|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2014-05-13 21:37:02, kedd
|
| |
| |
Míg délelőtt véletlenül a könyvtárban talált Bűn és büntetlenség című eredeti,betiltott, 2 DVD-én lévő Biszku filmet vettem ki, estére minden hírportál Biszku elítéléséről tudósított.
Nem tudtam a mai tárgyalásról, ahogy a filmről sem tudtam,hogy megvan a könyvtárban.
Úgyhogy, Biszku, ma olvastalak, holnap nézlek.
Elítélték Biszku Bélát
Öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát a Fővárosi Törvényszék első fokon, az ítélet nem jogerős.
A 92 éves Biszku Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen kedden.
Perbeszédében az ügyészség életfogytiglant, a védő felmentést kért. A vádlott érdemi vallomást mindvégig nem tett, de bűnösségét tagadta.
A vád szerint Biszku Béla az állampárt egyik vezetőjeként a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.
A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le. A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek; egyikük csupán 10 éves volt.
A vád Biszku Béla terhére rója azt is, hogy karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron.
Az ügyészség a sortüzek kapcsán felbujtóként, több emberen aljas indokból elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettet rótt a vádlott terhére, a martonvásári események kapcsán felbujtóként, súlyos testi sértéssel megvalósított háborús bűntettet.
Ezen túlmenően a vádirat tartalmazta azt is, hogy Biszku Béla egy 2010-ben a Duna TV-nek adott nyilatkozata megvalósítja a kommunista rendszer nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, továbbá a Biszku lakásán házkutatás alkalmával talált 11 vadásztöltény miatt lőszerrel visszaélés is szerepel a vádpontok között.
Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint a salgótarjáni sortűz kapcsán megállapítható Biszku Béla terhére a felbujtóként több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettet.
A Nyugati téri sortűz kapcsán a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, nem bizonyítható a szoros összefüggés Biszku Béla tevékenysége és a téren történt gyilkosságok között.
A martonvásári események kapcsán a bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a felbujtói magatartást, tehát hogy Biszku bírta volna rá a karhatalmistákat a bántalmazásra, ám a háborús bűntettekkel kapcsolatos utólagos bűnpártolás az elsőfokú döntés szerint Biszku terhére róható.
Biszku ugyanis 1957 tavaszán belügyminiszterként nem kezdeményezett eljárást, felelősségre vonást a karhatalmisták ügyében, ugyanakkor a dokumentumokból megállapítható, hogy még a korabeli pártvezetés is kifogásolta a történteket, formális felelősségre vonás történt, többeket eltávolítottak a testülettől vagy áthelyeztek.
A bíróság megjegyezte, hogy az eljárás adatai szerint az állampárt és a karhatalom közti közvetlen kapcsolat bizonyítható, a vádiratban említett két sortűz pedig akkoriban nem volt elszigetelt jelentség, 1957 januárjáig több ilyen vérengzés történt.
Az elsőfokú bíróság szerint Biszku megvalósította a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, amikor 2010-es televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, azt követően pedig szerinte nem koncepciós perek zajlottak, hanem a független bíróság ítélkezett.
Ezzel kapcsolatban a bíró megjegyezte azt is, hogy az áldozatok tárgyaláson tanúként meghallgatott leszármazottait még mindig szemmel láthatóan súlyos megérintik a több mint fél évszázaddal ezelőtt történtek. A lőszerrel visszaélés vádja kapcsán a bíróság nem fogadta el Biszkunak azt a védekezését, hogy a megtalált 11 töltény a fiáé. Korábban perbeszédében az ügyészség életfogytiglant, a védő felmentést kért. A vádlott érdemi vallomást az eljárásban nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta.
A bíróság a büntetéskiszabás indoklása során kifejtette: a salgótarjáni sortűz miatt 10-től 20 évig, vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés szabható ki, a martonvásári bántalmazások kapcsán elkövetett bűnpártolás miatt 1-től 5 évig terjedő, a lőszerrel visszaéléséért 2-től 8 évig terjedő, a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményért pedig 3 évig terjedő szabadságvesztés adható.
Az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott 5 év 6 hónapot Biszkunak nem fegyházban, hanem - az enyhébb fokozatú - börtönben kell letöltenie.
A büntetéskiszabás kapcsán a bíró leszögezte: a nemzetközi jog megsértésével megvalósított durva bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása nem maradhat el.
A bíró kérdésére, hogy megértette az ítéletet, Biszku hangos igennel válaszolt.
Az ügyész az elsőfokú ítélet ellen súlyosabb minősítésért, és súlyosabb, életfogytig tartó büntetésért fellebbezett, Biszku és védője viszont felmentésért, illetve enyhítésért.
Az ügyész indítványozta a 92 éves vádlott orvosi felügyelet melletti előzetes letartóztatásba helyezését is az első fokon kiszabott nem jogerős büntetés miatt. Erre az ügyvéd úgy reagált: az ezzel kapcsolatos jogi álláspontom az, hogy "ne vicceljünk".
A védő emlékeztetett arra, hogy a kényszerintézkedések kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla korábban még a lakhelyelhagyási tilalmat is túlzottnak tartotta, tekintettel a vádlott életkorára és egészségi állapotára.
Az elsőfokú bíróság az ügyészi indítványt elutasította, nem látott indokoltnak semmifajta kényszerintézkedést, ez ellen azonban az ügyész fellebbezett.
