|
 2/15 oldal 
|
Bejegyzések száma: 149
|
|
|
|
|
|
2018-08-12 12:41:31, vasárnap
|
| |
| |
A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik,
nem pedig a megváltozott körülményekből.
(Andrew Matthews)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Animált GIF 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-12 12:36:31, vasárnap
|
| |
| |
FideSS és vírus mentes napot mindenkinek!
Formálódik a cselédtársadalom. Csak ez nem középkori, hanem modern cselédtársadalom lesz. Magyar. Orbán módra, aki működteti: már vagy tíz éve erre vágyik, legyen úr és parancsoló, vegye el az emberek szabadságát, és kezelje darab tárgyként őket. Mert neki az a jó, az az éltető, ami másnak rossz.
Ezek a keresztény urak abban különböznek őseiktől, hogy Audival, helikopterrel tempóznak; svájci, osztrák bankszámlán gyűjtik a pénzünket maguknak; luxust zabálva hízik a fejük; a közpénzből ajándékba kapott várakat, üdülőket, kikötőket pingáltatják ki a melósokkal. Azután, hogy elvették tőlük. Ha az érdemi munka helyett nagyon unatkoznak, akkor stadionokat építenek, kitömik a mohó egyház perselyét. Isteni nyalásért cserébe.
Orbán főnök megint nagyot mondott, de kicsit tesz a kiszolgáltatottság ellen. Mire véljem a naponta harsogó hangját a közszolgálati rikkancsokban:
A cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet
hozzunk létre.
Kiknek és hol, tessék mondani? Igaz, Kövér leredukálta a magyar emberek számát: mert több millió ellenzéki nem tartozik a magyar nemzethez; nyilván a magukra hagyott, vergődő romák sem. Vagy azok sem már, akiket kiebrudaltak a kórházakból, gyógyuljanak meg otthon, de leginkább haljanak meg, mert akkor nem koptatják a k*rva drágán vásárolt kínai orvosi műszereket. Ide sorolhatjuk azokat is, akiknek az étel az asztalán pontosan olyan ritka, mint a NER-ben az erkölcs, a demokrácia és az empátia. Azokat is, akiket gyalázatosan kirekesztene Kövér László házi agymenő: a 2-es személyi számmal élő nőket ez a 0 ember, akinél egy okos delfin is többet ér, meg is érdemlik a házmester helyett az 1-es számot. Maradunk felére esve a magyar nemzet továbbra is utált tagjai.
Van egy nagyon rossz szokása a magyar embereknek: dolgozni akarnak. Orbán bandája mellé betolakodott a koronavírus. Egyik veszélyesebb, mint a másik. Igaz, Orbán, ha akarna, segíthetne azoknak, akik elvesztették a munkájukat. Dehogy akar, csak ímmel-ámmal kábítja az embereket, rohadt diktátori svunggal. Ha akart volna valamit is tenni értük, már régen felemelte volna a munkanélküli segély időtartamát: a szégyenletesen kevés három hónapot, és a szégyenletesen kevés ellátást, ami egyedülálló az uniós országok nagy többségéhez képest.
Azon rugózik éppen a napokban, hogy szabad útjára engedi a vírust. Elment az esze újra. Megjegyzem, eddig is tombolhatott a járvány, mert képtelenek voltak védőfelszereléssel ellátni az embereket. Mindenkit kellett volna, ha már úgy döngtek a kínai röpcsik a Liszt Ferenc repülőtéren, mint méhek az akácosban. Aztán a jó isten vagy a kínai kommunista párt tudja csak, hová lettek. Így vannak az idősek, fiatalok biztonságban nálunk.
Az ember pedig ül, csak ül otthon, miközben ürül a spájz, kiabál a rezsicsekk meg a gyerek, hogy éhes. Mit gondol ez az űrkorszaki rabszolgatartó, hogy majd innentől fogva körülbelül május végére mindenkinek lesz munkája? Eddig sem volt, csakhogy most nem bírják mindenféle szedett-vedett statisztikával elmismásolni a munkanélküliek számát: felturbózva a közmunkásokkal, a külföldön dolgozókkal meg az idénymunkásokkal.
Majd az állam ad munkát, nem hagynak senkit magára. Ahogy szokták, senkit nem hagynak az út szélén. Nem bizony, mert régen belegurultak az árokba a szegények. Apropó, árok. Annyi gazos nincs is az országban, hogy majd Orbán beossza kaszálni a munkát keresőket. Körülbelül annyi pénzért, amennyit a járvány ideje alatt már elköltöttek. Ha volt. Otthon maradni nem olcsó dolog: nagyobb lesz a rezsi, éjjel-nappal fűteni kellett még, többet ment a tévé, többet folyt a vízcsap, többet telefonáltak, többet utaztak a családok. Többet költöttek élelmiszerre, mert például a falvakba csak a futárszolgálat viszi ki, persze, plusz pénzért.
