Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
Élcsapat a köztársaságért
  2012-11-20 20:47:43, kedd
 
 




ÉLCSAPAT A KÖZTÁRSASÁGÉRT
Bíró Zoltán - 2012. november 18.


Volt egyszer egy élcsapat a kommunizmusért. Ennek az élcsapatnak a lendületes tevékenysége százmilliók halálával, el- és meghurcolásával, koncentrációs táborokkal, népek önrendelkezésének sárba tiprásával, nemzetek megalázásával, koncepciós perek sokaságával és egyéb szörnyűségekkel mérhető. Mindebbe szükségképpen bele kellett pusztulnia magának a rendszernek is, amelyet működtetett és irányított ez az élcsapat, kiválóan ellátott terrorszervezeteivel.

Most egy élcsapat szerveződik nálunk, ezúttal nem a kommunizmusért, hanem a ,,negyedik köztársaságért". Igaz ugyan, hogy eddig egyetlen értelmes mondatot sem lehetett hallani tőlük arról, hogy miben állna ennek a negyedik köztársaságnak a lényege, de kétségtelen, hogy ez szalonképesnek tűnik mindazok előtt, akiket nem zavar, ha nem értenek valamit, és azoknak is, akik nagyon jól értik, hogy természetesen egészen másról van szó, mint amiről ez a köztársasági élcsapat szónokol. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy ez a Magyarország, államformája szerint köztársaság, nem tetszik nekik. Sőt, szerintük ez már nem is köztársaság, hanem valamiféle fasizmusba hajló diktatúra. Erről hordott össze a minap hetet-havat a magyarországi balliberális komité két kiművelt fője, Mesterházy Attila és Horváth Csaba. Lehet tehát jókat reszketni a köztársaságért. Ezért kellene a negyedik, az új, az antifasiszta, az igazi.

Nézzük ennek az ,,igazi" köztársaságnak a történelmi előzményeit! Mondani sem kell, nem a Petőfi álmodta erkölcsi alapú köztársaság született meg akkor, amikor az első köztársaságnak nevezett államforma létrejött nálunk Károlyi Mihály elnökletével. A köztársasági csúcs 1919-ben támadt a gyűjtőfogházból, Tanácsköztársaság címen, káoszban, vérben, gyászban, akasztások és rablások kíséretében. Tartott százharminchárom napig. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye elején így számol be a bukás pillanatáról, a dicsőséges százharminchárom nap így ért véget: ,,Kun Béla repülőgépen menekült az országból... Zserbókat vitt, melyekkel teletömte puffadozó zsebeit, aztán ékszereket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket. Karjairól vastag aranyláncok lógtak."

Jött azután megint egy köztársaság a második világháború után, a hírhedt ,,négyes fogat", a Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József nevével megpecsételt népköztársaság. Ha Kun Béláéknak terrorkülönítményeseik voltak, Rákosiéknak már hatalmas, az élet minden területére kiterjesztett terrorhálózatuk. Uralmuk tartott - rövid közjátékkal - 1956-ig. Kun Béla még előbb Bécsbe repült, majd onnan ment Moszkvába, Rákosi már egyenesen Moszkvába menekült. Hátrahagyva a kedvelt proletárdiktatúrával felvértezett népköztársaságát és egy minden ízében tönkretett, később szétlőtt, vérbe fagyott proletár gyermekeivel gyászba borult Magyarországot. A proletárdiktatúrás népköztársaság folytatása - kellő megtorlás után - némiképp enyhébb formában ért el az immár parlamentáris demokráciával alapozott újabb köztársaság kikiáltásáig, 1989-ig. Ez volna állítólag a harmadik, a rendszerváltás eredményeként.

Ne vitassuk, hogy mi hányadik, mert nincs értelme, hiszen akik most a negyedikről szónokolnak, azoknak csak az a fontos, hogy legyen egy újabb köztársaságnak nevezett valami, amit ők irányíthatnak, és amely talán Károlyi népköztársaságára hasonlítana, amíg meg nem érkezne az újabb Kun-Szamuely páros, hogy átvegye a hatalmat. Így aztán biztosítva lenne a történelmi folytonosság, a rendszer pedig már nem lenne proletár-, hanem ,,liberális" diktatúra, amelyben már tényleg ,,minden hatalom a dolgozó népé". Ez utóbbit pedig a liberális népbiztosok tanácsa képviselné, tetejében a bankárok, brókerek, spekulánsok főtanácsával, hogy megakadályozzon mindenféle állami túlsúlyt, a fékek és ellensúlyok jegyében. Tetszene ez már a nyugati ,,demokratáknak" is.

Lehet, hogy ilyesmit álmodik Gyurcsány, amikor negyedik köztársaságot emleget? Lehet, hogy már ő sem álmodik semmit, csak vissza akar térni a hatalomba, ha másodhegedűsnek is Bajnai kísérőjeként? Nem tudjuk. Csak azt tudhatjuk - mert látható -, hogy a nyugati, liberális demokráciák eddig erős, magabiztos európai országokban is bajban vannak kelet-közép-európai másolataikkal együtt, mert ma már az egykori jóléti államok sem jólétiek. A népek lázongásai a pénzügyi és nyíltan politikai diktátumok ellen, az egyre hevesebb tüntetések jelzik a globalista liberalizmus képtelenségét. Sokáig sem az antiszemitizmus, sem a rasszizmus vádjával vagy a fasizálódás és a diktatúraveszély rémképével vagy a jogállamiságra való demagóg hivatkozással nem lehet csillapítani a feszültségeket. És köztársasági élcsapatok akcióival sem. Éppen ellenkezőleg. A népek értük való, érdekükben dolgozó, határozott vezetőt és kormányt követelnek, nem világkormányt saját kormányzás helyett, és nem királyságot köztársaság helyett, de nem is köztársaságot kenyér helyett. Nem idegen hatalmat a nyakukba önrendelkezés helyett. Régi vágyak, régi törekvések jelennek meg újra Európa népeinek az életében, de új bajokra új választ követelve. A válasz pedig egész biztosan nem a ,,negyedik köztársaság" blöffje vagy egy régi-új élcsapat szélhámossága.


