viszont ha ennyire tud parancsolni a cigányságnak, hogy eddig csak az ő jóindulata és kegyelme folytán nem koncolták fel az összes magyart, akkor talán szólhatna nekik, hogy fogják vissza magukat, és éljenek törvénytisztelő, munkás életet, amíg nem lesz itt nagyobb baj, melyből nem biztos, hogy ők jönnek ki jól.
Válaszul a bírónő azt mondta: az eljárási szabályok miatt van szükség a halasztásra, mivel még három beavatkozni szándékozónak kell biztosítani, hogy részt vehessenek a tárgyaláson. Egyúttal arra kérte a feleket, hogy mindenki próbáljon meg megnyugodni.
A zsidót felháborítja, hogy a magyaroknak beleszólási joguk van
"Jöhet még 32 filibuster és felolvashatják Balzac összes könyvét, hogy húzzuk az időt és ne döntsünk ebben az ügyben" - kelt ki magából fennhangon Egri Oszkár, a MAZSIHISZ jogi képviselője.
Az arcátlan, fajgyűlölő zsidó azért háborodott fel ennyire, mert a védelem oldalán gyakorlatilag sorra kerülnek elő újabb és újabb perbe beavatkozni szándékozó magánszemélyek, akik minden tárgyalási napon hosszú fejtegetésekbe kezdenek arról, hogy miért érdekeltek a részvételben a Gárda oldalán, holott ő azt szeretné, hogy tűnjön el minden és mindenki azonnal, ami/aki kicsit is sérti az érdekeiket.
Nem hallotta, de megcáfolná - egy hazug szájhős antifa
A felperes mellett beszédet mondott a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének nagyothalló jogi képviselője, aki szerint Gaudi-Nagy Tamás, a Gárda jogi képviselőjének minden szavát képes lenne totálisan megcáfolni, bár később hozzátette, hogy nem túl sokat hallott a védő felszólalásából.
Száváék rettegnek Vonától, de azért alkudoznának vele
Szintén a felperes oldalán - újonnan - beavatkozásra jelentkező Száva Vince, a Magyarországi Kisebbségek Pártja és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének saját bevallása szerint is szervezett bűnözői múltú elnöke a cigók Gárdával szembeni "rettegéséről" beszélt, közben reményeit fejezte ki, hogy a közeljövőben Vona Gáborral sikerül majd megállapodást kötni és együtt orvosolhatják a cigányságot sújtó problémákat.
A tárgyaláson a Gárda honlapjának üzemeltetője tanúvallomásában azt mondta: saját szerverén üzemelteti a honlapot, nem kap érte pénzt és a "Gárda hivatalos honlapja" valamint a "Magyar Gárda 2007 minden jog fenntartva" kifejezések csak a grafika részei. Állítása szerint a portálon megjelenő információkat az internetről szerzi, illetve elküldik neki. Utóbbiak közé tartozik például a belépési nyilatkozat is - tette hozzá.
A tanú meghallgatását követően az ügyész kérésére videofelvételt vetítettek le a gárda faddi rendezvényéről, majd az alperes kérésére egy, a németek kitelepítésének 60. évfordulójára Bándon rendezett megemlékezésről, amelyet nem a Gárda szervezett, de részt vettek rajta. Ezen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ott volt, ezzel - Gaudi Nagy Tamás szerint - beigazolódott, hogy a Gárdától nem kell félni.
Korábban írtuk: Csak tátogott Kolompár: nem tiltotta meg a cigánybűnözés szó használatát a Gárda-per bírója
A Magyar Gárda feloszlatására irányuló tárgyaláson három újabb beavatkozni szándékozó kérelmét fogadta el a Fővárosi Bíróság. A felperes ügyészség és a hozzá már korábban csatlakozott Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Cigány Önkormányzat mellett a Magyarországi Kisebbségek Pártja és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete is beavatkozóvá vált.
Az alperesi oldalon az egyesület mellett annak a férfinak bírálta el kedvezően a beavatkozási kérelmét a bíróság, aki magát zsidó származású pártoló tagságú gárdistának nevezte meg.
A Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tárgyalásán Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke tiltakozott a cigánybűnözés kifejezés használata ellen, a bírónő azonban azt mondta, hogy nem tilthatja meg azt. A délután folyamán a Magyar Gárda honlapját készítő férfit hallgatják meg tanúként.
