|
 2/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 42
|
|
|
|
|
|
2018-10-25 07:19:20, csütörtök
|
| |
| |
Október 24-én a mosonmagyaróvári Akadémia Gazdászklubja Forradalmi bulit szervezett.
Leírása: Forradalmi buli lent a Gazdiban, aki a talpalávalót biztosítja számotokra az nem más mint DJ MIKI és ami a jó hangulatot fogja megalapozni az a VODKA akció.
Gazdász utca 10.
22-03 óra között.
Már megírtam a facebook oldalukra is az ezzel a rendezvénnyel kapcsolatos véleményemet, de letörölték, így ide is megírom:
Kedves Gazdászklub!
Ha ismernék Akadémiájuk '56-os múltját, az óvári forradalomban betöltött szerepét, áldozatvállalását, hősiességét, ötvenhatos kiválóságait, akkor előadást, visszaemlékezést tartottak volna a Gazdászklubban, nem forradalmi bulit vodkával.
Ebben az esetben eszükbe se jutott volna ez a bulizás október 24-én (se), mert mind szívükben, mind elméjükben kinyíltak volna a tisztelet, a kegyelet virágai, melyeket az ötvenhatos hősi halott diáktársaik, meghurcolt tanáraik, dolgozóik, hallgatóik, a péppé vert gazdásztársaik emléke elé terítenének.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-24 05:23:40, szerda
|
| |
| |
Hosszú évek óta nekem mindennap '56, így az egyes emléknapjai ( október.23., október 26., november 4., június 16.) nem jelentenek mást vagy többet, mint a másik háromszázhatvankettő ...
Évek óta minden év október 23-26 között egyébként is kiállításokat rendezek, beszédeket tartok, előadásokat szervezek, ha meghívnak elmegyek akár távolabbi megemlékezésre is, stb ...
Idén Jánossomorja kért fel ünnepi beszéd megtartására október 23-án. Idemásolom a beszédemet:
Tisztelt Emlékező Közösség!
Jánossomorja 1956-os történelme szorosan összekapcsolódik az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűzzel, ezért szeretném, ha ezen kapcsolódási pontokon keresztül megismernék Mosonmagyaróvár ötvenhatos történelmét és emlékezetápoló tevékenységét is.
A sortűz helyszíne, ma szent, vérrel áztatott hely, VÉRMEZŐ, 1956. október 26-án, péntek délelőtt megtelt emberekkel, akik a városi felvonulás után arra vették az irányt, az Ipartelepek felé, hogy az itteni gyárak dolgozóit is tüntetésre hívják a forradalom mellett. A térre érkezett ezres nagyságú tömegben a város felnőtt lakossága mellett ipari tanuló gyerekek, környékbeli falvak lakói, távolabbi vidékekről az Akadémián tanuló gazdászok és tanáraik is megtalálhatók. Ideérkeztek a mezőgépgyárban, a fémszerelvénygyárban, a timföldgyárban, a kötöttárugyárban, a lengyárban, az erdészetben dolgozó munkások is. Sokan azt sem tudták, hogy itt található a zöld ávós laktanya. A sokadalom énekelt, elöl a Szózatot, hátrébb a Himnuszt, de visszaemlékezők szerint a Kossuth Lajos azt üzentét is. A legelején állók, közvetlen a laktanya közelében tartózkodtak és a laktanyából kijövő tisztekkel a vörös csillag levételéről tárgyaltak. Dudás István parancsnok azonban karjával tüzet vezényelt és elkezdődött az első sortűz. Az elején állókat azonnal lekaszálta. Majd következtek a hátrébb állók. Aki bírt hasra vágódott vagy elkúszott valami védelem mögé. Mikor elhallgattak a fegyverek, többen felugráltak és futni kezdtek. Ekkor kezdődött a második sortűz. Hátba lőtték az embereket, s közben kézigránátokat is dobáltak közéjük. Leírhatatlan volt a vérengzéshelyszíne. Az életben maradtak és a sérültek a földön lapulva várták a halált, hogy most majd a laktanyából, és a lőállásaikból jönnek ki a gyilkos határőrök és egyenként végeznek velük. De erre szerencsére nem került sor. A bénultság és döbbenet után többen, lélekjelenlétüket megőrizve kezdtek neki a mentésnek. Helyben,sebtében ellátott sebesültek, teherautókra, lovas kocsikra, mentős gépkocsira felsegített súlyosan sérült emberek és mindenütt halottak. Az ő vérük folyt végig az utakon a kórházig, ahol aztán több sorban az udvari gyepre fektették le őket. Az összes orvos és ápoló teljes egységben részt vett a sebesültek ellátásában. Amit tudtak műtöttek és végezték a hősi halottak azonosítását. Később Győrbe, Budapestre, de még Bécsbe is kerültek a sebesült túlélőkből.Majd érkeztek az osztrák vöröskeresztes szállítmányok, melyek segítették az életmentést, a későbbi felgyógyulást.
