|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
|
|
2015-04-21 05:09:22, kedd
|
| |
| |
Várható volt, mégis meglepett, hogy Mosonmagyaróvár szerepel a Magyar Honvédban. Igaz, még 2013-ban s csak egy rövid hír és kép erejéig, de mégis. S persze mi mással lennénk benne, ha nem az 1956. október 26-ai sortűzzel? Igen. Ebben az évben a Gyásztéren Vargha Tamás HM államtitkár mondott beszédet:
Főhajtás
Az 1956. október 26-ai sortűz áldozataira emlékeztek Mosonmagyaróváron. A rendezvényen mondott beszédében Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az emberek nem akartak mást, csak eltávolítani az épületekről a vörös csillagot, magasra emelve a lobogtatni a nemzeti zászlót, énekelni a Himnuszt, a Szózatot, a Kossuth- nótát, erős érzelmi töltéssel kinyilvánítani nemzeti hovatartozásukat, magyarságukat. Az emlékezők csendes menettel vonultak az Ipartelepen található Gyásztérre, amely szimbolikus temetőként, a sortűz áldozatainak állít emléket.
(Kép és szöveg: Kovács Zoltán)
In: Magyar Honvéd, a Honvédelmi Minisztérium magazinja, 2013. november ( 26. oldal) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-20 04:32:06, hétfő
|
| |
| |
Véget ért a XIX. nemzetközi makett kiállítás - verseny- és vásár Mosonmagyaróváron. A Két nap makett című bejegyzésemben már írtam a programról és a hozzá fűződő reményeimről. Most az elmaradt várakozások mellett a lépcsőről elhozott Magyar Honvéd című magazinról ejtek néhány szót.
Sajnos idén sem volt '56-os dioráma és ötvenhatos szabadságharcos, Pesti Srác figura makett sem. De a Zrínyi Kiadót sem találtam fel sehol. Amit viszont találtam az a Magyar Honvéd magazin két idei száma ( február, március) a kiállítóhely lépcsőjéhez csak úgy, lerakva. Én is vettem a csomagból, gondolván, bármit rejthet a részemre. S milyen jól tettem! A lapról először az interneten tájékozódtam
( honvedelem.hu) . S mit olvasok? - Először is azt, hogy a Magyar Honvéd az ötvenhatos forradalom újságja volt. Kevesen tudják, ( s eddig én sem) hogy a Magyar Honvéd első száma nem 1990. március 15-én jelent meg. Van egy kevésbé ismert epizódja a sajtótörténelemnek: 1956-ban, több mint egy hónapon keresztül Magyar Honvéd címmel adták ki a magyar fegyveres erők lapját. A forradalom leverését túlélte az újság, és ha rendszertelenül is, de egészen november végéig megjelent.- Másodszor a honlapról letölthető a Magyar Honvéd és egyéb kiadványok egyes számainak digitális formája is. Kész kincsesbánya!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-19 11:12:54, vasárnap
|
| |
| |
Az origo.hu weboldalon egy hosszú interjút olvastam Zsigmond Vilmos operatőrrel. ( 2015.04.18.) Ide az írásból csak az ötvenhattal kapcsolatos részletet másolom ki:
1956-ban ön a társaival fényképezte a forradalom eseményeit. Mi vitte rá, hogy a veszély ellenére kamerával járja az utcákat?
Amikor a forradalom elkezdődött, mi csak tüntettünk az utcákon, és nem is gondoltunk rá, hogy forgatnunk kellene. Aztán eltelt két nap, folytatódtak a tüntetések, és már a lövöldözések is elkezdődtek. Nyugatról operatőrök érkeztek, hogy felvegyék az eseményeket, a Life magazin is itt volt. Akkor jutott eszünkbe, hogy "Úristen, nekünk is forgatnunk kellene". Mindenki gyorsan elment keresni egy filmfelvevőgépet, nem sok volt belőle a városban, mindössze hat-nyolc darab.
