|
 2/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 49
|
|
|
|
|
|
2014-01-22 17:37:53, szerda
|
| |
| |
Kölcsey Ferenc : A REMÉNYHEZ
Vad óceánnak mély hullámain
Vergődöm én és küzdöm a szelekkel,
S ah, képed minden este, minden reggel
Felém leng a két hajnal szárnyain.
Szelíd Remény, jobb kor szebb napjain
Mosolygva jöttél lángoló szemekkel,
De most borongasz barna fellegekkel,
Mint búcsuzó hölgy férje karjain.
Idv néked igy, ha mindent elvesztettem,
Ha tengerhabként duzzad bánatom,
Ne légyek elhagyatva, légy mellettem.
Ím újra vészek árján hányatom,
Süvöltve röppen a vihar felettem,
S remegve száll rád végpillantatom.
1815-16 telén
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-22 17:23:36, szerda
|
| |
| |
Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8---1838. augusztus 23
Miután apját, a nemesi származású Kölcsey Pétert, aki álmosdi birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elvesztette, édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába. Egyik szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette.
A Debreceni Református Kollégiumban 14 évig, 1809-ig tanult
1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. (E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.)
( Forr.: Wikipédia) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-21 21:54:30, kedd
|
| |
| |
Egy könyvet elolvasni, megemészteni komoly erőfeszítést igényel. De odaülni a televízió elé - kikapcsolódás, lazítás. A test és a lélek kényelme. A fotelkultúra ajándéka... A régi görögök márvány- és kőszínházakat építettek maguknak. Nem sajnálták értük az áldozatot. Tudták, hogy katarzisok nélkül fölfoghatatlan, érthetetlen az emberi lét. Ma csak igen kevés ember érzi ennek a szükségességét, a többség jobbára csak szórakozni, nevetni, bámészkodni akar. Nézni a szakadatlanul zajló "világszínházat". Nem megrendülésre vár, csupán bennfentes óhajt lenni. A bennfentesség pedig nem más, mint a szabadság ellenpontja. Önárulás. Légyfogó-filozófia. Mi csapja be ennyire az emberek zömét? Az, hogy a kép, a látvány sokkal inkább valóságosnak látszik, mint a szó. Igaz, hiszen látjuk - gondolják sokan. Holott értelmezés nélkül a látvány akár absztrakció is lehet.
Csoóri Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-20 19:15:58, hétfő
|
| |
| |
A kormány egy hete bizonygatja, hogy az EU-nak aztán szava sem lesz a paksi atomerőmű bővítéssel, sem a hitellel, sem semmivel kapcsolatban. A Bizottság viszont azt jelezte, hogy dehogynem.
Hamarosan vizsgálja az Európai Bizottság a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló orosz-magyar szerződést, sőt a kibővített atomerőmű működésének állami támogatását is - írja a Euronews magyar kiadása. Merthogy állami támogatásnak tűnik, ha a 10 milliárd eurós orosz hitel terheit nem kell a beruházó Magyar Villamos Műveknek felvállalnia, és így akár jogosulatlan versenyelőnyhöz is juthat az villamosenergia piacon.
A Bizottság egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben, de finoman kiszivárogtatta, hogy első körben a paksi bővítés közbeszerzési szempontjait vizsgálják elsőként. Azt persze nem mondják, hogy a magyar kormány szabályt szegett, éppen ezért kell a vizsgálat, hogy kiderüljön: sérült-e a közösségi jog.
Uniós vizsgálat indul a pakis atomerőmű bővítés miatt
A Euronews információi szerint a Bizottság kapásból problémásnak tartja, hogy a magyar kormány szerint Brüsszel "megengedte", hogy a magyar állam kihagyja a folyamatból a közbeszerzést az atomerőmű kivitelezőjének kiválasztásánál. Lázár János az Eruatom szerződésre hivatkozva közölte a múlt héten, hogy a Bizottság mindent tud, és mindent jóváhagyott. Csakhogy az a nemzetközi szerződés a nukleáris technológiák felhasználását szabályozza, nem pedig az erőműépítés finanszírozását.
Ez pedig azt jelent, hogy akár eljárások is indulhatnak Magyarország ellen, ha a közbeszerzés elmaradását, vagy a tiltott állami támogatást problémásnak találja a most induló vizsgálat.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÍREK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-20 19:05:18, hétfő
|
| |
| |
Egyes közműszolgáltatók elbocsátásokra és fizetéslefaragásra kényszerültek a rezsicsökkentés miatt.
