|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2015-07-11 11:47:12, szombat
|
| |
| |
...kérdésre.
Ezen a videón lefolytatott beszélgetés arra késztetett, hogy feltegyem magamnak azt a kérdést: - mi lenne, ha engem kérdezett volna Horkovits Kovács János?
http://huntv.info/tv/jobbik-belulrol/
Kiegészítő válaszok:
Bertha Szilvia kezdeményezése "csak" 25 évet késett! "
Esemény utáni"-vá vált, mert ma már kint porladnak a temetőben azok a "nagymamák" és "nagypapák", akik nem kaptak semmilyen segítséget ahhoz, hogy ők is rendszert tudjanak váltani!!!!!!!!!!
*
Ráadásul, a Jobbik végig a cigányságot tette minden rosszért felelőssé. Mintha nem tudta volna, hogy direkt oktatták a "rendfenntartóknál a fasiszta csőcselékű" magyarság halálra verésére őket!
*
Mint ahogy Vona Gábor kikészítette Kiszely Istvánt is "ügynökmúltja" miatt, padig NAGYON-NAGYON JÓL TUDTA, HOGY KISZELY csak egy picike kis MEGBIÍZOTT volt a sok MEGBÍZÓ mellett!!!
*
Nagyon is tisztában volt vele, hogy az emberek majd a Jobbikban elkezdenek bízni ezek után, akiket már qurvára zavart a titkos ügynökök mindenre és mindenkire rátelepő hada!
Nagyon-nagyon jól tudta, hogy a háttérben - közben a "kapitalizmus" minden előnyét élvező MEGBÍZÓ NAGYKUTYÁK a háttérben továbbra is kikészíthetik, megölhetik bántódás nélkül a magyarság színe-javát!
Mint ahogy megtették Síklaky Istvánnal is...
Pedig, ő is egy nagy feltalálónak számított, hiszen 1965-től foglalkozott vállalati, ügyviteli és számítógépes rendszerszervezéssel. (Infelor, SZÁMKI, Számalk, Diebold, Comporgan) A hetvenes években fiával, valamint Virághalmy Ferenccel és Szepesváry Tamással együtt terveztek meg egy moduláris alkalmazási programot és nyelvet, amely a vállalatirányítás főbb funkcióit fedte le, és az akkori R-10-es magyar számítógépre készült. Gyakorlatilag a PC feltalálása előtt találtak fel egy PC-s technológiát és paraméterezhető programnyelvet. A rendszer leírása könyv alakban is megjelent, MM-rendszer néven volt a szakmában ismert.
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-10 19:07:35, péntek
|
| |
| |
JOBBIK KIVÜLRŐL-BELÜLRŐL 4.r.: Akkora szellemi kapacitással rendelkezünk, feltalálóinknak köszönhetően, hogy találmányaikkat katapultálhatná az országot az Arab Emirátusok csúcsaira... (16.30 percnél)
Ezen a videón lefolytatott beszélgetés arra késztetett, hogy feltegyem magamnak azt a kérdést: - mi lenne, ha engem kérdezett volna Horkovits Kovács János?
http://huntv.info/tv/jobbik-belulrol/
Azután, meghallgattam újra és újra ezt az önmagáért való diskurzust és elkezdtem a kérdésekre megadni a valós TÉNYEKEN alapuló válaszokat.
4. rész
H.K.J.: A Jobbik foglalkozik-e, vagy foglalkozott-e a feltalálókkal? (16.30 percnél)
B.SZ.: ,,Igen én voltam annak az innovációs munkacsoportnak a vezetője, aki ezzel foglalkozott."
Példaként, Horváth professzor melletti kiállást említi B.Sz. és elmondja, hogy most is foglalkozik ezzel...A Jobbik mostani hozzáállását most nem ismeri. Majd magyarázatot próbál adni arra, hogy a Jobbik vajon miért nem karolja föl ezen feltalálókat és miért nem él ezen szellemi kapacitásokkal.
B.Sz.: ,,A néppártosodás gyakorlati következménye, a hatalmi koncentráció. Az elnökség hatalmi elefánt-csonttoronyban van... Akik 2010 után egy szalonképes, biztonságot nyújtó párthoz csatlakoztak, nekik ez megfelelő..."
*
Nem részletezem tovább, mert tipikus példája ez a kérdés-felelet annak, amikor nagy igyekezettel próbálják a TÜNETI kezelés szükségességét bizonygatni, miközben elhallgatják a valódi OKOT, melyek kiváltották a rengeteg negatív OKOZAT-ot (tünetet).
Sajnos, vissza kell menni időben ismét ahhoz a történelmi időkhöz, amikor Magyarország ,,szocialistának" mondott vezetői - FÜGGETLENÍTETT kisz- Párt és szakszervezeti bizottságaikkal - ott gyakorolták a HATALMAT minden vállalat, üzem és intézmény élén!
A vállalati (üzemi) tanács tagjai:
- a függetlenített párt- kisz- és szakszervezeti titkárai voltak az első számú vezetői;
- csakis utánuk következett az igazgató (aki szintén párttag volt) és aki az 50-es években pár hetes (hónapos) tanfolyamon szerezhetett pl. műszaki diplomát. Ezen igazgatók az 1970-es években mehettek nyugdíjba és bizony, addig
- a gazdasági- (főkönyvelő) és
- a műszaki igazgató (helyettesek) szakmai erőfeszítéseinek volt köszönhető, hogy az olyan világhírű cégek, mint pl.: IKARUS, Ganz MÁVAG, Országos Gumiipari Vállalat Taurus Gumigyára, Hajdúsági iparművek Lehel Hűtőgépgyára, Május 1. Ruhagyár, Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár (The Woolmark Company), Habselyem Kötöttárugyár...Tungsram (1909) Egyesült Izzólámpa és Villamossági Művek, DCM: vagyis Dunai Cementművek, Magyar Gépipar és kohászat (1947) Csepel Művek...Kőfaragó- és Épület-szobrászipari Vállalat, a Herendi- és a Hollóházi Porcelángyártó Vállalat...stb. hogy NYERESÉGESEK voltak... Csakhogy, ezt a nyereséget felélte az a rettenetes FÜGGETLENÍTETT politikai apparátus. (Mert, nem csak a vállalatok, üzemek és intézmények élén lévőket kellett el- és fenntartani tudni, hanem a FÜGGETLENÍTETT hatalmas irodaházakban székelő járási, városi, fővárosi- kerültekben lévőket is...)
A dolgozó néphez tartozók (feltalálók)
Az igaz, hogy a ,,dolgozó nép" semmit nem érzékelt az egészből, mert már az 1970-es évektől kezdődően, attól a rothadónak hazudott Nyugattól (IMF) fölvett kölcsönökből fizették a bérüket. Már, amikor ki kellett vonulniuk a gyárakból, üzemekből a FÜGGETLENÍTETT párt- kisz- és szakszervezeti titkároknak, titkárságoknak, még akkor is abban a tévhitben DOLGOZTAK a munkások, hogy munkájukkal építik a szocializmust!
Az akkori ifjak (a ,,nagy generáció" értelmisége) a ,,Közgázon" 1968-69-ben kidolgozták az ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS nevezetű, szociális piacgazdaságot létrehozó programot. A dolgozó néphez tartozók (munkások, parasztok, és ifjú értelmiségiek) ezzel az ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUSSAL kihúzták a bajból - átmenetileg - a párt-államot azzal, hogy napi 16 órát dolgoztak (8 órát a kötelező munkaidőben, és a másik 8-at másodállásban, vagy fusiban).
A maszekolás is virágzott, mert a leleményes, jó szakmunkás vállalkozók ellátták minőségi árucikkeikkel az igényesebb szolgáltatást igénylőket és az azt megfizetni tudókat. Nem voltak az adóval agyon sanyargatva. Elég volt befizetni a TBK-t és slussz!
A parasztság is viszonylag jól élt, mert a döglődő TSZ-ek kiosztottak a tagok között un. háztáji megművelésre földeket és az azon termesztett terményekre szerződést kötve ellátták friss és minőségi zöldséggel, gyümölccsel nem csak a hazai piacot, hanem a környező országokba is tudtak szállítani. A tartósító ipart is ellátták áruval.
Ebbe a szociális piacgazdaságba születtek bele a mai negyvenesek, akik nem értik, hogy mi szükség volt annak a ,,jó világnak" a megszüntetésére.
Hát, csak azt nem mondja el nekik senki, hogy azt a hatalmas FÜGGETLENÍETT párt- kisz- és szakszervezeti apparátust már nem bírta eltartani az ország DOLGOZÓ NÉPE...
Ezt használta ki a ma már fejlettnek mondott Nyugat - élén az IMF-el - és ellátta kölcsönnel a luxushoz és a kiváltságokhoz ragaszkodó hatalmi ,,elitet".
Mert, mint, ahogy minden társadalmi formáció kitermeli a maga ,,elitjét" és ,,plebs"-ét is, úgy az un. szocialista társadalom is ...
Az ehhez a politikai ,,elithez" tartozók gátlástalanul visszaéltek a hatalmukkal 1990 előtt és utána is.
Se vége, se hossza nem lenne itt annak a felsorolásnak, hogy mennyien fordultak a FELTALÁLÓ DOLGOZÓK közül a Munkaügyi Bíróságokhoz, mert nem tudtak beletörődni abba, hogy a vállalat (politikai) vezetői agyonhallgatták vagy egyszerűen ellopták találmányaikat... Viszont, a Munkaügyi Bíróságokon sem hozhattak a ,,dolgozó" réteghez tartozó FELTALÁLÓ számára kedvező ítéletet, mert a politikai hatalmi ,,elit" megtalálta a módját a megleckéztetésnek...
Természetesen, voltak kivételes esetek és helyzetek, aminek köszönhetően világszínvonalú termelés folyt - a találmányoknak köszönhetően - a fentebb említett vállalatokban és üzemekben.
*-*-*
Pontosan ezért gondolom azt, hogy az a legnagyobb paradoxon - az egész Trianont-emlegetősdiben, amikor azok hozakodnak elő vele, akik gátlástalanul megrendezték - rendszerváltozásnak hazudva - a II. "Trianont"!
Mert, bizony,
- a szocializmus becsődöltetése,
- a munkás-parasztságra épített rendszer fölszámolása az ezekben a gyárakban dolgozó munkások utcára kerülésével, akik nem rendelkeztek sem anyagi- sem ismereti, sem kapcsolati tőkével az újrakezdéshez;
- az 1945 utáni államosított gyárak és üzemek
1988-tól történő kiárusítása a maradék kis ország határain belül megmaradt magyarságot, a NÉP-hez tartozó rétegét érintette végzetesen!