Nekem nem volt még kamerám, előző évben végeztem a főiskolán. Kovács Lászlót kérdeztem, aki még főiskolás volt: mi van a főiskola gépével? Akarsz forgatni? - kérdezte. Persze - vágtam rá. A főiskola a Rákóczi úton volt, az Uránia felett. Megtalálta a kamerát, filmet is szerzett hozzá, ezután kezdtük el járni Budapestet. Akkor már az oroszok bent voltak.
Volt olyan, amikor úgy érezte, akár meg is halhat? Melyik pillanat volt a legrázósabb?
Óvatosak voltunk. Eleinte nem fotografáltuk a körúton fel-le vonuló orosz tankokat. Az embereket vettük, ahogy a romok között keresték a dolgaikat, életképeket rögzítettünk. Csak később döntöttünk úgy, hogy a tankokat is muszáj felvenni, de azt is úgy, hogy felmentünk a Nagykörúton a Kilián-laktanya (a Ferenc körút és az Üllői út sarkán állt - a szerk.) melletti épület harmadik emeletére, és egy szétlőtt ablakon keresztül tudtunk filmezni.
Akkor harcba konkrétan nem keveredett?
Nem. Félni így is féltünk, természetes, hogy az ember nem akar meghalni. Volt azért egy jelenet, egy utcai párbaj egy szabadságharcos sráccal, akit az emeletről lőttek az ávósok. Ez volt az egyetlen veszélyes helyzet, amikor akár minket is lelőhettek volna.
Ön ideális lenne egy 56-ról szóló szuperprodukció operatőrének. Nem álmodott egy ilyen feladatról?
Mire befutott operatőr lettem, már nagyon messze volt '56. Nekem az a fontos, hogy jó filmeket csináljak, és akkor már megvoltak a dokumentumfilmek a forradalomról. Magyarországon sem törődtek '56-tal: mikor idejöttem a kilencvenes években, csodálkoztak azon, hogy miért hozom fel a forradalmat. '56-nak nem volt jó neve Magyarországon. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 05:25:48, szombat
|
| |
| |
Egy híján a huszadik alkalommal rendezik meg a helyi makettezők ( moson model show) kiállításukat, versenyüket, mely már évek óta kinőtte a várost, s nemzetközivé lett. Mondhatnám, Mosonmagyaróvár egyik brandje, de inkább egyetlenje, ha csak a város nemzetközi ismertségét vesszük alapul (persze ötvenhathoz nem mérhető ez az ismertség, de ötvenhat, mint a város brandje, nos, az a hajó elúszott). Szóval idén ismét két nap makett, minden helyi és környékbeli család elsődleges programja, a földrészeket átutazó szenvedélyes makettezők mega találkozója. De érdekes mód egy betű sincs róla a város honlapján s a tourinform iroda honlapján sem. Amit külön fájlalok még, hogy egy, a közelmúltban megjelent 52 hétvége Magyarországon című tematikus kiadványban ( Éva magazin ) sem Szigetköz, sem Mosonmagyaróvár nem szerepel. De mit várok, mikor a legjobb időpontban megjelenő (péntek) Mosonvármegye, helyi közéleti újság címlapján sem a makettkiállítás szerepel, hanem a főszerkesztő süketelése a régvolt május elsejékről, mellé egy '75-ös május 1. felvonulós fekete-fehér kép,melyen jól olvasható ,,Az éljen a szocializmust építő magyar nép" . Hol van még május 1?! Két hét, a lap megjelenésének következő dátuma. Szóval, mondhatom, hogy nem vagyunk a térképen. Se itthon, se távolabb. Ennek megváltoztatására, itthon, igyekszik