|
 2/62 oldal 
|
Bejegyzések száma: 610
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 19:25:29, kedd
|
| |
| |
Quaestor-ügy: állami ünnepség az Operában
2015. március 30., hétfő
A közel négy milliárd forintnyi, brókerházban tartott közpénz visszaszerzését bállal ünnepli meg a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium.
szijjarto.jpg
Az eseményen, amelyen többek között Calvin Harris, Steve Aoki és Fischer Iván húzza a talpalávalót, várhatóan állami elismerést kap több jelenlegi kormánytag, illetve miniszterelnök. A szervező Miniszterelnökség szerint szerencse, hogy készpénzben kapták vissza a milliárdokat, ugyanis nagyon jól néz ki ennyi pénz egyben. Az eseményen a cateringet a Borkonyha és Onyx biztosítja, a Quaestor-károsult szoclib pánikkeltők és provokátorok távoltartásáról pedig a TEK gondoskodik majd.
"Gyurcsány Ferenc, maffiabaloldal, Hagyó Miklós" - kommentálta a hírt Szijjártó Péter.
http://hircsarda.blog.hu/2015/03/30/quaestor-ugy_allami_unnepseg_az_operaban
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 19:21:30, kedd
|
| |
| |
A magyar családok megmentői: a külföldön dolgozók!
Posted on 2015/03/31 Szerző: Admin
A hazautalások értéke évről évre növekszik. Tavaly már meghaladta a 126 milliárdot.
2008-ban összesen 10,391 milliárd forintot tettek ki a külföldről történő hazautalások, egy évvel később már majdnem az ötszörösére rúgott az összeg, 49,145 milliárd volt az érkező pénz összege - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Profession.hu-nak eljuttatott adataiból.
2010-re ez az összeg már több mint 509 millió forinttal nőtt. 2011-ben összesen 72,079 milliárdot, 2013-ban 96,212 milliárd forintot kaptak az itthon maradottak.
2014 első negyedévében már 30,5 milliárd forint érkezett Magyarországra, a következő negyedévekben egyre csak nőtt az összeg, a tavalyi év egészében összesen 126,810 milliárd forint érkezett.
Segítenek az otthon maradtaknak
Sok olyan külföldön dolgozó magyar van, aki a fizetése egy részét rendszeresen hazautalja: egyesek saját maguk küldik, mások esetében viszont a munkáltató juttatja el a pénzt az otthon maradottaknak - írja L. Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a Statisztikai Szemlében.
Pontos statisztika elkészítése azonban nem lehetséges, ugyanis rendkívül sok az eseti utalás. Az összeg becslését a tanulmány szerint az is nehezíti, hogy a már véglegesen kivándoroltak is küldhetnek kisebb-nagyobb összegeket.
Ha a migrációt képes irányítani egy ország, és nem “egyirányú utcaként" működik, a fogadó államnál növelhető a haszon, a küldőnél pedig mérsékelhető a veszteség - vallja Rédei Mária. A munkaerő vándorlásának következménye, hogy a hazaküldött pénzekből a külföldön dolgozók támogatják a családtagjaikat, emellett fizetik a hiteleket.
A hazaérkező összegek növelik az otthon maradottak fogyasztását, ám Rédei Mária szerint ezeknek a pénzeknek csak kisebb hányada jut helyi fejlesztésre, például vállalkozás beindítására. Ha elegendő pénzmennyiség érkezik ahhoz, hogy az otthon maradt családtagok beruházásra fordítsanak belőle, akkor a külföldi munkából származó összeg hatására a nemzetgazdaság növekedhet.
Érdekességként megemlíthetjük: vannak olyan országok, amelyeknek létfontosságú a külföldről érkező pénz, ilyen például Tádzsikisztán és Libéria, ahol az ország GDP-jének közel felét, illetve harmadát a külföldön élő polgáraitól érkező pénz adja.
(profession)
Bal-Rad komm: “...a hazaküldött pénzekből a külföldön dolgozók támogatják a családtagjaikat, emellett fizetik a hiteleket...A hazautalások értéke évről évre növekszik. Tavaly már meghaladta a 126 milliárdot. .." (Tarsoly egymaga többet sikkasztott!!!)
Tegnap Tapolcán kampányolt Kövér Laca! természetesen a döbrögista jelölt mellett. A bulit egy igazán nem túl nagy létszámú fórum zárta, és kiderült, hogy nem csak hithű Döbrögi-fanok járnak ilyesmikre. Mégpedig abból derült ki, hogy egy nő panaszkodott kicsit Lacának. Fölemlítette, hogy hogy sok jó dolog van ugyan, de az ipari parkban nettó 90 ezerért dolgoznak három műszakban az emberek. Kövér erre úgy válaszolt: “nem lehet a gordiuszi csomó átvágásához hasonlóan megoldani a bérek emelését, hiszen ha túl magasak, a vállalkozó odébb költözik egy országgal."
Márpedig Magyarország MEGMENTÉSE-TALPRAÁLLÍTÁSA érdekében át kell(ene) vágni a gordiuszi csomót! (Ám az sem jelentene magasabb bért, de talán NYUGALMAT ÉS REMÉNYT IGEN!)
SZOCIALIZMUS KELL! És elölről kezdeni az ország újjáépítését! Az alapoktól! Egy gyomtalanított területen! Hogy legyen ISMÉT egy országunk, amelyben dolgozhatunk, és a munkánk béréből emberi módon megélhetünk!
https://balrad.wordpress.com/2015/03/31/a-magyar-csaladok-megmentoi-a-kulfoldon-d olgozok/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 19:00:07, kedd
|
| |
| |
Polt válaszai ellentétesek a magyar valósággal
Posted on 2015/03/31 Szerző: Admin
Meglepetést és értetlenkedést váltott ki ügyvédek körében, hogy Polt Péter legfőbb ügyész szerint a Quaestor vezetőjét, Tarsoly Csabát azért nem faggathatták ki a hatóságok már az eljárás megindulása után, mert potenciális gyanúsítottként nem volt arra lehetőség, hogy tanúként meghallgassák, és ha ezt tették volna, az emberi jogai sérültek volna. A hvg.hu által megkérdezett ügyvédek hangsúlyozták, hogy a jogszabályok alapján Tarsoly tanúként nyugodtan beidézhető lett volna, és később simán gyanúsított lehetett volna, mint ahogy most már az is.
Nem biztos, hogy sikerrel teljesítené a büntetőeljárási jogi vizsgáját az a másodéves joghallgató, amennyiben Polt Péter legfőbb ügyészhez hasonló mondatokkal jönne - többek között ezt mondták a hvg.hu-nak a vádhatóság első emberének Quaestor-üggyel kapcsolatos magyarázkodására.
