Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/10 oldal   Bejegyzések száma: 99 
Mihály Zoltán testvér: Urunk megjelenése
  2021-01-06 15:01:56, szerda
 
  ...... ......


A vízkereszt ünnepének hivatalos neve Urunk megjelenése.
A második isteni személy megjelent emberi testben és kinyilvánította istenségét.
Nemcsak a választott népnek, hanem a pogányoknak is, hogy őket is meghívja az üdvösségre.
Urunk megjelenése, azokra van hatással, akik érdeklődéssel indulnak feléje, és látni kívánják.
Jézus ma is felragyogtatja magát a szentmisében, hogy lássuk és magunkhoz vegyük.
A napkeleti bölcsekhez hasonlóan mi is hódolunk előtte, és magunkat adjuk neki.
A mi utunk nem állhat meg Heródesnél, és nem egyeztethetünk vele.
Ma is sokan tudják, hogy van Isten, Egyház, üdvösség, de egy lépést nem tesznek az üdvösségük érdekében.
Ma is vannak, akik a szentmisére hosszú utat tesznek meg, és vannak, akik a templom közelében laknak, de nem jelent semmit.
Nekünk nem kell hosszú utat tenni, s a csillagot se kell figyelni, mert Jézus már felragyogtatta dicsőségét az Oltáriszentségben. Ha akarjuk, megtaláljuk.
Ehhez kérjük az Úr Jézust, hogy a bölcsekhez hasonlóan minket is vezessen magához, hogy hódoljunk előtte és neki ajándékozzuk magunkat teljes szívvel. Ámen.
 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Vízkereszt - Világos Miklós Jegyzete
  2021-01-06 08:17:49, szerda
 
  VÍZKERESZT, VAGYIS URUNK MEGJELENÉSE A NEMZETEK ELŐTT - Világos Miklós Jegyzete
.......


(Mt 2,1-12) szentírást idézte.
 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Igenaptár - Urunk megjelenése, Vízkereszt 01.06
  2021-01-06 07:59:33, szerda
 
  OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
Az Úr dicsősége felragyogott fölötted.
Kelj föl, és tündökölj, Jeruzsálem, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted. Mert még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad. Népek jönnek világosságodhoz, királyok a benned támadt fényességhez. Hordozd körül tekintetedet és lásd: mind egybegyűlnek és idejönnek hozzád. Fiaid messze távolból érkeznek, s leányaidat karon fogva hozzák. Ennek láttára földerülsz, szíved dobog az örömtől és kitágul, mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse. Tevék áradata borít majd el, Mádián és Efa dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicsőségét zengik.
Ez az Isten igéje. Iz 60,1-6

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
A Szentlélek kinyilatkoztatta, hogy a pogányok is társörökösök.
Testvéreim!
Bizonyára hallottatok Isten kegyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem. Kinyilatkoztatásból megismertem Krisztus titkát, amelyről korábban nem tudtak az emberek, de most a Lélek a szent apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta. Eszerint Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és az evangélium által részesei az ígéreteknek.
Ez az Isten igéje. Ef 3,2-3a.5-6

EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Keletről jöttünk - imádni a Királyt.
Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: ,,Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte." Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak.
Azok így válaszoltak: ,,A júdeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem, Júda földje, bizony nem vagy a legkisebb Júda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek."
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: ,,Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!" Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincses zsákjaikat és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.
Ezek az evangélium igéi. Mt 2,1-12
...... ............



Útravaló
A 20 + C + M + B + 21 kombináció szerepel a mai naptól a katolikus családok ajtajainak szemöldökfáin.
Nagyobb kép Link
...... ........... ..............


