|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
|
|
2013-12-12 12:30:26, csütörtök
|
| |
| |
Egerben a munkástanácsok küldöttei is csatlakoztak az országos sztrájkhoz. A sztrájk előestéjén, illetve másnap - december 11-én - a városban tüntetésre került sor. A tömeg egy röplap megfogalmazása, majd kinyomtatása céljából a Heves megyei nyomda épületéhez ment. A nyomda őrzésére kirendelt karhatalmi szakasz láttán a tömeg először feloszlott. Nem sokkal később miután két fiatalembert megsebesítettek - két rendőrtisztet sorsára hagyva - a katonák visszavonultak. Ekkor érkezett meg hívásra Budapestről egy válogatott raj élén Gyurkó Lajos vezérőrnagy, aki Kecskemét, Tiszakécske és több település után Egerben, a Széchenyi úton is belelőtt, illetve belelövetett a tömegbe. A karhatalmisták sortüze oltotta ki a 15 éves Uza Sámuel és a 22 éves Dezsán József életét, illetve többen megsebesültek. Gyurkó a városban lévő karhatalmi erőket határozottabb fellépésre utasította.
Másnap a főutcán csoportosuló lakosok ellen kivezényelt karhatalmisták minden előzmény és főleg ok nélkül megnyitották a tüzet, melynek következtében hatan meghaltak és tizenkilencen megsebesültek.
In.: Dr. Horváth Miklós, hadtörténész
Fotóim az Eger c. mappában találhatók. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-11 08:29:20, szerda
|
| |
| |
Tavaly ilyenkor (2012. november 13.) 1956 Kitaszítva, befogadva címmel nyílt kiállítás a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
A kiállítási termekben az 1956-os eseményekről , a szabadságharcosokról, a menekülő családokról készült életnagyságúra kinagyított fényképek, korabeli tárgyak, öltözetek, hirdető oszlopra felragasztott plakátok, külföldi újságok tudósításai, címlapjai , de még a melbourne-i olimpia néhány relikviája is látható volt több hónapon keresztül. A múzeum Máday Norbert magángyüjtővel közös anyagot állított ki.
A kiállítást én is megtekintettem. A valóban színvonalas összeállítás egyik óriás fotója különösen felkeltette a figyelmemet, ugyanis a kép és a szöveg városunkra vonatkozott.
Akkor sem, de most sem hiszem, hogy a fotó és a fotóaláírás összetartozik. De még az is lehet, hogy a kép nem is városunkbeli, nem beszélve magáról a szöveg tartalmáról, ismerve a helyi történelmi eseményeket.
A képet feltöltöttem a Képtáramba a képaláírást pedig idejegyzem:
Tüntetés az orosz uralom ellen Magyaróváron, 1956. október 29.
Ha valakinek volna véleménye, kérem írjon nekem a movar1956@freemail.hu e-mail címre.
Előre is köszönöm szépen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-10 09:49:05, kedd
|
| |
| |
December 12-én lesz húsz éve annak, hogy elhunyt Antall József Magyarország első, szabadon választott miniszterelnöke.
Rá emlékezett a Kossuth Rádió ( dec.8.) Vasárnapi újság cím műsorában özvegy Antall Józsefné és Kónya Imre, az egykori Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője.
A beszélgetést hallgatva eszembe jutott, hogy a néhai Miniszterelnök a mosonmagyaróvári 1956-os mártírok újratemetésén, 1991. március 23-án járt városunkban.
Antall József megemlékező beszédet tartott a magyaróvári temetőben a felravatalozott koporsók előtt. Több fotóm is van az eseményről, sőt az aznapi Híradó tudósítása is meg van dvd-én.
A városi gyászjelentés egy példányával szintén rendelkezem, de azon nem szerepel, hogy a Miniszterelnök is részt fog venni a gyászszertartáson.
