Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/274 oldal   Bejegyzések száma: 2731 
Pro Urbe Díj Mosonmagyaróvár
  2020-08-21 06:02:06, péntek
 
  Papp Gyula történelem tanár, a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület tagja
lett az idei Pro Urbe Mosonmagyaróvár Díjas.

2011 Mosonmagyaróvár Polgármesteri Elismerő Oklevél
2014 Mosonmagyaróvárért Emlékérem
2020 Pro Urbe Mosonmagyaróvár Díj
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
2016 óta új rendelet szerint
  2020-08-20 06:15:48, csütörtök
 
  Augusztus 20. a Pro Urbe Mosonmagyaróvár Díj átadásának hagyományos napja,
mely díjat 2016 óta új rendelet szerint adományoznak. ( 28/2016.(VI.30.)
Az idei díjazott Papp Gyula a Mosonmagyaróvári 1956-os Egyesület tagja, Polgármesteri Elismerő Okleveles, Mosonmagyaróvárért Emlékérmes történelem tanár.
A korábbi elismertekről az alábbi link alatt lehet olvasni:

Link

Egyéb hírek:

A Széchenyi Polgári Kör bejelentette, hogy a szervezet a Szent István szoborra szánt koszorúja árával a dr. Bodnár Mária főorvos asszony által létrehozott Hospice Ház működését támogatja.

Trianon táblát avat Augusztus 20-án Dunasziget.

Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet ( Bp. Kossuth tér) pedig a kormány.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szent István palástja alatt
  2020-08-19 07:36:24, szerda
 
  Szent István palástja alatt Mosonmagyaróváron
Aug. 20. a legnagyobb nemzeti ünnepünk elé

Szent István palástja alatt sok minden elfér.

Csak amit olvasok, látok, hallok.

Elfér alatta a kínai fotó kiállítás,
a Munkácsynál nagyobb óriás molinókkal
hirdetett minimál festő tárlata,
melyekről azt le nem olvasod,
hogy hol található a kiállítás.

Elfér alatta, hogy hónapok óta nincs írott
helyi sajtója a városnak.

Elfér alatta, hogy a magyaróvári
történelmi belvárosba szervezik a
Szigetköz legnagyobb halászlé főzését.

Elfér alatta, hogy a tányér halászlékért
fizetett adományokat
a polgármester alapítványának gyűjtik.

S az is elfér, hogy Mosonmagyaróváron
rossz a levegőminőség
a magas ózontartalom miatt.
(megjegyzem nem először)

Aláfér, hogy a Gurul a város-t
(bicajozás a helyi utakon) is 20-án,
csütörtökön tartják.

Az már nem fér alá,
hogy a Pro Urbe Mosonmagyaróvár Díj
átadást is felírják a programok sorába,
hogy láthatóvá váljék a lakosság részére is.

Nem. Még a mosonmagyarovar.hu-ra sem írták ki.

Nincs közünk hozzá. - üzenik.

Pedig a legnagyobb helyi díj
és a legnagyobb nemzeti ünnepünkön
adják át.

És az kapja, akinek adják.

Idén adják, ....... -nak ( tudom kinek,
de megvárom vele a holnapot.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Simon Zsuzsanna tanulmánya - 30 éve szabadon emlékév
  2020-08-16 05:32:15, vasárnap
 
  Simon Zsuzsanna
Töredékek a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből (1989-2019)

Készült a 30 éve szabadon Emlékév alkalmából
Mosonmagyaróvár,2019

Bevezetés
1956-tal kapcsolatosan a szabad emlékezés Mosonmagyaróváron igazából 1986-ban kezdődött, amikor is Ladányi-Lunczer István mosoni lakos, ötvenhatos menekült Amerikából itthoni családi segítséggel a mosoni temetőben elsőként állított emlékhelyet, szimbolikus síremléket a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortűz hősi halottainak. Utána évekig Németh Miklós címfestő mester remekművével, az arany keretes táblára felírt mosoni ötvenhatos hősök nevei mellett tartották a megemlékezéseket. Évközben a keretes írás a mosoni temető kápolnájába volt kihelyezve. Aztán a kápolna újjá, nagyobbá alakítása után a mosoni plébános nem helyezte oda vissza. 2016-ban a Hansági Múzeum, már, mint a gyűjteményében lévő műtárgyat - kérésemre- az általam rendezett kiállítótérbe elővette, melyet méltó helyre, nemzeti koszorút alája helyezve állítottam ki. Az időszaki kiállítás végén az állandó ötvenhatos terem visszarendezése után a képet ott hagyták, s ma is látható. Köszönet ezért az alkotásért a Mesternek, aki díjazás nélkül készítette el anno.

