|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2018-06-15 06:25:19, péntek
|
| |
| |
Idén szombatra esik. A helyi ötvenhatos egyesület aznap gulyáspartizik Novákpusztán. Ahogy mondták, péntek délután hatkor emlékeznek rájuk a Gyásztéren. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-13 06:42:12, szerda
|
| |
| |
2018. június 12-én kiállítást, előadást és ki mit tud-ot rendeztem, tartottam a Gulyás Lajos Kollégiumban Június 16-a, az 1956-os Mártírok Emléknapja alkalmából.Ezzel véget ért a 25. tanévem a kollégiumban, ahol kezdettől fogva helytörténeti, helyismereti foglalkozásokat, kiállításokat, előadásokat, megemlékezéseket, beszédeket, stb ... tartok, szervezek, sok esetben nem csak a kollégistáknak. Idén, különösen sok eseményre, emléknapra, nemzeti ünnepre, stb ... komplex módon készültem. Mindemellett több városismereti, várostörténeti sétát is tettem a diákokkal. Nem beszélve a kiállításokról, könyvbemutatókról, filmvetítésekről. Igazán változatos, gazdag tanévet zárok. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-12 04:06:57, kedd
|
| |
| |
Tisztelt Emlékező Közösség!
Huszonkilenc éve, 1989. június 16-án adták meg a végtisztességet Budapesten az 1956-os forradalom mártírjainak: újratemették az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imre volt kormányfőt, Maléter Pál egykori honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, valamint az 1958 áprilisában kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és az 1957 végén a börtönben meghalt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét.
A szertartáson eltemettek egy hatodik koporsót is, mely a sok ezer névtelen hősi halottat, áldozatot, mártírt jelképezte. Azóta ez a nap az 1956-os Mártírok Emléknapja.
Tisztelettel köszöntöm a megemlékezőket.Június 16-a, az 1956-os Mártírok Emléknapja alkalmából '56 hőseire, áldozataira, mártírjaira emlékezünk.
Tisztelt Megemlékezők!
Ma az 1956-1958 közötti győri perben halálra ítélt Czifrik Lajosra, Földes Gáborra,Gulyás Lajosra,Kiss Antalra, Szigethy Attilára,Tihanyi Árpádra, WeintragerLászlóra Zsigmond Imrére, valamint a megtorlások éveiben halálra kínzott ismert és ismeretlen mártírokra emlékezünk, itt amagyaróvári temető 1956-os emlékhelyénél.
Emlékezzünk!
2018. június 8-án huszonkilenc éve, hogy Mosonmagyaróváron felszakadtak az 1956. október 26-ai sortűz fájdalmas emlékét évtizedekig hordozó sebek, ugyanis ezen a napon a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete nyílt vitát rendezett a Városi Művelődési Központ nagytermében 1956. október. 26. Mosonmagyaróvárott címmel. ( Az MDF helyi szervezete egyébként 1989. márciusában megalakította az 1956-ot kutató munkacsoportját, elnöke Sólyom Tibor volt.)
A fórum apropóját egy, a Határőr újság 1989. május 22-ei számában megjelent A tanúk felelőssége c. cikk adta Horváth J. Ferenc tollából.
De mi volt az apropója Horváth J. Ferenc írásának?
A szerző a cikkben, egy, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában elhangzott riportra hivatkozva fogott tollat.
Szerencsére az OSA digitális archívumából letölthetők a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorának idevágó átiratai. Némi kutatómunka után meg is találtam azt az átiratot, amire H.J.F. írásában hivatkozhatott.
Ez pedig az 1989. május 7-ei adásban elhangzott riport, melyben Schwendtner Ferenc sortűz szemtanú, súlyosan, maradandóan megsérült túlélő emlékezett vissza október 26-ra, a sortűz előzményeire, borzalmaira, következményeire, felelőseire, hatására személyes életének alakulásában.
Ha úgy veszem, 1989. június 8-a, május 7-én kezdődött Schwendtner Ferenc bátor megszólalásával, aki a harminchárom év rákényszerített hallgatás falán először mert áttörni.
A május 7-ei megszólalás után egyébként további levelek is érkeztek a műsor szerkesztőségébe. Például Kiskunhalasról ( ott élt Dudás István, '56-ban a mosonmagyaróvári határőr laktanya parancsnoka), vagy Szentendréről, ahonnan szintén egy korabeli szemtanú visszaemlékező írt, de készült újabb riport is a Vasárnapi Újságba.