A bírónő hangsúlyozta: indokolási kötelezettség csak az elutasított beadványokra vonatkozik. A kérelmeket - köztük az alperesi oldalon Mónus Áronét, a felperesi oldalon pedig a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségéét - többségében jogi érdek hiánya miatt elutasította.
Korábban írtuk: Gárda-per: mindenki be akar avatkozni
Több tucatnyi al- és felperesi beavatkozó jelezte, hogy csatlakozni kíván az ügyészség által kezdeményezett, a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatására irányuló perhez; a szervezeteket és magánszemélyeket a hétfői tárgyaláson ismertette a bíró a Fővárosi Bíróságon.
A beavatkozók között volt, aki a bíróságot akarta kizárni a perből, illetve az ügyészség feloszlatását javasolta. Egy férfi - arra hivatkozva, hogy nem kapta meg az ügy iratait - nem fejtette ki a tárgyaláson, hogy miért akar beavatkozni. Egy másik fiatalember - aki állítása szerint több rendezvényen, zömében a Kossuth téren, felszólalt - a független közírók közös gondolkodásának és a szólásszabadság védelmének érdekében kérte beavatkozási kérelmének elfogadását. Egy, mint magáról elmondta, zsidó származású, pártoló tagságú gárdista beavatkozási kérelmének alátámasztására egyebek mellett arról beszélt: a Magyar Gárdát olyan bűnökkel vádolták meg, amelyeket soha nem követett el. Állítása szerint a gárdisták nem, a fegyveres őrző-védők azonban komoly félelmet kelthetnek az emberekben. Kritizálta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerepvállalását a perben, illetve a szervezet vezető tagjait is.
A zömében magánszemélyekből álló beavatkozni szándékozók elsősorban az alperesi oldalon kívánnak becsatlakozni a perbe, szándékukat többen faxon jelezték a bíróságnak. A felperesi oldalon többi között egy cigány is jelezte beavatkozói szándékát személyes érintettség miatt, mert, azt hazudta, származása miatt bántalmazták (kérdés persze, hogy származása miatt lop-e, mert ha igen, akkor lehet összefüggés - a szerk.).
Az ügyészség képviselője a Magyarországi Kisebbségek Pártja és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületén kívül más beavatkozók csatlakozását nem támogatta, arra hivatkozva, hogy nem politikai perről van szó. Az alperes az alperesi oldalon becsatlakozni kívánókkal kapcsolatban azt mondta: nincs ellene kifogásuk, a felperesi oldalon azonban ezt nem támogatta.
Korábban írtuk: Zajlik a Gárda pere: piti számlaügyeket boncolgatnak
Eddig két hosszabb beszéd hangzott el, az egyik az ügyész, a másik a Gárdát képviselő ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás részéről. Az ügyész arról beszélt, hogy a Gárda az elmúlt hetekben Galgagyörkön és Faddon is tartott olyan demonstrációt, melynek az úgymond rendfenntartás, a demonstratív masírozás volt a célja. Varga Bálint ügyész azt is hangsúlyozta, hogy mindkét esetben rendőröket kellett a helyszínre vezényelni (éppen azt felejtette el megemlíteni, hogy nem a lakosságot védő Gárda, hanem a vérengző cigányok miatt - a szerk.).
Szó volt arról is, hogy az ügyészség elkérte az illetékes banktól a Gárda Egyesület számlaforgalmát, amelyből kiderült, hogy tagdíjak érkeztek a gárdistáktól, valamint az, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök épp a Gárda-rendezvények előtt vett fel nagyobb összeget ezekről a számlákról. A múltkori tárgyaláson arról vitáztak hosszasan a felek, hogy a perben résztvevő tíztagú Gárda Egyesület és maga a Gárda, amely nem vesz részt a perben, ugyanaz-e, mennyire olvad egybe a kettő.
Az ügyvéd azt mondta, sosem tagadták, hogy segíti egymást az egyesület és a mozgalom. Beszélt arról, hogy három cigány akart a közelmúltban csatlakozni a Gárdához, és senkinek nem volt ez ellen kifogása. Olyan újságcikkeket idézett, amelyekben pozitívan nyilatkoztak a Gárdáról. A tárgyalás hangulata egyébként nyugodt, nincsenek közbekiabálások, nincsenek transzparensek, zászlók.