A mosoni emlékhely falára egyébként 2008-ban került márványtábla a mosoni hősök neveivel. Állíttatta a Mosoni Polgári Kör és a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület. A mosoni megemlékezések során még egy érdekességet jegyzek le. 2010-ben a temetői megemlékezés előtt valaki a kezembe nyomott egy négyrét hajtott papírt. Nem szólt semmit, ment tovább. A papíron Ladányi - Lunczer István verse volt régi írógéppel gépelve. Ma sem tudom ki lehetett a kézbesítő, de még 2010-ben is úgy érezte, hogy titokban kell megtennie. Köszönet és hála érte neki!

Ladányi-Lunczer István
Istvánnapi emlékek
Egy magyar szabadságharcos naplójából

Karácsony másnapján indulok az útnak.
Az égen foszforos fényrakéták futnak,
s mutatják az utat, hogy merre nem menjek.
Megállok fáradtan, hogy egyet pihenjek.
Előttem egy csoport menekülő magyar,
mindent elveszített, menekülni akar.
Géppuska tűz! Később morc, idegen hangok,
orvul, lesből lőttek rájuk a bitangok.
Ki a földön maradt, talán az a boldog.
Jó magyar véreim, a többiek foglyok.
Délnyugatnak veszem a szerencse útját,
útmutatóul a Gönczöl szekér rúdját.
S a csillagok útján, amerre most járok,
már nincsenek aknák, sem drótakadályok.
Csak az őrtornyok, mint üres olajkutak,
némán, elhagyottan, tarkítják az utat.
Motorzúgás! Levetem magam a földre,
két teherkocsi jön, menekülttel tömve.
Sakkban tartják őket, a rút géppisztolyok,
Jó magyar véreim, mindannyian foglyok.
A motorzaj elhal, messze a két árnyék,
síri a csend, mintha temetőben járnék.
Ázott cipőm hallat halk cuppogó hangot,
lágyan simogatva a jó magyar hantot.
Végtelen óráknak tűnnek most a percek.
Jobbról is, balról is zászlót pillantok meg.
Országhatár! Andau! Szívem nagyot dobban,
szabad földön vagyok, leborulok nyomban,
s remegő ajakkal, hosszan fohászt mondok,
Otthon a véreim, a magyarok foglyok.
Boldogasszony, Anyánk! Esedezve kérem,
ne szűnj segíteni, a rab magyar népen.
Űzd ki a pokolnak istentelen hadát
és tedd szabaddá a drága magyar hazát,
hogy újra magyar szüret legyen Tokajba
s a kunsági búzát a magyar arassa.
Feltámadás! Ebben hisz és bízik népünk.
Uramisten, Tőled segítséget kérünk,
hisz itt, a bőségben, egyikünk se boldog,
Amíg a véreink odahaza foglyok.

Sajnálom, hogy a vers nem jutott el hozzám előbb, mert akkor bele tudtuk volna tenni a mosoni áldozatokról írott kiadványunkba. Később az ötvenhatos online
kiadvány sorozatom Mosonról szóló hetedik részében már meg tudtam jeleníteni.

1989. június 16. Magyaróvári temető

A 30 éve szabadon Emlékévhez ténylegesen illeszkedő első ötvenhatos emlékhely Mosonmagyaróváron egy, a magyaróvári temetőben 1989. június 16-án avatott kopjafa, melyet Németh Alajos és Horváth Gábor faragott. Az alkotást a temető végébe, a tömegsír közelébe, egy sortűz áldozat sírjának tövébe állították. Egy ideig ez lett a megemlékezés helyszíne. Évekkel később a kopjafát majd előre hozzák a temető bejárata közelébe, ahol a Hősök Kápolnája falára ötvenhatos névsorokat tartalmazó emléktáblákat helyeznek.

1989. október 26. Mezőgazdasági Akadémia

Intézményileg a városban elsőként a Mezőgazdasági Akadémia állított emléktáblát az 1956. október 26-án hat hősi halált halt hallgatójának. Az állítás kezdeményezője és szervezője Kuroli Géza dékán volt, aki maga is nagyon súlyosan megsérült a sortűz során. Személyes hangú levelet írt minden '56-os évfolyamú volt hallgatótársának, tanárának. Sokan eljöttek, de akik nem, azok válaszlevelet írtak neki, emlékezve a hősökre. Táblaavató beszédet Tenk Antal docens mondott. A megemlékezés után Dékán Úr több köszönő levelet is kapott, méltatva emlékállító tevékenységét s azt, hogy 1956 után a három évfolyam 1989. október 26-án találkozhatott újra először. 1989-hez tartozik még az is, hogy Kuroli Géza december 6-án újabb levéllel kereste meg az ötvenhatos évfolyamba járókat azzal a közös elhatározással, hogy állítsanak egy emlékművet is hősi halottaik tiszteletére.