A napkeleti bölcsek kódja, akik az evangélium tanúsága szerint elindultak, hogy megkeressék a zsidók újszülött Messiás Királyát.
Bámulatos, hogy az ember megépít egy információs sztrádát, és azon eljut bárhova. Beír egy szót, megnyomja a Keres gombot, és a keresőprogram máris dolgozik. Ijesztő gyorsasággal a világ legtávolabbi eseményét vagy mondatát is behozza a szobába. Ha kevés neki a bepötyögtetett szó, akkor megjelenik a kérés, hogy adj még több információt. Ha a napkeleti bölcsek hozzájuthattak volna ilyen ismeretekhez, bizonyára nem kellett volna kérdezősködéseikkel Heródes elé jutniuk, és akkor nyilván másként alakult volna sok minden (az én számítógépem 0,46 másodperc alatt 3.980.000-szer talál ,,Jézusra").
Intelligens navigációk megmutatják: ha valahol akadály van az úton, akkor merre lehet elkerülni. Nemcsak azt jelzik, hogy hol van, amit keresünk, hanem a hozzávezető optimális utat is. A rádióban gyakran elhangzik figyelmeztetés arról, hogy baleset miatt az úton levők válasszanak más utat. Ha valahol egy forgalmas úton nagy a torlódás, a közlekedés szakemberei felhívják az autósok figyelmét, válasszanak más utat.
Útra keltek tehát a napkeleti bölcsek is, hogy megkeressék az újszülött Messiás Királyt. De Heródes gonosz tervet forgat a fejében, ezért a bölcsek álmukban figyelmeztetést kapnak, hogy ne menjenek vissza hozzá, így más úton térnek hazájukba. Nos, mai elmélkedésem alapgondolata ez a más út.
Amikor tehát a bölcsek figyelmeztetést kapnak a fenyegető veszélyről, más utat választanak, melyen visszatérnek hazájukba. Sokszor a más út ment meg attól, hogy bajba kerüljünk. Ezért keresni kell azt az utat, ami más, mint a megszokott; az utat, ami elkerüli a bűnt, és nem sodródik az árral. Minden ember élete útonlét. Fontos, hogy eligazodjunk, és megtaláljuk, amit keresünk. Csakhogy a bűn leselkedik az emberre. Kifigyeli szokásainkat, és azok mellé telepszik: sőt, maga lesz a megszokás. Ezért tartsd magad olyan állapotban, hogy bármikor más útra térhess. Ha észreveszed, hogy valami kezd rosszá válni, megromlani, akkor indulj másfelé. Merj, akarj más úton járni, mint amin a bűn jár. Ha az ember elég erős, kezdeményező, leleményes és bátor, meg tudja tenni, hogy nem hagyja magát sodortatni.
Egy réges-régi történet szerint a siralomházban a halálraítélt vádolja az édesanyját, aki nem büntette meg az első stiklikért. Amikor ellopta az első csokoládét a testvérétől, a csomag cukrot a boltból, a tollat az osztálytársától, a biciklit a parkból... - vádolja, mert akkor talán nem jutott volna idáig.
A bölcsek is töprenghettek volna azon, hogy hallgassanak-e egy álomra. De nem! Figyelmeztetést kaptak, és megváltoztatták útjukat. Más úton tértek vissza. Az élőlények közül egyedül az ember képes rá, hogy változtasson azon, amit éppen csinál. Az állatok nem képesek mást tenni, mint ami ösztöneikben kialakult. Az ember viszont képes más útra térni. Vizsgáljuk meg, nem kell-e más útra térnünk? Az új év erre a legjobb alkalom.
Magyar Kurír