A hősi halottak között volt a pusztasomorjai tizenhat éves Kelemen Rezső is, aki a mezőgépgyári csoporttal vonult a laktanyához és halt hősi halált.
Délutánra megérkeztek Győrből a fegyveres és a civil segédcsapatok, Tihanyi Árpád tanár és Földes Gábor színház igazgató vezetésével. Őket Szigethy Attila, a későbbi Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke küldte a további vérontás elkerülése végett. Ekkorra ért be Levélről Gulyás Lajos református lelkész is. Őket később, a forradalom megtorlása során bíróság elé állítják a népi demokratikus államrend megdöntésére szövetkezésért és kivégzik,ahogy másik négy óvári vádlott társukat, Kiss Antalt, Czifrik Lajost, Weintrager Lászlót és Zsigmond Imrét.
A lakosság mérhetetlen felháborodásában a győriekkel együtt betódult a laktanyába a felelősöket keresve. Dudás egyes tettestársaival már elszökött, a maradék három tiszten pedig a nép elégtételt vett. Egyikükkel még a laktanyában végeztek, másikuk másnap a Városháza ablakából ugrott ki, a harmadikat pedig felakasztották. Itt kell elmondanom, hogy nem elég, hogy ezeknek a gyilkosoknak évtizedekig emlékmű és utcanevek őrizték gaztettüket, még néhány éve is több próbálkozás volt a Stefkó nevezetű mentegetésére, holott az ő szitkozódó, átkozódó és beismerő szavait, egy ma is élő,súlyos sortűz sérült hallotta a kórházban, ahol őt szintén ellátták.
A kórházi összeírás alapján a száz fő fölötti hősi halott, a halotti anyakönyvi kimutatások szerint ötvennégy áldozat temetése október 28-án volt a magyaróvári és a mosoni temetőben. Az ismeretlen áldozatokat tömegsírokba temették. Sok vidéki elhunytat hazavittek hozzátartozóik végső nyughelyükre. Így történt Kelemen Rezsővel is, akit hozzátartozói szombaton este tudtak csak hazaszállítani és vasárnap délután, szakadó esőben a falu nagy részvéte mellett eltemetni. Kelemen Rezső áldozat volt, szinte gyerekként kellett meghalnia, gyilkosok vezényszavára, ártatlanul. Sírján, ma is, az akkor nagy bátorságra valló felirat olvasható:
Kelemen Rezső
a forradalom hős halottja.
Drága jó fiúnk
Ki oly váratlanul
Itt hagytál minket.
Sírod felett a szeretet
Hullat rád gyász könnyet.
Kit oly forrón szerettünk,
Amíg élünk nem feledünk.
A sérültek száma is több száz volt. Köztük a szintén pusztasomorjai rokon, Kelemen Gábor, akit lábon lőttek, de továbbiak is, mint Dohány István, Fürtös Lajos, Szűcs Béla. Voltak rendkívül súlyos esetek is. Többen életük végéig szenvedték sebesülésük következményét. Fél lábbal, bicegve dolgozták le maradék életüket. De voltak szerencsések is, akik ugyan több tucat műtét után, évekbe telve, de felgyógyultak és viszonylag hosszú életet éltek meg.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején számtalan külföldi újságíró és fotóriporter is Magyarországon tartózkodott. Így volt ez Mosonmagyaróváron vagy Hegyeshalomban, majd később az osztrák menekülttáborokban.Mosonmagyaróváron a sortűz eseményéről jelenleg nincsenek fellelhető fotók. A külföldi magazinok tudósítói a sortűz utáni eseményekről készítették számtalan felvételüket, de például a magyaróvári temetésről filmet is forgattak.Ezek a képek a legnagyobb kiadók újságjaiban jelentek meg, még Amerikában is. Sajnálatos, de a megtorlás idején ezen felvételek alapján gyűjtötték össze, állították bíróság elé és ítélték súlyos börtönévekre az embereket. Nem számított, hogy valóban az illető van-e a képen. Ilyen koholt vád alapján ítéltek el egy magyaróvári tizenhat éves inas legényt, aki keményen megfizetett, a semmiért. Őt is egy képen vélték felfedezni. Igazát, miszerint nem ő az, nem tudta bizonyítani. 1958-tól 1967-ig ült az ország különböző börtöneiben. Ő volt Fehér János, akit 2018. szeptemberében temettünk el.