1990. október 26. Hunyadi Iskola

Az 1956-os ipari iskola utódja a mosonmagyaróvári szakmunkásképző intézet a hat, sortűzben elhunyt hősi halott tanulójának emlékére 1990. október 26-ára állított emléktáblát az iskola falára. Onnantól kezdve minden évben méltó megemlékezéseket szerveznek. Az eseményre mindig meghívják az elhunytak hozzátartozóit is, akik ilyenkor találkozhatnak egymással, beszélgethetnek a többi meghívottal. Mindannyian az iskola vendégei. A megemlékezések az iskola udvarán zajlanak. 2012-ben az iskola bővítése folytán a főbejárat áthelyeződött, ezért az emléktáblát is odahelyezték át.

1990. október 26. Akadémia

A Mezőgazdasági Akadémia az 1989-es emléktáblája avatása után közadakozásból egy emlékmű állítását határozta el az 1956. október 26-ai sortűz következtében hősi halált halt hat hallgatója emlékére. Dr. Kuroli Géza dékán elnökletével létrejött '56-os Emlékmű Bizottság vállalta a felkért művész Pauer Gyula emlékművének elkészítéséhez szükséges anyagiak előteremtését, a létesítéssel kapcsolatos feladatok elvégzését. A bizottság levelet küldött az évfolyamoknak, kérve az adományküldést egy meghatározott folyószámlára. Pauer Gyula: Halott nő c. alkotását 1990. október 26-án avatták fel. Avatóbeszédet Dr. Szőke Károly FM államtitkár-helyettes mondott volna. A faxon elküldött beszédét Dr. Iváncsics János olvasta fel. Az Akadémia az 1989-es és az 1990-es emlékhelyén is szokott koszorúzni.

1991. október 26. '56-os emlékpark-Gyásztér

A mosonmagyaróvári '56-os emlékpark - Gyásztér - az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak emlékét őrző emlékhely az Ipartelepen, a sortüzet lövető és lövő ÁVH-s határőrlaktanyával szemben, a sortűz helyszínén található.
Hivatalos története 1989. augusztus 4-én helyi pártok és egyesületek ötvenhatos emlékmű állítására vonatkozó kötelezettségvállalásával kezdődött, melynek teljesítésére kuratóriumot hoztak létre, ami két évig szervezte, intézte, koordinálta az emlékművel kapcsolatos valamennyi ügyet, feladatot, adománygyűjtést.
A későbbi, monumentális, háromalakos Golgota emlékmű Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkája jóvoltából készült el. Az egyéb szükséges anyagiakat közadakozásból teremtették elő, amihez több és többféle rendezvényt, de még sporteseményt is szerveztek.
Az emlékmű elkészülte (1991) előtt a téren kihelyezésre került egy harangláb és sor került az emlékmű alapkő letételére, egyben az első gyalogos felvonulást és megemlékezést is megtartották a sortűz helyszínén október 26-án (1989) egy évvel később pedig elkészült az ötvennégy, névre faragott kopjafa (1990) Horváth Gábor és Németh Alajos felajánlásából.
Érdekesség, hogy 1990-ben a taxis blokád miatt egy meghívott se jött le Mosonmagyaróvárra október 26-án. Egyedül Orbán Viktor a FIDESZ frakcióvezetője repült helikopterrel a városba, ahol a Polgármesteri Hivatal erkélyéről mondott beszédet. Holott az Ő neve a meghívóra utólag lett rábélyegezve.
Az így elkészült emlékhelyen a Jézus levétele a keresztről (Golgota) alkotás avatására 1991. október 26-án, 1990 óta hivatalosan is elnevezve, a Városi Gyásznapon került sor.
Azóta a sortűz napján minden évben a legmagasabb közjogi méltóságok és közéleti személyiségek (is) fejet hajtanak az áldozatok emléke előtt.
1992-ben a város képviselőtestülete által hozott határozat (117/1992 (IX.7.) Ktsz.) alapján ,,az Ipartelepen az 5091/1. hrsz-ú közterületet '56-os emlékparknak" nevezték el. A város lakossága azonban Gyásztérnek mondja ezt a véráztatta teret.
1998-ban az emlékmű alkotója Rieger Tibor szobrászművész a város legnagyobb elismerésében, a Pro Urbe Mosonmagyaróvár Díjban részesül.
2001-ben a térre a Magyar Igazság és Élet Pártja helyi szervezete ültetett fákat és helyezett ki egy kis emléktáblát. ( Néhány évvel később, mind a fák, mind a tábla eltűnt az '56-os emlékparkból.)
2002-ben Böröndi Lajos a művelődési ház igazgatója felelős kiadóként képeslapot adott ki a Golgotáról. A fotót Balassa Tamás készítette.
2006-ban a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyen Mosonmagyaróvár ,,Arany diplomát" és tárgyjutalmat kapott az '56-os emlékhely méltó kialakításáért.
2011-ben a 303/2011. ( XII.23.) Korm. rendelet Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér" ( Határőr u.10. előtti tér) helyszínt Történelmi emlékhellyé nyilvánította.
2012-ben az Európai örökség Győr-Moson-Sopron megyében c. könyvben megjelent Simon Zsuzsanna fotója is a Gyásztérről.
2014-ben a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület állított kopjafát az 1957-es győri koncepciós per során kivégzett mártírok emlékére. Ettől kezdve leginkább itt emlékeznek június 16-án az 1956-os Mártírok Emléknapjára.
Szintén ebben az évben még a Nemzeti Örökség Intézete is kihelyezte emlékoszlopát, a terület, mint történelmi emlékhely megjelölésére.
2016-ban az önkormányzat pályázati pénzből letérköveztette a Golgotához vezető gyalogos utakat és szikladarabokkal töltötte fel és szórta körbe a Golgotát.
2019. május 11-én a Nemzeti Örökség Intézetének országos Emlékhelye Napja c. programjához elkötelezett emlékmegőrzők szerveztek a térre előadásokat, visszaemlékezéseket, versfelolvasásokat, könyvbemutatókat.