A mai tárgyalás megkezdése előtt az ügyész azt mondta, hogy szerinte a bizonyítási eljárást ma lezárhatják, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve a bíróságnak nyolc napon belül ki kell jelölnie újabb tárgyalási napot, amelyen már csak az ítéletet hozzák meg. Ugyanakkor el is húzódhat a per, újabb beavatkozók is jelentkeztek mindkét oldalon, ők azok, akik hivatalosan is bekapcsolódnak a perbe egyik vagy másik fél oldalán.
Korábban írtuk: Ismét komoly ávós készültség mellett kezdődik a Gárda pere
Szigorú biztonsági intézkedések mellett érkeznek az újságírók, az al- és felperesek, valamint az érdeklődők a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári per harmadik tárgyalási napjára hétfőn a Fővárosi Bíróság Markó utcai épületéhez, amelyet a rezsim rendjének őrsége fémkordonokkal zárt le.
A Markó utcát a Bihari János és Nagy Ignác utca közötti szakaszon már reggel 6 órakor lezárta az ÁVH; az intézkedést a tárgyalás végéig fenntartják. A bíróság épületébe, illetve az elzárt területre csak azok az újságírók és érdeklődők léphetnek be, akik korábban regisztráltak a Magyar Gárda-perre, illetve idézésük van más tárgyalásra. A Markó utcát lezáró kordonok mögött néhány érdeklődő álldogál.
Mintegy 60 gárdista a Fővárosi Bíróság épületével szemben, a Xantus János középiskola előtt áll, ők szintén a kordonokon kívül várakozhatnak.
A Fővárosi Bíróság épülete közelében megerősítették a rendőri jelenlétet.
(MTI - MR - MNO - Stop nyomán)
http://kuruc.info/r/2/26669/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-30 19:34:39, hétfő
|
| |
| |
Heti Válasz 2008. június 30. 13:48
Gyurcsány szalonrasszizmusa
Máris megingott a kisebbségi kormányprogram. Júliusban lépett volna hatályba a szociális törvény módosítása, de a javaslat olyan dilettánsra sikeredett, hogy be sem nyújtották a parlamentnek. Gyurcsány Ferenc ma már elhatárolódik azoktól, akik segély helyett munkát ajánlanak, pedig februárban még erre az alapelvre tervezett országos kampányt.
Miközben a kormány a szociális ellátórendszer átalakításával terelné el a figyelmet az egészségbiztosítás reformjának hibáiról, a jelek szerint újabb kudarctörténet vette kezdetét. A különbség csak az, hogy itt a kabinet helyes alapelvhez választott rossz megoldási módot.
A szocialisták februárban jelentették be, hogy új szociális reformtervvel állnak elő. Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében azt mondta: "Korrigálni kell segélyezési rendszerünket annak érdekében, hogy az ne tartsa távol a munkától időnként azokat is, akik - ha lenne munkahely, és ha akarnának - tudnának dolgozni." Nem említette azonban, hogy kormányfőként már végrehajtott egy szociális reformot, amikor 2006-ban megemelte a rendszeres szociális segély összegét, és kifizetését a szegénységi küszöb alatt élők számára törvényben garantálta. Addig az önkormányzatok dönthették el, kinek adnak támogatást, de ez a jogkörük megszűnt - a válságrégiókban pedig feszültséget szült, hogy segélyek révén akár a minimálbérnél is magasabb összegekhez lehetett hozzájutni.
A párttagoknak tetszett
A 2006-os reform tehát éppen ellentétes volt a világban zajló folyamatokkal. A nyolcvanas évektől a fejlettebb államok újfajta szolgáltatásokkal és erőteljes nyomásgyakorlással veszik rá a rászorulókat, hogy támogatások helyett inkább munkából boldoguljanak. A szemléletváltás legszélsőségesebb példája az amerikai, ahol a clintoni fordulat következtében a gyermeküket egyedül nevelő anyáktól megvonják a segélyt, ha nem indítanak apasági pert a tartásdíj megítélése érdekében. Több európai or szágban is elfogadott, hogy a segélyezetteknek képzettségüktől függetlenül minden munkát el kell vállalniuk, Németországban pedig az állás ajánlatot akkor sem lehet visszautasítani, ha a munkahely olyan távol van, hogy költözködni kell.
Nálunk viszont nemhogy szűkítették volna, de egy év alatt (2005-ről 2006-ra) 35 százalékkal bővítették a segélyezettek számát. Így Gyurcsány alig két évvel egyes számú szociális reformja után hozzá is láthat a ketteshez; ezzel orvosolná azt a társadalmi feszültséget, melynek jelentős részét elhibázott döntéseivel maga teremtette meg.
