|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
|
|
2021-08-25 19:30:44, szerda
|
| |
| |
HA NEM BÍRJA A NYÁRI FORRÓSÁGOT, MENJEN A FÖLD ALÁ!
A hőség változatlanul tombol, aki pedig akarta, már bőven kifürdőzhette magát. Ha unja már a strandokat, és a forróságot sem bírja, akkor csodálja meg Magyarország barlangjait.
Összeállításunkban olvashat a Budai-hegység leghosszabb rendszerétől kezdve, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangon át, a világ leghosszabban bevilágított barlangján keresztül, egészen a csónakkal is bejárható föld alatti világig minden olyan természeti kincsről, mely akár az ön közvetlen közelében, akár mindössze néhány órás autóút végén terül el.
Aggteleki cseppkőbarlang
Az évszázadok óta látogatott cseppkőbarlang teljes hossza több mint 25 km, ahol annak idején már a neolitikum embere is menedékre lelt: a Csontváz teremben egy barlangi medve maradványai, illetve különféle szerszámok mellett még a török idők alatt idemenekült, majd sajnálatosan éhen halt emberek csontvázai is láthatók. A sokszor koncerteknek is otthont adó Hangversenyterem misztikus hangulatát, valamint káprázatos szépségét fény és hangjáték teszi teljessé.
Aggteleki cseppkőbarlang - MTI
Jósvafői barlang
A két kilométeres kiépített szakasz a világ leghosszabb villanyvilágítással, illetve járdákkal kiépített barlangja: a túra útvonala a Styx-patak medre mentén, hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 méter magas Csillagvizsgálót is érintve halad - az Óriások-termében még rövid zenehallgatás is ,,mélyíti" az élményt.
A jósvafői barlang - MTI
Pálvölgyi-barlang
A Budai-hegység leghosszabb barlangrendszerének feltárt hossza a 7 kilométert is meghaladja, mélysége pedig 104 méter. Levegője gyógyhatású, ám a hőmérséklet meglehetősen alacsony: mindössze 11 fokos. Kiváló akusztikájú Színház-terme mellett legérdekesebb látványosságai a csillogó kalcitkristályok, illetve kagylólenyomatok, valamint a meseszerű cseppkövek különleges sziklaalakzatai: látható itt krokodil, elefánt, szomorúfűz, sőt, még Hófehérke és a hét törpe is feltűnik.
Pál-völgyi barlang - Wikipédia
Abaligeti-gyógybarlang
A formakincseiről, cseppköveiről híres barlangot azért is érdemes meglátogatni, mivel a 97 százalékos páratartalmú levegőnek, illetve az abban keringő kalcium-ionok gyulladáscsökkentő hatásúak, melyek jó szolgálatot tehetnek a légúti, allergiás, valamint asztmatikus betegségekben szenvedőknek - és akkor a denevér múzeumról még nem is beszéltünk.
Az abaligeti barlang - MTI
Tapolcai-tavasbarlang
A 3 kilométer hosszú barlang egy 200 méter hosszú, jól megvilágított vízi szakasszal várja a kalandorokat egy kis föld alatti csónakázásra. A víz mélysége alig 1 méter, hőmérséklete pedig a levegővel egyetemben 20 fok körül van. Apropó világítás: a vízben még az egyedüli módon ott megélő halfajtát, a csetrit, más néven a fürge csellét is szemügyre vehetjük.
A tapolcai tavasbarlang - MTI
Miskolctapolcai Barlangfürdő
Ha pedig valaki még a föld mélyén is lubickolni szeretne, látogasson el az öreg kontinensen unikumnak számító, barlangfürdővé alakított Tavas-barlangba, melynek kellemes hőmérsékletű termálvízében mesebeli élmény a fürdőzés. Az ember úgy érezheti magát, mintha csak egy vulkán mélyén pancsolna - a levegő ugyan enyhén párás, viszont kétségkívül pormentes és kristálytiszta.
A miskolctapolcai barlangfürdő - Wikipédia
Legszebb magyar barlangok
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Évszakok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-22 20:00:40, vasárnap
|
| |
| |
50 NAPPAL HOSSZABB A NYÁR, MINT A HETVENES ÉVEKBEN
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár - állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok - köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok - megjelenésén keresztül is láthatunk.
Ahogy az egész északi féltekén, Magyarországon is jelentősen hosszabb lett a nyár az elmúlt 50 évben. Hazánkban az 1971-1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt.
Ezzel szemben 2011-2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk, azaz kb. 50 nappal lett hosszabb a nyár.
Az évszakok kezdetét és végét a hőmérséklet alapján definiáltuk. A nyár kezdetét akkora datáltuk, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 °C-ot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap határozta meg. A tél esetén a vizsgált hőmérsékleti küszöb 3,42 °C volt (a hőmérsékleti határértékek kiválasztásának nemzetközi gyakorlatáról és magyarázatáról a cikk végén olvashatnak). Az eredményeket évtizedes bontásban az alábbi ábrán láthatjuk.
Az egyes évszakok kezdete, vége és időtartama Magyarországon 1971-2019 között, évtizedes bontásban. (A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; saját, hozzáadott elemek.)
A tél esetén egy kisebb mértékű rövidülést tapasztalhatunk: november vége helyett december elejére datálhatjuk az évszak kezdetét, amely az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban - de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, amely inkább az évszak végének előbbre tolódása miatt jelentkezett.
A legnagyobb mértékű csökkenést az ősz szenvedte el.
Az 1990. előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben ez már csak kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.
Az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről-évtizedre előrébb kerül az átlaghőmérséklet alapján, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele már a szeptemberbe is. Az elmúlt tíz évben a hőmérsékleti adatok alapján már szeptember 17-ét tekinthettük a nyár utolsó napjának, míg a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben még egyértelműen augusztusban ért véget ezen évszakunk.
Fél évig tartó nyarak jöhetnek a Föld északi féltekén
Nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az elmúlt évtizedekben a tavasz és a nyár kezdete előbbre tolódott az északi félteke közepes szélességein, a tél és az ősz kezdete pedig későbbre csúszott. Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet.
Az évszakok hosszának vizsgálatánál hőmérsékleti küszöbértékekhez kötjük az egyes szezonok kezdetét és végét, nem pedig a jól ismert meteorológiai vagy csillagászati dátumokhoz. Az 1952-2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak - ami a kezdetük és végük eltolódásában jelenik meg. Szükségszerűen, az átmeneti évszakok hossza is rövidült.
A nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra növekedett), a tél, a tavasz és az ősz pedig rendre 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.
Az alábbi ábrán az egyes évszakok hosszának és kezdetének változásai láthatóak. A legtöbb területen egyedül tehát csak a nyarak lettek hosszabbak (évtizedenként akár 6-8 nappal), a többi évszak rövidebb időre korlátozódott. A tavasz és a nyár kezdete korábbra tolódott, a tél és az ősz esetén viszont éppen ellentétes a tendencia: 2-4 nappal később köszöntenek be az eddig megszokotthoz képest.
Az egyes évszakok hosszának és kezdetének lineáris trendje az 1952-2011-es időszakban. Felülről lefelé követi egymást a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Forrás: Wang et al. (2021).
A múltbeli vizsgálatok módszertanát kiterjesztették a jövőre is. Klímamodellszimulációk hőmérsékleti mezői alapján
2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal.
A múltbeli vizsgálatok módszertanát kiterjesztették a jövőre is. Klímamodellszimulációk hőmérsékleti mezői alapján
2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal.
Habár hazánkban is növekedett az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben és ezzel összefüggésben az évszakok hossza is megváltozott, az időjárás változékonysága nem múlt el. Minden évszakban előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák - az éghajlatváltozás következtében pedig valószínűsíthetően ezen szélsőségek gyakoribbá válására számíthatunk. Ugyanakkor az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amit megszoktunk és természetesnek veszünk.
A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.
Különösen kitettek a növények ezeknek a változásoknak, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés, fagykárt szenvedhetnek. Ráadásul, felborulnak a fenológiai fázisokhoz köthető folyamatok: előfordulhat, hogy az adott periódusban még nem áll elegendő víz vagy tápanyag a növény rendelkezésére. Az alacsonyabb hozam pedig negatívan érinti a tőlük függő, egyéb populációkat. Ez a jelenség persze nem csak természetes környezetben lép fel: a mezőgazdasági termelést is érinti. Az enyhébb telek miatt a nyugalmi időszak rövidül, ami a terméshozam csökkenését, esetleges minőségi romlását vonhatja maga után.
Kapcsolódó cikk
Eleven meteorológiai műszerek. Mit mesélnek a növények az éghajlatváltozásról?
Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatvilág szezonálisan ismétlődő jelenségei időben eltolódhatnak, ez pedig az ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Miről tanúskodnak a növényfenológiai megfigyelések?
Az állatok életciklusa is megváltozhat az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek és ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket. Azon vándormadarak populációja, amelyek megtartották korábbi szokásaikat, csökkent - szemben azokkal, amelyek alkalmazkodnak a megváltozott éghajlati körülményekhez.
Az általános melegedés, és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik. Kiemelt példaként a szúnyogokat említhetjük, amelyek könnyedén terjeszthetnek eddig akár hazánkban ismeretlen, egzotikus vírusokat.
Kapcsolódó cikk
Mosquito Alert - állampolgári hozzájárulással a tudományért, a fertőző betegségek ellen
A globális felmelegedésből fakadó éghajlatváltozás miatt többek között olyan kockázatokra is fel kell készülnünk, amelyekre korábban nem volt példa. A Mosquito Alert alkalmazás, aminek kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek, ebben segít: egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogokat azonosíthatunk be vele, segítve ezzel a kutatók munkáját és a klímaalkalmazkodást.
A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergia-szezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az USA-ban az erdőtüzek növekedését figyelték meg összefüggésben a korábbi tavaszkezdettel, hiszen magasabb hőmérsékletek jelennek meg és a hóolvadás előbbre tolódása miatt a terület nedvességháztartása is megváltozik.
Kapcsolódó cikk
A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik, azonban a klímaválság várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.
Kapcsolódó cikk
Síelhetnek még unokáink? - A hegyvidéki hótakaró és síturizmus sorsa a melegedő Földön
Az éghajlatváltozás miatt eltűnő hótakaró új kihívások elé állítja a helyi közösségeket, melyek mind kulturálisan, mind gazdaságilag szorosan kötődnek a havas tájhoz és az általa fenntartott ivóvízforrásokhoz, vízenergiához és síturizmushoz.
Kapcsolódó cikk
Miért és mikor baj, ha ég a növényzet? Vegetációtüzek az antropocénben
Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?
Számításainkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján végeztük el az 1971‒2019-es időszakra vonatkozóan. Az elemzésben és az ábrákon megjelenített értékek minden esetben a magyarországi területi átlagokat jelentik. Az évszakok elkülönítését a hőmérséklet alapján végeztük, Wang et al. (2021) és Park et al. (2018) munkája nyomán. Meghatároztuk az 1971-2019-es időszak napi hőmérsékleti adatai alapján a 25. és a 75. percentilis értékét (ez azt jelenti, hogy ha például 100 adatunk van, növekvő sorrendbe tesszük őket és kiválasztjuk a 25. és a 75. legnagyobbat). Minden egyes év idősorára harmadfokú polinomot illesztettük, hogy kiszűrjük az egymást követő napok közti fluktuációkat és ezek alapján megvizsgáltuk, hogy az egyes években mikor lépte át először a napi átlaghőmérséklet a 75. percentilishez tartozó értéket (17,71 °C), és mikor utoljára. Ezen két dátum határolja a nyarat. A telet hasonlóan definiáltuk, csak ez esetben a 25. percentilis érték (3,42 °C) alatti átlaghőmérséklet első és utolsó előfordulását kerestük. Az átmeneti évszakok pedig értelemszerűen a nyár és a tél között foglalják el helyüket.