lépéseket tenni a Belvárosi Üzletkör, Kult Utca elnevezésű csütörtökönkénti rendezvényeikkel, akik a maketthez is csatlakoztak egy ingyenes programfolyammal, a Kult Utca Fesztivállal ( csüt-pé-szo.) . A térképre kerülésre távolabbról pedig 1956 segíthetné várost, mert, ha csak azt vesszük, hogy október 26-án mindig téma vagyunk az országos médiában, s hozzánk a legnagyobb közjogi méltóságok is feljönnek, akkor képzelem, mit lehetne erre az alapra felépíteni. De visszatérve a maketthez. Tizenkilenc év ide, tizenkilenc év oda, mégis maradtak lelkes amatőrök, hiszen még egy profi plakátot sem voltak képesek ennyi év után elkészíteni. Sajnos. Mindettől függetlenül én, ahogy minden évben ma is megyek és megnézem a kiállítást. Elsősorban az ötvenhatos harci járműveket keresem, s bízom abban, hogy idén majd lesz ötvenhatos dioráma is. Egyébként tavaly külön értéke volt a kiállításnak, hogy kirakodott a Zrínyi Kiadó is. Nem egy ötvenhatos könyvet tudtam vásárolni tőlük. Jó lenne, ha idén is itt lennének! Hát ilyen reményekkel indulok én ma a 19. nemzetközi makettkiállítást megtekinteni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-17 05:09:35, péntek
|
| |
| |
Ez a címe annak a 2013-as filmnek, amit április tizennegyedikén a Duna World-on vetítettek.
Tőkés Eszter a Szekuritáte célkeresztjében
Dr. Barta Tibor, köztiszteletben álló ortopéd orvos, a Szekuritáte "Stelian" fedőnevű ügynöke Kolozsváron 1985-ben feleségül veszi Tőkés Eszter fogorvost, hogy rajta keresztül állandó információkat adjon az ellenzéki magatartású Tőkés családról és a kolozsvári értelmiségről. Megfigyeléseiből és érzékletes leírásaiból a nyolcvanas évek erdélyi szellemi élete is kirajzolódik. Tőkés Eszter, amikor 2007-ben a CNSAS Szekuritáte iratanyagát feldolgozó bukaresti Intézettől megkapta iratanyagát, megrendülten szembesült múltjával. Barta Tibor tagadta ügynöki tevékenységét, és a CNSAS meghamisított papírjaival igyekezett igazolni magát. Bár számos jelentés egyértelműen felfedi "Stelian" személyét, a drámai helyzet máig nincs lezárva.
színes, magyar dokumentumfilm, 52 perc,
Duna World 04.14. 16:15
rendező: Kabay Barna, Petényi Katalin
forgatókönyvíró: Petényi Katalin
zeneszerző: Mocsári Emma, Edőcs Tamás
operatőr: Csukás Sándor
szereplő(k):
Bogdán Zsolt (Stelian)
Csutak Réka (Tőkés Eszter)
Hatházi András (Oprea Florian)
A netről a film is letölthető ( döbbenetes) de egy beszélgetés is a rendezőkkel.
In.: port.hu, Magyar Média Mecenatúra facebook oldala, youtubee (Stigma - Tőkés Eszter a Szekuritáte célkeresztjében ) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-16 06:12:18, csütörtök
|
| |
| |
"Talán régen hallottak engem... Kibírják" - ezekkel a szavakkal kezdte Kádár János (1912-1989) utolsó beszédét, és ezzel kezdődik Muszatics Péter portréfilmje is. A HCC Media Group, a Magyar Média Műhely és a Pelagi Film 70 perces alkotása az egykori pártfőtitkár életét mutatja be - azaz nem a máig velünk élő kádárizmust, hanem az egykori pártfőtitkár politikusi pályafutását helyezi a középpontba.
