|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
|
|
2014-03-19 16:52:53, szerda
|
| |
| |
Nem tett vallomást Biszku Béla. Írják a lapok a tegnap kezdődött büntetőpere első tárgyalási napja végén.
Aki viszont mégis szeretne többet tudni nevezett személyről, annak szívből tudom ajánlani a Rubicon, történelmi magazin 2010/ 6. számát, amiben választ keresnek az újság címoldalán is feltett kérdésre, hogy Ki volt Biszku Béla?
Erre több írást találni a Nagyító alatt rovatban: Horváth Attila: Biszku Béla, a puha diktatúra kemény kádere (36-39) , Kahler Frigyes: Biszku Béla szerepe az 1956-os forradalom megtorlásában ( 40-45), Novák Tamás: Bűn és büntetlenség Biszku Béla bizalmában (46-47).
Az összeállításban találni még egy olyan dupla oldalt, melyen megnevezik és képpel együtt be is mutatják azt a tíz személyt, akik a leginkább felelősek az 1956-os megtorlásáért:
1. Kádár ( Csermanek)János (1812-1989)
2. Marosán György (1908- 1992)
3. Biszku Béla (1921-)
4. Münnich Ferenc,dr ( Flatter Ottó) (1886-1967)
5. Nezvál Ferenc, dr (1909-1987)
6. Szénási (Zamenák) Géza (1919-1979)
7. Domokos Józse (1890-1978)
8. Czinege Lajos (1924-1998)
9. Lee Tibor (1890-1975)
10. Rajnai (Reich) Sándor (1922-1994)
Ezek közül azonban én most mégsem az egyetlen élő felelős Biszku ismertetőt közlöm. Sokkal inkább az ötös számú Nezvál Ferencét, aki az egyik fő felelőse a Földes-perben hozott nyolc halálos ítéletért.
,,Nezvál Ferenc,dr. (1909-1987)
1956. december 29-étől az Igazságügy-minisztérium megbízott vezetője,majd 1957 májusától igazságügy-miniszter 1966.decemberi nyugdíjazásáig. Az MSZMP KB tagja (1957.június 19-étől 1966 decemberig.). A megtorlást szolgáló jogszabályok előkészítésének irányítója volt,de beavatkozott konkrét büntetőügyekbe is. Így ,,személyes megbeszélést" folytatott dr. Gyepes István győri bíróval a győri és óvári cselekmények ellenforradalmi minősítéséről, valamint a Földes Gábor és társai ellen indított eljárásról,melyben végül nyolc halálos ítélet született, s azokat végre is hajtották."
( Sírja a Kerepesi úti temetőben található. Kép a Nezvál mappámban található.)
Most, hogy közeledik a mosonmagyaróvári '56-os mártírok újratemetésének évfordulója (1991.03.23.) nem árt feleleveníteni a bitófára juttatóik nevét is! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-18 17:51:11, kedd
|
| |
| |
Az emlékmű a Kossuth téren Lugossy Mária (1950 - 2012) alkotása, aki Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatára, a 40. évfordulóra készítette el az emlékművet.
1996-ban avatták fel, a kb. 600x100 cm-es fekete gránit tömb tetején lobogó szimbolikus lángot. A két gránit lángnyelv között található mécsesben valódi tűz lobog a forradalomra való emlékezés idején. A művészről jó tudnunk, hogy 1996 -ban az In memoriam 1956, című pályázaton Mosonmagyaróváron a II. díjazott lett, s hogy 1997 - ben Nagy Imre -emlékplakettel tüntették ki.
2014-ben azonban úgy tűnik, hogy a Kossuth téri sortűz emlékezete nem igazán fér bele a ,,nemzet főterének" ( nemzetfotere.hu) felújítási koncepciójába.
A Forradalom Lángja emlékmű egyáltalán nem, de a többi is mehet a süllyesztőbe, vagyis a föld alá.