Kis Anna
Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.
Link
AZ IDEI VOLT A LEGMELEGEBB NYÁR 1901 ÓTA
Idén nyáron már négy hőhullám is volt Magyarországon.
120 éves melegrekord dőlt meg nyáron Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán kedden.
Azt írták:
az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 Celsius-fok volt, ami 1901 óta a legmagasabb érték.
A június a harmadik legmelegebb, a július pedig a legmelegebb volt a múlt század eleje óta Magyarországon - közölték, megjegyezve: "az augusztus egyelőre bíztatóbbnak néz ki".
Nyáron már négy hőhullám is volt Magyarországon. A tartós hőség miatt Müller Cecília országos tisztifőorvos több alkalommal hőségriasztást, hőségriadót rendelt el.
Az előrejelzések alapján augusztus első hetében nem várható tartós hőség, de a hétvégén ismét melegszik az idő, vasárnap akár 36 fok is lehet.
Link
ADONYBAN DŐLT MEG A NAPI MELEGREKORD
A Fejér megyei településen 40,2 fokot mértek.
Link
Most kapaszkodjon meg! 50 nappal lett hosszabb a nyár Magyarországon.
Link
József Attila: NYÁR 
Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.
Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.
Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.
Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
1929 nyara / 1934
József Attila: Nyár - Előadja: Zuberecz Tibor
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Évszakok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-20 19:45:49, péntek
|
| |
| |
ISTEN ÉLTESSEN, MAGYARORSZÁG! 
ISTEN ÉLTESSEN MINDEN MAGYART! 
Több mint ezer év történelme köt össze minket magyarokat. Augusztus 20-án, Szent István napján erre a közös múltra emlékezünk újra együtt.
Isten éltessen Magyarország!
Találkozzunk Budapesten, és ünnepeljük együtt közös történelmünket! Szent István napján Tisztavatás, Szent Jobb körmenet, este pedig fény - és tűzijáték várja a látogatókat a Kossuth téren. Isten Éltessen, Magyarország!
Isten éltessen, Magyarország! - 2021 - Videó
Link
Isten éltessen Magyarország!
Kezdetben volt a hömpölygő idő.
Hajót építettünk és vízre szálltunk.
A folyó néha kényeztetett, hogy erőt gyűjthessünk.
Volt, hogy kiszolgáltatottan sodródtunk, hányódtunk.
A folyó alázatra, tiszteletre, elfogadásra tanított mindnyájunkat.
1000 éve vagyunk úton. Megtanultunk a vízzel élni.
És miközben megtanultunk hajózni,
történetünk történelemmé szélesedett!
Isten éltessen Magyarország! - Videó
Link
Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot!
Link
Isten éltessen, Magyarország!
Link
Magyarország az én hazám
Link
Ez az ország a hazád: rockopera - részlet
Link
Vadkerti Imre - Fehér Nóra: Hazám, hazám; Isten ujja megérintett
Link
Nagy Szilárd feat. Ragány Misa - Drága Hazám (Augusztus 20.) - hivatalos klip
Link
Kormorán zenekar - Húzd a harangot; Finálé
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzeti ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-18 21:30:23, szerda
|
| |
| |
PÓSA LAJOS HAZAFIAS VERSEI
Pósa Lajos író, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző /1850. április 9. Nemesradnót, Szlovákia - 1914. július 9. Budapest/
Számos verskötete és több mint ötven kötetnyi gyermekverse jelent meg. . A gyermekköltészet mellett a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafias érzésének. Több száz versét megzenésítették. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
"Ne csak könnye: kenyere is
Legyen a magyarnak...
Tudom akkor nem lesz többé
Beszögezett ablak!"
( Pósa Lajos )
Összes verse
Link
Link
"Pósa: a magyar lélek költészete, s a nemzetet a maga lelkétől különválasztani nem lehet. A nemzet addig él, ameddig a lelke, szelleme, költészete. Ameddig Pósa."
(Lőrinczy György)
"Munkásságának nemzetnevelő hatásában egy lépcsővel sem áll lejjebb Petőfinél, Aranynál, Jókainál."
(Gárdonyi Géza)
"Művelődéstörténeti jelentősége a nagyok közül való. Irodalomtörténeti fontossága az, hogy azon az igazi magyar nyelven, amivel Arany és Petőfi zengtek, megszólalt a kicsinyek előtt."
(Gyöngyösy László)
"Több volt, mint rímfaragó, mert költő volt, és több volt, mint költő, mert nemzetnevelő volt."
(Darkó István)
"Él még közöttünk egy poéta, aki a magyarság dolgában és érdekében többet tett egymaga, mint talán az összes Emkék."
(Bródy Sándor)
AMÍG ÉLEK MINDIG BÁNOM...
Amíg élek, mindig bánom,
Hogy elhagytam kisvilágom:
Falumat a bérc tövében,
Csendes enyhe völgy ölében.
Boldogabb volnék én ottan
Egy alacsony kis kunyhóban,
Mint e zajos nagyvilágban
Cifra, fényes palotában.
Idegen itt nekem minden,
Más emberek vannak itten,
Más erkölcsök, más szokások...
Csillogások, csalfaságok.
A teremtés koronája
Itt a földnek rabszolgája.
Levetette égi arcát,
Úgy harcolja a lét harcát.
Hogy nyüzsögnek, hogy zajognak!
Egymásra hogy agyarkodnak!
Mindeniket űzi, hajtja:
Saját önző gondolatja.
Homlokukra, zászlajukra
A kedves "Én" van felírva.
Ezért készek csalni, lopni,
Mást, ha lehet, eltiporni.
Összetörik a szívedet,
Meggyilkolják a lelkedet.
Életedet kirabolják...
Az istent is megtagadják!
Amíg élek, mindig bánom,
Hogy elhagytam kis
világom: 
Falumat a bérc tövében,
Csendes enyhe völgy ölében.
Ott az élet, a szép élet!
Egyszerű, mint a természet.
Ott fehérlik, ott honol a
A tiszta erkölcs lilioma.
Az istenben bízva, híve,
Nyugodt minden ember szíve.
Szeretetben, békességben
Foly le minden óra szépen.
Több öröm van ott egy házban,
Több boldogság, mint itt százban.
Istenem, ha köztük élnék:
A királlyal sem cserélnék!
Szívesebben őrzenék én
Nyájat ott az erdő szélén
A felhőkön elmélázva,
Fütyörészve, furulyázva!
Más világ van ott egészen,
Ragyogóbb a nap az égen.
Illatosabb a virág is,
Szebben dalol a madár is.
Ej, ha a sor engem innét
Valamikor hazavisz még:
De kisírom majd magamat,
Ha meglátom kis falumat!
ÁLDJA MEG AZ ISTEN
Áldja meg az Isten
Mind a két kezével,
Aki szíve szerint
Jót tesz a szegénnyel!
Nem nézi, látják-e,
Szel a kenyeréből.
Nem bánja, tudják-e,
Ad az erszényéből.
Áldja meg az Isten,
Áldatlan ne hagyja,
Aki a didergő
Nyomort betakarja.
Tűzhelye melegét
Ki megosztja véle,
S árvának, özvegynek
Szerető testvére.
Áldja meg az Isten
Sose ejtsen könnyet,
Ki a szegényt szánja
S könnyeket törülget.
Míg törli, a részvét
Selyem kendőjével,
Áldja meg az Isten
Mind a két kezével!
A BESZÖGEZETT ABLAK
Édes hazám, édes anyám,
De sok sebből vérzel!
Oh' hogy is tudsz megküzdeni
Annyi szenvedéssel!
Mégis az a legfájóbb, hogy
Fiaid elhagynak...
Egyre több a lakatlan ház...
Beszögezett ablak!
Mennyi, mennyi üres hajlék,
Világtalan kunyhó!
Nem nézhet be a kelő nap,
Nem nézhet a hunyó.
Nem mosolyg rá a muskátli,
Aki arra ballag...
De szívtépő oh az a
Beszögezett ablak!
Világtalan üres hajlék
Be nagyon is árva!
Füsti fecske se rak fészket
Eresze aljára.
Nem füstölög a kéménye
Hívón az utasnak...
Tova űzi az a sötét,
Beszögezett ablak!
Kidűlt-bedűlt a sövénye,
Udvara: gyom, dudva...
Mit érezhet ott az a föld,
Csak az Isten tudja!
Hol azelőtt a nóta csengett:
Szelek sikongatnak...
Talán sír is az a vak szem:
Beszögezett ablak!
Hej, az a sok néma kunyhó.
Mintha sóhajtgatna!
Mennyi letört hit, reménység
Fekszik benne halva!
Koporsója: sok örömnek,
Bölcsője: bánatnak...
Meg-megzörren, megreszket a
Beszögezett ablak!
Édes hazám, oh add vissza
A szemük világát!
Mosolyogtasd a muskátli
Szép piros virágát!
Füstölögtesd a kéményét
Fecskés ereszaljnak!
Hadd nyíljon kis valamennyi
Beszögezett ablak!
Álld el a kivándorlóknak
Útját mindörökre!
Öleld föl már a karodba
Könyüket törölve.
Ne csak könnye: kenyere is
Legyen a magyarnak...
Tudom akkor nem lesz többé
Beszögezett ablak!
A BÁTOR KATONA
Hova, hova, Palikám,
Azon a szép paripán?
- Elmegyek a csatába,
Édes hazám javára.
Kicsi vagy még, Palika,
Levet az a paripa.
- Ha levet is, nem bánom,
Gyere te is, barátom!
A BÉCSI KÉZ
>Fülembe mintha lánc csörögne!
Nem érzem magam szabadon!
Valaki mintha fojtogatna!
Kígyó sziszeg a nyakamon?
Lélegzetem már majd eláll,
Oly szaggatott, olyan nehéz!<
>Szegény hazám, hát nem tudod, ki az?
A bécsi kéz! A bécsi kéz!<
Vérpadra lökte hajdan Frangepánt
Hős Zrínyi Pétert Németujhelyen,
Karóba húzott és kerékbe tört
Sok, sok magyart Eperjesen.
Szemem szörnyű idők felhőin
Gőzölgő vérpatakba vész . . .
Ott fenyeget, mint véres árnyék;
A bécsi kéz! A bécsi kéz!
Kinek ne fájna szép Rodostó
A mormogó bús tenger partja mellett?
Az a szent sír egy napot rejt magában:
A föld alatt is égő honszerelmet.
Rákóczi kardja onnan is kivillan,
Szabadságért harczolni kész . . .
Sziklát gördít reá, hogy ki ne törjön,
A bécsi kéz! A bécsi kéz!
Arad, Arad! Vihar zúg lelkemen át,
Tragédiád ha olvasom.
Mint a Vezuv, tüzet hány a szívem,
Önkénytelen' megmozdul a karom.
Szeretném a bitófát fölragadni,
Mely bosszúért szemembe néz!
Kí tette ezt, irgalmas Isten?
A bécsi kéz! A bécsi kéz!
Csitt, csendesen, te háborgó szív!
Fátyolt vetett a múltra a magyar.
De hát a nemzetellenes reakció,
Az udvar népe mit akar?