Azokat az új hatalmi elithez tartozókat kellett volna számon kérni, akik csődbe vitték és kiárusították Magyarországot!
Számonkérés helyett PAKTUMOT kötöttek egymással, melynek ,,köszönhetően" a mai napig jobb- és baloldalira osztódva, demokráciát hazudva - bitorolva gyakorolják közösen a hatalmat.
Lehet érezni ennek a rettenetes PAKTUMNAK a kegyetlenségét? Igen, lehet! http://furaila.xfree.hu/212714 Ennél kegyetlenebb ,,békekötés" csak a trianoni volt! Azt azonban idegen hatalmak erőltették Magyarországra.
Ezt a mostanit, viszont a saját, kalmár-lelkű, kufár vezetői!
Ezért erőszakolták be az országot a NATO-ba, majd az EU-ba, hogy soha ne kerülhessen sor mindezen TÉNYEKEN alapuló igazságok felemlegetésére és legfőképpen semmiféle elszámoltatásra!
Hát, ezért lesz minden - magát nemzetinek valló párt-politizálásnak ugyanaz a vége: betartják a PAKTUMOT és ez minden más (NÉP-NEMZETI) érdeket felülír!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-09 10:35:11, csütörtök
|
| |
| |
... és nagypapákért... (7.20 percnél)
Ezen a videón lefolytatott beszélgetés arra késztetett, hogy feltegyem magamnak azt a kérdést: - mi lenne, ha engem kérdezett volna Horkovits Kovács János?
http://huntv.info/tv/jobbik-belulrol/
Azután, meghallgattam újra és újra ezt az önmagáért való diskurzust és elkezdtem a kérdésekre megadni a valós TÉNYEKEN alapuló válaszokat.
3.)
Harmadik kérdés a vidéken élők és az idős emberekért való aggódásról, lokálpatriótizmusról szól. Főleg a védtelen vidéki idős emberek: nagymamák, nagypapák legyilkolása- agyonverése miatt és mindannak az értéknek megmentéséért, amit ők hordoznak. (7.20 percnél kezdődik és a válasz 8.56 percnél indul a Gárdával és a pártoskodással.)
VÁLASZ KIVÜLRŐL:
A mai nagymamák és nagypapák (nyugdíjas korúak) két nemzedéke él még egymás mellett - nyomokban. Azért írom, hogy nyomokban, mert az egyik nemzedék az un. ,,fényes szelek" nemzedéke, a másik, pedig az ő gyermekeik, az 1945 után születettek ,,a nagy generáció" nemzedéke.
A ,,fényes szelek" nemzedéke gyermek- és ifjúkorát a Horthy-korszak nagy Mária-Országa (hazaszeretet- és anyakultuszában élete meg). Őket érte a II. világháború hadrafoghatósági korban... Majd, a háború véget-értével ők voltak azok, akik... de inkább ide másolom azt, amit Vona Gábornak és általában MINDEN jobbikos politikusnak is megküldtem már 2005-ben...
,,"Gondolatok egy társadalmi krízishelyzetről
(részlet)
Mit? Miért?
Meg kell szerezni azokat az eszközöket és meg kell teremteni azokat a körülményeket, melyekkel lehetséges a magyar nemzet érdekeit szolgáló kultúr- és oktatáspolitika megvalósulása.
Hogyan?
1./ Tanulmányozni kell több szempontból is, hogy mely népcsoport az, amelyik még képes egyfajta "magyar érdek" belátására, képviseletére, akiket még senki "nem szólított meg", senkinek nem jutott eszébe még az erkölcsi rehabilitációjuk sem!
Lehetséges szempontok egyike:
- Tanulmányozni kell a trianoni döntés után megmaradt csonka ország,
- gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter - kultuszpolitikáját!
Miért éppen ezen időszakot? Azért, mert akkor is társadalmi krízist élt át nemzetünk, amit megpróbált kezelni és az akkori "kedvezményezett" néprétegek gyermekei még itt élnek közöttünk... Kik is ők valójában?
Ők azok, akiket a kisbirtokos szülők a városba küldtek tanulni.
Ők azok a mesteremberek, akik némi ingatlannal is rendelkeztek az államosításkor. (Például egy kis kertes házat, műhelyt tudtak venni a két világháború között - az Alföldhöz legközelebbi dél-pesti kertvárosban.)
Ők azok, akiket elsőként "betereltek" a gyárakba.
Ők azok, akik 1945 után nagyon gyanúsak lettek a "magántulajdon" miatt. (Köztudottak a módszerek, melyekkel "megdolgozták" az ilyen "gyanús, osztályidegen elemeket".)
Ők azok, akik kénytelenek voltak megtagadni mindent; egész ifjúságukat, kuláknak kikiáltott anyjukat-apjukat, az egész családjukat, hogy ne racizzák őket a gyárban, hogy ne hurcolják el őket különböző büntető- átnevelő táborokba.
Ők azok, akik inkább lúgkövet ittak, minthogy - az akkori "kultúrpolitikai koncepciónak" megfelelően - "prolit csináljanak belőlük"! (Akit megmentettek, most már testben is megtörve, megnyomorodva, még azt is megígérte a "P"ártnak, az egyetlennek, hogy gyermekeiből is "rendes munkásembert" nevel majd... Így lett utódaiknak is osztályrészük a "T"űröm és "T"iltom.)
Ők azok, akik a mai napig rettegnek mindenféle hatalomtól!
Ők azok, akik érdekeit nem képviselheti baloldali párt!
Ők azok, akik soha nem meséltek gyerekkorukról, szüleikről, családi múltjukról.
Ők azok, akik nem örökíthették tovább organikus (ősi tudás iránti készség) műveltségüket.
(A leghatékonyabb módszer a nemzeti hagyományok- és kultúra gyökeres kiirtására ez az elhallgattatás. Az elhallgatás, pedig a hazugság legalattomosabb fajtája, mert még védekezni sem lehet ellene!)
Ők azok akik "kettős tudattal" élték le az életüket, "neveltek" gyerekeket, unokákat; ők a "látens közvélemény", akik szép csendben a rendszerváltozásra szavaztak. Azután kiderült, hogy már egy kicsit megkésett ez a rendszerváltozás, mert bizony addigra mindenki elhitte róluk, hogy a "kedvezményezett munkásosztályhoz" tartoztak! Pedig, erről szó nem volt soha!
Az új "rendszer" is csak a vállalkozni tudó, induló tőkével rendelkező szakmunkásokat viselte el. A mindenéből kiforgatott, egzisztenciálisan 100 évet visszavetett, "újproletárok" számára nem jött el a változás, a rehabilitáció. Csalódottságukban nem mentek el szavazni 1994-ben.
Igaz, már nagyon öregek, betegek; sokan már eltemették gyerekeiket is, vagy elnyelte őket egy fogyasztói társadalom Nyugaton... (Gyerekeik a "nagy generációnak" nevezett nemzedék tagjai.)
A rendszerváltoztatás is adós maradt annyival, hogy megkapják a lehetőséget arra, hogy végre - legalább lélekben - kiegyenesíthessék "összeroppantott gerincüket"! ""
*.*.*
Gyermekeik, a mai nagymamák- nagypapák már a szocializmus nevezetűben felnőtt munkás-paraszttá ,,nevelt", vagy ,,kiemelt", alulról felhozott ,,jó kommunista káder-gyerekek..." akik az Új Gazdasági Mechanizmus idején váltak munkavállalóvá...
Példaként felhoznám Csoóri Sándor életútját, aki a Magyarok Világszövetségének volt az elnöke 1992-2000 között és akinek köszönhető a Duna TV alapítása, létrehozása.
Részlet életrajzából a Wikipediából:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cso%C3%B3ri_S%C3%A1ndor
,,Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált."
,,Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte.""
Előzmények:
Ellentmondásos Csoóri életútja is, hiszen a ,,született" plebejusból (aki eleinte még köszöntő versikét is írt Rákosinak) a 60-as évekre urbánussá vált - amolyan ,,fényes-szelek"- nemzedéke - életúttal.
A fényes szelek plebejus-népi nemzedékéhez tartozóknak alanyi jogon ,,járt" az új 1945 utáni hatalomtól minden, ami a későbbi nemzedékhez tartozóknak már NEM járt, hanem csak ADHATÓ volt!
Igen, az is igaz, ami Csoóri Sándor életrajzában szerepel, hogy ,,akkor diktatúra
volt"... Csakhogy, az ellen nem lázadhatott ám akárki! A NEHÉZ-SORSÚVÁ válók kiváltképpen NEM!
Nehéz-sorsúság keresztje a múltban és a jelenben
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=128978&n=furaila&blog
Negatív megkülönböztetések (diszkriminációk) sora érte az 1945 utáni, illetve közvetlen az 50-es évek elején születetteket.
http://furaila.xfree.hu/259949
Ezen NEHÉZ-SORSÚAKNAK és utódaiknak még a rendszerváltozás nevezetű felfordulásban is el kellett szenvedni az élet minden területén a szocializmus nevezetűből átörökölt negatív megkülönböztetést (diszkriminációt); ami miatt nem tanulhattak tovább sem nappali tagozatú középiskolában, sem fölsőfokún, sem a dolgozók esti iskoláiban...
Csoóri Sándort, mint irodalmárt, meg kellett volna, hogy érintse egy egész nemzedéknek a lepusztításos kipusztulása! Hiszen, ez a korosztály elveszítette minden kötődését még az anyanyelvéhez is!
"Anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában, elsőként tanult meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél."
Azonban él Magyarországon egy nemzedék, akinek az jutott osztályrészül, hogy elveszítse ezen tudását. Hogyan történhetett ez meg?
Eme bevezető szöveg után nézzük meg hogyan érintette az 1970-es évek munkás-ifjúságát a faluról, a nagyvárosba kerülés!
Mennyire befolyásolta őket kulturális- anyanyelvi műveltségükben és egyáltalán mindenben?
A falvakban, kistelepüléseken toborzott, és egy-egy nagyobb városban, vagy a fővárosban működő gyárak munkásszállóin elhelyezett - lányoknak, fiatalasszonyoknak még rosszabb volt a helyzetük.
A fokozás szándéka nélkül beszélni kell arról is, hogy csak a fővárosi munkásszállókon elhelyezett 1200-1500 építőipari- főleg fiú- szakmunkástanuló helyzete egyenesen tragikus volt, mert ők a három tanulóévük alatt csak a szálló-munkahely-képző-kocsma-szálló útvonalat ismerhették meg a fővárosból, a világ egyik legszebb városából!
Miért volt ez annyira tragikus?
Azért, mert a tizennégy éves gyerekek, a fővárosba kerülve úgy jártak, mint amikor egy növényt gyökér nélkül kitépünk "őshonos" helyéről és úgy akarjuk az idegen talajba átültetni.