A külföldiek mellett a helyiek is fényképeztek. Ezen képek sorsa vagy akkor pecsételődött meg, amikor készítője a forradalom leverése után elővigyázatosságból eltüzelte őket, vagy akkor, mikor az illető, menekülése során magával vitte, külföldön rejtegette, majd azok, az évtizedek múltával ma is valahol rejtve várják felfedezésüket. De vannak itthon maradt és harminchárom, vagy akár hatvan évig őrzött képek is, melyeket készítőjük, őrzőjük mégiscsak elővett és közkinccsé tett. Mosonmagyaróvári képek legutóbb 2010-ben kerültek nyilvánosságra.
Tisztelt Hallgatóság!
Nem a magyaróvári sortűz hősi halottja Magyar Katalin tizenhat éves diáklány, de feltétlen meg kell emlékezni róla!
Magyar Katalin mosonmagyaróvári születésű kislány, aki az általános iskola után Budapesten tanult egy képzőművészeti gimnáziumban. A fővárosi harcok idején véradónak és önkéntes ápolónőnek jelentkezett osztálytársaival a Tétényi úti kórházba. November 7-ei hősi halálát megelőzően idehaza járt. Egy vöröskeresztes szállítmányért jöttek le Hegyeshalomba. Szülei kérlelésére sem maradt itthon, ,,Becsület is van a világon" - mondta és visszament Pestre. Halála napján mentőautóban szállítottak egy sérült kisgyereket, amikor egy orosz tank kilőtte őket. A kisfiú és Kati a helyszínen életét vesztette. Holttestét a kórház udvarán hantolták el. Később apja érte jött és hazaszállította a magyaróvári temetőbe. Nem sokáig nyughatott. Át kellett helyezniük a nagyszülői sírba. Közben apját elvitték, börtönbe zárták. Mikor kiszabadult menniük kellett a városból. Szülei ismét kihantolták gyermeküket és Győrben temették el, immár negyedszer. Emlékét 1996-tól szülővárosában általános iskolája zárt udvari falán kihelyezett emléktábla őrzi csak.
De Jánossomorjának is vannak Budapesten halt hősei. Egyikük Író László, tüzér, aki egységével állt át a felkelők oldalára. A Blaha Lujza téri harcokban október 29-én lőtték sorozatban végig a huszonkét éves fiatal testét.
A család emlékei szerint később a rákospalotai temetőben találtak Laci holttestére, hiszen az áldozatokat összegyűjtötték, ahol ideiglenesen helyet kaptak, ott helyezték el a holttesteket. Ezért mindig késve történt, napok, hetek elteltével a temetés. A helyiek visszaemlékezései szerint Lacit egy helybéli katonatársa hozta haza teherautóval, a tüzéregyenruháját is vele hozták. Ebben a katonai egyenruhában ravatalozták fel a házukban, az üvegesműhely melletti szobában. Sokan eljöttek a házi ravatalhoz, hogy tiszteletüket tegyék. Az iparosok, családtagjaik, az osztálytársak és a barátok mind elmentek megnézni a nyitott koporsóban, katonaruhában kiterített fiatal katonát. Gyászolt a falu. Síremlékén az alábbi felirat olvasható:
Drága áldozatunk
Szent hazánk oltárán
Halhatatlan lettél
Hős halálod árán
Őrzöd mindörökké
a hazát,a békét
Mi pedig őrizzük
Emléked örökké
A település harmadik hőse az egyetemista Szalai Imre, akit november 4-én budapesti lakóhelyének belövése során ért halálos sérülés.
A család semmit sem tudott itthon a Pesten élő rokonokról és Imréről. November 14-én mentek fel Budapestre, az ottani Franck gyárba húst vinni három teherautóval. Ekkor tudták meg, hogy Imre a Péterfy Sándor utcai kórházba került, de még november 5-én reggelre meghalt súlyos sérülései miatt. November 17-én újra visszamentek Budapestre egy, a menekülők által elhagyott teherautóval, amivel aztán haza is szállították. Itthon, a lakásuk üveges verandáján ravatalozták fel, Mosonszentpéteren, az óvári utcai házukban. Az arcánál üvegablak volt a koporsón, hogy mindenki elbúcsúzhasson tőle. Sírja, ma a mosoni temetőben található.
További helyi származású '56-os hősi halott még Kovács András, aki szintén Budapesten halt meg november 6-án.
Tisztelt Emlékezők!