Az MSZP-s Bárándy Gergely hétfőn a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében arról faggatta Poltot, hogy miért telt el olyan sok idő aközött, hogy Orbán Viktor a minisztériumi közpénzek kivonását kérte a brókercégektől, majd nyilvánosságra került a Questor-ügy, valamint hogy tanúként hallgatják ki Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgatót. Polt szerint Tarsolyt azért nem hallgatták ki korábban, mert aki potenciális gyanúsított, ,,az nem hallgatható ki előzőleg tanúként", és hogy ez minden emberi jognak ellent mond.
Tanúmeghallgatások az eljárás megindulása után
,,Érthetetlenek számomra a legfőbb ügyész által felhozottak" - közölte a hvg.hu-val Hadnagy József ügyvéd. ,,A büntetőeljárás megindításának ugyanis nem feltétele a gyanúsított személyének megjelölése, elég, ha megvan a megalapozott gyanú arra, hogy bűncselekmény történhetett. Ha megindult az eljárás, a bizonyítékok beszerzése mellett tanúkat lehet meghallgatni, hogy kiderüljön, kit lehet majd az ügyben felelősségre vonni. Aztán előfordul, hogy a tanúk közül valakinek vagy valakiknek a szerepe megfordul, és gyanúsítottá válnak. De nincs olyan, hogy egy tanúból nem lehet gyanúsított."
Az ügyvéd megjegyezte, azzal se nagyon tud mit kezdeni, hogy mire gondolhatott a legfőbb ügyész, amikor azt közölte, hogy az emberi jogok miatt nem léphettek Tarsollyal szemben. ,,A Büntetőeljárásban és a Büntető törvénykönyvben is megvannak azok az eljárásjogi és anyagi jogi garanciák, amelyek szavatolják az emberek személyiségi jogait. Azzal, hogy a Quaestor vezetője előzetes letartóztatásba került, Tarsoly Csabának ezek a jogai tényleg megszűntek? Továbbra mennyiben sérültek volna a cégvezető ezen jogai, ha tanúként hallgatják meg?" - Hadnagy József elmondása szerint bár ilyenkor az illető ekkor igazmondásra van kötelezve, de ha önmagára nézve terhelően kellene nyilatkoznia, akkor megtagadhatja a vallomást.
MHB: a gyakorlat ellentétes a Polt által mondottakkal
A Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) ügyvédje annyit azért megjegyzett, hogy ez az igazmondásra kényszerített helyzet nem mindig jó, mert például volt olyan ügyfele, aki tanúmeghallgatásra ment be és csak a jogerős ítélet után került szabadlábra. Ezért Fazekas egyet értett Polt Péterrel, hogy amennyiben nem a megfelelő eljárási pozícióban hallgatnak ki valakit, az valóban sértheti az emberi jogait, amit a Helsinki Bizottság egyébként többször is jelzett.
,,A mindennapi életben a nyomozó hatóság eljárása általában eltér attól, amiről a legfőbb ügyész beszélt, mert igen gyakori, hogy a potenciális gyanúsítottakat tanúként hallgatják ki az eljárás megindulása után, és a vallomása alapján könnyen magát vádolhatja meg a bűncselekmény elkövetésével. Ha a Polt Péter által mondottak jelzik, hogy változik valami a nyomozási gyakorlatban, azt a Helsinki Bizottság üdvözölni fogja."
(HVG)
Bal-Rad komm: A mellébeszélés, az időhúzás! Ez jellemzi Magyarország történelmének eddigi legnagyobb sikkasztási ügyét. Ám roppantul érdekes módon a pénz hollétét nem nagyon firtatják politikusberkekben. Pedig 150 milliárd forintért már a “magyar kormány is lehajol"-mondta volt tegnap Döbrögi egykori minisztere.
Ezek szerint tényleg lehajolt érte! De firtatni csak azért nem illik a pénz hollétét, mert 150 milliárdnak már a SOKSZOROSA tűnt el. És akik most a Parlamentben kérdezősködhetnének, inkább a bankszámlájukra gondolnak.
https://balrad.wordpress.com/2015/03/31/polt-valaszai-ellentetesek-a-magyar-valos aggal/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 18:57:47, kedd
|
| |
| |
Drámaian nagy a dolgozói szegénység
Posted on 2015/03/31 Szerző: Admin
A Policy Agenda optimista becslése alapján egymillió dolgozó kevesebbet visz haza havonta, mint a létminimum összege - olvasható a Friedrich Ebert Stiftung és a Policy Agenda konferenciájához készített háttéranyagban.
Az állam által közzétett adatokból (egyéni bér- és keresetstatisztika) az tűnik ki, hogy a munkavállalók 25%-nak a keresete nem éri el a létminimum összegét - áll a keddi, ,,Mit lehet tenni a dolgozói szegénység ellen? - a minimálbérkérdés unortodox útja Magyarországon" című konferenciához készített háttéranyagban.
A Friedrich Ebert Stiftung és a Policy Agenda közös rendezvényének háttértanulmánya arra is fölhívja a figyelmet: a gazdasági válság előtt, 2008-ban a létminimum alatt keresők aránya a nemzetgazdaság egészében 18% volt. Azaz nőtt azoknak az aránya, akik nem keresnek még annyit sem, hogy a szerény szükségleteket ki tudják elégíteni.
Ám a kereseti statisztika csak az 5 főnél nagyobb foglalkoztatókat veszi figyelembe, ezért ha a kevésbé tőkeerős mikrovállalkozásokat is hozzávennénk a számításhoz, akkor arányait tekintve biztosan rosszabb lenne a helyzet. A Policy Agenda optimista becslése alapján 1 millió dolgozó kevesebbet visz haza havonta, mint a létminimum összege.
A közszféraban a legrosszabb
Az adatokból azt is ki lehet mutatni, hogy a közszféránál volt a legnagyobb ,,fizetésromlás". 2008-ban a közalkalmazottak 4%-a keresett a létminimumnál is kevesebbet. A bérbefagyasztásnak köszönhetően ez az érték 2013-ra 16%-ra nőtt. Azaz egyértelműen romlott a közszféra pozíciója.
A jelenlegi kormány mentségére a dokumentum fölhozza, hogy az elmúlt pár év tűzoltásszerű intézkedéseinek hatására a 2010-es 19%-ról, a korábban említett 16%-ra csökkent a száma azoknak, akik a létminimumnál is kevesebbet visznek haza. Ugyanakkor ebben a ciklusban történt meg először, hogy a közszféra egy teljes ágazatának (szociális ellátásban dolgozók) átlagos keresete csökkent a létminimum alá.