Szent lobogónkat meggyalázza mind!
Alkotmányunkat eltörölni kész,
Ki küldte a nyakunkra őket?
A bécsi kéz! A bécsi kéz!
Háromszáz év tenger-keserve
Kiált az égre ellene. . . .
Addig kiáltjuk, míg meghallja majd
A magyarok nagy Istene!
Meghallja, mert ott látja mindenütt,
Mint ördögöt, bármerre néz . . .
Lesújt reád kardok villámival
Te ármányos, te átkos bécsi kéz!
In: Magyar Hirlap,1894. május 10. [vagy május 10. után]
BUCSUHANGOK
I.
Még alig, hogy hazajöttem,
Isten hozzád szülőföldem!
Szívemről a nagyvilági
Sok fagyos kép el se széledt:
Melengető szárnyad alól
Már is elűz, hajt az élet.
Kiskoromban elhagytalak,
Mint völgyét a hűtlen patak;
Itt maradnék most örömest,
Itt maradnék érett ésszel:
Ostoromat száz királyi
Pálcáért se cserélném el.
Távol kell már tőled élnem...
De maradt egy szép reményem:
Isten hozzád édes falum!
Hazajövök majd meghalni.
Hűlt poromat a te hantod
Fogja lágyan betakarni.
II.
Integettek, hívogattok,
Ti susogó cserfalombok!
Mindhiába! mindhiába!
Mennem kell a nagyvilágba
Hogyha vándor téved erre:
Jussak majd az eszetekbe!
Ő is, mint én, olyan fáradt...
Hintsetek rá hűvös árnyat!
III.
Jertek, szülőföldem dalos madarai!
Jól esik szívemnek, hogy így elkísértek;
A sötét valóból ábrándokba ringat
Édes csacsogástok, méla csicsergéstek.
Szálljatok előttem ringva, énekelve:
A keserű búcsút édesebbnek érzem!
Szórjátok utamat tele dalvirággal:
Hadd mosolyogjon rám minden kicsi porszem!
Zengjetek!... zengjetek!... ily gyönyörű dalt én
Más vidéken sehol, de sehol se hallok:
Altatót is csak ti mondjatok felettem,
Majd ha rám borulnak a temető hantok.
IV.
Itt vagyok a keresztfánál...
Rám tekint az isten-ember,
Rám tekint szent fájdalommal
S lelkem zokog, mint a tenger.
Jobb lesz neked visszatérni!
Bennem egy hang ezt susogja.
Bús sejtelmek árnya lep meg,
Csalogat a falu tornya.
De az élet, a nagy élet
Rám parancsol szigorúan,
És megyek, mint az elitélt,
Bánatosan, szomorúan.
V.
Elmaradt az édes otthon,
A mosolygó, enyhe tájék...
Nem az a nap süt már erre,
Az ég boltja nem olyan kék.
Nyelvemet itt már nem értik,
Én sem értem ezt a nyelvet;
Szívhe' szólóbb, édesebb nyelv
Zeng az eke szarva mellett.
Didereg itt az én lelkem,
Ez a szegény árva fecske.
És hazaszáll melegedni
Szép virágos napkeletre.
DAL A DALRÓL
Mi szép a dal, ha szárnyra kél!
Lágyan susog, mint a levél.
Mint esti szél a levelen,
Dalban sóhajt a szerelem.
Édes gyönyör lágy sóhaja,
Az égre száll minden szava,
Fölcsókolják a csillagok -
Daloljatok! Daloljatok!
Mi szép a dal, ha szárnyra kél!
Zúgó vihar hangján beszél.
Mint a villám a bércfokot,
Csapkodja fenn a zsarnokot.
Harsogva zeng, lángolva szól 
Szabadság szent oltáriról.
S ledőlnek a kevély nagyok -
Daloljatok! Daloljatok!
Mi szép a dal, ha szárnyra kél!
A csüggedő újul, remél.
Mint égi hang vigasztaló,
Fájdalmakat elringató.
Mi szép a dal vak éjszakán
A tömlöcök bús ablakán!
Vidulnak a szegény rabok -
Daloljatok! Daloljatok!
Mi szép a dal, ha szárnyra kél!
Bilincse nincs, senkit se fél.
Csapongva tör a nap felé,
Repül az Úr trónja elé.
Örök szabad, szeplőtelen
Világa a nagy végtelen.
Oh, szép dalok! Dicső dalok!
Daloljatok! Daloljatok!
Pósa Lajos Dal a dalról _ Videó
Link
DAL A HAZÁRÓL*
Szeresd, szeresd honfi, leány, hazádat,
Mint az édes, mint a szülő anyádat.
Koporsódig hűséges légy iránta,
Hűséges légy örömébe, bújába.
Fejed fölött ez a kék ég ragyogott,
Mikor anyád a bölcsőben ringatott.
Ez a nap süt, ez a csillag sugára
Porladozó őseidnek sirjára.
Ez a föld ad mindennapi kenyeret, 
Hideg ellen, vihar ellen fedelet,
Kikeletkor pacsirtaszót, virágot,
Erdő-mező ismerősöd, barátod.
Mehetsz, mehetsz, vándorolhatsz bárhova:
Egész világ idegen lesz, mostoha.
H a l n i visszahoz a honvágy, a bánat -
Szeresd, szeresd, soh'se hagyd el hazádat!
1884
* A vers ismert mint a bukovinai székelyek kis himnusza is
EGY NAGYSÁGOS ÚRNAK
Azt mondja a nagyságos úr:
Engem becsül, tisztel, szeret;
De félt, hogy egyszer betörik
Az igazért a fejemet.
És int: legyek mindenkihez
Alázatos, finom, sima,
Mindenben alkalmazkodó,
Mindenre kész... hahahaha!
Hisz akkor én, nagyságos úr,
Önmagamat megtagadom.
Nem az leszek, aki vagyok,
Nem lesz elvem, akaratom.
Az istentől belém lehellt
Szabd lelket beszennyezem...
Bocsánatot, nagyságos úr!
A hizelgés nem kenyerem.
Inkább kitépem nyelvemet,
Semhogy hazug eszköz legyen.
Amit szivem-lelkem sugall,
Kimondom azt egyenesen.
Nem ugrálok, mint a majom,
Más hibáit nem legyezem.
Tányérnyaló soh'sem leszek,
Büszkén hordom fenn a fejem.
Szegény vagyok, nagyon szegény,
Elkelne a protekció -
De, mintsem oly jellemtelen,
Inkább legyek földönfutó!
Nem bánom én, ha a világ
Meg is dobál, ki is nevet:
Elég jutalmam lesz nekem
A tiszta lelkiismeret.
Akármilyen nagy úr előtt
Nem feledem el azt soha,
Hogy, bármiként csillog-ragyog,
Ő is csak ember: föld pora.
S a por előtt, mint jó magam,
Leborulni soh'sem fogok -
Tudja meg a nagyságos úr:
Imádni csak istent tudok.
AZ ÉN SZOBÁM
Furcsa kis szoba ez, ahol én most lakom,
Minden járó-kelő benéz az ablakon.
Szűk lakásom' látva mintha szánakozna:
Két lépés a széle, négy lépés a hossza.
Van benne egy asztal, nyoszolya, egy nádszék -
Már több el se férne, ha többet kívánnék.
Lakjanak kastélyban, akik többre vágynak,
Untig elég ez egy magyar poétának.
Szobájukban le s fel sétálgatnak mások,
Mi tűrés-tagadás, biz' én nem sétálok.
Kurta nagyon az út: alig lépek egypárt,
Visszafordulhatok azon módon mindjárt.
Gondolatimban ha el vagyok merülve:
Csinálom a verset fekve avagy ülve.
Én csak ülök, fekszem, míg mások sétálnak,
No de így is jó egy magyar poétának.
Ha betéved hozzám egy-két jó barátom:
Szegény hajlékomban én szívesen látom.
Leültetem őket az alacsony ágyra,
Eltöltjük az időt csendesen pipázva.
Festjük a jövőt aranyos színekben,
Úgy kicifrázzuk, hogy a piktor se szebben.
De leszakad sokszor deszkája az ágynak -
Se baj! így is jó egy magyar poétának.
Nagy barátja vagyok hálószövő póknak,
Akad is szép számmal, zegbe-zugba lógnak.
Úgy elnézem, mikor a prédára lesnek,
Mikor a kis legyek hálójukba esnek.
Tudja jól az asszony, aki tisztogat rám:
Ezt a mulatságot hogy sokért nem adnám.
Békét is hagy szobám minden kis zugának,
Így illik ez, így egy magyar poétának.
HA KÖLTŐ VAGY
Ha költő vagy, ne turkálj a szemétben!
Ne légy, ne légy a szemétdomb bajnoka!
Mind szennyes az, mind fürdik a mocsokban,
Mit ott találsz: ha gyöngy, ha korona.
Légy hófehér kócsag, mely fönn repül,
Tollára tündöklő nap csókja hull -
S az emberek csodálják, amikor
Fejük fölött ragyogva elvonul.
Ha költő vagy: kerüld el a mocsárt!
Ne légy a sárba gázoló szekér,
Mely a járó-kelőre csak sarat hány,
Maga is csak sár, mire hazaér.
Légy a magasság Göncöl-szekere
Bedübörögve végtelen terét...
Robogj az ég ezüst, arany mezőin
Csillagokat hullatva szerteszét!
Ha költő vagy: ne tépd, ne tépd le a nő
Becsületének tiszta liljomát!
Harmatba' mosdott kézzel fonj fejére
Arany sugárból tündérkoronát!
Az Isten legmagasztos'b alkotása:
Dicsfény a nő a férfi homlokán;
Szent, amikor ringatja kisdedét
S altatja dallal, mint a csalogány.
Ha költő vagy: oldd meg sarudat a
Családi tűzhely küszöbe előtt!
Mert templom az, ahol le kell borulnod:
Oltár fogadja ott az érkezőt.
Ne fertőztesd meg a csapszék lehével
Szívek mélyén megszentelt lángjait:
Mennybe törő tüzében hadd lobogjon
A szeretet, a boldogság, a hit!
Ha költő vagy: becsüld meg önmagad!
Légy, mint a napsugár, szeplőtelen!
Melynek nyomán, az árokparton is
Csak illatos, tarka virág terem.
A szép, a jó virágos bölcsejébe
Szálljon lelkedből minden gondolat...
Isten daloljon lantod húrjain,
Ha Isten adta zengő lantodat!
A HAZA
Tudjátok-e, mi a haza?
Az a hajlék, hol születtünk,
Hol a dajka altatóan
Dúdolgatott dalt felettünk,
Hol az ákác lombja borul
Ablak alatt az ereszre,
S eresz alján csicsereg a
Villásfarkú vidor fecske.
- Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
Tudjátok-e, mi a haza?
Az az udvar, hol tipegtünk
S gyönge kézzel a homokból
Arany várat építettünk.
Az a kis kert, hol virágot
Kötözgettünk bokrétába,
S bokrétásan szenderegtünk
Rózsabokor árnyékába.
- Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
Tudjátok-e, mi a haza?
az a templom, Isten háza,
Hol az ének szárnyain szállt
Lelkünk föl a mennyországba,
Ahol együtt imádkoztunk,
Szüle, gyermek, testvér, rokon,
Hallgattuk a pap beszédét
S hit ragyogott az arcokon.
-Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
Tudjátok-e, mi a haza?
Erdő, mező, berek, liget,
A mormoló habok közül
Ránk mosolygó tündérsziget, 
Kárpátoknak büszke bérce.