Ráadásul a fiúk a szakmunkásvizsga után több-mint két évre bevonultak katonának, így teljesítve sorköteles katonai szolgálatukat. Mire leszereltek, minden családi- otthoni kötődésüket elveszítették. Nem is ez az igazán elkeserítő, hanem az, hogy szinte semmit nem kaptak helyette!
Az ifjúvá serdülés éveit ezeknek a fiataloknak is a túlélés jelentette - a töltekezés, a szellemi- testi- lelki "építkezés" helyett, a saját jövőjükre való felkészülés helyett!
Mi köze ennek az anyanyelvhez?
Talán, csak annyi, hogy köztudottan a textilipari munkagépek és más gépi munkaeszközök rettenetes zajjal működnek. Aki ilyen körülmények között dolgozza le a napi 8-10 órát - teljesítménybérben, számukra lehetetlenség a nyelvi kommunikáció.
A fiúknál meg még ráadásként ott volt a két év sorköteles katonai szolgálat és az is köztudott, hogy a katona parancsosztó és parancs végrehajtó személy, akinek ritkán van lehetősége a választékos anyanyelvi önkifejezésre!
Mire házasulandó korba kerültek ezek a fiatalok, már elveszítették természetes-ősi (organikus) műveltségüket, minden kötődésüket a szülőföldjükhöz és az anyanyelvükhöz! Fölmerül a kérdés, mennyire voltak képesek önmaguk minőségi reprodukciójára (családalapításra, utódokról való gondoskodásra) akkor amikor már nem tellett tőlük több, mint szolgai lélekkel szolgálva - túlélni a mindennapokat!?
Elveszítették azt a kistelepülési összetartó erőt, amelyik segítségével kalákában kis házat építette az új párnak... stb.
A munkásszállóra nem lehetett családot tervezni, sem az ingázásra!
Az akkori huszonéves ifjaknak nem jutott már lakás sem és bizony, ha nem volt jó a káderlapja, akkor még arra a panelra sem fizethetett be, mert akkorra már elfogytak a kiutalható tanácsi bérlakások és ennek a nemzedéknek már meg kellett vásárolnia 30 éves törlesztő részletre, OTP hitelre, ha aláírt legalább 2 gyermek megszületésének vállalását. A havi törlesztő részlet egy 47-50 négyzetméteres panel lakásnak 2.600,- Ft volt ugyan, ami bagatellnek tűnik, csakhogy, ennyi volt a havi fizetése egy szakmunkásnak. A feleség, aki otthon volt az akkori nagy vívmány szerinti GYES-en (ami 800 Ft volt) ebből kellett volna kifizetni a havi közüzemi díjat és fedezni a megélhetés költségeit. És akkor még az otthoni munkavégzést törvény tiltotta... Meg egyébként sem voltak ezek a penel lakások alkalmasak az otthoni munkavégzésre!
Nem maradt más ennek a nemzedéknek a relaxációra és a rekreációra, mint a gyárkapuba telepített italkimérőknél való lerészegedés! Nem véletlen, hogy ennek a korosztálynak a halandósági rátája a legmagasabb! Bizony, 80-as, sőt! 90-es nénikék és bácsikák temetik 50-es-60-as fiaikat, lányaikat!
És, ami a legaljasabb- sunyi számítása az 1990 utáni mindenkori hatalmat gyakorló pártokratáknak, hogy direkte utaznak arra, hogy ennek a korosztálynak már nyugdíjat se kelljen fizetni!!!
Sőt, ha valaki túlélte ezt a kizsákmányoló életmódot, de belebetegedve még eléldegélhetne, mint nagypapa, vagy nagymama már gyógyíttatni se legyen nekik miből és hol!
Nem is értem, hogy miért keseregnek a videó beszélgetői az idős korú nagyapák és nagymamák halálra-verésén, amikor ez is a modern likvidálási módszerek jól-bevált része? Pl.: A LUGANOI TANULMÁNY SZERINT MŰKÖDŐ EU http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=121622&n=furaila&blog
Nem tisztességes ezen keseregni, akkor, amikor intézményesen direkt erre a magyar-verésre képeztek ki bizonyos népcsoporthoz tartozókat a fegyveres testületeknél 2000 utáni években! És, ha valaki politizálásra vállalkozik, annak ismernie kell a valós TÉNYEKEN alapuló újkori történelmet is!
NEM TISZTESSÉGES ÚGY TENNI, MINTHA MINDEN ROSSZÉRT az a bizonyos kisebbség tehetne! A Gárda létrehozása is a valódi bűnösökről való figyelemelterelést szolgálta... Ezért volt oly sok viszály a létrehozói és a Gárda-tagok vezetői között.
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-08 12:12:06, szerda
|
| |
| |
Ezen a videón lefolytatott beszélgetés arra késztetett, hogy feltegyem magamnak azt a kérdést: - mi lenne, ha engem kérdezett volna Horkovits Kovács János?
http://huntv.info/tv/jobbik-belulrol/
Azután, meghallgattam újra és újra ezt az önmagáért való diskurzust és elkezdtem a kérdésekre megadni a valós TÉNYEKEN alapuló válaszokat.
2.) Csalódás és a nemzet féltése..." Csalódás a struktúrákban..." mondja Horkovits Kovács János.
Válaszom:
Bizakodva megkerestem a Jobbikot és feliratkoztam az ő hírlevelükre is. Akkor még - a számomra nagyon rokonszenves - Kovács Dávid volt az elnök. Ide másolom a 2005. október - I. évfolyam 2.sz. egy részletét.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom hivatalos hírlapja
1113 Budapest, Villányi út 20/A Tel: 06 (1) 365-14-88
info@jobbik.hu www.jobbik.hu
JOBBIK - MIÉP VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG ALAKULÓBAN
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Országos Elnöksége egy több hetes
kapcsolatfelvételi szakasz lezárulta után, konkrét tárgyalásokba kezdett a
MIÉP elnökségével a 2006-os országgyűlési választásokon való közös indulás
lehetőségéről. A Jobbik döntéshozó szervei a párton belül megkezdik megvitatni
a választási összefogás koncepcióját és feltételrendszerét.
A Jobbik és a MIÉP, hogy az összefogás szándékát szimbolikusan is
megjelenítse, nemzeti ünnepünkön, október 23-án közös megemlékező
nagygyűlést szervez a Hősök terére, amelyen mindkét nemzeti párt vezetői
felszólalnak majd.
Részletek a 2. oldalon
Aggódtam, amikor megtudtam, hogy a MIÉP-pel fognak választási szövetséget kötni. Nagyon rossz volt hallgatni, ahogy Csurkáék minden rosszért másokat hibáztattak és ezzel egyfelől elterelték a figyelmet a valódi vétkesekről, másfelől elejét vették annak, hogy a NÉP akarja a változást saját életében és személyében is.
Sokat ártottak az alig öntudatosodó NÉP-nek abban, hogy folyamatosan megnevezték az ,,ellenséget", és azt a valótlanságot sugalmazták, hogy ha legyőzik a legyőzhetetlent, akkor minden szép és jó lehet Magyarországon...
Ez olyan demagógia volt, ami ellen folyamatosan írtam a jegyzeteimet és küldözgettem a Jobbiknak.
*
A felnőttképzés fontosságáról és azzal kapcsolatos írásaimat, pedig Vona Gábornak küldtem e-mailben, aki akkor még a KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI KABINET VEZETŐJE VOLT.
Annyira nyilvánvaló volt, hogy nem lehet rendszert változtatni változásra alkalmatlan NÉP-pel. Vagyis, a népet alkotó emberekkel. Viszont, ha már belekényszerítették az országot az EU-ba, akkor EU-konform tudásra is szükség lett volna... Mert csakis akkor lehettünk volna EGYENRANGÚ tagország. Így, viszont...?
Annyi ötletem és elképzelésem volt ezzel kapcsolatban! Hiszen, nem véletlenül tanultam művelődésszervező szakon és nem véletlenül írtam a diploma-munkámat felnőttképzésből (andragógiából)!
Népfőiskolák sorát kellett volna megnyitni... Nagyon vágytam egy jó kis csapattal együtt dolgozni, szervezkedni ennek megvalósításán!
Legjobb barátom F.M., majd Bubik István halála kiborított - nem tagadom és talán ezért nagyon hevesen támadtam a titkos szolgálatokat, az ügynököket.
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=128979&n=furaila&blog
képek: http://furaila.xfree.hu/267281
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=129624&n=furaila&blog
Amíg a Jobbik NEM készült a 2006-os választásokra, olyan jó volt olvasni a szlogenjüket, hogy:
- ,,A JOBBIK EGY ÜGYNÖKMENTES PÁRT!"
Azután, amikor megkötötték a választási szövetséget a MIÉP-pel, lekerült a honlapjukról ez a szlogen...
Ezt követően már kezdtem aggódni és sok-mindent nem érteni...
Sokáig nem értettem, hogy Vona Gábor miért nem állt szóba velem. Sokáig bántott, hogy nem válaszol a megkereséseimre. Vagyis, amikor kijött hozzám, akkor miért tagadta le azt, hogy ő az a Vona Gábor, aki a Jobbik oktatási kabinetjét vezeti. És, akinek küldöztem azt a sok írásos anyagot arra kapacitálva őt, hogy méltó utódja legyen Klebelsberg Kunónak! Aki mintegy katonai stratégia-szintjére emelte kultusz- és oktatás-politikát a tiranoni Magyarországon. Átsegítve ezzel a rettenetes traumán a maradék országban élőket...
Megírtam Vonának a tragédiámat is, hogy én nem tudom megvalósítani ezeket az elképzeléseimet a körülményeim miatt. És, akkor meglátogatott...
Ennek a látogatásnak az lett a vége, hogy egy Kétszáz-ezer(!) forintos angol nyelv-tanfolyamot kínált föl nekem.
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=533380&aid=242463
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=242463&kid=533381&sort=
Nekem, akinek sokszor még annyi pénzem sem volt, hogy a metróra jegyet vegyek! http://furaila.xfree.hu/242463
Jogos a kérdés: - Mit értett, vagy akart megérteni ez az ember: Vona Gábor mindabból, amit leírtam neki a magyarországi nehéz-sorsúságról?
