|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2013-08-13 04:06:43, kedd
|
| |
| |
,,Akik 1956-ban elmentek, joggal hihették, hogy soha nem látják viszont a hazát. Egy részük nem is akarta. Mások belerokkantak, hogy nem láthatják. Aztán akadtak, akik hazajöttek, és nem azt látták viszont, amire emlékeztek."
In.: magyarhirlap.hu
Szentesi Zöldi László: Gyere haza!
2013.08.10.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy azok közül, akik '56-ban kimentek, majd Kádár büntetlenséget ígérő szavai hatására hazajöttek, többen börtönbe kerültek, de nem egyet kivégeztek. Elég, ha csak a dunaszigeti Zsigmond Imrére vagy a győri Török Istvánra gondolok.
Egész biztos, hogy nagyon sokan később emiatt sem mertek haza térni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-12 06:12:13, hétfő
|
| |
| |
Tíz dolog, amit látni és érezni kell Mosonmagyaróváron! címmel jelent meg az aug. 9-ei Mosonvármegyében a legjobb helyen,
a 8-9. oldalon vagyis a dupla, kiemelhető oldalakon egy összeállítás.
A tíz dolog elődje minden bizonnyal még a 2004-ben
megalkotott, szintén tíz pontból álló identitásprogram, az un. Óváricumok, - a folyók,a múzeumok,a vár,az egyetem,a magyaróvári belváros, a szobrok,a temetők,a Habsburgok,az 56-os Gyásztér,az Óvári sajt -volt.
Jól ismerem a hozzá megjelent oktatató csomagot és filmet is, hisz az elsődleges cél ezzel az volt, hogy erősítsék a gyerekek kötődését a városhoz, s ezért kerüljön be a program az iskolák tantervébe. A kollégiumban mi is használtuk.
Én személy szerint a 9. identitáspontot, Az 1956-os emlékhely címűt ismerem legjobban.
Eltelt kilenc év. Mostanra a TOP 10 -be rövid ismertetővel és az egyes ,,dologra" utaló képpel/ képekkel a következők kerültek be:
1. Futura
2. Mosoni belváros és piac
3. Magyaróvári történelmi belváros
4. Fesztiválok
5. Magyaróvári vár és környéke
6. Szobrok, terek,templomok
7. A Szigetköz természeti varázsa
8. Vizeink
9. Az Óvári sajt
10. Gyűjteményeink
Jól látszik, az 1956-os Emlékhely, a Gyásztér, Rieger Tibor: Golgota című emlékműve kiesett a TOP 10-ből, miközben országosan történelmi emlékhellyé nyilvánították.
De még csak említésre sem méltatták ott sem, ahol lehetett volna.
( A 6-os Szobrok, terek, templomok) és a 10-es Gyűjteményeink pontoknál. )
Az, hogy kép sincs a szoborról szintén meglepő, mert az egyes ,,dolgokhoz" kapcsolt illusztrációk egy olyan könyvből valók, amiben van rajz a Golgotáról.
Az, hogy a TOP 1-ről, a Futuráról sincs kép, pedig a könyvben arról is találni az engem nem vigasztal.
Ahogy az sem, hogy a szerkesztő/ szerző olyan hanyag munkát végzett, hogy a 6-os és a 7-es dolgok szövegeinek egy része fedik egymást vagyis kétszer írja le ugyanazt két ,, dologhoz" is.
Na és persze az sem, hogy két hamis állítás szintén szerepel a szövegekben.
Amiért viszont külön is sajnálom, hogy a Gyászteret egyesek szerint sem látni , sem érezni nem kell Mosonmagyaróváron, az az, hogy a szeptember 11-én, Budapesten tartandó '56-os előadásomra, mely a Mosonmagyaróvári hagyományőrzők munkájáról fog szólni, ezt, az egyébként szépen kivitelezett összeállítást nem tudom felvinni és odaajándékozni a hallgatóságnak.
Fotók a Képtáramban, a Látni és érezni c. mappában találhatók.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-11 10:48:29, vasárnap
|
| |
| |
Az 1988-ban alakult Történelmi Igazságtétel Bizottságról jegyzett egy írást a nepszava online oldalon Pomogáts Béla, Negyedszázad után címmel.
Az írásból kiderül, hogy a szerző 1988-1992 között maga is a TIB soraiban tevékenykedett.
Az írást több fejezetre osztotta s azoknak címet is adott.
Az utolsóé a következő: Gyászolom a TIB-et
A címen és két mondaton is megakadt a szemem:
Mára a Történelmi Igazságtétel Bizottságára a feledés homálya borult.
Nem tudom, gyászolja-e valaki rajtam kívül a TIB-et.