A 2013-ban megkezdett rezsicsökkentés-sorozat eddig 230-240 milliárd forintot hagyott a családoknál Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára szerint - vagyis nagyságrendileg ekkora kiesés keletkezett a szolgáltatóknál. A kiesések egy részét Budapest például kompenzálta a Főtáv Zrt.-nél és a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft.-nél több milliárd forint értékben, a magánvállalatok számára viszont csak a költségcsökkentés - beleértve az elbocsátásokat és a beruházások visszafogását - maradt. A Napi.hu által megkeresett társaságok egyöntetűen úgy látják, a rezsicsökkentés 3.0 részleteinek ismeretében tudnak csak dönteni arról, hogy hol kell ismét megszorítani a nadrágszíjat.
Azt a Céginfo.hu adatai alapján tudni lehet, hogy az Elmű alkalmazotti létszáma a 2012. januári 376 főről tavaly decemberre 352-re csökkent. Az E.On és a Főgáz nem tőzsdei cég, így ott a 2013-as adatokra még hónapokat várni kell.
A Főtáv állomány a 2010. szeptemberi 775 főről 2013 májusára 643 főre apadt, melynek részeként a vezetői szintek és a vezetők száma is csökkent. (Jelenleg a Céginfo.hu adatai szerint 584-en dolgoznak a cégnél.) A járandóságokat sem hagyják érintetlenül: a Főtáv 2014-ben nem tervez általános béremelést, illetve a cafeteriakeret bruttósítása mellett tart a bérpótlékok felülvizsgálata.
A fennmaradásukért küzdenek a kéményseprők - ezzel a címmel számolt be a Víz, gáz, fűtéstechnika című szaklap a rezsicsökkentés hatásairól. A kéményseprőipari vállalkozásokról szóló körképben megszólaltatott cégek között volt, amelyik már bedobta a törölközőt, illetve többen is tervezték, hogy befejezik tevékenységüket. Amelyik vállalkozás nem zár be, ott komoly megszorításokra van szükség, ami több helyen bércsökkentést, elbocsátásokat, a szakmunkásképzés beszüntetését, a műszaki fejlesztések elhalasztását is jelenti.
A Főkétüsz is már korábban elkezdte a nadrágszíj-összehúzást: a közszolgáltatási feladatok ellátását nem veszélyeztető, a munkaszervezést érintő hatékonyságjavító és költségcsökkentő intézkedéseiket a jogszabályi változásoktól függetlenül elindították, már jóval azok hatályba lépése előtt.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÍREK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-16 17:55:09, csütörtök
|
| |
| |
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung és a szlovák Sme a baloldali ellenzéki megállapodásról, az osztrák Der Standard és Hospodárské Noviny a paksi bővítésről közölt kommentárt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap csütörtöki számában megjelent, A magyar ellenzék megegyezik a listavezetőről című írásában a szerző, Stephan Löwenstein rámutatott: a baloldali ellenzék pártjai azért állapodtak meg az együttműködésről, hogy legyen esélyük egyéni mandátumok megszerzésére a többségi elvet tovább erősítő, "úgyszólván brit (választási) rendszerben".
A felmérések alapján az ellenzéki erők "pusztán számtanilag megtörhetik Orbán többségét", de a közöttük feszülő számos ellentét - "mint a Gyurcsány személye körüli vita" - lehetetlenné is teheti ezt - írta Löwenstein. Úgy vélte, az ellenzékiek "különösen nehezen birkóztak meg" azzal, hogy bevonják-e Gyurcsány Ferencet és pártját az együttműködésbe. A volt kormányfő "a baloldalon is vitatott" személyiség, a Fidesz pedig tudja, hogy ezt miként lehet kihasználni - jegyezte meg.
A szintén a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Régi erők címmel közölt kommentár azt emelte ki, hogy az ellenzéki megállapodás "rossz a (magyar) demokráciának". A szocialisták "szemérmetlen hazugságai és korrupciója miatt jól megérdemelt" 2010-es választási "összeomlása" után indultak kezdeményezések a baloldal megújítására, de ennek "végérvényesen leáldozott". Az új szövetségben éppen azok az erők álltak össze, amelyek a kormányzásuk idején "annyira lejáratták magukat, hogy négy éve Orbán Viktor és nemzeti konzervatív pártja, a Fidesz ölébe hullott a kétharmados többség" - írta Reinhard Veser, a FAZ kommentátora.