A Tisza és Duna tája,
Minden kicsi rögöcske.
Árpád vére hullott rája.
- Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
Tudjátok-e, mi a haza?
Az a játszóhely a dombon,
Hol labdáztunk, kergetőztünk.
A haza az édes otthon.
Az a falu, az a város,
Hol vesszőn lovagoltunk,
Az a határ, hol kalappal
Tarkaszárnyú lepkét fogtunk.
- Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
Tudjátok-e, mi a haza?
Kéklő hegyek koszorúja,
Hol a pásztor furulyáját
Édes-búsan fújja-fújja.
Hol a tölgyek mohos alján
Kék ibolyák illatoznak,
Gyöngyöket szór kristályvize
A zuhogó patakoknak.
- Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
Tudjátok-e, mi a haza?
Délibábos arany róna,
Hol a szellő, messze síkon,
Sárga kalász ringatója,
Hol a népnek verítékét,
Issza be a föld göröngye,
Kenyeret ad, áldást terem
Munkájának hulló gyöngye.
- Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
Tudjátok-e, mi a haza?
Mindnyájunknak szent bölcsője,
Őseinknek pihentető,
Szép virágos temetője,
Mindnyájunknak édesanyja,
Híven ölel keblére...
Érte éljünk, ha kell, haljunk!
Áldás minden porszemére!
- Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!
Pósa Lajos: A HAZÁÉRT
Isten, ki szemedet mindig nyitva tartod,
Még a féregtől se fordítod el arcod,
Látod a jövendőt csakúgy, mint a múltat,
Bölcs gondoskodásod soha el nem múlhat,
Nemzetek sorsát intézed egedbűl,
Vezeted napfényen, árnyékon keresztül:
Függjön tekinteted a mi szép hazánkon,
Minden porszemére tőled áldás szálljon!
Te tudod legjobban: drága föld ez nékünk,
Minden talpalatját megáztatta vérünk.
Őseink porából fakad itt a fűszál,
Végig a levegőn az ő sóhajuk száll.
Századok keservét hordozza a szellő,
Honfigyász az égen a fekete felhő,
Tisza, Duna, Sajó könnyeinkből támadt -
Óh nagy Isten, áldd meg a mi szép hazánkat!
Hamvaikat őrizd, kik a honért haltak,
Parancsolj, Uram, az égi madaraknak:
Hadd menjenek széjjel, szóljanak mindnyájan
Sírjaikon szerte a magyar hazában.
Adj nekik pihenést, üdvözítő álmot, 
Legyen csontjaiknak nyugodalma áldott!
Kegyeletes utód szórja be virággal
S tanuljon a portól századokon által.
Áldd meg, kik javát munkálják a honnak,
Hírnevén, örömén híven fáradoznak!
Gyújts lelkükben erős, tündöklő világot!
Lehelj a szívükbe olthatatlan lángot!
Hadd mutassa e két égő fáklya fénye:
Hol van a haladás nemzeti ösvénye.
És ha megtalálták: útjokat ne fedd el!
Igazítsd a célhoz szent segedelemmel!
Add, hogy virágozzék békén Magyarország,
Ragyogja be földjét az arany szabadság.
Hegyei közt boldog népnek dala zengjen,
Messze róna síkján sárga kalász rengjen.
Sátoros erdőben szapora vad járjon,
Ízes hal cikázzék gyöngyöző hullámon.
Mesterség, művészet, tudomány fejlődjék,
Szálljon a hazára koszorú, dicsőség!
És ha vész fenyeget, harsona megharsan:
Kardjaink élére szállj zúgó viharban!
Csapj le, mint a villám, ellenség hadára!
Ne érezze sarkát szép hazánk határa!
Szállj, mint eleven tűz, lobogással égve,
Honszerelem gyanánt mindnyájunk szívébe!
Bátoríts, vezérelj tartós diadalra!
Szabadság Istene, vigyázz a magyarra!
Pósa Lajos A hazáért (Előadja: Publik Antal
Link
A JÖVENDŐ
Forrongva forr felhők közt a jövendő,
Új hősök és új korszakok születnek.
Göngyölgessük ki szívünk mélyiből
Szent lobogóját honszeretetnek.
Álljon alá mind, akinek bölcsőjét
Magyar földön termett fából faragták!
Álljon alá, kinek kenyéradó
Kalászait honi szellők ringatják!
Magyar dalok lengessék szárnyait!
Magyar érzés ölelje át! 
Szeressük egymást mind testvérekül,
Együtt s egyformán a hazát!
Széttöredezve és egymást gyűlölve
Mindnyájan gyengébbek vagyunk;
Szívünk egy cél felé dobogjon,
Egy célra gondoljon agyunk.
Ha millió meg millió kar
Fonódik egybe szép hazánk körül:
Földetrázó, villámrontó viharban
Megállunk, rendületlenül!
(1900)
KAKAS IS ÚR ODAHAZA...
Kakas is úr odahaza,
A maga szemetjén...
Mikor lesz már úr a magyar
Tisza-Duna mentén?
Mikor fú már szabad szellő
Hegyen, rónaságon?
- Majd ha nem lesz törpe magyar
Egy se a világon!
KESERGŐ
Magyarok Istene,
Hadd beszélek veled:
Változtass bankóvá
Minden falevelet.
Reggeltől estélig,
Mindig szedegetném,
Bécs falánk gyomrát is
Tán tele tömhetném.
Mintha szót hallanék,
Szavát az Istennek:
Az se lenne elég,
Fiam, a németnek!
A MAGYAR SZÓ
Fenyőkoszorúzta virágos völgy ölén
Aranyszavú madár puha fészket rakott...
Halljátok-e dalát, milyen szépen csendül!
Nyissatok ablakot!
Tárjátok ki neki örök szeretettel
Legmélyebb rejtekét érző szíveteknek!
Zárjátok be oda az édes magyar szót,
Mint ahogy a bércek kincset rejtegetnek.
Égbe nyúló fenyők fölzúgnak örömmel:
,,Hozott Isten, te szép, aranyszavú madár!
Fészkedre borulunk, hogy édes otthonod
Legyen ez a határ!
Dalolj, madár, dalolj! Zengd be ezt a tájat,
Hogy virág fakadjon dallamod nyomában!
Csöndes rebbenéssel telepedj le sorba
A havasi pásztor kicsi kunyhójában!"
Megreszket a bércek kincstermő kebele:
,,Milyen bűbájos hang! Tündér muzsikája?
Szebb, mint a szívemnek, mint arany szívemnek
Csengő dobbanása!
Muzsikálj, te tündér, bűvös muzsikádon!
Varázslelkű dalod legyen az én dalom!
Én majd a szívemen, arany szívemen át
Százszor, ezerszer is visszhangoztatom!
Tűzzetek lobogót a hegyek ormára,
Lengesse zászlónkat valamennyi fenyő!
Aranyszavú madár szép szavába zengjen
Nemzeti őserő!
Csengj, te szép magyar szó! Dalold be magadat
Erdő zúgásába, patak csörgésébe,
Völgyek ölén zengő harang kongásába,
Fölnevelő dajka altató dalába,
Születő gyermek bölcsőrengésébe!"
MAGYAR NYELV
Nincs szebb nyelv a magyar nyelvnél
Lágyan csendül a hangja,
Mint a messze rónaságon
A puszták harangja.
Álmodó madárnak édes sóhajtása
Ringó rózsa leveleknek szelíd suttogása.
Bűvös bájos a magyar szó,
Szépen szóló muzsikaszó
Nincs szebb nyelv a magyar nyelvnél
Büszkék legyünk rája
Fölharsan, mint viharnak
Zúgó harsonája.
Zeng a bércek ormán 
Felhőkkel beszélve
Fönséges nagy siralmában
Fölkiált az égre,
Könnyet szór a csillagokra
Keservünket panaszolja.
Nincs szebb nyelv a magyar nyelvnél
Cseng szabadon bátran,
Mint a hősnek kardja csattog
Villámló csatákban.
Ezredévnek őre
Benne van a Magyar Nemzet
Múltja és jövője.
Csengj te szép kard lánglövellve
Ősapáink drága nyelve.
MAGYAR VAGYOK . .
Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt a dajka felettem,
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!
Lerajzolta képed szívem közepébe;
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!
Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba.
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!
Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje!
Pósa Lajos: Magyar vagyok
Link
NEM MEGYEK ÉN IDEGENBE
Nem megyek én idegenbe,
Mint a fecske, mint a gólya,
Szebb nekem a napraforgós,
Délibábos magyar róna.
Tisza mellett, Duna mellett,
Ez itt az én szülőföldem! 
Árvalányhaj szép virágát
Bokrétába itt kötöztem.
Könnyáztatta temetőben
Szomorúfűz csüggő ága,
Itt hajlik rá bánatosan
Szeretteim sírhalmára.
NYIZSNYAI GUSZTÁV * (Szavalta: Nyizsnyai szobrának hódmezővásárhelyi leleplezési ünnepén, 1900. október hó 7-én a szerző)
Behunyom a szemem s úgy nézek a múltba:
Megszúr a szabadság töviskoszorúja!
Fölszakad a sebe jajduló lelkemnek:
Koporsókat látok, temetnek, temetnek!
Diadalmas zászlónk lebukott a porba,
Vad bosszút lihegő ellenség tiporja.
A haza szent képét rugdossa sarkával,
Szeme közé csapkod szöges ostorával.
Ki csörög? Mi csörög? Porkolábok lánca.
Tömlöcök fenekén szabadsághős rázza,
Bujdosók siralmát zúgja folyó, patak,
Vérbe fürdött hantok égre kiáltanak.
Temető az ország... Erdőn, mezőn, halmon
Virágtalan sírok sóhajtását hallom.
Hóhérok röhögnek, ördögök kacagnak
Halotti éneket a haló magyarnak.
...Behunyom a szemem s úgy nézek a multba:
Egy dalnokot látok sírokra borulva,
Húros hegedűjén bús kesergő zúg át,
Tövissel pengeti szakadozó húrját.
Átöleli, mint a korhadó keresztet,
Hősök porló szive sorra mind fölreszket,
Porladó szívükből virágok fakadnak:
Képeül a télre támadó tavasznak.
Innen is, onnan is szed egy-egy virágot,
Városról-városra járja az országot.
Húros hegedűjén új ének zúg által:
Pengeti sírokról tépdesett virággal.
Dalol a nagy éjben születő hajnalról,
Rémes sötétségben fényes virradatról,
Csüggedő nemzetnek reményt zengedezve
Iratos balzsamot hullat a sebekre.
Te vagy az Nyizsnyai! Te voltál, te voltál!
Könnyedet itta be a romba dőlt oltár!
Mikor a magyarnak sirni sem volt szabad:
Te a szabadságot elsirattad magad.
Csillagtalan éjbe csillagot is dobtál,
Dermedt szív melegült lángszító dalodnál,
Zöld gallyat ültettél sivatag pusztába,
Szép sudárba szökkent... nőtt, nőtt koronája.
Isten szólalt meg a hegedőd szavában:
,,Honszerető nemzet nem lehet hazátlan,
Csak a ki a zsarnok talpnyaló szolgája,
Csak annak veszett el független hazája!“
Áldott légy, magyar nép vándor hegedőse,
Isten muzsikása, hajnal pengetője!
Ringassa nevedet az örök hír szárnya!
Zengő dal övezze s szabadság virága!