Mielőtt a cikk alapján bárki eltemetné ezt a szervezetet, innen írom, hogy idén a Szabadságharcosokért Közalapítvány 11 millió Ft-ot ítélt meg a TIB részére, a szervezet weboldala pedig egy jó felépítésű, ugyan csak részben feltöltött, de 2013. júniusig aktualizált honlap.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-10 18:56:39, szombat
|
| |
| |
Ma délelőtt a Duna Tv Öt kontinens - egy nemzet című műsorában a Dél - Afrikában élő magyarokról volt szó.
A forradalom után Dél-Afrikában letelepedett magyarok már 1957-ben megalapították a Magyar Egyesületet, melynek munkáját és feladatait később, a még ma is működő Magyar Szövetség vette át és viszi tovább azóta is. Céljuk, hogy közös összefogással távol Magyarországtól megőrizzék a magyar identitást, életben tartsák a szokásokat.
A műsorban bemutatták a Dél-Afrikai Magyar Szövetség székházát a Magyar Tanyát is, amit Pretória és Johannesburg között hoztak létre. Összejöveteleiket, ünnepségeiket odaszervezik.
A tévében jól látszott egy '56-os emlékfal is, rajta az 56-os lyukas zászlóval.
Sajnos sem a szövetség honlapján, sem facebook oldalán erről a lyukas zászlóról képet nem találtam,de írok nekik,hogy fotózzák le és küldjék el nekem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-10 07:28:08, szombat
|
| |
| |
Tegnap nyílt meg a IX. Kerítéstárlat a Mosonmagyaróvári Fotóegyesület szervezésében a Sattler János u.1.szám alatt működő Fotóstúdiónál. Tizenkilenc alkotó negyvanhat képe az idei kollekció. Nagy örömömre, én is kiállíthattam két képemet. Az egyik a magyaróvári belváros egy részletét ábrázolja, a másik pedig az '56-os Gyászteret. Ez utóbbi képet nemrég beválogatták az
Európai örökség Győr-Moson-Sopron megyében című fotókönyvbe is.
A tárlat augusztus 16-áig tekinthető meg.
Fotók a Képtáram, IX.Kerítéstárlat c. mappában találhatók. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-09 06:42:28, péntek
|
| |
| |
Az 1956 - os forradalom és szabadságharc 16 pontjáról mindenki hallott.
A kollégiumnak is van egy Sopronból származó eredeti példány, Fittler Ottónak köszönhetően.
Most azonban nem erről lesz szó, hanem az erdősmecskeiek 22 pontjáról .
Erdősmecske egy Baranya megyei kisfalu.
1956. október 29-én a hétszáz lelkes település megfogalmazta a maga helyi kiáltványát, mely 22 pontból állt.
Szerintem érdemes ma is végigolvasni!
,, Követeljük:
1. A szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról!
2. Az egypárt-rendszer eltörlését és a szabad választások bevezetését!
3. A teljes bántódás nélküli szólás, gyülekezési és vallásszabadságot, a hittanoktatás látogatottsági szabadságát a gyermekek részére.
4. A kötelező beadások teljes eltörlését!
5. A tsz-ek teljes önállóságát!
6. A törvénytelen transzferálások felülvizsgálatát!
7. A földek újra tagosítását,állami gazdaságok által elszakított földek visszaadását!
8. Az általános béremelést, az általános árcsökkentést!
9. A gyermektelenségi adó eltörlését, boradó csökkentését, családi pótlékok emelését, adók általános csökkentését!
10. Az utazási kedvezmények kibővítését!
11. Október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását,március 15 és október 6 mellett
12. A bírósági ítéletek felülvizsgálatát,1956. júliusáig bebörtönzött politikai foglyok szabadonbocsájtását.
13. Rákosi és társai ( Farkas,Gerő) bíróság elé állítását!
14. Az iparengedélyek visszaadását az iparosoknak!
15. A magyar bányák magyar tulajdonba és magyar kezelés alá helyezését, különös tekintettel az uránium bányákra!
16. Hogy a magyar ipar termékeiből az ipari munkásság arányosan részesedjék.
17. Az erőszakos termelési szerződések eltörlését.
18. A földműves szövetkezetek és az italboltok helyi kezelésbe adását.
19. Hogy a helyi tanács dolgozói helybeliek legyenek.
20. Hogy adjanak mészárszéket a községnek.
21. Hogy a községi erdőt helyezzék vissza a község tulajdonába.
22. Valóban és teljesen független és valóban népuralmú Magyarországot!
In.: Gyurkó László: A bakancsos forradalom, Kossuth Kiadó,2001
208-209.oldal
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-08 06:02:40, csütörtök
|
| |
| |
Ata Kando, a magyar származású, Hollandiában élő fotóművész 1956-ban a forradalom leverése után, az osztrák-magyar határ túloldalára érkezett. ( Andau, Eisenstadt )
A menekülőket , főleg a gyermekeket fényképezte.