Biszku szabadon távozhatott a bíróság épületéből, a büntetőper másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
hirado.hu 2014.05.13.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-12 03:59:54, hétfő
|
| |
| |
Mosonmagyaróvár legrangosabb elismerése a Pro Urbe díj. Idén is várják a javaslatokat a Pro Urbe Mosonmagyaróvár kitüntető érem és díj adományozására. Az elismerés annak adományozható, aki tudományos, kulturális, művészeti, pedagógiai, környezetvédelmi, egészségügyi, szociális vagy a sportértékek gyarapításában, az épített környezet alakításában, védelmében maradandót alkotott, s mint ilyen, Mosonmagyaróvárral kapcsolatba került.
A kitüntető címet megkaphatja az is, aki a város életében kiemelkedő szerepet töltött be és hozzájárult jó hírneve gyarapításához. A kitüntetés az arra érdemesnek halála után is adományozható.
A díjazott személyére javaslatot tehetnek az önkormányzati bizottságok, az állami, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek, a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők.
A jelölésre jogosultak javaslataikat indoklással ellátva legkésőbb május 31-ig küldjék el a polgármester részére (Mosonmagyaróvár, Fő út 11.).
2006-ban az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 50.évfordulója alkalmából, megosztva, a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület lett a díjazott.
2012- ben szintén megosztva, posztumusz Dr. Székelyhidi Lászlónak ítélték oda a díjat.
A www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu weboldal, Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület almenüjében minden további információ megtalálható az '56-os Pro Urbe díjazottakról |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-11 16:13:56, vasárnap
|
| |
| |
Magyar bankett Los Angelesben
Fényes összejövetelt rendeztek az amerikai magyarok Los Angelesben 1966. október 23-án, az 1956. októberi felkelés kitörésének tizedik évfordulóján. A fél évszázaddal ezelőtt történt, dokumentált ünnepi rendezvény ürügyén tanulságos felidézni, milyen volt a forradalom és a megtorlás visszhangja a ,,szabad világban".
Magas rangú politikusok, elismert közéleti személyiségek, híres művészek tisztelték meg részvételükkel, támogatásukkal azt a bankettet, amelyet az Amerikai Polgárok Bizottsága kezdeményezett az 1956-os magyar felkelés kitörésének első kerek évfordulójára. Készült egy reprezentatív kivitelű, forrásértékű kiadvány is ez alkalomból, amellyel - az ünnepség megrendezésének költségein felül - a forradalom és a szovjet/kádári megtorlás áldozatainak javára reméltek és szereztek anyagi támogatást, pénzsegélyt.
A rendezvény díszelnöki tisztét Richard M. Nixon (1953-tól az Egyesült Államok alelnöke, 1969-től 1974-ig elnöke) látta el; a társelnökök sorában Ronald Reagan (1966-tól kaliforniai kormányzó, 1980-tól 1989-ig államelnök), G. Murphy szenátor és M. Feighan parlamenti képviselő neve olvasható, az ünnepi műsor szervezőbizottságában olyan hírességek - színészek, pop- és médiasztárok - szerepeltek, mint John Wayne, Coleen Gray, Susan Seaforth, Pat Boone, Walter Brennan, és Gábor Zsazsa és Eva. A szponzorok, patronálók hosszú listája J. Buchanan képviselővel kezdődik, a kiváló író John Dos Passosszal és egész seregnyi befolyásos emberrel, politikussal folytatódik; a támogatók közt feltűnik Széchenyi Ilona grófnő neve is, huszonhét amerikai magyar egyesület, egyházi szervezet, felekezet, cserkészcsapat és sportklub jegyzi magát támogatóként.
Az évfordulós ceremónia az amerikai és a magyar Himnusszal kezdődött, a köszöntőt a Magyar Szabadságharcosok Szövetségének Los Angeles-i elnöke, Czene Ferenc mondta. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének angol nyelvű dramatizált változatát négy-négy hollywoodi színésznő és férfi színész adta elő, az 1956. november 4-e utáni, utolsó kétségbeesett rádióadások segítséget kérő üzeneteit Szörényi Éva, Szombathelyi Blanka, Beregi Oszkár és Lendvay Lajos olvasta fel. A remek színművész, Szörényi Éva habitusát és hazaszeretetét ismerve könnyen elképzelhető az előadás hatása a jelenlévőkre. A műsor táncjelenettel, jeles szóló- és zenekari darabokkal (Burbanki Szimfonikus Zenekar), Susan Seafort színész magánszámával folytatódott. Ronald Reagan politikai üdvözlőbeszédét - távollétében - R. Massey, a Pasadenai Főiskolai Kórus karnagya olvasta fel.
Remember Hungary - Emlékezz Magyarországra! - ez olvasható az alkalmi magazin borítóján, mellette a közepén lyukas, piros-fehér-zöld zászló színei, fölötte a híres festőművész, Douglass Crockwell képe a pesti utcán harcoló gyerekekről. Az angol nyelvű, tipográfiailag és a képanyagát illetően is jól megszerkesztett, 48 oldalas, nagyalakú füzetben láthatók az azóta világszerte - később itthon is - megismert fotók a szétlőtt magyar fővárosról, a fegyveres srácokról és a kifüstölt szovjet tankokról, a nagy Sztálin letört bronzfejéről; olvashatók a forradalom, majd a tragikus vég és a megtorlás korabeli hírei, dokumentumai.
