Belépés
klarika47.blog.xfree.hu
Ha érted a saját lényedet, érted mindenki lényét. Kiss Tiborné
1947.10.29
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/21 oldal   Bejegyzések száma: 200 
Mi mindíg búcsuzunk
  2023-12-13 11:46:22, szerda
 
  Reményik Sándor

Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
a színektől, ha szürke por belepte,
a csöndtől, mikor hang zavarta fel,
a hangtól, mikor csendbe halkul el.
Minden szótól, amit kimond a szánk,
minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
minden sebtől, mely fájt és égetett,
minden képtől, mely belénk mélyedett.
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
a lángjainktól, mik lassan kihűltek,
a tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
a kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
mert minden csönd más,
minden könny, - vigasz,
elfut a perc, az örök Idő várja,
lelkünk, mint fehér kendő, leng utána.
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
hidegen hagy az elhagyott táj,
hogy eltemettük: róla nem tudunk.
és mégis mondom néktek:
valamitől mi mindíg búcsuzunk.





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Szeretni miattad
  2023-12-13 05:51:32, szerda
 
  Papp Ádám

Törött szárnyú Élet voltam;
elkaptál engem félig holtan.
Gyógyítottál, féltve óvtál,
sosem kértem, mégis adtál.
Megszerettél, átöleltél,
ha kellett előbbre is vittél.
Megmutattad mennyit érek,
milyen erős bennem a lélek,
s én mindezt azzal hálálom,
hogy történjék bármi a Világon
veled szállok bármerre mész,
hisz a mindennél többet érsz,
mert ez az Élet nélküled csak
üres tér, mit némán hagynak.
Törött szárnyú Élet voltam,
de szeretni miattad megtanultam.





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Szívemben
  2023-12-12 05:05:14, kedd
 
  Heinrich Heine

Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.

Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.

Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé ,már senki sem néz,
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak mily nehéz.

Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!

S nagy sokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem,
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Az èlet alkonyán
  2023-12-11 05:50:40, hétfő
 
  Magyar Ottó

Mikor kezed, lábad úgy fáj, majd leszakad,
A hátad meggörbül az élet súlya alatt.
Mikor bajodról tudsz már csak beszélni,
Azt kérded magadtól: Érdemes még élni?
Ha zimankós télben kicsi szobád hideg,
Ha sok ismerős arc mind fásult és rideg.
Ha a vérnyomásod naponta kell mérni,
Megint csak azt kérded: Érdemes még élni?
Amikor nem bírsz el már egy üres szakajtót,
Amikor napokig nem nyitnak rád ajtót,
Mikor a holnaptól rettegve kell félni,
Újra csak azt kérded: Érdemes még élni?
Amikor az idő ólomlábon halad,
És megkeseredik a szádban a falat,
Imádságodban sem tudsz semmit kérni,
Így sóhajtasz: Uram, érdemes még élni?
Ha népes családodból egy szál magad maradsz,
Amikor nem vetsz és már nem is aratsz,
A sorstól nem tudsz semmi jót remélni,
Hát csoda, ha azt kérded: Érdemes még élni?
Agyonhajszolt szíved akadozik, s kihagy,
Amikor rádöbbensz arra, hogy már senki se vagy,
Szégyenkezve indulsz némi segélyt kérni,
Keserűn fakadsz ki: Érdemes még élni?
Ó felebarátom, megértem keserved,
Méltányolom, hogy sokszor panaszra áll nyelved,
Túl kemény fából faragták kereszted,
Cipeled, vonszolod, minden tagod reszket.
Mégis arra kérlek, próbálj meg remélni,
Próbálj a Sorssal bátran szembenézni!
Hiszen, lelked még nem üres, kiégett,
Vedd észre bátran körülötted a szépet!
Vedd észre tavasszal, ha megjönnek a gólyák,
Szél kuszálta fészkük hogyan igazgatják.
Villás farkú fecskék hogy hordják a sarat,
Hogyan rakják fészküket az ereszed alatt.
Ugye, hogy szíved nem csak hideg márvány,
Vedd észre, mily csodás nyáron a szivárvány!
Feslő rózsabimbón hogy csillog a harmat,
Örülj nyár reggelén a sok madárdalnak!
Mosolyogj megértőn szerelmesek láttán!
Te békédet is őrzik katona a vártán.
Teérted is felkél Isten áldott napja,
Érted is mond imát kis templomod papja.
Tárd ki szívedet minden szépnek, jónak,
Nyújts segítő kezet a rászorulónak!
Adjál szeretet, mit majd viszonoznak,
Mert hidd el az emberek nem is olyan rosszak!
Sütkérezz még kissé az őszi napsütésbe,
Lapozgass csendesen az emlékek könyvébe!
S ha majd a Sorssal meg tudtál békülni,
A még hátralévőt könnyebb lesz leélni.