Ezt hallottam a tévében, de olvasom a neten is:
,, A téren két (ha a Vidékfejlesztési Minisztérium) falában lévő stilizált lövésnyomokat is számítom, három) '56-os emlékhely van/ volt. Ennyi is marad, de mégis több lesz.
A déli szellőző alagút (aminek a végén még nem tudni, megvan-e az alépítmény), ami mostantól látogatható lesz, fog a téren lévő fő '56-os emlékhelyként szolgálni. Ez egy kb 8 méter széles, 5 m belmagasságú téglaboltíves tér, a hossza vagy ötven méter. Szerintem olyan, mint egy altemplom. Vadász Bence készítette el a terveit. Ennek a közepén fog állni a Makovecz Imre által készített stilizált sírkő.
A másik emlékhely a tér keleti oldalán elhelyezkedő kb 8 m széles vízfelület "homlokfala", ahol egy bibliai idézet emlékeztet majd a sortűzre.
A Forradalom Lángja emlékmű kikerül a térről, pontos helyét még keressük."
Hogy miért kerül ki a térről arra én nem tudok válaszolni.
Ahogy arra sem, hogy ez ellen miért nem tiltakozik egy '56-os szervezet sem.
( Itt jegyzem meg, hogy viszont a Vaskefe meg maradni fog az 56-osok terén. - hallottam, szintén a tévében)
Nos, ha senki sem, én azért itt és most határozottan tiltakozom a Forradalom Lángjának eltávolítása és a többi '56-os emlékhely föld színéről való eltüntetése ellen!
|
|
| |
|
3 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-17 10:20:24, hétfő
|
| |
| |
A könyv első oldalán Áprily Lajos: Pisztrángok kara című versét találjuk. Ezt követően olvasható a POFOSZ 1956-os Hagyományőrző Tagozata elnökének, Szécsi Istvánnak életútja, majd a tagozat által meghirdetett pályázatokra (2009-2013) beérkező díjnyertes pályázók nevei, pályaműveik címével. Ezután a szerkesztők kilenc dolgozatot teljes terjedelemben közölnek.
Kisnémet László: Non recuso laborem - Márton Áron erdélyi püspök élete és eszméi
Németh Luca Anna: Hősök...
Boros Árpád: Újrakezdésre ítélve
Balla Georgina: 1956, a mi forradalmunk
Nagy Sándor István: Egyetlen cselekedettel - Egy rendőr főhadnagy története
Tóth Zsombor: Nagymamám és 1956
Oláh Gellért: Raoul Wallenberg
Repkin Anett: Ki emlékszik Chladek Rozáliára?
Bodó Mónika: ,,... odafentről nem a határok látszanak, hanem az,hogy magyarok vagyunk mind."
A könyv külön fejezete a Bemutatkoznak a mosonmagyaróvári 1956-os Hagyományőrzők című összeállítás, melyben az 1956 emlékezete a Gulyás Lajos Kollégiumban főcím alá Simon Zsuzsanna: Az emlékezet megőrzése a digitális világban, Varga Bálint: Tanulmányok és Beregszászi Balázs: Mosonmagyaróvár,1956 - emlékkiállítás írásai kerültek.
A könyv végén az 1956-os hagyományőrzők tevékenységei, emlékmű, emléktábla állításai láthatók képekben.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-16 07:41:46, vasárnap
|
| |
| |
Örömmel írom, hogy 2014.március 14-én a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége, megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Hűségért emlékéremmel ismerte el 1956-os hagyományőrző tevékenységemet.
Fotókat a Hűségért c. mappában találni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-15 07:08:07, szombat
|
| |
| |
2014. március 14-én Budapesten, a Lipták Villában tartotta a Pofosz 1956-os Hagyományőrző Tagozata jubileumi könyvének bemutatóját. A tízéves szervezet 168 oldalon át mutatja be munkáját. Mi, mosonmagyaróvári hagyományőrzők is szerepelünk a könyvben, 1956 emlékezete a Gulyás Lajos Kollégiumban című összeállítással. Benne Simon Zsuzsanna: Az emlékezet megőrzése a digitális világban, Varga Bálint: Tanulmányok és Beregszászi Balázs: Mosonmagyaróvár,1956 - emlékkiállítás című írásaikkal.