1992. október 26. Városháza

Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselőtestülete 1992-ben két ötvenhatos vonatkozású határozatot hozott. Az egyikben hozzájárult, hogy az 1991-ben alakult, de bíróságilag 1992. március 30-án bejegyzett Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület elhelyezhesse első emléktábláját, méghozzá a Polgármesteri Hivatal Fő utcai bejárata első oszlopának nyugati oldalára, 55x44 cm-es nagyságban. A másik határozat pedig arról szólt, hogy a Képviselőtestület az Ipartelepen az 5091/1 hrsz. közterületet ( a sortűz helyszíne) 56-os emlékparknak nevezi el. ( Ennek megjelenítése se akkor, se azóta nem történt meg.)
A városháza egyik oszlopára szerelt tábla felirata: Ebben az épületben alakult meg 1956. október 26-án a magyar nemzeti tanács helyi szervezete.
Avatása 1992. október 26-án volt. Avató beszédet Ebinger Endre '56-ban óvári gimnáziumi tanár, az ötvenhatos nemzeti tanács, az 5-ös bizottság tagja, a forradalom leverése utáni megtorlások elszenvedője mondott.
Szavai így hangoztak: ,,A forradalom elfojtása után mindenki tudta, hogy 1956-ban Magyarországon forradalom volt, de senki sem beszélhetett róla valóságnak megfelelően szíve szerint, emlékét leplezni kellett, nevét sem lehetett kiejteni. Mi Mosonmagyaróváriak mindig emlékeztünk. Ki-ki a maga módján, szűk családi körben, barátok között, templomokban, temetőkben, börtönökben. Ez a lappangó emlékezés adta az erőt és bátorságot ennek a városnak, hogy három évtized eltelte után az országban szinte elsőként nyíltan és hangosan megszólalt.
Azóta e napon évről-évre emlékezünk alapkőletétellel, kopjafák állításával, emlékműavatással. Most is az 56-os emlékparkhoz indulunk.
Előtte azonban itt a városháza bejáratánál méltó és maradandó táblát avatunk annak a testületnek emlékére, amely a forradalom alatt a város vezető testülete volt. Megemlékezünk arról a Nemzeti Tanácsról, amely a forradalom viharában jött létre, a fegyverek, a gyász, az indulatok viharában.
A régi, rendíthetetlennek hitt hatalom összeomlására forradalmi erő még nem jött létre, az indulatok elszabadultak, a város összeroppant. Ezekben a sorsdöntő órákban az emberek városszerte az eseményeket tárgyalták és küldötteket választottak.
Akkor én gimnáziumi tanár voltam itt. 24 éves. A város pedagógusai - egy viharos gyűlés után - azzal a megbízással küldtek a városháza épületébe, hogy a pedagógusok érdekei mellett a mosonmagyaróvári ifjúságot is képviseljen.
Ebben az épületben alakult meg a Nemzeti Tanács, mely magára vállalta a város ideiglenes irányítását. Ezt a város polgáraival falragaszon tudatta, melyben a Nemzeti Tanács a forradalmat a magyar nép győzelmének nevezte, hitet tett a rend és nyugalom helyreállítására.
