|
 2/55 oldal 
|
Bejegyzések száma: 546
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 11:57:27, csütörtök
|
| |
| |
Kerekes Károly: A kereszt
.........
Keresztet a földön minden ember kap
az egyik kisebbet, a másik nagyobbat
Szülessen kunyhóba, avagy palotába.
El van készítve az ő keresztfája.
Az a csoda azután, hogy senki sem látja
milyen nagy a másik ember keresztfája.
Van, aki könnyen hordja, még nevetni is tud,
míg a másik zokog és a földre rogy.
Van, aki büszkén viszi, hisz senki se látja,
Hogy vérzik a válla és sebes a háta.
Van, aki alázattal és lehajtott fővel
viszi a keresztjét ,...krisztusi erővel.
Van, aki morogva, zúgolódva viszi,
minden sarkon megáll, ha lehet, leteszi.
Van, aki dicsekszik, örül, ha megszánják,
hazug könnyek sokszor áztatják orcáját.
Van, aki keresztjét más vállára rakja,
abban a hiszemben, hogy vissza nem kapja.
Van, aki félrenéz, hol jobbra, hol balra,
segít embertársán, ő segít, te balga.
Én a keresztemet fiatalon kaptam,
elfogadni, hej, sehogy sem akartam.
Sírtam, lázadoztam, még össze is törtem,
oh, csodák csodája! Összenőtt előttem.
Azután felvettem gyenge vállaimra,
tudtam, hogy elkísér hűen a síromba.
Tövises utakon elgyengült a lábam,
vittem a keresztem, meggörbült a hátam.
Elestem, felkeltem, így ment éveken át,
vittem és cipeltem a nehéz keresztfát.
Elmentem messzire, idegen országba,
oda is elkísért a keresztem fája.
Akiket szerettem, azok egytől-egyig,
azok kigúnyolnak, lettek ellenségim.
Tövis koszorúmat a fejemre nyomják,
könnyeim patakját szélesebbre ássák.
Mivel keresztemet nehéznek tartottam,
azért még hozzá egy fakeresztet kaptam.
Oda van az téve gyermekem sírjára,
egyből kettő lett a keresztem fája.
Már megöregedtem, hajam fehér lett,
de az én keresztem súlya nem lett könnyebb.
Naponta növekszik a keresztem súlya,
vagy én lettem gyengébb, s a vállam nem bírja.
Ó, sokszor de nagyon szeretném letenni,
Azt hiszem tovább már nem is lehet vinni,
Vérzik a szívem, lelkem roskad össze,
De az én keresztem hű hozzám örökre.
Cirenei Simon, ki vinni segíted,
A jó Isten áldjon meg érte Tégedet.
Amikor meghalok, eltemetnek engem,
letűzik síromra nagy, nehéz keresztem.
Bocsásd meg Jézusom, hogy zúgolódva vittem,
És most visszaadom Neked a keresztem.
Csak azt az egyet kérem Tőled, Én Istenem,
Lelkemet vedd hozzád, magadhoz az égben!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 11:54:55, csütörtök
|
| |
| |
Ady Endre: Az Úr érkezése
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborús éjjel.
És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 11:41:26, csütörtök
|
| |
| |
Nyolc Boldogság
Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak én miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 11:36:44, csütörtök
|
| |
| |
Nagyszombat, Húsvéti vigília
A vigília szertartása visszamutat a IV. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, a szó liturgiája, a víz liturgiája, a kenyér és a bor liturgiája, Eucharisztia.
