Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
Béres Andrea Virág: Tavaszi ébredés
  2017-03-10 10:57:08, péntek
 
 




Béres Andrea Virág
Tavaszi ébredés



Az újjászülető Fény vagyok...
magam mögött hagyom télárnyékom,
levetett gyolcsom, mely hűs homályba fagyott.
Beégetve lett mára a múlt irgalom
és rügyfakasztó lesz az égi oltalom.
Az alázat egyre növekedik bennem,
mert viszem még tovább,
tövisekkel mart tölgyfakeresztem.
Viselem gondját a még ásító Földnek,
avarízű nedűit csordítom szomjas gyökereknek.
Az örök Hit vagyok...
ha fogadnak, ha tagadnak egyaránt.
S nem kételkedem abban,
hogy sok elfordított orcát látok,
tágra nyílt tekintetek s szívek mellett.
S én mégis minden nap jelen vagyok.
A remény vagyok, a kikelet...
a lehetőség az ébredő léleknek.
Megfürösztöm égi harmattal
az alvó, álomittas rügyeket.
A színek vagyok, a ragyogás...
az ég feletti Napkorong.
Az áldás, aki hozzád letérdel,
hogy megláthasd és felemelkedhess.
Egyenlők vagyunk...
És az egyenlőség éjjelén
eget nyitunk a jövőnek.
S a hajnalt már tavasztáncba hívjuk.
Szerelmes bódulat csörgedezik az erekben
és megnyilatkoznak a zárt rendek.
Befogadják Fényemet, és akkor, s ott,...
Én teremtek!








  
 
0 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Andrea Béres (Virág): Tavasz
  2017-03-04 10:53:35, szombat
 
 





Andrea Béres (Virág)
Tavasz



A Nap ölelkezik a Földdel ,
csókjait hinti már a dombok tetején.
A távolban a Hold ,rejtőzik még a köddel ,
de lassan feloldja őt is a Fény.
Csordulnak a harmat cseppek ,
egy-egy árnyból kilépő levél ölén
az égen legelésző bárányfelhő úszik felém.
Parázsló fény simogat lejtő hátakat ,
olvadó rögök közt, az élet új csírát hajt .
Csikorgó hideg , vetkőzik már a télből ,
új utak épülnek reményen járt ösvényből .
Fejet hajtnak a fák a leköszönő télnek ,
a tavasz helyet kínál , sok érkező vendégnek.
Szalagot tűz leányok hajába ,
muzsikaszót , szerető szívek hadára.
Déli napfény , békét szór a tájra ,
messze elhallik a szívek dobbanása .
Kikeleti éjjel ,csillagokat repít az égre ,
az álmokba épült hitet , felemeli a Fénybe .




  
 
0 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Béres Andrea (Virág) : Lassan elkecmereg a tél
  2017-03-04 10:15:17, szombat
 
 





Béres Andrea (Virág)



Lassan elkecmereg a tél
hát mozgásban légy
fényre fel!










  
 
0 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Béres Andrea: Virág Nem enyém…
  2016-11-01 08:01:41, kedd
 
 





Béres Andrea Virág
Nem enyém...



Nem enyém az írás, nem enyém a szó,
Nem enyém az érzés, mégis jó s kapható.
Nem enyém a játék, de én játszhatom el
Nem enyém a napfény, mégis én elérhetem.
Nem enyém a vágyláng, de énbennem tüzel,
Nem enyém a felhő, de értem mit üzen.
Nem enyém a sírás, én csak belül könnyezem,
Nem enyém a forrás, de benne megfürödhetek.

Mert minden mi itt VAN, és minden mi ÉL,
Az Égben fogant s Föld megszülé.
S ha érdemes vagy rá, a lelkedre talál
A Te szívedet a Világra nyitja rá.

