|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 33
|
|
|
|
|
|
2011-05-17 18:37:58, kedd
|
| |
| |
Drábik János:
Magyar munkával fedezett magyar pénzre kell áttérni
Át kell térni a munkával fedezett pénzre
Ha nem lenne eladósítva mesterségesen a magyar gazdaság és társadalom, ha nem kellene a nemzeti össztermék egyre nagyobb részét átadni a nemzetközi pénz-és korporációs oligarchia számára adósságszolgálat, kamat, profit és tőkejáradék formájában, akkor még a jelenlegi globális válság körülményei között is megállhatna szilárdan a lábán a magyar társadalom saját munkájára és teljesítményére támaszkodva. Az eladósítás olyan méreteket öltött, amely elkerülhetetlenné teszi, hogy a nemzetközi pénzügyi közösség Lengyelországhoz hasonlóan a magyar adósság nagyobbik részét is leírja, a kisebbik részét pedig átütemezze. Ha ezt nem sikerül kiharcolni, akkor Argentína példáját kell követni, amely megtagadta 2000-ben adósságszolgálati terheinek teljesítését, s úgy érte el adóssága jelentős részének elengedését.
De ez csak a kezdet.
Át kell térni a magyar munkával fedezett közpénz kibocsátására a külföldről behozott kamatozó, devizaalapú és magántulajdonú hitelpénz helyett. Ehhez olyan munkaprogramokat kell kidolgozni, amelyek számára Magyarországon van a munka, itt van az elvégzéséhez szükséges anyag, munkaeszköz és technológia, továbbá a szükséges szaktudással rendelkező munkaerő. Ilyen munkák lehetnének, pl. a tiszai gátak megépítése, a belvíz-és szennyvízelvezető csatornarendszer megépítése, országos erdősítési és parkosítási program, az úthálózat továbbfejlesztése, közmunkával épített lakások fiatalok részére. Ezek elvégzéséhez valójában minden feltétel adott, csak a finanszírozásukhoz szükséges pénzeszközök - közvetítő jelek - hiányoznak. Ezt a pénzt, közvetítő közeget, azonban a magyar állam is kibocsáthatja, hiszen feles törvénnyel elfogadott MNB törvényt kell csak - egyszerű többséggel - úgy módosítania, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is őt illették.
A gyakorlatban mindenütt bevált Lautenbach-tervnek megfelelően a magyar állam saját kibocsátású pénzzel, illetve, az e célra létrehozott állami és vegyes-tulajdonú cégek számára a kereskedelmi váltók engedélyezésével finanszírozhatná ezeket az infrastruktúra-fejlesztő és termelőgazdasági programokat. Az így kibocsátott pénzösszegek bizonyíthatóan nem okoznának inflációt, mert a megnövekedett termelői kapacitás, a felépülő új objektumok, az előálló többlettermék és többletszolgáltatás értéke fedezné a kibocsátott pénzeszközök értékét. Ehhez járul, hogy munkát keresők tíz- és százezrei jutnának munkához, és segélyre szorulókból adófizető munkavállalókká válhatnának. Ez csökkentené az állam szociális kiadásait és növelné adóbevételeit. E munkák során halmozottan hátrányos helyzetű, cigány származású honfitársaink jelentős része is munkához juthatna, mivel betanított, illetve alacsonyabb szaktudást igénylő munkahelyek is keletkeznének.
A jelenlegi pénzügyi válság során a pénzügyi szféra konszolidálására az államok előteremtettek 2008-ban és 2009-ben több ezermilliárd dollárt, eurót, fontot és jent. Ugyanígy a termelőgazdaság finanszírozására is előteremthetőek - hasonló módon - a szükséges pénzeszközök. A magyar pénzügyi technokraták azonban erről hallani sem akarnak. Ragaszkodnak ahhoz, hogy kizárólag kamatozó külföldi hitelpénzzel működtessék a magyarországi ipart és mezőgazdaságot, az egész nemzetgazdaságot.
A kamatozó hitelpénzrendszer azonban önként vállalt szabályrendszer. Törvényei nem olyanok, mint a természet és a világegyetem kozmikus törvényei. A naprendszer mozgásán, a csillagok járásán nem változtathatunk, a gravitációt is tudomásul kell vennünk.
A pénzrendszer szabályai a kártyajátékok szabályaihoz hasonlóak, közös megegyezésen alapuló és megváltoztatható szabályok.
A magántulajdonban lévő kamatozó hitelpénzrendszer játékszabályai a pókerhez hasonlíthatóak. De lehet más szabályok szerint is játszani, pl. ultizni, kanasztázni vagy bridzsezni, hiszen a pénzrendszer nemcsak pozitív, de negatív kamattal is működtethető. Mindez a közmegállapodástól függ. Ki kell lépni a kamatmechanizmussal működtetett hitelpénzrendszerből, amelyet egy államok feletti pénzkartell a saját magánmonopóliumaként a saját hasznára működtet.
Át kell térni a közérdeket szolgáló állami közpénzrendszerre. Így Magyarország kikerülhet a jelenlegi adósságcsapdából. Nem a pénzrendszerért van az ember, hanem a pénzrendszer van az emberért.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-17 18:22:57, kedd
|
| |
| |
(Részlet, Drábik János MAGYAR MUNKÁVAL FEDEZETT MAGYAR PÉNZRE VALÓ ÁTTÉRÉS c. könyvéből)
A reálgazdaság és az állam új szövetsége
Peter Sloterdijk, a Karlsruhe-i Iparművészeti Főiskola rektora, a globalizálódott világgazdaságot a világóceánokhoz hasonlítja az ,,Im Weltinnenraum des Kapitals" (A kapitalizmus belső terében) címmel megjelent könyvében. Ebben fejti ki véleményét a csak virtuálisan létező látszat-vagyonokról, a pánikközgazdaságról és az állam újra felfedezett erejéről.
Sloterdijk a XX. századi globalizációs folyamatot hajótöréshez hasonlítja, amelyben a hajón lévő értékek megsemmisülhetnek, azaz: megsemmisülhet a felhalmozódott pénzvagyon. Úgy küldték a hajót az óceánra, hogy nem tudtak róla, milyen óriási veszélyek között halad.
A spekulánsok azt képzelték, hogy az útra bocsátott hajó majd gazdag kincsekkel megrakodva tér vissza. Így a pénz ismét visszatér kiinduló pontjához, csak megsokszorozva.
A haszonra várakozó a kikötőben áll, és onnan tartja szemmel a kockázatos terepet.
Profitja az óceánon úszó pénztőkétől függ. A pénzügyi befektetők számára a nagy kockázat merész, sőt, vakmerő vállalása szinte tipikus vállalkozói erénnyé vált.
A jelenlegi pénzügyi világválságban azonban semmiféle ,,hajó" nem süllyedt el, csupán a valóságtól elszakadt, FIKTÍV ÉRTÉKEK tűntek el, amelyek az utóbbi tíz évben a legtöbb gazdasági ügyletet betegesen eltorzították.
A VALÓDI ÉRTÉKEKET hordozó fizikai vagyontárgyak, beleértve az ipari üzemeket, az ingatlanokat és a műalkotásokat is, sértetlenek maradtak.
Hatalmas virtuális álvagyonok árasztották el a pénzpiacokat, köztük a tőzsdéket. Ezeknek a színlelt vagyonoknak egy jelentős része valóban megsemmisült, és a pénzpiacok reálisabb méretre zsugorodtak.
Az Egyesült Államokban kibontakozó INGATLANPIACI VÁLSÁG, amelyet a másodlagos jelzáloghitelekkel való spekuláció robbantott ki, NEM TÜNTETTE EL az INGATLANOKAT. Azok most is megvannak, és a használati értékük sem semmisült meg. Csak piaci forgalmi-áruk most már jobban igazodik a reális értékükhöz.
A fejlemények arra utalnak, hogy a mesterségesen felfújt pénzbuborék kipukkanása után a piaci árba most már jobban beleszól a REÁLGAZDASÁGI ÉRTÉK. Túl sok fedezetlen játékpénz volt forgalomban, amelyek valószerűtlen árakat és korlátlan vagyonképződést tettek lehetővé.
Figyelemre méltó, amit Sloterdijk az ÁLLAM ismét előtérbe kerülő MEGHATÁROZÓ szerepéről mondott abban az interjúban, amelyet 2008. decemberében Paul Jandl készített vele. Az egyes államok most üzleti mentőangyalként lépnek fel a már jól megalapozott vállalatokkal és bankokkal szemben. Korábban ezt a funkciót csak a kezdő vállalatokkal szemben gyakorolták, amelyeket őrangyalként kockázatvállalási hitelekkel segítettek. A nem teljesen elfogult megfigyelő mindig tudta, hogy a kereteket meghatározó, szabályozó felügyeletet gyakorló állam nélkül sem termelőgazdaság, sem piac, sem pénzgazdaság nem működhet.