Link




  
 
0 komment , kategória:  Média  
Magyar állampolgár lesz Kadhafi özvegye?
  2012-11-19 23:07:05, hétfő
 
 




MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR LESZ KADHAFI ÖZVEGYE?


Sivatagi szél a gulyás pusztáján?


30 milliárd dollárra becsült személyes vagyonával - beleértve 20 tonna aranyat - Farkas Zsófia a világ egyik leggazdagabb asszonya. Ha családja vagyonát is beszámítjuk, a kerek nagyvilág leggazdagabb emberének tekinthető, tízszer gazdagabb, mint például Románia leggazdagabb 300 embere együttvéve!

A mesés vagyon ellenére Farkas Zsófia földönfutó, élete igazi pokol. A rejtélyes magyar származású hölgy, akinek létezéséről a világ eddig nem is tudott, ugyanis Moammar el-Gaddafi meggyilkolt líbiai diktátor felesége.

Gaddafinéről a férje rendszerét elsöprő líbiai forradalom nyomán derült ki a valóság. A diktátorok elűzése után máshol is sok mítosz dőlt össze, ezt a történelem többszörösen bebizonyította. Férje 42 éves uralma idején az egyetlen hivatalos verzió szerint Safiya Farkash el-Barassi kelet-Líbia legelőkelőbb beduin törzséből származott, s ápolónőként ismerte meg valamikor a hatvanas évek vége felé autóbaleset nyomán kórházba került Moammar el-Gaddafit. A diktatúra idején nyilván senkit sem zavarhatott, hogy Szafijának soha nem került elő egyetlen arab rokona sem, ,,szülővárosában" még csak nem is hallottak róla. Az arab nyelvben fölöttébb idegen hangzású Farkash neve sem kelthetett feltűnést. Végül is a vezér, "Afrika királyai királyának" felesége még az arab világban szokásosnál visszavonultabban élt, 40 évig állandóan kerülte a nyilvánosságot, még a hatalom legbelsőbb köre, Gaddafi legközvetlenebb munkatársai sem ismerték.

A forradalom nyomán a külföldi sajtó elkezdett kutatni Gaddafiné múltjában. S kiderítette, hogy Farkas Zsófia néven született Hercegovina fővárosában, Mostarban, horvát anya és magyar apa gyermekeként. Nagyapja, Farkas János még a Monarchia idején került Bosznia-Hercegovinába tanfelügyelőként. Fáradhatatlanul publikált a boszniai pedagógiai folyóiratban, és ennek köszönhetően tudományos munkássága fennmaradt. A helyi lakosság előtt sem igen ismert történetnek idén januárban a tuzlai rádió horvát nyelvű adása járt utána. A szépséges Farkas Zsófia valóban ápolónőként ismerte meg Moammar el-Gaddafit, csakhogy nem Líbiában, hanem a mostari kórházban, amikor a fiatal líbiai katonatiszt az ottani katonai bázison vett részt kiképzésen. A hatvanas években ugyanis Tito Jugoszláviája az el nem kötelezett országok bajnokaként tömegesen képezte ki a harmadik világbéli országok katonatisztjeit, s fegyverezte fel hadseregüket. Gaddafi hivatalos biográfiájában is elismerte a mostari továbbképzést.

Az arab nacionalizmus bajnoka, az iszlám élharcosa és ,,Afrika királyainak királya" képéhez viszont aligha illett volna az európai keresztény, horvát-magyar feleség. Ezért fabrikálták Farkas Zsófia számára a kelet-líbiai előkelő beduin származást, az asszony pedig nyilván kerülte a nyilvánosságot, hiányos arab nyelvtudása aligha lett volna előny.

Moammar el-Gaddafi 1970 vagy 1971-ben vette feleségül Farkas Zsófiát, aki 7 gyereket (6 fiút és 1 lányt) szült a vezérnek. 2011 elejéig királyokat irigységbe kergető luxusban élt Tripoliban, ahonnan augusztusban a felkelők elől menekült a szomszédos Algériába, lányával, két fiával és unokáival. Férjét és legkisebb három fiát meggyilkolták a felkelők, egy másik fia pedig azok fogságába esett, túlélési kilátásai nem túl fényesek.

A politikai helyzet nyomán szeptemberben Farkas Zsófia luxusvillát vásárolt a horvátországi Adria-tengerparton, Igrane városkában, 100 kilométerre az etnikai háború által feldúlt, ma is kettészakított szülőhelyétől, Mostartól. Ott szándékszik letelepedni, horvát állampolgárságért is folyamodott, ismerte el hivatalosan nemrég a sajtó érdeklődésére a zágrábi külügyminisztérium. Horvátország is állampolgárságot biztosít a külföldön élő horvátoknak, méghozzá nagyon könnyen. A zágrábi kormány azonban még nem döntött, befogadja-e Gaddafiné Farkas Zsófiát, mivel az ügy igencsak megosztja a helyi tengerparti városka lakosságát. Egyesek örülnének, ha hatalmas vagyonával együtt oda kerülne, de mivel a délszláv testvérháború sebei még nem gyógyultak meg teljesen, a színkatolikus település lakói aligha örvendenének Gaddafiné muszlim kíséretének. A még mindig csinos Farkas Zsófia gyermekei és unokái ugyanis kivétel nélkül muszlimok, sőt, az sem kizárt, hogy 40 éves líbiai élete alatt ő maga is áttért az iszlámra.