Nem enyém a kereszt, de én is vihetem,
Nem enyém az ember, de keresztelhetem.
Nem enyém a csillag, fényét mégis szórja rám,
Nem enyém a gyertya, de lehetek égő láng.
Nem enyém a mosoly, de mindig átveszem,
Nem enyém a kedvesem, ezért elengedhetem.
Nem enyém a gyermek, de felnevelhetem,
Nem enyém az Isten, de én szerethetem..

Mert minden mi itt VAN, és minden mi ÉL,
Az Égben fogant s Föld megszülé.
S ha érdemes vagy rá, a lelkedre talál,
A Te szívedet a Világra nyitja rá.

Nem enyém az erdő, mégis engem átölel,
Nem enyém a tölgyfa, de hittel ültetem.
Nem enyém a zene, de csak arra alszom el,
Nem enyém a harag, de olykor engem lobbant fel.
Nem enyém a félelem, de én is reszketek,
Nem enyém az aggódás, mire nem felelhetek.
Nem enyém a tört cserép, de összerakhatom,
Nem enyém a szeretet, de csak magam adhatom.

Mert minden mi itt VAN és minden mi ÉL,
Az Égben fogant s a Föld megszülé.
S ha érdemes vagy rá a lelkedre talál,
A Te szívedet a Világra nyitja rá.

Nem enyém az ösvény, de én is járhatok,
Nem enyém a szél, de neki táncot adhatok.
Nem enyém a fátyol, mégis mögé bújhatok,
Nem enyém a jászol, de ott én is lakhatok.
Nem enyém a barát, mégis bennem él,
Nem enyém a gondolat, de könnyen szárnyra kél.
Nem enyém a virág,, de illatát érzem én,
Nem enyém a Világ, benne áldással élek én.

Mert minden mi itt VAN és minden mi ÉL,
Az Égben fogant s Föld megszülé.
S ha érdemes vagy rá, a lelkedre talál,
A Te szívedet a Világra nyitja rá.







 
 
0 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Andrea Gádoros (Virág): Egy levél és a fa búcsúja
  2016-11-01 07:47:59, kedd
 
 





Andrea Gádoros (Virág)

Egy levél és a fa búcsúja



Belém mar az idő, de még ne eressz el, kérlek.
- Menned kell, már szinte eresztlek, érzem.
Tarts még karjaidban, még lehet, kicsit félek...
- Elsodródsz tőlem és az időt is hiába kérem.
Emlékezz táncunkra, Napban és a Holdban, éjjel....
- Emlékszem, simulva összeértünk egészen.
De én őrzöm az összes édes nevetésed s könnyed...
- Ettől oly nehéz most a lelked.
Még a trillákat is hallom, bár csendesednek...
- Vigyáztuk az életét szép szerelemnek.
Ragyogó voltam, most színemet vesztem....
- Fakó színeddel is arany vagy nékem.
Összezsugorodok, megtörik fonákomon futó erem...
- Csak cseppnyi már benned az élet.
Megtépázott minket az ég karcos vihara...
- De mi erősek voltunk, szorosan öleltük egymást.
Didergek, nem melegít már a vágyott hő...
- Amíg ragyogtál, játszi fényt adtál a szívekbe.
Belécsíp ívelő formámba a halál, s elragad a végzet...
- Édes anyaföldbe hullajtanak majd téged.
Indulok, hív egy hosszú álom érzem...
- Ne menj még, hisz úgy szerettelek téged.
Nevelj majd új ágat tavasszal értem...
- Most könnyezem még kicsit érted.
Várj, míg majd beforrad utánam, hátrahagyott sebem...
- Minden új rügyemben, majd reád szívvel megemlékezem.