A helyi MDF tehát a Határőr újság cikkére reagálva, nem tetszését kifejezve gondolta úgy, hogy harminchárom évvel a sortűz után nyílt vitát rendez a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai eseményekről. Ezt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorának június 4-i adásában nyílt levél formájában is beolvasták. Ugyanezen nap a műsorban még elhangzott egy volt határőr levele, aki Szolnokról írt és a Schwendtner Ferenc által elmondottakat igazolta.
Ezen előzmények után került sor a fórumra június 8-án, melyre azóta se volt fogható a városban.
A fórumon a színpadon ülő külön meghívottak mellett, felszólaltak a nézőtéren ülő sortűz túlélők, sebesültek, az áldozatok, - a kivégzett mártírok hozzátartozói, a megtorlások túlélői. Az eseményről készült felvételek ma is döbbenetes erővel hatnak a nézőre. A város ott és akkor kezdte '56-os igazát, hőseit, áldozatait visszakövetelni.
Június 15-én a soproni ellenzéki kerekasztal Sopronkőhidán, a Jánostelepi rabtemetőben állította az első, 56-os mártírjainkra emlékező emlékművet. Neveik ott olvashatók először. Később kopjafákat is állítottak.
Június 16-án, míg Budapesten Nagy Imre és társait temették, addig helyben, szintén az MDF helyi szervezete gyászünnepséget tartott a magyaróvári temetőben, ahol kopjafát is avattak.
Június 26-án Kiskunhalas rendezett olyan fórumot, mint előtte Mosonmagyaróvár, s természetes, hogy oda a mosonmagyaróváriak is elmentek.
Erről itthon július 14-én videofelvétellel egybekötött ankétot is rendezett, szintén az MDF Mosonmagyaróvári Szervezete.
Augusztus elején pedig már különböző pártok, egyesületek álltak össze és vállaltak írásos kötelezettséget
,,Mosonmagyaróvár, 1956. október 26." emlékmű állítására.
Mosonmagyaróvár forró nyarából nem maradhat ki, hogy júniusban már bőven a városban forgatta Erdélyi János és Zsigmond Dezső a Vérrel és kötéllel című filmjüket. Erről még az MTI is tudósított augusztusban:
Ugyanide tartozik még, hogy az Akadémia pedig, Dr. Kuroli Géza dékán szervezésében emléktáblát készíttet hősi halottjainak emlékére.
Mosonmagyaróvár 1989-es forró nyarának szeptemberi lezárásaként még megjegyezhető, hogy a Városi Tanács szeptember 5-i utolsó tanácsülésén megváltoztatta a három népharag áldozatává vált ávós határőr emlékét 1958-tól őrző utcaneveket.
Még ugyanebben az évben jött létre a nemzetközi Szigethy Attila Alapítvány is, melynek hazai elnöke Rokop József lett.
1989-1991 között alakult ki az Ipartelepen, az 1956. október 26-ai sortűz helyszínén egy '56-os emlékhely, melynek középpontjában Rieger Tibor Golgota szobra áll. Előtte a korábban Németh Alajos és Horváth Gábor faragta kopjafák és harangláb. Az emlékmű a Városvédő Egyesület néhai elnökének, Dr. Nagy Györgynek a koordinálásával, közadakozásból készült. Felavatásától minden év október 26-án, a hivatalosan is Gyásznapnak elnevezett napon, itt emlékezünk a sortűz áldozataira, mártírjaira, a megtorlások elszenvedőire.
1990. áprilisában a mártírok családjainak állhatatos kűzdelmének köszönhetően kezdődött a mártírok kihantolása a sopronkőhidai rabtemetőben.
Mosonmagyaróváron 1991.március 23-án Antall József miniszterelnök részvételével vettek végső búcsút Czifrik Lajos, Kiss Antal, Weintrager László, Zsigmond Imre vértanúktól. A kettős sírhelyet a város biztosította, Weintrager Lászlóé családi sírhely. Zsigmond Imrét szülőhelyén Dunaszigeten helyezték örök nyugalomra. A ma látható óvári síremlékműveket a temetés után nem sokkal Rieger Tibor szobrászművész tervezte, ahogy a Golgotát is. Hogy ez a méltóságos végső nyughelyre helyezés megtörténhetett, ahhoz Dr. Székelyhidi László országgyűlési képviselő következetes, határozott kiállása kellett, aki a parlamentben többször is felszólalt ennek érdekében.
Gulyás Lajos, református lelkésztől 1991. május 11-én Levél községben búcsúzott családja, a református egyház, de még Szabad György az országgyűlés akkori elnöke:
Igen tisztelt Honfitársaim!
