|
2018-03-31 00:44:48, szombat
|
| |
| |
OLVASMÁNY Mózes első könyvéből
Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.
Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött.
Isten szólt: ,,Legyen világosság", és meglett a világosság. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Aztán este lett és reggel: az első nap.
Isten újra szólt: ,,A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat és alkosson válaszfalat a vizek között." Úgy is lett. Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket. Isten a boltozatot égnek nevezte. És este lett és reggel: második nap.
Isten ismét szólt: ,,Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz." Úgy is történt. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. És Isten látta, hogy ez jó.
Akkor megint szólt Isten: ,,Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön." Úgy is lett. A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyekben magvak vannak a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a harmadik nap.
Akkor megint szólt Isten: ,,Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet." Úgy is lett. Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon, és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat. Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsák meg a földet, uralkodjanak a nappal és éjszaka fölött, s válasszák el a világosságot meg a sötétséget. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap.
Isten szólt: ,,A vizek teljenek meg élőlények sokaságával; az égen, a föld felett, az égbolt alatt pedig röpködjenek madarak." Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó. Isten megáldotta őket, és így szólt: ,,Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön." Este lett és reggel: az ötödik nap. Aztán szólt Isten: ,,Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint." Úgy is történt. Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó.
Isten újra szólt: ,,Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ő uralkodjék a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog." Isten megteremtette az embert saját képmására: Isten képmására teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket.
Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik: ,,Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és minden állat fölött, amely a földön mozog." Azután ezt mondta Isten: ,,Íme, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden növényt táplálékul adok." Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.
Így készült el a föld, az ég, és minden, ami benne van. Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett.
Ez az Isten igéje.
EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
A názáreti Jézus, akit keresztre feszítettek, feltámadt.
Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, és Szalóme drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek.
Ezt mondták egymásnak: ,,Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?" De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt.
Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: ,,Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahová temették. Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek."
Ezek az evangélium igéi.
B évben: Mk 16,1-
Bővebb változat Link
Imádság
Uram, megváltó Jézusom, egykor a tanítványok is csak lépésről lépésre jutottak el a hitre, annak ellenére, hogy te már mindent elmondtál nekik előre. Látod, én is csak botorkálva, néha megállva, máskor pedig nagy lendülettel közeledem hozzád. Segíts megértenem kereszted és feltámadásod titkát! Tudom, hogy ehhez hitre van szükségem. De azt is tudom, hogy minden, amit kapunk, egyedül a te jóságodnak köszönhető, ezért kérlek, légy hozzám kegyelmes és erősítsd bennem a hitet! Erősítsd bennem a feltámadás és az örök élet hitét!
Elmélkedés C. Horváth István Sándor
A húsvét titka
Tegnap, nagypénteken, az Úr kereszthalálának napján a kereszt titkáról, az emberi bűn és ítélkezés titkáról, a megváltás titkáról, a megbocsátás titkáról elmélkedtünk. Ma, húsvét vigíliáján ezeket a gondolatokat folytassuk az élet, a feltámadás, az újjászületés titkáról. A húsvéti szertartás e titkok megértéséhez vezet minket.
A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik, majd pedig a tűzről meggyújtjuk a húsvéti gyertyát. Ezt a feltámadt Krisztust jelképező gyertyát visszük a sötét templomba, majd pedig ennek lángjáról gyújtják meg a hívek saját gyertyáikat ezzel jelezvén, hogy a feltámadás, az újjászületés egyetlen forrása a feltámadt Krisztus. Az ő fényét, az ő világosságát, az ő személyét fogadjuk az életünkbe, hogy végre megszűnjön körülöttünk a sötétség, a bűn sötétsége. A feltámadt Krisztus fényt hoz az életünkbe, megújítja azt, reményt ébreszt bennünk. Fényt, megvilágosodást hoz azoknak, akik részesednek a keresztségben és elindulnak a hit útján. Fényt és megújulást hoz az Egyház életébe, amely az újonnan megkereszteltekkel növekszik és hitében megerősödve indul, hogy újult erővel hirdesse: Krisztus legyőzte a halált. Krisztus feltámadt!
A húsvéti szertartás a húsvéti öröménekkel folytatódik, amely összefoglalja a megváltás lényegét, az emberi bűnt és Isten tetteit, amelyek a megbocsátást közvetítik az ember felé. Ezt követően az ószövetségi olvasmányokban felidézzük üdvösségünk történetét a teremtéstől kezdve egészen addig, hogy az idők teljességében Isten elküldte a világba Fiát, Jézust. Az ünnepi szertartás evangéliuma már az üres sírhoz vezet minket, amelyet mi is jelnek tekintünk, hitet ébresztő és hitet erősítő jelnek. Az igeliturgia után megújítjuk keresztségi fogadalmunkat, felélesztjük magunkban azt a kegyelmet, amely az Úr Jézus halálának és feltámadásának köszönhetően árad ránk.
De térjünk vissza az üres sírhoz, a húsvéti örömhírhez és üzenethez! Márk evangélista három asszonyt említ, akik a szombat elmúltával azonnal Jézus sírjához indulnak. Pénteken az ünnep közeledte miatt már nem volt idő arra, hogy a holttestet, Krisztus keresztről levett testét a szokásoknak megfelelően bebalzsamozzák, ezt akarják utólag pótolni. Miközben a sír felé haladnak, gondolatban már ott is vannak, hiszen arról a gyakorlati dologról beszélgetnek, hogy miként fogják elhengeríteni a sír bejáratánál lévő követ, asszonyi erejüket gyengének vélik ehhez. A sírhoz érve azonban meglepetés várja őket. Amit eddig ténykedésük akadályának gondoltak, az már nem áll útjukban, a követ valaki elmozdította a sírtól. Ezután jön az újabb meglepetés. Amikor belépnek a sírbarlangba egy fehér ruhás ifjút látnak, akiről első pillanatban elképzelni sem tudják hogyan került oda. Újabb meglepetés, hogy a számukra ismeretlen ifjú ismeri szándékukat és ismeri az elmúlt napok eseményeinek történéseit. A fehér ruhás személy, aki egy isteni hírnök, egy angyal lehetett, tudja, hogy a kereszten meghalt Krisztust keresik. Ezután hangzik a meglepetést okozó üzenet: Krisztus feltámadt, nincs itt! Majd láthatják a bizonyítékokat: a halotti leplek a sírban vannak, de az Úr teste nincs ott, mert Isten feltámasztotta őt a halálból. A küldött rögtön megbízást ad az asszonyoknak, siessenek a tanítványokhoz és mondják el nekik az Úr feltámadásának hírét.
Most, húsvét éjszakáján az egész Egyházzal együtt hálát adunk Istennek a megváltásért és örvendezünk Urunk feltámadásának. Az üres sírnál mi is megérthetjük küldetésünket: Induljunk és legyünk a feltámadás hirdetői! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
Offline