C. Horváth István Sándor elmélkedése
Utazás egy csillag vezetésével
A mai ünnep hivatalos elnevezése: Urunk megjelenése, a magyar elnevezés szerint vízkereszt napja. A korai keresztény időkben egy napon ünnepelték a napkeleti bölcsek látogatását, Jézus keresztségét és a kánai menyegző csodáját. A II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus reform azonban szétválasztotta ezeknek az eseményeknek az ünneplését. Ennek köszönhetően január 6-án emlékezünk a napkeleti bölcsek látogatására, a következő vasárnap Krisztus megkeresztelkedésére és egy hétköznapon a kánai menyegzőre.
Az új rendnek megfelelően a mai ünnepen a napkeleti bölcsekről, a háromkirályokról olvasunk az evangéliumban. Az ő történetük egy nagy utazás. Nem tudjuk pontosan, hogy honnan indultak, de útjuk célpontja jól ismert, legalábbis azt tudták, hogy a Megváltót keresik, de azt nem tudhatták előre, hogy hol, melyik városban fogják megtalálni. Érdekes emberek ezek a bölcsek, mert látnak egy égi jelet és rögtön elindulnak. Elhagyják szülőföldjüket, hosszú utat tesznek meg, nem is tudják, hol fog véget érni. Az utazás során a keresés jellemzi őket. Keresik az újszülöttet, a királyt, keresik azt, akinek születését az új csillag megjelenése hirdette. Máté evangéliuma tele van olyan szavakkal, igékkel, amelyek az ő utazásukat, mozgásukat, úton haladásukat írja le. Bölcsek ,,jöttek" napkeletről, akik ezt mondják Heródes udvarában: ,,eljöttünk", hogy hódoljunk előtte. Heródes pedig útjuk folytatására utasítja őket: ,,menjetek", tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől. Ekkor újra ,,elindulnak", megérkezvén ,,bementek a házba", majd pedig a történet végén ,,visszatérnek" országukba. Ennél a térbeli mozgásnál azonban van egy fontosabb, tartalmasabb utazás is a történetben, mégpedig a hit útja. Az emberi lélek mozgása ez, amely abból a vágyból született, hogy találkozzon az Úrral és kifejezze előtte a neki járó hódolatot és imádást. Az emberi lélek mélyén lezajló utazás ez, amelyet egy isteni jel indít el, s amelyet az ember engedelmesen követ. A Szentírásban megfigyelhetjük, hogy Ábrahámtól az apostolokig sokakat útnak indít Isten, és Isten szent embereinek útja a mi életünkben is folytatódhat, mert az Úr minket is felszólít, hogy az ő útjain járjunk. Áldott, aki rátalál arra az útra, amelyet Isten személyesen neki jelölt ki.
A napkeleti bölcsek utazásának fontos eleme a csillag. Ez a csillag vezeti a bölcseket, hogy céljukhoz érjenek. Ez világosítja meg éjszakáikat az út során és ez jelöli ki az irányt a következő napra. De a csillag szemmel látható fényénél is van fontosabb, mert ez a csillag nem csak az útra világít rá, hanem bevilágít a hit útján járók lelkébe is. Ez ad nekik örömet a tovább haladáshoz, ez ad erőt a következő lépésekhez, ez ad értelmet a további kereséshez. És ez a csillag, a betlehemi csillag vezet minket is, jelül szolgál nekünk is, hogy elinduljunk és mi is felkeressük a világ Megváltóját és Üdvözítőjét. A csillag napjainkban is feltűnik. Bölcsek, akik elindulnak és követik útját!
A háromkirályok cselekedete egyszerű: ajándékokat adnak. De az arany, a tömjén és a mirha kézzelfogható ajándéka mellett sokkal fontosabb az ő hódolatuk, leborulásuk, imádásuk, amely Isten Fiának szól. Mert hódolni, leborulni és imádni csak Isten előtt szabad és érdemes. A karácsony csodálatos ünnepe felélesztette bennünk a vágyat, hogy mi is kifejezzük szeretetünket és hódolatunkat Isten előtt. Mélyen meghajlunk, leheletünk a földet éri, arcunk szinte a föld porához ér, aztán pedig felemeljük fejünket és tekintetünket, nem túl magasra, csak éppen egy jászolnyi magasságra és meglátjuk az Isten Fiát. Igen, ez az emberi perspektíva, mert ebből a szemszögből, a térdre ereszkedő és alázatos ember szemszögéből látszik csak Megváltónak a betlehemi kisded.
Engedjük, hogy az Úr belelásson és belépjen szívünkbe e szent helyen!

Imádság
Betlehemi kis Jézus! Nem mondogathatjuk örökké neked, a szent Istennek, hogy aludj csak nyugodtan! Nem kívánhatjuk tőled, hogy jövő karácsonyig aludj és lehetőleg ne zavarj minket év közben! Vízkereszt napja, a napkeleti bölcsek ünnepe ma felébreszt minket a karácsonyi nosztalgiázásból. Ez a nap felnyitja szemünket, hogy benned ne csak egy gyermeket lássunk, hanem meglássuk a Megváltót és az Üdvözítőt, Megváltónkat és Üdvözítőnket. Uram, neked köszönhetem, hogy megszabadulhatok a bűntől és neked köszönhetem, hogy az üdvösségre juthatok. Taníts engem a gyermeki lelkületre, az Istenre való ráhagyatkozásra, az Istenben való gyermeki bizalomra és a feltétlen engedelmességre!

Hanganyag Link
 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe 01.06
  2021-01-05 20:56:43, kedd
 
  A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben a 4. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312 és 325 között kezdett elterjedni először keleten, majd nyugaton. Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.
...... ........