Az állam most a válságnak köszönhetően előjön a rejtekhelyéből. Ismét világossá vált, hogy az ÁLLAM, mint PIACI SZEREPLŐ is MEGHATÁROZÓ szerepet játszik, vagyis: nemcsak mint újraelosztó, hanem mint JÓTÁLLÓ és GARANCIÁT VÁLLALÓ és végső FELVÁSÁRLÓ.
A valóságban ő az egyetlen multimilliárdos, aki valóban hatni tud.
Ugyanakkor az utóbbi három évtized divatjának köszönhetően nevetséges bohócot csináltak az államból. Sloterdijk kifejti, hogy ott jöttek létre a legszélsőségesebb egyenlőtlenségek, ahol az államot a legjobban meg tudták félemlíteni.
Németország esetében ez odáig ment, hogy az állam a ránehezedő ideológiai nyomás következtében még arról is megfeledkezett, hogy ő a közjó védelmezője. Tehetetlennek bizonyult, és saját szerepének lényegét is szem elől veszítette.
Szerencsétlen módon már régóta FÉLREÉRTIK A SZOCIALIZMUST, amelyet csak pártprogramnak vagy társadalmi mozgalomnak tekintenek, holott valójában a MODERN ÁLLAM önmaga HORDOZZA a SZOCIÁLIS funkciót, ahogyan a MODERN TÁRSADALOM a KAPITALISTA FUNKCIÓK MEGTESTESÍTŐJE.
A politikai osztály helytelenül ítélte meg ezt a helyzetet és az állam jelenlegi gyengesége jórészt ebből adódik.
Történelmileg bukottnak tartják a szocializmust, és elutasítják. Nem értik, hogy a SZOCIALIZMUS, az ÁLLAM KÖZJÓT SZOLGÁLÓ SZOCIÁLIS FUNKCIÓINAK TELJESÍTÉSE, nem egy ideológia, amely jöhet és mehet, hanem az állami lét nélkülözhetetlen funkciója. Ezzel ÉRVÉNYESÍTI a KÖZÉRDEKET és INTÉZI a KÖZÜGYEKET.
Kiemelkedő politikus csak az lehet, aki ezt a helyzetet világosan látja. Meg kell értenie, hogy a SIKERES ÁLLAM OLYAN TÁRSADALMI (fél-társadalmi) INTÉZMÉNY, amely évről évre a NEMZETI ÖSSZTERMÉK FELÉT MAGÁHOZ VESZI azért, hogy KÖZSZOLGÁLATI és ÚJRAELOSZTÁSI FELADATAIT TELJESÍTSE. Az állam ezt csak a megterhelhető gazdasággal szövetségben tudja megtenni, amely rendszeresen hagyja, hogy lefölözzék. 50%-os részesedés figyelembevételével a közérdeket képviselő állam nincs olyan szánalmas helyzetben, amilyennek régóta tűnik.
A jövő majd megmutatja, hogy az egyik napról a másikra bejelentett, jelentős állami támogatások és konjunktúra-programok elvezetnek-e a kívánt hatásokhoz.
Egy pozitív hatás máris nyilvánvaló. Az érzéketlen és fásult nagypolitika felébredt.
Időközben azt is jobban TUDJUK, mint a korábbi ,,fekete péntek"-nek nevezett pénzügyi összeomlások idején, hogy HOGYAN KELL KEZELNI a PÁNIKGAZDASÁGOT és a RECESSZIÓT.
Az adószedés monopóliumával rendelkező szuverén államnak általában két egyenlően veszélyes lehetőség között kell folyamatosan egyensúlyoznia. Az egyik azt sugallja, hogy emelje az adókat, mert ezzel az újrafelosztásra rendelkezésre álló pénzmennyiség növekszik. A másik pedig azt, hogy csökkentse az adókat, mert ezzel lendületbe hozza a gazdaság növekedését.
A modernitás lényege az állandó 'húzd meg' és 'ereszd meg' a köztehercsökkentés és növelés között. Sloterdijk arra is kitér, hogy az elmúlt időszakban már idejétmúltnak tekintett fogalmak ismét megbecsülésnek fognak örvendeni. Ilyen például a KÖZÉRDEK és a KÖZJÓ ÉRVÉNYESÍTÉSE.
A jó társadalmi közérzetnek vannak olyan megjelenési formái, amelyekhez csak közösen juthatnak hozzá az emberek. A KÖZÉRDEK, a KÖZJÓ és a KÖZBIZTONSÁG a TÁRSADALOM JÓ KÖZÉRZETÉT MEGHATÁROZÓ fogalmak, egybecsengenek az egészséggel, a jóléttel, a közösséghez tartozás tudatával, és az emberek harmonikus együttélésével.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-17 16:25:45, kedd
|
| |
| |
(Részlet, Drábik János MAGYAR MUNKÁVAL FEDEZETT MAGYAR PÉNZRE VALÓ ÁTTÉRÉS c. könyvéből)
Csath Magdolna javaslatai a válság megoldására
A NEMZETstratégiában gondolkodó közgazdász öt intézkedést javasol Magyarország gazdasági- társa-dalmi leépülésének a megállítására.
- Először a munkát terhelő adókat kell sürgősen csökkentenie a kormánynak. Az adócsökkentés után nem jelentkeznek azonnal a pozitív hatások, ezért minél később születik meg a döntés, annál inkább elmélyül a jelenlegi recesszió.
- Másodikként azt javasolja, hogy a nemzeti fejlesztési tervben rendelkezésre álló pénzek terhére minél előbb gazdaságélénkítő és munkahelymegőrző intézkedéscsomagokat kell kidolgozni a hazai kis és közepes vállalkozások számára.
- A kormánynak továbbá felül kell vizsgálnia a bankoknak azt a gyakorlatát, amellyel elmélyítik a válságot. A bankoknak ez a megszorító hitelezési gyakorlata ellehetetleníti a magyar kis és közepes vállalkozásokat. Ha külföldi tulajdonban lévő bankok erre nem hajlandóak, akkor új bankokat kell létrehozni, amelyek a kis és közepes cégek hitelezésére szakosodnak.
- Csath Magdolna az európai uniós támogatások kapcsán hasznosnak találná - a válság idejére - a külföldiek által épített nagy beruházások átmeneti leállítását.
Az uniós pénzeket nem ellenszolgáltatás nélkül kapjuk, hiszen mint minden tagország, Magyarország is jelentős tagsági díjat fizet az EU-nak. Az Európai Unió pedig nemcsak üzleti vállalkozás, hanem felelősséget vállalt a tagországok társadalmi-gazdasági fejlődéséért is. Ez többek között azt jelenti, hogy ha egy tagország bajba kerül, akkor joggal számíthat a közösség segítségére.
Ezért tárgyalni kell az EU-val arról, hogy a támogatásokat a hazai kis és közepes cégek feltőkésítésére, piacszerzésére és munkahelyeinek megőrzésére lehessen fordítani.
Azzal is számolni kell, hogy a külföldi cégek esetleg csak azért zárják be magyarországi leányvállalataikat, mert haza akarják vinni a munkahelyeket. A francia elnök már fel is szólította a francia cégeket arra, hogy zárják be külföldi leányvállalataikat, és Franciaországban teremtsenek munkahelyeket.
- Csath Magdolna végül felveti az államosítás szükségességét és lehetőségét is.
Meg kell menteni azokat a munkahelyeket, amelyek őrzik a magyarországi ipari kultúrákat.
Ezek a megoldási javaslatok kétségtelenül jelentősen csökkentenék a jelenlegi gazdasági válság hatásait, és kedvező helyzetbe hoznák Magyarországot.
A nemzeti elkötelezettségű közgazdász tehát úgy látja, hogy megszorítások nélkül is van kiút a válságból, de csak akkor, ha a döntéshozó érdekcsoportok, elsősorban a kormány, ezt valóban akarja.
Csath Magdolna is úgy látja, hogy valódi tartós eredményt hozó kiút csak gazdasági és pénzügyi megszorítások nélkül képzelhető el.
(Folyt. köv.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-17 16:13:48, kedd
|
| |
| |
(Részlet, Drábik János MAGYAR MUNKÁVAL FEDEZETT MAGYAR PÉNZRE VALÓ ÁTTÉRÉS c. könyvéből)
Bogár László mutatta ki, hogy valójában a helyes irányban korrigált az Orbán-kormány, amikor elkezdte a reálbérek emelését.