Hollandiába visszatérve Violette Corneliussal együtt adtak ki egy könyvet a magyar menekültek tragédiájáról.
Gyors munkával, összefogással már 1956 karácsonyára megjelentették az itt készült fotóriportjaikat tartalmazó albumot.
A cím nélküli Piros Könyvet az alábbi szöveggel hirdették:
"Segítség! GYERMEK MAGYARORSZÁGRÓL
Vedd meg itt a nemzeti kiadványt, amelynek 80 fényképe a magyar határ mentén készült.
A bevétel a 999-es számlára megy.
Gyenge violának eltörött a szára,
Az én bánatomnak nincs vigasztalása.
Süvít a szél Késmárk felett.
Édes hazám Isten veled."
Az árusítás teljes bevételét - félmillió holland forintot - átadták a hontalanná vált menekülteknek. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a két fényképész, a tördelő, a nyomda, mindenki ingyen dolgozott, az emberek pedig szolidaritásuk jeleként megvásárolták a kötetet, mert mint Ata mondta, Hollandia kis ország, de nagy szíve van. ,,Éjjel-nappal talpon voltam, úgy éltem, mint a menekültek, a lábamon a cipő két hétig nem száradt meg és csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól. Több száz felvételt készítettem, folyamatosan küldtem őket a nyomdába. A legdrámaibb találkozásom Sárika volt, akinek a szülei menekülés közben meghaltak, ő pedig sohasem nézett a lába elé, csak az égre, és azt mondogatta megállás nélkül: Mindjárt jön anyu és hoz nekem egy babát."
A forradalom idején nagy szerepet játszott a két bátor asszony tevékenysége. Munkásságuk rendkívül fontos volt az 1956-os forradalom képi láttatásában és jelentősége elismertetésében, illetve az 1956-os magyar menekült helyzet dokumentálásában.
A fotók ma is drámai erejűek! Közel kilencven darab 56-os fotója tekinthető meg a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum honlapján, de az idén századik születésnapját ünneplő
( 1913.szeptember 17. ) művésznő weboldalán is. ( atakando.com)
Könyvük magyarul csak 43 évvel később, 1999-ben jelenhetett meg Édes hazám, Isten veled! címmel.
Néhány képet töltöttem fel az Ata Kando c.mappába.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-06 19:41:09, kedd
|
| |
| |
A 90-es évek alkotótáborainak egyik művét a magyar oldalra állították fel. Az időjárás és egyéb körülmények azonban teljesen tönkretették a fából készült emléket és végleg elbontották.
2007-ben aztán egy fekete gránit csiszolt alapkőre fehér márvány emlékoszlopot emeltek, s azt közvetlenül a híd mellé, Memento 1956 felirattal helyezték ki.
2007. október 19-én ünnepélyes keretek között osztrák-magyar közreműködéssel avatták fel.
Néhány saját és interneten talált fotó a Képtáramban, Memento 1956 c. mappában található.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-06 12:23:43, kedd
|
| |
| |
Ígértem, hogy írok az Andaui-hídtól a faluba vezető úton található szobrok történetéről.
Ezt az utat nevezik a Menekülés Útjának, melyet modern szobrok szegélyeznek.
A szobrok állításának kezdeményezője egy helyi fafaragó mester Josef Eger volt, akinek több alkotása is látható az úton.1992-ben öt európai ország tizenhét képzőművésze monumentális kompozíciókat emelt a kilenc km hosszú út mentén. Andau/Mosontarcsa, Jánossomorja és Kapuvár civil szervezetei és a Szigethy Attila Alapítvány támogatásával szerveződtek évről- évre az alkotótáborok és kerültek ki az útra a szobrok, melyek az erőszak, a kirekesztés, a gyűlölet ellen szólnak.
Riadtan koccannak össze a szőlőgyökérből formált, fölakasztott lábszárcsontok (Asta Fikentscher - 1992).
Josef Eger (1993) domborműve az 1956-os menekülteket ábrázolja. A bonni Johannes Philipp Speder (1994) koponyahalma pedig a föl-föléledő múltat szimbolizálja.
A megrendítő alkotások közé még 1998-ban is helyeztek ki újat.
Bízom benne, hogy lesznek majd olyanok, akik a Szabadság Hídján át végigmennek a Menekülés Útján is!
Fotók a Képtáramban a Menekülés Útja című mappában
Forrás, az internet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-05 08:51:24, hétfő
|
| |
| |
Az 1956 Kézikönyve (1956-os Intézet, 1996) III. kötetének címe Megtorlás és emlékezés.
Külön fejezet benne az 1956-os emlékművek jegyzéke ( 314-354. oldal).