Említést érdemel, hogy később, a megtorlás idején pár soros falragasz nyomdai engedélyezése is bűncselekménynek számított és ezért hurcolták meg a városház akkori igazgatási osztályvezetőjét Pál Sándort is.
A Nemzeti Tanács megalakulása után osztozott a város gyászában, fájdalmában, halottait eltemette és előre tekintett. A város sebesültjeinek vér, Budapestnek segítség kellett. A mosonmagyaróvári Nemzeti Tanács tartotta kezében az ország egyik ütőerét, Hegyeshalmot. Hegyeshalom hirtelen kiemelkedő szerepet kapott. Óriásira nőtt a személy és áruforgalom, Az üzemi Munkástanácsoknak döntő szerepük volt a segélyszállítmányok továbbításában. Megalakult a Nemzetőrség. A határ őrzését a Katonai Tanács vette át Ambrus őrnagy vezetésével. A felesketett gazdászhallgatók járőröztek, vigyáztak a rendre. A Nemzeti Tanács a kórház orvosainak segítségével a rendkívüli nehéz körülmények ellenére is biztosítani tudta a város sebesültjeinek ellátását.
Később, a Nemzeti Tanács ez irányú tevékenységéről nyilatkozva Dr. Vida Ferenc - a hírhedt vérbíró - a Legfelsőbb Bíróságon ezt azért minősítette bűncselekménynek, mert a vér és gyógyszer az ellenforradalmárok számára érkezett. E kijelentés nemcsak a mosonmagyaróvári Nemzeti Tanács, hanem az egész emberiség arculcsapása volt.
A forradalom győzött. Benne részt venni csodálatos és megrendítő volt. A Nemzeti Tanács az üzemi Munkástanácsokkal egyetértve november 5-ére meghirdette a város egész területére a munka elkezdését.
November 2-án azonban már vészjósló jelek mutatkoztak. Abda, Öttevény sorra jelezte telefonon a rajtuk áthaladó szovjet páncélosok számát. A túlerő félelmetes volt. A határt a szovjet páncélosok hermetikusan lezárták.
A történelem fintora, hogy míg az ország ezekben a napokban az Amerikai Egyesült Államoktól várt hathatós segítséget, addig a város Nemzeti Tanácsának egyik utolsó tevékenysége éppen segítségnyújtás volt a vesztegzár miatt itt rekedt és a szovjetek őrizetébe került nyugati és amerikai diplomata-családtagok kimentésére és elszállásolására.
November 4-én hajnalban a szovjetek lefegyverezték az épületben tartózkodó kis létszámú nemzetőrséget és a városházát elfoglalták. PA szovjet páncélosok körülvették az Akadémia várépületét. A reggeli órákban a helyzet kritikussá vált. Lugosi Géza, a Nemzeti Tanács elnökének kérésére a gazdászhallgatók fájó szívvel, könnyes szemekkel letették a fegyvert. Elkerültük a további vérontást.
November 5-én Szuvorov alezredes erőszakkal átvette a hatalmat. A Nemzeti Tanács megszűnt.
Tagjai nem voltak hősök, csupán a városért, a forradalom teljes győzelméért tenni akaró polgárok.
Az 56-os forradalom befejezetlen maradt. 1989-ben újra elkezdtük. Folytatása, a forradalom teljes győzelmének kivívása a mai fiatal generáció kötelessége. Legyen ehhez példakép a Nemzeti Tanács tenni akarása, adjon nekik erőt és segítse őket 56 szelleme."