A rendszerváltás legpozitívabb lépéseként három év alatt 32%-kal tudta növelni a reálbéreket.
Így vált lehetővé, hogy 2008-ban újra elérhessük az 1978-as szintet. Ha ez nem következik be, állítja Bogár László, akkor most nem a 30 évvel, hanem a 40 évvel ezelőtti szinten lenne a ma-gyarországi reálbér.
Immáron a második csomagjával házaló Bokros Lajos természetesen nem elemzi, hogy miként süllyedt ilyen mélyre a HITELFÜGGÉS MOCSARÁBAN a magyar gazdaság és a társadalom.
Ő, aki egy ideig a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója is volt, hallgat arról a Pénzimpériumról, amelynek az egyik univerzális hatáskörű frontintézményénél volt vezető beosztású alkalmazott.
Ez a Pénzimpérium már nem földrajzi térben szerveződik meg. A PÉNZVILÁG.BIRODALOM bonyolult, szimbolikus hatalmi térben, gyakran rejtett hálózatok felhasználásával épül fel és működik. Ennek az új, globális hatalmi erőtérnek olyan erőforrás-koncentrációt kell működtetnie, amely biztosítja, hogy globálisan is a periféria felől áramoljanak az erőforrások a centrum-országokba.
Erre a VILÁGMÉRETŰ HATALOMGYAKORLÁSHOZ van szükség.
Bogár László szerint az ERŐFORRÁS-SZIVATTYÚ szerepét a multinacionális vagy transznacionális vállalatok töltik be.
Ezek VÁLLALKOZÁSOKNAK ÁLCÁZZÁK MAGUKAT, DE elsősorban HATALMI INTÉZMÉNYEK. Céljuk, hogy világszinten egységes és jól együttműködő hálózattá váljanak, mert akkor tudják hatékonyan átszivattyúzni az erőforrásokat.
E koordinált rendszer minél jobb működéséhez van szükség egy MÁSODIK HATALMI szintre is, azon világméretű intézmények rendszerére, amelybe többek között beletartozik
- a Nemzetközi Valutaalap,
- a Világbank,
- a Világkereskedelmi Szervezet,
- a különböző hitelminősítő intézetek,
- befektetési alapok,
- auditáló cégek, és
- amelyek összhatásaként az erőforrás-szivattyúk hatékonyabban tudnak működni.
Ez a MÁSODIK SZINT az, amelyik kialakítja az alapelveket, az olyan világméretű stratégiai parancsokat, mint a
- dereguláció,
- a privatizáció,
- a liberalizáció,
amelyeket a globális rendszer részeit képező lokális struktúráknak be is kell tartaniuk, ha nem akar-nak konfliktust a rendszer egészével.
Ez a MÁSODIK SZINT az, amelyik megfogalmazza a PÉNZ VILÁGBIRODALMÁNAK
- az ALKOTMÁNYÁT,
- jogrendjét, valamint
- annak a fegyelmezést végző intézmények által való érvényesítését.
A rendszer szerves részét alkotja HARMADIK PILLÉRKÉNT
- a világméretű tömegtájékoztatási rendszer,
amely a Pénzimpérium világbirodalmi gondolkodásmódját alakítja ki és terjeszti.
Feladata az, hogy a tudat-befolyásolás egyre hatékonyabb technikáival
- világméretekben átalakítsa az emberi gondolkodást.
- A közgondol-kodást olyan fogalmak mentén irányítja, amelyek a Pénzimpériumot erősítik, és az ő érdekeit szolgáló gondolatmeneteket segítik.
Feladatuk az is, hogy
- minden olyan gondolati konstrukciót ELHALLGASSANAK, KIGÚNYOLJANAK és LEJÁRASSANAK, amelyek bírálják, leleplezik a Pénzimpérium világuralmi törekvéseit.
A Pénzimpérium világbirodalom, ezért nagyon fontos
- az összehangolt, globális elvek
érvényesítése.
Ehhez szükséges
- az egységes fogalomértelmezés, illetve
- olyan vezető csoportok döntési helyzetbe segítése az egyes lokalitásokban (helyi szinten), amelyek képesek és hajlandók a globális Pénzimpérium törekvéseinek érvényesítésére.
Erről Bogár László 2008. július 29-én adott interjújában a következőket mondta:
,,A birodalmak minden lokalitásban kiépítik a saját közvetítő társadalmukat, így ezek az elitek sokkal inkább a globalitás társadalmát jelenítik meg helyi szinten, mintsem a lokalitás társadalmát a globalitás-térben. A birodalom is azt várja el, hogy a közvetítő elemek az ő érdekeit közvetítsék a lokalitások felé, de bizonyos értelemben a főhatalom is természetesnek tekinti, hogy ezeknek az eliteknek meg kell jeleníteniük azt is, mi történik alattuk. Nem azért, mert a birodalom meg akarja ismerni az alárendelt társadalmakat, ennek sokkal inkább preventív (megelőzési) okai vannak. Elébe akarnak menni a lázadásoknak. Minden hatalmi tényező tudja: ha folyamatosan erőforrásokat szív el a perifériáról, akkor ezzel folyamatosan újratermelési válságokat idéz elő, ezért is következik be egy idő után maga az összeomlás is, hiszen nem veszik figyelembe a perifériák lázadási potenciálját. Így azok valóban fel is lázadnak, ami permanens (folyamatos) polgárháborúba torkollik."
Mindehhez Bogár László még hozzáteszi, hogy
" ...az ELSZEGÉNYEDÉS és a KIFOSZTÁS olyan ökológiai, szociális és kulturális katasztrófák sorozatát hozza létre, amely szétveri a birodalom egész szerkezetét.".
Vagyis bizonyos értelemben a kifosztás haszonélvezői is kíváncsiak arra, hogy mi történik a végeken azért, hogy megtalálják a lázadások ellenszerét. Kétségtelen, ezek a helyi vezetőcsoportok alapvetően kollaboránsok, de kell, hogy rendelkezzenek olyan közvetítő szereppel is, amely a lokalitások stratégiai érdekeit is képes megfogalmazni. Magyarország sajátossága, hogy az ő vezető csoportjai ,,elitjei" messze a leginkább nevezhetők kollaboránsnak.
A pénzvilág érdekeit is szolgálná, ha - például Magyarország esetében is - legalább minimális mértékben tiszteletben tartaná ennek a társadalomnak az elemi újratermelési igényeit.
Minden emberi közösségnek van egy alapvető fiziológiai újratermelési szintje.
Ebben az értelemben is van egy létminimum, ám ez csak a vegetáláshoz elég.
A komplex egészséghez tartozik a betegség hiánya, de fontos eleme a testi-lelki egészség folyamatos emelkedése is. Ez a birodalmi tőketulajdonosoknak is kedvező lehet.
Szó van a demográfiai újra-termelődésről is, hiszen nemcsak az éppen most élő nemzedéknek kell egyre kedvezőbb, emberségesebb élet-viszonyok között élnie, hanem az eljövendő nemzedékek számára is biztosítani kell a folyamatosan emelkedő emberi jólétet. Ennek pedig ERŐFORRÁSIGÉNYE van.
Kérdés az, hogy a Pénzimpérium hajlandó-e egyáltalán figyelembe venni, hogy az adott társadalmaknak milyen ERŐFORRÁSOKRA van szükségük az ÚJRATERMELÉSHEZ.
Kérdés az is, hajlandó-e saját ERŐFORRÁS-ELSZÍVÓ tevékenységét keretek között tartani.
Bogár László úgy látja, hogy "...az elmúlt két évtizedben ez a kompromisszum-készség még a LEGALAPVETŐBB SZINTEN SEM volt meg. Ennek következménye, hogy olyan VEZETŐCSOPORTOK kerültek döntési helyzetbe, amelyek teljes mértékben a birodalmat szervilisen kiszolgáló személyekből állnak, akik bizonyos értelemben még elébe is mennének a Pénzimpérium kívánságainak. Ezek a KOZMOPOLITA, KOMPRÁDOR, KOLLABORÁNS helyi VEZETŐCSOPORTOK a MAGYAR KIS- és KÖZÉPVCÁLLALKOZÁSOKAT KIFOSZTANDÓNAK TEKINTIK, miközben EZEK ADNAK MUNKÁT a FOGLALKOZTATOTTAK NAGY RÉSZÉNEK.
A PROFIT ugyanakkor döntő részben a MULTINACIONÁLIS cégeké. Ők kapják a kedvezményeket és a támogatásokat, míg a kis és közepes magyar vállalatok a túladóztatást.
