|
 2/23 oldal 
|
Bejegyzések száma: 222
|
|
|
|
|
|
2020-03-31 08:18:13, kedd
|
| |
| |
Isten szomorúsága
,,Bárcsak rám hallgatna népem, az én utaimon járna Izráel!" (Zsolt 81,14)
Irtózatos mennyiségű szenvedés van a világban. Mindenütt van, és mindenkit elér. Csak a puszta rágondolás is szenvedést okoz az embernek.
Van fizikai fájdalom, van lelki fájdalom. Van szenvedés, amit meg lehet szüntetni, és van olyan is, amit nem lehet megszüntetni, mivel az emberi sors tartozéka. Van szenvedés, amit az ember maga hoz magára, mert tévedett, mert hibás nézetei vannak, vagy mert vétkezett, de vannak olyan szerencsétlenségek is, melyeket nem lehet előre látni vagy megakadályozni.
Lehetetlennek látszik, hogy tökéletesen csoportosítsuk őket. Az ember megpróbálhatná osztályozni a szenvedések különféle fajtáit, és mégis, valahogy úgy látszik, minden szomorúság összefügg egymással létünk mélységeiben, mint valami dúsan elágazó hajtás. Az emberiség csupa fájdalom. A sebek már régen léteztek, mielőtt megszülettünk.
A Biblia lerántja a leplet előttünk egy olyan szomorúságról, amelyre nézve tudatlanok maradunk mindaddig, amíg el vagyunk foglalva saját szenvedéseinkkel, és világunk jajaival. Ez pedig Isten szomorúsága. Isten panaszkodásáról olvasunk ennek a lapnak a tetején: ,,Ember miért nem figyelsz rám?"
Az egész Biblia annak az Istennek a története, aki keres, és azé az emberé, aki elrejtőzik. ,,Ádám hol vagy?" És Ádám elrejtőzött. Egyetlen hosszú történet ez, egy Atyáról, aki lenéz az útra nap mint nap, és így sóhajtozik: ,,Fiam, mikor jössz haza?"
Isten szomorúsága magyarázza meg a mi szenvedésünket. Mélyen, nagyon mélyen, minden fájdalmunk annak a következménye, hogy elveszítettük Istent. ,,A vallás", ami Isten keresése, nem egyszerűen menekülés a gyengék számára, ahogy néhányan mondják. Egyikünk sem elég erős ahhoz, hogy túléljük, ha nem találjuk meg őt. Ha elveszítjük Istent, elveszítettük azt a környezetet, ahol valódi életet élhetünk.
Így hát egyetlen reménységünk az Istenünkkel való tökéletes újraegyesülésben van. Szomorúságaink akkor fognak majd gyökerestől kiszakadni, amikor a menny és a föld újból egyesül. Akkor már ott vagyunk a gyógyulás forrásánál. És Isten letöröl minden könnyet.
Napi gondolat
Gondolsz-e sokat Isten szenvedésére? Mi okoz szenvedést Istennek? Hogy magyarázza ez meg a mi szenvedésünket és szomorúságunkat?
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-31 07:21:20, kedd
|
| |
| |
Megállíthatatlan a járvány? Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-30 20:47:14, hétfő
|
| |
| |
Csöndes eső
Száz napja eső nincs,
lángot vet az út,
forgószél a lábát
felkapkodva fut.
Szomjas kis virágok,
mint madárfiak
csőrük tátogatják:
inniuk ki ad?
Nem csapong felettük
lepke, méh, darázs,
Illatuk akár a
bágyadt csipogás.
Jön az eső! Megjött!
Csak nekiered,
a föld repedése
gyógyul, beheged.
Füvek tápászkodnak,
gágog a liba...
Ess eső, szólj csendes,
égi muzsika.
Ami fájt is eddig,
nem annyira fáj.
Mester komponálta:
égi Bach, Kodály.
Pedig az egész,
csendes zizegés.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-30 20:28:04, hétfő
|
| |
| |
Kéred Istent, hogy örizzen meg a koronavírustól, de arra kéred-e, hogy örizzen meg önmagadtól, hogy ne vétkezzél Ellene? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-30 20:16:24, hétfő
|
| |
| |
Akarod Isten védelmét a koronavírussal szemben, de vajon az Ő uralmát az életed fölött, akarod-e? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-30 20:14:19, hétfő
|
| |
| |
A királyság és a szenvedés
,,...mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába." (ApCsel 14,22)
Amikor az ősegyház misszionáriusai eredményesen térítettek a városokban, ahol hirdették az evangéliumot, szokásuk volt, hogy visszamentek bátorítani az újdonsült keresztyéneket. Becsületesen megmondták nekik, hogy ,,sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába". Ezt az üzenetet úgy közölték, mint ami általános szabály. Nem így szóltak: ,,Néhányatoknak valószínűleg szenvedni kell, mások pedig boldogan élnek majd, amíg meg nem halnak!" Nagyon világosan megmondták, hogy nincs fájdalommentes út a dicsőségbe.