A NYOMORHOZ
Hasztalan ijesztesz, kétségbe nem ejtesz:
Hozzá szoktam már én a nehéz kereszthez!
Hurcolom régóta, kicsi korom óta,
Nincs olyan rossz, amin át ne mentem vóna.
Fetrengtem a porban, mint egy hitvány féreg...
De hittem, reméltem, s hiszek és remélek!
Hiszem és remélem, hogy aki küzd, annak
Pártfogói mindig magasabb hatalmak.
Nem hagyják elesni, vagy ha el is esik:
Ott teremnek mindjárt s rögtön felemelik.
És szárnyakat adnak csüggedő lelkének,
Hogy higgyen, reméljen... hiszek
és remélek! 
Láttam ugyan embert, akit eltiportál,
Ki becsületesebb, derekabb volt soknál.
S egy szabadító kéz felé mégse nyúlt ki,
Istentől, embertől elhagyatva múlt ki.
S utoljára ástak egy gödröt szegénynek...
De azért bízom, hiszek és remélek!
Hasztalan mered rám s fenyeget az élet
Fekete könyvéből annyi gyásztörténet:
Nem szabad elbuknom, mert egy jó anyám van;
Mit csinálna szegény, egyedül, magában?
Ki viselné gondját az én jó szülémnek?!...
Örökké hiszek és örökké remélek!
OBSITOS KATONA
Obsitos katona
Megtért falujába -
Messze földön maradt
Fél keze, fél lába.
A nyert ütközetben,
Most ki tudja, mit vesztett...
Kapott érte mankót
S csillogó keresztet.
,,Nem kellesz mátkádnak!
- Megszólal mankója -
Lásd, ha én nem volnék,
Futna most karodba!"
,,Harcoltál hazádért!
- Szólal az érdemjel -
Most eredj koldulni
S harcolj az ebekkel!"
SZEGED
Szeged, óh szép Szeged, honszerelem fészke!
Délibábos Alföld örök szemefénye!
Nem te voltál bölcsőm áldott ringatója,
De szeretlek, mintha te ringattad vóna.
Nyugton halok, ha rám koporsó itt zárul,
Úgy szívembe' nőttél második hazámul!
Szeretem egyszerű, jó magyar népedet,
Nem hajlong, nem imád faragott képeket.
Ősi jellemének nem árt a szegénység,
Napbarnított arcán ott ül a kevélység.
De térdet-fejet hajt s magát megalázza
A templomba hívó kis harang szavára.
Ölti föl a hajnal bíboros palástját:
Munkával köszönti égi mosolygását.
Forgatja földjének minden kis göröngyét,
Hullatja közéje verítéke gyöngyét.
A leszálló alkony álmot terít rája,
Ha egy darab kő is pihenő párnája.
Rétje selyem füvén furulya, kolomp szól,
Nevető szőllőfürt kel ki a homokból.
Sárga aranykalászt renget a rónaság,
Isten áldásával játszik a délibáb.
Szép kévesorokban olvassa jövőjét,
Békével költi el munkája gyümölcsét.
Egyszerű szívéből egyszerű dal zendül,
Sebes szikraként száll a rónán keresztül.
Megfogan, megpihen messze bércek alján,
Szerelmes lányok csókratermett ajkán,
Nádas kunyhajába vissza-visszaszárnyal
Édes üzenettel, erdők illatával.
Nádas kunyhajának szelíd mécsvilága
Boldogságot áraszt csendes otthonára.
Aki betér oda, vándor, hazátlanul,
Tűzhelyet, családot szeretni megtanul.
Nemzeti őserő tiszta lángja mellett
Tüzet fog a lelke: égő honszerelmet.
Nemzet drága kincse, óh te legszebb csillag!
Ez a nép dobogó szíve mélyén ringat.
Csillagok ezrivel hullhatnak az égrül:
Te mindig ott maradsz tündöklő vezérül,
Vezeted sötétben, fénylő napvilágon...
Törhetetlen hittel csügg a szabadságon.
Haza és szabadság: álmai virága,
Ezt szövi, hímezi sóhajba, imába,
Ekevassal írja a róna rögébe,
Beoltja a fáknak fakadó rügyébe.
A hömpölygő Tisza, amerre megy, zúgja;
Magyarság növekvő győzelme az útja.
Századok viharát megálltad szilárdul,
Talpra állott néped a nagy tengerárbul.
Vakítón ragyogott lelke legszebb éke:
Röghöz ragaszkodó arany büszkesége.
Hontalan keservvel világgá nem széledt,
Mint a fecske, rakott romokon új fészket.
Palotáid, Szeged, sorra omolhatnak,
Martaléka lehetsz tüzeknek, haboknak:
Bölcsőjét ez a nép soha el nem hagyja,
Százszor is fölépít erős akaratja.
S honszerető lelke zúg a fúvó szélben,
Ott lebeg a tájon délibáb tükrében.
A SZEGEDI ZENGŐ SZOBOR
Mondtam: az én koporsóm nem lehet
Örök álomra ringató hajó.
Mondtam: a szél majd egyre kelteget,
A síromon suttogva suhanó.
Mondtam: feltámadok dicsőbb alakban
S hatalmasabb lesz, mint volt, a nevem.
Mondtam, hogy a szabadság halhatatlan:
Megnyitja hantját a történelem.
Ismersz-e még, magyar föld szemefénye,
Szeged népe, nemzetem büszkesége!
Ismersz-e még? Én vagyok az, ki láttam
Kitörni, mint a vulkán, szívedet...
Abban a nagy zivataros világban
Égbe robogni villámlelkedet.
Azért villám a villám, hogy cikázzon!
Le is csapott, mint Isten ostora!
Tisza jegén, a szent-tamási sáncon
Pirosabb lett az alkony bíbora.
Emlékszel-e, magyar föld szemefénye,
Szeged népe, nemzetem büszkesége!
Emlékszel-e: fönséges honszerelmed
Hogy ünneplé nagyszombat ünnepét?
,,Szuronyt szegezz!" s rohamba' énekelted
Feltámadás húsvéti énekét.
Vívtál, akár a párduc, az oroszlán,
Míg ajkadon himnusz, fennharsogó...
A római sáncoknak véres ormán
Babért hajt a szurony, a lobogó.
Hol a babér, magyar föld szemefénye,
Szeged népe, nemzetem büszkesége!
Hol a babér? A balsors mind letépte!
Én összeszedtem porló levelét!
Fölszórtam a csillagtalan, vak égre...
S ha kondul a szabadság vészharangja:
Egész világ bámulva úgy csodálta
Magyar dicsőség tündöklő sorát...
Egyik legszebb, legfényesebb sugára
Homlokodat ragyogva fonja át.
Büszkén viseld, magyar föld szemefénye,
Szeged népe, én nemzetem büszkesége!
Büszkén viseld! Te az vagy, aki voltál:
Az ős rögből fakadt rögszeretet.
Búcsúzni te nem állsz meg a romoknál,
De megrakod ezerszer fészkedet.
S ha kondul a szabadság vészharangja:
Megindulsz, mint sudárfás rengeteg...
Dalolva törsz a tomboló viharba,
Te győzhetetlen, zengő hadsereg!
Dalolj, dalolj, magyar föld szemefénye,
Szeged népe, nemzetem büszkesége!
Dalold be lelked' bűvölő varázsban
Az idegen komor, zárt ablakán:
Hadd forrjon egybe már velünk, ahány van,
Testvérekül egy új kor hajnalán!
Legyen magyar, akinek a pacsirta
Itt hirdeti a tavasz mosolyát,
Akire csak a mi egünk borítja
Napsugaras vagy felhős sátorát!
Hódíts, teremts, magyar föld szemefénye,
Szeged népe, nemzetem büszkesége!
Oszd széjjel az anyák közt lángszívednek
Szent dobbanásit szent ajándokul!
Égő tüzén, mikor fiat nevelnek,
Ez a föld majd honná magasztosul.
Megértik, hogy a Tisza, Duna tája:
Nemcsak birtok, nemcsak kenyérmező,
De vértanuk könnyáztatott hazája,
Hősök csontját lágyan pihentető.
Köss koszorút, magyar föld szemefénye,
Szeged népe, nemzetem büszkesége!
Esküszöl-e, mint akkor, hogy bilincsen
Nem akarsz élni szolgaéletet?
Esküszöl-e, hogy úgy áldjon az Isten,
Ahogy ezt a szegény hont szereted?
Esküszöl-e, hogy küzdesz érte bátran,
Míg csak le nem hull mind a két karod?
Megesküvél! ... Ne légy, népem, hazátlan!
Szabad földben nyugodjék majd porod.
Megáldalak, magyar föld szemefénye,
Szeged népe, nemzetem büszkesége!
(1902. szeptember 19.)
SZEGÉNYNEK SZÜLETTEM
Szegénynek születtem,
Szegénynek maradtam...
Mindig csak vetettem,
Sohasem arattam,
Sohasem arattam.
Egyre nőtt, hullámzott
Dús mezőm kalásza;
De mikor megérett,
Mindig más kaszálta,
Mindig más kaszálta.
Nem jutott belőle,
Csak a mindennapi;
Éltem alkonyán is
Tovább kell szántani,
Tovább kell szántani.
Pedig már elfáradt
Magvető két karom...
Majd megpihenteti
Talán a sírhalom,
Talán a sírhalom.
SZERESD EZT A FÖLDET!
Szeresd ezt a földet,
Ahol bölcsőd ringott,
Hol először tűztél
A süveged mellé
Rózsát, rozmaringot.
Mosolya, illata
Sírodba kísérjen. . .
Magyar föld szülötte
Lótuszért, pálmáért
Hazát ne cseréljen!
Tán derűsebb, kékebb
Másutt a menny boltja:
Sugarait a Nap
Nagyobb verőfénnyel,
Pazarabbul ontja.
A Hold is, csillag is
Szebb talán az égen. . .
Magyar föld szülötte
Ragyogóbb csillagért
Hazát ne cseréljen!
Ne hallgass a tenger
Gyöngytermő habjára,
Visszasír füledbe
A honi pataknak
Hívó csobogása.
Hallod álmodban is:
Föl-fölsír az éjben. . .
Magyar föld szülötte 
Gyöngytermő tengerért
Hazát ne cseréljen!
S ha verejtékednek
Nincs is annyi haszna:
Ne nyisd ajkad mindjárt
Édes hazád ellen
Keserű panaszra.
Légy boldogabb itthon
Soványabb kenyéren. . .
Magyar föld szülötte
Kövérebb falatért
Hazát ne cseréljen!
Ne nézd ezt a földet
Csak kenyérmezőnek!
Magasztosítsd honná,
Hol porló őseink
Dicső álmot szőnek;
Hol ezer év beszél
Dalban és mesében. . .
Magyar föld szülötte
Hontalan világért
Hazát ne cseréljen!
Oly kevesen vagyunk
Magunkra hagyatva
Ezt a keveset is
Szétszórja, elsöpri
A sors zivatarja.
Ki szedi majd össze
A nagy forgószélben?
Magyar föld szülötte
Legyen bérci szikla!
Hazát ne cseréljen!
A TANÍTÓK HÁLÁJA
Jó Péterfy Sándor, légy üdvöz, légy áldott!
Nem hoztunk borostyánt, nem hoztunk virágot.
Kertek rózsáit is leszedhettük volna,
Ékes koszorúnak fenkölt homlokodra;
Hej, de az a virág oly hamar mulandó,
Mint a verőfényen illanó pillangó!
Örökre beírtad szivünkbe nevedet
Örök nyíló virág borítsa fejedet!