1998-ban a helyi MDF a Fő utca 23. szám alatti épület falára emléktáblát helyezett a miniszterelnök látogatása emlékére:
E házban találkozott
ANTALL JÓZSEF
miniszterelnök az MDF elnöke
az MDF helyi szervezetének tagjaival
a négy 1956-os mártír újratemetése
alkalmából 1991. március 23-án
MDF
helyi szervezete
Mosonmagyaróvár
1998. április |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-10 04:05:07, kedd
|
| |
| |
A karhatalom, decemberben Marosán György elhíresült mondatára, " Mától kezdve lövünk" rendelte el a sortüzeket a tüntetőkre decemberben:
december 5-6. Pécs
december 6. Budapest, Nyugati Pályaudvar
december 7. Tatabánya
december 8. Salgótarján
december 10. Miskolc
december 11-12. Eger
december 12. Gyomaendrőd
december 12. Kevermes
december 13-14. Zalaegerszeg
december 14. Hódmezővásárhely
december 17. Gyula
december 22. Tinye
december 29. Gyülevész
Nem végleges adatok szerint a karhatalom decemberi sortüzeinek következtében több mint 80 személy az életét vesztette. Jó tudni azt is, hogy ezekben az akciókban a megszálló szovjet erők már nem vettek
részt, sőt - lehetőleg - nyilván politikai megfontolásból tiltották is nekik.
Ajánlott irodalom:
Kahler Frigyes, M. Kiss Sándor : Mától kezdve lövünk
Horváth Miklós, Tulipán Éva : In memoriam 1956
A sortűzperekről dr. Horváth Miklós hadtörténésszel
Nem minden tettes ült a vádlottak padján
Mosonvármegye, 2013.05.04. szám
Hír TV- Ősök tere: http://mno.hu/osoktere/sortuzek-1956-ban-1111234
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-10 02:52:47, kedd
|
| |
| |
A megtorlás politikája
A Kádár-rendszer berendezkedésének legjellemzőbb mozzanata a megtorlás politikája volt. Kegyetlensége közismert: Romsics Ignác történész adatai szerint 350 végrehajtott kivégzésről, 22 ezer börtönbüntetésről, 13 ezer internáltról tudunk, és közel 35 ezer ember ellen indult eljárás. Ezenkívül sokaknak a karrierjét, az egzisztenciáját tette tönkre az, ahogyan a forradalom után ellehetetlenítették őket.
1956. december 11-től kezdődően több törvényerejű rendelet szabályozta a megtorlás ,,jogi kereteit": először gyorsított eljárással hoztak ítéleteket, majd a szintén sok ügyben eljáró katonai bíróságok mellett 1957 áprilisában újra felállították a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát, ami a fellebbezés lehetősége nélkül, egyszerűsített eljárásban hozott ítéleteket. Később megyei és városi szinten is létrejöttek a népbírósági tanácsok, amelyek egészen 1961-ig hoztak ítéleteket '56-os ügyekben.
A megtorlás fő célpontjai olyan személyek voltak, akik közvetlenül részt vettek a forradalomban. A forradalom országos szimbólummá vált vezetői - Nagy Imre és társai - halálbüntetésre vagy hosszú börtönbüntetésre számíthattak.
Azokat a munkásokat, értelmiségieket, akik helyi szinten szereztek tekintélyt és váltak vezetővé, súlyos börtönbüntetésre ítélték.
A fegyveres harcot folytató felkelőkre, különösen a vezetőkre pedig általában halál várt.
Az első perek áldozatai, az 1957. január 19-én kivégzett Dudás József és Szabó János is közülük kerültek ki. A fő vádpont jellemzően az államrend elleni szervezkedés és az izgatás volt.
Mindebből látható, hogy a kádári megtorlás elsősorban arra törekedett, hogy a társadalmat megfossza a saját személyiségük jogán tekintélyt kivívott vezetőitől, így eleve megakadályozza bármilyen új ellenállás kialakítását.
Ehhez járult még az elrettentés ereje is: a szigorú ítéletek félelmet kelthettek azokban, akik ellenálláson gondolkodtak. A megfélemlítés jellegzetes eszköze volt az 1957 februárjában megalakult, géppisztolyokkal felszerelt, ám soha be nem vetett Munkásőrség.
A Kádár-korszak megtorlása azonban különbözött is a Rákosi-korszak terrorjától. Kirívó kegyetlensége főként azokat érintette, akik valóban részesei voltak a forradalomnak, ráadásul a pereket - szemben az ötvenes évek elejének gyakorlatával - valóban megtörtént események ügyében indították, koncepciós jellegük inkább a hangsúlyokban, a fontos részletekben és a tettek megítélésében jelent meg.