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a városból és környékéről is rengetegen menekültek külföldre. A forradalomban tevékeny szerepet játszók nagy része is eltávozott. Nekik így nem esett bántódásuk, de akik maradtak azokat elővették és súlyos börtönbüntetésre ítélték. Különösen súlyos büntetéseket kaptak az Akadémia tanárai és hallgatói, egy gimnáziumi tanár, a mezőgépgyár munkás tanácsának tagjai, a helyi műszaki laktanya parancsnoka, Ambrus József és tisztjei, valamint a győri Földes-per vádlottjai a hét halálos ítélettel és a tucatnyi börtönbevetéssel.
Ambrus József őrnagyról szintén fontos megemlékezni. '56-ban a közelben található honvéd laktanya parancsnoka volt. A városi felvonulók egy része az ő laktanyájához is odavonult, de békésen tovább is mentek. A sortűz idején Ambrus a laktanyájában tartózkodott, ahonnan engedélyével Dr. Székelyhidi László fiatal katonaorvos, segédjével katonai mentőkocsin hajtott a vérengzés helyszínére. Attól kezdve Székelyhidi már nem ment vissza a laktanyába, hanem a kórházban maradt műteni. Ambrus a forradalom mellé állt. Szervezte a nemzetőrséget, a Katona Tanács elnöke lett, temette a hősöket. '56-ért a katonai bíróság 15 évre ítélte, rangjától megfosztotta, vagyonát elkobozta. Hat év, három hónap, tizennyolc napot ült. Szabadulása után kocsikísérőként, kazánfűtőként dolgozhatott. A rendszerváltás utáni rehabilitálásának már nem sokáig örülhetett. 1992-ben 71 éves korában alezredesi rangban hunyt el. Emlékét e város nem, de szentesi sírjánál őrzik az ottani nemzetőrök.
A megtorlás itt Jánossomorján is többeket utolért. Mint Dicsőfi Endrét, Juhász Istvánt, Juhász Jánost, Posztos Ferencet, Kiss Józsefet, Egyed Imrét.
Tisztelt Emlékezők!
Nem szabad azonban elfelejtkezni azokról a bírákról, ügyészekről és árulókról sem, akik megvádolták, majd elítélték ezeket az embereket. Ilyen volt Vida Ferenc,Gyepes István vérbírók, Ledényi Ferenc katonai ügyész, Fekszi László, győri határőr ezredes, aki Ambrusékra vallott, míg előtte látszólag a forradalom mellett állt. Ezek mind haszonélvezői lettek a Kádár rendszernek. Míg, az '56-ért börtönbe kerültek szabadulásuk után sem nyughattak. Akiket nem űztek el a lakóhelyükről, azokat gyakorlatilag a rendszerváltásig figyelték,jelentettek róluk, nem dolgozhattak végzettségük szerint, azoknak a gyerekeik nem tanulhattak tovább, nem mehettek külföldre, még rokonuk esküvőjére sem a szomszéd csallóközi faluba. Volt, aki nevet változtatott, csak hogy abbamaradjon már a zaklatása, örökös megszégyenítése. Sajnos ezeknek a megbélyegzett családoknak a gyerekeik nem mindegyike tudott kitörni ebből a körből és fiatalon, betegen, szegényen hunytak el.
És mit kaptak a zöld ávósok? A Kádár rendszer biztos megélhetéssel, kitüntetéssel, rendfokozat emeléssel, magas nyugdíjjal, szolgálati lakással jutalmazta ezeket a tömeggyilkosokat. Dudás semmiféle felelősségre vonásban nem részesült a sortűzért. Kiskunhalason élte dicsőséges napjait újabb laktanya parancsnoki beosztásban, ezredesi rangban.
1956-ért Mosonmagyaróvárt bűnös városnak nevezték, társadalma megfélemlítetten élt, csak a pártvonalon működők élvezhették az életet.
Évtizedek múltak el így.
1986-ban egy mosoni születésű menekült által állított '56-os szimbolikus síremlék volt az első emlékállítás a hősök tiszteletére. Megakadályozni már nem merték, de még három évet várni kellett a város emlékezőképességének feltámasztására. 1989. június 8-án egy óriási hatású '56-os fórumot szerveztek, ahol Schwendtner Ferenc rokkant sortűz sérült vetette fel egy emlékmű állításának igényét az áldozatok emlékére.
A helyi pártok és civil szervezetek összefogásával kezdődött meg a közadakozásból készült emlékmű megvalósítása. A sortűz helyszínén először haranglábat állítottak, majd az 54 névre faragott kopjafát, végül Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkával készített Golgotáját, melyet 1991. október 26-án, a már hivatalosan így nevezett, Gyásznapon avattak fel.