Keblünk mélyén fakad koszorúd virága,
Soha le nem hervad: a szeretet, hála.
Szívünkből köszöntünk, lelkünkből hódolunk,
Hófehér szakállú, kedves apostolunk!
Jó Péterfy Sándor, tanítóknak atyja!
Arany a te lelkednek minden gondolatja.
Kibontod szívedből a köny letörlőjét:
Áldott jóságodnak lágy selyemkendőjét.
Bontod, bontogatod, egyre göngyölgeted,
Könnyet, verejtéket egyre törölgeted.
Törölgesd, törölgesd! Áld az özvegy, árva,
Lábad nyomába' jár mindég az imája.
Törölgesd, törölgesd! Arcuk hadd viduljon,
Hogy tövises utjok virágba boruljon.
Lágy selyem kendődnek gyöngyökkel áldozunk,
Hófehér szakállú, kedves apostolunk!
Jó Péterfy Sándor, mi voltál te nekünk!
Sötét éjszakában égő szövétnekünk.
Csillagunk, vezérünk a haladás útján,
Frissítő forrásunk a sivatag pusztán,
Nemzeti érzésnek ős tárogatója,
Nemzeti eszmének lobogó zászlója.
Te vagy a mi derűs, ébresztő hajnalunk,
A mi küzdő karunk, a mi diadalunk!
Villogj, te arany kard! Lobogj, te lobogó!
Harsogj a jövőnek, te ős tárogató!
Mi utánad megyünk, mi veled harcolunk,
Hófehér szakállú, kedves apostolunk!
VERJE MEG AZ ISTEN!
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja, - fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
Verje meg az Isten,
Nem egyszer, de százszor,
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
Verje meg az Isten
Minden kis dolgába;
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája,
Mást érez és mást mond
Talpnyaló nyelvével,
Háromszinű lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
Verje meg az Isten
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Júdásverő két kezének
Tüzes ostorával!
Pósa Lajos: Verje meg az Isten
Link
VERJE MEG AZ ISTEN! PÓSA LAJOS TOMANEK GÁBOR MIHI 2015
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pósa Lajos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-16 22:15:27, hétfő
|
| |
| |
Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál 2021 - Százhalombatta
2021 augusztus 12 - 21
A Summerfest fesztivál Magyarország egyik legnagyobb nemzetközi folklóreseménye, amelyet Százhalombattán, Tökölön és Szigetszentmiklóson rendeznek meg 1994 óta minden évben. Jelenleg Európa legnagyobb fesztiválja, eddig 112 ország mintegy negyvenezer művészét látta vendégül. Sajnos tavaly ez nem történhetett meg. Üres volt a város. elvesztettük a a megszokott augusztusi találkozást a nagyvilággal: A Summerfest is online térbe szorult és bár a külföldiek a virtuűlis térben velünk voltak, de hát az nem ugyanaz.
Idén még mindig nem térhetünk vissza a régi kerékvágásba , hiszen a jogszabályok és a covid sem voltak velünk, de mégis előreléptünk. Az idei rendezvények igaz még nem pótolják a külföldiekkel történő találkozást, de találkozás mégis csak lesz. Egy héten keresztül sok színvonalas rendezvényt és előadást láthatunk, amelyben a helyi Forrás hívására hazánk 6 legjobb táncegyüttesének mintegy 300 táncosa szerepel Nyíregyházáról, Debrecenből, Szekszárdról, Jászberényből, Budapestről. A csoda tehát ismét ránk vár, mint eddig mindig idén is káprázatos perceket élhetünk majd át az ország legjobb együtteseivel, és mindazokkal, akik a 10 napos rendezvényre érkeznek városunkba.
Ezek egyike a mindenki által ismert és szeretett Csík zenekar, akik a mai nap folyamán ma este nagy sikerű koncertet adtak a helyi Kulturális Központban.
Kevés zenekar mondhatja el magáról, hogy már 30 éve töretlen erővel, az idő, a divatok múlásával nem törődve, a nehézségeket leküzdve, a sikereket ügyesen kezelve létezik és dolgozik.
Jövőbeli műsoraikban a közönségük által szeretett igényes, sokszínű zenei világukat visszik tovább az új dalaikban, miközben megidézik azokat a régi szép összeállításokat is, amelyek nemcsak a mi szívünkben, a közönségünk lelkében, hanem az utóbbi évtizedek magyar zenei palettáján is nyomot hagytak végérvényesen.
Nos, ez a Csík Zenekar. Néhány szép közismert számuk:
Csík zenekar - A dal a miénk
Link
Csík Zenekar - Ez a vonat, ha elindult..
Link
Csík Zenekar - Én vagyok az, aki nem jó...
Link
Csík zenekar - Gábor Áron rézágyúja és Kossuth Lajos táborában
Link
Csík Zenekar - Hazám, hazám
Link
Csík Zenekar - Juhmérés Mérában
Link
Csík Zenekar - Kalocsai katonadalok
Link
Csík Zenekar - Kanapékoncert 
Link
Csik Együttes Kossuth nóta
Link
Csík Zenekar - Most múlik pontosan
Link
A Csík zenekar - Rózsa, rózsa
Link
Csik zenekar - Tartsd Magad Nemzetem
Link
Csík Zenekar - Te majd kézenfogsz és hazavezetsz
Link
Csík Zenekar, Ferenczi György és a Rackajam - Zöld erdőben de magas
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Művészet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 19:00:52, vasárnap
|
| |
| |
8 HALOTT, 48 SÉRÜLT A MA HAJNALI BUSZBALESETBEN AZ M7-EN
Árokba borult egy autóbusz az M7-es autópályán Szabadbattyán térségében, a Budapest felé vezető oldalon vasárnap hajnalban öt óra előtt néhány perccel - közölte a rendőrség.
A buszon több mint ötven ember utazott. A szerencsétlenül járt autóbuszon 56-an utaztak, az utasok aludtak, amikor a baleset történt, nagy rázkódásra ébredtek fel, majd a busz felborult. Jajgatás, kiabálás verte fel a csendet. A pánikot csak fokozta, hogy koromsötét volt, senki nem tudta mi történt. Az utasok sikoltozva kértek segítséget, teljes volt a zűrzavar.
AZ ELSŐDLEGES ADATOK SZERINT A HELYSZÍNEN NYOLC EMBER ÉLETÉT VESZTETTE, KETTEN SÚLYOSAN ÉS NEGYVENHATAN KÖNNYEBBEN MEGSÉRÜLTEK.
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője reggel kilenc óra után már azt mondta az MTI-nek, hogy nyolcan sérültek meg súlyosan, negyvenen könnyebben. Győrfi Pál közölte: 17 Fejér megyei és a környező megyékből küldött egység vett részt a mentésben. A sérülteket a helyszíni ellátás után Siófokra, Veszprémbe, Székesfehérvárra és Budapestre vitték kórházba. A közszolgálati televízió helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a halálos áldozatok között nincs kiskorú. A Telex úgy tudja, hogy a nagyrészt budapesti és székesfehérvári utasok közül mindenki megvan, nem keresnek senkit.
A busz Horvátországból tartott hazafelé, egynapos kiránduláson vettek részt.
Az MTI kora délután arról is beszámolt, hogy a baleset sérültjei közül húszat Székesfehérvárra vittek, a Fejér megyei Szent György Kórházba, az ellátásuk folyamatos. A Fejér Megyei Hírlap délután arról számolt be, hogy tizenheten könnyebb sérüléseket szenvedtek, a kezelőorvosok az ellátásukat követően őket hazaengedték. Három beteg szorul kórházi kezelésre, közülük ketten bordatörést és mellkasi zúzódást szenvedtek, egy pácienst combnyaktöréssel kezelnek orvosaik a Szent György Kórházban.
A hajnali buszbaleset után 11 sérültet vittek a Balaton-parti kórházba.
Az M1 aktuális csatorna műsorában elhangzott, hogy a siófoki kórházba tizenegy embert vittek a mentők, közülük hármat vettek fel a kórház osztályaira. Egyikük életveszélyes állapotban van, többszörös sérülésekkel kezelik, nyolc embert azonban már haza is engedtek.
A közszolgálati televízió információi szerint a szerencsétlenül járt autóbuszon 56-an utaztak. Az utasok aludtak, amikor a baleset történt. Nagy rázkódásra ébredtek, majd a busz felborult. A helyszíni tudósító úgy értesült, hogy a sofőrök néhány perccel a baleset előtt váltották egymást. A balesetet elszenvedő utasok egyike is erről számolt be a Blikknek, amikor felidézte a szerencsétlenség körülményeit.
Meg nem erősített információk szerint a balesetet az előzte meg, hogy a busz valami miatt a jobb oldali sávból elkezdett nagy sebességgel a leállósáv irányába letérni, és eltalálta a felüljárónak, a hídnak a jobb oldali pillérét, ezt követően borult árokba - számolt be a közszolgálati televízió helyszíni tudósításban. A baleset viszonylag nagy sebesség mellett következett be, nagy eséllyel a sofőr elaludhatott, vagy rosszullét törhetett rá. Úgy tudni, hogy a jármű vezetője is a halálos áldozatok között van.
Sajtóértesülés szerint az egyik sofőr is az áldozatok között van.
A hvg.hu elérte annak a vállalkozásnak egy magát megnevezni nem kívánó képviselőjét is, aki a portálnak megerősítette, hogy az egyik áldozat a buszt vezető sofőr volt. ,,Nagyon megérintett minket a tragédia, nem találom a szavakat" - mondta a Volmer-Tours Kft. munkatársa. Megerősítette azt is, hogy az ő járművüket érte a baleset, illetve azt is elmondta, hogy a Mercedes buszt csak bérelték. Egynapos horvátországi utazásról tartott hazafelé a jármű az utasaival, amikor a tragédia történt.
A Telexnek sikerült megszólaltatnia az utazást szervező RoliTúra honlap alapítóját, aki megerősítette, hogy 56 utassal, köztük 2 gyermekkel és 2 sofőrrel az általuk szervezett egynapos baskai túráról hazatérő csoportot érte a baleset. A RoliTúra honlap egy utazásszervező cég, a mögötte álló vállalkozás pedig a Volmer-Tours Kft. nevű cég.
Emberi tényező, de műszaki okok is állhatnak a vasárnap hajnali busztragédia hátterében, mondta Lovas Károly közlekedésbiztonsági szakértő az Origo megkeresésére.
Információik szerint a busz Horvátországból tartott a főváros felé, egy egynapos kirándulás után. A busz először a szalagkorlátnak, majd egy felüljáró pillérjének csapódott, végül az árokba borult. A balesetben nyolc ember halt meg - köztük a sofőr -, negyvennyolcan megsérültek. A pontos körülmények egyelőre nem ismertek, a vizsgálat még tart, azonban a közlekedésbiztonsági szakértő elmondta, hogyan történhetett a baleset.
A hosszú távú, nemzetközi közlekedésben részt vevő autóbuszok esetében feltételezhető, hogy két sofőr van a buszon, tehát a vezetőnek van egy váltótársa - mondta a szakértő. Ebben az esetben az éppen nem vezető sofőr részére jellemzően valamelyik oldalon a két első ülést hagyják szabadon, hogy az így tudjon aludni.
Kialvatlanság, fáradság
Ha így is volt, azt tudni kell, hogy az ilyen alvás nem mindig tartalmas, nem mindig pihentető. A sofőr számtól függetlenül, mivel a baleset hajnalban történt, elképzelhető, hogy a vezető - a kialvatlansága, fáradsága okán - figyelme kihagyott, vagy elbóbiskolt - mondta Lovas Károly.