Mintha azt üzente volna a forradalomban is passzívan maradt többségnek, hogy ha továbbra is passzívak maradnak, akkor nem kell a Rákosi-korhoz hasonló félelemben élniük.
Ez a hatvanas évektől a rendszer egyik alapvető vonása lett.
Keisz Ágoston
origo.hu (részlet)
2013.12.08.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-09 03:56:25, hétfő
|
| |
| |
Az Írószövetség a forradalomhoz, és az írók írásaiban megjelent gondolatokhoz méltó, utolsó nagy morális tette a Gond és Hitvallás című nyilatkozat megírása és annak elfogadása volt a szövetség által.
A nyilatkozat szövegét Tamási Áron írta — dátum szerint 1956. december 2- án —, és december 28-án egyhangúlag elfogadta azt az Írószövetség.
Tamási Áron: Gond és Hitvallás
A magyar írók nyilatkozata
Egy ezredév alatt sok zivatar verte nemzetünket. De a zivatarok borújában is két fény mindig hű maradt hozzá. Egyik a nemzet csillaga, mely vészek idején is áttört fényével a homályon, a másik pedig virrasztó költőink fáklyafénye, amely a magyarság számára mai tanítás.
Számunkra több is annál, mert kötelező örökség.
Hűséggel szeretnők ezt az örökséget hordozni. Nehéz. De megtennünk mégis az egyetlen út, mert nincs feloldás. Itt állunk hát, a számadás és a vallomás erkölcsi kényszere alatt. Itt állunk az októberi szabadságharc véres halmán, melyet egy nép reménye ostromol. Ha egy évtizedre visszatekintünk erről a halomról, szenvedőnek és várakozónak látjuk a népet. Szenvedett, mert korának eszméit, melyeket tíz év előtt reménnyel üdvözölt, idegen formában és zsarnoki módon akarták életévé tenni. A hosszú kényszer alatt kiújultak természetes történelmi sebei, a nemzeti függetlenséget veszendőnek látta. Szenvedő és igaztalan sorsában gyógyulásra áhítva vágyakozott s nemzetté válni sóvárgott.
Ebben a vágyban és sóvárgásban van a forrás, mely október 23-án feltört a mélyből. Mint ennek a forrásnak neves tanúi, keserves szívvel kell megmondanunk, hogy a szovjet kormányzat történelmi tévedést követett el, amikor vérrel festette meg forrásunk vizét. Dicső költőink élő szelleme és az emberi igazság segít nekünk abban, hogy jóslatot tegyünk: eljön az idő, amikor a megtévedt hatalom bűnbánatot mond, mint ahogy az általa megdöntött hatalomnak is meg kellett bánnia ama tiprást, amelyben Petőfi elveszett. Hitünkben és népünk ismeretében mindenkit óvunk attól a téves ítélettől, hogy a szovjet fegyverek nélkül a szocializmus vívmányait kiirtotta volna a forradalom. Tudjuk, hogy nem. Mert a munkásosztály, a parasztság és a java értelmiség híve volt és változatlanul híve a demokrácia és a társadalmi szocializmus vívmányainak, melyeket nem elsorvasztani akart, hanem élővé tenni inkább. Élővé tenni, azaz a maga magyar testéhez szabni és nemzeti hagyományaink szellemével megtölteni.
Egy ezredév alatt sok zivatar verte nemzetünket. De a zivatarok borújában is két fény mindig hű maradt hozzá. Egyik a nemzet csillaga, mely vészek idején is áttört fényével a homályon, a má¬sik pedig virrasztó költőink fáklyafénye, amely a magyarság számára mai tanítás.
Számunkra több is annál, mert kötelező örökség.
Mert a munkásosztály, a parasztság és a java értelmiség híve volt és változatlanul híve a demokrácia és a társadalmi szocializmus vívmányainak, melyeket nem elsorvasztani akart, hanem élővé tenni inkább. Élővé tenni, azaz a maga magyar testéhez szabni és nemzeti hagyományaink szellemével megtölteni.