A család, a hajdani hívek és Gulyás Lajos tisztelői emlékünnepségükön érezzék azt, hogy a Magyar országgyűlés kegyelettel hajt fejet a vértanú-halált halt levéli református lelkész emléke előtt. Gulyás Lajos egyike volt azoknak, akik magukénak tekintették 1956 forradalmának nemzeti és demokratikus céljait; kifejezte hűségét irántuk, de hivatásával is összhangban a kibontakozás békés útját kereste. A diktatúra azonban nem ismert kíméletet, a fiatal lelkészt megfosztották életétől, gyermekeit édesapjuktól. Gulyás Lajos 34 éve halott, mégis halhatatlan marad, amíg ez a nemzet élni fog.
Szigethy Attilát Kapuváron, Tihanyi Árpádot Győrben, Földes Gábort a budapesti Rákoskeresztúri köztemető 300-as parcellájában búcsúztatták. A mártírok síremlékei már mind a Nemzeti Sírkert részei.
1995-ben Levél község emléktáblával és egy emlékszoba kialakításával adózott Gulyás Lajos emlékének. Később emlékművet is állítottak. Gulyás Lajos emlékezete megtalálható még a csallóközi Gellén, Balatonszepezden és Győrben is. De Győrben emléktáblák és közterületi elnevezések adóznak még Földes Gábor, Tihanyi Árpád és Szigethy Attila előtt is. Hegyeshalom községben szintén Szigethy Attila emlékére neveztek el teret.
1998-ban Mosonmagyaróváron a Fő u. 23. szám ház falára helyeztek emléktáblát Antall József, néhai miniszterelnöknek az újratemetésen való részvétele emlékére.
1999-ben került emléktábla az óvári temető bejáratához, melyre szintén felkerültek a mártírok nevei. Ugyanebben az évben Kiskunmajsán, MarispusztánPongrátz Gergely, a Corvin-köz parancsnokának köszönhetően felépült kápolna falára kihelyezett márványtáblákon olvashatók neveik.
'56-os személyről Mosonmagyaróváron csak 2007-ben neveztek el utcákat. Nevezetesen Dr. Dohy János 56-os elítéltről és Gulyás Lajos mártírról. Az utóbbi utcában 2008-ban emléktáblát is avattak a református lelkipásztor emlékére. 2008-ban Hegyeshalom is emléktáblát állított Németh István, főjegyzőnek, az 56-os megtorlás vétlen mártírjának tiszteletére.
2011-ben a Gyásztér történelmi emlékhely lett, 2015-ben ötvenhatos hagyományaink, a Gyásznap a helyi értéktár részévé, 2016-ban a Gyásztér a megyei értéktár részévé lett.
Mosonmagyaróvár ötvenhatjának napjainkrakét letéteményese van. A egyik az 1992-ben alakult Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület, mely végigküzdötte a Dudás István és társai ellen folytatott per hosszú éveit Zétényi Zsolt ügyvéd önzetlen támogatásával, a másik, a 2007-ben alapított Városi Kollégium, 2013 óta Gulyás Lajos Kollégium.
Az egyesület és a kollégium mellett ki kell emelni a Mezőgazdasági Akadémia néhai dékánjának, Kuroli Géza Professzor Úrnak emlékmegőrző munkáját is, mellyel az egyetem elhunyt hallgatóira, a megtorlások elszenvedőire emlékezik 1989 óta.
De említésre méltó az 1986 óta a Mosoni temetőben található szimbolikus síremlék, a Hunyadi Iskola, a Karolina Kórház, a Fő út 23. számú épület, a Polgármesteri Hivatal emléktáblája, az ebben a temetőben állított obeliszk, az ismeretlen sortűz áldozatokért, de a kálnoki lőtéren található kopjafa is az erdészet hősi halottjaiért. Fontosak az eddig megjelent könyvek, kiadványok, emléklapok, művészeti alkotások, kiállítások, előadások, versenyek, vetélkedők, pályázatok is. Remélem, hogy az elkövetkező években, évtizedekben lesznek mindig újabbak!
Tisztelt Emlékezők!
Az 1956-os Mártírok Emléknapjának 25. évfordulója alkalmából, 2014-ben az '56-os Egyesület kopjafát állított akivégzett - és halálra kínzott mártírjai emlékére. Azért a Gyásztérre, hogy az áldozatok mellett a mártírok is ismertté váljanak az ide kilátogatók számára.