  
 
0 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Gádoros Andrea Virág: Fény gyermekei
  2016-10-31 08:44:12, hétfő
 
 





Gádoros Andrea Virág
Fény gyermekei



Állok a szélben , s már nincs mitől félnem
Ösvényre lépve lassan hegytetőre érek .
Mindenem átjárja a lét meséje
Feltétlen szeretettel nézhetek az égre.
Tombolhat viharával , érinthet lágyan
Haladó utamat békével járom , bátran.
Egyszer majd felérek , fel egész az égig
Gondolataim lent hagytam mert nem haladnak csak tenyérnyit

Szívem minden dobbanása közelebb visz érzem
Bennem nyíló szeretet beterít egészen
Felérve letekintek a körülölelő világra
A lég hűvöse a lelkemet átjárja
Távolban cseppnyi mégis végtelen tenger
Megajándékoz újabb csodás érzelemmel
Megérint a béke s még marasztal engem
Hosszasan nézem végtelen szeretettel

A vízen szelídített hullámháton csendben
Hajók sorakoztak fel útra készen csatarendben
Egy az iránytű mely vezeti őket
S majd a világban vissza állítják a Rendet!
A Rend! Már csak elvétve s oly kevés őre
Elindulnak ők az út már születőben
Csak kérni tudom s teszem míg élek
Ó Uram! Segítsd őket míg célhoz nem érnek

Adj erőt s hitet nekik , s mind magunknak
Hogy megfelelhessünk e feladatnak
Szétszórni a világban fényvirágok magjait
A szeretetre bízni egyengesse útjait
Fénymagokat hintve , szeretettel öntözve
Elér az emberhez a szeretet köntösben
Leveti majd azt is magáról csendben
Hogy eggyé váljon benne s vele szeretetben

Itt a földön hol mi most élünk
Egyre több a szó s a szótlan: Félünk !
S a fél - ünk mert nem egész , egészen
Egész csak a fénnyel lehet épen
De kevesen értik még mi a sötét árnya
S nem leli , vajon mi dolga ebben a világban
Csak szeress és szeress és ringasd a világod
Öleld szívedhez mindazt ki nem barátod
.

Mind több lesz , ki elindul az útra
Mert a sötét a kezét a fénynek nyújtja
Ismeretlen utad gyertyafény világítja
Engedd , hogy szívedet s lelked irányítsa
Feledd mily voltál egykoron régen
Most kell a jelenben szeretetben élned
Köss békét magaddal s add magad egészen
Hogy a gyökereid a csillagokig felérjen.

(Béres Andrea)





  
 
1 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Gádoros Andrea Virág: A csend hangjai
  2016-10-31 08:25:55, hétfő
 
 





Gádoros Andrea Virág
A csend hangjai



Élek... s addig élek , remélhetek ,
amíg a hajnalt látom a szemedben.
S veszni hagyom magam kék tengeredben ,
sodorja elmém , létem , s mindenem .

Midőn lelkem feldúlt habjai elcsitulnak ,
újra és újra csodálom , mily szép vagy.
Csak állok némán , mert szó még nem született ,
hová lennék e világban Tenélküled .

Töprengek , miként nem szólítottalak még ,
hogyan is mondhatnám el , a mindenem .
Míg tépelődőm mivé s merre leszünk egykor ,
a nevető nap , mosolyát küldi az égboltról .

Láthatatlan járunk együtt , kéz a kézben ,
arcod körvonala felsejlik , szinte érzem .
Napsugaram vagy éppen s megérintenélek ,
gondolataimmal néha egészen elérlek .

Utamba ha falevél vagy kő kerül éppen ,
szívem egy pillanatra bárhol letérdel .
Mert követek ők , s elém Te küldted őket ,
vigyázzák léptem míg Tőled távol kell lennem .

Élek...s addig élek , remélhetek ,
míg az alkony az öledbe téved .
Akkor ott hazatérek , együtt Te - veled ,
s nem kell már szólítás sem , csak ölelj .

S a csend beszél e percben,
velem vagy hajnalban, napban.
Alkonyban és éjben,
bennem élsz már egészen...