Vízkereszt hagyományos elnevezése, az epifánia a görög epiphaneia, megjelenés szóból származik, a Szentírásra utal vissza. Az Ószövetségben Isten különféle módokon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek Jézus Krisztusban teljesednek be, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal: Epiphania Domini, magyarul: az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése. Vízkereszt ünnepe emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk és elhozta nekünk az üdvösséget. A keleti egyházakban ezért sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe.
Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagy népiesen a háromkirályok érkezését. Az evangélium bölcseknek nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis a nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
Az ünnep először is arra emlékeztet, hogy a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliumában olvassuk: ,,íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe" (Mt 2,1), akik a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az igaz Istennek és mirhát a szenvedő Emberfiának, a Messiásnak. Az ajándékok előrevetítik Jézus titulusait, amelyekkel az evangéliumban találkozunk. A királynak kijáró tisztelet jeléül aranyat hoznak neki, hiszen Jézus királyi sarj, Dávid király leszármazottja (Mt 1,1). Második eljövetelekor királyi dicsőségében fog megjelenni, ő a Királyok Királya és Urak Ura (Jel 19,16). A második ajándék, a tömjén leginkább a főpapnak kijáró papi ajándéknak számított. A Zsidókhoz írt levél nevezi Jézust főpapnak (Zsid 4,14). A harmadik ajándék, a mirha, amely több alkalommal is megjelenik a Bibliában, akár illatszerként (pl. Eszt 2,12), akár orvosságként (pl. Ter 37,25-27), a fájdalom enyhítésére is szolgált. Jézusnak a kereszten ezt akarnak adni: ,,Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el" (Mk 15,23). Jézus halála után a bebalzsamozásához is ezt az anyagot használták (Jn 19,39). Jézus tehát király, főpap és a szenvedő Emberfia, a Messiás is.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Ekkor a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a Fiút: ,,És íme, egy hang hangzott az égből: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik«" (Mt 3,17), és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. Ebben a jelenetben a teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.
Az Egyház nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése. Ezt a szent hagyományt őrzi a bizánci egyház is, mégpedig kettős formában. Vízszentelés ugyanis nem csupán az általában január 5-én, nagy alkonyati zsolozsmával egybekötve végzett Szent Bazil Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához is. Az elő esti vízszentelés a görög katolikus egyházban a templomokban történik, január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimegy, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe. ,,Ma a vizek természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt" - hangzik a vízszentelési sztihira.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-12). Jézus ezzel a cselekedettel kinyilvánította isteni erejét: ,,Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne" (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embereknek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani őket.
A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során, és hagyományosan ekkor kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző napig) tartó farsang is.
Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. században kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 21. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (,,Krisztus áldja meg e házat").
Vízkereszt ünnepe megmutatja nekünk, hogy Isten minden emberhez elküldte Fiát, hogy a megváltó Jézus születésével elhozza számunkra az üdvösséget, az örök élet reményét. Adja meg nekünk, hogy lássuk kezdeményezését, a jeleket, amelyek által vezetni akar minket.
Az ünnepen és azon túl is fordítsuk szívünket a megjelenő Isten felé, hogy megláthassuk életünkben kegyelmi ajándékait!


Magyar Kurír 2021.01.06

 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Január 6-án, Urunk megjelenése, Vízkereszt ünnepe
  2021-01-05 12:29:02, kedd
 
  Vízkereszt ünnepe megmutatja nekünk, hogy Isten minden emberhez elküldte Fiát, hogy a megváltó Jézus születésével elhozza számunkra az üdvösséget, az örök élet reményét. Adja meg nekünk, hogy lássuk kezdeményezését, a jeleket, amelyek által vezetni akar minket
Három király ajándékkal hódol a kis Jézus előtt. Kép linkje Link