Bekerült a lapba az elszavalt, legendás Illyés Gyula-vers angol szövege is (One Sentence on Tyranny) Tábori Pál fordításában. Az 1950-ben született költemény 1965-ben jelent meg először a párizsi Irodalmi Újságban, majd csak Illyés halála (1983) után válhatott ismertté Magyarországon is. Helyet kaptak a kiadványban a magyar forradalommal együtt érző - lengyel, görög, angol, ukrán, kínai, vietnami és amerikai költők - megnyilatkozásai, kiemelt helyre került a Nobel-díjas francia író, Albert Camus drámai esszéje: A magyarok vére. A képes oldalakon túl olvasható benne Nagy Imre miniszterelnök november 1-jén a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott ,,függetlenségi nyilatkozata", valamint a másnap Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz küldött, közbeavatkozást sürgető üzenete. A kiadvány a tájékozatlan amerikai olvasói számára is világossá tette, mi történt a magyar néppel.
A politikai dokumentumok sorában fő helyre került az a memorandum, amelyet az egyesült államokbeli Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke, Pogány András professzor jegyzett. A három legfontosabb követelés a szovjet csapatok kivonása Magyarországról; a politikai elítéltek és az elhurcoltak azonnali szabadon bocsátása; az ország függetlenségének, politikai, gazdasági, szociális és kulturális önrendelkezésének visszaállítása. ,,Nincs helye a kettős megítélésnek a nemzetközi politikában. Az országok közötti kapcsolatokat a jó erkölcs és a szabadságjogok alapján kell rendezni; a homokra épített békerendszer csak átmenetileg tartható fenn" - olvasható a jegyzékben. ,,Hiszünk abban, hogy az Egyesült Államok kormányának, Amerika népének szemében szent ügy a világ minden népének szabadsága, Amerika, a Nyugat, a szabad világ erkölcsi kötelessége Magyarország megsegítése" - zárul a felhívás. Ronald Reagan kormányzónak a karnagy által felolvasott üdvözlőbeszéde természetesen nem kerülhetett be a korábban kinyomtatott lapba. Ki emlékszik ma már rá? Bizonyosan egybecsengett a magyar követelésekkel és a magasztos elvekkel, tele volt szép gondolattal, hittel és fogadkozással az emberi jogok, a szabadság iránt. Az alig hihető, hogy a moziszínészből lett politikus ,,Ronny" idézett volna abból a - legalábbis ránk nézve - történelmi súlyú üzenetből, amelyet elnök elődje, Eisenhower szőtt bele az 1956. október 31-én Philadelphiában elmondott újraválasztási beszédébe, miszerint csodálattal adózik a hős magyar nép iránt, azonban az új vezetést nem tekinti szövetségesének, nem fog katonai segítséget küldeni a magyaroknak. Diplomáciai csatornákon is eljutott a hasonló tartalmú üzenet Moszkvába: Amerika nem érdekelt egy Moszkvával szemben nem baráti viszonyban levő Magyarország támogatásában. Ezzel kigyulladt a zöld lámpa a harckocsioszlopok előtt, pedig Nagy Imre és baloldali kormánya valóban jószomszédi viszonyt akart kiépíteni a Szovjetunióval. Tovább súlyosbítja az Egyesült Államok felelősségét, hogy mindeközben a Washington által - az adófizetők pénzéből - fenntartott rádióállomások merőben másról ,,tudósították", áltatták és ellenállásra biztatták a magyarokat.
Ki emlékszik már arra, hogy a magyar emigráció 1966-ban Nobel-békedíjra jelölte a jogtudós Bibó Istvánt, a Nagy Imre-kormány államminiszterét, aki 1963-ban szabadult Kádár kegyelméből az életfogytiglani börtönbüntetéséből? Abban az évben és a következőben nem adta ki a békedíjat a Nobel-díj-bizottság, később azonban számos arra méltó személy és szervezet mellett kiérdemelte ezt az elismerést a békéért Szadat egyiptomi, Arafat palesztin elnök, Begin és Rabin izraeli miniszterelnök és legutóbb Obama elnök. Megannyi harcias államférfi. Különös bankett volt ez 1966-ban.
Ludwig Emil
Magyar Nemzet
2013. október 23.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-10 02:01:19, szombat
|
| |
| |
TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK: nem volt 1956-os feladat
II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK
19. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódik.
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Nagy Imre politikai szerepét az 1956-os
forradalom és szabadságharc idején! Válaszában a források összehasonlításával
világítson rá a Nagy Imre politikájában bekövetkezett fordulatra!
,,Magyarország dolgozó népe! Az elmúlt napok során hazánk tragikus eseményeket
élt át. Kisszámú ellenforradalmár felbujtó népköztársaságunk rendje ellen fegyveres
támadást indított, amelyet Budapest dolgozóinak egy része az ország helyzete felett
érzett elkeseredése következtében támogatott. Ezt az elkeseredést okozták a múlt
súlyos politikai és gazdasági hibái, amelyek helyrehozását az ország helyzete és
a nép általános óhaja feltétlenül megkövetelte. [...] A rend helyreállta után rövidesen
összeül az Országgyűlés. Ezen az országgyűlésen mindenre kiterjedő és
megalapozott reformprogramot fogok benyújtani [...]." (Nagy Imre rádióbeszéde, 1956.
október 25.)