A könyvről két fotót találni a Képtáram " Feltámadott a tenger" c. mappában. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-15 06:36:24, szombat
|
| |
| |
1989. március 15-én a Magyar Televízió épületénél Cserhalmi György színművész olvasta fel a magyar nemzet tizenkét kívánságát, úgy ahogy 1848-ban a márciusi ifjak tették akkor.
Az 1956-os magyar nemzet is pontokba szedte kívánságait, melynek alapját az 1848-as követelések adták. Az 1989-es tizenkét pont között követelték az igazságot '56-nak, a mártírok, a hősök, az áldozatok megkövetését, méltó helyüket a magyar történelemben, október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását s természetesen a szovjet haderők kivonulását Magyarországról.
Épp ezért Március 15-én, az 1848-as forradalom és szabadságharc hősei mellett mindig gondoljunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire is!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-12 16:32:23, szerda
|
| |
| |
Fájdalom a vér, a sikoly színterén:
(Mosonmagyaróvár: 1956)
Álltam némán gyökértelen hitemben,
mozdulatlan.
A csendet akartam hallani,
a halott mártírok némaságát,
kezemben a kegyelet virágaival.
Lassan borzongani kezdett a testem,
mint egy hidegleléssel küzdő
nagy beteg.
Menni akartam, nem lehetett!
Valami, Valaki nem engedett.
Sikolyt, hallani véltem, majd
éreztem a párolgó vér szagát!
Lebegő lelkek suttogtak felettem!
Lépni nem mertem:
Egyre hangosabb lett a Tér!
Zavarossá vált a környezet:
Benépesedett!
Fiúk és lányok karöltve jöttek,
csak jöttek, jöttek az emberek!
Hullámzó tömeget láttam,
hallottam az eldördült lövéseket.
Sikoly hasított a levegőbe,
ketté vágta az életet.
Vértócsákat láttam, vérzőket:
Elvérzetteket!
Dideregtem, fáztam
az emlékek súlyától.
A félelem a Térre költözött!
,,Csak álltam némán a sorban:
a gyilkosokkal szemben."
Az irányított sortűz utáni
csendet, most is hallani!
L. Burda Zsuzsanna, költő, író,képzőművész
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-12 14:06:31, szerda
|
| |
| |
1956
Bűvös szám!
Kor falán!
Szenvedély, szomjúság!
Messze nézés!
Felemelt fej!
Aranyfényben tisztán csillogó, sugárzó csillagtánc!
Aláhullás! Árulás! Keresztre feszítés! Rettenet!
Riadt, döbbenetbe kövült, hevert besárgult testek.
Drága vérrel áztatott föld! Sötét folt!
Fekete keretbe ágyazott göröngy-burjánzás!
Őszi szél sírva fúj, súg-búg simogat...
lefátyolozott, meggyötört, fájdalmas arcokat!
Lángrózsák! Keresztek!
Felejthetetlenek!
Súlyosan áradó
befelé hulló
könnyek!
Nády Mária, költő |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-11 17:00:53, kedd
|
| |
| |
Többször olvastam már a kampány során az alábbi szöveget:
" '56 óta nem hagyták el ennyien az országot"
Jó lenne nem elfelejteni azt, hogy a Kádár-kormány 1956 után több mint 35 ezer ember ellen kezdeményezett eljárást, közülük 26 ezren kerültek bíróság elé, jogerős ítéletet 22 ezer főre szabtak ki. A végrehajtott halálos ítéletek száma 230 volt. Az utolsó kivégzés 1961-ben történt. Ezzel egyidejűleg nagyjából 200 ezren hagyták el Magyarországot, leginkább a megtorlás miatti félelemből.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-10 20:27:41, hétfő
|
| |
| |
Március 15-én Mosonmagyaróváron Dr. Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője fog ünnepi beszédet mondani. Ebből az alkalomból közlöm a vasnepe.hu oldalon talált írást:
16 évesen át a határon: 1956 - ban hagyta el az országot
Deák Ernő a magyar kultúra ausztriai nagykövete. 1956-ban hagyta el az országot. Ausztriában végezte tanulmányait, lett Bécsben történész, az akadémia munkatársa. Nehéz nélküle elképzelni a nyugati magyarságot.