A mai misszionáriusok elmondják, hogy az iszlám országokban, Kínában és másutt (is) milyen sok ember szenved üldöztetést, amikor Jézus tanítványa lesz. De nem szabad csak rájuk gondolnunk. A szabály ránk is vonatkozik. A szenvedés nem véletlenszerű vagy történelmi. Hozzátartozik az üdvösség útjához. Ezt nem lehet kikerülni, és nem szabad előle kitérni. Miért elkerülhetetlen számunkra a szenvedés?
1. Feltétlenül a Sátán céltáblái leszünk. Minden ördögi eszközzel megpróbál majd bennünket eltántorítani Krisztustól.
2. Jézus nevének a pártjára állunk. Ezért megvetnek, kigúnyolnak és üldöznek majd embertársaink - gyakran azok, akik a legközelebb vannak hozzánk.
3. Meg kell tagadnunk magunkat. A mi régi bűnös énünk lassan el fog halni. Ez fájni is fog.
4. Megtanulunk úgy szeretni, ahogy Jézus szeretett. Ez nagyon sebezhetővé tesz bennünket. A szeretet fájdalommal jár.
Ha egyszer felfedeztük, hogy a ,,királyságba" szóló elhívásunk szenvedésbe sodor bennünket, két hibát el kell kerülnünk. Nem szabad azzal próbálkoznunk, hogy valamiféle okoskodó magyarázattal elvegyük ennek a tanításnak az élét, másfelől pedig nem szabad megpróbálnunk hirtelen mártírrá válni oly módon, hogy ellenállást szítunk. A ,,hagyományos" keresztyének az első hiba követésére hajlamosak, a szektásságra hajlamos keresztyének pedig a másodikra. Mindaz, amit tennünk kell, tulajdonképpen csak annyi, hogy megvizsgáljuk magunkat, és kritikus szemmel nézzük életvitelünket, s tegyük fel magunknak a kérdést: azonosultunk-e Jézussal? És a szenvedésről szóló evangélium majd nyilvánvalóvá válik.
Napi gondolat
Milyen módon (módokon) szenvedsz azért, mert ,,azonosulsz Jézussal"? Ha életed mentes a szenvedéstől, akkor emiatt aggódnod kell-e, vagy csak hálát adni?
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-30 08:26:34, hétfő
|
| |
| |
Uram, segíts meg, hogy ma erőt merítsek mindenből, ami engem ér! Ámen! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Imádságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-30 08:19:48, hétfő
|
| |
| |
,,A hadizsákmányt szentelték oda az Úr házának fenntartására" (1Krón 26,27)
A Föld belsejében hatalmas fizikai erő van elraktározva olyan helyeken, mint amilyenek a szénbányák. A szenet az a hatalmas hő hozta létre, amely elégette az őszi erdőket. Hasonlóképpen a lelki erő lényünk belsejében felhalmozódik, és az a fájdalom hozza létre, amit nem értünk.
Egy napon meglátjuk, hogy a megpróbáltatásokból származó ,,hadizsákmány" csupán felkészített minket arra, hogy olyanokká legyünk, mint a Zarándok útja Jószívű-je, hogy mi is át tudjuk vezetni a próbákon zarándoktársainkat diadalmasan a Király városába. Ám soha ne felejtsük el, hogy mások megsegítésének forrása mindig a diadalmas szenvedés megtapasztalása.
A fájdalmaink miatti nyafogás és panaszkodás sohasem jár semmi haszonnal.
Pál sohasem árasztotta a temető gyászát maga körül, hanem a diadalmas dicsőítés kórusában. Minél nehezebb volt a próba, annál jobban bízott és örvendezett, ujjongva még az áldozati oltáron is. Ezt mondta: ,,De ha kiontatom is italáldozatként hitetek áldozatában és szolgálatában, örülök, együtt örülök mindnyájatokkal" (Fil 2,17). Uram, segíts meg, hogy ma erőt merítsek mindenből, ami engem ér!
Ő kis kalitkába zárt,
Távol a nagy zajtól,
Ám a legszebb dalt zengem,
Mit kaptam az Úrtól.
Nem csapkodom szárnyamat,
Mert minden tőle van,
Hanem vígan éneklek,
Kitörő himnuszban!
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/23 oldal
|
Bejegyzések száma: 222
|
|
|
|
2020. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
222 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35935 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3413
- e Hét: 15124
- e Hónap: 44436
- e Év: 232238
|
|
|
Offline