,,A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas
népmozgalom ellenforradalom volna. [...] Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt
történelmi korszak súlyos bűnei robbantották ki. [...] E harcok közepette
megszületett a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus
kormánya, amely a népakarat igazi kifejezőjévé fog válni. Ez a kormány szilárd
elhatározása." (Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 28.)
TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
I. feladatlap
I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK
10. A feladat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc külpolitikai
összefüggéseivel kapcsolatos.
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont)
,,A(z) [a] nemzet most lazít a szeretett hazáját fojtogató szovjet elnyomáson. A hősi
magyar nép pedig a Vörös Hadsereg páncélosainak halált osztó tüzével száll szembe.
Ezek a hazafiak magánál az életnél is többre becsülik a szabadságot. És minden, a
szabadságot békében élvező ember ünnepélyes kötelessége, hogy minden igazán
hasznos eszközt megragadjon, hogy ne hiába haljanak meg a szabadságért életüket
feláldozók. Az Egyesült Államok másokkal együtt e szellemben cselekedett ma,
amikor a(z) elé vitte a magyar kérdést. [...]
Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek.
Barátainknak, és egy új és baráti, és immáron nem megosztott Európa részeinek
tekintjük őket. " (Dulles amerikai külügyminiszter beszéde, 1956. október 27.)
a) Melyik nemzet neve hiányzik a szöveg [a] betűjellel jelzett részéből?
...... ........... ........... ........... ........... ........... ............
b) Melyik intézmény / szervezet neve hiányzik a szöveg betűjellel jelzett részéből?
...... ........... ........... ........... ........... ........... ............
c) Milyen következményekkel járt a magyar forradalom és szabadságharc
szempontjából az aláhúzott mondatban megfogalmazott állítás? Magyarázza meg
röviden, saját szavaival!
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA II. feladatlap
Nem volt 1956-os feladat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-09 06:09:18, péntek
|
| |
| |
Zsirai László
Napló - hármas vetületben
L. Burda Zsuzsanna: Ella könyve
Az első, ami feltűnt: a tenyérbe simuló formátum (100×165 mm), az ízléssel alkotott borító, és a keskeny szedéstükör, amely lehetővé tette, hogy a hozzávetőlegesen 130 flekkes kéziratból 336 oldalas könyv készülhessen. A második szembeötlő tényező, hogy a jánossomorjai szerző nevét nem kapta szárnyra a hivatalos országos irodalom-szakmai köztudat, nem szerepel jelentős lexikonok szócikk-címeként, az alkotó nem kapaszkodik könyökkel-talppal a kitüntetések listáira kerülésért - mégis irodalombarát olvasókörök kedvelt szereplője. Szellemi meghatározottságából fakadóan igyekszik műveivel hozzátenni a nagy világteremtéshez a maga sajátos, picike érzelmi töltéséből, s ez a kisugárzás ad lelki támaszt másoknak is, akik szeretettel fogadják be költészetét, festészetét, s nagyot mondó kijelentéssel folytathatnám a sort: írászatát.
Nagyon is egyet tudtam érteni Fodor András Kossuth-díjas költővel, amikor kijelentette, hogy a regionális irodalom jelentősége éppen abban rejlik, miszerint: ,,Miközben ugyanis mindegyre a költészet rangjának csökkenését huhogják bizonyos vészjóslatok, egyre többen írnak verset Magyarországon. Aki a sorjázó első köteteket, folyóiratbeli publikációkat figyelmesen olvassa, tudja azt is, hogy a reménybeli tehetségek száma nem csökkent. [...] Szomorú perspektíva volna az író nélkülivé váló vidéki Magyarország". Nos, mintha a mai média nem vagy alig tenne az irodalom felkarolása érdekében! A napilapok évek óta megszüntették szép-irodalmi rovataikat, nem közölnek már verseket, novellákat, s az utóbbi időben elszaporodott televíziók is inkább a ,,győzikés, alekoszos" bulvárműsorokat preferálják, mint az erkölcsösen lírai poézist. S folytathatnám a sort azzal is, hogy az irodalomért felelős kormányzatok évtizedek óta hanyagolják az írók egzisztenciális helyzetének széleskörű javítását..., arra hivatkozva, hogy nem áll módjukban a lehetőségek kiterjesztése.
No de - mielőtt irodalompolitikai publicisztikává fajulna ez a könyvismertető - visszatérek Ella könyvéhez, ami L. Burda Zsuzsanna kitörési pontjának látszik az amatőrizmusként jegyzett alkotói közegből, amivel minőségében előrelépve elismertséget követel (rossz szó, hiszen a szerző sokkal szerényebb annál, hogy követeljen), alkalmasabb kifejezéssel élve: érdemel. E kisregény tulajdonképpen nem más, mint sajátosan megírt, kisregény alkatú napló, mégpedig hármas vetületben visszarévedve egy nő különböző életkori időszakaiban és - egyébként töretlen jellemű - látásmódjának változása keretében.
Elsőrendű értéke az őszintesége!
