Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
"Nyisd ki a szemed a szépségnek körülötted, nyisd meg az elméd az élet csodáinak, nyisd meg a szíved azoknak, akik szeretnek és mindig légy hű önmagadhoz!&... Drót Erika
1966.11.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Horváth Piroska: Számkivetve . . .
  2018-09-04 09:02:57, kedd
 
 




Horváth Piroska:
Számkivetve . . .


Árvaház szegletén gúzsba kötött remény -
anyátlan, apátlan, szürke hétköznapok,
mint egy agyonhasznált, összegyűrt képregény -
elveszett bárányok, szárnyaszegett sasok . . .

. . . neccszárnyakat bont az éjszakai Pille,
gyorsan púderez az arcára egy mosolyt,
slukkért kért szerelem csalfa, fél-őszinte,
világtól jót remélt, majd fújt egy füstgomolyt,

zsenge prédává vált a farkasok között -
szilánkjára tört a naiv, tiszta lélek,
fekélyes éjből a Pille tovaszökött,
bántották lelkét a nagyvilági fények,

varjak káromkodnak, penge-szél már süvít,
csatakos vörös a mosatlan alkonyat,
múlt romjai mélyén hangtalanul nyüszít
palackba zárva egy félárva gondolat,

delíriumláztól elporladt remények
üszkös csonkja felett gubózik egy álom,
dölyfös vágyak mélyén érzések enyésznek -
minden odaveszett - borult kártyavárrom

törmelékén sétál, céltalan, hontalan,
önmagát keresi, lucskos, szurkos éjben,
hátra sem fordul már, eltűnik nyomtalan,
magányába süpped egy jeltelen térben,

szögesdrótölelés, skarlátszín verejték,
köhint a fásultság - megvető, közönyös,
utcára kivetve régen elfeledték,
bádogrengetegben konok és csökönyös,

. . . vonatkerékszikrák, talán a csillagok,
fénylő sínek mentén észvesztő képzetek,
kátránybűzben fekvő, elveszett illatok,
kattogásra eszmélt, féktelen végzetek,

szél-tépte, dús haját riadtan borzolja,
- élni kell, jobb lesz tán - valahol, szólt egy hang,
nikotintól sárga ujjait kulcsolja,
vonatok zaján túl csendül egy létharang . . .

- ha lenne egy háza, benne egy kandalló,
tűzhely és boldogság, tarka papírsárkány,
csöpp, fürtös angyalok, bársonyos hintaló -
Úrhoz visszatérne egy elkószált bárány . . .

. . . anyátlan meglapul kartonpaplanokon,
vijjog egy vészmadár, remény meg sem pisszen,
könnyek gördülnek a nejlonablakokon -
napok óta esik - könnyezik az Isten . . .

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Horváth Piroska - Indián nyár
  2018-09-04 08:21:41, kedd
 
 




Horváth Piroska -
Indián nyár



Kristályragyogás még ott a nap szemében,
fenséges bukéja rőt hegynek levében,
rezes avar alatt mogyoróhéjzörgés,
selymes ökörnyálon tovatűnő zöngés,

izzó, bíbortüzes galagonyák mentén,
muskotályos, mézes varázslatok csendjén
selymes, langyos szellő csimpaszkodik belém -
elbódul a lélek avarzajok neszén,

bágyadt elmúlásra ékes képet vetít -
nesztelen átölel, majd jobb kedvre derít,
harmatgyöngy fátyolban suhan a dombokon,
névjegyét ott hagyja rézszínű lombokon,

mézédes csacsogás érintette lelkem,
részegülten tűrtem - elbájolt e kellem,
galagonyaszívem parázslik a lázban...
örökre elvesznék az indián nyárban.




 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Horváth Piroska - Szeptember gyöngyei...
  2018-09-03 11:39:59, hétfő
 
 




Horváth Piroska -
Szeptember gyöngyei...


Egy esőcsepp koppant az ablakon,
csöppnyi volt csupán, mint egy almamag -
kipp-kopp - én bódultam a dallamon,
ő gördült tovább fénylőn, hallgatag,

aztán kettő koppant az üvegen -
huncut angyalkák kristálykönnyei,
méláztam a dallamon, ütemen,
ragyogtak rám szeptember gyöngyei,

könnyeken túl a rézszín fák mögött,
pókhálónyakék - tündöklő cseppek...
ezernyi szilánk - kristály széttörött,
indián nyárban varázzsá lettek...
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Horváth Piroska - Őszülő asszony
  2018-09-02 16:11:26, vasárnap
 
 




Horváth Piroska -
Őszülő asszony

Szeptember

Vézna ujjaival beletúr hajába,
elfásult derékkal meghajol szerényen,
csacsogás, nyár-csevej nem vág már szavába -
fűszeres éjszakák varázsa szemében,

galagonya-piros, fecsegő szél-ajkán
csordul le a nektár - nincs olyan, ki ráun,
ősz-asszony csókjától szaftos körte pajzán
íze, oly mézédes - afrodiziákum...

...rozsdás ráncai közt megcsillan egy harmat,
sápadt napsugártól hervadozik bőre,
langyos lehelete szikkadt avart zargat,
ráfújja lassan az ódon macskakőre,

ezernyi fényes szál - ragyogó a mező -
horizontig táncol - hűtlen, nyári hajszál,
tündöklő fonálból ezüst takarót sző -
bomlik a fénylepel, apró álmot dajkál,

borongós-zöld szeme bágyadtan feltekint -
villás-farkú fecskék ülnek drót-kottákon -
lassan tovaballag, szomorúan legyint,
elmúlás-súly ül a gyenge ősz-bordákon,

liget fái felett ködfátylát lengeti,
rézszín-fonatában harmatgyöngy-csat ragyog,
fűzfa-ujjaival fűhárfát pengeti,
rőzse-mellkasában kökény-szíve sajog.