A kopjafát Németh Alajos, '56-os egyesületi tag faragta és állította fel. Ezt az alkotását, ahogy az 1989-es kopjafát, a gyásztéri haranglábat és az 54 névre faragott fejfát hálás szívvel köszönjük neki. 2014 óta az egyesület hol a Gyásztéren, hol itt a temetőben tartja június 16-ai megemlékezéseit. A kollégium pedig ezen emlékhelyen mindig, de rendezett rendhagyó előadást és kiállítást nem egyszer az intézményben, a Huszár Gál Városi Könyvtárban, a Hansági Múzeumban, Levélen, de többször utcatárlatot a Belvárosi Üzletkör Egyesület Kult Utca rendezvényén is.
Tisztelt Emlékezők!
A város '56-os történelmi múltjának igazán méltó emlékhelye a tervezett ipartelepi laktanya múzeum lett volna, ha megvalósul. De mint olvashatjuk a sajtóban, oda a piarista iskola költözhet. Viszont kilenc éve működik egy virtuális múzeum, egy '56-os honlap, a Mosonmagyaróvár, 1956, melynek látogatószáma már meghaladta az ötszázezret.Erről a honlapról letölthető 2017-től egy 23 részes online kiadvány sorozat is, mely átfogja Mosonmagyaróvár teljes ötvenhatos történelmét, de elérhetők korábbi tanulmányok, pályamunkák, archív fotók, visszaemlékezések, fotógalériák is. És rendíthetetlenül, minden nehézség ellenére tíz éve őrzi a Gulyás Lajos Kollégium is a hősök, mártírok emlékét. Remélem, hogy Bennetek megőrződnek ezek az alkalmak és felnőtt korotokra se felejtitek el azokat az elődöket, akik az életüket adták a hazáért, a szabadságért!
Köszönöm a figyelmet!
Helyezzük el és gyújtsuk meg az emlékezés mécseseit!
Simon Zsuzsanna
Mosonmagyaróvár
2018. június
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-10 06:50:52, vasárnap
|
| |
| |
Hatvanegy évvel ezelőtt, 1957. június 10-én hoztak első fokú ítéletet a győri Földes Gábor és társai elleni koncepciós perben.
A megtorló per ítélete hat halálos, egy életfogytigtartó börtön volt.
1957. június 10-én halálra ítélték: Földes Gábort, Tihanyi Árpádot, Gulyás Lajost, Weintrager Lászlót, Czifrik Lajost, Zsigmond Imrét
Életfogytigtartó börtönre ítélték még akkor Kiss Antalt.
A per többi vádlottját hónapokra, évekre, súlyos évekre ítélték.
Kiss Antal ítéletét később halálra változtatták.
A per végén hét halálos ítéletet hajtottak végre.
Az 1956-os Mártírok Emléknapján a vidéki mártírokra is emlékezni kell, nem csak Nagy Imre és társai 1989. június 16-ai újratemetésére, kivégzése (1958. június 16.) évfordulójára. A győri per elítéltjeit 1957. december 31-én illetve 1958. január 15-én végezték ki. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-07 07:23:11, csütörtök
|
| |
| |
2018. június 8-án huszonkilenc éve, hogy Mosonmagyaróváron felszakadtak az 1956. október 26-ai sortűz fájdalmas emlékét évtizedekig hordozó sebek, ugyanis ezen a napon a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete nyílt vitát rendezett a Városi Művelődési Központ nagytermében 1956. október. 26. Mosonmagyaróvárott címmel. ( Az MDF helyi szervezete egyébként 1989. márciusában megalakította az 1956-ot kutató munkacsoportját, elnöke Sólyom Tibor volt.)
A fórum apropóját egy, a Határőr újság 1989. május 22-ei számában megjelent A tanúk felelőssége c. cikk adta Horváth J. Ferenc tollából.
De mi volt az apropója Horváth J. Ferenc írásának?
A szerző a cikkben, egy, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában elhangzott riportra hivatkozva fogott tollat.
Szerencsére az OSA digitális archívumából letölthetők a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorának idevágó átiratai. Némi kutatómunka után meg is találtam azt az átiratot, amire H.J.F. írásában hivatkozhatott.
Ez pedig az 1989. május 7-ei adásban elhangzott riport, melyben Schwendtner Ferenc sortűz szemtanú, súlyosan, maradandóan megsérült túlélő emlékezett vissza október 26-ra, a sortűz előzményeire, borzalmaira, következményeire, felelőseire, hatására személyes életének alakulásában.
Ha úgy veszem, 1989. június 8-a, május 7-én kezdődött Schwendtner Ferenc bátor megszólalásával, aki a harminchárom év rákényszerített hallgatás falán először mert áttörni.