A világhoz szinte naiv természetességgel viszonyuló Ella sorsa egyetemes indokkal illeszkedik-viszonyul a hangzatos történelem anomáliáihoz. Saját, belső erkölcsi tartását őrzi meg - bármikor, bármilyen körülmények között. ,,Izgalmas, sokszínű, keresztutas" ember - ahogy az előszót író Herman Antal tanár úr jellemzi -, aki ,,folyamatosan törekedett a szépre, a jóra, az igazra és a szentre". Igazat adok e vélemény megállapításának, s mindez a sorsvonulat a hazánkban megél(hetet)t XX. században is képes volt tiszta maradni. Forrás-tiszta lélek birtokosa a természetében törhetetlen jellemű főhős, s furcsa, hogy mindezt így felmutatni, még ma is merészségnek tűnhet. Ma, amikor a napjainkban tevékenykedő, részben még a szocialista irodalomkritika emlőjén felnövekedett ítészek jelentős hányada a rendszerváltás megírását kéri számon az írásművészektől, és elhalad figyelmük a kellő támogatottság hiányában nem reklámozott, kis példányszámban napvilágot látott, viszonylag szűk körben terjedő művek mellett. (Így szinte észre sem veszik például T. Ágoston László Eltékozolt évek című novelláskötetét, vagy L. Burda Zsuzsanna most ismertetett kisregényét.)
Nem gondolnám, hogy a felfogásbeli különbség egyértelműen rosszat, mérhetetlent jelentene, hiszen az Ella könyve pozitív lélektani fordulatoktól hemzseg. A mű alaki újdonsága, hogy a szövegfolyamot szivárványszerűen átölelő érzelmi hidat négy vers pillére tartja. S annak ellenére vagy pontosan azért letehetetlen, egyvégtében olvasandó, mert kíváncsivá tesz. Hogy háromszor ismétlődnek Ella életének egyes fejezetei? Nem válik unalmassá, mert a pszichikai én tapasztalati érlelődésének előnyeit bontja ki ez által a cselekményformálás. Tárgyilagos, egyszerű, a változó élethelyzetnek megfelelően idomuló sorsfelmutatás. Eszközeit tekintve plasztikus, filmnovella-szerű előadásmóddal szembesül az olvasó, aki úgy érzi, talán én is lehettem volna Ella; mintha Elláé - az összes egyéni vonása dacára - valamennyi őszintén létező humánum sorsa lehetne, vagy azzá kellene, hogy váljék. Úgy vélem, rejtetten pedagógiai szándékú mű született, ám nem didaktikusan az, és a legfontosabb igény, hogy e kisregény olvasói nem tanulhatnak rosszat Ella történetéből.
(Palatia Nyomda és Kiadó, Győr, 2007.)
In.: Agria, 2014. VIII.évf.1.szám és Szél-járás,2014/1.sz.
Fotók a Képtáram, L. Burda Zsuzsanna c. mappában találhatók.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-08 04:21:37, csütörtök
|
| |
| |
Más szemmel a forradalomról
Trükkel jutottak Magyarországra a dán riporterek 1956-ban
A Dán Kulturális Intézet fotókiállítása az 1956-os magyar forradalom idején Magyarországról tudósító dán újságírók megrendítő munkáját mutatja be.
,,Fantasztikus szerencsével sikerült átjutnunk a magyar határon, még akkor, amikor hermetikusan le volt zárva és mintegy 50 autó várakozott, bennük a világ minden tájáról odasereglett riporterekkel" - írta Paul Raae és Vagn Hansen tudósításukban, amely 1956. november 6-án jelent meg a Billed Bladet dán magazinban. 1956 őszén Magyarország az európai újságok címlapjaira került. Mert október huszonharmadikán olyasmi történt Budapesten, amire senki sem gondolt: egy apró, alig több mint tízmilliós nemzet fellázadt a szovjet önkényuralom ellen.
Mint ahogy az idézet utal rá, a dán Billed Bladet munkatársai is itt voltak, és trükkel sikerült átjutniuk a határon. Kis Volkswagenjükkel a vöröskeresztes konvojhoz csatlakoztak, így mindenféle papír és engedély nélkül a külföldi újságírók közül szinte elsőként tudtak eljutni a forrongó magyar fővárosba.
Az újságírók döbbenten figyelték az eseményeket. Paul Raae megrendítő erővel számol be arról, amikor a tömeg puszta ököllel rontott neki az ávósoknak. Arról is, hogyan fogtak fegyvert fiatalok és öregek, hogyan vetették magukat fiatal lányok az orosz tankok elé, hogy megállítsák azokat, akár csak egy pillanatra is. Vagn Hansen végigfényképezte a forradalmat, döbbenetes fotóit a magazin sorban leközölte. A fényképeken a forradalmi Pest elevenedik meg: Vagn Hansen fotózott az Üllői úton a Kilián laktanya környékén, a Köztársaság téren a pártház ostroma után. Látjuk a tömeget, az áldozatokat, a harcra kész forradalmárokat. És készült néhány szuggesztív portré is. Elsőként a forradalom emblematikus figurájáról, Mindszenty József hercegprímásról, és egy fiatal lányról, aki géppisztollyal a vállán, elszánt tekintettel néz a kamerába.