Ehhez hozzájárulhat, hogy a hajnali időpontban az utasok többsége aludhatott, nem beszélgettek, a rádió sem szólt, az utazás monotonitása is tompíthatta a sofőr figyelmét. Az biztos, hogy nem volt fagy, és az eddigi információk szerint köd, vagy eső sem, ami a közlekedést veszélyeztette volna.
Defekt? Gyorshajtás?
Figyelembe kell venni a busz meghibásodásának lehetőségét is, előfordulhatott például defekt, ami hirtelen irányváltásra kényszeríthette a buszt - mondta az Origónak a szakértő. A szalagkorlátok fő feladata a jármű úttesten tartása, hogy megakadályozza például a szembejövő pályára való áttérést. Ahhoz, hogy egy szalagkorlát átszakadjon, jellemzően nagy sebesség kell, és/vagy kellő becsapódási szög. Ha ez esetben a busz átszakította a szalagkorlátot, lehetséges, hogy a busz nem érintőlegesen, túl nagy sebességgel ütközött a szalagkorlátnak.
Az emberi tényezőn túl célszerű vizsgálni egy baleset kapcsán a busz műszaki állapotát is. Noha a nemzetközi fuvart bonyolító autóbuszok időszaki műszaki vizsgálatai szigorú előírásokat tartalmaznak, mégis időről időre felbukkannak erősen megkérdőjelezhető, elhanyagolt műszaki állapotú, közlekedésbiztonsági szempontból komoly kockázatot jelentő járművek a balesetek híradásaiban - emelte ki Lovas Károly közlekedésbiztonsági szakértő.
A baleset miatt lezárták a sztráda főváros felé vezető oldalát. A forgalmat a szabadbattyáni lehajtónál leterelték a 7-es út felé, ahonnan a 63-as úti csomópontnál lehetett visszatérni az M7-esre.
Délután ért véget a helyszínelés.A forgalom megindult, de továbbra is jelentős a torlódás a térségben - közölte az Útinform a honlapján vasárnap délután.
Súlyosabb buszbalesetek Magyarországon 2016 óta
2016. szeptember 5. Egy gyereket szállító iskolabusz és egy munkásokat fuvarozó kisbusz ütközött össze a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Geszteréd és Nagykálló között. A balesetben a kisbuszban ülők közül két felnőtt a helyszínen életét vesztette, ketten súlyosan, huszonnégyen könnyebben megsérültek.
2016. december 17. Az M3-as autópálya 133-as kilométerénél, Mezőkövesd és Mezőkeresztes között az ónos eső miatt eljegesedett úton felborult a debreceni Grand Tours utazási iroda autóbusza, amely a bécsi adventi vásárról tartott hazafelé. A balesetben kilenc személyautó és két mikrobusz ütközött még egymásnak. A busz nyolcvanegy utasa közül öten meghaltak (hárman a helyszínen, ketten a kórházban) és több tucatnyian megsérültek.
2017. január 21. - Tizenhatan meghaltak és huszonhatan megsérültek egy középiskolás diákokat szállító magyar autóbusz balesetében, amely egy veronai autópálya-csomópontnál történt.
2017. október 9. Két tehergépkocsi és egy rendőröket szállító autóbusz ütközött össze az M5-ös autópályán, Kecskemét közelében. A balesetben ketten meghaltak, tizenhatan pedig megsérültek.
2018. június 27. - Szolnokon egy megkülönböztető jelzését használó mentőautó frontálisan ütközött egy utasokat szállító autóbusszal. A balesetben a mentőautó vezetője és a szállított beteg meghalt, 22 sérültet vittek kórházba.
2021. február 18. - Kömlő és Tiszanána között menetrend szerinti autóbusszal ütközött össze egy gépkocsi. A személyautó vezetője és egyik utasa a helyszínen életét vesztette, további ketten pedig megsérültek.
A halott buszsofőr fia: Nem igaz, hogy apám elaludt a volánnál!
Link
Hátrament a buszsofőr és látta, édesanyja nincs többé: megrázó részletek az M7-esen történt tragédiáról
Link
Busztragédia az M7-esen: önmagát hibáztatja édesanyja haláláért a sofőr
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tragédiák - katasztrófák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-13 19:30:43, péntek
|
| |
| |
LÉTEZIK A TURÁNI ÁTOK, VAGY NEM IS OLYAN SZÉTHÚZÓAK A MAGYAROK?
Hahner Péter
LÉTEZIK TURÁNI ÁTOK?
Közismert, hogy a turáni átok miatt a magyar nemzet boldogulását több mint ezer éve széthúzás, belviszály nehezíti. Ma is igaz, akár így is megfogalmazhatjuk: két magyar három párt. A turáni átok története elvileg a IX. századba nyúlik vissza.
Ekkor telt meg az etelközi haza népek sokaságával, és “a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak, a helyszűkét tovább nem tűrhetvén, tanácsot tartott, és késedelem nélkül fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet" - írja Anonymus.
Vérszerződés
Tudták azt is, e hatalmas vállalkozást csak úgy vihetik véghez, ha “vezért és parancsolót" választ magának. “Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért - pogány szokás szerint - saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette." Ez volt a ma vérszerződésként ismert aktus, ahol esküvel fogadták többek között, hogy vezetőjüket mindig Álmos véréből választják.
Ez lett volna ugye a senioratus, azaz a trón mindig az alapító legidősebb egyenesági fiú utódját illeti függetlenül attól, hogy az illető milyen közeli rokoni kapcsolatban állt az épp elhunyt nagyfejedelemmel. Az eskü utolsó szakasza így szólt:
Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.
Ez utóbbi egyértelműen a Névtelen korát, a XII-XIII. századot idéző oklevélformula, amiről itt írtunk részletsebben. De maradjunk a “mesénél". Nem tudjuk, Géza nagyfejedelem milyen körülmények között örökölte apja, Taksony trónját. Az viszont biztos, hogy István utódlása erőszakkal történt, a dinasztia vérrel váltott a primogenitúrára, azaz az egyenesági öröklési rendre.
Esküszegés büntetése
És itt kapcsolódik történetünkbe a turáni átok, eredetére több magyarázat is létezik. Az egyik szerint üldözött táltosok átkozták meg a magyarokat, mert elfordultak az ősi istenektől. A másik úgy tudja, a vérszerződés megszegése, a primogenitúra bevezetése “aktiválta" az átkot. Nyilvánvaló, hogy a keresztény magyar állam születése idején sokaknak volt okuk átkot szórni. De hogy valóban megtették-e, nem tudjuk, mert a turáni átoknak nincs nyoma a forrásokban.
Max Müller, német történeti nyelvész volt az a XIX. század végén, aki az iráni népektől északra fekvő területre, Turánra felhívta a figyelmet, az ottani sztyeppei népeket és nyelvüket pedig turáninak nevezte.
Innen származtatják a szkítákat is, akiket pedig a magyarok mondanak őseiknek. “Müller Miksa" abban az időben Magyarországon is népszerű tudós volt, előadásokat tartott hazánkban és több könyve is megjelent magyarul.
A turáni átok kifejezés sokak szerint ekkor, az ő hatására terjedt el a köztudatban. Magyarul tehát: ha az átok akár már több mint ezer éve létezik is, nevet csak ekkor kapott.
Link
LÉTEZIK A TURÁNI ÁTOK, VAGY NEM IS OLYAN SZÉTHÚZÓAK A MAGYAROK?
Hahner Péter
Egy régi legenda szerint a közép-ázsiai Turáni-alföld mágusai átkozták meg az arra vándorló magyar törzseket azzal, hogy örökösen viszálykodjanak egymással.
A ,,turáni átok" szóösszetételt egyesek szerint Herczeg Ferenc író alkotta meg. Ez lehetséges, de már Vörösmarty Mihály 1832-ben írott, Az átok című verse is ilyesmire utal:
,,Férfiak!" így szólott Pannon vészistene hajdan,
,,Boldog földet adok, víjatok érte, ha kell."
S víttanak elszántan nagy bátor nemzetek érte,
S véresen a diadalt végre kivítta magyar.
Ah de viszály maradott a népek lelkein: a föld
Boldoggá nem tud lenni ez átok alatt.
Vörösmarty költeménye szerint tehát Pannónia istene átkozta meg a magyarokat, s ezért nem tudnak sohasem összefogni, ezért jellemző történelmükre az állandó viszály, széthúzás.
Mások szerint Szent István korából származik az átok, az ősi vallás papjaitól, a táltosoktól, akik a kereszténység felvétele miatt büntették meg honfitársaikat.
A legenda azonban nem a népvándorlás, a honfoglalás vagy az államalapítás idejéből származik, hanem a XIX. századból, a nemzeti mozgalmak, a felerősödő nacionalizmus korából.
Ekkoriban ugyanis a történészek többsége
saját nemzete történelmét vizsgálta, saját népe tragédiáit fájlalta,
s csak ritkán foglalkozott más népek történelmével. Elég azonban egy felületes pillantást vetni a világtörténelemre, hogy tarthatatlanná váljon a turáni átok legendája. Más nemzetek történelmének ismeretében ugyanis aligha állíthatjuk, hogy Magyarországon az átlagosnál gyakoribbak voltak a belső küzdelmek és a polgárháborúk.
A középkorban hazánk területén is sor került lázadásokra, trónviszályokra és hatalmi harcokra, de semmivel sem gyakrabban, mint más országokban. A magyarországi parasztfelkeléseket (1437, 1514, 1569, 1573) össze sem lehet mérni az 1524—25-ös német parasztháborúval, amely jóval nagyobb területre terjedt ki, és sokkal több áldozata volt.
Than Mór: A mohácsi csata
A mohácsi csatát követő másfél évtizedben valóban polgárháborús állapotok uralkodtak az országban, ezt azonban aligha lehet a magyarság civakodó természetének tulajdonítani, hiszen két nagyhatalom küzdött egymással az ország területén, s egyik sem tudta az egészet uralma alá vonni.
Vajon más korabeli társadalmakban nagyobb volt az összetartás? A mohácsi csata előtt hét évvel Franciaország egyik legnagyobb főura, Bourbon herceg átállt V. Károly német-római császár oldalára, s éveken keresztül háborúzott saját királya ellen. A század második felében pedig nem kevesebb mint
nyolc francia vallásháború követte egymást
(1562-98). Ezek leghíresebb epizódja, a Szent Bertalan-éji mészárlás (1572. augusztus 24.) áldozatainak számát a legmértéktartóbb becslések is 5-10 ezerre teszik. Hazánkban ilyesmire nem került sor.
Az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság közti XVII. századi küzdelmeket tekinthetjük polgárháborúnak is. Ezek azonban távolról sem bizonyultak olyan tartósnak és pusztítónak, mint a jórészt német területeken megvívott harmincéves háború, amelyben német fejedelemségek kerültek szembe egymással, és csak Magdeburg ostromának 20 000 halálos áldozata volt. A XVII. század első felében a francia főurak számtalanszor fellázadtak királyuk ellen, se szeri se száma a Richelieu elleni összeesküvéseiknek, több tartományi szintű parasztfelkelésre került sor, a Fronde elnevezésű francia polgárháború (1648-53) pedig
kétmillióval csökkentette az ország népességét.