Milyen munkára gondolhatott a vezér? Azóta Gulyás Gergely alamuszi nyuszi tolmácsolásában kiderült: oktatnak, átképeznek, és a közmunka is bővíthető. Akinek szerencséje van, még tud otthonról dolgozni, de... A karmelita kolostor perzsa szőnyegét sem lehet online kitakarítani, hogy Orbán azon taposva legalább kívülről ne szennyeződjön be.
Milyen munkát, tessék mondani? Amikor a járvány előtt sem bírt/akart a keleten, délen élő hátrányos helyzetű családokról tudomást venni a Fidesz. Pedig mi a szent lópata lett volna fontosabb, mint munkához juttatni az embereket? Megmondom, milyen munkát. A közmunka is úgy indult, hogy majd átképeznek rabszolgákat, cselédeket, mindegy is. Lényeg, hogy azt csináljanak, amit akarnak a sok kiszolgáltatott, reményt vesztett emberrel. Azokkal, akikkel még el is hitetik, másra nem jók, vigadjanak, ha valaki gondoskodik róluk.
Egyetlen szavukat sem lehet elhinni. Gondoljanak a sötét agyú, Orbán-kedvenc Farkas Flóriánra, aki a mai napig élvezi a napsugaras jólétet. Pedig a Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet elnökeként mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott volna fel roma származású munkanélküliek álláshoz jutására, képzésére. Csakhogy az a pénz eltűnt, mert irodaházra, gépkocsikra, soha nem volt tanulmányra elszórta Farkas. Meglopta a sajátjait. A program körüli 1,6 milliárdos csalásgyanú miatt a hatóságok nyomozást rendeltek el. Eredmény, ítélet nincs, ahogyan munka sem.
Ez Orbánnak a középkori munkaalapú társadalom. Dögölj meg! Majd az úgy lesz, ahogyan eddig: a tartósan alacsony munkanélküliségi ráta mindennél fontosabb, és beleszámít az egymillió sosem volt dolgozóba. Fűkaszálásból, lapátolásból nem fejlődik a gazdaság, nem lesz méltóbb élete a melósnak, abból a potyogtatott aprópénzből, amit a gondoskodó állam fizet, nem lehet megélni, élni.
Milyen állami munkát akarnak? Ha túl is éljük a vírust, valóban új élet jön, mert a régi nem (lenne) folytatható. Ócska orbáni propaganda. Mert attól függ, kinek lesz, lehet új élete. Azoknak, akik eddig sem a küszöböt rágták. És amilyen tróger banda ez, nem számíthatnak sok ezren semmi jóra. Ez megint csak egy diktátori cirkuszi mutatvány.
Úgy lesz az, hogy sok tízezren elmehetnek az országból. Megint. Vagy mehetnek a közösből kitömött urakhoz, úrnőkhöz cselédnek: az elsinkófált földeken, a közpénzből vásárolt kastélyokban, a vidéki kisurak szőlőjében, háztáji gazdaságában...
...és még cipőt is pucolhatnak a nagyságáknak, közpénzből. És nem a vírus ellen, hanem mert nagyon könnyen leszünk a cselédek országa. Az állami akarat megvan hozzá.
Írta:Tóth Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Animált GIF 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-12 12:26:13, vasárnap
|
| |
| |
Rabindranath Tagore Az öv
Unalmas órák Isten veletek,
Minek is tagadjam, újra szeretek.
Ti vagytok tanúim hulló falombok,
Ti akik álmosan reám hajoltok.
Mióta csak a gyönyört keresem,
Hű útitársam volt a szerelem.
O miért nem szunnyad el az ifjú vér,
Egy szép kaland mindennél többet ér!
Találni nőt, ki mindent félredob,
Ha férfi csókot szűzi ajkára lop,
Ki van idő, mikor elfeled,
Hűséget, esküt, bűnt, szeretetet.
Mikor kihal a női öntudat,
Mikor a földön minden bűn szabad,
Mikor lehunyja tüzes szemeit,
Legszebb a nő, amikor vétkezik.
Így elmerülve a szokott helyen,
Ültem egy hamvas őszi éjjelen,
S mint kivel a démonok játszanak,
Elém áll egy karcsú nő alak.
Szűz ajkain az élet mosolya,
Szebbet a földön nem láttam soha!
Hajlongó fürtjein, dacos fején,
Végigszaladt a komor esti fény.
S ahogy lefut hullámos derekán,
Incselkedőn veti a fényt reám.
O boldog ösztön, amely arra vitt,
Szellő s lepel takarja vállait.
De itt is, ott is átvillan merészen,
Amit a fátyol nem takar egészen.
A fodrokat egy öv karolja át,
Minőt a földön mindenki lát,
Díszítik ragyogó ékkövek,
Soha nem láttam díszesebb övet,
Soha bájosabb női alakot.