Ifjúsági forradalom
A szerkesztők végül ezt a fotót tették ki a címlapra, hiszen a ,,pesti srácok" - egyetemisták, diákok - forradalma volt ez, ahogyan tudósításában Paul Raae is beszámol róla: ,,A magyar forradalom az ifjúság lázadása volt egy olyan kormány ellen, amelyet a fiataloknak lehetőségük sem volt összehasonlítani egy másikkal. Az ifjúság járt elől - és elesett." A dán újságíró gondolata megdöbbentően igaz. Raae nem tudhatta, hogy amikor a Billed Bladet 1956. november 6-án a dán olvasók kezébe került, a címlapon szereplő magyar forradalmárlány már nem élt. Nyaklövés végzett vele november negyedikén.
A forradalmárlány halálának híre ugyan nem jutott el Dániába, fotója mégis mély hatást gyakorolt sokakra. Többek között egy Henning Schultz nevű fiúra, aki sok évtizeddel később elhatározta, hogy megkeresi Magyarországon az egykori hős lányt, és átadja neki a dán magazin lapszámait. Mivel a lány már nem élt, Schultz úr az újságokat a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az ő közbenjárására kapta meg végül a múzeum Vagn Hansen tizenkét ötvenhatos fényképének szignált papírkópiáját is 2008-ban. A képeket a korabeli magazinokkal együtt még abban az évben ki is állították. Mint a mindennapi.hu megírta, ezt a tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők a kecskeméti Dán Kulturális Intézetben november 11-ig.
A 2008-as kiállításkor a forradalmár-címlaplányról még senki nem tudott semmit: nem volt neve, személyazonossága, élettörténete. Azóta Tossenberger Adél újságíró kutatásai nyomán fény derült a géppuskás lány kilétére. A zsidó származású Szeles Erika csak 15 évet élt, élettörténetében mégis ott húzódik a 20. század első felének magyar sorstragédiája. Édesapja a fasizmus áldozata lett, kommunista édesanyja nagyon keményen nevelte a lányát. Talán éppen ez volt, ami Erikát a forradalmárok oldalára állította. Hogy úgy érezte, fel kell vennie a vöröskeresztes egyenruhát, segítenie kell a sebesülteken, s ha szükséges, akár fegyvert kell fogni a szabadság érdekében. Ennek a kislánynak nem lehetett konkrét tapasztalata arról, mit jelent szabadon, félelem nélkül élni. Mégis szembenézett érte a halállal is.
Miklya Luzsányi Mónika
Vagn Hansen képeit a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.
In.: ng.hu/ Civilizacio
2011.11.04.
A cikkhez tartozó fotókat a Képtáram, Dán Kulturális Intézet c. mappába töltöttem fel. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-07 02:26:21, szerda
|
| |
| |
1956 a külföldi fotós szemével
Mint minden spontán népmozgalomban, a rendetlenség és a zavarodottság mellett a remény és az eufória is jellemezte az 1956-os magyar forradalmat, amely egyszerre volt baloldali lázadás és jobboldali felkelés - véli Erich Lessing osztrák fotós a Libération című francia napilapnak szerdán adott kétoldalas interjújában.
Az interjú apropóját az szolgáltatta, hogy egyszerre jelent meg öt nyelven a 83 éves fotós 1956 nyarán, a forradalom alatt, majd karácsonykor Magyarországon készült felvételeiből összeállított fotóalbum. Az ennek képeiből válogatott tárlat megtekinthető a Budapesti Történeti Múzeumban, valamint Bécsben és Párizsban is.
Egyik kedvenc fotóját a forradalom alatt Lessing a budapesti Váci utcán készítette a szovjet könyvesbolt előtt, ahol egy fiatalember Petőfi Nemzeti dalát szavalta, miközben a felkelők orosz könyveket és lemezeket égettek. A forradalommal párhuzamosan Lessing szerint infantilis szimbólumháború is folyt Magyarországon.
A magyarok a franciákhoz hasonlóan nagyon kötődnek ellentmondásos történelmükhöz: a szovjet birodalom ellen harcoló 56-os felkelők az 1848-as szabadságharc szimbólumait vették elő, a hősök Petőfi és Kossuth voltak, akik száz évvel korábban a Habsburgok ellen harcoltak. A forradalom napjaiban volt egy festő, aki biciklivel közlekedett, és a szovjet tankokra az 1848-as forradalom jelképeit vagy Szent István keresztjét festette, amelyek azonnal felváltották a kommunista szimbólumokat. Az egész nagyon amatőrnek tűnt Lessing számára: ahelyett, hogy átvették volna a hatalmat, a felkelők a gyűlölt jelképek lerombolásával voltak elfoglalva.
A fotós lefényképezett egy olyan felkelői csoportot, amely az érkező szovjet harckocsik árnyékában egy betonfalról próbálta leszedni a sarlót és a kalapácsot. A magyar forradalomnak nem volt belső szervezettsége vagy központi ereje, a zavarodottság óriási volt, de a remény és az eufória is érezhető volt, mint minden spontán népmozgalomban. Lessing szerint leginkább az 1789-es francia forradalomra emlékeztethetett Budapest 1956-ban: az események kaotikusan követték egymást. Nagyon furcsa utcai felkelés folyt, néhány helyen látványosan erőszakos jelenettel, amelyektől néhány utcával távolabb a legnagyobb nyugalomban zajlott az élet.