Deák Ernő 16 évesen hagyta el az országot 1956-ban. Nem jószántából, nem is kalandvágyból.
- December 9-én indultam el Ausztriába egy határ menti faluból, Peresztegről. Nem tipikus 56-os sors az enyém, mert egészségügyi okból jöttem el. 15 éves koromban súlyos tbc-t kaptam. December 9-én egy újabb tüdővérzés jelentkezett, s az volt a meggyőződésem: ha nem jövök ki Ausztriába, akkor az út a temetőbe visz. Egyik óráról a másikra határoztam.
Nehéz gyerekkor jutott Deák Ernőnek. Édesapja elesett a második világháborúban. Özvegy édesanyja nehezen nevelte őt és az öccsét. Alig várta, hogy nagyobbik fia felnőjön, segítsen a gazdaságban. Nem voltak téesztagok, ez külön is sok nehézséggel járt akkoriban. A jó fejű kisfiú nem is gondolt a továbbtanulásra. Dolgozott, majd 9 hónapot kórházban töltött. Így folytatja történetét:
- A Szabad Európa Rádió ontotta a híreket. Beszéltem egy volt osztálytársammal, vele indultunk neki a határnak olyannyira kapkodva, hogy télikabát sem volt rajtam. Nem is kellett. Volt egy kis zenei kíséret , a határon lövöldöztek, úgyhogy az izgalom miatt nem fáztam. Nikitschbe-Fülesre mentünk, a községházán fogadtak minket citromos teával és sonkás kenyérrel. Alighogy kiszusszantuk magunkat, jött egy busz, elvitt Soproszentmárton-Markt Sankt Martinba. A kocsmában, egy táncteremben helyeztek el bennünket. Ott töltöttünk két napot.
Következett Bécs, egy éjszaka egy zsúfolt menekülttáborban. Bécsben nem mehetett kórházba, Bécsújhely-Wiener Neustadtba került 10 hónapra kórházba.
- Bécsújhelyről már a nyáron eljöhettem volna, de az orvosok látták a menekülttábori nyomorúságot, ezért ott tartottak. Rendesek voltak. Közben megtanultam valamennyire németül. Volt ott egy magyar pap ismerősöm, akivel a terveimről beszélgettünk. Szerettem volna továbbtanulni. Ebben a kórház véleménye volt a döntő, de az orvosok eltanácsoltak, merthogy mégiscsak tbc-s vagyok, megfertőzhetem az osztálytársaimat. A pap elintézte, hogy kapjak beutalót egy karitász otthonba. Így 1957 októberét, novemberét a Rax lábánál töltöttem. Közben írtam levelet a Bécsi Magyar Híradónak, tőlük kértem tanácsot, mit tegyek. Azt válaszolták: ha szakmát akarok tanulni, mehetek Hirtenbergbe, tanoncotthonba, ha középiskolába, akkor a kammeri magyar gimnáziumba. Némi vajúdás után úgy határoztam, gimibe megyek. November végén felkerekedtem.
Miből élte a mindennapjait diákként? Kik támogatták?
- Minket teljes mértékben elláttak. Kaptunk havi 20 schilling zsebpénzt, hogy tudjunk levelezni a rokonainkkal, de a szállás, ellátás, ruházat ingyen volt. Ez az osztrákok érdeme. De mivel nekik nem volt kellő anyagi bázisuk, nemzetközi segélyszervezetekre szorultak. Amerika nagyon a hónunk alá nyúlt. Ez volt az úgynevezett kukorica akció . Amerika nem pénzt adott Ausztriának, hanem nagy mennyiségű kukoricát. Ezt az osztrák állam eladta, árát az Ausztriában maradt menekültek javára fordította. Aki továbbtanult, annak az ENSZ biztosított ösztöndíjat, amit az osztrák belügyminisztérium kezelt. Abból az ösztöndíjból tanultam. Voltak jobb ösztöndíjak is, például a Rockefeller.