A versenyszférában a háttértanulmány szerint nem ilyen drámai a helyzet, de itt is rosszabb, mint a válság előtt volt. 2008-ban még a vállalkozásoknál dolgozók 24%-a keresett rosszabbul, mint a létminimum, míg tavaly már 30%. Ebben a tekintetben a jelenlegi kormány még rontott is a helyzeten, mivel 2010-ben, a kormányváltáskor még 25%-volt ez az arány.
A tanulmány nem mulasztja el hozzátenni, hogy az egyéni kereseteket bemutató állami statisztika az adott hónapot mutatja. Némiképpen javíthatják az éves átlagot, ha hozzá számolnánk az év végi jutalmakat. Ugyanakkor ezek adhatóak, és nincsenek benne a munkaszerződésben. Azaz a dolgozó nem tervezhet vele biztosan - olvasható a dokumentumban.
Egyre nehezebb minimiálbéresként élni
A dolgozói szegénység problémáját a tanulmány azzal is illusztrálja, hogy 2008-ban két minimálbért kereső család egy kiskorú gyermekkel 52 ezer forinttal kevesebbet keresett, mint a létminimum ilyen jellegű háztartásra számított összege. Ez 2013-ban a különbség már 60 ezer forintra nőtt, azaz rosszabb lett a kiskeresetűek életminősége.
A dokumentum megoldásként a szociális párbeszédet megerősítését ajánlja, s olyan minimálbért javasol, amely biztosítaná a létminimumhoz szükséges nettó jövedelmet.
A háttéranyag szerint meg kellene határozni, mégpedig a legszélesebb társadalmi konszenzust megteremtve, hogy az egyes közszolgáltatások mit érnek a társadalomnak, milyen hatásuk van hosszú távon a gazdaságra (például az emberi tőkébe való beruházásra). Ennek alapján lehet megállapítani az egészségügytől a védelmen és a közigazgatáson át a köznevelésig az ott dolgozók béreit - olvasható a tanulmányban.
(munkajog)
Bal-Rad komm: A valódi probléma nem az alacsony keresetekkel van. Az emberek azt megértik, hogy most akkor egy kissé összébb kell húzni a nadrágszíjat. MEGÉRTIK!-ha látják értelmét!
Ma Magyarországon az emberek csak azt látják és tapasztalják, hogy egyre kilátástalanabb lesz a helyzetük. Ugyanakkor látják, hogy AZOK!-akik “magyar gazdasági csodáról" zengedeznek óránként, CSAK A DUMÁÉRT remekül élnek! És látják a rendkívül pofátlan nyíltszíni rablást AZOK részéről, akik már a munka fogalmával sincsenek lassan tisztában.
https://balrad.wordpress.com/2015/03/31/dramaian-nagy-a-dolgozoi-szegenyseg/
És hát kezd betelni a pohár! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 18:41:57, kedd
|
| |
| |
Az elárult, kizsigerelt magyar föld
2015. március 31. - 00:59
A nagybirtokok maradtak az agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszer haszonélvezői, mivel a támogatottak felső tíz százaléka kapta a támogatások több mint 80 százalékát 2014-ben - állapította meg elemzésében a K-Monitor. Tavaly összesen 726 milliárd forintnyi forrást lehetett igénybe venni, amelyből a legnagyobb kérelmezők összesen 574 milliárddal részesedtek. A 100 legnagyobb gazdaság, vállalkozás, illetve két közintézmény pedig nagyságrendileg 81 milliárd forintot kapott.
A legtöbb támogatást - a korábbiakhoz hasonlóan - Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás közismert vállalkozók cégei vehették fel. Ugyanakkor a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összesen 424 ezer esetben 208 ezer cégnek, egyéni gazdának, magánszemélynek osztott ki támogatásokat. A legkevesebbet kapott, alsó húsz százalékba tartozók részaránya viszont nem érte el a fél százalékot sem.
http://www.agrarszektor.hu/images/hirek/image1427727279.jpg
A legtöbben uniós területalapú támogatáshoz (SAPS) jutottak 2014-ben. A K-Monitor becslései szerint Csányi Sándor érdekeltségei 28 290 hektárra, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégei 24 768 hektárra, míg Lesztinger Tamás vállalkozásai 23 159 hektárra kaptak SAPS-támogatásokat.
http://www.jovonk.info/2015/03/31/elarult-kizsigerelt-magyar-fold |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 18:39:43, kedd
|
| |
| |
"A külügy figyelte a piaci folyamatokat, ezért vette ki a pénzt a Quaestorból. Mégsem, Orbán Viktor utasította rá. Március elején utasított Orbán. Ja, akkor nem is volt kormányülés. Orbánban működött az életösztön. Ja nem, olvasta egy gyorsjelentésben..."
Öt súlyos ellentmondás a brókerügy kormányzati magyarázkodásaiban
Dull Szabolcs
2015.03.31. 13:58
A külügy figyelte a piaci folyamatokat, ezért vette ki a pénzt a Quaestorból. Mégsem, Orbán Viktor utasította rá. Március elején utasított Orbán. Ja, akkor nem is volt kormányülés. Orbánban működött az életösztön. Ja nem, olvasta egy gyorsjelentésben. Egymásnak mondanak ellent a kormánytagok, mit is csináltak a Buda-Cash- és Quaestor-botrány kirobbanása között. Múlnak a napok, de nem tisztább, csak homályosabb a kép.
Egyre nehezebb követni, hogy a kormánytagok pontosan mit, mikor és miért tettek és miről tudtak a Buda-Cash-botrány és a Quaestor-botrány kirobbanása között eltelt időszakban. A brókerügyekben hozott kormányzati lépésekről nyilatkozott már a kormányfő, két miniszter (Lázár János és Szijjártó Péter) és a kommunikációs államtitkár (Giró-Szász András) is, de a kép csak nem tisztul.
Ennek az az oka, hogy a kormánytagok folyton ellentmondásba kerülnek egymással és a korábbi nyilatkozatokkal - vagy egész egyszerűen az időpontok nem stimmelnek, így folyamatosan újra kell értelmezni, kommunikálni a kormányzati lépéseket. Összeszedtük, hogy az elmúlt egy hétben milyen ellentmondásokba keveredtek a kormánytagok és hogyan próbálták kimagyarázni.
A brókerbotrány nyilatkozatai egy idővonalon
Első ellentmondás: miért vették ki a pénzt a Quaestorból?