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a frank birodalomban már a VIII. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a XII. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertya és dicséretének ősi szertartását ugyancsak a gall liturgia bővítette ki (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése.) Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az ősegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása. A húsvéti vigília szertartása az évszázadok folyamán először nagyszombat délutánjára, majd nagyszombat reggelére került. XII. Piusz pápa 1955-ben helyezte vissza ismét a szombat esti, illetve az éjszakai órákra. A húsvéti szent vigíliát követően az V. századtól húsvét hajnalán volt még egy szentmise, a húsvéti ünnepi mise. A szentlecke után a XI. században vezették be a sequentiát, amelyben a feltámadt, győztes Krisztus dicsérete hangzik el, Mária Magdolna tanúságtételével, amely ma is szerepel a misében. A húsvéti szent három nap a húsvétvasárnapi vecsernyével fejeződik be.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 11:28:22, csütörtök
|
| |
| |
Húsvéti fény üzenete
Írások: Dobszay László
/Az Új Ember nyomán/
A keresztény esti istentisztelet az őskeresztény korban rendszeresen a fények ünnepi meggyújtásával kezdődött: a ránk törő homályban felvilágló fény a liturgia erejével a világ sötétségében fényt adó Krisztust jelképezi. Ha ez a lucernárium fontos része volt a napi vesperásnak, méltó volt, hogy liturgikusan még ünnepélyesebb és teológiailag még kifejtettebb módon indítsa a legszentebb éjszakának, húsvét vigíliájának megünneplését. A húsvéti gyertya az ókeresztény századokban még valóban a templom legkiemelkedőbb fényjele volt. Nemcsak azért, mert nem nyomták el világosságát a villanykörték, hanem méreteivel is uralkodott a templomtérben: az emeletnyi magas állványon álló, ölnyi vastagságú szövétnek (inkább fáklya, mint gyertya) hatalmas tűzcsóvája ahhoz a tűzoszlophoz hasonlított, mely Izraelt átvezette a Vörös-tengeren. A megáldását és meggyújtását végző diakónusnak talán egész éven át legmagasztosabb feladata volt elzengeni ennek a gyertyának a dicséretét, konszekrálni a gyertyát, és ezzel megkezdeni a húsvéti vigília ünneplését. Szent izgalom fogja el a diakónust a feladat előtt: a hívőkhöz fordul, s imádságos segítséget kér tőlük.
Most kérlek azért, kedves testvérek, titeket, kik e szent fény csodálatos világánál körülöttem álltok: a mindenható Istennek irgalmát velem együtt kérjétek, hogy Õ, ki engem - bár nem vagyok rá érdemes -, levitáinak sorába kegyesen meghívott, fényének ragyogásával töltsön el, s e Gyertyának dicsérő énekét vigye végbe ajkam által!
A feltámadás éjszakája
Az ősegyház még egységben látja és ünnepli a húsvéti misztérium egészét. Ahogy nagypéntek a feltámadásnak, úgy húsvét a megváltó halálnak is ünnepe. Hogy kiváltsd a szolgát, kiszolgáltattad saját Fiadat érte! Ó, Ádámnak valóban szükséges vétke, mert Krisztus halála lett eltörlője annak. S mivel ez beata passio, boldogságszerző szenvedés (ahogy a római misekánon mondja), azért ebben a halálban benne rejlik az élet. A feltámadás mintegy a halál burkából pattan ki. Széttörve a halál bilincsét, Krisztus az alvilágból mint győztes tért vissza... Ó, valóban boldog éjszaka, mely csak maga volt méltó tudni az időt és az órát, melyben Krisztus az alvilágból feltámadt!
A gyertya dicsérete
A húsvéti gyertya nemcsak világosság a templomban, mely legyőzi az éjnek árnyát, s nemcsak a Krisztusból áradó világosság (lumen Christi) jelképe, hanem az egyház esteli áldozata, melyet az egyház Isten nevének tiszteletére megszentel. Jó illatú áldozat ez, melyet szolgáinak keze által Istennek ajánl a szentséges egyház. Árnyékszerűen, de valami olyasmi történik itt, mint a misében: ahogy ott a kenyér és bor színében önmagát ajánlja fel az ember, úgy ajánlja fel most húsvéti lelkületét (és nagyböjti erőfeszítéseit) ebben a gyertyában. Ahogy ez az egyéni felajánlás csak az egyház közösségében érvényes, úgy ezt a fény- és illatáldozatot a szentséges egyház nyújtja Istennek. Ahogy a kenyeret és bort az Isten által megbízott és felszentelt szolgáló papság keze által ajánlja fel az egyház, úgy ennek a gyertyának felajánlását is az egyház és papjai szolgálata által teljesíti. Ahogy a kenyeret és bort Isten elfogadja, s benne önmagát nyújtja nekünk, úgy e gyertya is végül az ő világosságát árasztja. Ahogy az átváltoztatott kenyér és bor Isten és ember közösségét hozta létre, melyben élek már, de nem én, hanem Krisztus él bennem, úgy ennek a gyertyának is fogyhatatlan fényben kell megmaradnia, hogy fénylő lángját találja égve a Hajnalcsillag, az a Hajnalcsillag (mely nem ami, hanem aki), aki nem ismer alkonyt, hanem az alvilágból visszatérvén derűs fénnyel tündököl.