Pontos címe az 1956-os forradalom és szabadságharc magyarországi és külföldi emlékhelyeinek jegyzéke (1956-1996)
A magyarországi emlékhelyek megyék szerint, a külföldiek földrészenként, azon belül pedig az országok ábc rend szerint szerepelnek benne.
Végigolvasva a gyűjteményt, a közelben található ausztriai Andau településhez jegyzett három emlékhely közül az egyik nem volt ismerős.
Hiába néztem meg az 56-os honlapunkon az Andaui híd című almenüt , ez az emlékmű nem szerepelt benne.
Ilyenkor nincs más lehetőség, el kell menni a helyszínre és meg kell keresni az emlékhelyet.
Az, hogy most épp az Andau, Kindergartengasse 7. szám alatt található 1992-es Josef Eger által alkotott emlékmű került a látómezőmbe most már tudom, hogy nem volt véletlen. A kézikönyv mellett jelezte már az, hogy nemrég kétszer is átmentem Andaun, sőt az emlékmű mellett is, csak akkor még nem is gondoltam, hogy benn a településen is lehet emlékmű. Illetve a neten kb. egy hete rendeltem meg James A. Michener: Az andaui híd c. könyvét, de erről majd később.
Szóval voltak jelek, de nem olvastam belőlük. Szerencsére a könyv azonban kellően felhívta rá a figyelmemet!
Röviden a településről:
Mosontarcsa (németül Andau) városka Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Mosonmagyaróvártól 17 km-re délnyugatra, az osztrák-magyar határ mellett fekszik.
Jánossomorja felől lehet a legkönnyebben megközelíteni.
,,A településnek nagy próbatételt jelentettek az 1956-os magyar forradalom következményei. A magyar népnek a sztálinista rezsim elleni felkelését orosz tankok fojtották vérbe. Ennek nyomán 1956 novemberében százezrek indultak meg, hogy az akkor még őrizetlen határon át Ausztriába jussanak. Ekkor vált legendássá az Andaui- (Mosontarcsai) híd, egy, a Hanság-főcsatornán átívelő 7 méter hosszú és 2 méter széles fából készült híd, melyen át a menekülők nagy része távozott az országból. A hidat a szovjetek kétszer is felrobbantották, így a mai már csak emlék, de a hozzá vezető út mentén az erőszak, a kirekesztés és a gyűlölet ellen szóló szobor-alkotások kerültek kiállításra az osztrák oldalon." - wikipédia.hu
Ezek mellett található benn a városkában is egy emlékmű.
1992-ben állították, a Kindergartengasse 7. szám alatt Josef Eger alkotását.
Az utcát megtalálni nem volt nehéz, hisz a településen útjelző táblák mutatják, hogy az egyes utcák merre vannak.
Az emlékmű azonban szinte észrevehetetlen, olyannyira benőtte a borostyán. Csak egy kis részén lehet látni faragványokat, de hogy mit ábrázolnak az megállapíthatatlan.
Andau '56-os emlékei időrendben:
1957. nov. Az Andaui-híd. A rajta átkelő mintegy 75 ezer menekült tette a szabadság szimbólumává
1957. Megjelenik James A. Michener: Az andaui híd c. könyve
1966 . A Hanság - főcsatorna felé vezető út mellett emlékmű
1992. Kindergartengasse 7. szám alatt emlékmű, alkotó Josef Eger
1992-1996 A Hanság- főcsatorna felé vezető út mentén Szobor -park
1996. A Hanság - főcsatorna felé vezető út mellett, A Szabadság mérföldköve kopjafa és emlékkő
1996. Az 1956-ban felrobbantott híd helyén új hidat emeltek
1996. Rekonstruálták az egykori határzárat és egy őrtornyot is állítottak, melyre korabeli osztrák és nemzetközi sajtótudósítások tábláit helyezték.
1998. Josef Eger faragványa a Szobor-parkban
1999. Franz Antel filmtrilógiája III. részének, a Bockerer 3.- nak az 1956-os forradalom a témája, benne a Michener könyvből merített Andaui híd szerepe. Erre egyébként tábla is emlékezik a hídnál.
2006. A híd és környéke felújítása a forradalom 50. évfordulójára
2006. Az Andaui hídnál, az Osztrák Vöröskereszt is állított emlékművet
A magyar oldalon található volt és jelenlegi emlékműről majd egy későbbi bejegyzésben írok.
Ahogy megkísérlem majd az andaui Szobor-park rövid történetét is összeállítani.
Fotók a Képtáramban Andau c. mappában található.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2013. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
24 db bejegyzés |
| e év: |
178 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 589
- e Hét: 3735
- e Hónap: 4197
- e Év: 26250
|
|
|
Offline