Ezek után már tudtam, hogy a Jobbik sem fogja fölvállalni azt az igazságot, hogy azért volt szükség a rendszerváltozás nevezetű változásra, mert 1989-re - a magukat szocialistának és MUNKÁSPÁRT-inak nevezők - becsődöltették a szocializmust. Már 2005-ben tudtam, hogy a Jobbik sem fogja bevallani, hogy - még 1990-ben - hogy azért adták át oly "békésen" a hatalmat, mert máskülönben be kellett volna jelenteni Magyarország fizetőképtelenségét. Ennek bizonyítéka az 1989-es MSZMP KB ülésein készült jegyzőkönyvek kivonatolt részletei itt láthatók:
http://furaila.xfree.hu/234611
Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság ülésein készült jegyzőkönyvekből kivonatolt részletek itt olvashatók:
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=126643&n=furaila&blog
Be kellett volna vallani, hogy amiért az egyetlen párt oly mértékben telepedett rá Magyarország MINDEN ÜZEMÉRE, GYÁRÁRA és INTÉZMÉNYEIRE - a FÜGGETLENÍTETT kisz- párt- és szakszervezeti bizottságaival, annak minden infrastrukturális hátterével és az alkalmazottaik bérével - hogy FELÉLTÉK ezen üzemek, gyárak, és intézmények MINDEN nyereségét...
És, már az 1970-es évektől kezdődően - mindent - attól a rothadónak hazudott Nyugattól fölvett kölcsönökből kellett fizetni!!!
Egyik bizonyíték a máig érvényben lévő 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza! Ez alapján az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében. Bővebben itt látható:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98200006.TVR#id=I1_1326320839250& amp;parent=http%3A%2F%2Fnet.jogtar.hu&rpctoken=720540082&_methods=onPlusO ne%2C_ready%2C_close%2C_open%2C_resizeMe
Volt egy nemzedék (jobbikos korosztály szüleihez tartozók) amelyik oly mértékben hátrányos helyzetbe került az un. szocializmus idején, hogy - a ,,szocialista embertípus kinevelése" érdekében - törvényt kellett hozni az ifjúságról...
http://furaila.xfree.hu/266935
Ez a törvény is a proletárdiktatúra - HELYCSERÉS TÁMADÁS-sal történő -megvalósulását segítette.
Ennek következtében: - a Horthy-korszak kertgazdálkodását megvalósító magángazdák ,,kulákok" és utódait, valamint a saját kis műhellyel rendelkező mesterembereit és utódait 1945 után, majd 1956 utáni revans éveiben - megfosztottak minden vagyonuktól, majd beterelték őket a TSZ-ekbe és gyárakba, üzemekbe - így lettek ők a szocializmus új munkás-paraszt rétege (osztálya), amelyik érdekében gyakorolta - állítólag - a hatalmat a ,,Magyar Szocialista Munkáspárt"! (Ez is mekkora paradoxon!)
Így már érthető, hogy miért lett az 1980-as évekre a munkásság a legszegényebb!?
Őket érte az un. rendszerváltozás: - a gyárak és üzemek privatizálása - minden ismereti- anyagi- és kapcsolati tőke nélkül!
Őket és utódaikat semmizték ki 1990-ben - és ugyanazon politikai hatalom képviselői(!) - MÁSODSZOR IS!!!
És ennek tragédiáját a JOBBIK SEM HAJLANDÓ MEGÉRTENI, SEM FÖLVÁLLALNI!
Naná, hogy a CSALÓDÁS a Jobbikban is elkerülhetetlen. (De nem azért, amiről ez a beszélgetés megtörtént ebben az interjúban!)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-08 12:07:20, szerda
|
| |
| |
Ezen a videón lefolytatott beszélgetés arra késztetett, hogy feltegyem magamnak azt a kérdést: - mi lenne, ha engem kérdezett volna Horkovits Kovács János?
http://huntv.info/tv/jobbik-belulrol/
*
Azután, meghallgattam újra és újra ezt az önmagáért való diskurzust és elkezdtem a kérdésekre megadni a valós TÉNYEKEN alapuló válaszokat.
1.) Az első kérdés Vona Gábor Habsburg-restaurációra törekvésével kapcsolatos volt.
Válaszom:
1.) Vona Gábor és a Habsburg-restauráció tetten érhető a Vona Gábor vezette Jobbiknál... mely szerint a SACRUM IMPERIUM, Dr. László András: Szempontok az 1848/1849 megítélésében c. írásában foglaltak alapján viszonyul az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz.
Idézem:
,,1848. március 15. - a fentebbiek értelmében - nem lehet a mi ünnepünk. Emlékezni-visszatekinteni - elengedhetetlen, de az általunk helyesnek minősített alapelvek szellemének értelmében."
Részletesebben itt olvasható:
https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-horvath-robert-dr-baranyi-tibor-imre-sacrum-i mperium-viii-237043
Közreadta: Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 13:27:43, kedd
|
| |
| |
A görögországi választások mindenki számára egyértelművé kell, hogy tegyék: az államok feletti érdekérvényesítés (föderáció) visszavonhatatlanul megbukott, Európa egyetemes érdeke, hogy az államok érdekérvényesítésének összehangolását jelentő konföderatív gondolkodási mód minta (paradigma vagy korszellem) mielőbb felváltsa azt, mint egyetlen lehetséges alternatíva.
Ha ezt nem tesszük, az államok és az emberek kiszolgáltatottsága valós veszélyként fenyegeti teljes összeomlással a társadalmi, politikai és gazdasági rendszert, ami káoszba sodorja Európát.
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének alapja a konföderatív paradigma.
Aki felelősséget érez önmaga, családja, nemzete életéért, annak most kell időt és lelki, szellemi nyitottságot szánnia a Szent Korona Értékrend (http://szkertekrend.hu/) megismerésére.
Nagyon kérek minden mesélőt, megmondó-, leleplező embert, most azonnal szűntesse be a nemzetet kómában tartó tevékenységét!
Nagyon kérek minden magyar embert, most ne hallgassa a mesélőket, megmondókat és leleplezőket, minden erejét Magyarország megmentésére fordítsa, megtalálva saját feladatát a Gondoskodó Magyarország újjáteremtésére, ami mintát ad az emberiségnek az emberi életre, a válság minden okának és következménynek felszámolásával.
,,Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona" c. könyv (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf)
,,Európai Konföderációról szóló szerződéstervezete" az Isteni Iránymutatást vetíti ki minden államra:
Az Európai Konföderáció alapelvei
(1) Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen.
(2) Minden embernek a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van.
(3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona.
(4) Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja.
(5) Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
Mintegy felkészülve a görög választások eredményére, tegnap frissítettem az EU-no-EK-yes honlapot (http://eu-no-ek-yes.com/).
Ezen minden EU-tagországnak és az országok minden hivatalos nyelvének külön honlapja van.
Az anyag még nem teljes, hiszen a nyelvek adta megosztottság feloldásához olyan emberekre van szükség, akik fordítani tudnak.
A Lisszaboni Szerződés viszont minden hivatalos nyelven elérhető a honlapról, tehát a munka elkezdhető, azzal a megjegyzéssel, hogy a pontosítást folyamatosan végezni kell.
Egy hetes felkészülés után Áldás havának 18. napján Szegeden, a rendhagyó könyvbemutatón (https://www.facebook.com/events/852009334886695/) kezdjük el a szabadság korlátainak lebontását azokkal az emberekkel, akik cselekvő szabadságban akarnak élni, és felelősséget éreznek önmaguk, családjuk és nemzetük életéért.
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékenddel közvetített útja az egyetlen, amelyet végigjárva az emberiség újjáteremtheti azt a világot, ahol minden ember, minden család, minden nemzet szeretetben, méltóságban, egymással összehangolt érdekek szerinti teljes szabadságban él.
Kelt Szegeden, 2015. Áldás havának 6. napján.
Halász József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 13:14:47, kedd
|
| |
| |
Az Országgyűlés tavaly december 17-én fogadta el kormánypárti szavazatokkal a népszavazásokról szóló törvényt, és úgy rendelkezett, hogy az (a helyi népszavazási eljárás kivételével, amely október 1-jén lép hatályba) a 2014-es parlamenti választás kitűzésének napján lép hatályba.
A népszavazások legfontosabb szabályait az alaptörvény tartalmazza: legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást; a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet országos népszavazást tartani többi között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról.
EU ból kilépés módjai
A nemzetközi közjog szabályai szerint négyféle módon szűnhet meg a tagság egy nemzetközi szervezetben. A két alapeset a kilépés és a kizárás. A kettő között az a lényeges különbség, hogy míg az előbbiről a kilépő egyedül határoz, a kizárásnál a többi tag dönt így. Nagyon ritkán fordul elő, de nyilvánvalóan akkor is megszűnik a tagság, ha maga az állam, vagy a nemzetközi szervezet szűnik meg. Fontos, hogy a kiválásnak mindenképp a vonatkozó jogszabályok szerint kell történnie, különben az nem lesz érvényes.
A folyamatot szabályozhatja a szervezet alapszerződése, vagy ennek hiányában a nemzetközi jog. Az Európai Unió jogában a kilépésre csak a Lisszaboni Reformszerződés 2009-ben történő hatályba lépése óta található konkrét formula. Ez azt jelenti, hogy mindössze három évvel ezelőtt még az sem volt egyértelmű, hogy egyáltalán van-e joga kilépni egy tagállamnak.
A kilépés konkrét szabályozása mellett voksolók érvei szerint az uniós jogban egyrészt érvényesülnie kell a nemzetközi jog egyik meghatározó alapelvének, az ún. clausula rebus stic stantibusnak. Ez azt jelenti, hogy egy szerződés felmondható, illetve módosítható abban az esetben, ha megkötése óta olyan lényeges változások álltak be a szerződő fél körülményeiben, hogy többé nem várható el tőle a tagság. A másik fő érv szerint pedig a szabad kilépés lehetősége nem más, mint a tagállami szuverenitás biztosításának egyik alapfeltétele.
Az Európai Unióról szóló Szerződés új, 50. cikkét ugyanakkor sok támadás is éri, főleg azzal kapcsolatban, hogy szöges ellentétben áll az egyik legfontosabb uniós célkitűzéssel: az integráció fejlődésével.
Jelen helyzetben ez a kritika nagyon is megállja a helyét. A krízishelyzetből ugyanis kétféle kiút van: vagy elmélyül az együttműködés, akár egy föderális berendezkedés irányába, vagy az ellentétes forgatókönyv szerint sorra kiválnak majd a tagok.
A sokat vitatott 50. cikk alapján elvileg egyszerűen zajlana le a kilépési eljárás. A tagállamnak legelőször is az Európai Tanáccsal kellene közölnie a szándékát. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján tárgyalásokat folytatnának és megállapodást kötnének, amelyben az érintett államnak az Európai Unióval való jövőbeli kapcsolatara tekintettel meghatároznák a kilépés részletes szabályait. A megállapodást az Unió nevében a Tanács kötné meg minősített többséggel, a Parlament egyetértését követően.