Kádár, 2015. április 18. szombat 20:40, ATV
színes, fekete-fehér, magyar dokumentumfilm, 70 perc, 2009.
rendező: Muszatics Péter
operatőr: Horváth Mihály
dramaturg: Buslig Eszter
producer: Cirkó József
szakértő: Pók Attila
vágó: Kornis Anna
zenei szerkesztő: Jánoska István
szereplők:
Pók Attila
Berecz János
M. Kiss Sándor
Zinner Tibor
Valuch Tibor
Miszlivetz Ferenc
Huszár Tibor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-15 05:18:53, szerda
|
| |
| |
Tegnapelőtti blogbejegyzésemben Zsigmond Vilmos most megnyílt budapesti fotókiállításáról írtam. Tovább kutatva a témában fontosnak találom leírni az alábbiakat is: Zsigmond Vilmossal együtt Kovács László is 1956-ban hagyta el Magyarországot, s ő is az Egyesült Államokban széles körben elismert operatőrré vált. Ám a világhírnévig ( Szelíd motorosok) vezető út meglehetősen göröngyös volt az ő számára is. Kovács László 1952 és 1956 között, Illés György tanítványaként tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az ötvenhatos forradalom idején barátjával és évfolyamtársával, Zsigmond Vilmossal egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával rögzítették az eseményeket - ezután, a közel tízezer méternyi mozgóképpel Ausztriába menekültek. Ebből és más külföldi híradósok anyagainak felhasználásával állította össze dr. Erdélyi István, Németországban élő producer az Ungarn in Flammen (Magyarország lángokban) című filmet, amelyet 1961-ben a CBS amerikai csatorna műsorára tűzött. A film napjainkban letölthető az internetről. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-14 06:38:46, kedd
|
| |
| |
Hagyományosan az áprilisi költészet napjához kapcsolódva rendezik a megyei Berzsenyi Dániel Kollégiumi Szavalóversenyt, igyekezve mindig más-más települést felkérve a rendezésre. Volt már Sopronban, Csornán, s nyilván Győrben többször is. ( Mosonmagyaróváron már igen régen, de talán jövőre újra). Kollégiumunk korábban mindig dobogós helyet szerzett, az utóbbi négy évben egyenlőre elkerül bennünket a siker, de nem erről akarok írni, hanem arról, hogy az utóbbi években a kötelező versek mondhatni kortárs költők alkotásai. Az idén a győri Gülch Csaba : Szilánkká tört hegedú című verse volt, de korábban szavalták a gyerekek Csáky Anna:Csornai emlékeket faggatva című alkotását, előtte pedig a szintén győri származású, de 1956-ban Kanadába emigrált Tűz Tamás ( 1916-1992) egyik versét tanulhatták meg. Tűz Tamásról egyébként a Magyar Krónika magazin áprilisi számában jegyez egy oldalt Szigethy Gábor, melyből a költőről, a számunkra, mint megyei kötődésű személyről nem tudjuk meg, hogy például az emigrációja 80-as éveiben a győri Műhely már közli verseit, vagy, hogy 1991-ben Győr díszpolgára lett, illetve, hogy hamvait hazahozták s 1992-ben Győrben helyezték örök nyugalomra. Sajnos A szív jogán című verseskötete már csak posztumusz (1993) jelenhetett meg.
A cikk szerzője így fejezi be írását: "Pap volt, magyar volt, verseket írt. Talán egyszer hazatalál."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-13 03:56:57, hétfő
|
| |
| |
A világon most először láthatóak a világhírű operatőr fotói
A Harmadik típusú találkozások, a Szarvasvadász vagy a Fekete Dália Oscar-, BAFTA- és Emmy-díjas operatőre, az idén 85. születésnapját ünneplő Zsigmond Vilmos eddigi életművét bemutató grandiózus kiállítás nyílt a Tavaszi Fesztivál első programjaként április 11-én a Ludwig Múzeumban. A világon most először láthatók a neves operatőr 1950-es évektől napjainkig készített fotográfiái. A mintegy 150 fotót és számos filmes bejátszást felsorakoztató anyag június 21-ig látogatható.