Bogár László végül így foglalja össze a magyar társadalom lehetőségeit:
,,Jelenleg ott tartunk, hogy a magyar társadalom a legelemibb, fiziológiai újratermelődésének a minimumát sem képes biztosítani, inkább folyamatos, masszív hanyatlás tapasztalható a népesedésben, az egészségben is. Emellett megfigyelhető a roncsolódás azokban a szellemi, lelki és erkölcsi zónákban, amelyek nélkül nincsen ép emberi társadalom, és ha ezek az erők sérülnek, az összeomlás fenyeget. A birodalom láthatóan nem kíváncsi arra, hogy a magyar társadalom hogyan reprodukálja önmagát. Van egy elképzelése arról, hogy mennyi erőforrást kell kiszivattyúznia, teljesen függetlenül attól, hogy ennek milyen katasztrófa-sorozat az ára, s ezt minden körülmények között véghez is viszi."
Bogár mindehhez még hozzáteszi, hogy
"Magyarországon azért alakult ki az elmúlt két évtizedben NÖVEKVŐ POLGÁRHÁBORÚS VESZÉLY, mert szinte semmilyen normális PÁRBESZÉD NINCS a GLOBÁLIS, illetve LOKÁLIS ELITEK között, valamint a MAGYAR TÁRSADALOM között. Egyre nagyobb a feszültség, nyomasztja az embereket az erkölcs szétmállása, a növekvő bűnözés, mivel az EGÉSZ RENDSZER HAZUGSÁGRA ÉPÜL, szigorúan meg van tiltva nevén nevezni a dolgokat. Ezért NEM KIBESZÉLHETŐ A LÉNYEG, viszont ha ez nincs meg, akkor NINCS LEHETŐSÉG az EGYÜTTES CSELEKVÉSRE sem.
(folyt. köv.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-17 15:20:59, kedd
|
| |
| |
(Részlet, Drábik János MAGYAR MUNKÁVAL FEDEZETT MAGYAR PÉNZRE VALÓ ÁTTÉRÉS c. könyvéből)
Több közgazdász is (Csath Magdolna, Bogár László, Gazdag László, Pavics Lázár és mások) már egzakt módon bebizonyították, hogy Bokros Lajos, egykori szocialista pénzügyminiszter intézkedéseinek rendkívül káros volt a hatása mind a magyar gazdaságra, mind a társadalom egészére.
Bokros Lajos hírhedté vált csomagja átmenetileg szolgálatot tett az országot adósságfüggésben tartó nemzetközi pénzvilágnak, ugyanakkor megakasztotta Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését.
A Bokros Lajos által az országra kényszerített intézkedéscsomagban azonban volt logika.
A mesterségesen felpörgetett infláció a pénzügyi spekulánsoknak jól jött, mert felgyorsította a pénzromlást, és a hiperinfláció közelébe taszította a még nemzeti valutának tekinthető forintot.
Minden ultraliberális MSZP-s és SZDSZ-es mítoszteremtéssel szemben a Bokros-csomag nagymértékben rontotta az államháztartás helyzetét is, mert megszakította azt a természetes regenerációs helyreállítási folyamatot, amely minden súlyos válság után beköszönt.
Ezt a törvényszerűséget egyébként Jánossy Ferenc bizonyította be.
Gazdag László ,,A Bokros-csomag mítosza és a valóság" című könyvében példák sorával szemlélteti, hogy fiskális restrikcióból még sosem született más, mint további lemaradás, s azt követően pedig újabb megszorítás.
Amikor tehát Magyarország éppen kikerülhetne a gazdasági hanyatlásból, valakik abba mindig visszataszítják.
(John Maynard Keynes, a XX. század egyik tekintélyes közgazdásza az 1932-es restrikciós brit intézkedéseket egyenesen ostobának nevezte. Az akkori angliai ,,Bokros-csomagot" igazságta-lannak és gyengeelméjűnek mondta, mivel az drasztikusan csökkentette a közalkalmazottak, a tanárok, a rendőrök és a katonák fizetését, s újabb csődhullámot idézett elő.)
Minderre azért tettünk utalást, mert Bokros Lajos, aki most a Közép-Európai Egyetem tanára és gazdasági irányításért felelős vezérigazgatója, ismét strukturális reformokat, adórendszer-átalakítást sürget, benne az iskolák összevonását, a minimálbér megadóztatását, továbbá a diákokat és a nyugdíjasokat is terhelő társadalombiztosítási járulék fizetését.
Már utaltunk rá, hogy az ultraliberális és neo-konzervatív Bokros Lajos szóhasználatában a strukturális reform azt jelenti, hogy a jövedelmeket az értékteremtő munkától végleges jelleggel átirányítják a tőke, elsősorban a finánctőke javára.
Nos, ilyen jövedelemátcsoportosítási változtatásokat sürget a nemzetközi pénzvilágnak ez a magyarországi rezidense.
Úgy fogalmaz, hogy a vállalati szektor reformja után az államháztartási szektort is meg kell reformálni.
Legfontosabbnak azt tartja:
- az emberek ne arra számítsanak, hogy majd az állam el fogja őket tartani, vagy,
- hogy valamilyen módon járadékosokká válnak.
- Netán rokkant nyugdíjat fognak kapni.
Azt persze elhallgatja, hogy a nemzetközi pénzvilág koordinátáiba kényszerített MAGYR ÁLLAM - A MAGYAR TÁRSADALOM KÖZTULAJDONÁT KÉPEZŐ - NEMZETI VAGYONT JÁTÉKPÉNZÉRT ÁTJÁTSZOTTA NEMZETKÖZI PÉNZVILÁG struktúráihoz, amelyet azok beolvasztottak a nemzetközi pénz- és korporációs oligarchia globális részvényvagyonába.
Ily módon a vagyonuktól megfosztott magyar állampolgárok jövedelem nélkül maradtak.
ANNAK AZ ÁLLAMNAK, AMELY ELVETTE TŐLÜK A MEGÉLHETÉSÜK ALAPJÁT, ALKOTMÁNYOSAN, de morálisan is KÖTELESSÉGE , hogy a segítségével KOLDÚSSÁ TETT MAGYAR TÁRSADALOMRÓL legalább alapszinten GONDOSKODJÉK.
Mindez a nemzetközi pénzvilág szolgálatában álló Boros Lajos számára semmilyen lelkiismereti aggályt nem jelent.
Ha közelebbről szemügyre vesszük, hogy miből állna a második Bokros-csomag, akkor megdöbbentő hasonlatosságot látnánk az IMF-ajánlás zsaroló követelései és Bokros Lajos, a közérdeket és a közjót semmibe vevő ún. ,,javaslatai" között.
- Kötelező egészségügyi magánbiztosítást és versenyt óhajt az egészségügyi intézmények között. - Ennek keretében egészségbiztosítási járulékot fizetne minden 18 év feletti személy, köztük a diákok és a nyugdíjasok is.
- Egyéni számlán alapuló nyugdíjrendszert akar, ahol a nyugdíjstruktúra megőrzése fontosabb, mint a befizetett pénzek reálértékének a megőrzése.
- Ő is eltörölné a 13. havi nyugdíjat és a 13. havi fizetést.
- Tovább csökkentené a magyar iskolarendszert, számos iskolát bezárna, és a 77 akkreditált egyetemből és főiskolából csak 20-25 intézményt tartana meg. De ezek irányítását is külső tagokból álló testületnek rendelné alá.
- Már a középiskolák között is versenyt akar.
- Az önkormányzatokat járási-szintűvé tenné települési-szintű helyett.
- Természetesen, kibővítené az adózók körét is. Méghozzá úgy, hogy a minimálbért is megadóztatná.
- A vagyonától pénzügyi trükkökkel megfosztott magyar társadalom többségét rákényszerítené, hogy a már megadóztatott pénzből vásárolt ingatlanai után értékalapú ingatlanadót fizessen.
- Az egyszerűsített vállalkozási adót, amely azoknak a kis és közepes cégeknek az érdekeit szolgálják, amelyek a munkaerő többségét foglalkoztatják, megszüntetné.
- A fantom cégek költségleírásainak lehetőségeit szűkítené, holott a fantom cégeket fel kéne számolni, mert azok a legkülönbözőbb jogkerülő-jogsértő magatartásokra nyújtanak lehetőséget.
- Ugyancsak megszüntetné a kisvállalkozások adómentességét,
- felemelné az osztalékadót a személyi jövedelem-adó szintjére, és
- az iparűzési adót is eltörölné.
Bokros Lajos egy szót sem szól arról, hogy mi okozta a MAI KILÁTÁSTALAN gazdasági HELYZETET, és MI VEZETETT az elkövetkező nemzedékek egész sorát terhelő ÓRIÁSI ADÓSSÁGTEHER felhalmozódásához.