A miniszterelnök persze tudja, milyen rövid a választói emlékezet. Februárban programcikket közölt a Népszavában, majd a megjelenés napján két szocialista polgármester (Hajdúnánás és Hajdúdorog első embere) is elzarándokolt hozzá, hogy felvessék, "valamilyen feltételhez kellene kötni a segélyezést". Mindjárt mutattak is egy negyven polgármester által aláírt levelet, melyben azt kérik a kormányfőtől, hogy "aki nem végzi el az előírt mun- kát, az ne legyen jogosult a segélyre". Gyurcsány egyetértett az elképzeléssel, és bejelentette: pártszavazást tartanak - egyebek mellett - arról: célzott programokkal segítsék-e elő, hogy a hátrányos helyzetű térségekben a segélyek mellett legyen munkájuk az embereknek. Az igenek 99 százalékban győztek, és már készen állt a törvényjavaslat is, volt hozzá miniszterelnöki megbízott Török Zsolt képviselő személyében, és lett országos "turné", amelyen a politikusok népszerűsítették a programot Hevestől Zaláig. A koalíció szétesésekor pedig úgy látszott, Gyurcsány ezt tartja a kisebbségi kormány által megvalósítható egyik fő programpontnak.
A júliusi bevezetésből mégsem lett semmi, az indítványt még csak be sem terjesztették a parlamentnek. Június 2-án az MSZP választmánya előtt a kormányfő még megismételte, hogy a segélyeket hozzá kell kötni a munkavégzéshez, de ekkor már mindenki tudta, hogy ebből ősz előtt nem lesz törvény. Marad a kisebb feszültséggel járó út - vagyis hogy nyáron közmunkapályázatokat hirdetnek.
Első ránézésre úgy tűnt, "a segély helyett munkát" elv növelheti Gyurcsány népszerűségét, s mivel azt hitte, ennek révén kevesebb pénzt kell adni a rászorulóknak, a kormányfő még megtakarítást is remélt. Ehelyett amerre mozdult, ellenállásba ütközött. Az Országos Érdekegyeztető Tanács hallani sem akar a javaslatról. A hazai szociálpolitikusok szinte kizárólag Ferge Zsuzsa tanítványai, akik az akadémikussal együtt vallják, hogy a segélyfizetés a társadalom "szent tartozása". A kormányfő júniusra arra is ráébredt, hogy a társadalom egyik legsúlyosabb konfliktusába futott bele. Elképzeléseinek vesztesei is lennének, sőt éppen ők volnának többségben, és ezzel a hagyományosan a szocialistákra szavazó válságrégiókat is maga ellen fordíthatja. Az Út a munkához program mélypontja az volt, amikor a múlt héten a kisebbségi ombudsman a cigánysággal szembeni közvetett diszkriminációnak, sőt "szalonrasszizmusnak" minősítette a tervbe vett lépéseket.
Szolgáltatni és büntetni
Az ellenzők állítják, hogy a javaslat szakmai színvonala rendkívül alacsony. A segélyért munkát programok ugyanis nemcsak abból állnak, hogy kemény kézzel kell a munka irányába tolni a segélyezetteket - emellett az államnak korábban sosem látott színvonalú szolgáltatásokkal kellene segítenie a szegények munkavállalását. Ha például egy segélyezett Londonban felemeli a telefont, hogy munkát keressen, és a hívott szám foglalt, a rendszer automatikusan végigtárcsázza az Angliában létező összes munkaközvetítő irodát, hogy találjon egy szabad ügyintézőt. Ott ennyire fontos, hogy a tartósan munkanélküli első próbálkozása ne kudarcélménnyel záruljon, sőt az egyedülálló szülőnek még a gyermekfelügyeletet is segítenek megoldani a munkavállalás érdekében.
Ehhez képest a magyar változat még csak nem is álláshoz juttatná, hanem mindössze negyedévente 15 napos közmunkára kötelezné a segélyezetteket. A törvényjavaslat szolgáltatásokat alig nyújt, viszont nem ismeri azt az alapigazságot, hogy a "kemény kéz politikájára" nem az önkormányzati politikusokat kell kötelezni, mert ez szembefordítaná őket saját szavazóikkal. A kellemetlen döntéseket az államnak kell magára vállalnia. Nálunk minden teher a helyhatóságokra hárulna, így nem csoda, ha tiltakoznak, pedig cserébe a költségvetés átvállalná a 15 napos közmunka teljes költségét, 47 hátrányos térségben pedig a vállalkozók mentesülnének a járulékfizetés alól, ha segélyezettet foglalkoztatnak.