A húsvéti örömben élő nép
A keresztény közösség nem az elején, hanem a végén áll a misztériumnak. Nem belőlünk jön létre az egyház, hanem mi jövünk létre - mint keresztények - az egyház tevékenységéből. Az egyház közössége a Vörös-tengeren átjutottak közössége, a tűzoszlop által vezetetteké, a kegyelemnek átadottaké és a szentségbe bekapcsoltaké, a szolgaságból a Fiú által kiváltottaké, az önmagukat az egyház által Istennek átadottaké, azoké, akik lelkek ajtaján megszentelő jelként ott van az igazi Bárány vére. Ezek azok, akiknek ez az éjszaka a vidámságot visszaadta, s így a húsvét örömébe beléphettek. Az Exsultet vége a nagy üdvtörténeti összefüggésekről visszafordítja tekintetét a földön élő egyházra. S mivel tudja, hogy a tényleges húsvéti örömben (mely éppúgy más, mint a világ öröme, ahogy Krisztus is saját békéjét adja, nem úgy, ahogy a világ adja), azok maradnak benne, akik nem vágyakoznak vissza Egyiptom húsosfazekai mellé, akik nem vágyakoznak vissza a világ tévelygéseibe és a bűnök homályába, hanem benne maradnak a szentségben, akik őrzik a Bárány vérének jelét - ezért amikor az Exsultet vége azt kéri, hogy Isten tartsa meg háza népét, a papságot, a híveket, a pápát és püspököt, itt egybegyűlt közösségünket a húsvét örömében, akkor tulajdonképpen azt kéri, hogy tartsa meg a húsvét titkában, tartsa meg szeretetének kedvezésében.
Az igazi liturgikus nevelés akkor kezdődik, amikor nem azokat a gondolatokat adjuk elő, melyek a liturgiáról eszünkbe jutnak, hanem magát a liturgiát tanítjuk. Megközelítéseink csak megközelítések. Amiből tényleg tanulunk, az maga az érintetlen liturgia. Ebben a pedagógiában kiemelkedő szerepe van a klasszikus liturgikus szövegeknek, melyekben az egyház felfogása jelenik meg, de nem magyarázat, hanem ünnepélyes, átgondolan megfogalmazott imádság formájában. Az Exsultet olyan szöveg, amely egy igazán a húsvéti misztérium szellemében megújuló hittantanításnak alapja lehetne. A magyarázatokkal segíteni lehet, de a lényeg az, hogy újból és újból hallgassuk, olvassuk, akár magunk is imádkozzuk, minden évben azon a szent éjszakán újból és újból megérintsen minket. Ha így lenne, nem kellene attól félnünk, hogy lassanként nem lehet tudni, mi is a kereszténység. A hamisítatlan kereszténység az, amit az egyház minden húsvétkor ebben a szent szövegben elénekel.
A méhek dicsérete
Az Exsultet óitáliai változataiban egy hosszú szakasz szól a gyertyához szolgáló viaszt adó méhek dicséretéről. Ez az itáliai dicsérő ének, mely Vergilius-idézetével a keresztény ókor csodálatos érettségét és egyetemességét idézi, egy rövid utalás formájában a mi Exsultetünkben is megtalálható:
És azért ezen a kiváltságos éjszakán, ó szent Atyánk, fogadd el kérünk a dicséret ez égő esteli áldozatát tőlünk, melyet a méhek szorgosságával készített Gyertya ünnepi felajánlásával szolgáinak keze által megad néked a szentséges Egyház... E láng hogyha sokfelé osztjuk is, meg nem fogyatkozik a szétosztás által, mert táplálja azt az olvadó viasz, melyet e drága lámpásnak anyagául a méhek királynője készített.
Világos, hogy a méhek királynője maga az egyház. Ahogy a sok szorgos méhecske munkájából az antik vélekedés szerint a méhkirálynő készít használható viaszt, úgy a keresztények szorgossága is csak úgy nyer értéket, ha királynőjük, az egyház mintegy beledolgozza munkájukat a maga felajánlásába, a maga gyertyájába. S egyes Exsultet-szövegek titkos tapintattal, szinte szemérmes tartózkodással még egy utalással gazdagítják a méh-hasonlatot. Az említett ókori vélekedések a méhkirálynőnek valamiféle szűzi termékenységet tulajdonítottak. Az egyház is ilyen szűzi termékenységgel szüli gyermekeit a keresztkútból, éppen ezen az éjszakán. És ha a húsvéti gyertya az egyházzal egyesült Krisztus is, akkor a méhkirálynő: egyúttal Szűz Mária, aki szűzen fogant, szűzen szült, és szűz maradt.
Szent éjszaka
Az ének nemcsak a gyertyának, hanem az éjszakának a dicséretét is hirdeti. Ennek a misztikus éjszakának kettős arculata van: a sötétség erőinek rettenetes erejét mutatja, s ugyanakkor látszólag szelíden és elrejtetten felragyog benne az a fény, amely győz a sötétség erői fölött.