A tömeg gyakran összegyűlt és nézőként figyelte a felkelők háborús akcióit, amelyet szinte kizárólag diákok és fiatalok hajtottak végre, akik időnként rendesen hazamentek szüleikhez ebédelni - emlékszik vissza Lessing. Egy baloldali lázadás és egy jobboldali felkelés folyt párhuzamosan, amelyben a kis fegyveres csoportok irányítottak, a politikai élet csak fokozatosan jelent meg, amelynek szereplőire néha lőttek is a felkelők. Voltak köztük reformkommunisták, katolikusok, szociáldemokraták és szélsőjobboldaliak is. Ha sor került volna szabad választásokra, azt a jobboldal nyerte volna meg 1956-ban - véli a fotós.
In.: ng.hu 2006.10.26. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-06 06:02:34, kedd
|
| |
| |
Az alábbi írás nem egy '56-os szabadságharcos emlékezetéről fog szólni. Ellenkezőleg. Egy olyan személy kultuszának a megerősítéséről, hangsúlyozásáról lesz szó, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, megtorlásában játszott fontos szerepet.
Maga az írás tíz évvel ezelőtti ( 2004.06.22.) és meglepő módon nem egy történelmi magazinban találtam, hanem a National Geograpich Magyarország (ng.hu) weboldalon.:
Megdicsőült Budapest hóhéra
2004.06.22.
Néhány napja Vlagyimir Putyin nemcsak újabb utcákat neveztetett el Jurij Adropovról, a KGB egykori véreskezű főnökéről, az '56-os magyar forradalom leverésének kitervelőjéről, hanem egy 3 méteres szobrot is állíttatott, sőt a elhárító képző iskola ösztöndíját is az SZKP egykori főtitkáráról neveztette el.
Oroszországban még ma is él egy mítosz Andropovról, a nagyszerű családapáról, a humánus és barátságos főtitkárról, aki erős kézzel vezetve a Szovjetuniót komoly gazdasági reformok révén kihúzta a birodalmat abból a kisebb kátyúból, amelybe a Brezsnyev halála előtti évekbe került.
Olybá tűnik, hogy Putyin elnök tudatosan használja fel ezt a mítoszt saját hatalmának megszilárdítása, legitimációjának erősítése végett.
A június 15-én 90 éve született Andropovról ugyanis születésének évfordulója kapcsán iskolát, utcát neveztetett el, 3 méteres szobrot állíttatott neki, és az orosz elhárítótiszteket képző intézmény részére felajánlott ösztöndíjakat is Andropovról nevezte el.
Az Andropov-kép formálása
Putyinnak nem ez az első szimbolikus cselekedete, mellyel az Andropov-mítoszt formálgatja. Öt éve, akkor még mint Andropov utóda a KGB főnöki székében, arra kérte meg R. Medvegyev történészt, hogy a KGB tisztjei számára tartson egy előadást az egykori budapesti nagykövetről, példát mutatva a mostani fiatal nemzedéknek. Nem sokkal elnökké választását követően pedig egyik első lépése volt, hogy egy még 1991-ben levert emléktáblát visszarakasson a KGB jogutódjának központi épületére.
Néhány napja azonban ennél is továbbment az orosz elnök. Andropov szülőhelyén, Sztavropolban, egy kerekasztal beszélgetést szerveztek, melynek célja az volt, hogy méltassa a KGB főnökből lett főtitkár érdemeit. Eközben egy közeli városban az orosz titkosszolgálatok mostani vezetője, Alexander Zsdankov magasztalta az egekbe Andropovot, az orosz fővárosban pedig egy kiállítást nyitottak ,,Nagyszerű ember volt" címmel.
Most még ugyan csak Petrozadovszkban, egy Szentpétervártól néhány kilométerre északra fekvő faluban állítottak egy 3 méteres szobrot Andropovnak abból az apropóból, hogy itt volt hosszú ideig a Komszomol, az SZKP ifjúsági szervezetének a vezetője, ám a Zsirinovszkij-párt egyik oszlopos tagja, Alexej Mitrofanov pontosan arra a helyre tervez egy Andropov-szobrot, ahol egykor Félix Dzserdzsinszkijnek, a KGB elődszervezetének, a Cseka hírhedt vezetőjének a szobra állt.
Alattomos és kétszínű helytartó
Magyarországon sem ismeretlen Andropov neve, hiszen az '56-os forradalom idején ő volt a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Maléter Pált és több, a felkelők oldalára állt katonatisztet éppen Andropov csalta Tökölre 1956. november 3-án azzal az ürüggyel, hogy a szovjet csapatok kivonásáról tárgyaljanak velük.
Amint azonban a magyar katonai delegáció betette a lábát a tárgyalóterembe, abban a pillanatban elfogták őket. Ezzel gyakorlatilag lefejezték a magyar hadvezetést, majd a szovjetek és Andropov közbenjárására 1958. június 16-án Nagy Imrével együtt kivégezték Malétert.
Kopácsi Sándort, Budapest akkori rendőrfőkapitányát szintén kétszínű és alattomos módon fogatta el. Kopácsi november 3-án éppen a jugoszláv nagykövetségre sietett feleségével, hogy politikai menedéket kérjen, amikor KGB-s tisztek megállították és a szovjet követségre szállították őket. Itt Andropov mosolyogva fogadta őket, kávéval kínálta a házaspárt és kezet nyújtva mondta nekik, hogy örül, hogy láthatja őket.