Közben 1991. március 23-án sor került az '56-os mártírok újratemetésére is, akiknek a ravatalánál Antall József miniszterelnök mondott beszédet. E felemelő esemény annak a Székelyhidi Lászlónak köszönhető, aki '56-ban katonaorvosként látta el a sebesülteket, majd 1990-ben országgyűlési képviselőként a Parlamentben többször szólalt fel az óvári mártírok újratemetése érdekében.
Ezt követően a város további forradalmi helyszínein is elkezdtek emlékhelyeket kialakítani. Így az Akadémián, Dr. Kuroli Géza dékán jóvoltából, aki szintén súlyos sérültje volt a sortűznek, aztán az Ipari tanulóknál, a Városházánál, a magyaróvári temetőnél, jóval később a kórháznál. Azóta ezeket az emlékeket is körbejárják október 26-án a megemlékezők, majd az ötvenhatos útvonalon gyalogos felvonulással érkeznek a hivatalosan '56-os emlékparknak, köznyelvben Gyásztérnek nevezett helyszínre.
Az évenkénti megemlékezéseken köztársasági elnökök, miniszterek, államtitkárok és különböző közéleti személyek mondtak, mondanak beszédet.
Az 1992-ben megalakult Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület, összefogva az addigi magánkezdeményezőket Zétényi Zsolt ügyvéd képviseletében pert indított Dudás István és társai ellen, mint a sortűzért felelős személyek ellen. A Dudás-perként elhíresült évtizedes jogi procedúra féligazsággal ért véget 2002-ben. Dudás és társai bűnösségét megállapították, de büntetést érte nem kaptak. A fellebbezés időszakában pedig Dudás meghalt, így az ügy okafogyottá vált és véglegesen lezárult.
2005-ben a Kisalföld megyei napilap kezdeményezte, hogy a sortüzet lövető laktanya épületéből létesüljön ötvenhatos múzeum. A tizenhárom éve tartó papírgyártásból, ülésezésből, tervezgetésből semmi nem lett. Helyette a piaristák kapták meg új iskolaközpont építésének céljára. 2018. augusztus 23-án a laktanya teljes tetőszerkezete leégett. Azt azóta födémig lebontották. Az épület végítéletére vár.
A Gyásztér további történetéhez tartozik még, hogy 2012-ben történelmi emlékhellyé nyilvánították. 2014-ben az '56-os Egyesület állította az '56-os mártírok kopjafáját, a Nemzeti Örökség Intézete pedig a történelmi emlékhellyé válás emlékoszlopát.
Mosonmagyaróvár ötvenhatos hagyományai 2015-ben a helyi értéktár részévé váltak, 2016-ban pedig a Gyásztér a megyei értéktár része lett.
2013-ban 1956-os emlékmegőrző tevékenysége elismeréseként a helyi középiskolai kollégium Gulyás Lajos '56-os mártír nevét vehette fel. Az intézmény azóta is példaértékűen és egyedülállóan őrzi ötvenhat eszméjét, a hősök és mártírok emlékét.
Mosonmagyaróváron 2015-ben a helyi erdészet állított új emlékhelyet '56-os hősi halott dolgozóinak, majd 2016-ban külföldi magánkezdeményezésre és magánerőből készült emlékmű a magyaróvári temetőben a tömegsírba temetett ismeretlen áldozatok emlékére.
Tisztelt Emlékezők!
Jóval később, de gyakorlatilag ugyanezt az utat járta be Jánossomorja is ötvenhatos emlékhelyeinek és az emlékezés hagyományainak kialakításában.
Egyedi példával jár elöl a 2011-ben állított Menekülők emlékhelyével, valamint a november 4-ei Nemzeti Gyásznapon történő temetői megemlékezéseivel.
Jól ismerve a 2016-os Emlékév különböző pályázatait, elmondhatom, hogy olyan széleskörű, minden részletre odafigyelő, kreatív, változatos, a település apraját-nagyját megszólító pályamű, mint az Önöké nem készült. Külön kimagasló eredménye programsorozatuknak, hogy Hossala Tamás fotókiállítása kézzelfoghatóan is a település értékévé vált.
Tisztelt Jánossomorjaiak!
Azt kívánom Önöknek, hogy őrizzék, ápolják kialakult '56-os hagyományaikat, azokat gondosan szervezzék, ne változtassanak rajtuk évről-évre, a megélt eseményeket pedig rögzítsék a Jánossomorjai Füzetekben és, részemről remélve egy új Jánossomorjai Naplóban is!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 13:16:29, kedd
|
| |
| |
Diskurzus, Mosonmagyaróvár, 2018.október 23.