Az idén 85 éves operatőr számára a filmezés mellett mindig nagyon fontos volt a fényképezés. Ma is többnyire ott lóg a nyakában egy kis fényképezőgép, hogy megörökíthesse a számára izgalmas pillanatokat, helyzeteket, fényeket, tájakat. Zsigmond Vilmos az ötvenes évek elején kezdett el érdeklődni a fotóművészet iránt. Nagy hatást tett rá Dulovits Jenő Művészi fényképezés című műve, melynek segítségével autodidakta módon tanulta meg a kompozíciós elveket, a fénykezelés jelentőségét, a film nyersanyagok sajátosságait. ,,A fényképezés iránti érdeklődésem, apám fényképezőgépével kezdődött. Volt egy kis Kodak kamerája. Gyakran megkértem, hogy időnként hadd fényképezzek párat. Középiskolás koromban vettem egy saját fényképezőgépet és díjazás fejében fényképezést tanítottam. Az osztálytársaim - és néhány kisebb gyerek - lettek a diákjaim." - meséli a világhírű magyar művész.
A szegedi születésű Zsigmond Vilmos továbbtanulását is a fényképezés segítette. A szocializmusban miután ,,burzsoá család sarja" volt, s apja ráadásul külföldön élt, nem kapott lehetőséget iskolái folytatásához. Ám mikor kötélgyári munkásként felajánlotta, hogy fotóklubot indít, hogy a dolgozók lefényképezhessék a május elseji felvonulást, a pártvezetés lassan megenyhült, és engedélyezték, hogy elmenjen operatőrnek tanulni, bár akkor még nem tudta, hogy ,,az meg mi". 1955-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakát. 1956 októberében Budapest utcáin filmre vette a Szovjet Hadsereget és a tankokat, majd a kommunistaellenes felkelést vele együtt megörökítő Kovács Lászlóval sikerült a filmszalagokkal együtt átszöknie Ausztriába, ahol a filmeket eladták egy magyar származású német üzletembernek, melyeket később a CBS Hungary Aflame című dokumentumfilmjében használtak fel.
(Kieg. a Wikipédiából: Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel - táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel - elhagyta Magyarországot. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót, a két fiatalnak óriási szerepe volt abban, hogy a ,,Nyugat" tudomást szerzett a budapesti eseményekről. A filmeket aztán a rendszerváltást követően az operatőr visszajuttatta Magyarországra. Zsigmond Vilmos önkéntes száműzetésében hosszú esztendőkön át '56 emlékével élt együtt. Ma is biztos abban, hogy a forradalom volt az egyik legfontosabb esemény, amely a nagy szovjet birodalom összeomlását előidézte.) S.Zs.
Az Egyesült Államokba kivándorolt operatőr filmes karrierjének indulása egybefonódik az amerikai film meghatározó korszakával, az Új Hollywood-nak nevezett filmtörténeti periódussal. A hetvenes évek elejétől olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Robert Altman, John Boorman, Michael Cimino, Steven Spielberg, akinek a Harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért 1978-ban Oscar-díjat kapott. 1980-ban A szarvasvadászért neki ítélték a legjobb operatőrnek járó BAFTA-díjat, 1993-ban pedig a Magyar Televízióval koprodukcióban készült Sztálinért elnyerte az Emmy-díjat. A '80-as és '90-es években olyan rendezők fényképeztették vele filmjeiket, mint Brian de Palma, Woody Allen, Richard Donner vagy George Miller.
Zsigmond Vilmos 1966-ban látogatott haza először. Azóta többször dolgozott itthon és számos workshopot tartott a Színház- és Filmművészeti egyetem hallgatóinak. Filmjeiben a világítás, a fényviszonyok találékony használata vált védjegyévé, egyedülálló stílusának köszönhetően munkássága sokszínű, képei hol költőiek, hol realisták, részletezőek vagy grandiózusak.