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Szeretni kell
  2023-12-08 04:48:41, péntek
 
  Aranyosi Ervin

Remegő kéz és ráncos arc,
sok küzdelem és sok kudarc.
Pislákoló láng fáradt szemekben:
- Talán, én jó ember lehettem?!
Szerettem mindazt, aki hagyta,
s olyan is volt, ki visszaadta.
Az idő elszállt lassan felettem,
de boldog voltam, mikor szerettem!
Életet adtam szeretettel,
szolgáltam mást szívvel és tettel.
Mindenki elment, itt hagyott,
s hiába súgom: - Itt vagyok!
Sóhajom már csak pár galamb
hallgatja, s érti néha nap.
Tudod a lét, így múlik el,
de amíg múlik szeretni kell!





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Álmodj még
  2023-11-24 05:19:58, péntek
 
  Papp Ádám

Álmodj még kicsit,
míg álmodni lehet,
mert előbb, vagy utóbb
mindent elvesznek.
Elveszik a pénzed,
a ruhád, a hitedet.
Elvesznek mindent;
főleg a lelkedet.
Álmodj még kicsit;
jó, ha van álmod.
Abban építsd fel
a saját Világod,
mert annyira veszett
a valóság lüktetése,
hogy nem lesz rá ember,
aki józanul megértse.
Álmodj még kicsit,
mert álmodni szép.
Az legalább - tudod -
csakis a tiéd.





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Most
  2023-11-23 09:56:29, csütörtök
 
  Csala Károly

Nem is kellene más most,
csak ami végképp hiányzik.
Nem tortán holmi hab,
nem is maga a torta.
Csak a kenyér, a biztos.
Csak a munka, a tisztes.
Csak a szélhámosok
szélnek eresztése.
Csak a mórikálók
móresre tanítása.
Csak a haramiák
Hűvösre tétele.
Csak a zsákmányolók
zsákbafuttatása.
Momentán csak ennyi,
csak ennyi kellene most.





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Szonett
  2023-11-22 10:30:35, szerda
 
  Szabó Magda

Ha eljössz, összezúgnak a komoly fák,
és felrettentik lombjukon a csöndet,
a síró felhők halkan rádköszönnek,
fürge csikók zablájukat kioldják.
Piros gyertyáit lobbantja az ünnep,
a lepkék szomjas csápjuk mézbe tolják,
minden vízen feszülnek a vitorlák,
torony körül vad csillagok keringnek.
Ha jössz, villámmal gyúlnak messzi fáklyák,
álmos virágok kelyhüket kitátják,
az érhetetlen égből gyöngy pereg,
a napraforgók szirmuk fényre tárják,
az Óra összecsukja csöndbe szárnyát,
lábadhoz ejti arcát s szendereg.





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
A kihalt szülői ház
  2023-11-13 11:25:43, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
Én nem mehetek el innen
  2023-11-12 08:03:38, vasárnap
 
  Veres Péter

Én nem mehetek el innen soha-sehova,
Nekem nincs útlevelem, nincs gazdag
rokonom, nincs pénzes barátom,
millió sárbaragadt paraszt a szomszédom.
ezeknek sorsa az enyém, s az is marad örökre.
.
Nekem csak térkép a nagyvilág,
talán sohase látom Párizst, Rómát,
sohase látom Amerikát, sem a déltengeri szigeteket;
barnás folt marad számomra a sziklás spanyol föld,
és zöld folt marad a szibériai sztyeppe.
.
Azt mondta egyszer valaki, úgy mondják, egy görög bölcs:
adj egy szilárd pontot és kifordítom sarkaiból a világot.
Én megtaláltam azt a pontot, legalább is önmagam számára.
Ez a föld, amelyen élünk:
a sziksós puszta, a ragadós televény, a szaladó homok
és a tízmillió magyar, aki benne él.
.
Hogy szép e a mi hazánk, szebb-e, mint másoké,
nem tudom, nem is keresem:
hogy fegyverrel hódítottuk, vagy munkával szereztük,
beköltöztünk-e, vagy a földből nőttünk:
mindegy ma már - egyek vagyunk vele.
Napunk közös a többiekkel, de a mi csiráinkat is felébreszti,
a felhők elszállnak, de esőjüktől a mi füveink is nőnek:
a mások szép és gazdag földjét én hát nem irigylem.
.
Lábammal bokáig járok a magyar sárba,
arcomat kicserzi az éles pusztai szél,
szemeimet kicsire húzza a kemény sivatagi napfény;
gondjaim lehúznak a földre, vágyaim fölemelnek a felhők fölé,
nincsen más számomra, mint emésztő töprengés,
forró vágyak és kemény akarat: ide kell hoznunk a nagyvilágot,
ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és amit érdemes.





 
 
0 komment , kategória:  Versek 4.  
     2/21 oldal   Bejegyzések száma: 200 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 3 db bejegyzés
e év: 1418 db bejegyzés
Összes: 34589 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 133
  • e Hét: 4211
  • e Hónap: 26478
  • e Év: 159032
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.