1. 1956. október 26-án békés tüntető, éneklő általános iskolások, szakmunkásképzősök vonultak végig Mosonmagyaróváron a határőr laktanya elé, hogy leverjék a vörös csillagot. Az ÁVH-sok már várták a tömeget, majd esztelen vérengzést rendeztek. Miután kilőtték a tárakat a fegyvertelen tömegre, a menekülőkre és a földön fekvő sérültekre, kézigránátokat dobáltak rájuk. Máig nem lehet tudni pontosan, hogy hány halottja és sérültje volt a mészárlásnak. A város, a túlélők és az áldozatok hozzátartozói sosem heverték ki az eseményeket, ehhez az is hozzájárult, hogy a meggyilkoltakat és sérülteket 33 éven át rágalmazta a hatalom.
2. Mamám ott volt mikor a tömegbe lőttek főnöke rántotta le a földre. Mikor erről mesél mama elszörnyedek és kiráz a hideg.
3. Bár mondjuk az is érdekes esemény volt, hogy a zuhogó esőben mit kerestek ott az óvodások a tömegben? És mindenki tudta, hogy ott a laktanyában fegyverek vannak, nem csak a vörös csillagról szólt ott a történet....Mi történik, ha bejutnak, és megszerzik a fegyvereket? Életben hagyták volna a katonákat? Tuti hogy nem !!!..Volt kórházi ápolónő ismerősöm, aki abban az időben dolgozott a kórházban...mesélt mindegyik oldal kegyetlenkedéseiről...egyik sem volt jobb a másiknál...mindegyik ölt..!!! és ez ellen nincs mentség egyik oldalról sem !!!! Azok is csak ugyanolyan gyilkosok voltak, akik a sérült katonákat szedték össze a kórházból, és lábuknál fogva akasztották fel őket...és rúgták szét a fejüket.
4. A katonák általi kegyetlenkedések akkor már 10 éve tartottak, azt se felejtsük el...
5. Mindegyik oldal gyilkos volt...akárhonnan nézzük...Mi csak elmondásból ismerjük a történéseket, igazából, akik akkor nem élték át, azok csak hallomásból ismerik.És pont nekünk nem kellene állást foglalni egyik oldal mellett sem.Mindegyiknek volt pro és kontra.Most sem lenne másképp, ha ezt a hatalmat akarná bárki megdönteni.Nem véletlen haverkodik Viktor a Putyinnal és egyéb diktátor cimbivel.Ha balhé lenne rövid időn belül itt lennének az oroszok és lőnének élessel, nem gumilövedékkel.
6. Szerintem kicsit sok filmet néztél.
7. Három katonát lógatott fel a nép, vérbosszút követelve a sok fiatal és női áldozat miatt! Miről beszélsz? A saját népébe lövetett Dudás, nem ellenség és fegyveresek közé! Gyerekek és nők közé! Nem felejtenek az óváriak.
8. Igaz, de ha most odamenne egy tömeg egy laktanyához ???
9. Érthetetlen, miért kellettek kiskorú gyerekek a vörös csillag leveréséhez. Édesanyámat durván megfenyegették, amikor az utcán kivette a sorból a 10 éves nővéremet és a 12 éves bátyámat.
10. Te pont olyan hiteles forrásból állítod az "igazadat", mint bármelyikünk. Akkoriban még fejjel lefelé sem fityegtünk. Te arról a három katonáról tudsz, más tud több másikról is, olyanokról is, akiket nem csak egyszerűen fellógattak, hanem fejjel lefelé felakasztva szétrugdalták a fejüket. Tudunk olyan sebesült katonákról is, akik a békés polgároktól szerezték a sebesülésüket és a kórházban bújtatták őket. Van, aki fegyvertelen békés polgárokról beszél, de TUDJUK, hogy szinte az összes börtönből szélnek eresztették a rabokat, akik feltüzelve, fegyverért ácsingózva kerülgették a laktanyákat mindenütt az országban, nem csak Mosonmagyaróváron. A békés tömeg miért a laktanyához vonult, miért nem a városházához, a pártbizottsághoz, vagy a megyeházára? Mosonmagyaróvár valóban nem felejt, csak úgy látszik, pöttyet szelektív az emlékezete, mint pártunknak és qrmányunknak, az élen orbáncviktorral. A katonák (és rendőrök) most is, mint akkor, minden eszközzel megakadályoznák a helyőrségük elfoglalását, a civilek fegyverhez, hadianyagokhoz jutását. Igen, éles lőszerrel lőnének, ugyanis az őrség azzal van felszerelve. Bárki, aki laktanyát, várat, helyőrséget akart elfoglalni bármikor a történelem során, tisztában volt azzal, hogy nem fasírtos zsemlével fognak a védők dobálózni.