Múlt kedden írta meg az Index, hogy a külügy egyik intézményének, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak befektetése volt a Quaestornál, és ezt március 9-én, épp a bedőlés napján kivette onnan. A döntés március 5-én született. A Külgazdasági és Külügyminisztérium így magyarázta az Indexnek a döntést: ,,az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket".
Orbán Viktor miniszterelnök és Fodor Tamás (Fidesz-KDNP) polgármester sajtótájékoztatót tart a soproni városházán 2015. március 25-én.
Fotó: Máthé Zoltán
De. Mindezt felülírta Orbán Viktor rögtön másnap, amikor Sopronban kijelentette, hogy ő rendelte el a kormányülésen, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e brókercégnél pénze, és tüstént vegye ki onnan. A külügy erről az utasításról egy szót sem szólt előzőleg.
Második ellentmondás: mikor utasított Orbán?
Orbán nem jelölte meg akkor azt az időpontot, hogy pontosan mikor is utasította a kormánytagokat, csak annyit mondott az MTI szerint, hogy a kormányülésen rendelte el. Ennek azért van jelentősége, mert február 24. (ekkor robbant ki a Buda-Cash-botrány) és március 9. között (a Quaestor bedőlése) eltelt 12 nap, és fontos szerepe van annak, hogy Orbán mikor és milyen formában értesült a szektorral kapcsolatos problémákról.
Mit csinált tehát a kormány?
A kormányzati kommunikáció alapján tehát a következő történt időrendben:
Február 24.: kirobban a Buda-Cash-botrány
Február 25.: állítólag egy éjszaka alatt elkészül a Varga-jelentés, Orbán ez alapján utasítja a kormányülésen a minisztereit a pénzek kivételére
Február 26.: Megjelennek az első hírek a Honvéd Egészségpénztár érintettségéről.
Március 3.: Két egészségpénztárnál is kifizetési tilalmat rendelt el az MNB, a Honvéd, illetve a PRO V1TA Egészségpénztárnál. Orbán már napok óta tudja elvileg, hogy a Buda-Cash-ügyben érintett bankoknál tartották a pénztári vagyonuk jelentős részét.
Március 4.: Orbán találkozik a Buda-Cash-ügyben károsult polgármesterekkel.
Március 5.: Szijjártó Péter utasítja a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a 3,8 milliárd forintot a Quaestorból.
Március 9.: A külügy megkapja az állampapírokat készpénzben, ezután bedől a Quaestor.
Április 2.: Eddigre készítik el elvileg a minisztériumok a jelentést arról, mennyi pénzük van brókercégeknél.
Giró-Szász András és Lázár János közös sajtótájékoztatójukon.
Fotó: Kovács Attila
Múlt csütörtökön Lázár János és Giró-Szász András maratoni sajtótájékoztatóján az újságírók megkérdezték, mikor utasította a kormánytagokat a miniszterelnök. A két politikus összenézett, látszott a bizonytalanság, majd Lázár azt mondta: március első napjaiban. Szijjártó Péter pedig ezután, március 5-én rendelte el a külügyi pénzek kivételét. Lázár külön kiemelte, hogy Szijjártó azért volt ilyen gyors, mert az egyik leggyorsabban dolgozó kormánytag.
Csakhogy március elején nem volt kormányülés.
Az első kormányülés márciusban 11-én volt, tehát a Quaestor-bedőlés után. Ezután szivárgott ki az M1 nemzeti hírcsatornán keresztül az azóta megerősített információ, miszerint február 25-én, rögtön a Buda-Cash-botrány másnapján utasított Orbán.
Lázárék válasza tehát nem volt igaz, Szijjártó pedig mégsem lehetett olyan gyors.
Harmadik ellentmondás: mi alapján döntött Orbán?
Fontos kérdés, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre a miniszterelnök, hogy ki kell venni a pénzt a brókercégekből, így a Quaestorból is. Ha Orbánnak és a kormánytagoknak voltak információik arról, hogy a Quaestor összeomolhat, és ennek tudatában cselekedtek, bennfentes kereskedelemmel vádolhatják őket, amelyet a törvény súlyosan büntet.
Lázár János szerint szó sincs bennfentes kereskedelemről, Orbánnak semmi olyan információja nem volt, amelyet ne tudott volna egy egyszerű keményen dolgozó kisember, aki befektetett a Quaestornál. Lázár János azt mondta,
egyszerű életösztöne mozgatta a miniszterelnököt.
Mára azonban kiderült, hogy ha nem is bennfentes információja, többlettudása egészen biztosan volt Orbánnak. Ugyanis a miniszterelnök azt mondta korábban Sopronban és most hétfőn a parlamentben is, az alapján fogott gyanút, hogy kiderült, a Honvéd Egészségpénztárnak is bennragadt pénze a Buda-Cash-bedőlés miatt, illetve önkormányzatok is pórul jártak.
Orbán Viktor az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. március 30-án.
Fotó: Bődey János
Azonban ez csak Orbán állítólagos utasítása után került nyilvánosságra . A Honvéd érintettségéről február 26-án jelentek meg információk, az MNB március 3-án rendelt el két egészségpénztárnál kifizetési tilalmat, az önkormányzati vezetőkkel pedig március 4-én találkozott a miniszterelnök.
Tehát Orbánnak ezekről a dolgokról mindenképpen korábban kellett tudnia.
Negyedik ellentmondás: most akkor mégsem az életösztön alapján utasított Orbán?
Világos tehát, hogy Lázár tévedett, és mégsem voltak ugyanazon az informáltsági szinten a kisbefektetők és Orbán, akinél nem egyszerűen az életösztön működött. Az RTL Híradója is felfedezte ezt az ellentmondást, és hétfőn megkérdezte Giró-Szász Andrást, aki váratlan magyarázattal állt elő:
Orbán Viktor és Lázár János is rosszul emlékszik már, mi mikor és minek hatására történt a Quaestor-ügy kapcsán.
Február 25-re ugyanis állítólag elkészült a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy összefoglaló jelentés, a Varga-jelentés, amely feltérképezte, hogy milyen problémák vannak a szektorban. Az államtitkár szerint a jelentésben - amely tehát jóval kevesebb, mint egy nap alatt készült el - benne voltak olyan elemek, amelyek a sajtóban csak később jelentek meg (egészségpénztárak és önkormányzatok érintettsége). Ezt azért nem lehetett nyilvánosságra hozni Giró-Szász szerint, mert akkor a kormány rémhírt terjesztett volna, amit a törvény büntet.