Kapa vagy gereblye
A negyedévenkénti 15 nap közmunkával ráadásul senkit sem lehet visszavezetni a munka világába. Viszont "cserébe" megnyirbálnák a jelenlegi támogatásokat, hogy állni tudják a tömegek megmozdításának költségeit. A szolgáltató jelleg nem látszik, ehelyett az átdolgozásra visszavont javaslat a feketemunka kezelésének olyan primitív módját választja, hogy az álláskeresőket akár hetente többször is berendelnék a munkanélküliközpontba. A vegzálástól állásuk nem lesz ugyan, de mivel folyton sorban kellene állniuk, azt remélik, így kevesebbet feketézhetnek.
A programra mindössze tízmilliárd forint áll rendelkezésre, s miként a szocialista témafelelős, Török Zsolt mondja lapunknak, ezt a nyáron ötmilliárd forinttal szeretnék megtoldani - ám a 160-170 ezer segélyezettből így is csak 30 ezernek tudnak munkát adni. E költségek csupán az élőmunka költségeit tartalmazzák, és nagyjából abból állnak majd, hogy kapát vagy egy gereblyét nyomnak a segélyezett kezébe. Úgy vélik, ők úgysem képesek komolyabb munkára, mivel a rendszeres szociális segélyezettek 60 százaléka legfeljebb nyolc osztályt végzett.
Időközben már nemcsak a negyven "kormánybarát" önkormányzat akarja dolgoztatni a segélyezetteket, hanem a jóval vehemensebb monoki polgármesterrel tartó közel száz helyhatóság is. Ám ők nem segély helyett adnának munkát: Monokon egynapi munkáért ötezer forintot "írnának jóvá" az egyébként államilag garantált összegből. A kormány elhatárolódott a korábban bátorított polgármesterektől, s miután a jogállam ellenségeinek kiáltották ki őket, a kezdeményezők is hátrébb léptek. Miközben se szeri, se száma az önellentmondó kormányzati nyilatkozatoknak, az ügyet kezdetben pártoló, majd visszakozó Szűcs Erika szociális miniszter most azt mondja lapunknak: legfeljebb pozitív diszkriminációról lehet szó, mivel a szociális segély a jelenlegi szabályok alapján is megvonható. Ehhez képest az új javaslat előnyös helyzetbe hozza a rendszeres szociális segélyezetteket, mert garantált munkavégzési lehetőséget biztosít számukra a közmunka világában, és járulékmentességet ad az őket foglalkoztató vállalkozásoknak - állítja a politikus.
A segélyezetteknek tényleg van munkavégzési kötelezettségük, és a segélyt is el lehet venni tőlük. Ám mintha ezek a szabályok nem is léteznének. Az önkormányzatok képtelenek tömegeknek közmunkát biztosítani, és nem mernek élni a szankció jogával. A nagy csinnadrattával bejelentett új program - ha megvalósul is - talán csak arra lesz jó, hogy az önkormányzatok már nem évi 30, hanem 120 nap közmunkát nem tudnak majd megszervezni.
A miniszterelnök szociális pálfordulását azzal magyarázza, hogy elképzelése felerősítette a szegény-, illetve cigányellenes hangokat. "Azok is megbélyegezve, megbüntetve éreznék magukat, akik erre nem szolgáltak rá" - fogalmazott. Ám a közszolgálati televíziónak még mindig azt nyilatkozta, hogy a segélykiadások 20 százalékát meg lehetne spórolni ezzel az intézkedéssel. Valójában azonban a 15 napos közmunkákkal rövid távon semmit sem lehet megtakarítani, hiszen a szabályok szerint a segély mellé bért is kellene fizetni. A megoldás az volna, ha a még mobilizálható állástalanokat a munkaerőpiacra vezetnék vissza, ehhez azonban valódi, szakszerűen kidolgozott programra és jelentősebb forrásokra lenne szükség.
http://www.gondola.hu/cikkek/60168 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/71 oldal
|
Bejegyzések száma: 705
|
|
|
|
2008. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
705 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1117
- e Hét: 6849
- e Hónap: 17960
- e Év: 171456
|
|
|
Offline