Ezt akartuk és ezt akarjuk ma is, akik a nép vágyainak igéit hirdetjük, és jobb jövőre tesszük írói sorsunkat. Ezért szólunk külön és együtt az 1945-ös földosztás népi törvénye mellett, nemkülönben a bányák, az üzemek és a bankok ügyében, hogy azok a társadalom tulajdonában virágozzanak. De vajon terem-e elegendő módon a föld, ha a paraszt a termelés módjaiban kedvet nem lel?
S vajon virágzik-e a közösségi vagyon, ha nem egészséges a társadalom?
Igen, nemzeti függetlenség nélkül kedveszegett a munkás és a paraszt, a kéz és az értelem: egészséges társadalom nélkül pedig nem gyarapszik a közös vagyon. Meg kell hát szereznünk, s éppen a szociális haladás érdekében, a nemzeti függetlenséget; s a népi önkormányzat útján meg kell teremtenünk az egészséges társadalmat.
A nemzeti függetlenség és a társadalmi rend de¬mokratikus felépítése: ez a magyarság vágya, melyet mi is hordozunk és munkába önteni törekszünk. S miközben szívünket és írói életünk jövendő napjait betölti ez a szándék, a nemzeti egység bölcsője mellől tolmácsoljuk is mindenkinek. A közös cél gondjában kezünket nyújtjuk a munkásoknak, köszöntésünket lélekből küldjük a parasztságnak és szívből az ifjúságnak. Győzzük meg együtt a politika vezetőit, hogy a politika nem lehet öncél, hanem csak a nép üdvére eszköz; s késztessük őket arra, hogy a magyarság egységes óhaja szerint, használják ezt az eszközt. Vagyis a függetlenség kivívására egyfelől, belső életünkben pedig arra, hogy a munkások és parasztok törzsére, a szellem és az értelmiség segítségével, felépüljön az egységes magyar társadalom, az önkormányzat demokratikus módján. Csak így jöhet létre az erős és gazdag állam, melynek a barátsága más államokkal igaz és tartós, s mely nemcsak száműzi az emberi kizsákmányolást, hanem maga sem nehezedik nyomasztó terhével a népre. A nyugalmas és dolgos társadalom, a nép jólétén őrködő állam fölött emígy biztos záloga lesz a jövőnek a nemzet.
Mindezekben magyar gondjainkat röviden elmondottuk, és véleményünkről hitvallást teszünk. Írói munkánk igéi lesznek szavaink, gondunk örökös az időben, véleményünk pedig a közírás betűibe és irodalmi művekbe költözik.
Hűséget fogadunk a zászló előtt, mely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Erkölcs legyen munkánk talpköve, műveinkben pedig találjon értelmet és formát a nép alkotóereje, az emberség és eszméivel a kor.
Egyedül így leszünk méltók a nagy elődökhöz, és egyedül így válhatunk a későbbi nemzedékek érdemes hőseivé.
1956.december 2.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-08 16:36:09, vasárnap
|
| |
| |
1956. november 14-én szovjet páncélosok szállták meg Salgótarjánt, majd a lakosság zaklatása, önkényes letartóztatások következtek. December 8-án azért gyűlt össze a mintegy négyezres, fegyvertelen tömeg a megyei tanács, illetve a rendőrkapitányság előtt, hogy követelje két, az éjszaka letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását.
Válaszul a szovjet katonák, illetve "pufajkás szövetségeseik" egy emeleti ablakból, illetve egy tank páncéltornyából és géppisztolyokból a tömegbe lőttek.
A pufajkások még tárat is cseréltek, úgy lőtték hátba az akkor már menekülő embereket. - olvasom egy visszaemlékezésben.
46 - 131 közé teszik a helyszínen vagy a kórházban elhunytak számát.
Salgótarján méltó emlékeket állított s méltón emlékezik hőseire.
Mosonmagyaróváron idén elmaradt a salgótarjániak kezdeményezte Schirilla György 56-os emlékfutás és a két helységbeli Bolyai Iskola találkozása is. S hogy a város képviselte-e magát a salgótarjániak október 23-ai megemlékezésén sem tudom.
Csak azt tudom, hogy Mosonmagyaróvár és Salgótarján 1956-os mártírvárosok közös történelmi tragédiájuk miatt testvérebbek kellene, hogy legyenek a testvéreknél.
Mécseseim ma a salgótarjáni sortűz áldozatainak emlékére gyúlnak.