A miniszterelnök tehát rosszul emlékszik, nem a sajtóból, hanem a titkos Varga-jelentésből értesült ezekről a körülményekről. Giró-Szász szerint nincs ezzel probléma, hogy a kormánytagok nem emlékeznek pontosan az időpontokra, ,,nem számon kérhető, hogy valaki egy hónap után négy vagy öt napot téved".
Ötödik ellentmondás: miért ilyen lassúak a minisztériumok?
Február 25-én tehát Orbán elvileg minden minisztert utasított, hogy vegye ki az állami pénzt a brókercégekből. Szijjártó Péternek ezek szerint nyolc napig tartott, amíg utasította a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a befektetett állampapírokat a Quaestorból. Ha tényleg február 25-én adta ki az utasítást Obán, vajon mi tartott nyolc napig a külügynél? Miért dicsérte akkor Lázár Szijjártót a gyorsasága miatt? Na és a többi minisztérium mit csinált azóta?
Szijjártó Péter nyilatkozik a sajtónak az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése után 2015. március 17-én.
Fotó: Soós Lajos
Orbán hétfőn a parlamentben nem válaszolt arra, hogy mennyi állami pénz volt vagy van brókercégeknél. Mivel állítása szerint még mindig nem tudja. A miniszterelnök cseppet sem megnyugtató módon azt közölte, hogy ,,a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések szerda estére, csütörtök reggelre" érnek véget, és ekkor derül ki, hogy megvan-e az a pénz, amely fölött őrködnünk kell.
A kormány által kommunikált forgatókönyv egyik legfőbb gyenge pontja éppen ez: ha február 25-én világosan közölte Orbán Viktor, hogy baj van, és menekülni kell a brókercégektől,
hogyan lehetséges az, hogy több mint egy hónap alatt még mindig nem tudják a minisztériumok, hol mennyi közpénzt fektettek be?
http://index.hu/belfold/2015/03/31/ellentmondasok_quaestor_tarsoly_csaba_brokerug y_fidesz_kormanyzati_kommunikacio/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 18:37:12, kedd
|
| |
| |
Quaestor-ügy: a Fidesz lassan ható mérge
JámborAndrás
2015. március 31. kedd, 8:00
A Fidesz kommunikációs stábjában vagy nem mérték fel a Quaestor-ügy hatását, vagy egyszerűen ez már a tompított verzió amit előadnak, annyira benne van a kormánypárt az ügyben. Ugyanis azt egyetlen párt se bírja el, hogy hetekig mutogassák politikusaikat a tévében és az újságokban köztörvényes bünözők oldalán.
Az elmúlt hónapokban szétfoszlott Fidesz-kommunikáció és a nem létező kormányzás tetőpontja a Quaestor-ügy. Míg az RTL Klub és Simicska Lajos médiaháborúja meggyengítette a kormánypárti propaganda lehetőségeit, a netadós tüntetések és a népszerűségvesztés megingatta a kormánypárt győzhetetlenségébe vetett hitet, a kormányzás pedig hitelét vesztette 5 év után, a valódi stratégia helyett alkalmazott háborús logikával - a Quaestor-ügy szép lassan megtölti a Fidesz méregpoharát, úgy, hogy a kormánypárt látszólag semmit se vesz ebből észre.
A kormánypárt tehetetlenül ragaszkodik ahhoz, hogy erőből és csak kommunikációval oldja meg a problémákat, ez az elmúlt fél évben is feltűnő volt, de a Quaestor-ügyben vált egyértelművé. Az, hogy minden pozicióban fideszesek vannak, a felelőség kérdését egyszerüen ráönti a Fideszre, főleg azért, mert láthatóan tényleg érintettek. Minden új hírnél egyszerre érvényes az is, hogyaz adott fideszes tisztségviselő vagy politikus valahogy kapcsolatba hozható a sztorival meg az is, hogy rosszul végzi a munkáját. Az MNB vizsgálja ki az ügyet, de ő is írta alá a legális kötvénykibocsájtást, és ő ellenőrizte a piacot is. Az ügyészség nyomoz, de az ügyészség vezetőinek családtagjai érintettek az ügyben. A kormánypárt kommunikál, de tagjai kapcsolatba hozhatóak a Quaestorral. Ez minden választó számára egyértelmű. Van közük hozzá, és csak tessék-lássék csinálnak valamit. És ebből a szempontból lényegtelen mi az igazság, a látszat elegendő.
De a politika egyik alapszabályát is megsértette a fideszes kommunikáció. Eddig mindig hatásosnak bizonyult, ha Orbán Viktor kiállt, és megvédte a Fideszt. Csakhogy Orbán Viktor mint kommunikációs eszköz már elhasználódott, az elmúlt időszakban sokat szerepelt, rázós ügyekben is, épp a gyengülő Fidesz-kommunikációt védte, és ezzel csökkent a hitelessége, másrészt pedig rosszkor lépett be az ügybe. Ha előtte már tisztáztak volna mindent a kormányon belül, és Orbán VIktor csak megerősitésként lépett volna be, és mintegy lepecsételte volna az affért, az talán sikeres lett volna, de a keszekusza, egymásnak ellentmondó üzenetek sorába a miniszterelnök csak belekeveredett, és nem tisztázta, hanem tovább bonyolította a kérdéseket. (Ha ő utasított, akkor miért nem az emberek pénzének megvédésére, miért csak a lebukás elkerülésére, de egyáltalán, hogy került közpénz egy bórkerházhoz?)
A kormányzati kommunikációt leginkább pedig az gyengíti, hogy 5 év után az emberek kormányzást várnak el és nem szocialista bórkerbotrányozást, nem visszamutogatást 15 évvel ezelőttre, hanem azt, hogy a kormány oldja meg a helyzetüket. Csakhogy ez nem történt meg, a Rogánék által benyújtott törvényjavaslat nem old meg semmit, kártalanításról még mindig nincs szó, és miközben Tarsoly ide-oda adogatta a cége vezetését egy közmunkásnak, ki se hallgatta a rendőrség, az előzetes letartóztatása későn jött, öncsőd pedig még mindig nincs(!).