Bokros arról sem tesz említést, hogy az 1978 és az 1996 közötti 16 évben folyamatosan zsugorodott a reálbér értéke, és ez az 1978-as kiinduló értékhez viszonyítva 33%-os csökkenést jelent.
A Bokros-csomag a kegyelemdöfést adta meg a leépülőben lévő magyar társadalomnak.
(Folyt.köv.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-17 14:54:18, kedd
|
| |
| |
Az IMF átvette Magyarország kormányzását
(Részlet, Drábik János: MAGYAR MUNKÁVAL FEDEZETT MAGYAR PÉNZRE VALÓ ÁTTÉRÉS c. könyvéből)
Magyarországot a Pénzimpérium képviselőjeként felügyelő IMF vezérigazgató, Dominique Strauss-Kahn 2009. január 13-án Budapesten járt, és tárgyalt a miniszterelnökkel, a pénzügyminiszterrel és az MNB elnöké-vel.
Ezt követően álszent módon megint arra emlékeztetett, hogy nem a Nemzetközi Valutaalap által folytatott - több mint egy éven át tartó - tárgyalásokon kidolgozott és ajánlásnak elnevezett utasításokat tartalmazza az IMF-hez intézett 2008. november 3-án kelt szándéklevél, hanem a magyar kormány határozta meg az IMF által számon kért feltételeket.
Annyit persze elismert, hogy az tartalmazza a Valutaalap számára is elfogadható szükséges lépéseket.
Eszerint a magyar kormány vállalta, hogy
- 2009. évi költségvetését módosítja, és a nemzeti össztermék 2,9%-ában meghatározott államháztartási hiányt 2,6%-ra mérsékli.
- A magyar kormány az IMF-nek azt a köve-telését is teljesíti, hogy a korábban előirányzott adócsökkentéseket visszavonja, és nem hajt végre olyan változtatásokat az adótörvényekben, amelyek kisebb nettó bevételeket eredményeznének.
- Az IMF-követelte kiiga-zítást a kiadásokra koncentrálják, mert ez segíti elő Magyarország GDP-arányosan nagy méretű állami szektorának a szűkítését.
Ezért az IMF utasításnak számító ajánlásaként a szándéklevélbe került az, hogy
- a magyar kormány 2009-ben nem emeli a közszféra nominál béreit,
- kiiktatja a közalkalmazottak 13. havi fizetését, és
- 80 ezer forintban maximalizálja a 13. havi nyugdíjak folyósítását.
- A korkedvezménnyel nyugdíjazottaknál megszünteti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
- A kormánynak konzultálnia kell a Valutaalappal, ha az elsődleges kormányzati kiadások egyenlegében korrekciót kell végrehajtania finanszírozási problémák miatt. (Az elsődleges kiadások a kamatterheket nem tartalmazzák.)
- Ugyancsak konzultálni kell az IMF-fel, ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt mértéket, illetve,
- ha a makrogazdasági kilátások jelentős mértékben tovább romlanak.
Strauss-Khan a nemzetközi pénzvilág frontembereként sürgette olyan strukturális reformok végrehaj-tását, amelyek elősegíthetik a gazdasági növekedést. ... a jövedelem átcsoportosítását jelenti a TŐKE JAVÁRA.
Az IMF-vezérigazgató ezért
- a hatékonyabb munkaerőpiac kialakítását,
- az adórendszer hatékonyabbá tételét,
- a bankszektor és a pénzügyi felügyelet megerősítését
szorgalmazta.
Kijelentette, hogy az IMF nem támogatja az általános adócsökkentést.
Ehelyett inkább átcsoportosítást ajánlott az adórendszeren belül, és ehhez természetesen az IMF segítségét is felajánlotta.
Az IMF-nek azt a kívánságát, hogy a nemzetközi pénzvilág vegye át a nemzeti ... hatókör legfőbb felügyeletét, a PARLAMENT már 2008. decemberében JÓVÁHAGYTA, amikor létrehozta a Költségvetési Tanácsot, és kijelölte annak tagjait is.
A költségvetési felelősségvállalásról szóló törvény, az ún. ,,költségvetési plafon" törvény valójában azt jelenti, hogy a nemzetközi pénzügyi struktúrák ... magukhoz vonták a végső szó kimondását a fiskális felségjogok gyakorlásában is.
Folyt. köv. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-17 14:23:25, kedd
|
| |
| |
MAGYAR MUNKÁVAL FEDEZETT MAGYAR PÉNZRE KELL ÁTTÉRNI
(Részletek: Drábik János azonos című könyvéből)
Van:
1.) ENERGIÁNK
2.) ÉLELMISZERÜNK
3.) FÖLDÜNK
4.) VIZÜNK
5.) TEHETSÉGÜNK
6.) DICSŐ MÚLTUNK
7.) KULTÚRÁNK
Át kell térni a magyar munkával fedezett közpénz kibocsátására a külföldről behozott, kamatozó, devizaalapú és magán-tulajdonú hitelpénz helyett.
Ehhez olyan munkaprogramokat kell kidolgozni, amelyek számára Magyarországon van a munka, itt van az elvégzéséhez szükséges anyag, munkaeszköz és technológia, továbbá a szükséges szaktudással rendel-kező munkaerő. Ilyen munkák lehetnének, pl. a tiszai gátak megépítése, a belvíz- és szennyvízelvezető csator-narendszer megépítése, országos erdősítési és parkosítási program, az úthálózat továbbfejlesztése, közmunká-val épített lakások fiatalok részére.
Ezek elvégzéséhez valójában minden feltétel adott, csak a finanszírozásuk-hoz szükséges pénzeszközök - közvetítő jelek - hiányoznak.
Ezt a pénzt, közvetítő közeget azonban a magyar állam is kibocsáthatja, hiszen feles törvénnyel elfogadott MNB törvényt kell csak - egyszerű többséggel - úgy módosítania, hogy az állam magához vonja a monetáris felségjogokat, amelyek eredetileg is őt illették.
Magyarországnak ma kizárólag külföldről érkező devizaalapú pénze van, amelyet hitelre kell felvenni, és amelyért tetemes összegű kamatot kell fizetnie. (2008. novemberében az alapkamat elérte a 10%-os reálka-mat szintet. A reálkamat szintjét úgy kapjuk meg, hogy az évi alapkamat szintjéből kivonjuk az infláció érté-két.)
Folyt. köv. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-15 05:00:15, vasárnap
|
| |
| |
A magyart hagyni kéne végre békében, hogy meg tudjon állni a saját lábán és
legalább egyetlen nemzedéket hagyni úgy felnőni, hogy NEM IDEGEN ÉRDEKEKET
kiszolgáló SZOLGAKÉNT!!!
Az biztos, hogy amikor megfogan egy kicsi élet, abban a pillanatban már jelentkezik
egy újabb emberi lény az összes JOGOS SZÜKSÉGLETÉVEL...
Ezeket az alapvető szükségleteket a szülőpárnak és az un. nagy családnak, valamint
az őket körülvevő társadalomba szerveződő nagy nemzeti közösségnek KÖTELESSÉGE
kielégíteni, mindaddig míg a születést követően felnőtt szuverén személyiség nem
válik belőle.
Olyan hatalmi és irányítói háttér kell, amelyik biztosítja minden biológiailag érett
felnőtt ember számára a TÁRSADALMI FELNŐTTSÉGET!!!! Vagyis, hogy részt véve a
társadalmi munkamegosztásban - a társadalmi közösség számára hasznos -
munkavégzéssel annyi jövedelemhez jusson, hogy gondoskodni tudjon önmagáról, majd
otthont tudjon teremteni, családot tudjon alapítani, ahol felnevelheti utódait,
azokat, akik majd megtermelik azokat a szükségleti javakat, amelyek az alapvető
szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenül szükségesek élete végéig. Mindezt úgy,
hogy közben ne sértse vele senki másnak az érdekeit. Vagyis, meg kell tanulni
végre az emberi- és az őt körülvevő élővilág- TERMÉSZETTEL összhangban élni tudni és
élni hagyni egyensúlyát.
Ezt az egyensúlyt a Szent Korona-tanban foglaltak alapján a magyarság már évszázadok
során megteremtette. E tan szerint élő magyarság soha nem rombolt és soha nem mások
rovására alkotott. A magyarság soha nem tört más népek életére. Ezzel
ellentétben, mindig el kellett fogadni az idegen érdekek kiszolgálásának KÉNYSZERÉT.