Nem az EU lenne az első példa
Az ENSZ-ből 1965-ben Indonézia vált ki, a Malajziával kapcsolatos konfrontációja miatt. A 2009 előtti uniós alapszerződésekhez hasonlóan az ENSZ Alapokmánya sem rendezte, és máig sem tartalmaz semmilyen konkrét szabályozást a kilépésre, így egy sajátos jogértelmezési módszerrel, az ún. történeti elemzéssel állapították meg, hogy kiléphet Indonézia. A távollét egyébként nem tartott túlságosan hosszú ideig. Az ország 1966. október elsején jelentette be, hogy újból tag kíván lenni. Az ENSZ pedig mindenféle formális felvételi eljárás nélkül fogadta vissza.
Az EU-ban egyelőre még az esetleges kilépés körülményeit is sűrű homály veszi körül. Hogy mi történne abban az esetben, ha egy tag később mégis úgy döntene, hogy ismét részt kíván venni az integrációban - mint az ENSZ esetében Malajzia - egyelőre találgatni sem lehet. Nem lehet tudni, hogy lenne-e reális esélye a visszalépésnek. (Bár az 50. cikk 5. bekezdése ezt a lehetőséget is megemlíti.)
Kizárásra is került már sor a nemzetközi szervezetek történetében. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetből a Dél-afrikai Köztársaságot zárták ki 1966-ban, s majd csak az apartheid sikeres leküzdésével, 1994-ben csatlakozhatott újra.
1962-ben pedig Kubát akarták kívül tudni az Amerikai Államok Szervezetének tagjai a Castro-rezsim megerősödése miatt. Tagsági jogviszonyát azonban végül ő is visszanyerte 2009-ben.
Kizárásra egyébként az Európai Unió joga szerint nincs lehetőség. Egy állam csak úgy szűnhet meg tag lenni, ha saját elhatározásából elindítja az 50. cikk szerinti eljárást.
Fontos elhatárolni továbbá az egész unióból, illetve csak a monetáris unióból való kiválást. Ez utóbbiból sem lehet csak úgy távozásra bírni egy tagot, bármennyire is sokan szeretnék ezt most megtenni Görögországgal. Ebben az esetben legfeljebb egy új nemzetközi szerződés megkötése jöhetne szóba megoldásként, amit természetesen a helléneknek is alá kellene írnuk.
Néhány korábbi, a kilépés szempontjából releváns konfliktushelyzet
Az európai integráció történetének egyik legnagyobb konfliktusa volt az ún. üres székek politikája 1965-ben. A franciák, főként Charles de Gaulle hatására nem voltak hajlandók részt venni a Tanács ülésein. Így ellehetetlenítették a döntéshozatalt, végederményben pedig az egész rendszer működését bénították meg. Ezzel a magatartásukkal - a szuverenitásukat féltve - az ellen tiltakoztak, hogy ne vezessék be az egyhangú döntéshozatal rovására a többségi döntéshozatalt, vagyis hagyják meg a tagállami vétójogot. A konfliktust végül a Luxemburgi Kompromisszum rendezte 1966-ban. E szerint bevezették a többségi döntéshozatalt, ugyankkor, a tagállamok valamilyen lényeges, elemi érdekükre hivatkozva ragaszkodhattak továbbra is a teljes konszenzushoz.
Kevesen tudják, hogy egy kormányváltás következtében Nagy-Britannia is közel állt már a kilépéshez, rögtön az 1972-ben történt csatlakozása után 3 hónappal. A csatlakozási szerződést a konzervatívok írták alá, az őket leváltó munkáspárt azonban vissza akarta fordítani a folyamatot, gazdasági nehézségekre hivatkozva. A brit Labour Party 16:9 arányban még népszavazásra is bocsátotta az ügyet. A referendumban azonban a nép a bennmaradás mellett döntött 67,2 százalékkal.
A munkáspárt ezzel még nem adta fel véglegesen a terveit. 1981-ben hozott egy nyilatkozatot (Statement by the National Executive Committee of the Labour Party), melynek értelmében, ha győztek volna a választásokon, mindenféle népszavazás nélkül kezdeményezték volna a kilépést. Erre sem került sor, a nyilatkozat azonban meglepő részletességgel írta le a kilépési eljárás menetét.
Görögország is állt már a szakadék szélén, szintén csatlakozásának évében, 1981-ben. Ekkor a szocialista párt (PASOK) kezdeményezett népszavazást a kilépésről. Törkvéseikből végül azért nem lett semmi, mert az újonnan megválasztott elnök, Konsztantinosz Karamanlisz pártjával ellentétben az integráció híve volt.
1992-ben Dánia okozot néhány válságos pillanatot. Ebben az évben került sor a Maartrichti Szerződés aláírására. A Maastrichti Szerződés, vagyis az Európai Unióról szóló szerződés mérföldkő volt az integráció történetében, mert megalapta a mai formájában létező Európai Uniót. Dániában azonban egy népszavazás következtében 82,9 százalékkal meghiúsult a ratifikáció. Mivel a reformszerződéseket minden tagállamnak alá kell írnia, felmerült az a lehetőség, hogy a tárgyalásokat csak 11 tagállammal folytassák tovább. Sőt, sokan eljátszadoztak azzal a gondolattal, hogy lépjen ki az összes tag egyszerre, és szervezzék meg az egész uniót teljesen új alapokon. Ilyen drasztikus lépésekre (szerencsére) nem került sor, Dánia végül aláírta az Európai Unióról szóló szerződést.
A következmények
A kilépés nem jelent teljes elszakadást. A tagsággal együtt járó jogok és kötelezettségek kétségtelenül megszűnnek ugyan, ám a tagság alatt az Unió áltak ratifikált nemzetközi szerződések továbbra is kötik a kiváló tagot. A kilépés időpontjában esetlegesen fenálló pénzügyi kötelezettségek és tartozások szintén megmaradnak a nemzetközi szerzvezettel szemben.
Más kérdés, hogy az előbb említett jogi következmények mellett ténylegesen mit vonna maga után egy tagállam kilépése. Ez nem mindegy sem a kilépő, sem a maradó tagok, végső soron pedig az Unió szempontjából sem. Egyértelmű következtetéseket szinte lehetetlen levonni, és az eddigi vélemények is nagyon szélsőségesek ezzel kapcsolatban. Vannak, akik szerint már csak a kérdés felvetése is felelőtlenség, mások viszont nem látnak más megoldást a problémákra.
EU-ból csak egy van
Az Európai Uniónak van néhány olyan tulajdonsága, amely minden más nemzetközi jogalanytól megkülönbözteti. Ez a szupranacionalitás. Más szóval nemzetek felettiség, a nemzetek akaratából, melynek legfontosabb alapkövei a politikai önállóság, az uniós jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben, valamint a pénzügyi önállóság.
Továbbá a tagállamok és maga az EU között olyan különleges és szerves kapcsolat van, amelyre nincs máshol példa a világon. A tagállamok korlátozták szuverenitásuk egy részét az Unió javára, ugyanakkor az Uniónak is számos kötelezettsége van a tagállamokkal szemben.
Lüder Gertner, az Európai Politikáért Felelős Centrum vezetőjének szavait idézve: "A tagállamok törvényeinek 84 százaléka jön ma Brüsszelből".
Egy ilyen szoros kötelékből való kiszakadás rengeteg kockázattal járhat, és több benne az ismeretlen tényező, mint a föderáció felé való elmozdulásban. Mert az integrációs folyamat elmélyülése eddig végső soron mindig sikerrel járt, kilépésre azonban még nem volt példa.
Az Európai Unióból való kilépés lehetőségét sokféle szemszögből meg lehet közelíteni. Lehet róla gondolkodni hideg fejjel, higgadtan, vagy kétségbeesetten, indulatokkal, ahogy a görög demonstrálók is teszik ezt napjainkban.
Jogi szempontból azonban mindenképp egy egyedülálló, és állandóan fejlődő folyamat feladását jelentené. Ezért lehetetlen lehetőség az EU-ból való kilépés.
...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... .........
Copy of Az Alapszerződések módosítésa és felülvizsgálata... elsődleges jogalkotás az Euban. átirata
Alapszerződések módosítása, felülvizsgálati eljárások.
Lisszaboni szerződés:
4 válfaja van:
-Rendes felülvizsgálat
-Egyszerűsített módosítási eljárások
-Átvezető passerelle eljárások
-Csatlakozási szerződések
Rendes felülvizsgálati eljárás
Bármely tagállam kormánya, az Európai Parlament vagy a Bizottság javaslatot nyújthat be a Tanácsnak a szerződések módosítására.
- hatáskörök bővítése, szűkítése
A Tanács továbbítja az Európai Tanácsnak, és arról értesíti a nemzeti parlamenteket.
1. lépés:
2. lépés:
Ha az Európai Tanács a Bizottsággal és a Parlamennel folytatott konzultációt követően egyszerű többséggel a javasolt módosítások megvitatása mellett dönt az Európai Tanács elnöke a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam illetve kormányfőinek ,valamint az Európai Parlamentnek és Bizottságnak a képviselőiből álló konventet hív össze. A monetáris területet érintő intézményi változtatásoka esetében az Európai Központi Bankkal is konzultálni kell. A konvent vizsgálja a módosításokra vonatkozó javaslatokat és konszeznussal ajánlásokat fogad el a tagállamok képviselőinek a meghatározott konferenciája számáára.
Amennyiben a javasolt módosítások terjedelme nem indokolja az Európai Tanács az Európai Parlament egyetértését követően egyszerű többséggel a konvent összehívásának mellőzésével dönthet . Ebben az esetben az Európai Tanács meghatározza egy a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével tartandó konferencia mandátumát.
3. lépés:
A tagállamok kormányai képviselőinek konferenciáját a tanács elnöke hívja össze abból a célból hogy közös megeggyezéssel meghatározzák a szerződés módosításait. A módosítások azt követően lépnek hatályba hogy azokat alkotmányos követelményeiknek megfelelően valamennyi tagállam megerősítette.
Ha a Szerződések módosításáról szóló bármely szerződés aláírásától számított két év elteltével az említett szerződést a tagállamok 4/5-e már megerősítette, egy vagy több tagállam azomban a megerősítési folyamat során nehézségekkel szembesül, az ügyet az Európai Tanács elé kell utalni.
Miben tér el a nemzetközi szerződések módosításától?
- Nem elég a tagállamok akarategysége, az Unió szupranacionális szervei is érdemi, kihagyhatatlan részesei az eljárásnak.
- A tagállamok nem csak a konferencia hagyományos formációjában, de a Tanács és az Európai Tanács keretein belül is szerephez jutnak.