1995. Kisalföldi Erdőgazdaság

Az 1956. október 26-ai sortűzben két erdészeti dolgozó is hősi halált halt. Az ő emlékükre a Kisalföldi Erdőgazdaság 1995-ben mosonmagyaróvári zárt telephelyük területén, ami a Wittmann Antal parkban volt, kopjafát és szimbolikus sírkövet állított. 2016-ban a telephelyet eladták, de az emlékhelyet nem hagyták elveszni, hanem új, méltó helyszínt kerestek neki.
A várost Máriakálnok felé elhagyva, közvetlen megtalálható volt lőtér közelében alakították ki az erdőgazdasági dolgozók emlékhelyét. A sírkő táblát és a kopjafát is felújították, majd egy magasabb talapzatra állították. A környezetet rendbe tették és 2016. október 25-én ünnepélyes keretek között újra avatták. Megemlékező beszédet a Kisalföldi Erdőgazdaság igazgatója mondott.
A cég dolgozói azóta is minden évben leróják kegyeletüket a hősök emléke előtt. Sajnos a Városi Gyásznap helyszínei közé eddig azonban mégsem került be az erdőgazdaság '56-os emlékhelye és megemlékezése.

1996. október 23. Bolyai Iskola

A mosonmagyaróvári Bolyai Iskola (Szent István király út 6.) elődjében volt általános iskolai tanuló Magyar Katalin (1940-1956). A képzőművész tehetséggel megáldott lány Budapesten tanult tovább, az un. kisképzőben. 1956. november 7-én önkéntes ápolónőként egy sebesült gyermek szállítása közben hősi halált halt. Emlékét 1996-ig ebben a városban, ebben az iskolában nem ápolták, nem őrizték. Csete Lajos volt mosoni tanár kezdeményezésére az önkormányzat, az iskola és az 56-os egyesület állított és avatott 1996. október 23-án emléktáblát az iskola belső udvarán. Azóta az intézmény minden évben megemlékezést tart Magyar Katalin emléktáblájánál.

1999. október 26. Magyaróvári temető

1999-ben a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület a Hősök Kápolnájának a magyaróvári temető felőli falára a sortűz áldozatainak és a kivégzett mártíroknak a neveit tartalmazó márványtáblákat helyezett ki. Ekkor hozták ide a még '89-es kopjafát is a temető végéből. Az anyagiak nagy részét Tánczos Lóránd önzetlen felajánlása biztosította. Érdekesség, hogy a Gyásztéren 54 névre faragott kopjafa található, az óvári temető emlékhelyén viszont már csak 50 nevet írtak fel. Az emlékhelyen olvashatók még a mártírok nevei is, köztük egy olyané, akit ugyan a Földes-perben ítéltek el, de nem halálra, azonban tragikus végű sorsa miatt mártírrá vált. Erről az emlékhelyről indul minden év október 26-án a gyalogos menet a Gyásztérre. Az önkormányzat mindig biztosít egy buszt is, ami a menetet követi a térig.

2006. október 26. Karolina Kórház

Az '56-os egyesület Dr. Székelyhidi László kezdeményezésére 2006-ban állított emléktáblát a Karolina Kórház területén belül annak az épületnek a falára, mely 1956-ban fogadta és ellátta a sortűz sebesültjeit. Az akkori kórházi dolgozók emberfeletti munkájáról több visszaemlékezés, riport is készült. A kórház 2006 óta a Gyásznapi megemlékezések egyik helyszíne.
2006. november 4. Városháza
Rosamarie Szalay németországi képzőművész a városnak adományozott 1956-os domborművét a Városháza bejáratánál helyezték el és avatták fel 2006. november 4-én. 2015-ben onnan az épület azon oszlopára szerelték át, ahol az 1992-es városi nemzeti tanács emlékére állított tábla van.
2008. január 11. Gulyás Lajos utca
2008. január 11-én a város és a református egyház emléktáblát avatott Gulyás Lajos (1918-1957) református lelkész, '56-os mártír emlékére, az előző évben róla elnevezett utcában. Az emlékhely a Gyásznapi megemlékezések sorába is bekerült, ahol mindig egyházi személy mond beszédet.

2016. október 28. Magyaróvári temető

Az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak október 28-ai temetése napjára időzítve, 2016. október 28-án avatták a magyaróvári temetőben található tömegsírban nyugvó halottak emlékére Lebó Ferenc szobrászművész obeliszkjét, melyet az Angliában élő Magyar Árpád '56-os menekült és családja
állíttatott saját költségén. A korabeli fotók és filmfelvételek alapján beazonosítható tömegsírba temetések közelébe elhelyezett emlékműnél azóta minden év október 28-án tartanak koszorúzást és ez a helyszín bekerült a városi megemlékezések sorába.
Magyar Árpád már korábban is szeretett volna konkrét elképzelésű és megtervezett forradalmi emléket állítani a városban, de az érdekében és nevében eljáró helyi képviselőjének minden próbálkozása eredménytelen maradt. Simon Zsuzsanna a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület titkára javasolta a tömegsírban nyugvók emlékére emlékhely kialakítását. Az állító a javaslatot elfogadta s a hatvanadik évfordulóra el is készült a méltó emlékmű ezzel a felirattal: Az 1956-os gyilkos sortűz tömegsírban nyugvó áldozatainak emlékére. Ennek ellenére a városi plakátokon, meghívókon a tömegsírt továbbra is feltételezettként írják.