Vízkereszt ünnepén a templomokban vizet szentelnek, amelyből vihetnek a hívek, hogy imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.
Ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka is, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 20. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (,,Krisztus áldja meg e házat").
A kereszténységben a IV. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312-325 között kezdett el terjedni először keleten, majd nyugaton. Hármas eseményt foglal magában az ünnep: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a Kánai menyegzőn.
Vízkereszt elnevezése a görög epiphaneia, megjelenés szóból származik, ami visszautal a Szentírásra. Az Ószövetségben Isten különféle módon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban, vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek beteljesedése Jézus Krisztusban történik, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal: Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése. Vízkereszt ünnepe emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk és elhozta nekünk az üdvösséget. A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe.
Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagy népiesen: a háromkirályok érkezését. Az evangélium bölcseknek nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
Az ünnep első jelentése utal arra, hogy a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliumában olvassuk: ,,íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe" (Mt 2,1), akik a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az igaz Istennek és mirhát a szenvedő Emberfia, a Messiásnak. Az ajándékok előrevetítik Jézus titulusait, amikkel az evangéliumban találkozunk. Királynak kijáró tisztelet jeléül aranyat hoznak neki, hiszen Jézus királyi sarj, Dávid király leszármazottja (Mt 1,1). Második eljövetelekor királyi dicsőségében fog megjelenni, ő a Királyok Királya és Urak Ura (Jel 19,11). Második ajándék: a tömjén, leginkább a főpapnak kijáró papi ajándéknak számított. Szent Pál Zsidókhoz írt levelében nevezi Jézust főpapnak (Zsid 4,14). A harmadik ajándék a: mirha, ami több alkalommal is megjelenik a Bibliában akár illatszerként (pl. Eszt 2,12), akár orvosságként (pl. Ter 37,25-27), a mirha a fájdalom enyhítésére is szolgált. Jézusnak a kereszten ezt akarnak adni: ,,Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el." (Mk 15,23). Jézus halála után a bebalzsamozásához is ezt a mirhát használták (Jn 19,39). Jézus tehát király, főpap és a szenvedő Emberfia, a Messiás is.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Ekkor a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a Fiút: ,,És íme, egy hang hangzott az égből: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik«." (Mt 3,17) és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. Ebben a jelenetben a teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.
Az Egyház nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése. Ezt a szent hagyományt őrzi a bizánci egyház is, mégpedig kettős formában. Vízszentelés ugyanis nem csupán az általában január 5-én nagy alkonyati zsolozsmával végzett Szent Bazil Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához is. Az előesti vízszentelés a görögkatolikus egyházban a templomokban történik, január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimennek, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe. ,,Ma a vizek természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt." (vízszentelési sztihira).
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-12). Jézus ezzel a cselekedettel kinyilvánította isteni erejét: ,,Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne" (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani őket.
Az ünnepen és azon túl is fordítsuk szívünket a megjelenő Isten felé, hogy megláthassuk életünkben kegyelmi ajándékait!

/Debrecen-Nyíergyházi Egyházmegye 2021.01.06
 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Békesség e háznak és minden lakójának! - Vízkereszt
  2021-01-04 21:14:24, hétfő
 