Zágráb vonakodása azonban felvetette a magyar alternatívát. Ha Horvátországba nem fogadják be, Magyarország és a magyar állampolgárság is szóba jöhet, derítette ki a nemzetközi sajtó, a kül magyarok honosításáról tavaly elfogadott törvény alapján. Végül is felmenői magyar állampolgárok voltak, noha a budapesti sajtónak nem sikerült kideríteni, hogy a továbbra is roppant visszavonultan élő Farkas Zsófia beszéli-e egyáltalán a magyar nyelvet a horvát mellett.

Chirmiciu András
nyugatijelen.com


Forrás:
erdély.ma

Link







  
 
0 komment , kategória:  Bulvár  
Csurka István: Legyünk kövek!
  2012-11-18 22:33:47, vasárnap
 
 




TALÁN EGY-KÉT ELISMERŐ SZÓT MEGÉRDEMELT VOLNA MINDANNYIUNKTÓL!!! ÍME, AZ EGYIK LEGUTOLSÓ CIKKE...


Csurka István: LEGYÜNK KÖVEK! "A kő marad."


*... A Moszad nem a Kádár-Aczél- rendszert akarja visszaállítani. Semmit sem akar visszaállítani, hanem meg akarja teremteni a Kárpát-medence bizonyos részében, Csonka-Magyarországon (de esetleg csak a Dunántúlon) egy új, egy másik ország megalapításának a feltételeit. A feltételek meg kell, hogy feleljenek Izrael stratégiai és nemzetpolitikai igényeinek. Ezek az igények Izrael mai állapotából, az arab szaporodásából és a zsidó nép túlterheltségéből származó kifáradásából keletkeznek.* Ma, amikor a válság dübörög és a legkülönbözőbb szinteken és minőségekben érzékelő emberek és csoportok is egyöntetűen állapítják meg, hogy nagy baj van a világgal és talán még nagyobb baj van szegény hazánkkal, amelynek hajója hánykolódik és az elsüllyedés fenyegeti, most aztán volna égető szükség a pontos jelentésű, s mindenki számára ugyanazt üzenő szavakra. De ilyenek már szinte nincsenek is. Szavainkra rátette a piszkos kezét a válságcsináló pénzügyi nagyhatalom, a megnevezhetetlen elkülönülés, a nem - Thomas Mann-i Varázshegy fent Davosban vagy lent a tenger szintjén, éppen a New York-i Szabadság-szobor tövében, ahol locsog az örökös hullámzás. A világuralomhoz és a mai háborúkkal teli irányításhoz mindenképpen kibelezett, üres szavakra van szükség. A rablóháború legyen "demokrácia-terjesztés", a nyomorgó tömeget nevezzük "leszakadók"-nak, amelyben benne foglaltatik az önhiba és az elmaradottság, sőt még a népiség is. Aki sok pénzt összeharácsolt, összeprivatizált, összeközvetített, fel- és leminősített, az sohasem leszakadó, legfeljebb néha séta közben leszakad egy kicsit a többitől a börtönudvaron. De akinek még ennél is több összejött, azt még ez a veszély sem fenyegeti, mert azt megvédi off-shore-ja és őkelme már a nemzetköziek csapatába tartozik, akit hivatalból megvédenek.

Velejéig hazug világban élünk, amelyben még az igaz állítás is csak félénken és magyarázkodva mer előtörni, mert mégiscsak azokat a szavakat kell használnia, amelyeket előzőleg már kibeleztek. Kijegecesedett szokássá vált, hogy egyes közírók, Népszabadság-tollnokok az előző hazugságaikra építés módszerét választják. Beigazolt állításnak veszik, amit előzőleg hazudtak, és ezekből az elemekből hoznak létre már szilárd igazságnak látszó állításokat. Ha egyszer egy Révész Sándor leírta már, hogy a Föld lapos, mint a pászka, és a magyar bűnös nép, benne én pedig antiszemita vagyok többmilliomod magammal - igaz vezérürüként -, akkor ő már ezeket a hazugságokat tényként kezeli. És nincs egyedül. A módszer arat, mint a halál.

Díszlik az egészben valami marxizmusból visszamaradt, azt is mondhatnók, leszakadt. A nagy marxista tévedéseket, amelyekben már az öreg sem hitt és csak Engels rendszerező munkája következtében maradtak fenn, majd később Sztalin ordas hazugságait az állandó ismétlés tartotta életben. Göbbels is próbálkozott ezzel a módszerrel, de neki nem volt kifutása.

Most Orbán Viktor és Magyarország van soron. Miután az Országgyűlés alkotmányozott és szabályszerű kétharmados többséggel el is fogadta, kiderült, hogy a miniszterelnöknek mennie kell - mert tönkreteszi a gazdaságot. Előzőleg ugyanis az lett hazudva. Akkor még csak a gazdaság érdekelte a nemzetközieket. Világszerte. A bankadó, a magánnyugdíj pénztárak és a Szurgut Nyeftegaz. A marxizmust különben is mindig a gazdaság hozta lázba, meg a proletariátus, amelyről az atyának halvány fogalma sem volt. Orbánnak tehát néhány hónappal ezelőtt még csak gazdasági ballépései miatt kellett volna mennie, sőt, eleinte csak Matolcsy tetemén keresztül, de aztán a lelépést kiterjesztették mindkettejükre. Mert volt egy bökkenő: az alkotmányt nem tűzhették horogra, mint valami legyet. A készülő szöveget munka közben, s az elfogadás módját, házszabályszerűségét szóvá tehették, de azt el kellett hallgatniuk és most is el kell hallgassák, hogy az alkotmányban a kereszténység, az "Isten áldd meg a magyart" és a magyar alapállás a bajuk. Nekik és nemzetközi tartozékaiknak. Ezt egyszerűen nem lehetett kimondani.

