|
2012-08-02 23:40:05, csütörtök
|
| |
| |
Vámbéry Ármin (1832-1913.) szabóinas nagy nélkülözések közepette, önerejéből küzdötte föl magát az egyetemig.
Később Eötvös József segítségével megvalósíthatta kitűzött célját: Konstantinápolyban meglapozhatta tudományos munkásságát. A török filológia létrehozása körül hasonló érdemei vannak, mint Kőrösi Csomának a tibeti nyelvtudomány megteremtésében. A török nyelvek vizsgálata érlelte meg benne azt a feltételezést, hogy a magyar nyelv ezekkel közelebbi rokonságban van, mint a finnugor nyelvekkel.
E nézeteit azonban, melyek heves vitákat váltottak ki, később ,,helyesbítette".
(Mint a továbbiakból kiderül: nem kellett volna.)
És, hol tartunk azóta?
1985-ben, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület létrehozásával, Svájcban élő tudósok egyetemi tanárok, levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok a szabad, előítélettől mentes történelemkutatás eszményét tűzték ki maguk elé.
Fő törekvésük a magyar nép, nyelv- és őstörténet szabad kutatása és tanulmányozása.
Az Egyesület az egyetemes magyarság egyetlen olyan független tudományos kutatóműhelye, ahol a magyar nemzeti történelemkutatás, történelemírás és történelemoktatás továbbmegy. ,,Ez a szilárd, egészséges nemzettudat alapja." ,,...minden nemzet jövőjének kulcsa a saját történelmében található, és amely nemzet ezt a kulcsot elveszíti, az a saját jövőjét veszíti el." ... ,,Tevékenységünkben nagy súlyt helyeztünk a korai magyar történelem tisztázására, .. az e tárgyban elkövetett ferdítések az egyesülő Európában a magyarságot veszélybe sodorhatják; a nagy olvasztótégelyben csak a kemény nemzettudattal rendelkező népek lehetnek sikeresek, maradhatnak életben." (Dr. CSIHÁK GYÖRGY közgazdász-történész, az egyesület elnöke.)
Az elmúlt húsz évben az egyesület munkájában kiemelkedőt alkotott pl. GÖTZ LÁSZLÓ (St. Pölten) aki ötkötetes munkájában kimutatta a nyelvtudomány által képviselt magyar őstörténeti elképzelés tarthatatlanságát.
CSER FERENC (Sydney) összefoglalta könyvében mindazt a tényt, amely a magyar nyelv és nép kárpát-medencei kialakulása mellett szól.
NAGY ÁKOS (Adelaide) kimutatta, hogy a magyaroknál gyakori B-AB vércsoport Eurázsia népeire is jellemző, Európa mai lakóira azonban nem.
MACUMOTO DIDEO (Oszaka) felfedezte a gének szerepét a népek őstörténetében, és megtalálta a japánok ,,hibás" génjeit, amelyeket kimutatott több eurázsiai népnél, köztük a magyarban.
KAZÁR LAJOS (Melbourne) bebizonyította, hogy a japán nyelv is - a magyarhoz hasonlóan - az ural-altáji nyelvcsalád tagja.
A Tárihi Üngürüsz című magyar ősgeszta SÁRKÁNY KÁLMÁN (Budapest) és JUBA FERENC (Bécs) segítségével Budapestről Prágába, BLASKOVICS JÓZSEFHEZ került, aki magyarba ültette a művet.
Az üngürüsz jelent: magyart, avart, hunt, szkítát, s az ősgeszta igazolja, hogy az üngürüszök háromszor jöttek a Kárpát-medencébe.
HENKEY GYULA (Kecskemét) - GÁDOR JÓZSEF (Kecskemét) és SÁNTHA PÁL VILMOS (Csíkszereda) segítségével - felmérte a mai magyarságot, és 40 ezer ember adatai alapján igazolja, hogy 54,3 %-ban törökös embertani formát mutat. (Ezért írtam előbb, hogy Vámbérynek nem kellett volna visszavonnia erre vonatkozó állításait.)
A Science magazin 2000. novemberi számában a világ 17 élejáró genetikusa közzétette az európai génkutatás eddigi eredményét. Eszerint a legrégibb európai gén 35-40 ezer éves, amelynek a legnagyobb előfordulása (60 %-a) a Kárpát-medencében található, míg a nyugat-európai mintában elenyésző. Ezt a gént a magyarok ősei délről hozták, az első csoporttal. Ezzel szinte egy időben megjelent a csoport Szibériában és Amerikában. A tanulmány első szakszerű magyar nyelvű bemutatása SZABÓ ISTVÁN MIHÁLY akadémikus (MTA) érdeme.
Dr. Csihák György szerint Cser, Henkey, a külföldi génkutatók és a Tarihi Üngürüsz adatai oly nagymértékben találkoznak, hogy eldöntik a vitát, miszerint a magyar 35-40 ezer éve őshonos a Kárpát-medencében, és egyike Európa legrégibb lakóinak.
Panorama Worldwide Magazin VII.éf., 6. sz. nyomán
szerkesztette: Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