Akiért oly nyugtalan vagyok!
Látom a nőt, de hinni nem merem,
Nem játszik-e káprázat velem?
Nem a szellő csúf játéka ez,
Egy pillanat, aztán vége lesz!?
De nem, - a lombok alján átsuhan,
S oly ismerősen üdvözöl: Uram.
Hiszi, hogy Önnek arcán olvasom,
Mi háborog szívében oly nagyon!?
De nem vagyok kegyetlen tudja meg,
Az öv két részre osztja testemet.
Az egyik részre Önnek joga van,
Amelyik felét Ön akarja Uram!
Ki tudja, Önnek igézőbb lehet,
A karcsú test az öv felett,
De kérhet tőlem olcsóbb vágyakat,
Akarja-e a részt az öv alatt?
Így szól a nő, s ravaszul mosolyog,
A szörnyű tréfa sikerülni fog.
O melyiket válasszam, melyiket.
Vigye az ördög mind az öveket!
Eddig sose volt velük bajom,
Mit tudom én melyiket akarom!
Akarjam-e a részt az öv felett,
Játsszam a szentet, amikor nem lehet?
S amikor végre alkalom akad,
S tudom mi rejlik lenn az öv alatt?
Ne legyek ember, amikor élhetek?
O nincs miért haboznom.
Választani az alsó részt fogom!
De hát a felső részt elfeledem?
Nem ég-e bennem szűzi szerelem?
Alacsony gyönyörnél egyebet
E durva szív még sosem szeretett?
Fenn csókra nyílik a tüzes női ajak,
Lenn állati csak a szerelem
Fenti, mint az égbolt tiszta, végtelen,
Azok az édes bús sóhajok,
Azok a lágyan ölelő karok,
Az éjbe mártott női szemek,
A csillagoknál szebben fénylenek.
Én egy tiszta nő szívét keresem,
Ma győzni fog a tiszta szerelem.
Szép ismeretlen, válaszom helyett
Fogadja hódolattal a szívemet.
O mért nem súgja Önnek semmi sem,
Mi iszonyú nehéz a küzdelem?
Ha mindkettő egyforma szép:
Az aranyos nap és a holdas éj,
Ki dönti el, mi lehet pirosabb
A hajnal csókja vagy az alkonyat?
Választottam, mint férfi szabadon,
Csupán egy rövid óhaj az egész,
Legyen enyém az öv feletti rész!
Ah, - szól a lány, - alig hihetem
Nem vonja vissza szavát hirtelen?
Ön férfi. És e válasznál marad?
Nem akarja a részt az öv alatt?
E válasszal valóban meglepett!
Van hát a földön szűzi szerelem,
Nem veszett ki hát a dicső férfi nem!?
Férfi, ki még a női szívre ad,
Aki becsüli a tiszta vágyakat,
- Uram, Ön is ilyen férfi lehet,
Minden, - minden az Öné az öv felett.
És kacag a tréfán és irul-pirul,
S leomlik a fátyol a vállairól.
Karcsú derekán az övet lecsatolja.
S reá lép mosolyogva.
Fordította: Hatvani István (Babits Mihály tanítványa)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: PNG képek 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-12 12:23:43, vasárnap
|
| |
| |
Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog.
Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte!
Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál.
Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül.
(Seneca)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-12 12:20:01, vasárnap
|
| |
| |
Andrássy Réka - Szívemhez növök lassan
Indul a reggel. Szokásaim kézen fogva a konyhába húznak.
Kávé fő, törött bögre kéredzkedik, hiába szebb fénye az újnak.
Lábamra régi papucs kúszik, az új a sarokban duzzog,
megsértettem nagyon.
- Majd holnap! - mondom neki bíztatón, aztán hoppon hagyom.
Míg kávémat iszogatom, vállamra penderül régi kardigánom.
Le kéne már cserélni, bolyhos nagyon, de hiába, mindig
megsajnálom.
Az idő lelket szül a tárgyaknak. Szívemhez nő minden,
mi öreg, régi.
A szépséget szemem nem a tökéletlen csillogásban méri.
Végül szívemhez növök én is lassan. Kívül kopik a fény,
de belül valami felragyog.
A ragyogásban rám nevet az Isten és vele nevetnek mind
- vékony, gyerek hangon - az angyalok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-12 12:09:50, vasárnap
|
| |
| |
Nem kell elfogadnunk egymás hitét,
de el kell fogadnunk, hogy mindenkinek
joga van abban hinni, amiben szeretne.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vallás 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/15 oldal
|
Bejegyzések száma: 149
|
|
|
|
2018. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
149 db bejegyzés |
| e év: |
5306 db bejegyzés |
| Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2581
- e Hét: 9457
- e Hónap: 18841
- e Év: 151395
|
|
|
Offline