A május 7-ei megszólalás után egyébként további levelek is érkeztek a műsor szerkesztőségébe. Például Kiskunhalasról ( ott élt Dudás István, '56-ban a mosonmagyaróvári határőr laktanya parancsnoka), vagy Szentendréről, ahonnan szintén egy korabeli szemtanú visszaemlékező írt, de készült újabb riport is a Vasárnapi Újságba.
A helyi MDF tehát a Határőr újság cikkére reagálva, nem tetszését kifejezve gondolta úgy, hogy harminchárom évvel a sortűz után nyílt vitát rendez a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai eseményekről. Ezt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorának június 4-i adásában nyílt levél formájában is beolvasták. Ugyanezen nap a műsorban még elhangzott egy volt határőr levele, aki Szolnokról írt és a Schwendtner Ferenc által elmondottakat igazolta.
Ezen előzmények után került sor a fórumra június 8-án, melyre azóta se volt fogható a városban.
A fórumon a színpadon ülő külön meghívottak mellett, felszólaltak a nézőtéren ülő sortűz túlélők, sebesültek, az áldozatok, - a kivégzett mártírok hozzátartozói, a megtorlások túlélői.
Június 16-án, míg Budapesten Nagy Imre és társait temették, addig helyben, szintén az MDF helyi szervezete gyászünnepséget tartott a magyaróvári temetőben, ahol kopjafát is avattak.
Június 26-án Kiskunhalas rendezett olyan fórumot, mint előtte Mosonmagyaróvár, s természetes, hogy oda a mosonmagyaróváriak is elmentek.
Erről itthon július 14-én videofelvétellel egybekötött ankétot is rendezett, szintén az MDF Mosonmagyaróvári Szervezete.
Augusztus elején pedig már különböző pártok, egyesületek álltak össze és vállaltak írásos kötelezettséget
,,Mosonmagyaróvár, 1956. október 26." emlékmű állítására.
Mosonmagyaróvár forró nyarából nem maradhat ki, hogy júniusban már bőven a városban forgatta Erdélyi János és Zsigmond Dezső a Vérrel és kötéllel című filmjüket. Erről még az MTI is tudósított augusztusban.
Ugyanide tartozik még, hogy az Akadémia pedig, Dr. Kuroli Géza dékán szervezésében emléktáblát készíttet hősi halottjainak emlékére.
Mosonmagyaróvár 1989-es forró nyarának szeptemberi lezárásaként még megjegyezhető, hogy a Városi Tanács szeptember 5-i utolsó tanácsülésén megváltoztatta a három népharag áldozatává vált ávós határőr emlékét 1958-tól őrző utcaneveket.
Gondolom, huszonkilenc évvel június 8-a után az elkötelezetteknek még mindig a polcán van az '56-os fórum könyve, az elhivatottaknak a fórumról készült film is. Hogy hányan vagyunk még ilyenek, nem tudom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-03 06:28:10, vasárnap
|
| |
| |
Közeleg a 29. évfordulója a mosonmagyaróvári 1989. június 8-i '56-os fórumnak.
Érdemes volna megírni a történetét.
Előzményeit, magát az eseményt, annak következményeit, utóhatását.
Honnan hová jutott el az 1956. október 26-ai sortűz története, emlékezete? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-02 06:17:17, szombat
|
| |
| |
Tegnap egy kedves ismerősömtől '56-os ( 1989-2002) sajtógyűjteményét kaptam ajándékba. Feldolgozása a nyári szünetre vár. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-06-01 06:01:55, péntek
|
| |
| |
Magyar exodus - Magyar menekültek Nyugaton 1956-1959
Sós Péter János
1956.november-decemberben valóságos menekültáradat indult el Magyarországról Nyugatra, a remélt szabadság, egy félelem és nyomorúság nélküli élet reményében. Kétszázezer ember indult neki a nagyvilágnak. Ez a könyv annak a rettegéssel és reménnyel teli, zűrzavaros pár hónapnak, sokszor évnek a története, ami alatt ez a kétszázezer ember, önmaga sorsát alig kormányozva, hányódott táborok és vizsgálóbizottságok, konzuli osztályok és segélyszervezetek között. Drámákkal és rémtörténetekkel teli idők voltak ezek. Összecsapások. Éhségsztrájk. Rabszolgának eladott magyarok, s legfőképpen: várakozás - és újra várakozás.
libri.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2018. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
18 db bejegyzés |
| e év: |
343 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 61
- e Hét: 3924
- e Hónap: 4386
- e Év: 26439
|
|
|
Offline