-Továbbra is egyhangú döntés szükséges. Tehát jelen vannak a klasszikus nemzetközi szerződés módosítás elemei.
Nagy hangsúly van az EP és a nemzeti parlamentek munkáján. A konvent a demokratikus legitimációt segíti.
- Egyes tagállamokban elakadhat a megerősítés ilyenkor az Európai Tanács jelentős konfliktuskezelő kompromisszumkereső eljárásai lévén találnak kiutat.
Egyszerűsített módosítási eljárások
1. lépés:
Bármely tagállam kormánya az Európai Parlament vagy a Bizottság javaslatokat nyújthat be az Európai Tanácsnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének az Unió belső politikáira, és tevékenységére vonatkozó rendelkezései teljes vagy részleges felülvizsgálata érdekében.
2. lépés:
Az Európai Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részében foglalt rendelkezéseket határozattal egészben vagy részben módosíthatja. Az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal valamint a monetáris területet érintő intézményi módosítások esetében az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz. Ez a határozat csak azt követően lép hatályba hogy a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyják.
A határozat a Szerződésekben az Unióra ruházott hatásköröket nem bővítheti.
Indokok
- A gazdasági és társadalmi élet gyors változásaira való reagálás.
- A tagállamok szuverenitássát éritő hatáskörbővítésre nincs lehetőség
- Továbbra is követelmény marad az egyhangú döntés
- A tagállamoknak megmarad a kettős vétója.
- Csak az EUMSz 3. részében foglalt rendelkezésekre alkalmazható.
Átvezető Passerelle eljárások
1. lépés:
A szerződések a Tanács számára egyhangú határozathozatalt írnak elő az Európai Tanács határozatban felhatalmazhatja a tanácsot hogy minősített többséggel határozzon. Ez nem alkalmazható katonai vagy védelmi vonatkozású döntések esetén.
Amennyiben a Szerződések úgy rendelkeznek hogy a Tanácsnak egyes különleges jogalkotási aktusokat, különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadnia, az Európai Tanács határozatban úgy rendelkezhet, hogy az ilyen jogalkotási aktusok rendes jogalkotási eljárás keretében is elfogadhatók.
2. lépés:
Az Európai Tanácsak az első és a második albekezdés alapján tett minden kezdeményezéséről értesítenie kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított 6 hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, az első vagy a második albekezdésben elmített határozatot nem lehet elfogadni. Kifogás hiányában az Európai Tanács elfogadhatja a határozatot. Ezt az Európai Tanács egyhangúlag, a Parlament tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően fogadja el.
Hozzáfűzhető:
-Egyszerűsíti a döntéshozatali eljárásokat. Igyekszik rövidíteni, és kiiktatni az integrációt lassítani képes szűk keresztmetszeteket.
- A tagállami egyetértés nincs feláldozva.
- EUMSz különleges átvezető záradék. néhány területen családjog munkajog környezetvédelem, a Tanács egyhangú döntésével lehetővéteszik a z egyhangú döntést igénylő különleges döntéshozatalról a rendes jogalkotási eljárásra való áttérést. A parlamentel is csak konzultálni kell nem szükséges az egyetértése. A nemzeti parlamentek nem vesznek részt.
Csatlakozási szerződések és kilépés szabályozása
Csatlakozási szerződések:
EUSz. 49. cikk: Bármely európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket és elkötelezett azok érvényesítése mellett, a kérelemről értesíteni kell az Európai Parlamentet és na nemzeti parlamenteket, a kérelmező államnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania amely a Bizottsággal folyatott konzultációt és az Európai Parlament tagjainak abszolút többségével elfogadott egyetértését követően arról tagjainak többségével határoz. Az Európai Tanács által megállapított feltételeket figyelembe kell venni.
A felvétel feltételeit és az Unió alapját képező szerződéseknek a felvétel miatt szükségessé váló kiigazításait a tagállamok és a felvételét kérő állam közötti megállapodás rendezi, ezt a megállapodást alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie.
Csatlakozási szerződés II.
- Országspecifikus feltételek
Az Európai Tanács meghatározhat országspecifikus feltételeket amelyekkel kiegészítik a csatlakozási szerződést.
- Gyakorlatilag az alapító szerződések módosítása
- Mind uniós mind nemzetközi jogi keretek vannak.
Elég homályosan intézményesített
A szerződések időtartama
- ESZAK - 50 évre köttetett a Nizzai szerződés a felbomlásából fakadó pénzügyi és egyéb következményeket redezi. Az Európai Közösségre száltak.
,
A KILÉPÉS KONKRÉT MÓDJA:
AZ EGK szerződést határozatlan időre kötötték, majd Lisszaboni szerződést is.
-Lisszabon előtt nem rendezték a szerződésből való kilépés lehetőségét, bár a nemzetközi jog szabályai szerint ez adott volt.
Lisszabon az EUSz. 50. cikkében szabályozza a kilépés lehetőségét.
EUSz. 50. cikk:
A saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat hogy kilép az Unióból.
A kilépést elhatározó tagállam szándékát jelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel a tagállammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeni kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke 3. bekezdése alapján kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többségge leljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.
A kilpésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjáról illetve ennek hiányában a 2. bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével, a Szerződések az érintett tagállamra többé nem alkalmazhatóak, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
A Tanácsnak illetve az Európai Tanácsnak, a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács illetve a Tanács ráv onatkozó tanácskozásain és rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt. A minősített többséget az EUMSz 238. cike 3. bekezdése b. pontjának megfelelően kell meghatározni.
Amennyiben az állam amely kilépett az Unióból később újra felvételét kéri kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.
Vélemények: Friel: rendezetlen viszonyok a bejelentés és az unió elhagyása között. A nagy tagállamok aránytalanul erős pozicióba kerülnek a kilépésnél és az azzal való fenyegetésénál.
Valamint problematikus a "tagállamok alkotmányos követeléseivel összhanban kitétel." EZt a bíróság hatáskörébe tartozik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 13:11:32, kedd
|
| |
| |
A sorsdöntő görög népszavazás - percről percre
http://hvg.hu/gazdasag/20150703_Gorog_nepszavazas__percrol_percre
A görögök vasárnap népszavazáson döntöttek arról, hogy elfogadják-e az EU megszorítócsomagját vagy elutasítják azt, s ezzel nagy lépést tesznek az eurózónából való távozásukra. Kövesse velünk az urnazárás utáni eseményeket.
2015. július 05., vasárnap, 20:58
A fiatalok még jobban utálják a nemzetközi hitelezők javaslatait
A fiatalabb szavazók körében még nagyobb az elutasítása a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjának. 67 százalékuk nemmel szavazott a Guardian egyik bejegyzése szerint. Érthető, világít rá a brit újság, a fiatalok körében 50 százalékot is meghaladja a munkanélküliségi ráta.
Érdekesség, hogy az idősek - a nyugdíjuk és megtakarításaik védelme miatt - inkább az igenre szavaztak, és csak 37 százalékuk voksolt nemmel.
2015. július 05., vasárnap, 20:56
Egyre többet beszélnek az euró elhagyásáról
Német banki vezetők szerint Görögországnak ki kell lépnie az eurózónából. Egy befektetési elemzőt is idéz a Guardian, ő 75 százalékos esélyt ad annak, hogy ez be is következik.
2015. július 05., vasárnap, 20:51
Félidőben 61 %
A leadott szavazatok felének összeszámlálása után 61 százalékos a nemek aránya. A görög kormány máris bizakodó nyilatkozatokat tesz. Panos Skourletis munkaügyi miniszter szerint az edmény a demokrácia győzelme. A kormány ezzel erős felhatalmazást kapott a tárgyalások folytatására. 2015. július 05., vasárnap, 20:44
Nem lesz rendkívüli ülés
Eurózóna pénzügyminiszterei nem tervezik, hogy rendkívüli ülést tartanának holnap. Egyik tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy a miniszterek nem is tudnának miről tárgyalni.
2015. július 05., vasárnap, 20:40
Eközben Izraelben
Nikosz Kociasz görög külügyminiszter vasárnap Izraelbe érkezett háromnapos látogatására. Este Eugene Kandellel, Izrael nemzeti gazdasági tanácsának elnökével vacsorázik, hétfőn pedig Benjámin Netanjahu kormányfővel, majd palesztin tisztviselőkkel találkozik.
A látogatást ugyanakkor már több mint egy hónapja megtervezték izraeli tájékoztatás szerint. A referendumot június 27-én írta ki a görög miniszterelnök, amit a parlament egy nappal később jóváhagyott.
2015. július 05., vasárnap, 20:31
40 százalékos feldolgozottsági adatok
A görög választási bizottság honlapján található adatok szerint a szavazatok 39,37 százalékának feldolgozása után a nemmel szavazók aránya 61,06 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 38,94 százalék volt.
2015. július 05., vasárnap, 20:26
A szavazatok több mint egyharmadának összeszámlálása után az állás:
Nem: 61 százalék. Igen: 39 százalék. 2015. július 05., vasárnap, 20:23
Boldog "nem"-szavazók
Több képet is közöl a Guardian azokról, akik nagyon örülnek, hogy a "nem"-ek nyernek a népszavazáson. Ez könnyen lehet, hogy az eurózóna elhagyását is jelenti egyben...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-05 19:34:34, vasárnap
|
| |
| |
Ez egy tíz évvel ezelőtti írás, amit akkor elmentettem azzal, hogy talán többé nem lesz aktualitása. Tévedtem, mert az atomlobbi tovább tarol ebben a kicsin yországban! Sőt, ide tervezik Európa ENERGIA KÖZPONTJÁT és TÁROZÓJÁT EGY "bazi" nagy atomreaktorral...
*
2005.04.26.
http://sasovits.hu/anyag/rontgen/fizika/csernobil.htm
*
Ötmillióra nőtt a 19 évvel ezelőtti ,,szovjet atomcsapás" áldozatainak száma
Tíz másodperc: ennyi idő kellett hozzá, hogy a szocialista megalománia megszállottjai, néhány felelőtlen szovjet mérnök elszabadítsa a poklot az ukrajnai Csernobil atomreaktorában. Az 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor bekövetkezett robbanás Ukrajna 12 megyéjének 2300 települését sújtotta sugárfertőzéssel.
A robbanás okozta radioaktív sugárzás több százszorosan haladta meg a Hirosimára és Nagaszakira dobott amerikai atombombák által keltett sugárzásét.
48 ezer év: ennyi idő kell ahhoz, hogy a robbanás helyszínén megszűnjön a radioaktív sugárzás, hirdetve esztelen ideológiák, a kommunizmus és a szocializmus ,,dicsőségét", s egy mindössze 70 évre összetákolt államalakulat emlékét. 600 esztendő múlva, 2586-ban a sugárzás mértéke már olyan alacsony lesz, hogy az emberek visszaköltözhetnek Csernobilba és környékére.