Most már azonban megváltozott a helyzet. A nemzetközi támadások olyan nagyzenekari erővel szólnak, bombardon, üstdob, cintányér, s távolról még a lánctalp-csörgés is - mint modern effekt - be van vetve, hogy most már az alkotmány életbe léptetésének igényével is elő mertek állni, noha magát az Istent és a hazát még talán nem hozták szóba. Óvatosan hazudnak, erőteljesen szervezkednek. A szervezés ereje, nagyságrendje akkora, hogy nevetséges dolog mögötte csupán a hazai ellenzéki pártokat vagy a liberalizmus berlini, New York-i Konrád Görgyeit vagy Kertész Ákosait megtalálni. Ők ott feszítenek természetesen, de csak segédcsapatként, sokszor előretolt egységként. Kiteszik a seggüket az ablakba, hogy az arra járó rácsaphasson. Nem, ehhez a szervezéshez, amit itt működésben látunk, ők édeskevesek. Itt a Moszad dolgozik.

A cél világos. A magyar gazdaság rendben van és senkit sem érdekel, mert nem tétel. Akinek a magyar munkaerő olcsó, az idejön és befektet, dolgoztat. Az Orbán-kormány a tisztességesnek tisztességes hasznot szavatol. Az alkotmány életbe lépésével és más magyar intézkedésekkel megindulhat az az évtizedes, nemzedékek munkáját igénylő folyamat, amelyben a magyarság újra magyar, keresztény anyanemzetté válik, és a családpolitikának köszönhetően lelassul a népességfogyás. Magyarországon így beköszönthet a magyarság senkit sem bántó uralomra kerülése, együtt a hozzá húzó, beilleszkedett, esetleg asszimilálódott magyar zsidósággal, de nem következhet be az a képtelenség, hogy egy törpe kisebbség uralkodjék egy történelmi nemzet felett. Amit a Moszad, Izrael és New York akar.

Ilyen helyzet - a Kádár-Aczél-rendszerben csak részben állt fenn, mert Moszkva soha nem engedte és - csak az 1982-es IMF-be lépés után indult meg hódító útján. A nyolcvanas évek végtelenül zavaros korszak volt. Egyszerre indultak meg a nemzeti, össznemzeti, Erdélyt járó törekvések, Lakitelek és a demokratikus ellenzéknek az a liberális és kifejezetten zsidó és szabadkőműves munkája is, amely Kis János tevékenységében összegződött.

A Moszad mindennek a történelmi tudásnak a birtokában van. Már akkor is itt kujtorgott hazánkban. A Moszad nem a Kádár-Aczél- rendszert akarja visszaállítani. Semmit sem akar visszaállítani, hanem meg akarja teremteni a feltételeit a Kárpát-medence bizonyos részében, Csonka-Magyarországon (de esetleg csak a Dunántúlon) egy új, egy másik ország megalapításának. A feltételek meg kell, hogy feleljenek Izrael stratégiai és nemzetpolitikai igényeinek. Ezek az igények Izrael mai állapotából, az arab szaporodásából és a zsidó nép túlterheltségéből származó kifáradásából keletkeznek.

Izrael évtizedek óta folyamatosan háborúzik. Eleinte sorra-rendre nyert, amerikai fegyverekkel és támogatással, most már egy-két alkalommal a vereség ízét is meg kellett éreznie. Amerikát is sorozatos kudarcok érik arrafelé. Az amerikai vezetés egyes részeiből is sugalmazhatják és pártolhatják egy nyugalmasabb sziget megszerzését.

Ez a körülmény vezet engem arra a következtetésre, hogy a Magyarország és Orbán elleni világméretű, összehangolt fellépés mögött egy nagyobb méretű, ezerszer hatékonyabb szervezőerőnek kell állnia, és az csak a Moszad lehet. (Persze a CIA-val karöltve.) Ide nem elég egy Charles Gati vagy egy Dallos György Berlinből, és még egy német szociáldemokrata miniszter vagy maga a francia külügyminiszter is kevés. Ebben az esetben most egy hatalmas hálózat működik, amelynek kiterjedése a különböző befektetési alapoktól a különböző csoportokig - Bilderberg, Foreign Affairs, stb. - terjed és amelynek a középpontjában a Moszad van. Már az egész világsajtót megmozgatták. A világ minden részéből meg-megszólalnak sose hallott személyek. Az ilyen sok-sok helyről szóló támadó kórus, a sajtó, a tévék és a kisembernek látszó hozzászólók megszervezéséhez olyan erő kell, amellyel csak az említett szervezet rendelkezik. Amellett a megrendelő is erre mutat.

Mi az esélye a magyarságnak és kormányának ebben az egyenlőtlen harcban? Nem sok, de több, mint a felsorolásból kitetszik. Talán sokkal több is. Az európai társadalmak közvéleményének többsége velünk érez. Keveset tud a dologról, s a fenti erős megvilágításból még kevesebbet, de igazsága terjed. Nagy szolidaritási kiállásokra nem számíthatunk, s azt magunknak kell élesztgetnünk a saját kiállásainkkal. A Wall Street előtt állandóan tüntetés jön össze. Fiatalok el akarják foglalni a bankárközpontot. Ilyen még nem volt. Nem hoz-e borús időt a világkapitalizmusra Magyarország ilyen módon való leigázása, nem lázítja-e fel a már félig leigázott és rejtélyes megbízottak kezére adott országok, Görög- és Olaszország népét a magyar bukás és a magyarországi mesterséges mannaeső? Ezek világpolitikai kérdések. Meddig lehet elmenni egy ártatlan ország, egy csonkolt ország és egy többször tönkretett nép további tönkretételében?

Ezek most nem erkölcsi mentőkérdések, ezek most a leggyakorlatibb felvetések. De van más is. A magyarság, a kormány, Orbán és az egész java-nép előtt nincs másik lehetőség, csak az ellenállás. A szembeszállás. Ez természetesen nem jelenthet visszapofázást, heccelést és frázisokat. Hanem józan végiggondolást. Ha nem állunk ellen, gyorsan bevonulnak - már a spájzban vannak -, nyélbe ütik és a világ észre sem veszi, hogy már nem vagyunk. Ha okosan, esetleg valamilyen fél-csárdás koreográfiával ellenállunk és időre játszunk, talpon maradhatunk. Az idő most nem az USA-nak és kapcsolt részeinek dolgozik.