Linkajánló:
1956 emlékezete Salgótarjánban
http://www.youtube.com/watch?v=JidvU5bBQ7E
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-08 07:45:11, vasárnap
|
| |
| |
December 5-én a helyi Deák Ferenc Közéleti Akadémia vendége Lezsák Sándor ogy. képviselő, az Országgyűlés alelnöke volt.
Előadását Nemzet,politika,nemzetpolitika címmel tartotta meg.
Jó szokásom, hogy ha előadásra megyek akkor előtte rákeresek az interneten az előadóra.
Most is így tettem. Lezsák Sándornak olyan kiváló weboldala van, amilyennel nem igen találkozni közéleti személyek esetében.
Legjobban két dolog nyerte el a tetszésemet a honlapon. Az egyik az írásainak, interjúinak feltöltöttsége, a másik pedig a hírei, programjai naprakész állapota, hisz még a mi óvári előadásunk is olvasható az oldalon.
Ki is nyomtattam a Pongrácz fívérek ravatalánál elmondott beszédeit,hogy majd dedikáltatom vele az 56-os gyüjteményünk részére.
Közben eszembe jutott, hogy amikor Kiskunmajsán az 56-os múzeumban voltunk, akkor ott kaptunk ajándékba egy Lezsák Sándor könyvet. Meg is találtam az 56-os könyv- és képtárunkban. Címe: Iskola a Politikában (2007). Politikai írásokat, parlamenti felszólalásokat tartalmaz. Ebben is találtam olyanokat,melyek 1956-tal kapcsolatosak.
Így Lezsák Sándorból felkészülve mentem el az előadásra, s nem bántam meg, hogy kivettem egy nap szabadságot az ő előadásáért.
A találkozó végén természetesen aláirattattam a dokumentumokat és a könyveket is vele. Könyveket írok, mert az enyém mellett az ott Tőle kapott könyvét is dedikáltattam.
Itthon kezdtem el olvasni a hétvégén. Az a címe, hogy Himnusz kívülről, belülről
Lezsák Sándorral beszélget Spangel Péter.
S micsoda beszélgetés ez! Nagyon örülök a könyvnek!
Ahogy a dedikálásban Lezsák Sándor azt írta nekem, hogy Simon Zsuzsának, szeretettel, s egy kis szívecske rajz következett - böl ( szívböl) jegyzi: Lezsák Sándor
Én is így szeretném innen a blogomon keresztül írni neki, hogy Szív - böl köszönöm a könyvet: Simon Zsuzsa
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-07 05:25:40, szombat
|
| |
| |
Az alábbi bejegyzésemben a Hazánk c. napilap (1956.nov-dec.) azon írásaiból válogattam, melyek a hazai felajánlásokról, adományokról tudósítottak
Testvéri segítséget ajánl a megye parasztsága az ipari munkásságnak
Eddig 5000 fővárosi gyereket fogadtak magukhoz vidéki családok
A falu segíti a győri szegényeket
100 000 Ft-ot gyűjtöttek a szegedi üzemek a budapesti lakosságnak
Bútorsegítség Budapestnek
Elesett és sebesült szabadságharcosok gyermekeinek üdültetése
Segítsük a budapesti gyermekeket!
Petőházi gazdák levele ( Segítünk a városnak jó élelmiszerellátásban)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-07 04:39:37, szombat
|
| |
| |
Az alábbi bejegyzésemben a Hazánk c. napilap (1956. nov-dec.) azon írásaiból válogattam, melyek a hazai felajánlásokról, adományokról tudósítottak.
Testvéri segítséget ajánl a megye parasztsága az ipari munkásságnak
Eddig 5000 fővárosi gyereket fogadtak magukhoz vidéki családok
A falu segíti a győri szegényeket
100 000 Ft-ot gyűjtöttek a szegedi üzemek a budapesti lakosságnak
Bútorsegítség Budapestnek
Elesett és sebesült szabadságharcosok gyermekeinek üdültetése
Segítsük a budapesti gyermekeket!
Petőházi gazdák levele ( Segítünk a városnak a jó élelmiszerellátásban)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
2013. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
29 db bejegyzés |
| e év: |
178 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 274
- e Hét: 4137
- e Hónap: 4599
- e Év: 26652
|
|
|
Offline