Befejezés

Az 1957-es győri koncepciós per során halálraítélt és kivégzett óvári mártírok földi maradványait sopronkőhidai exhumálásuk után végső nyughelyükre 1991. március 23-án helyezték a magyaróvári temetőben. Azon részt vett és beszédet mondott Antall József miniszterelnök is. A temetőben három mártír nyugszik. Egyikük családi sírhelyen. Ketten a város által adományozott sírban. 1993-ban Rieger Tibor szobrászművész által tervezett különleges síremlékek készültek emlékükre. Alkalmanként ezeken a helyeken is tartanak megemlékezéseket. A sírokat a családok és időnként a helyi ötvenhatos egyesület tartja rendben. Mindkét sír a Nemzeti Sírkert része. 1998-ban a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete emléktáblát állított annak a háznak a falára ( Fő u.23.), ahol Antall József találkozott a szervezőkkel 1991. március 23-án a mártírok újratemetése alkalmából. Az emléktáblánál a régi párttagok és tisztelők Antall József megemlékezéseket szoktak tartani.
A 2015. május 30-án Dohy János akadémiai igazgatóhelyettes tiszteletére állított táblán nem jelölik professzor úr '56-os múltját, a forradalom leverése utáni megtorlások szenvedéseit, ezért most idemásolom Kuroli Géza volt dékán táblaavató beszédének egy részét:
Oktatói és szakmai pályafutását az 1956 évi októberi forradalom és szabadságharcot követő koncepciós perek derékba törték. A letartóztatások 1957 tavaszán megkezdődtek. Dohy Jánost behívatták a mosonmagyaróvári rendőrségre, ahonnét nem engedték haza. Rá akarták venni a Varga Ernő bűneit
részletező, koholt vádakat is tartalmazó nyilatkozat aláírására. Erre azonban nem volt hajlandó, így két nap után hazaengedték. Varga Ernő büntetőperének tárgyalásán, Győrben tanúként hallgatták ki, ennek következményeként helyben letartóztatták. A tárgyalás során az államügyész először halálbüntetés kiszabását kezdeményezte. Az utolsó szó jogán elmondott megrendítő hatású beszédének is köszönhetően büntetését 10 év szabadságvesztésben határozták meg, amelyből 5 évet (1957. május 28 - 1962. április 3.) letöltött.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Képek a Szigethy Attila megemlékezésről
  2020-08-14 11:22:18, péntek
 
  Kapuvár, 2020.08.12.
Óváriakat nem látok a fotókon:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szigethyről utoljára
  2020-08-13 05:42:53, csütörtök
 
  Tegnap volt Szigethy Attila megemlékezés Kapuváron.
Telefonáltam délelőtt a polgármesteri hivatalba.
Ott mondta a titkárságvezető, hogy lesz és, hogy felteszik majd a város honlapjára is a meghívót. Persze máig se tették.
Így én se tudtam feltenni az '56-os oldalaimra.
Hol van már a Budai Imre alpolgármester gondos szervezése! Isten nyugosztalja!
Akkor minden évben mentünk. Érkezett külön a meghívó.
Gondolom, azért Óvárról csak elvoltak az 56-os egyesülettől.
Én meg elolvastam egy másik Szigethy könyvet.
A Dr. Borbély József: Jogáért ki felkél - Szigethy Attila emlékezete címűt.
Egyébként azt mondták Kapuváron, hogy ő mond beszédet a megemlékezésen.
Tavaly februárban volt nálunk a könyvtárban a könyv bemutatója. Akkor vettem meg.
S akkor levetítették Erdélyi János: Mártírok a rabtemetőben című dokumentumfilmjét is.
A rendező is ott volt.

Szigethy Attila munkássága egyébként Megyei Érték.
Sírja a Nemzeti Sírkert része.
Csak épp a szülőhely nem teszi fel honlapjára
a rá való megemlékezés
meghívóját.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
'56-ról augusztusban
  2020-08-12 06:25:04, szerda
 
  Több '56-os vagy '56-ot érintő eseményre, évfordulóra kerül sor augusztusban. Itt van mindjárt a mai nap.

Augusztus 12. Szigethy Attila a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke halálának 63. évfordulója - Kapuvár -
Megemlékezésről egy szót se lehet olvasni. A város honlapján sincs, pedig oda mindig feltették.