Éppen azért, mert egy ekkora világerővel állunk szemben, amellyel nem tudunk sem gazdasági, sem katonai, sem hatékony pusztán politikai erőt szembeállítani, csak a belső lelki, erkölcsi és kulturális összefogás, azaz egy belső magyar keresztény megmozdulás-sorozat, egy igazunk tudatából fakadó, kitartó ellenállási mozgalom szegezhető szembe. Mindenkit meg kell szólítani. Nincs kisember és nagyember. A sekrestyésre éppen úgy szükség van, mint a papra. A harangozók pedig harangozzanak. A magyarságon 1956 óta nem futott végig semmilyen szent láz. Most fusson, mert a veszély végsőbb, mint akkor volt. A húzódozókat meg kell győzni, a trombitásoknak meg kell fújniuk a harsonákat, az értelmiségnek szép szóval, hittel kell megszólítania a társadalmat, félre a sehová nem vezető vitákkal, aki fél, inkább hallgasson. A máris átállókat arcul kell legyinteni. Ez a "vagy-vagy" korszaka: vagy megmaradunk vagy nem.

Az országmentő mozgalomnak szépnek kell lennie. Mindenki megérezheti ezt a felemelő új tartalmat, a végső magyar összefogás szépségét, aki besorakozik és végigkanyarog, hullámzik vele és benne a kicsi országon: A miénken.


Forrás:

Link


Link








  
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Próza  
Leszáll a pokol a Földre a Közel-Keleten
  2012-11-17 21:34:16, szombat
 
 




LESZÁLL A POKOL A FÖLDRE A KÖZEL-KELETEN


Leszáll a pokol a Földre a Közel-Keleten - Bizalma forgatókönyv

Link












  
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Hat éve hunyt el Puskás Ferenc, a legenda
  2012-11-17 17:37:51, szombat
 
 




HAT ÉVE HUNYT EL PUSKÁS FERENC, A LEGENDA


Ma 7 éve, hogy Öcsi bácsi nincs velünk!


Puskás Ferenc (Budapest, 1927. április 1. - Budapest, 2006. november 17.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho.

1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 2000-től kezdődően Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota idővel egyre rosszabbra fordult. 2006. november 17-én, életének 80. évében távozott az élők sorából minden idők legeredményesebb és legnépszerűbb magyar labdarúgója, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.

Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik, amellett, hogy hazájában köztiszteletnek örvendett, a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

Puskás nyolcvanötször szerepelt a magyar labdarúgó válogatottban, ezeken a mérkőzéseken összesen 84 gólt jegyzett. 1952-ben olimpiai bajnok volt Magyarországgal, két évvel később pedig egy máig fájó mérkőzést követően lett világbajnoki második a nemzeti együttessel.

Edzőként is sikeres volt, a Panathinaikosszal nem csak Görögországban, de Európában is maradandót alkotott, ugyanis 1971-ben BEK-döntőbe vezette az athéni alakulatot. Négy mérkőzésen a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját is betöltötte.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 2009 óta az év legszebb találatát Puskás-díjjal jutalmazza.

Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.


"...Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam... "
/Puskás Ferenc/


"Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az ,,Aranykönyvbe", amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára. "
/Buzánszky Jenő/


Puskás Ferenc, a legenda! /Puskás Ferenc The Football legend/

Link


Márciusra készülhet el az első egész alakos Puskás-szobor

Link


Puskás Ferenc (középen) 2003-ban, a legendás Anglia elleni 6-3 ötven esztendős évfordulójának ünnepségén - Fotó: Juhász-Léhi István



Az Aranycsapatnak emléket állító mozdony. Felső sorban az utolsó Puskás



Puskás temetése



Puskás Ferenc sírja Budapesten a Szent István-bazilikában


  
 
0 komment , kategória:  Sport  
Kilencvenkét éve vonult be Horthy Budapestre
  2012-11-16 18:04:09, péntek
 
 




KILENCVEN ÉVE VONULT BE HORTHY BUDAPESTRE


Ma 90 éve, hogy Horthy Miklós ,,tetemre hívta" a magyar nemzetet országunk fővárosában. 1919. november 16-án Siófokról utazott Budapestre, és miután különvonata reggel negyed 7-kor beért a Kelenföldi pályaudvarra, lóhátra ült, és a szemerkélő esőben hadserege élén végigvonult a városon. Hivatalos fogadása a Gellért Szálló előtt, a bevonulási ünnepség pedig az Országháznál zajlott.


Horthy tiszteleg katonáinak Budapesten a Bartók Béla úton





A magyar királyságnak mint államformának 1920 február végén történt visszaállítása a háború utáni európai történelem egyedülálló eseménye. A széthullott Habsburg Monarchia valamennyi utódállama köztársasággá lett: Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, sőt 1918 őszén Magyarország is. Az akkor központi hatalmaknak nevezett, legyőzött katonai szövetség tagjai közül Németország éppúgy köztársasággá alakult át, mint Törökország. Miért állították vissza a magyar törvényhozók e parányivá csonkított államban az alkotmányos monarchiát?

A kérdés abból a szempontból is jogosnak tűnik, mert bár hazánknak volt megkoronázott királya IV. Károly személyében, az ő visszatértét a győztes hatalmak megtiltották. De mivel a nemzetgyűlés mindezek ellenére ragaszkodott a királysághoz mint államformához, a történelmi hagyományainkhoz híven ideiglenes államfőt, kormányzót kellett választani. A nemzetgyűlés királysággal kapcsolatos döntése tehát nem egy személynek, hanem az államformának szólt.

Horthy Miklós bevonulásának kilencvenedik évfordulója alkalmából érdemes szemügyre vennünk tehát, hogy milyen politikai folyamatok vezettek el 1919. november 16-ig, illetve milyen események voltak a közvetlen előzményei annak, hogy Horthy az utolsó magyar - király nélküli - királyság első embere lett.