,,Száz lépés" a nagyobb teljesítménytől a teljes összeomlásig:
A XX. század legsúlyosabb nukleáris balesetét az erőmű mérnökei idézték elő, akik egy igencsak rosszul sikerült kísérlet során azt próbálták modellezni az ukrajnai Csernobilban, a működő 4-es reaktoron, hogy áramkimaradás esetén a tartalékrendszer képes-e hűteni a blokkot. A katasztrófa előzményei közé tartozik, hogy az atomerőmű mérnöke, Anatolij Diatlov rájött: amennyiben hirtelen kiesik a hálózati villamosenergia-szolgáltatás, a zóna hűtőközegét keringető szivattyúk leállnak.
Diatlov engedélyt kapott Fomintól, az atomerőmű főmérnökétől, hogy a 1986 tavaszán a 4-es számú reaktorban kísérletet végezhessenek, modellezve egy esetleges áramkimaradás elhárítását.
1986. április 25-én, pénteken hajnalban 1.00 órakor megkezdték a 3,2 GW hőteljesítmény csökkentését. Délutánra a teljesítmény 1,6 GW-ra csökkent, ekkor a reaktorról lekapcsolták az egyik turbinát. 14:00 órakor a villamos elosztóközpont értesítette a csernobili Lenin Atomerőművet, hogy a közelgő hétvége ellenére a vártnál nagyobb a fogyasztók energiaigénye. Ezért a teljesítmény további csökkentését megszakították.
Így érkezett el a szombati nap, a görögkeleti naptár szerint nagyszombat. Húsvétra a szakértők is, a döntéshozók is hétvégi házaikba utaztak. (A legtöbb üzemzavar hétvégi hajnalokon szokott bekövetkezni.) A csernobili négyes reaktorban a felszaporodott reaktorméreg miatt a szabályzat szerint megengedettnél jóval nagyobb mértékben kiemelték a legtöbb szabályozórudat. Diatlov mégis kiadta az utasítást a kísérlet megkezdésére. A kivitelezők maguk kívánták irányítani a reaktort a fantáziátlan automatika helyett. A zóna üzemzavari hűtőrendszert - szabálytalanul - már pénteken 14.00 órakor kiiktatták. 26-án hajnalban pedig Diatlov engedélyével kikapcsolták azt az automatikát is, amelyik a hatalmas méretű reaktor teljesítmény-sűrűségének egyenletességét szabályozta.
1986. április 26-a, szombat, hajnali 0:28 óra: Hogy biztosak legyenek, a megengedett érték fölé növelték a hűtővíz keringetési sebességét. Emiatt a víz lehűlt, és csökkent a reaktorban termelődő gőz mennyisége. Mikor azután az 1,6 GW teljesítményt a tervezett 0,7 GW-ra kezdték csökkenteni, a reaktor pozitív üregtényezője miatt a teljesítmény a vártnál nagyobb mértékben csökkent: 0,03 GW-ra esett vissza. Egy napot kellett volna várni, hogy a felhalmozódott 135I és 135Xe elbomoljon, és elmúljon a xenonmérgezés okozta instabilitás.
Részlet a baleset később rekonstruált jegyzőkönyvéből:
1:07. Alexej Akinov és Leonid Toptunov, a két operátor a szabályzatra hivatkozva habozott, de Diatlov rájuk parancsolt, hogy a szabályozórudakat még jobban húzzák ki. Így a reaktorteljesítményt 0,2 GW értéken sikerült stabilizálni. (A szabályzat tiltja a reaktor üzemeltetését 0,7 GW hőteljesítmény alatt.) Az alacsony hőteljesítményre gondolva lecsökkentették a hűtővíz keringetésének sebességét.
1:23:40. A pozitív visszacsatolású reaktor hőteljesítménye 20 másodperc alatt 0,20 GW-ról 0,32 GW-ra ugrik. Ezt látva Akimov operátor megnyomja a vészleállás gombját.
1:23:43. A hőteljesítmény eléri az 1,4 GW értéket. A reaktor helyenként szuperkritikussá válik prompt neutronokra is, ezáltal szabályozhatatlan lesz. A hirtelen túlhevülés miatt fellépő hőtágulás elgörbíti a szabályozórudak fémcsatornáit, így a süllyedő szabályozórudak félúton elakadnak.
1:23:45. A hőteljesítmény már 3 GW. A hűtővíz egyre nagyobb mennyisége forr el. Bekövetkezik, aminek a lehetőségét Tellerék már az ötvenes években megjósolták: pozitív üregtényező miatt a láncreakció az egész reaktorban megszalad.
1:23:47. Az egyenlőtlen hőtágulás miatt felnyílnak a fűtőelempálcák.
1:23:49. A fűtőelemek hődeformálódása eltöri a hűtőközeg csöveit. A hirtelen fejlődött gőz nyomása gőzrobbanást idéz elő, föltépve a reaktor fedelét.
1:24:00. A víz 1100 °C felett hidrogéntermelő kémiai reakcióba lép az uránrudakat burkoló cirkónium-ötvözettel. A gyúlékony H2 és CO a külső levegő oxigénjével érintkezve felrobban. Ez a második, kémiai robbanás lesodorja az épület tetejét is. A grafit a levegőn meggyullad, füstje radioaktivitással szennyezi be az épületet és annak egyre nagyobb környékét. Valerij Komjencsuk technikus a tető beomlása, Vladimir Sasenok villamosmérnök a robbanás következtében támadt tűz miatt azonnal meghalt. A reaktor belsejében a hőmérséklet elérte a 3000 °C-ot. A hasadási termékek az üzemanyagból az égő grafitba diffundáltak, onnan pedig a levegőbe jutottak: az összes radioaktív nemesgáz, továbbá a mozgékony alkálifém-ionoknak és az illékony jódnak mintegy 20 százaléka. A többi nehézkesen diffundáló radioaktív fém 4 százaléka jut ki a környezetbe.
A grafittűz 10 napon át égett, ezután sikerült bórozott homokkal és ólommal elfojtani. A bór célja a neutronok elnyelése, az ólom pedig megolvadva a levegőt zárja el a reaktortól. Ezalatt 4 EBq (4•1018 Bq) aktivitás szabadult ki a légkörbe, ami 400-szorosa volt a hirosimai atombomba által a levegőbe juttatott radioaktivitásnak, és megközelítette egy nagy hidrogénbomba kísérleti robbantásakor a légkörbe kerülő aktivitásának nagyságát.
Május elseje előtt semmit
1986-ban már Gorbacsov vezette a Szovjetuniót. Rizskov miniszterelnököt még szombaton 18 órakor értesítették a csernobili balesetről, ő vasárnap 11 órakor - saját vezetésével - kormánybizottságot hozott létre, amely elindította a szerencsétlenség kivizsgálását és a károk csökkentését. Április 27-én, vasárnap Valerij Legaszov a vizsgálóbizottság szakmai elnökeként a helyszínre repült.
A kontinensen ilyesmire nem készült fel senki, nem lehetett tudni, hogy mit szabad enni és inni. A Szovjetunió vezetése megkísérelte elhallgatni a balesetet. A május elsejei ünnepségek előtt semmit nem jelentettek be, Gorbacsov főtitkár pedig több hétre eltűnt a nyilvánosság elől.
Hétfőn reggel az 1600 km-re fekvő svéd FOSMARK atomerőműhöz munkába érkező dolgozók ruháját a sugárzást mérő kapu belépéskor radioaktivitással szennyezettnek találta. A svédek a szélirány alapján csakhamar rájöttek, hogy a radioaktivitás nem svéd atomerőműből származik, hanem délről jön. Ők a közeli, litvániai Ignalina atomerőműre gyanakodtak és diplomáciai úton felvilágosítást kértek Moszkvától. A TASSZ hírszolgálati iroda hétfőn 9 órakor adta ki az első jelentést. A szenzációt fölkapta a sajtó. Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy ha Csernobiltól 1600 km-re a svédek ilyen aktivitást mértek, akkor Ukrajna és Belorusszia területén milliókat érhetett életveszélyes sugárzás. Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a szél Csernobil felől Svédország felé fújt, ezért észleltek a svédek jelentős aktivitást, de közben nagyrészt lakatlan mocsárvidék terült el. Csakhogy a könnyű részecskéket a szél Európa-szerte széthordta, a sugárterhelés növekedése még Franciaország lakosságán is kimutatható volt.
Európát sokkolta 1986 május elején a baleset híre. A kontinens nagy részét elérték a szennyeződőtt légtömegek. A reaktor vészleállításra használt grafitrudai hosszú időn keresztül elolthatatlanul égtek. Fennállt a veszélye, hogy a több ezer fokon izzó massza átolvadva az erőmű alapzatán közvetlenül lejut talajvíz szintjéig, és a Pripjaty folyón keresztül megmérgezi Kijev ivóvízhálózatát.
Azt hazudták: ideiglenes a kitelepítés.
Még a reaktor égésének időszakában evakuálták a reaktor 30 km-es körzetéből az összes települést, beleértve Pripjaty (45 000), Csernobil (12 000) és 94 kisebb település összesen 40 000 lakosát.
Közvetlenül a baleset után az erőmű körül egy 30 kilométeres szigorúan őrzött övezetet jelöltek ki. A 4500 négyzetkilométeres terület átnyúlik Belorussziába is, de a határai nem fedik le a ténylegesen szennyezett régiót. Erről a területről a szovjet kormány 36 órás késéssel kezdte meg a kitelepítést. Összesen 116 ezer embert evakuáltak - akkor még azt mondták nekik, hogy átmeneti időre.
Hivatalos ukrán adatok szerint közvetlenül a robbanáskor harmincan vesztek oda, az elszenvedett sugárfertőzés következtében pedig 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el. Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyeződés alig egy százalékát távolították el.
Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a katasztrófa, hányan betegedtek meg, vagy haltak meg azóta a radioaktív szennyezés okozta betegségekben. A halálos áldozatok száma 1991-es hivatalos adat szerint 32, 1996-ban 230 volt, akik elsősorban a közvetlenül érintettek: az ott dolgozók, valamint a mentésben részt vevők közül kerültek ki. 1993-ban 3,8 millió, 1995-ben 5 millió ember fertőzéséről beszéltek Ukrajnában.
Nagyszámú daganatos megbetegedés Magyarországon
Magyarországon a tényleges hatalmat birtokló szocialista politikusok, az MSZMP vezérkara azt követően, hogy a sugárfertőzés első napjaiban a katasztrófa említését megtiltották az általuk száz százalékig ellenőrzött médiában, a hír napvilágra kerülését követően egyetlenegy dologra törekedett: a közvélemény ,,megnyugtatására."