Karunesh - Nirvana Café - The Conversation

Link


  
 
1 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Béres Andrea : Őszi ének
  2016-10-31 07:47:25, hétfő
 
 





Béres Andrea : Őszi ének



Őszi ének...mily szép fájdalom,
Lombok végső sóhaját hallgatom.
Rőt színével sírón földet ér,
Föld fájdalmát takarja haló lomb levél.
Elhagyják ágaik játszi könnyedén,
Mi okból siratom őket mégis én?
Aludni tér az élő , pihenni vágy
Lüktető ereiben beáll a tetszhalál.
Végtelenbe simul a hangos madárraj,
Győzni vágyó vonulatuk borzongat.
A horizont utánuk néma, üres térré vált,
Hangjukat valahol bennem mégis itt hagyták.
S a hűvös lég , mely most oly hű társ,
A napfény kereszttüzében velem táncot jár.
Tündérkönnyek esdekelnek az ég alá,
Hallgatja a föld ezreknek árva sóhaját.
Köd terül néha szemre ,szívre ,tájra,
Csipkés díszt ölt a dér ,kertek aljára.
Mint szirének éneke ,az ősz is varázsol ,
S e bűvöletben nyer az ember, erőt s reményt föld anyától.
Mert színeket ad...
Napot és ködöt ,
Esőt és szelet.
Végül semmivé lesz,
Elhamvad s elmehet.
Megajándékoz téged,
De tiéd nem lehet.


Karunesh: Autumn Leaves

Link





  
 
1 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Gádoros Andrea Virág: Égen-Földön
  2015-12-27 05:02:51, vasárnap
 
 





Égen-Földön



Szakít a szél szemet az égen, odafent,
Ölelő fényét küldi,ide le,
Lecsorgó áldás kékje tengert ér,
Tenyerem tartom fel az égre én.
Szívembe markol, felhőn túli lét,
Zizzen levél a virág nőni kész,
Tavasznak tűnő, álom - ébredés,
Szunnyadó szívet, télben megítélt.
Vizsgálón vizsgáztat a magas ég,
A szíved fénnyel él e még?
Fehér fejét szegi a fakadás,
A virág szára fehér hóban áll.
Magányos madár ül a puszta fán,
Fejét a szárnya alá hajtaná,
De rezzenéstelen rendben áll,
Hangtalan tájon, egy társra vár.
Zúzódik szinte már a fagyos tél,
Törékeny léte, immár véget ér,
A Földet Égi fény járja át,
Álmából indul és meg sem áll.
Egy csillag égi lován vágtat már,
Ég királynak a magas homlokán
A Nap fejére koronát kínál,
Égi karizma soha meg nem áll.
A Föld a hajnal fényét issza be,
Forrásként zubog az ölibe,
Násztáncát járja az Éggel el,
Fénygyűrű fonódik a köribe.
Eggyéolvadó Föld s az Ég,
És Határtalan a Mindenség,
A szívük egyként dobbanó,
Örök létnek reményét hordozók...

Gádoros Andrea Virág






  
 
0 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
Gádoros Andrea Virág: Csendünnep
  2015-12-27 04:43:32, vasárnap
 
 





Gádoros Andrea Virág
Csendünnep



Csendünnep kérlek, ne halkan jöjj,
Zörgess meg jól minden háztetőt!
S Te gyertyának fénye, láng lobogj,
Hordjanak szét az angyalok!

Csendünnep, Te vagy nép koldusa.
Szegénynek jut majd Úrvacsora.
Izzó Nap, fényes csillaga,
Tárja ki ajtaját előtted, ki gazdagabb!

Csendünnep s díszes szalagok,
Fahéj illatú asztalok...
Belülről ontsd a meleged
Eltévedt a világ, sötétben didereg.

Csendünnep fehérben járó láb.
Zengjék jöttödnek neszét a harsonák!
S ki hitében már vesztett ne kapjon mást,
Mint gyermeki szempárt, s látomást.

Csendünnep mindennap áldalak!
Szent Akarat, mely bennünk vagy.
Táplálsz, hogy tápláljunk másokat.
A Szeretet nevében kopogtatsz!


2009-11-23





  
 
0 komment , kategória:  Gádoros Andrea Virág  
     2/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 438 db bejegyzés
Összes: 12990 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 67
  • e Hét: 5532
  • e Hónap: 13005
  • e Év: 130251
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.