Augusztus 20. Pro Urbe Mosonmagyaróvár díj átadása

Augusztus 23. 2018-ban kigyulladt a volt zöld ávós határőr laktanya, a teljes tetőzete leégett. Korábban ebben az épületben akartak XX. Század Múzeumot létesíteni, majd a piaristáknak ajánlgatták új iskolának. Nekik persze az épület nem kellett, de hát úgyis használhatatlan lett, le kell bontani. Most csend van. A piaristák élén új az igazgató, a Vereb Zsoltot elhelyezték. Iskolaépítés ügyében semmit nem nyilatkozott. A város polgármestere viszont igen, mert rozsdaövezetként nevezte meg a laktanyát, ahova lehetne állami támogatással lakásokat építeni.

Augusztus 29. Emlékhelyek Napja - Mosonmagyaróvár Gyásztér 16 óra
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Film után könyv
  2020-08-11 16:01:26, kedd
 
  Holnap ( szerda augusztus 12.) lesz Szigethy Attilának, a Dunántúl Nagy Imréjének halála évfordulója.
Hatvanhárom éve halt meg, negyvenöt évesen.

A minap már ajánlottam egy filmet róla.
Most egy könyvet fogok: In memoriam Szigethy Attila - Szigethy Attila emlékére
Kapuvár, 2017

Mást nem tudok ajánlani.
Hogy lesz-e megemlékezés?
Nem tudom.
Kapuvár honlapján nincs semmi.

Szomorú dolog ez.
Szigethy (is) többet érdemelne!



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Augusztus 29. az Emlékhelyek Napja
  2020-08-10 07:05:41, hétfő
 
  A rádióban is hallottam, hogy idén Augusztus 29-én tartják az Emlékhelyek Napját.
Az ez évi az ötödik ilyen országos rendezvény, melyen a nemzeti -és a történelmi emlékhelyek mutatkoznak be különböző eseményekkel.

A mosonmagyaróvári 1956-os emlékhely, mint történelmi emlékhely 2019-ben vett először részt az Emlékhelyek Napján. A méltatlan helyi hozzáállás miatt eszembe se jutott, hogy idén újrázzak. De nem is kell, mert ahogy olvasom az emlekhelyeknapja.hu-n, Pausits István szervez múltidézést.

Vajon neki is fizetni kell területhasználati díjat?
De mindegy is. Örülök. Mert a lényeg, hogy tart valamit.
Igaz, hogy csak egy órában, nem úgy, mint én,
aki egész nap vártam az érdeklődőket,
szerveztem a különböző előadókat
és még egy szabadtéri '56-os könyvkiállítást is.
Visszaemlékezve nagyon jól sikerült a nap.Hisz jó előadások, jó visszaemlékezések, jó szavalatok voltak és sokan eljöttek.

Remélem idén is sokan lesznek 08.29-én szombaton 17-kor a Gyásztéren!


AZ EMLÉKHELYRŐL:
Az 1956-os forradalom egyik legvéresebb eseményére Mosonmagyaróváron került sor. Október 26-án diákok tüntetést szerveztek, amelyhez a városlakók, elsősorban az üzemi munkások csatlakoztak. A tüntetők a határőrlaktanya elé vonultak, hogy maguk mellé állítsák a katonákat, de a tömeget sortűz fogadta. Az áldozatok száma meghaladta az ötvenet.

PROGRAMOK:
16:00 - 17:00 Megemlékezés a Gyásztéren.

A programra az 1956-os mártíroknak emléket állító Gyásztéren kerül sor. Az emlékezők felidézik a kommunista diktatúra szellemét, illetve visszatekintenek az emlékmű felállításának körülményeire.

Email: istvanpausits2@gmail.com
Telefon: +36 20 533 3104

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Dunántúl Nagy Imréje
  2020-08-09 05:32:29, vasárnap
 
  Szigethy Attila halálának évfordulóján Kapuvár Város minden évben megemlékezést tart.
Idén 2020. augusztus 12. szerdára esik. Ugyan a település honlapján még nincs fenn az eseményre szóló meghívó, de biztos nem fogják elmulasztani.
Addig legyen itt egy film, ami a 2016-os emlékév pályázati támogatásából készült és letölthető a netről is.

A Dunántúl Nagy Imréje - portréfilm Szigethy Attiláról
Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     2/274 oldal   Bejegyzések száma: 2731 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 68
  • e Hét: 302
  • e Hónap: 3700
  • e Év: 21520
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.