11. Nagyapám és a húga is ott volt. A fél város!
12. 1976-ban születtem. Határőrként dolgoztam a móvári határőr laktanyában, amikor a helyszíni tárgyalás (vagy mi) volt, és akkor már munka miatt több, mint 24 órája talpon voltam. Egy eseményhez mentünk ki éppen, és egy öreg bácsika rázta a botját a civil autónk felé, amiben civilben ültünk, és üvöltötte, hogy "mocskos zöld ávósok". Nekem ennyi maradt meg a sortűzből.
13. Óvodások és általános iskolások-szerencsére nem voltak a laktanya előtt-
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 07:39:00, kedd
|
| |
| |
Szokás (volt?), hogy a megyei önkormányzat évről-évre egy-egy településsel együtt tartotta nemzeti ünnepét október 23-án (is).
Idén nem találtam egy települést sem az " '56-os rendezvénynaptárban", ahol a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is ünnepelne.
Megnéztem a gymsmo.hu weboldalukat is.
Ott meg még arra se találtam bejegyzést , hogy október 23-a van, pedig korábban mindig volt leírás a nemzeti - és az emléknapokról. Nemhogy, hol ünnepel a megye.
A megye nem ünnepel? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 05:43:10, kedd
|
| |
| |
Van rá három napjuk azoknak, akiknek dóguk és kötelességük a Gyásztér rendbetétele.
Ideje vóna már leszedni a tavalyi kiskoszorúkat a kopjafákról és a szanaszét - szétszana "dísz"növényzetet is legalább egyszer, október 26-ra, a Gyásznapra egységesre kéne nyírni mindenoldalról. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 05:14:58, kedd
|
| |
| |
kisalfold.hu 2018.10.20.
Október 23. - Ünnepi műsor, megemlékezés, koszorúzás - mutatjuk a hosszú hétvége programjait -
Az 1956-os forradalom kitöréséről megyeszerte megemlékeznek. Péntektől keddig végig ünnepi hangulatban lesznek a kisebb-nagyobb települések.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 04:43:24, kedd
|
| |
| |
Tele a város (Mosonmagyaróvár) Kisvakond bábelőadásos plakáttal, de '56-ost egyet se látni se a hirdetőtáblákon, se a villanyoszlopokon, se sehol. A művház üvegajtajára és a hirdetőfalukra ugyan van egy-egy darab kiragasztva, de az egyik a tilos a dohányzás feliratuk alá, úgyhogy az nagyon méltatlan, a másik meg úgy ahogy van olvashatatlan, mert a sok és sokféle megemlékezést olyan kicsi lapra nyomtatták, hogy azt nem lehet elolvasni az üvegen keresztül. Szomorú dolog ez. Ahogy a Kisvakond plakát dömping is szomorú. Elárasztottak vele bennünket, miközben mi, a hősi halottainkra emlékező plakátokat szeretnénk látni a városban. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-22 06:17:48, hétfő
|
| |
| |
Értékelték a megyei 56-os pályázatokat
Győrött, a Megyeházán értékelték a 2006 tavaszán meghirdetett 56-os megyei pályázatokat. Áprilisban a megyei önkormányzat két kategóriában tette közzé felhívását.
A ,,Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza" című kiírásra helytörténeti munkákat vártunk felnőtt és ifjúsági kategóriában.
E témakörre összesen 21 pályázat érkezett, ebből 15 felnőtt és
6 az ifjúsági kategóriában.
Az " Így emlékezünk - szülőföldünkön" című megyei forgatókönyv- és óravázlatíró pályázatra összesen 19-en adták be munkájukat. 12 pályázó forgatókönyvet, műsortervet készített, 5-en óravázlatot állítottak össze, 2 pályázat nem felelt meg a pályázati kiírásban megfogalmazott témaköröknek.