Történelmi viharban menekült el, történészként nagy karriert futott be. Deák Ernőt arról kérdezem mikor, hol jött elő belőle a történész?
- Már gyerekkoromban. Zrínyiről tanultunk, A török áfium elleni orvosság -ról, s nagyon megjegyeztem tanácsát: az idegen uralom alól saját erőnkből szabaduljunk fel. Éppen április 4-ére készült az ország, dicshimnuszok hangzottak el, s én 13 évesen megírtam a Szabad Népnek, 1945 kapcsán miért nem beszélhetünk felszabadulásról. Nem volt következménye, de kifejeztem, hogy gondolkodom. A másik egy csínytevésem volt a forradalom leverése után. A pléhszájú , azaz a hangosbemondó naponta hangoztatta, mit kell beszolgáltatniuk a gazdáknak. Azt gondoltam, ellent kell állni. Zöld tintával írt felhívást intéztem a parasztokhoz: ez a kormány nem magyar kormány, ne fizessetek adót. Két jól olvasható helyre felrajzszögeztem. Másnap reggel jött az unokanővérem: képzeljük, mit olvasnak a népek. Félárvaként koravén lettem. 13 évesen teljesen tisztában voltam a politikai helyzettel. Nagyon utáltam azt a rendszert, mert hazugságra épült. Az iskolában egészen mást mondtak, otthon meg nyomor volt. Nem véletlenül kaptam tbc-t.
Deák Ernőt arról kérdezem, hogyan ünneplik ma az ausztriai magyarok 1956-ot?
- Itt minden évben megünnepelték a magyar szervezetek október 23-át. Sok helyen még november 4-én is összegyűltek, Bécsben az ismeretlen katona sírját koszorúztuk meg. Az idén a nagykövetség magához ragadta a kezdeményezést, a Stephansdomban lesz az ünnepség. Több százan szoktak összejönni, 20 éven át a Teresianumban.
Milyen érzés volt ez akkor, amikor Magyarországon agyonhallgatták 56-ot?
- A mi számunkra egészen természetes volt, hogy őrizzük 56 emlékét. Kelet-Tirol határára, egy hollandok által fenntartott magyar gimnáziumban tanultam. Mielőtt oda kerültem volna, a diákok állítottak egy jelképes sírt nagy kereszttel 56 emlékére. Október 23-án megemlékeztünk, egész éjjel díszőrséget álltunk. Éppen most olvastam az igazgató nejének a naplóját. Abban leírta: a férjem megtiltotta az éjszakai díszőrséget, de milyen nagyszerűek ezek a magyar fiúk, mégis őrködnek.
Az osztrák köztudatba mennyire épült be, hogy segítettek akkor a menekült magyarokon?
- Nagyon imponál ez nekik. Szóvá teszik, de persze mi is hálával emlékezünk azokra az időkre. Például az 50. és 40. évfordulón a Teresianumban plakettet adtunk át az osztrák belügyminiszternek, meghívtuk a segítő államok nagyköveteit is, kifejeztük hálánkat. Ausztria 1956-ban érezte meg leginkább, mennyire együvé tartozunk. 1956-ban egy osztrák újságíró azt írta: bocsássatok meg magyarok, mi most láttuk meg, milyen nagylelkűek vagytok, a ti hóbortos, rebellis mivoltotok mögött a hősiesség van, s amíg ilyen ifjúság létezik, mint a magyar, nem kell félteni Európát. Ez beleivódott a lelkekbe.
Némethy Mária
vasnepe.hu
2011.október 23.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2014. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
25 db bejegyzés |
| e év: |
345 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 658
- e Hét: 1290
- e Hónap: 6171
- e Év: 28224
|
|
|
Offline