Ezt a kényszert MEG KELL SZÜNTETNI azzal, hogy visszaállítjuk a történeti
ALKOTMÁNYUNK JOGFOLYTONOSSÁGÁT és létrehozzuk a Szentkorona-államrendet és át kell
térni a természetjog-alapú gazdaságra.
Bóna Mária Ilona
A természetjog alapú gazdaságra való áttérés
,,...az emberiség jövője érdekében - a tudományos-technikai haladás eredményeinek megőrzésével - természetes gazdasági rendet kell megvalósítani, amelynek egyik alapvető eleme a gazdaság lokális szerveződéséhez való visszatérés. A lokális gazdasági szerveződés alapelve: a gazdasági szubszidiaritás, közelítő magyar megfeleltetéssel: a helyi közösségek alap-önfenntartása.
Részletesebben: minden kistáj (pl. falucsoport, kisváros és környéke) közössége alapvető életfeltételeit saját emberi, művi és természeti erőforrásaira támaszkodva maga elégítse ki, olyan mértékben, amennyire a természeti feltételek, valamint a tudomány és technika adott szintje lehetővé teszi. (Például: a szabolcsi emberek Szabolcsban termett krumplit egyenek, akkor is, ha a - mondjuk - Argentínából odaszállított krumpli olcsóbb lenne.) Más oldalról megfogalmazva ez a szülőföldön boldogulás elve. Az ilyen alap-önfenntartó kistáj-szerveződés a természetes társadalom egyik pillére." (Síklaky István: Létbiztonság és harmónia társadalma)
Gazdaság és munkamegosztás
,,...Gazdaságnak egy embercsoport (család, falu, ország, emberiség) azon tevékenységeinek és intézményeinek összességét nevezzük, amelyek az emberek (a csoport tagjai) szükségleteinek kielégítését szolgálják.
Egy gazdasági rendszer igen fontos eleme, hogy milyen módon szerveződik a fejlett munkamegosztás. Az eddig tapasztalt két alapvető típus: /a/ tervutasításos, (diktatórikus) és /b/ szabadszerveződésű (piaci jellegű) együttműködés.
Bár mindkét típusra voltak és vannak sikeres és sikertelen példák, a társadalmi élet egyik legfontosabb természetjogi alaptételével: A MÁSOK ALAPJOGAIT NEM SÉRTŐ LEGNAGYOBB SZABADSÁG elvével csak a szabadszerveződésű gazdaságirányítás egyeztethető össze. (A tervutasításos rendszer sikeres példái a múltban: a papkirályok vezette öntöző társadalmak; a dél-amerikai, jezsuiták szervezte indián "regressziók"; sikeres példák a jelenben: Kína, és a mamutcégek, amelyek több ezer ember együttműködését szervezik diktatórikusan. Példák a sikertelenségre: a Szovjet-birodalom és Észak-Korea gazdasága.)
A természetjog és a gazdasági hatékonyság néhány - első közelítésben egymással szembenálló - szempont összeegyeztetését kívánja meg:
• Ne hasson ösztönzés az egyéni tehetség, alkotóerő, szorgalom kibontakozása
ellen. A sikeres vállalkozó, míg él, önállóan, bürokratikus beleszólások nélkül
dönthessen az általa létrehozott termelő-szolgáltató egység működéséről.
• Érvényesüljön mindegyik induló generáció számára a vállalkozási
esélyegyenlőség.
• A munkahelyeken is, ahol életünk nagyobbik részét töltjük, érvényesüljön a
demokrácia, az önigazgatás, a - csak mások alapjogai által korlátozott -
szabadság tendenciája.
A szabadszerveződésű gazdaságban e szempontok jó hatásfokkal összeegyeztet-hetők.
A szabadszerveződésű gazdaság nem más, mint klasszikus piacgazdaság, azaz - mint az előzőekben láttuk - egyenrangú, és nagyjából egyenlő erős szereplők versenyén alapuló munkamegosztásos csererendszer. A mindennapi szóhasználat a mai főáramú világgazdaságot is piacgazdaságnak nevezi, ez azonban egyre kevésbé tekinthető piacgazdaságnak, mivel évről-évre egyre inkább kevés, túlerejével visszaélő gazdasági szereplő diktatúrájává válik. Összefoglalóan piacnak nevezzük azt az együttest, amelyet a rendszeres csere szereplői, egymáshoz való viszonyuk, a csere helye és módja alkotnak." (Síklaky István: Létbiztonság és harmónia társadalma)
A természetes gazdasági rend alapelve és a Szent Korona-tan
,,...a kialakítandó gazdaságpolitikának igazodnia kell azokhoz a társadalomszervezési alapelvekhez és emberi alapjogokhoz, amelyek a természetjogból ... következnek. Ezeket a következőkben fogalmazzuk meg:
Értékrend
a.) Az emberek közötti viszonyt szabályozó, a tételes jogot megelőző erkölcsi elvek közül a legmagasabb rendű a szeretet evangéliumi parancsolata, aminek az érvényesülését szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk a lét minden területén, tehát a politikában és a gazdaságban is.
b.) A legnagyobb érték az élet, ami alatt nemcsak az egyéni emberi életet értjük, hanem a földi élet minden egyéb formáját is: az emberi fajnak és a társadalomnak, valamint a földi teljes élővilágnak az életét és annak megőrzését. Tisztában lévén azokkal a veszélyekkel, amelyek a globalizálódó világban az emberiség és az élővilág létét fenyegetik, különösen fontosnak tartjuk azokat a tevékenységeket, és azokat a szempontoknak az érvényesítését, amelyek célja a földi élet fenntartása és az azt fenyegető veszélyek kiküszöbölése.
c.) Jó minden, ami az életet segíti, védi gyógyítja és gazdagítja és rossz minden, ami értelmetlenül pusztítja, károsítja.
d.) A társadalom alapegysége a család, ezért a társadalomnak minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni kell a családok stabilitását, kiemelten kell méltányolnia a jövő nemzedék felnevelése érdekében végzett munkáját, és annak értékét a társadalom minden tagjában tudatosítani kell. A társadalom legnagyobb kincse, a jövő záloga az ifjúság, ezért annak a nemzet erkölcsös, kiművelt, szakmailag képzett, a társadalom többi tagjai és jövője iránti felelősséget érző és vállaló, öntudatos polgárává nevelése a társadalom legfontosabb feladata.
e.) Egyéb kiemelt értékek: az evangéliumi felebaráti szeretet parancsából ugyan egyértelműen következik, de a jelenlegi történelmi viszonyokra tekintettel szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy elutasítunk minden etnikum, vallás, nem, vagyoni helyzet, pártállás szerinti hátrányos megkülönböztetést, mindenfajta kizsákmányolást és gyarmatosítást. Személyeket és közösségeket nem meghirdetett elveik, hanem a tetteik alapján minősítünk az itt rögzített elveink tükrében.
(Síklaky István)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-14 16:53:27, szombat
|
| |
| |
Magyar rovásírást rejt a piramis
Harmincezer éves rovásírás a piramisokban.
2009/03/01 - 11:56 Szent Korona Rádió
Igencsak meglepődtek a világ vezető tudósai és régészei, amikor a bosnyák származású amerikai régész, Semir Osmanagic azzal a megdöbbentő felvetéssel állt elő, hogy a legősibb bosnyák város, Visocica hegyei piramisokat rejtenek. Közülük a legnagyobb a Nap piramis, amely 220 méter magas.
Így az eddigi legnagyobbnak hitt Kheopsz-piramist is felülmúlja. Korát több tízezer évesre becsülik. Ráadásul alagútrendszerében magyar rovásírásra bukkantak a régészek.
Igencsak meglepődtek a világ vezető tudósai és régészei, amikor a bosnyák származású amerikai régész, Semir Osmanagic azzal a megdöbbentő felvetéssel állt elő, hogy a legősibb bosnyák város, Visocica hegyei piramisokat rejtenek. Közülük a legnagyobb a Nap piramis, amely 220 méter magas, így az eddigi legnagyobbnak hitt Kheopsz-piramist is felülmúlja. Korát több tízezer évesre becsülik. Ráadásul alagútrendszerében magyar rovásírásra bukkantak a régészek.
Ha piramisok kerülnek szóba, Egyiptom jut eszünkbe, pedig világszerte több tízezer ilyen jellegű építmény található. Semir Osmanagic ezek nagy részét bejárta, ám a világot megrengető felfedezésre szülőföldjén bukkant.
Szarajevótól 25 kilométerre fekszik Visokó városa, ahol a kutatónak feltűnt a hegyek különleges formája. Kiderült: a hegy szívében egy hatalmas kőtömbökből készült lépcsőzetes piramis bújik meg.