  Ilyenkor különösen is fogékonyak vagyunk arra, hogy kicsit ,,otthonosabban" gondoljunk Istenre: az ő hajléka akár a miénk is lehet...
A házszentelés hagyományáról
Fehérváry Jákó bencés szerzetes, teológus írása a házszentelés hagyományáról.
,,Békesség e háznak és minden lakójának!" - szól a köszöntés vízkereszt táján, amikor keresztény családoknál lakásszentelést tartanak. Mire való ez a szokás, miért jó házszentelést tartani? A házszentelés az úgynevezett szentelmények körébe tartozik: olyan szent jelek és hozzájuk kötődő imák ezek, amelyek jelzik Isten cselekvését, és előkészítik lelkünket annak befogadására különböző élethelyzetekben.
A vízkereszt a karácsonyi ünnepkör egyik fontos mozzanata. ,,Az Ige testté lett, és közöttünk vett hajlékot" (vö. Jn 1,14) - ezt ünnepeljük ebben a néhány hétben, és ilyenkor különösen is fogékonyak vagyunk arra, hogy kicsit ,,otthonosabban" gondoljunk Istenre: az ő hajléka akár a miénk is lehet.
Jó alkalom lehet a házszentelés a család és a plébánia (valamelyik) papjának baráti találkozására. A pap ilyenkor más emberként, ,,emberként" is megmutatkozhat, és ő is közelről találkozhat egy keresztény család valóságával. [A jelen pandémiás helyzetben szükséges és indokolt az előírt járványügyi előírásokat betartani (kézfertőtlenítés, arcot és szájat teljesen eltakaró maszk viselése, mind az áldást végző pap és segítői, mind a lakásban tartózkodók részéről, a lakásban csak a szertartás erejéig tartózkodni, megfelelő szellőzést biztosítani) A lelkipásztor számára fontos érintkezési felület ez a családokkal, melyek az Egyház legalapvetőbb sejtjei, Isten szolgája pedig annak megerősítését hozza a családok számára, hogy fontos szerepe van a nagyobb közösség egészében, és az Úr szeretettel törődik az otthonnal. A családegyház kapcsolata erősödik a plébániaegyház nagyobb közösségével.
A közös ima, amelyben az erényes családi életért és a gonosz cselvetéseinek távol tartásáért is könyörgünk, már megteremti azt a légkört, hogy Isten lakást vesz, és működik közöttünk.
Azután a vízkereszti liturgiában megszentelt vizet hinti a pap vagy a családfő a ház vagy lakás minden egyes helyiségébe. Mindenki megilletődve követi a szenteltvizet hintő személyt, aki ha engedik, a ház legeldugottabb zugaiba is eljuthat ilyenkor: a hálószobába vagy a gyerekszobába, az éléskamrába és a mosdóba is - jó, ha semmi nem marad ki a kis körmenetből, amit közös éneklés kísérhet. A gyermekek ilyenkor kisállataikat vagy éppen karácsonyra kapott játékaikat is áldásra nyújthatják. Énekelhetjük Mária hálaénekét, a Magnificatot vagy például a 136. zsoltárt, az állandóan visszatérő refrénnel: ,,...mert irgalma örökkévaló!"
Mi ennek az értelme? Miért nem elég csak mondjuk a nappaliban hinteni a szenteltvizet? Egyfelől persze hogy elég lenne. Ám azzal, hogy ilyenkor
végigjárjuk a házat, átélhetjük, hogy Isten szerető figyelme az otthon minden szegletére kiterjed, nem marad rejtve előtte semmi az életünkből, és a legelemibb szükségleteink is fontosak a számára.
Ő betölti a családi hajlékot. Betölti közös életünket. Semmi sem idegen számára belőle. Hiszen emberré lett, egy lett közülünk!
Otthonainkba kérhetünk a vízkeresztkor megszentelt vízből is: a keresztségünkre, istengyermekségünkre és megtisztulásunkra emlékeztető szenteltvíz része lehet napi imáinknak, szokásainknak is. Sok régi családi hajlékban van szenteltvíztartó a falon.
Végül, a szentelés befejező gesztusaként a bejárati ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot, valamint a C + M + B betűket, amelyek a latin mondatot rövidítik: ,,Christus Mansionem Benedicat", vagyis Krisztus áldja meg e hajlékot!
Ez a néhány betű egész évben, nehéz és szép pillanatokban, örömben és gyászban emlékeztethet arra, hogy Krisztus áldó keze minden körülmények között otthonunk felett van. Ez talán abban is segíthet, hogy döntéseinkben, otthoni viselkedésünkben, bűneinkből való felállásunkban tudjunk kihez igazodni. Hiszen Ő nem hagy el bennünket.


Magyar Kurír 2021.01.04
 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Vízkereszt 2021.01.06
  2021-01-04 10:15:38, hétfő
 
  Vízkereszt - ,,epiphania Domini", az ,,Úr megjelenése" - kötelező ünnep:
Az ünnepi szentmisét január 6-án, szerdán 10 órakor tartjuk. A szentmisében megszentelt
vízből híveink kisebb üvegekben vihetnek haza otthonukba. A IV. század
elejétől lett ez a nap liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb
keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312-325 között kezdett terjedni,
mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok
(napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges
témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton
a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a
napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének
szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. Az ünnep görög neve -
epifánia (megjelenés) - utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt
ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként,
eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére
emlékezünk: A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az
epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek
által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté
evangéliuma (Mt 2,1-12) szerint a bölcsek a betlehemi csillag által vezéreltetve
jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat:
aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az
evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint
hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar,
Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A vízkereszt második
evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő
Szent János megkeresztelte őt, és Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Az
ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére,
az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn
2,1-12).
(Magyar Kurír)
 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Jézust szülei bemutatták a jeruzsálemi ..... december 30. -
  2020-12-30 13:40:13, szerda
 
  ...... ...........