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Horváth Piroska - Szeptember sanzon...
  2018-09-02 16:06:57, vasárnap
 
 




Horváth Piroska -
Szeptember sanzon...


Réz-szín bross lett lehulló levélből,
ezüst ékkő tüzes nyár hevéből,
levélzörgés - ősz-karmester hangol -
elbűvöl a szeptemberi sanzon...

...feküdj mellém, ne hagyjál magamra,
fűzzél bókot mámoros szavamra,
csipke-ágon szép szerelmed reszket,
rőt-szívembe költöztesd a lelked,

angyal-könnycsepp ablakunkon koppan,
földre hullik, megcsillan a porban,
érett-szívem ősz-mosolytól serdül,
szeptemberi melódia csendül,

galagonyák parazsán az alkony,
éden-pírban fürdőzött az arcom,
jó-éjt csókod íze ott a számon,
csendet fésül hajamba az álom...
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Palackposta
  2018-08-29 17:29:40, szerda
 
 




Palackposta


Ring a habokban már igencsak régóta -
hogy hány év és hány nap telt is el azóta...
...üvegpalack, mélyén titkos üzenettel,
összesorvadt vággyal, burokba zárt csenddel,

mosódott emlékek, sejtelmek ölében
ringatózott némán feledés ködében...
...aztán jó irányba sodorta az élet,
nem sejtette egykor, egyszer partot érhet.


Horváth Piroska

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Horváth Piroska - Csendélet
  2018-08-29 16:59:20, szerda
 
 




Horváth Piroska -
Csendélet


Szemünk bogarában ég az alkonyparázs -
gyengíthetetlen a csillagok szikrája,
tegnapvolt álmai lett benne a varázs,
szivárványemlékek ecsetje pingálja

otthonnak melegét, lelkünkben a csendet,
kézzel nem fogható, tiszta jövőcsodát,
buborék közepén tarka reménycseppet,
varázslatos, bűvös kristálygömb-palotát,

összeölelkezünk vágyaink csendjében -
rendíthetetlenül múlnak a hajnalok,
illan az ifjúság régvolt könnycseppjében,
de szembogarunkban alkonyparázs ragyog...

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Horváth Piroska - Ötvenévnyi hajnal
  2018-08-29 16:53:59, szerda
 
 




Horváth Piroska -
Ötvenévnyi hajnal


Ötven esztendeje felragyogott napod,
vetítette reád sugarát, árnyékát,
vigyázták a lépted, óvtak őrangyalok,
nem vették el tőled remények játékát,

szeptember idusán hozzám szólt az ajkad...
...előtted-volt göncöm bárcsak levehetném,
ötvenévnyi hajnal felét nekem adtad,
mindig érezted, hogy magamnak szeretném,

te lettél a jövőm, megnyugvásra leltem,
sötét éjszakában szemeid csillagok,
holdkaréj-öledben ringatózik testem,
ezüsthajnalokon könnyeid - harmatok,

virágokból horgolt jövőt a Jóisten,
megérezte jöttöd - betartotta szavát,
tudta, hogy vigyázzon, tudta, hogy őrizzen,
óvja boldogságod - ezeregy-éjszakád...

...veledvolt-selyemben ölel át az alkony,
ugyanazt a lépést együtt teszem veled,
kérem a Jóistent - ugyanennyit adjon,
ötvenévnyi hajnalt kívánok még neked!

A legnagyobb szeretettel írtam férjemnek 50. szülinapjára!
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Horváth Piroska - Lila angyal
  2018-08-25 00:47:26, szombat
 
 




Horváth Piroska -
Lila angyal


Szertefoszlott
lila léted,
szemed bágyadt -
kékbe révedt.

Lila álmod,
lila ruhád -
szürke köddel
vívtál tusát.

Kerekes szék
egymagában,
szoba sarkán -
csendmagányban.

Lila gúnyád
levetetted,
más viseli
már helyetted.

Szárnyat kaptál -
elrepültél,
lila ködben
elmerültél.

Nem kellenek
oda lábak -
repítenek
lila szárnyak.

Balogh Ibolya emlékére - imádta a lila színt
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
Horváth Piroska - Tini varázs
  2018-08-25 00:36:29, szombat
 
 




Horváth Piroska -
Tini varázs


Szirmaira bomlik szívem,
így tündöklik bíbor színben,
hold is irigy - sápad arca,
ködfátyolba veszett harca.

Szembogárban éled a nyár,
gyémántesőn félszegen vár,
elkápráztat, feszeng némán,
kasmírkendőt borít énrám.

Ég peremén - horizonton,
jázmin lelkem feléd ontom,
pitymallatkor karmazsinban,
megpihenek karjaidban.

Nyüzsög szívem, most hagy cserben -
óhatatlan csókod csentem,
rebeg pillám - szürcsöl ajkad,
remeg szívem - folyvást zargat.

Pillantásom pásztáz - titkon,
zavaromba lábad tiprom,
lázpír ragyog, bágyad szemem,
járjunk együtt, gyere velem!

Szeretettel ajánlom, minden szerelmes tinédzsernek!
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK- HORVÁTH PIROSKA  
     2/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 18977 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 447
  • e Hét: 3761
  • e Hónap: 7794
  • e Év: 67047
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.