- Korábban talán azért nem fedezte fel senki a létezését, mert vastag föld és erdő borította - mondta a Borsnak magyarországi látogatásán Semir Osmanagic.
- A piramis sarkcsillagi tájolású, pont úgy, mint Kheopsz fáraóé Egyiptomban. A hőkamera kimutatta, hogy gyorsabban elnyeli a hőt, mint a környező hegyek, ez arra utal, hogy üreges. Egy föld alatti alagútrendszer bejáratára is rábukkantunk. A hegyek alatt öt piramis rejtőzik, ezeket a kutató el is keresztelte: a legnagyobb a Nap, amely 220 méter magas, ezt követi a 190 méteres Hold, aztán a Sárkány, a Föld temploma és a Szerelem piramisa. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a Nap, a Hold és a Sárkány piramis tökéletes háromszöget zár be, oldalaik pontosan két kilométeresek. Az alattuk futó alagútrendszer mind az öt piramist összeköti. Osmanagic a terepmunkálatok során emberi maradványokat nem talált, csupán néhány tárgyat: kőkereket, amulettet és öntőformát. Előkerült egy olyan bizonyíték is, ami átírhatja az emberiség történelmét. - Egy fadarab ágyazódott be a kőtömbök közé, amit több ország tudósai megvizsgáltak, és arra a döbbenetes eredményre jutottak, hogy minimum 30 ezer éve egy árvíz öntötte el a környéket, és az alagútnak már akkor ott kellett lennie. Az iskolában azt tanítják, hogy akkoriban csak primitív népek éltek a Földön, de azok nem képesek egy ilyen tökéletes építményt megalkotni - magyarázza a tudós. A Nap piramis több kilométeres alagútjában egy háromtonnás kőtömbön furcsa írásjelekre bukkantak. Szakács Gábor kutató a magyar rovásírásra ismert. - A homokköveken a Tordos- Vinca műveltség rovásjelei találhatók, aminek 39 írásjeléből több mint húszat megtaláltunk a két piramisban. Például a korong jobb alsó sarkában megfeszített íjra helyezett nyílvessző van, ami egy összerótt D és N vagy NY betű. Ezt a több ezer éves írást csak a magyarok használták - állítja a régész.
Semir Osmanagicot sokan támadják, számos geológus azt állítja, hogy ezek a képződmények természetes úton alakultak ki. Ő azonban tovább folytatja a piramisok rejtélyének megfejtését.
(borsonline) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-05-14 01:58:23, szombat
|
| |
| |
V. Muszlim források
Az arabok irodalmi tevékenysége elképzelhetetlen arányokban múlja felül mindazt, amit az európai könyvtárak kincse rejteget. Sajátos műfajuk a "földrajzi irodalom".
1. Az arab földrajzi irodalom kialakulásának korszakának nevesebb szerzői: al-Kvárezmi, al-Dzsarmi és Jahja.
2. Az arab földrajzi irodalom fénykorának nevesebb szerzői: Ubaydallah ibn Hordad(z)beh (+962 körül), Szallám tolmács útleírása, Jakubi (+946), al-Hamadani, aki külön fejezetet szentel a Fekete-tenger északi részének lakóra, Ibn Fadlan, aki Kazáriát írja le, de magyar szempontból a legjelentősebb al-Dzsajháni (IX. század első felében), akinek munkáiból sokan merítettek. Al -Dzsajháni a magyarokat, mint önlló politikai hatalmat írja le. Nála olvassuk: "A magyarok a türkök egy fajtája..." Ibn Ruszta összefoglaló munkáját 903-920 között írta. Őseinkről, mint a törökök egy csoportjáról emlékezik meg. Balkhi (+934) a magyarokat badzsgirteknek nevezi. Fariszi szerint a magyarok a "turkok egyik törzse", Ibn Haukálnál is a magyarok basgirt néven szerepelnek. Gardézi (Gardizi) a magyarokról, mint "előkelő török népekről" ír, akik "bátrak, szép külsejűek és jó megjelenésűek. Ruházatuk színes selyem szövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, pompát kedvelők.
Gyakran rontanak a szlávokra." Maszúdi (+956) szerint is "a magyarok a turkok közé tartoznak... négy türk néppel közös ősre vezetik vissza családfájukat... a türkök e négy csoportja Keletről elköltözött..." Makdiszi (966) szerint a "magyarok a türkök egy lovas különítménye", Hayyan (+1076) szerint "a magyar félelmetes nép... hét vezér alá tartoznak..." Hudúd al-Álamnál pedig ezt olvassuk: "A madzsarik nagyon gazdag emberek...szemrevalók és félelmetesek. Az összes körülöttük lakó pogányokkal háborúskodnak, és a magyarok szoktak győzni..."
3. Az arab irodalom hanyatlása korának irodalma őstörténetünk szempontjából már csak másodlagos értékű. Al-Bakri szerint "a magyar olyan nép, melynek jurtáik vannak... sok lovuk, lábasjószáguk és jó szántóföldjeik vannak..." Marvazi (1120) őseinkról ezt írja: "A magyarok a türkök egy törzse... szemrevaló és szép külsejű emberek és nagy testűek. Vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit elsősorban kereskedelmüknek köszönhetnek..."
Jákut (+1229) szerint a magyarok "igen vakmerőek". Abulféda (1331) a magyarokat pedig "hunkar" és "basgirt" néven együtt említi.
VI. "Középiráni" és perzsa nyelvű források
A "középiráni korszak" a Kr- előtti IV-III. századtól a Kr. utáni VII. századig tartott; ezt az "arab korszak" követte. A középiráni korszak legjelentősebb irodalmi műve a Hvadáj námag (az Uralkodók Könyve), amely a történelem színpadára került török népekkel is foglalkozik. E korszak írásai az ázsiai hunokat már "hun" néven említik. Ezen írásoknak egyik forrása a "Dzsajháni hagyomány" volt; Biruni szerint a "madzsarok határa a Fekete-tengerig terjedt". Egy ismeretlen perzsa szerzőnél pedig ezt olvassuk: "A madzsarik igen vagyonos emberek, jóképűek és impozáns külsejűek... a törökök egyik csoportja..." A magyarokra a kései perzsa forrásokban is találunk utalásokat, mint Dzsudzsaninál (1260), Dzsuvaininél (+1283) és Rasid ud-Dinnél (1318).
VII. Oszmán-török írott források
1. Mahmud Terdzsümán 1505 körül Bécsben született gazdag zsidó családban. Eredeti neve: Sebold von Pibrach volt; török nevét 1529 után kapta, amikor is török fogságba került, majd a szultán bizalmi embereként diplomáciai szolgálatokat teljesített. Kegyvesztettsége idején - 1543 után - írta Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) című munkáját. A munka számos latin és magyar- nyelven írt krónika török átdolgozása a magyarok őstörténetének "kezdetétől" 1526-ig.
A kéziratot Vámbéry Ármin fedezte fel Isztambulban és a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta; magyarra Blaskovics József fordította le. E munkában olvassuk: "Az egész teremtett világon őseink és nemzetségünk a hősiességével történelmet csinált, úgyhogy még ma is szól erről széles e világon a hősi ének..."
2. Madzsar Tarihi (A magyarok története) szerzőjének nevét nem ismerjük; feltehetően magyar anyanyelvű, erdélyi származású, protestáns vallású személy lehetett, de nincs kizárva, hogy egy elveszett magyar krónika törökre való fordítása. A mű a magyarok történetét 371-től 1740-ig dolgozza fel; magyarra Blaskovics József fordította. A szerző e munkában a magyarokat a hunokkal azonosítja. A köteben ezt olvasuk: ""A madzsar nép török eredetű... attól az időtől fogva, hogy a magyarok elfoglalták a Sztyepet, 370 év telt el... A kétszázezer főnyi magyar nép másodszor (az első a hunok bejövetele volt) felkerekedett a Nagy Sztyepről és a régebbi hazájába, Magyarisztánba költözött, amelynek megszállása után ott letelepedett..."