A kiállítás gerincét eddig még soha be nem mutatott fotók alkotják. Az 1950-es évektől napjainkig készített, mintegy 150 fotó mellett láthatók Zsigmond Vilmos korai filmjei, részletek későbbi leghíresebb alkotásaiból és a filmforgatásokon készült fotók, melyeken keresztül bepillantást nyerhetünk Hollywood világába. A Ludwig Múzeum és a Tavaszi Fesztivál közös programjaként megrendezett kiállítás - melynek kurátorai Puskás Bea és Tomas Opitz, a TOBE Gallery alapítói - április 11-étől június 21-éig lesz látogatható.
Forrás: magyar.film.hu
Cím: Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum
Művészetek Palotája
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Nyitvatartás:
Állandó kiállítás: kedd-vasárnap: 10.00-18.00
Időszaki kiállítások: kedd-vasárnap: 10.00-20.00
Hétfőn a múzeum zárva tart.
A Fényképezte Zsigmond Vilmos című kiállítás / 1. emelet
2015. április 10 - 2015. június 21.
kedd-vasárnap: 10.00 - 20.00 között látogatható.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 07:46:22, vasárnap
|
| |
| |
Néhány napja a Liberté '56 című blogbejegyzésemben írtam az ugyanezen címen forgatott filmről, mely Szőcs Géza szintén ugyanezen című drámájából készült. A 2007-es produkcióban Kádár szerepét Eperjes Károly alakítja. A rendező Vidnyánszki Attila. A június 9-ei ötvenhatos emlékkiállításomon mind a két kiadványt ( könyv és dvd ) bemutatom majd.
Aztán amikorra végignéztem a filmet, az interneten (vs.hu, ápr.7) arról olvastam, hogy Andy Vajna '56-os filmje akkora lesz, mint a Schindler listája. Egy angol, Stoke-on-Trent-i helyi lap cikke szerint Andy Vajna egy '56-os témájú, angol-magyar filmet tervez, amely szavai szerint ,,akkora lehet, mint a Schindler listája vagy a Ryan közlegény megmentése". A történet Pekár Nándorról szól, aki '57-ben, 17 éves korában menekült el Magyarországról, és később Angliában nyitott kocsmát. A forgatókönyv a The Last Train to Budapest című könyvön alapul, amelyet Nándor fia, Richard Pekar írt '87-ben elhunyt apja életéről. A cikk szerint Richard Pekar március végén Magyarországra látogatott, hogy Vajnával tárgyaljon a filmtervről, és abban maradtak, hogy megírja a végleges forgatókönyvet. A forgatás a tervek szerint Stone-on-Trentben és Budapesten zajlik majd, és a jövő év végére, az '56-os forradalom hatvanadik évfordulójára szeretnének elkészülni vele. Nem ez az első alkalom, hogy Richard Pekar apja életéhez nyúl: évekkel ezelőtt már csináltak egy kis költségvetésű filmet a sztoriból, amelyet egy Lee Deaville nevű filmes rendezett. (...)
Kiegészítés (2015.04.09.): A Filmalap ma a következő információt juttatta el szerkesztőségünkhöz a fenti filmtervvel kapcsolatban: A Filmalaphoz nem érkezett be pályázat a fent idézett alkotóktól. Andy Vajnát - más külföldi producerekhez hasonlóan - megkereste a producer, ám a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben sem Andy Vajna, sem a Filmalap nem köteleződött el Richard Pekar The Last Train to Budapest című filmterve mellett. Amennyiben a film forgatására Magyarországon kerül sor, a produkciónak lehetősége lesz a magyarországi filmszakmai adókedvezmény igénybevételére, mely a Mozgóképtörvénynek megfelelően a hazánkban elköltött és igazolt filmgyártási költések 25%-ának visszaigénylését teszi lehetővé.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
2015. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
31 db bejegyzés |
| e év: |
373 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 122
- e Hét: 172
- e Hónap: 634
- e Év: 22687
|
|
|
Offline