És a Quaestor-ügynek még nincs is vége. Az elmúlt héten rendre kormányzati politikusok tűntek fel a bűnügy kapcsán, és maga Orbán Viktor. Ha pedig az emberek politikusokat látnak a tévében egy büntetőügy kapcsán, annál nincs károsabb ezekre a politikusokra nézve. Ha ez a hét is arról fog szólni, milyen új kötődése van a Fidesznek a Quaestor-botrányhoz, akkor minden újabb nap, a kártalanítás elkezdéséig egyre nehezebb lesz a Fidesz számára. A Quaestor-ügy pedig évek múlva sem felejtődik majd el. Minden gyanús Fidesz ügynél előjön majd: a Quaestornál se derült ki az igazság, itt miért derülne? Ez pedig lehet, hogy nem fog a kormány azonnali leváltásához vezetni, de nagyban fogja erősiteni azt a folyamatot, ami jelenleg a Fidesz elemeszpésedése, és a második Gyurcsány-kormány és az MSZP népszerűség- és hitelvesztését másolja.
http://kettosmerce.blog.hu/2015/03/31/quaestor-ugy_a_fidesz_lassan_hato_merge
JámborAndrás 2015. 03. 31. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 18:24:35, kedd
|
| |
| |
2015. március 31. 15:20
Megszólalt a quaestoros Orgován - majd letiltotta az anyagot
Megtörte a hallgatást Orgován Béla, a Quaestort mindössze tíz napig vezető, börtönviselt vezérigazgató, ám utóbb letiltotta az interjút. Így csak annyit tudni, hogy rövid megbízatása alatt nem írt alá semmit, és hiába várta a csődgondnokot.
A vezérigazgató úr Bizalmatlan és ideges ember Orgován Béla, a hírekbe a Quaestor vezérigazgatójaként bekerült börtönviselt, középiskolai végzettséggel sem rendelkező közmunkás, aki majdnem megtörte a hallgatást: kitálalt egy újságírónak, ám végül visszavonta nyilatkozatát. Orgován Béla eddig nem állt szóba a sajtóval, hétfőn mégis beengedett egy újságírót tápiósági háza udvarára. A bizalmatlan, ideges, de higgadtan beszélő férfi először ellenőrizte, nincs-e rejtett diktafon az újságírónál, majd kikapcsoltatta vele a mobiltelefonját. Beszélt a Borsnak, de később letiltotta nyilatkozatát. A napilap ezek után a Quaestor egyik névtelenséget kérő munkatársát kereste fel, aki azért néhány részletet elárult Orgován rövid, tíznapos vezérigazgatói időszakáról. Eszerint a férfi mindennap bejárt a Quaestor székházába. Állítólag semmit nem írt alá, de napi kapcsolatban volt Tarsoly Csabával.
A tíz nap alatt Orgovánnak más dolga nem volt, mint a csődgondnokot várni, ám végül mégsem találkozott vele. Tarsoly a múlt héten, még előzetes letartóztatása előtt visszavette a vezető tisztséget a Quaestornál, de Orgovánt állítólag a háttérben arról győzködték, maradjon még.
Nem maradt azonban munka nélkül a tápiósági férfi, hiszen, mint ismeretes, Orgován Béla a Quaestor-csoport ingatlanait kezelő cégnél, a Quaestor Invest Kft.-nél ügyvezetőként váltotta Tarsoly feleségét.
Kocsmában késelt Igazi fenegyerek hírében áll még a mai napig is lakhelye közelében Orgován Béla - írta róla néhány nappal korábban a Blikk. Két olyan bűncselekmény is történt immár egy jó évtizede, amely miatt még a Tápiósággal szomszédos Tápióbicskén is szájról szájra jár Orgován neve, igaz, kis Bélaként jobban emlékeznek rá. - Nálam néhány hónapja vásárolt, most már normálisan viselkedik - mondta Tamás, egy közeli üzlet eladója. - Annak idején azért nagyban bandázott Béla, alig volt olyan hétvége, amikor ne keveredtek volna valami balhéba. Ide jártak sörözni a Csőrösbe.
Amikor itt gyülekeztek, másnak nem sok keresnivalója akadt. Zoom A nagydarab, erőszakos viselkedéséről elhíresült Orgovánnak emiatt állítólag sok haragosa is volt. 2002. július 13-án is a Csőrös kocsma volt egy verekedés helyszíne. Ekkor Orgovánra támadt baseballütővel egy helyi vállalkozó, G. Ferenc, és ütni-verni kezdte. - Iszonyú nagy verést kapott, alaposan helybenhagyták. G. Ferencben emberére akadt. Az sem volt kis darab, ráadásul a nagybátyja valami rendőri vezető volt - mesélte a söröző közelében egy törzsvendég. A bunyó kezdett elfajulni, ám ekkor ért oda egy a Köztársasági Őrezrednél dolgozó rendőr, U. Károly, aki - hogy megfékezze G.-t - figyelmeztető lövést adott le a levegőbe. A vállalkozó - aki egy államtitkár veje - bepattant a kocsiba, és gázt adott. Közben elsodorta a rendőrt, akinek véletlenül elsült a fegyvere, és eltalálta őt. Ám ,,kis Béla" a jelek szerint nem tanult. Két évvel később ugyanennél a sörözőnél provokált csaknem halálos csetepatét. Nem köszönt neki, ezért megszúrta egy ismerősét, amiért 4 év 3 hónap börtönt kapott. Az ittas Orgován akkor a kést vitapartnere, D. János hónaljába döfte. (Origó - Bors - Blikk nyomán)
Forrás: https://kuruc.info/r/6/141433/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 18:07:31, kedd
|
| |
| |
Miért is kell rapid módon kifizetnie a BEVA-nak a "fiktív kötvények" tulajdonosait?
Ki hiszi azt el, hogy az engedélyezett kötvénytől nem tudják megkülönböztetni a "fiktív" kötvényt? Az engedélyezett kötvények sorozatszámait az MNB jóváhagyásával teszik közzé. Ha a fiktív kötvény sorozatszáma nem lett engedélyezve, akkor azt az MNB iratai alapján pillanatok alatt ki tudják deríteni. Ha pedig "duplum" sorozatszámot használtak, akkor miért nem voltak fennakadások az "elmúlttizenötév" kifizetései során? "Jé, a rendszer szerint ezt a kötvényt tegnap már kifizettük!" Volt ilyen? Nem!
ITT VALAMI NAGYON BŰZLIK!... ÉS NEM DÁNIÁBAN VAGYUNK!..
***************
2 ok, ami miatt nem kellene kimenteni a Quaestor kötvényeseit
március 30., hétfő 19:56
A magyar állam nagyon szeret a “dolgozó kisember hóna alá nyúlni" látványos népbaráti gesztusok keretében, a dolgozó vagy nem dolgozó nagyemberek hóna alá pedig talán még annál is jobban. Ez utóbbira utal, hogy - ahogy azt az Európai Bizottság is megállapította nemrég - a magyar állam szociális támogatásból is többet fizet a módosabbaknak, mint a szegényebbeknek.