Abban az időben, amikor a gyermek Jézust szülei bemutatták a jeruzsálemi templomban, ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak. Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne. Lk 2,36-40

Útravaló:
A hitben megismerjük Istent, és erőt kapunk tőle a bűn elkerülésére, feladataink teljesítésére. Felismerni, megismerni Istent - ez az életünk. Jézust bemutatják a templomban, ahogy a Törvény előírta. Anna prófétaasszony alakja jelkép lett: Krisztust csak az ismeri föl, aki életét hozzáigazítja; akit az Atya vonz. Benne már teljesedik mindaz, amit Jézus később mond. Hitünk azáltal mélyül el, hogy életre váltjuk az evangéliumot. Itt még nincsenek bizonyítékok. Anna asszony hite tehát a Szentlélek adománya. Mi már ismerjük Jézus csodáit, szavait, kereszthalálát, feltámadását és az Egyház tanúságát, de a belső világosságot csak a kegyelem adhatja meg. Ismered őt? Vagy csak tudsz róla?
Magyar Kurír

C. Horváth István Sándor atya elmélkedése
János apostollal kapcsolatban már előkerült a hit látásmódja, amelyet a Jézussal töltött évek során sajátított el. Jézus templomi bemutatásakor az idős Simeonnak nem volt erre szüksége. Mondhatjuk, hogy ő nem Jézustól tanult, hanem a Szentlélek indítására hallgatott. Hitt a Lélek kinyilatkoztatásának, amely szerint meg fogja látni az Üdvözítőt. A Szentlélek ösztönzésére ment a templomba és a hit által ismerte fel a kisded Jézusban a Megváltót, akinek érkezésére várt. Vágya beteljesült, mert mit is kaphatna nagyobbat az élettől, minthogy megláthatta az Isten Fiát?
A templomban való bemutatáskor Simeon mellett feltűnik az idős Anna alakja, miként erről a mai evangéliumban olvashatunk. A csendes várakozás, a templomban való tartózkodás, a kitartó imádság és a szolgálat évei után hirtelen megelevenedik körülötte az élet, amikor megpillantja Jézust. A kisded Jézust látva Istent dicsőíti, mert megérte a várakozás, érdemes volt állandóan a templomban lennie, az ima meghozta gyümölcsét.
Kérő imáink alkalmával sok esetben gyors választ és intézkedést várunk Istentől. Máskor azonnali találkozást szeretnénk. De mintha Isten szótárából hiányoznának a ,,rögtön, azonnal, tüstént" szavak. És tulajdonképpen hová sietünk? Érdemes volna megtanulnunk a türelmes várakozást és az állhatatos imát, hogy kéréseink teljesüljenek.

Imádság
Urunk, add nekünk azt a szeretetet, amely mindent hisz, mindent remél és mindent elvisel! Ez a szeretet kísérjen bennünket életünk útján, ragyogja át szívünket és értelmünket, sugározzon belőlünk családtagjaink és minden ember felé, akivel találkozunk. Ez a szeretet szentelje meg munkánkat és legyen vigasztalónk! Legyen számunkra világító mécses, ha sötétség vesz körül minket, és legyen a híd, amelyen át lelkünk a te karjaidba érkezik.

Hanganyag Link
 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Találkozásom Jézussal
  2020-12-27 20:20:43, vasárnap
 
  Elgondolkodtam azon, hogy vajon milyen lenne Jézussal szemtől szembe találkozni? Milyen hatással lenne rám? - Jeso Eszter esszéje. Link  
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Mi akkor miért ítélkezünk??
  2020-12-16 21:03:15, szerda
 
  Milyen jó, hogy Jézus Krisztus nem ítélkezik az öt nem fogadó betlehemi polgárok, de az életére törő Heródes felett! Krisztus nem ítélkezik később sem, gondoljunk a bűnös nővel való találkozására, mikor csendben a porba írt, miközben a felheccelt emberek csendben saját bűneink súlya alatt elszélednek! Megváltónk nagypénteken halálos ítéletet követelő főtanács tagjait nem ítéli el, akárcsak az őt kereszthalálra adó Pilátus, sőt haldokolva is értünk imádkozik!! ,,Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek" (Lk 23,34).  
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
     2/10 oldal   Bejegyzések száma: 99 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 745 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4168
  • e Hét: 15230
  • e Hónap: 27906
  • e Év: 261653
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.