1919 nyarán-őszén Magyarországon három hatalmi tényező jött létre: a megszálló román hadsereg, a Horthy Miklós fővezér által irányított Nemzeti Hadsereg és a budapesti ellenforradalmi kormány.

November közepéig a legerősebb hatalmi tényező a román hadsereg volt. A Tiszántúlon román katonai közigazgatást vezettek be azzal a szándékkal, hogy azt Nagy-Romániához csatolják. A megszállás hatalmas anyagi károkat okozott: a román katonák megkezdték a magyarországi területek szisztematikus kirablását. Mindent elvittek, ami a kezük ügyébe került és mozdítható volt: gabonát, állatokat, élelmiszert, komplett gépsorokat, műkincseket — és egyúttal a vagonokat és mozdonyokat is. Miután a győztes hatalmak úgy gondolták, Románia elég lopott holmit szállíthatott el az országból, kiparancsolták az ország területéről. A románok azonban nem vették sietősre a magyar állam területének elhagyását, a Tiszántúlt csak 1920 tavaszán hagyták el.

A Balatontól délre fekvő területeken az 1919 augusztus elejétől fokozatosan átvonuló Nemzeti Hadsereg volt az igazodási pont. A hadügyminiszteri tisztséget betöltő Horthy augusztus elején függetlenítette magát a szegedi kormánytól, és 1919. augusztus 9-én Siófokon megalapította a Fővezérséget. Horthy csapatai az Ausztriából visszatérő magyar alakulatokkal karöltve állították helyre az általuk ellenőrzött területeken a korábbi közigazgatást és a rendet, a Nemzeti Hadsereg alakulatai ezzel párhuzamosan pedig igyekeztek a kommün utolsó vidéki sejtjeit is felszámolni.

A leginkább kaotikus helyzet Budapesten alakult ki, ahol augusztus 6-tól egy Friedrich István vezetésével és a románok katonai felügyelete mellett működő ellenforradalmi kormány alakult. A különböző politikai pártok koalíciós megállapodásain alapuló kormány többségét a keresztény-nemzeti pártok tették ki. A rendezőelv a keresztény-nemzeti ellenforradalom elfogadása és a szocializmus, liberalizmus teljes elutasítása lett.

A párizsi békekonferencia küldöttjének, Sir George Clerknek budapesti működése nyomán folyamatosan kezdett körvonalazódni a leginkább működőképes politika iránya. Amikor a román katonák november közepére végre elhagyták Magyarország fővárosát, Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg elit alakulatainak élén bevonult Budapestre. Az ellenforradalmi kormány azonban feltételekhez kötötte a bevonulás lehetőségét, Horthy pedig — engedve a reá nehezedő politikai nyomásnak — írásos kötelezvényt adott a politikai pártoknak. Ebben ígéretet tett arra, hogy nem vezet be katonai diktatúrát, hanem elismeri az új koalíciós kormányt és aláveti magát az alkotmányos hatalomnak.


Bódy Tivadar polgármester üdvözli a fővezért

Link


A fővezér november 16-án fehér lova nyergében ülve így válaszolt az őt köszöntő budapesti polgármester üdvözlő szavaira:

Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor - kimondom - gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.


Ezt követően a mérvadó politikai pártokból november 24-én megalakult az ún. ,,koncentrációs kormány" Huszár Károly keresztény párti politikus vezetésével. 1920 januárjában azután a meg nem szállt területeken lezajlottak az első nemzetgyűlési választások általános, egyenlő és titkos választójog alapján. 1920. február 23-án ült össze első alkalommal a Nemzetgyűlés, a megválasztott politikusok két évre szóló mandátumot kaptak. A két legnagyobb párt az Országos Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja lett.

A Nemzetgyűlés legsürgetőbb feladata - amellett, hogy az államforma kérdése nem volt vitakérdés - az államfővel kapcsolatos alkotmányozó tevékenység volt. A szociáldemokraták kivételével egyetértettek abban, hogy a kommün bukása után automatikusan helyreállt az 1918. október 31-e előtti állapot: Magyarország államformája királyság.

Az 1920. évi első törvénycikk értelmében a Monarchia megszűnésével érvényét veszítette a Pragmatica Sanctio, így helyreállt a Magyar Királyság szuverenitása, a királyválasztás joga pedig visszaszállt a nemzetre. Ezt a jogot a törvény értelmében az országgyűlés gyakorolja. A nemzet azonban most nem dönthet szabadon ebben a kérdésben, s ezért ideiglenes jelleggel államfői tisztséget létesít: az államfői hatalom gyakorlását a nemzetgyűlés által választott kormányzóra ruházza.

A kormányzóválasztásra 1920. március 1-jén került sor. Az ülésteremben helyet foglaló 141 képviselő közül 131 Horthy Miklóst jelölte meg mint kormányzót, így Magyarország első embere erős legitimitással a talpa alatt láthatott hozzá az ország politikai és gazdasági stabilizációjához.


,,Vegyétek a zászlót, és ne nyugodjatok, míg bele nem tükröztétek képét négy folyónk vizébe, míg vissza nem emeltétek a három halmok fölé. Vegyétek, asszonyok keze áldotta meg, szentelje fel dicsőségben a Ti férfikezetek."

(részlet Tormay Cécile 1919. november 16-án a Nemzeti Hadsereg katonái előtt elmondott beszédéből)



HORTHY MIKLÓS BEVONUL BUDAPESTRE 1919. november 16. - ÜZENETE - MIHI

Link


Horthy Miklós üzenete

Link


A bevonuló Fővezér fogadása a budapesti Gellért Szálló előtt





  
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Csenddel üzenek
  2012-11-15 23:05:48, csütörtök
 
 




CSENDDEL ÜZENEK


Dalszöveg
Előadó: Lord
Szövegírók: Lord - Balogh József

Csenddel üzenek néked,
mert hidd el, igazán félek,
hogy most kevés a szó,
az se kimondva jó.