Míg más országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, tartózkodtak a friss zöldségek, saláták, tejtermékek fogyasztásától, Magyarországon szinte ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az orvosok rögtön felfigyeltek a spontán vetélések, koraszülések, fejlődési rendellenességek megszaporodására, de komoly kutatások ez ügyben nem történtek.
A gyermekek körében Magyarországon a csernobili katasztrófát követő időszakban jóval nagyobb mértékben terjedtek a rosszindulatú daganatos betegségek, különösképpen a leukémia. Feltételezhető, hogy bizonyos környezeti hatások és ezzel összefüggő genetikai károsodások miatt hamarabb úrrá lehetnek ezek a betegségek az akkor gyermek- és fiatalkorukat élő generációkon.
A leukémiás gyerek-megbetegedések száma különösen megszaporodtak Békés megyében, a Viharsarokban. Ennek különféle magyarázatai lehetnek, hiszen a román határ közelsége miatt nem lehetünk tisztában vele, miféle vegyi szennyezés érhette a környéket. Azonban az is tudvalevő, hogy a Romániát ért radioaktív sugárzás közel kétszerese volt annak, ami Magyarországot érte. Romániában jódtablettát osztottak, Magyarországon ez nem történt meg.
Mayer Árpád, az Uzsoki Kórház főorvosa szerint Csernobil óta terjed a pajzsmirigyrák Magyarországon. Ugyancsak elszaporodott, és az előrejelzések szerint tovább szaporodik a szájüregi és garatrák, a bőr-, a nyál- a hasnyálmirigy-, a vastag- és végbél-, valamint a tüdőrák.
A mai napig nem készültek korrekt felmérések arról, hogy milyen károsodást szenvedtek azok, akiket a munkájuk a Szovjetunióba szólított, és Ukrajna területén tartózkodtak a robbanás pillanatában. Lapinformáció szerint 11 magyar kamionsofőr közül ma már csak ketten élnek, a többiek daganatos megbetegedésekben hunytak el.
www.kiddofspeed.com
www.atomenergia.hu
www.reak.bme.hu
www.kfki.hu
www.mno.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-03 15:44:26, péntek
|
| |
| |
Tudományosan nem igazolt a "melegség" biológiai determináltsága
Az elmúlt hetekben számos, a homoszexualitással kapcsolatos hír látott napvilágot a médiában. Ausztriában és Németországban tömegdemonstrációkat tartottak a homoszexuálisok. Magyarországon kis tüntetés összehozása futotta az erejükből. Legutóbb az óbudai polgármester és a melegszervezetek közötti konfliktus keltett feltűnést. Az elhangzott vélemények alapján úgy tűnik, sokak vélekedése szerint a születéstől fogva meghatározott nemi alapbeállítottság nem terjeszthető, és így ártalmatlan társadalmi jelenség, ami ellen nem lehet, de nem is érdemes tenni. Kevesen tudják, hogy ez a mostanában gyakran elhangzó megállapítás tudományosan nem megalapozott.
Eddigi ismereteim alapján a homoszexualitást mind társadalmi gyökereiben, mind hatásaiban negatív jelenségnek látom. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság 1973-ban nem az addigi kutatási eredmények gondos mérlegelése vagy új eredmények megismerése miatt törölte a homoszexualitást a mentális betegségek közül, hanem a homoszexuálisok politikai demonstrációi miatt. Ez egy politikai döntés volt, amit utólag igyekeztek igazolni. A döntéssel egyet nem értő pszichiáterek a NARTH nevű szervezetben tömörülnek, amelynek honlapján (www.narth.com) megtalálható minden, a média által eltitkolt, agyonhallgatott ismeret ebben a témában.
Az Egyesült Államokban a 90-es évek elején jelent meg három tanulmány, amelyek a homoszexualitás biológiai determináltságát próbálták igazolni, és mind a mai napig minden olyan álláspont, amely a homoszexualitást ártalmatlannak tekinti, ezekre kénytelen támaszkodni.
Az érintett kutatók egyike sem állította, hogy a kapott eredmények a homoszexualitás determináltságát igazolnák.
De erre nem is volt szükség. Elég volt olyan eredményekre jutni, amelyeket felszínes és elfogult amerikai újságírók így interpretálhattak, és már be is járta a világsajtót a nagy szenzáció...
Lássuk csak, mi is történt valójában.
Az első ilyen tanulmány a Science magazinban jelent meg 1991-ben. Simon LeVay kutatásában azt találta, hogy néhány AIDS-ben elhunyt homoszexuális agyát néhány (valószínűleg) heteroszexuáliséval összehasonlítva az előbbiek csoportjában a hipo-talamusz nevű agyrész egy kicsiny részlete kisebb volt a megvizsgált agyak zömét tekintve.
Az eredmény nem volt statisztikailag szignifikáns. Ha ezt nem számítanánk (márpedig nem hagyható figyelmen kívül), akkor is figyelembe kellene venni, hogy nem tudjuk, a vizsgált parányi agyterület játszik-e egyáltalán valamilyen, és ha igen, milyen szerepet az emberi szexuális viselkedésben. Nem tudjuk, hogy az e vizsgálatnál tapasztalható különbség nem a homoszexuális életmód vagy az AIDS hatására alakult-e ki.
*
Tehát miután számos alapvető kérdésben továbbra is teljes a homály, egyáltalán nem megalapozott az az interpretáció, hogy “a homoszexualitás biológiailag determinált viselkedés, mert a homoszexuálisoknak más az agyuk".
Valójában nem tudjuk (a kis esetszám és a szignifikancia hiánya miatt), hogy valóban más szokott-e lenni, sem pedig azt, hogy ha igen, akkor ez ok vagy okozat.
*
Hasonló eset volt Dean Hamer és társai kutatása is, melynek eredménye ugyancsak a Science magazinban jelent meg. Hamer homoszexuális fiútestvérek (ahol mindkét testvér homoszexuális volt) genetikai struktúráját vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy az X kromoszóma Xq28-nak elnevezett részlete megegyezik a vizsgált párok 64 százalékánál. A probléma csak az, hogy nem tudjuk, nem található-e meg ugyanez nem homoszexuális testvérpárok bármely véletlen mintájánál is ugyanebben az arányban, mert kontrollcsoportot nem használt. Tehát ez az eredmény így teljesen alkalmatlan bármilyen következtetés levonására..
*
Végül Bailey és Pillard tanulmánya (Archives of General Psychiatry, 1991) olyan testvérek és ikerpárok vizsgálatával foglalkozott, ahol legalább az egyik testvér homoszexuális volt. Megállapításuk szerint a testvérpárok mindkét tagja homoszexuális volt az egypetéjű ikrek 52 százalékánál, a nem egypetéjű ikrek 22 százalékánál, a testvérek 9 százalékánál és az örökbefogadott testvérek 11 százalékánál.
*
Ez az eredmény mindenekelőtt azt jelenti, hogy a homoszexualitás legalább 48 százalékban nem genetikusan determinált viselkedés, mert a teljesen azonos genetikai állományú egypetéjű ikreknek is csak az 52 százalékánál volt a testvérpár mindkét tagja homoszexuális.
*
Az azonban egyáltalán nem következik a kapott eredményből - ahogyan interpretálni szokták -, hogy 52 százalékban viszont genetikusan determinált. Egy ilyen következtetést csak az alapozna meg, ha egymástól függetlenül, különböző családban felnevelt, egymást nem is ismerő egypetéjű ikrek mintáját vizsgálva kapna egy kutató hasonló eredményt.
Azonban az egypetéjű ikreket a szülők gyakran hasonlóan öltöztetik, és nem fordítanak gondot arra, hogy lényegesen megkülönböztessék őket egymástól. Ezért az egypetéjű ikrek gyakran a testvérek között megszokottnál sokkal nagyobb mértékben hasonulhatnak egymáshoz, a szexuális viselkedés tekintetében is.
*
Feltűnő, hogy a nem egypetéjű ikerpároknál a homoszexuálisok aránya sokkal nagyobb, mint a testvérpároknál, pedig a genetikai állomány közös része mindkét esetben ugyanakkora.
*
Ez a homoszexualitás kialakulásának társadalmi-kulturális hátterére utal - az azonos korú testvérek alighanem erősebben befolyásolják egymást, mint a különböző korúak.
*
A homoszexuális beállítódás aránya a társadalomban két százalék körül lehet (a homoszexuális életstílusé ennél alacsonyabb). Ehhez képest feltűnően magas mind a biológiai, mind az örökbe fogadott testvérek között a homoszexualitás aránya. Itt is valószínűnek tűnik, hogy ennek sajátos, negatív családi szociális miliő lehet a hátterében.
*
Több olyan tanulmány is ismert, amelyek a homoszexuálisok esetében az átlagosnál nagyobb arányban mutattak ki rossz családi hátteret. Ilyen például Fergusson és társai tanulmánya (Archives of General Psychiatry, 1999), egy longitudinális vizsgálat eredménye, amely szerint a homoszexuálisok családja gyakrabban volt sérült (válás, árvaság, nevelőszülő), és szüleik között nagyobb volt a törvénnyel összeütközésbe kerülők aránya.
*
Egy gyermekelhelyezési perek homo- és heteroszexuális ügyfeleit összehasonlító kutatás során pedig kitűnt, hogy a homoszexuális ügyfelek között jóval több volt a problematikus személyiség, és esetükben jóval gyakrabban fordult elő gyermekbántalmazás és a gyermekek homoszexuális orientációja (Cameron, Psychological Reports, 1998, 1155-1191. o.).
*
A homoszexualitás kialakulása gyakran lehet nemi erőszak vagy homoszexuálisoktól kiinduló csábítás, megrontás eredménye is, és kapcsolat látszik a homoszexualitás és a pederasztia között.
*
Például Goode és Troyden (Psychiatry, 1980/43., 51-59. o.) kutatásában 150 homoszexuális férfit kérdeztek meg, és a megkérdezett 30-40 évesek 69 százalékának 21 éves kora óta legalább egyszer volt nemi kapcsolata kiskorúval, 45 százalékuknak legalább hat kiskorú partnere volt.
*
Doll és társai tanulmányában (Child Abuse & Neglect, 1992/18., 825-864. o.) a megkérdezett homoszexuálisok 41 százaléka állította, hogy korábban szexuális visszaélés vagy erőszakoskodás áldozata lett.
Tárkányi Ákos
A szerző szociálpolitikus, demográfus (KSH NKI)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2015. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
23 db bejegyzés |
| e év: |
163 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 289
- e Hét: 7287
- e Hónap: 8234
- e Év: 44175
|
|
|
Offline
