|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
|
|
2019-07-11 20:14:39, csütörtök
|
| |
| |
Ha elfelejtesz...
Ha feltekintek a holdra
Ha meglátom a vánszorgó ősz
Vörösbe hajló árnyait
Minden ami létezik
Illatok, fények, anyagok
Hozzád vezetnek
Szerelmem amit szerelmed éltet
Mindaddig míg lélegzel
Karjaidban létezik anélkül
Hogy elhagynák az enyémet
Ha apránként megszűnsz szeretni
Apránként megszűnlek szeretni
Ha hirtelen elfelejtettél
Ne keress, hiszen én már
Réges rég elfelejtettelek
Szerelmem amit szerelmed éltet
Mindaddig míg lélegzel
Karjaidban létezik anélkül
Hogy elhagynák az enyémet
(Szeretném ha tudnál valamit
Tudd, hogy ez hogyan működik)
Ha úgy döntesz otthagysz a parton
Hol szívem gyökeret eresztett
Ne feledd, karom más partot
Keresni kénytelen
De ha minden nap minden percben
Úgy érzed hozzám tartozol
Ajkaid keresik ajkaimat
Számomra semmi sem elfeledett
Szerelmem amit szerelmed éltet
Mindaddig míg lélegzel
Karjaidban létezik anélkül
Hogy elhagynák az enyémet
Kép: Mathilde Urrutia: My life with Pablo Neruda (Életem Pablo Neruda-val)
Azon lamentáltam az írás elején, hogy ez a szürke, külsőre talán tipikus kisember hogyan volt képes érzéseknek ilyen mélységét magában hordozni. Ezt most kiegészítem azzal, hogy egy száraz mozgalmár, a munkásmozgalom elismert harcosa, országa egyik vezető politikusa hogyan lehetett tele ennyi rengeteg szépséggel? Mint politikus szenvedélyes volt. Hitt a demokráciában, a népe életének jobbításában. Mindenben hitt, ami mélyen emberi. Talán innen az érzékenység is a lélek és a szív dolgai iránt. Szép lelkű lírája sok, érte rajongó nőt sodort az útjába, s ő vérbeli férfi volt. Leszakította a virágokat, melyek neki nyíltak. De igazán nagy szerelme csak egy volt, utolsó felesége, Matilde Urrutia. Ő volt a legszebb szerelmes verseinek múzsája. Ő volt számára a szerelem, a szerető, a barát, a társ - minden. Kicsit irigylem is őt. Hát nem csodálatos, ha ilyen szerelemmel szeretnek egy nőt?!
És Pablo Neruda, a gondolkodó is felejthetetlen. A bölcs, aki valahogy minden helyzetben tudta, mit kell válaszolni a sorsnak, amikor eléri az embert. Saját életében és a sok millió olvasójáéban a Földön.
Élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pabló Neruda |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-07-11 18:31:42, csütörtök
|
| |
| |
Pablo Neruda : Egy himnusz az élethez
lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát
lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét
lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel
lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit
lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,
élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!
Somlyó György fordítása
Pablo Neruda, Parral, Chile, 1904. július 12. - Santiago, 1973. szeptember 23.Nobel-díjas chilei költő. Latin-Amerika egyik legjelentősebb költője volt. Elsősorban szerelmes versei, illetve a Canto General, a Dél-Amerika történelméről szóló epikus költeménye révén vált ismertté.
Kép: Pablo Neruda and Elena Castedo 1972.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pabló Neruda |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-07-07 22:18:57, vasárnap
|
| |
| |
Várnai Zseni
Rózsa
Rózsa vagyok, rózsa,
szerelem virága,
vadrózsából lettem
kertek rózsaszála,
sziromruhám, kelyhem
illatárját szórja,
de tüskés az ágam,
le ne téphess róla,
le ne téphess róla!
Rózsa ha nem volna,
talán nyár se volna,
pille nem csapongna,
madár se dalolna!
Égő piros rózsa,
rózsaszínű rózsa,
hófehér, halovány,
sárga tearózsa.
Ahányféle rózsa,
mind a világ szépe,
annyifélék vagyunk,
mint a világ népe,
mint a világ népe!
Rózsa ha nem volna,
talán nyár se volna,
pille nem csapongna,
madár se dalolna!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Várnai Zseni |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-07-06 17:48:12, szombat
|
| |
| |
Hegedűs Gábor
Reményt táplál...
"valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott"
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
reményt táplál az agy hogy van tovább
ott fenn az égi utadon csak rád vár
egy új élet talán újjászületés
elképzeled vágyod hisz oly mesés
a gondolat hogy talán nincs vége még
megöregedtél lassan majd elhagyod
porhüvelyed mely erősen megkopott
nyűg lesz a test de még élni volna jó
lassan de biztosan elmegy a hajó
talán kapsz néhány napot hónapot
éveket is talán míg eljön érted
kézen fog és már nem reméled
hogy maradhatsz hisz az időd lejárt
s látod kinyílni a csend kapuját
az időt többé nem féled nem méred
kit itt átkoztál féltél majd ő fogad
reményt ad és nem lesz több kárhozat
új csillag leszel mi fényesen ragyog
s büszkén érzed újra otthon vagyok
hogy egy vagy az egyetlen mindig tudtad
reményt sző az agy már tudod van tovább
ott fenn az égi utadon csak rád vár
egy másik élet vagy újjászületés
itt van előtted és oly nagyon szép
belül érzed valóban nincs vége még |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kortárs festők, és költők |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-07-05 21:07:10, péntek
|
| |
| |
A tévében miért ilyen csodálatos minden? És miért jó mindig minden mindenkinek? Tényleg van ilyen?
Mert a televízió ablak egy másik világra. Csodaország varázslatos birodalmába. Ott minden nagyon-nagyon hasonló ahhoz, ami nálunk van, mégis minden más. Ott az emberek mind boldogok, és mindenkinek minden sikerül. És mindenkinek van elég pénze.
Dmitry Glukhovsky
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2019. Július
| | |
|
|
| ma: |
2 db bejegyzés |
| e hónap: |
28 db bejegyzés |
| e év: |
407 db bejegyzés |
| Összes: |
8997 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 791
- e Hét: 5423
- e Hónap: 8517
- e Év: 76282
|
|
|
Offline