Hangok nélkül is érzed:
miért őrizlek téged
én már magamba rég,
olyan tiszta a kép.

Bűvölő némaság,
túl zajos a világ.
úgy keress,
hogy megtalálj,
de úgy siess,
hogy megvárj!

Lásd: jó nekem, hogyha rád nézek,
és szótlan mondhatom el néked,
hogy már nem félek!
Rég érzem azt, hogy e csend-pillanat,
elvezet majd hozzád, kedves,
és örökké így marad.

Bűvölő némaság,
túl zajos a világ.
úgy keress,
hogy megtalálj,
de úgy siess,
hogy megvárj!

Csenddel üzenek néked,
mert hidd el, igazán félek,
hogy most kevés a szó,
az se kimondva jó.

Hangok nélkül is érzed:
miért őrizlek téged
én már magamba rég,
olyan tiszta a kép.

Bűvölő némaság,
túl zajos a világ.
úgy keress,
hogy megtalálj,
de úgy siess,
hogy megvárj!







Lord - Csenddel üzenek

Link


Jó éjszakát kívánok!

Link

Ez a videó már nem érhető el - Sajnálom!
Helyette az alábbi Link:

Link










  
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Goethe: A Kiválasztotthoz
  2012-11-14 19:34:19, szerda
 
 




Goethe: A KIVÁLASZTOTTHOZ


Kéz a kézben, ajk az ajkon,
kedves lányka, hű legyél.
Zátonyok közt kell suhanjon
párod még, de célhoz ér;
és ha csónakját kikötve
vihar múltán rád akad,
verje meg az ég örökre,
hogyha nem veled marad.

Aki bátran vág a célnak,
félig el is érte már,
az éjtől a gyáva fél csak,
ragyog a csillagsugár.


Melletted lustán heverve
gondok ülnék lelkemet,
míg itt messze, nagy sietve
érted mindent megteszek.

Már a völgyet megtaláltam,
ahová együtt megyünk,
hol a folyó vize lágyan
siklik, ha a nap letűnt.
Nyárfák állongnak a réten,
bükkfa, cserjés árnyat ad,
és a liget rejtekében
tán egy kunyhó is akad.









  
 
0 komment , kategória:  Goethe  
Ki vagy Te?
  2012-11-13 20:42:06, kedd
 
 




Wass Albert: Háromféle magyar van

Háromféle ember van ebben az országban,... háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak. Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.

Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.

Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép.

(Wass Albert)







Ki vagy te? Melyik vagy te?

Link



































  
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Míg a halál el nem választ
  2012-11-13 17:11:33, kedd
 
 







MÍG A HALÁL EL NEM VÁLASZT - Történet az igaz szerelemről


"Amikor aznap este hazaértem, a feleségem felszolgálta a vacsorát, megfogtam a kezét és azt mondtam, "Szeretnék valamit elmondani". Ő leült és csendben evett. Megint láttam a fájdalmat a szemében.

Hirtelen nem tudtam, hogyan nyissam ki a számat. De muszáj volt vele tudatnom, min gondolkodtam. El akarok válni. Hoztam fel a témát nyugodtan. Nem tűnt idegesnek a szavaim hatására, helyette inkább lágyan megkérdezte, miért? Kikerültem a kérdést. Ez feldühítette. Félredobta az evőpálcikákat és rám üvöltött, te nem vagy igazi férfi! Azon az éjjelen nem beszéltünk egymással. Ő sírdogált. Tudtam, hogy rá akar jönni, mi történt a házasságunkkal. De nem igazán tudnék neki kielégítő választ adni, én már Janet szeretem, nem őt.

Nem vagyok már szerelmes belé. Csak sajnáltam! Mély bűntudattal, felvázoltam egy válási szerződést, amiben az állt, hogy megtarthatja a házat, a kocsit, és a cégem 30 %-át. Rápillantott, majd darabokra tépte. A nő, aki 10 évet töltött velem az életéből, idegenné vált számomra. Sajnáltam, hogy elvesztegette az idejét, forrásait, energiáját, de nem tudtam visszavonni, amit mondtam, hogy én már Janet szeretem. Végre hangosan sírt előttem, ami pontosan az volt, amire számítottam. Hogy sírni láttam egyfajta megkönnyebbülést jelentett számomra. A válás ötlete, ami már hetek óta kínzott, szilárdabbnak és tisztábbnak tűnt most.

Másnap nagyon későn értem haza és láttam, hogy valamit ír az asztalnál. Nem vacsoráztam, hanem egyenesen aludni mentem és nagyon gyorsan elaludtam, mert fáradt voltam a Jane-nel töltött eseménydús nap után.

Amikor felébredtem, még mindig ott ült az asztalnál és írt. Nem érdekelt, úgyhogy megfordultam és aludtam tovább. Reggel megmutatta a válási feltételeit: semmit nem akar tőlem, hanem 1 hónap felmondási időt kér a válás előtt. Azt kérte, hogy ez alatt a hónap alatt, mindketten tegyünk úgy, mintha normális életet élnénk, amennyire lehetséges. Az indokai egyszerűek voltak: a fiunknak 1 hónapon belül lesz a vizsgája és nem akarja összezavarni a tönkrement házasságunkkal. Ez számomra elfogadható volt. De volt még valami, megkért, hogy idézzem fel, ahogy az esküvőnk napján a karjaimban bevittem a hálószobába. Arra kért, hogy ez alatt az egy hónap alatt, minden nap, reggelente a karjaimban vigyem ki a hálószobából az ajtó elé. Azt gondoltam, kezd megőrülni. Csak azért, hogy az utolsó napokat elviselhetővé tegyem, beleegyeztem a furcsa kérésébe.