Ezen az éjszakán a fáraó tobzódik, Izrael száraz lábbal kel át a Vörös-tengeren. Pusztító angyal jár Egyiptom földjén, s a leölt Bárány vére árán menekülnek meg a kiválasztottak. Elégedetten alszik Kaifás és Pilátus: művük bevégezve, a Nyugalom napja után most már az ő nyugalmukat sem háborgatja a megfeszített Messiás. És ezen az éjszakán széttörve a halál bilincsét, Krisztus az alvilágból mint győztes tért vissza. A Krisztus-hívők a világ sötétségének közepette élnek, de ugyanez az éjszaka a Krisztus-hívőket a világ tévelygéseitől és a bűnök homályától elválasztván a kegyelemnek átadja, s a szentségbe kapcsolja őket. Ez mindenkivel megtörtént, amikor a keresztségben Krisztus halálába eltemetkezve vele együtt feltámadt, s mindenkivel megtörténik ezen az éjszakán, amikor a keresztségi kegyelem megújul benne. Éppen ezért ez az éjszaka fénylik, mint a nappal, s az éj világosság lesz majd nékem, mely gyönyörűséget áraszt! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 11:10:36, csütörtök
|
| |
| |
Zonda Tamás: Április
Füvek rügyek
dolgoznak hangtalan
homlokunk mögött
gyűlik az ásvány
de kivillan fogunk
az orgonákban -
Itt vagy te is
téli ködök bolondja
már hószavú gerinccel
de bodzakegyelemben
szemen facsar
a kezdő napocska
püfölöd tavaszod zöld szamarát
s kocogsz az úton
latyakos győzelemben...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tavaszi versek és képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 10:59:25, csütörtök
|
| |
| |
Dsida Jenő: A húsvét dícsérete
Ezerkilencszázharminc éve: szent
zsidók földjére nagy próféta támadt.
Emlékének, mely bágyadt, égi bánat,
szenteljük ezt a sárga pergament.
Rágondolok, míg járom Golgotámat.
Mivelhogy nincs igazság idelent,
Pilátus alatt a keresztre ment,
de harmadnapra új életre támadt.
Alleluja! - nagy bástyákat ledöntőn
rivalg s csodára váró tűzben ég
falu és város, ház, tébolyda, börtön,
minden üszkös, az arcok feketék!...
Feltámad-é a bús erdélyi földön,
ki meghala és eltemetteték?
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 10:06:52, csütörtök
|
| |
| |
Szijártó Péter: Aranyparton.....
Oly helyen szeretnék élni hol még nem ismertelek
Hol bárkit jelenthetnek a homokba írt nevek
Hol nincsenek mély nyomok s könnyezett szemek
S a homokszemek csak homokszemek, ha hordják a szelek
Mikor először láttalak, csillagfény volt rajtad (ruha helyett)
Szikrák szálltak körben, mikor hozzámért kezed
Eltűntél, sok kertben - völgyben már végigkerestelek
Istenem, nem lehet hogy hiába, ha már megígértelek...
Rongyossá lett papír, amelyre felírtad címedet
Szárnyaiddal, szemeddel, eltakart félelmeket
A hold átcsapott az égen, intett... (elköszönhetett)
Istenem, nem lehet hogy hiába, ha már megszerettelek!!!
A mézédes város átváltozott, s karóként nélküled
Fúrtam át magam rajta, húzva egy szétszakadt szívet
Szökőkútjába pár érmét dobtam, kívántam...s a repkedő vizet
Szemembe mostam, koldussá tett hogy megismertelek
Aranypartjára vonlak most a csendnek, s lehet
Sosem hallod meg hogy belevéstem neved
Egy helyen szeretnék élni, s az életem helyett
Időtlen időkig ismerkedni veled... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-03-31 10:02:57, csütörtök
|
| |
| |
Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördögkiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: ,,Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket." Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: ,,Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi, elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór."
Lk 11,14-23
Imádság:
Segíts rajtam, Uram, hogy tudjak erős lenni, amikor jön a megpróbáltatás órája! Tégy erőssé és nagylelkűvé, hogy ne jajveszékeljek és ne kerüljem el azt, aminek történnie kell! Erősen szembe nézve a kereszttel, mondom: Atyám, a Te hívásodat szeretném benne fölfedezni!
Romano Guardini
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/55 oldal
|
Bejegyzések száma: 546
|
|
|
|
2011. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
546 db bejegyzés |
| e év: |
4538 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2234
- e Hét: 8035
- e Hónap: 41189
- e Év: 274936
|
|
|
Offline