De hajlamos az állam megvédeni minket saját rossz döntéseink következményeitől is. Különösen emlékezetesen történt ez a devizahiteleknél, ahol a kormány először kimazsolázta a tehetősebb adósokat, részben adófizetői pénzből kimentette őket a végtörlesztés keretében, aztán (a leginkább politikai okokból) újabb ezermilliárd forintos terhet tolt a pénzügyi szektorra a devizahitelek forintosításával. Végül az alacsony kamatokért cserébe kockázatot vállaló devizahitelesek bizonyos szempontból jobban jártak azoknál, akik 2008 előtt ugyanakkora forinthitelt vettek fel.
Persze a Quaestor-károsultaknál is rögtön egységesen követeli összes politikusunk a károsultak kártalanítását - attól függetlenül, hogy számlát vezettek a pilótajátéknál, vagy kötvényesként hitelezték azt - ez utóbbiak sokkal többen vannak. Nagyjából harmincezer ember 210 milliárdjáról van szó. A Fidesz és az összes ellenzéki párt egymást licitálva szeretne segíteni a károsultakon. Az MNB kiválogatott egy jogászcsoportot, aminek - egyébként nem nyilvános - szakvéleménye szerint a Befektető-védelmi Alapnak (BEVA) a fiktív kötvények arányában kártalanítania kellene az összes kötvényest.
Szóval sok minden arra utal, hogy nem csak a Quaestor maradvány-vagyonelemeiből fogják kártalanítani a bedőlt cégcsoport kötvényeseit, hanem adófizetői pénzt és/vagy a piac normálisan működő szereplőitől bevont forrást is fel fognak használni ebben. (A BEVA azóta jelezte, hogy ők egy független szervezet, akik maguk szeretnének döntést hozni ebben a kérdésben, szóval még nem dőlt el teljesen a kártalanítás kérdése. Egyébként ma, március 30-án még mindig nem kezdődött meg a cég felszámolása, ugyanis, bármekkora vicc is ez, de még mindig nem jelent meg a csődről szóló közlemény a cégközlönyben.)
A Quaestor-károsultak különböző internetes fórumokon követelik a minél teljesebb körű kártalanítást, rengeteg szívszorító történetet osztanak meg. Ezért elég kegyetlen, de mindenképpen népszerűtlen dolognak tűnik az ellen érvelni, hogy kimentsék őket. Mégis van erre két elég nyomós ok.
1. Meg kell tanulni, hogy a vállalati kötvény nem bankbetét, és a magasabb hozam kockázatot hordoz magában
A Quaestor-kötvények nagyon vonzóak voltak - már ha valaki nem nézett utána a cégnek, nem olvasta el a kibocsátási tájékoztatót vagy nem hallotta a cég körül terjengő pletykákat. Miért? Mert volt benne egy prémium a bankbetétekhez képest, viszont nagyjából hasonlóan likvid volt. Tehát általában 2-4 százalékkal nagyobb hozamot hozott a jegybanki alapkamatnál, és a Quaestor folyamatosan biztosította a lehetőséget, hogy bármikor el lehessen adni őket.
Csakhogy a Quaestor kötvényei nem bankbetétek, hanem vállalati kötvények. Egy tízmilliós tőkéjű kft, az azóta legendává vált Hrurira bocsátotta ki őket, a bevont pénzt továbbpasszolta a cégcsoport többi részének, majd a Quaestor Értékpapírkereskedelmi Zrt. forgalmazta a kötvényeket és biztosította a másodpiacukat. Sokaknak gyanús volt már az elején, hogy azok, akik vállalati kötvényt vettek, valójában egy nulla értékű kft-vel kötnek szerződést.
A kibocsátási tájékoztató 14. oldalán, még csak nem is apróbetűs részben ez szerepel:
“Felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a Kötvényekre nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelme (vagy más hasonló biztosítás, így a Befektető-Védelmi Alap védelme sem). Ennek megfelelően a Kötvényekkel kapcsolatos esetleges nem teljesítés esetén harmadik személy nem áll helyt. A Befektető-védelmi Alap azonban tagjai tevékenységével okozott esetleges kárért helytállni köteles a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint, a Befektető-Védelmi alap helytállása azonban nem vonatkozik a kibocsátói kockázatokra."
Ezen kívül fel van sorolva egy csomó kockázat. A vállalati kötvényekben egyébként is van egy elég vaskos úgynevezett kibocsátói kockázat, azaz hogy a cég bármikor csődbe mehet. Ez akár azzal is járhat, hogy az ügyfél elveszti minden vagyonát. Ezt mindenkinek tudnia kellene, aki ilyesmibe teszi a pénzét. Minél tovább kuporgatta, minél inkább keservesebben dolgozott érte, annál inkább. Meg lehet keresni egymástól független pénzügyi tanácsadókat, például (ilyenkor általában jobban járunk, mintha ők találnak meg minket).
Mekkora lehetett a csődkockázat a Quaestor esetében? Első blikkre elég nagy. A Quaestor-cégcsoport adósságai és árbevétele így alakult az utóbbi években:
quaestor gráf
220volt.hu - Nikon D7200 bemutató
Mégis, hogyan lehet hosszú távon úgy működni, hogy a cég a tízmilliárdos árbevételének a harmadát a kötvényadósságok kamatainak kifizetésére fordítja, még egy jelentős részét - a hírek szerint évi félmilliárdot - az agresszív marketing vitt el, és ezen felül további jó sok pénzt az új ügyfeleket beszervező ügynökhálózat? Ki adná a pénzét egy ilyen cégnek?
A Quaestor egyébként elkövetett néhány nagy trükköt, amivel átvágta az embereket. A nekik dolgozó ügynökök és közvetítők rendszeresen azt hazudták a cég új ügyfeleinek - szóban, és emellett bizonyíthatóan írásban is -, hogy a befektetés tőke- és hozamvédett, és a BEVA védelme alá is tartozik. Ráadásul az is megzavarhatta a károsultakat, hogy a Quaestor-cégcsoport egyik tagja - a forgalmazó és másodpiacot működtető Quaestor Értékpapírkereskedelmi Zrt. - valóban tagja volta a BEVA-nak, amit egyébként az MNB több károsult korábbi kérdésére minduntalan megerősített. Ez elég könnyen félreérthető helyzetet teremtett.