Elmondtam Jane-nek a feleségem válási feltételeit. Ő hangosan nevetett és azt gondolta ez abszurdum. Nem számít milyen trükköt alkalmaz, szembe kell néznie a válással, jegyezte meg gúnyosan. Semmiféle testi kapcsolatom nem volt a feleségemmel, mióta bejelentettem, hogy el akarok válni. Úgyhogy amikor az első nap kivittem, mindketten olyan sutának tűntünk. A fiunk tapsolt mögöttünk, apu a karjaiban tartja anyut. A szavai fájdalmat okoztak nekem. A hálószobából a nappaliba, majd az ajtóhoz, több, mint 10 métert sétáltam vele a karjaimban. Ő becsukta a szemét, és gyengéden azt mondta, ne mondj semmit a fiunknak a válásról. Én bólintottam, kissé dühös voltam. Letettem az ajtón kívül. Ő elment a buszhoz, ami a munkába viszi. Én egyedül vezettem az irodáig. A második napon mindketten lazábbak voltunk. Ő nekidőlt a mellkasomnak.

Éreztem a blúzának illatát. Rájöttem, hogy hosszú ideje nem néztem meg alaposan ezt a nőt. Rájöttem, hogy nem fiatal már. Halvány ráncok voltak az arcán, a haja őszült! A házasságunk komoly áldozatot követelt tőle. Egy percig azon gondolkodtam, mit tettem vele. A negyedik napon, amikor felemeltem, úgy éreztem, hogy visszatért egyfajta meghittség. Ez az a nő, aki 10 évet adott nekem az életéből. Az ötödik és hatodik napon, úgy éreztem a meghittség érzése megint erősödött. Jane-nek nem beszéltem erről. Egyre könnyebbé vált a karjaimban vinni, ahogy telt a hónap. Talán a mindennapos edzések megerősítettek. Egy reggelen válogatott mit vegyen fel. Felpróbált jó pár ruhát, de nem talált egyet sem, ami ráillett volna. Majd sóhajtott, minden ruhám kinyúlt. Hirtelen rájöttem, hogy milyen vékony lett, ez volt az oka, hogy egyre könnyebben tudtam őt vinni.

Hirtelen megértettem ... óriási fájdalmat és keserűséget halmozott fel a szívében. Öntudatlanul nyúltam feléje és megérintettem a fejét. A fiunk ebben a pillanatban lépett be és azt mondta, Apu itt az idő, hogy kividd anyut. Számára, hogy látta az apját karjaiban kivinni az anyját, élete fontos részévé vált. A feleségem jelezte a fiúnknak, hogy jöjjön közelebb és szorosan megölelte. Én elfordítottam az arcom, mert féltem, hogy az utolsó pillanatban meggondolom magam. Ezután a karjaimban tartottam, kisétáltam a hálószobából, keresztül a nappalin, az előszobába. A karjai lágyan és természetesen pihentek a nyakam körül. Szorosan fogtam őt, pont olyan volt, mint az esküvőnk napján. De a sokkal könnyebb súlya elszomorított. Az utolsó napon, mikor a karjaimban tartottam, alig tudtam megtenni a lépéseket. A fiunk elment az iskolába. Szorosan tartottam őt és azt mondtam neki, nem is vettem észre, hogy az életünkből hiányzott a meghittség, az intimitás.

Elvezettem az irodáig ... gyorsan kipattantam a kocsiból, anélkül hogy az ajtókat lezártam volna. Attól féltem, ha bármennyit is késlekedek, meggondolom magamat. Felsétáltam az emeletre. Jane kinyitotta az ajtót és azt mondtam neki, Sajnálom Jane, nem akarok elválni. Csodálkozva rám nézett, és megérintette a homlokomat. Lázas vagy? Kérdezte. Elvettem a kezét a fejemről, Sajnálom Jane, ahogy mondtam, nem válok el. A házasságom talán azért volt unalmas, mert nem értékeltük életünk apró részleteit, nem azért mert már nem szerettük egymást. Rájöttem, hogy attól kezdve, hogy az esküvőnk napján karjaimban vittem haza, egészen addig kellene a karjaimban tartani, míg a halál el nem választ minket. Jane hirtelen magához tért. Hangosan felpofozott, majd bevágta az ajtót és zokogásban tört ki. Lesétáltam a földszintre és elhajtottam.

Az útba eső virágboltban rendeltem egy csokor virágot a feleségemnek. Az eladólány kérdezte, mit írjon a kártyára. Mosolyogtam és azt írtam, Minden reggel a karjaimban viszlek ki, míg a halál el nem választ.

Azon az estén mikor hazaértem, virág a kezemben, arcomon mosoly, felrohantam az emeletre, azért, hogy a feleségemet az ágyban találjam - holtan. A feleségem hónapokig harcolt a Rákkal és én annyira el voltam foglalva Jane-nel, hogy észre sem vettem. Tudta, hogy hamarosan meg fog halni és meg akart menteni bármiféle negatív reakciótól a fiunk részéről, ha végig visszük a válást. Legalább a fiunk szemében én egy szerető férj vagyok. Életetek apró részletei amik igazán számítanak egy kapcsolatban. Nem a ház, nem a kocsi, tulajdon, pénz a bankban. Ezek csak előmozdítják a boldogságot, de önmagukban nem adhatnak boldogságot. Szóval találj időt, hogy a házastársad barátja légy és tegyétek meg azokat az apró dolgokat egymásért, amik meghittséget, intimitást eredményeznek. Legyen valóban boldog házasságotok!"

Az életben a legtöbb kudarcot olyan emberek szenvedik el, akik nem ismerik fel, milyen közel is voltak a sikerhez, mikor feladták!

Ha nem osztod ezt meg másokkal, semmi sem történik veled.
Ha megteszed, talán megmentesz egy házasságot.




 
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Próza  
     2/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
2012.10 2012. November 2012.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 340 db bejegyzés
Összes: 4844 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2132
  • e Hét: 10587
  • e Hónap: 50408
  • e Év: 228283
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.