Kopácsi visszaemlékezései szerint ekkor bejelentette, hogy Kádár János kormányt alakított és ők szívesen látnák benne Kopácsit is, majd figyelmeztette őket: jelenleg nem biztonságos a követségen tartózkodni, így elszállítják Kopácsit egy biztonságos helyre. Kopácsi elmondása szerint Andropov még mosolygott és integetett neki, amikor ő beszállt egy katonai teherautóba - amely egyenesen a börtönbe vitte. Kopácsi 7 év múlva, 1963-ban szabadult.
Király Béla a nemzetőrség főparancsnokának sincsenek kellemes emlékei Andropovról: ,,Sok év telt már el, de még mindig emlékszem Andropov hamis mosolyára, jéghideg szürkéskék szemére. Ezek a szemek egy inkvizítor szemei voltak: rögtön érezte az ember, hogy vagy mosolyog rád vagy elpusztít. Még a szovjet csapatok érkezése előtt nem sokkal azt mondta, hogy minden a legnagyobb rendben van."
Az ellenzékiek kiiktatása
Az Andropov-mítoszt egyébként Oroszországban is próbálják rombolni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. 1998-ban Igor Minutk jelentette meg ,,Az Andropov-mítosz" című könyvét, melyben levéltári források alapján igyekezett bizonyítani, hogy Andropov korántsem volt az az ártatlan és jószívű ember, akinek követői beállították.
Andropov ugyanis számos ellenzékit deportáltatott (köztük Szolzsenyicint is) vagy éppen elmegyógyintézetbe záratott. Főtitkárként 1982-ben gazdasági programja egyáltalán nem volt, a külpolitikában pedig a keményvonalas Amerika ellenességet képviselte.
A KGB-től az SZKP-ig
Andropov 1914-ben született, 1930-ban már a Komszomol tagja, 1939-ben pedig egyik első titkára. 1951-ben Moszkvában ügyködik Sztálin körül, annak halála után 1953 márciusában Budapestre ,,száműzik". 1957-ben tér vissza a Szovjetunióba, 1962-ben az SZKP Központi Bizottságának a tagja, majd 1967-től egészen 1982-ig a KGB főnöke. 1982-ben - akárcsak Putyin elnök - innen, a KGB vezetői posztjáról kerül a főtitkári posztra. Nem sokáig vezette azonban a pártot, mert 1984 februárjában veseelégtelenségben meghalt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-05 18:18:11, hétfő
|
| |
| |
2014. május 4-én, vasárnap,szülőfalujában,a Vas megyei Bérbaltaváron emlékeztek Nagy Gáspár (1949-2007) Kossuth-díjas költőre, születésének 65. évfordulóján. Az ünnepségen idén először adták át a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díjat.
2013-ban emlékházzá alakították át egykori szülőházát. Benne a Valaki ír a kezeddel címmel egy állandó kiállítás is megtekinthető. A látogató megismerheti a költő életének, pályájának legfontosabb állomásait, kiemelve a család és a szűkebb környezet szerepét, amely Nagy Gáspár költészetében mély nyomot hagyott. Nagy Gáspár 14 éves koráig élt a bérbaltavári házban, utána Pannonhalmára, majd Budapestre került - de mindig itt érezte otthon magát: itt hallgatta 1956 őszén a levert forradalom után Nyugatra menekülő pesti srácok történeteit. A családtól és a pannonhalmi iskolától kapta erős hitét, konok kitartását az érték mellett -, a hatalomról, diktatúráról alkotott képét és a nemzethez, nyelvhez való mély kötődését. Életművét a keresztény értékrendre épített felelősségvállalás egyénre és nemzetre egyaránt érvényes gondolata hatotta át. Morális tartására pedig mi sem volt jellemzőbb, mint hogy az 1980-as évek elején elsőként "követelte" verseiben az igazságszolgáltatást az 1956-os forradalom és szabadságharc, Nagy Imre mártír miniszterelnök és a forradalmat követő megtorlás áldozatai számára.
A költőre emlékező weboldalon (nagygaspar.hu) két ötvenhatos verse (1956 fénylő arcai (Versek Kiss Iván rajzaival) is elolvasható. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-04 09:15:41, vasárnap
|
| |
| |
Ötvenhatos hagyományőrző munkámról készített portfólióm az alábbi fejezeteket tartalmazza (vázlat):
I. 56-os hagyományőrző életrajzom
II. Hagyományőrző munkáim:
Kiállítások,
Előadások,
Megemlékezések,
Publikációk,
Kiadványok,
Weboldal,
Blog,
Facebook oldal,
Pályázatok,
Vetélkedők,
Versenyek,
Közösségi munka,
Emlékkirándulások,emléktúrák,
Emléktárgyak,
Gyűjtemények,kiállítóhelyek,
Kutató- és gyűjtőmunkák,
Könyvbemutatók,
Prezentációk, -és videók készítése,
Fotógyűjtemények létrehozása,
Partnerek,
Felajánlások,ajándékok,
Elismerések,Kitüntetések,
Kapcsolatok,
Sajtómegjelenések,
Tervek,elképzelések
Copiryght : Simon Zsuzsanna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2014. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
23 db bejegyzés |
| e év: |
345 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 323
- e Hét: 955
- e Hónap: 5836
- e Év: 27889
|
|
|
Offline