Eredmények:
" ÍGY EMLÉKEZÜNK - SZÜLŐFÖLDÜNKÖN"
Forgatókönyv írás
I. díj Jelige: Gulyás Lajos - Szerző: KUTASNÉ SZABÓ PIROSKA (nettó: 100.000,-Ft)
II. díj Jelige: Őszirózsa. - Szerző: KONKOLYNÉ FALLER ESZTER, GYŐR (nettó: 80.000,-Ft)
III. díj Jelige: Összefogás III. - Szerző: A mosonszolnoki Általános Iskola tanárai: GYŐRINÉ REIDINGER ILDIKÓ, LÁSZLÓ FERENCNÉ ÉS LOVÁSZ LÁSZLÓNÉ (megosztva nettó: 25.000,-Ft) III. díj Jelige: Szigethy Attila - Szerző: BOGNÁRNÉ HEGYMEGI ILDIKÓ ÉS NÉMETHNÉ TÓTH KATALIN, A kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola tanárai. (megosztva: nettó: 25.000,-Ft)
Könyvjutalomban részesül:
Jelige: Nem szabad feledni. - Szerző: HORVÁTH ILDIKÓ, GYŐR
Óravázlat írása
I. díj - Jelige: A szózat éneklése közben - Szerző: BÉRCINÉ IVÁNCSICS ETELKA, MOSONMAGYARÓVÁR (nettó: 100.000,-Ft)
II. díj - Jelige: Golgota - Szerző: HORVÁTH ILDIKÓ és KOMJÁTHY MÁRTA, GYŐR (nettó: 80.000,-Ft)
III. díj - Jelige: 1956. A sorsom: Szerző: GALGÓCZI KÁROLYNÉ, GYŐR (nettó: 50.000,-Ft)
,,Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza"
Felnőtt kategória
I. díj - Jelige: Rábaköz. - Szerző: SZALAY BALÁZS, CSORNA. A díj összege: nettó: 75.000,-Ft
II. díj - Jelige: Tücsök - Szerző: SZABÓ CSABA TAMÁS, GYŐR A díj összege: nettó: 50.000,-Ft
III. díj - Jelige: A múlt lelkünkben él: Szerző: SÜLI JÓZSEFNÉ, HALÁSZI. A díj összege: nettó: 30.000,-Ft
Könyvjutalom(felnőtt kategória):
Vadvirág jelige - Szerző: Büki Lajos: Az écsi csata 1956. és következményei
Föltámadott a tenger jeligére - Szerző: Patyi Endre: Föltámadott a tenger - emlékezés a jelen és a jövő számára
Ifjúsági kategória
Csak a második díj kerül kiosztásra
II. díj Jelige: Szívet cseréljen.. - Szerző: HORVÁTH VIKTOR, TÁP A díj összege: nettó: 50.000,-Ft
Könyvjutalmat kap (ifjúsági kategória): Dóczy Diána ,Berger Ildikó Kovács Bernadett és Gősi Viktória
In.: gymsmo.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-21 16:54:56, vasárnap
|
| |
| |
2018-ban ünnepli a Magyaróvári Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Nekem megvannak a 150. és a 175. évfordulóra írt emlékkönyvek. Most az 1963-ban Vörös Antal: Óvár, Óvár ... c. könyvéből javítás, kiegészítés nélkül jegyzem le az Akadémia '56-os történetét.
,, Az 1956/57-es tanév megnyitásakor a főváros politikai életének visszhangja már az óvári akadémián is érezhető volt, bár távolról sem olyan mértékben, mint a pesti egyetemeken.
A vita itt még inkább arról folyt, egész október 20-ig, hogy milyen oklevelet kapjanak az akadémiát befejező hallgatók és e kérdés mellett másodlagos szerepe volt az országos politikának. A politikai aktivitás az elsőéveseknél volt a legnagyobb, akiket az oklevél jellegének vitája nem érdekelt, de akiket az akadémia eszmei, ideológiai képzése sem tudott eléggé formálni.
Október 22-én Óvárott is összeállították - főként az elsőéves hallgatók - a 12 pontból álló követeléseiket és diákgyűlésen vitatták meg. Az esti órákba nyúló vita már jelezte, hogy a főváros eseményeinek a hatása itt is egyre nagyobb lett a hallgatóság körében. A tanítás menetét azonban még ez a gyűlés és a Budapestről érkező hírek sem tudták megzavarni.
Még október 25-én is megtartották az előadásokat, de estére már tüntetést szerveztek a diákok.
A város ellenforradalmi elemei egyre nagyobb hatást értek el az ifjúság körében és az október 26-ai tüntetések az aznap esti tragikus eseményekhez vezettek, s hat akadémiai hallgató életébe kerültek. A hangulat ezek után már a nyílt ellenforradalmi erőknek kedvezett és csak a szovjet csapatok megjelenése vetett véget egy-két napon belül a bosszú és megtorlás légkörének, amely az akadémián belül főként a marxizmus-leninizmus tanszék munkatársai ellen irányult. A szovjet csapatok megjelenése után a rend ugyan hamarosan helyreállt, de az eszmei és politikai zűrzavar már jóval nehezebben, hónapok múltán oszladozott mind a hallgatóság, mind a tanárok körében.
A tanítás november 26-án újból megkezdődött. Az akadémián a pártszervezet és az ifjúság KISZ szervezete azonban csak 1957 áprilisában, illetve májusában alakult meg és ezután nyugodt politikai légkör bontakozott ki."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 42
|
|
|
|
2018. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
42 db bejegyzés |
| e év: |
343 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 147
- e Hét: 275
- e Hónap: 5156
- e Év: 27209
|
|
|
Offline