VIII. Görög nyelvű források
A bizánci történelmi irodalom legfontosabb műfajai a birodalom történetét leíró művek, az egyháztörténeti munkák és az útleírások. A klasszikus görög források a Kr.előtti V. századtól (mint Hérodotosz Kr.e. 425.) elsősorban a szkítákról, a szarmatákról és a Belső-Ázsia nyugati felén élő népekről tudósítanak. A bizánci görög források a Kr. utáni V-VI. századoktók kezdve a bizánciakkal kapcsolatba került népekről számolnak be. E munkákban a magyarok onggroi, onggoi, turkoi, szavromatai stb. neveken szerepelnek. Priszkor rhétor (+472) munkái igen becsesek, mert Attila hun uralkodóról és udvaráról jó betekintést kapunk. Írásaiban a magyarok onogur néven szerepelnek. Ménandrosz műve 582-ig követi az eseményeket; munkáját Theophylaktosz Szymokáttész folytatta 602-ig. Őseinket uniguroknak nevezi és szokásairól sok jó részleteket közöl. Őseinkről ezt olvassuk: "Bort ittak, de nem olyant, amilyent nálunk préselnek... édes itallal töltötték meg magukat..." A VIII-IX. századra keltehetők Koszmasz Indikopleusztész, Joánnész Malálasz és Prokopiosz munkái. Aréthász (932 körül) a magyarokat türköknek nevezi.
Bölcs León (VI. Leó császár, 912-ig uralkodott) a magyar honfoglalás kortársa, "Taktika" című művében a magyarok harcmodoráról részletes, jó tájékoztatást kapunk. Munkájában a magyarokat türköknek nevezi, amely nép "egy fő alatt áll, felebbvalóitól kemény és súlyos büntetéseket szenved el... a fáradalmakat és nehézségeket derekasan tűri, dacol a hőséggel és a faggyal..." Bölcs León fia Konsztantinosz Porphyrogennétosz (a Bíborbanszületett Konsztantinosz császár +959) "A Birodalom kormányzásáról" ír munkájában igen sokat foglalkozik a magyarokkal (türkökkel), akikhez a három kabar csoport csatlakozott. Levédiáról ezt olvassuk: "A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek... Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem szabartoi aszphaloinak... A türkök hét törzsből álltak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt. Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig... a türkök elűzték Nagy Morávia lakóit és megszállták azok földjét..."
További bizánci forrás Nikolaosz Misztikosz (+925), aki a magyarokat "nyugati türköknek" nevezi, a Krónika a pápákról, Szent Baszilosz élete, Georgiosz barát világkrónikája, Léon diákonosz, Ionnész Szkylitzész, Athanasziosz élete, Szent György csodái, Ionnész Kinnamosz és sok más munka.
IX. Szláv nyelvű források
A szlávok a IX. század előtt írástudatlanok lévén, sem maguk, sem a szomszédaik nevét és viselt dolgait nem jegyezték föl. A szláv népek nem sokkal a magyar honfoglalás előtt vették föl a kereszténységet és az írásbeliséget. Korai szláv források között szerepel a görögből fordított 811-es évi eseményeket rögzítő Mitrofán prológ, a Pannóniai legendák (Konstantin [Cirill] és Metód legenda), a XIII. században keletkezett Cirill elhunyta, majd a Konsztantinosz Manasszész Világkrónikájának bejegyzése, Csoda egy bolgárral és Naum legendája. E munkákban a magyarokról, mint foglalókról esik említés. A XII-XV. századok között keletkezett Elbeszélés a latinokról című munka az orthodoxia magyarországi elterjedéséről ír.
Az Orosz Évkönyvek (Nesztor-krónika) szerkesztésének első fázisa az 1040-es évekre tehető, az utolsó szerkesztést Nesztor végezte el 1100 körül. Több szövegváltozata maradt fenn. Magyarul sohasem jelent meg; 1916-ban egy Hodinka-féle "válogatást" adtak ki. A Krónika Oroszország történetét írja le a világtörténelembe beágyazva. "Jöttek a fehér magyarok és a szlávok földjét örökölték, miután elkergették a frankokat, akik azelőtt a szlávok földjét foglalták el... azután jöttek a besenyők és a fekete magyarok..." olvassuk Nesztor-krónikájában.
X. Latin nyelvű források
A honfoglalásról és az azt követő évekről legtöbbet a nyugati források írnak átvéve a középkori íróknak a magyarokról, mint ijesztő ellenségről alkotott képet. Mindezek ellenére ezeknek józan olvasása során jól rekonstruálhatjuk a magyarok honfoglalását. Cassiodorus munkáját a VI. században élt Jordanes dolgozza át, aki sok ismeretet közöl a hunokról. A VII. században keletkezhetett Ravennában a Cosmographia, amely a Fekete-tenger melléki népekről ad jó összefoglalást. Szent Bertin évkönyve 900 előtt készült; a magyarokat - az "ungrikat" - a hunokkal, majd az avarokkal azonosítja. A Fuldai Évkönyvek 714-901 közötti eseményeket tárgyalják, említést tesznek a magyarok eredetéről és nevéről; "a görögök békét kötöttek a magyaroknak nevezett avarokkal..." olvassuk. Regino (+915) prümi apát krónikája a magyarokat a szkítáktól származtatja. Munkájában sok írott forrást használ fel. "A magyarok dölyfös és lázadó természetűek... mindig hajlanak az idegen elleni vagy otthoni felkelésre, természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre... fáradalmakban és a harcokban kemények" - írja. A Sváb Évkönyvek a magyarokat ungriknak nevezik, a Salzburgi Évkönyvek a kalandozásokról adnak jó tudósítást, Cremonai Liudprand (Liuzo +972) a magyarokat "turciknak" nevezi. További latin nyelvű forrás: Widukind, Folcuin, Augsburgi Gerhard, János velencei pap, Ekkehard, Brémai Ádám, Prágai Kozma, Albericus, Aventinus, Querfurti Bruno, Ademar és sokan mások. Ekehardnál olvassuk: "A magyaroknál vidámabb embereket aligha láttam valaha... ételt és italt bőven adtak, életemben ilyen jót nem ettem..."
XI. Magyar krónikák
Az európai írásbeliség megjelenése Magyarországon összekapcsolódott a kereszténység felvételével, így nem meglepő hogy az első magyar őstörténethez kapcsolódó elképzeléseket egyházi emberek írták. Árpád-házi uralkodóink udvarában a XI. században nyugati minták alapján készültek krónikák. Az őskrónikának nevezett Gesta Ungarorumot feltehetően Koppány királyi káplán írta 1080-1090 körül. Ennek tovább folytatott változatai az 1358-ban készült Képes Krónika, majd a Kaprinai-, a Béldi-, a Csepreghy-, a Pozsonyi-, a Rimes-, a Müncheni- és a Mügeln Krónika. A további krónikák ezen őskrónikából vették a magyarok származását, a honfoglalás idejét, lezajlását és a magyarok elnevezését, hogy "a magyarok vagy hunok latinul pedig hungarusok". A magyar krónikákban a magyarokat a hunoktól származtatják, Attiláról, mint magyar királyról olvashatunk, a honfoglalást "második bejövetelnek" írják. A XIV. századi Krónikák alapszövegei 1332-1333-ban (Budai Krónika családja), illetve 1358-ban (Képes Krónika családja) készültek. A Budai Krónikát Budán, Hess András nyomdájában 1473-ban kinyomtatták. A Budai Krónika családhoz tartozik a XIV. századi Acephalus-kódex, a XV. századi Sambucus-kódex és az 1473-ban készült Dubnici Krónika.
Anonymus, feltehetően III. Béla királyunk jegyzője, esetleg Péter esztergomi prépost 1196 táján írta a prológuson kívül 57 fejezetre tagozódó Gesta Hunga(ro)rumát - a magyarok történetét. Anonymus ismereteinek nagy részét nem az ősgesztából, hanem Regino prümi apát évkönyvéből, de főleg az emberek emlékezetében még élő genealogikus szájhagyományból merítette; a honfoglalás leírásánál a XII. századi viszonyokat vetíti vissza a honfoglalás idejére. Egy időben "divat" volt a Gesta szavahihetőségét kétségbe vonni, mert a benne leírtak nem feleltek meg a kor történészei ismereteinek (pl. a hun-magyar származás, a székelyek eredete stb.). Amikor a köznépnek nem volt hétköznapi írása, volt még emlékezete; és mivel a helynevek mind visszaigazolhatók, nincs jogunk kétségbe vonni a Gesta többi részét sem.
Kézai Simon Gesta hunnorum et Hungarorum című munkáját 1282-1285 között írta feltehetően az elveszett őskrónika alapján, de azt a hunok történetével egészítette ki. Nála olvassuk: "A székelyek a hunok maradékai..." A Zágrábi- és a Váradi Krónika nagyjából azonos szövegű; a magyarok történetét tartalmazza 1354-ig.
Az első magyar nyelvű munkát Csák Demeter írta 1526 után Ének Pannónia megvételéről címmel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 33
|
|
|
|
2011. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
33 db bejegyzés |
| e év: |
399 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 629
- e Hét: 2339
- e Hónap: 10943
- e Év: 46884
|
|
|
Offline