Úgy vélte, a magyarok tavasszal szavazhatnak egy kormánypártra, amely "bebizonyította, hogy nem tud (vagy nem akar) felelősségteljesen bánni jelentős többségével", vagy szavazhatnak egy baloldali ellenzékre, amely "csak az emlékezet nélküli választóknak lehet hiteles", vagy szavazhatnak "szélsőjobboldali" Jobbikra.
A magyarországi baloldali ellenzéki összefogásáról beszámoló pozsonyi liberális Sme szerint nagyon kockázatos lépés volt Gyurcsány Ferenc felvétele a közös listára, mivel a "sikertelen exkormányfő" nagyon megosztó személyiség és több szavazatot vehet el az ellenzéktől, mint amennyit hoz.
A baloldali pártok összefogását követően is a Fidesz maradt a tavaszi választások favoritja Magyarországon, akár ismét kétharmados többséget is szerezhet a parlamentben - írta Peter Morvay, a lap főként magyar témákkal foglalkozó kommentátora.
A Der Standard című vezető osztrák liberális lap a paksi erőmű bővítéséről szóló magyar-orosz megállapodásról közölt cikket. Vlagyimir Putyin orosz elnök a megállapodás aláírásakor kijelentette, hogy az új reaktorok üzembe helyezése növelni fogja a magyar energiaellátás függetlenségét - írta lap. A Standardnak nyilatkozó orosz szakértő, Vlagyimir Zlivjak szerint ez nem egészen így van. Általában az az ország szállítja a fűtőanyagot is, amelyik az erőművet építi, és ezzel bizonyos energiafüggőség áll elő - mondta Zlivjak.
Az Európai Unión belül ez lenne az első reaktor, amelyet Oroszország építene, ugyanakkor a kelet-európai országokban valamennyi atomerőmű a szovjet időkből származik - jegyezte meg. A bolgár erőműépítés tavaly meghiúsult, annál fontosabb lenne Moszkvának, hogy megvesse a lábát az EU-ban - állapítja meg a Der Standard. A lap úgy látja, Oroszország az utóbbi időben fokozottan bevetette energiapiaci súlyát politikai célok érdekében. Az EU-nak is Oroszország a legfontosabb energiaszállítója, s Brüsszelben sokasodnak az aggodalmak a Moszkvától való erős függőség miatt.
A Standard szerint az lehet az egyik lehetséges magyarázata arra, hogy miért orosz vállalat kapott felkérést a paksi bővítésre, hogy 2015-ben lejár a jelenlegi orosz-magyar gázszállítási szerződés. A magyar kormány megpróbálja diverzifikálni az ország gazdasági kapcsolatait, de a nukleáris üzlet sem változtat azon, hogy az Európai Unió marad Magyarország legfontosabb gazdasági partnere - olvasható a lapban.
Magyarország növelte függőségét Oroszországtól cím alatt fűz megjegyzéseket a paksi erőmű kibővítéséről kötött magyar-orosz megállapodáshoz a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
A közép-európai posztkommunista országok kormányai általában mindent megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék országuk energetikai függőségét Oroszországtól - mutat rá a tekintélyes újság. A magyar kormány azonban ebben is "a fő áramlat ellen megy" - jegyzi meg Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. Úgy látja, hogy "Magyarország, amely Oroszországból szerzi be a gáz 75 és a kőolaj 80 százalékát, ezzel növelte energetikai függőségét Oroszországtól".
A magyar szakértők és a közvélemény számára is meglepetés a szerződés nyilvános társadalmi vita nélküli gyors aláírása, Orbánnak azonban lehetősége van "a választások előtt elmondani a magyaroknak, hogy a gazdasági válság idején is hosszú távon olcsó energiát biztosított nekik". "A meglepő elsősorban az, hogy a hivatalosan antikommunista Fidesz milyen gyorsan és milyen módon kötötte meg a szerződést a putyini Oroszországgal" - írja a szerző. Megjegyzi: amikor Gyurcsány aláírta az orosz Déli Áramlatról szóló megállapodást, amellyel megtorpedózta az uniós Nabucco projektet, a Fidesz "alkotmányos puccsal" vádolta az akkori kormányfőt.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÍREK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 49
|
|
|
|
2014. Január
| | |
|
|
| ma: |
2 db bejegyzés |
| e hónap: |
49 db bejegyzés |
| e év: |
310 db bejegyzés |
| Összes: |
9043 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3069
- e Hét: 7030
- e Hónap: 16052
- e Év: 83817
|
|
|
Online