Viszont a Quaestor nem tartotta titokban, hogy a kötvénykibocsátó cége elkülönül az anyacégtől, ez az ábra például a kibocsátási tájékoztatóból van:
quaestor tulajdon
Egyébként mégis, mennyire volt meggyőzően átlátható az a cégcsoport, aminek az első szintű kapcsolati hálója így néz ki?
quaestor csoport
Ha valaki minden pénzét a Quaestor hulladék minőségű kötvényeiben tartotta, annak igenis el kellett volna gondolkodnia azon, hogy érdemes-e ilyet csinálni. Az, hogy a Quaestor 25 évig rendben működött, sok mindennel foglalkozott, volt fiókja a Mammutban, és hogy volt MNB-engedélye, még nem érv. A pénzügyi adatok alapján egyértelműen látszott, hogy előbb-utóbb csődbe fog menni a cégcsoport, és ezt bármelyik becsületes pénzügyi tanácsadó elmondta volna az érdeklődőknek. Nagyon rossz arról hallani, hogy valaki ebbe a hulladékba rakta az összes megtakarított pénzét, de miért nem merül fel a kérdés, hogy miért döntött így, és nem kellene viselnie ennek a döntésnek a következményeit?
Egyébként a 210 milliárdos bedőlt kötvényállomány jelentős része a kamatokból jöhetett össze - amellett különösen nehéz érvelni, hogy a Quaestor hitelezőinek erre is joguk van.
Tényleg érdemes mindannyiunk közpénzét rosszul elhelyezett megtakarítások kártalanítására fordítani, egy olyan országban, ahol alig maradt valami a szociális hálóból, mindenki megfullad az adóterhek alatt, és nincs elég pénz oktatásra és egészségügyre?
2. Nem lehet pénzzel betömködni a felügyelet hibáit és a politika felelősségét
De vajon mi tette lehetővé, hogy ezek a kötvényeket egyáltalán kibocsáthassák, miért engedélyezte az MNB az újabb és újabb kötvénykibocsátásokat? Hogyan lehetett ráírni ezekre a kötvényekre, hogy a kockázatuk “alacsony" vagy “közepes"? Miért számolt a KüKüM “komoly cégként" a Quaestorral, a hátuk mögött a kormány összes információs apparátusával? Miért tettek közpénzt a Quaestorba? Miért hagyta az ügyészség az MNB feljelentése után, hogy Tarsolyék kiürítsék a céget, és átrendezzék a kártalanítási sorrendet a kötvényes kisbefektetők kárára? Miért vette ki a pénzt az állam a cégcsoport bedőlése előtt, amivel csökkent az a vagyonelem, amiből a károsultakat kártalanítani lehetne? Miért engedték-támogatták közpénzen a Quaestor politikai ciklusokon átívelő csalási szériáját?
Na, ezek azok a kérdések, amelyekről nem beszélünk, amíg a kártalanításról van szó, és a politikusok a kisember barátjaként tetszelegnek.
Ehhez képest a politikusok a mi pénzünkből akarják utólag jóvátenni azokat a károkat, amiket az általuk irányított szerveknek meg kellett volna előzniük. Olyan pénzből akarnak megtakarításokat helyreállítani, aminek lenne helye máshol is.
A Quaestor-kötvények ügye bűnügy, nagyjából mint amikor ellopják az ember biciklijét, vagy kirabolják a lakását. Akinek van biztosítása, az visszakap valamit, akinek meg nincs, az meg nem, legfeljebb reménykedhet, hogy el fogják kapni a rablót - az ilyen hétköznapi ügyekben ezt megszokhattuk. A Quaestor hazudott a kötvényeiről, ami bűncselekmény. A cég károsultjai viszont úgy vettek a kötvényekből, hogy egyrészt abban a tudatban voltak, hogy ez egy vállalati kötvény, ami mint ilyen, bármikor csődbe mehet, másrészt pedig tudták - vagy kis utánajárás után tudniuk kellett volna -, hogy nem védi őket a BEVA. Ezért a vállalt kockázatért cserébe magasabb hozamot kaptak.
Ez az egész ügy valójában és elsősorban a szabályozás és a felügyelet felelősségére irányít brutálisan erős reflektorokat. Ha időben megállítják a Quaestor hihetetlen, 25 év alatt lassan felépülő pilótajátékát, akkor a mostani károk töredékéről beszélnénk. Sem az adófizetőktől, sem a legálisan működő, a szabályokat betartó pénzügyi szereplőktől nem lehet elvárni, hogy kifizessék a csalók által okozott kárt, és kartalanítsák azokat, akik rossz döntést hoztak.
Amíg idióta kisgyereknek kezelnek minket a politikusok, és mi is annak tartjuk magunkat, addig ne is várjunk semmi jót.
http://444.hu/2015/03/30/2-ok-mi-miatt-nem-kellene-kimenteni-a-quaestor-kotvenyes eit/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-31 17:50:53, kedd
|
| |
| |
Orbán választ írt Tarsoly Csabának
Origo2015. 03. 30. 15:56
"Nem vagyok közlekedési rendőr" - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy tegnap Habony Árpád és Andy Vajna megszegve a KRESZ-t, a záróvonalat átlépve közlekedtek. Rogán Antal beszélt a kormányfő és a Quaestor-vezér közötti levélváltásról is.
Rogán Antal hétfői sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miért volt Tarsoly Csabának, a Quaestor cégcsoport letartóztatott vezetőjének parlamenti belépője, azt válaszolta, rengeteg embernek van ilyen, nem tudja egyenként megvizsgálni őket.
hirdetés
Rogán Antal beszélt arról is, hogy a következő években végig kell vinni a brókerpiac megtisztítását. A Buda-Cash ügyében 97 százalékban már megtörtént a kártalanítás, és elvárják a Befektető-védelmi Alaptól, hogy a Quaestor-botrányban a 6 millió forint alatti összegekre vállaljon kezességet, fizesse ki a károsultakat.
Elbocsátó szép üzenet
A tervek között szerepel, hogy a kormánypárt áprilisban törvényjavaslatot nyújt be, amelyben felgyorsítanák a kárigények polgári úton történő rendezését.
Rogán Antal reagált Tarsoly Csaba kormányfőnek küldött levelére is. Erről azt mondta, helyes dolog, ha valakinek a levelére válaszolunk, ezt tette a miniszterelnök is. A válaszlevél Rogán szerint mindössze két mondatot tartalmazott, de azt, hogy mit üzent benne a kormányfő, nem mondta el.
http://www.origo.hu/itthon/20150330-valaszt-irt-a-kormanyfo-tarsoly-csabanak.html ?source=hirlevel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/62 oldal
|
Bejegyzések száma: 610
|
|
|
|
2015. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
610 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 3764
- e Hónap: 7509
- e Év: 161005
|
|
|
Offline