Valóban tragikus, hogy a magyarság egy része Thököly Imre oldalán éppen abban az időszakban (1682) állt az oszmánok oldalára és választott le egy újabb darabot a három részre szakított országból, amikor a Habsburg-monarchia képessé vált arra, hogy véget vessen az oszmán megszállásnak. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát (1703-11) pedig polgárháborúnak is tekinthetjük, hiszen az ország lakosságának jelentős része nem támogatta. A szabadságharcnak mintegy nyolcvanezer áldozata volt. De ne feledjük, hogy a XVII. században az angolok két polgárháborút vívtak egymással (1642-46, 1648), s ezek áldozatainak száma a civilekkel együtt megközelíthette a kétszázezret. Az elesettek aránya a korabeli népességhez viszonyítva nagyobb volt, mint az első világháborúban.
Lengyelországban a nemesség ragaszkodott a szabad királyválasztás jogához, ami azt jelentette, hogy valamennyi királyuk halála után kisebb-nagyobb polgárháborúval döntötték el, ki ülhet a trónra. Ráadásul a lengyel alkotmánynak szerves része volt a ,,konföderáció joga", vagyis aki úgy érezte, hogy a szabadsága veszélyben forog, fegyveres lázadást kezdeményezhetett. Erre hivatkozva az ország főmarsallja, Jerzy Lubomirski 1665-ben kirobbantott egy felkelést,
amelyet rokosz néven emlegettek a magyar nemesség rákosi gyűléseire utalva.
Az ország ekkor háborúban állt az Orosz Birodalommal, az egymással harcoló lengyelek közül a mątwyi csatában (1666) mégis kétezer nemes pusztult el tökéletesen értelmetlenül, majd a győztes Lubomirski kegyelmet kért a királytól, és száműzetésbe vonult. Ilyesmire azért nincs példa a magyar történelemben.
Veszprémi Endre: Rákóczi találkozása Esze Tamással és gyalogos jobbágykatonáival, a talpasokkal a magyar-lengyel határon
A Rákóczi-szabadságharc után a XVIII. század a magyarság számára meglehetősen békésen telt el. Ezalatt a lengyelek több polgárháborút vívtak egymással, Nagy-Britanniában két skót felkelést vertek le (1715, 1745), Oroszországban pedig a Pugacsov-féle parasztháború áldozatainak száma meghaladta a húszezret. A francia forradalmi polgárháború áldozatainak számát a legszerényebb becslések is 120-200 000-re teszik - s ehhez még hozzá kell számítanunk a forradalmi terror 35-40 000 áldozatát.
A XIX. századi magyar történelemben sor került politikai küzdelmekre, forradalomra és szabadságharcra - polgárháborúról azonban nem beszélhetünk. A nagyvilágban viszont polgárháborúra került sor Argentínában, Chilében, Svájcban (1847), Kínában (1851-64), Kansasben (1854-58), Mexikóban (1854-61) és Japánban (1868-69, 1877).
Az amerikai polgárháborúban (1861-65) a polgári áldozatokkal együtt pedig több mint egymillió ember halt meg.
A XX. században Magyarország története távolról sem tekinthető sikersorozatnak. Olyan véres polgárháborúkra azonban mégsem került sor, mint Oroszországban (1917-21, 15 millió áldozat), Kínában (1928-36, 2 millió áldozat; 1946-49, 1,2 millió áldozat) vagy Spanyolországban (1936-39, félmillió áldozat). Ha pedig figyelembe vesszük a görög polgárháborút (1946-49, több mint 16 000 halott), Észak- és Dél-Korea ellentétét, valamint más államok számtalan nagyobb, belső konfliktusát, akkor el kell ismernünk, hogy a világ országainak jelentős részével összehasonlítva a magyar társadalom az elmúlt századok folyamán inkább békésnek és összetartónak bizonyult.
A hazafiasság érzelmei azt sugallják, hogy egy nemzet állampolgárainak össze kell fogniuk a közös célok érdekében. Könnyű azonban belátni, hogy
a legszélesebb körű összefogás csak rendkívüli helyzetekben, általában külső támadások esetén, akkor is csak rövid időre szokott megvalósulni.
Természetes dolog, hogy a többmilliós társadalmakban számtalan gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális ellentét alakul ki.
A magyar társadalom azonban az elmúlt évszázadok során ezeket általában képes volt véres konfliktusok nélkül megoldani - vagy legalább együtt élni velük. Nyugodtan megfeledkezhetünk tehát a turáni átok legendájáról: történelmünket egyáltalán nem az örökös belső küzdelmek jellemzik. Politikai és kulturális széthúzás ugyan manapság is tapasztalható, akárcsak más országokban, de kizárólag rajtunk áll, hogy csökkentsük és elviselhetővé tegyük.
Link
A TURÁNI ÁTOK ÉS ,,SZENT ISTVÁN BŰNE
Ősi legendák szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmibe ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele... ,,
A kereszténység terjesztői persze ostobaságnak minősítette az átkot, mára még is közhellyé vált a magyarok széthúzása. Ha nálunk bárki, bármilyen sikert ér el, honfitársai rögtön rátámadnak, gyalázzák, gáncsot vetnek neki.
Mi ez, ha nem az ősi átok beteljesedése?
Napjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy a vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy ez új jelenség a hazai politika életébe; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozunk... A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, a Rákóczi-szabadságharc bukásához, az 1849-es kudarchoz, ahhoz hogy vesztesen kerültünk ki az első és a második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Úgy tűnik tehát, hogy az átok nagyon is működik Vagy csupán saját gyengeségünket magyarázzuk vele? Lehet-e hibáinkért valami természetfeletti erőt okolni? És egyáltalán elképzelhető, hogy felelősen gondolkodó nemzetvezetők, amilyenek őseink máguskirályai voltak, holmi vallási nézeteltérés miatt végzetes átkot mondjanak saját véreikre?
A turáni átok a magyarság feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta a nevét. Az akkori idők magyar idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk! Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak nem lett volna saját hite.
verszerzodes-1024x577
Éppen ezért kevéssé valószínű, hogy holmi hitbéli vita miatt a táltosok megátkozták volna saját népüket.
A turáni átok kiváltó oka nem az új vallás, az új hit volt, hanem az, hogy ennek az újnak mondott (és feltűnően könnyen elfogadott) vallásnak idegen papjai voltak, s a nép engedte, hogy idegen urak üljenek a magyarság nyakára. Mágusaink úgy tartották, hogy az ős magyar vallás minden más hit alapja, és őse volt, belőle alakultak ki a nagy egyházak, amelyek azonban letértek Isten útjáról. Az pedig, hogy a magyarok egy ilyen egyháznak hódoltak be, azt jelentette, hogy Isten népét többé már nem Isten irányította a máguskirályon keresztül, hanem más emberek. Még tovább sarkítva a dolgot: már nem Isten uralta az embereket, hanem azok akarták uralma alá vonni a Teremtőt! Ez pedig már olyan vétség, amely kiválthatta a súlyos turáni átkot. ,,Ha egy nép elhagyja Istenét, az isten elhagyja népét, a népnek pusztulnia kell..."
Manapság a pogánynak mondják az ősmagyarokat, és ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét, holott a nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy a pogány kor szókincsükkel nevezzük meg a kereszténység világát, hogy a magyar nyelv a honfoglalás előtti szavaival az egész Bibliát le lehet fordítani. Ez pedig azt mutatja, hogy korábbi hitünk nem álhatot messze a kereszténységtől. A lélek, isten, hagymáz (ördög), bölcs, boszorkány, stb. mind-mind ősmagyar szavak. A vízzel való meghintés régebben is tisztított, ahogyan a kereszteléskor is a víztisztító jelképként szerepel. A Mennyei Úr régen is minden létező dolog teremtője volt, és az engesztelő áldozat is létezett.
A táltosok megértették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra; ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt sem Jézus halálára utal, mert ez s egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet éjszakról délnek, egy pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez is kereszt; talán a legősibb jelképek egyike, amelyet a keresztény egyház felhasznált és félremagyarázott!
Mindezzel Rómában a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy hamis hit nevében szerveztek világbirodalmat, de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik minden jobban tudtak, mindent jobban csináltak, leleplezhették őket. Ezért kellet idegeneket a nyakunkra ültetni, amit viszont csak vallás nevébe tehették meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, István király.
Géza Taksony fejedelem fia volt, és csalás nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. (Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellet volna követnie őt a fejedelmek során.) Hogy megerősíts magát a posztján, Géza szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma hűbéresén, I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi rendet és a régi vallást, amely a kereszténység vesztét okozhatta volna. Az érdekek itt találkoztak.
Géza fiát, Vajkot (Istvánt) német papok nevelték, és feleséget is bajor uralkodóházból választott neki. Megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Istvánt sikeres agymosásnak vetették alá. István pedig elszakította a magyarságot a keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:
,, ...a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak...Továbbá a templomokban található pogány betűkeli felírások és imakönyvek megsemmisítessenek és latinra cseréltessenek! Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 denárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztítsanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék."
Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nem csak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha turáni átok nem működne!
Forrás: magyarmegmaradasert.hu
A TURÁNI ÁTOK, A HONFOGLALÁS ÉS A KALANDOZÁS SZAVAINK HAMISSÁGA
TANULJUNK MEG ÚJRA HÁTRAFELÉ NYILAZNI!
Zetényi-Csukás Ferenc - 2021. 04. 02.
"Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk."
(Kányádi Sándor)
Annyi minden ostobaság születik meg az internet kavalkádjában, hogy az ember alig győzi kapkodni a fejét. Vajon miért hagyjuk, hogy a butaság teret kapjon és eluralkodjon sokunkon?
Turáni átok lenne rajtunk?
Erre a kérdésre - több minden más mellett - próbál választ adni az alábbi rövid, de jó szívvel írott néhány sorom:
,,Ősi legendák szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmibe ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele..."
A turáni-átok! - sóhajtanak fel sokan. Pedig nincs, és nem is volt; úgy találták ki nekünk! A magyar nem átkozódó fajta, a sajátjait soha nem gyalázná, soha nem káromolná.
De ki volt az a ravasz idegen, aki éppen ezzel a hazugsággal akarta a széthúzást, marakodást és ,,elrendeltetést" erősíteni?
Megmondom:
Egy bizonyos Max Müller ültette el a magyar lelkekben, úgy 1861-ben, mert előtte a kutya sem hallott erről az ártó botorságról.
Turáni átok nincs, egészen más okai vannak az egység hiányának:
Az sok-sok éves agymosás és egymással való szembefordítás a mételye a magyar összefogásnak. Míg mi egymás torkának ugorva bizonygatjuk a magunk igazságát, és ellenséget keresünk egymás között a nemzeti oldalon, addig a valódi ellen kaján mosollyal dörzsöli a kezét. Így van ez már századok óta, s mi mindig ebben bukunk el...
És persze, ,,honfoglaltunk" és ,,kalandoztunk" is kicsit?
Nem volt ,,kalandozás", és nem volt ,,honfoglalás" szóösszetétel sem, a nyelvújítás hozta el nekünk a XIX.-században; Kazinczy és társai által.
A ,,honfoglalás"- szavunkat is nekik tudják be a bölcsek - ahogyan mondják; a német ,,landnahme"-szó sekélyes fordításaként (Ezt megelőzően őseink bejövetelét ,,visszatérésnek" mondották a krónikákban és a népi emlékezetben!). A ,,kalandozás" is tőlük fakad, kik azt vallották: ,,A nyelvnek romlania kell, hogy fejlődhessen!"
Édes Istenem...
,,Kalandozás". A felőlük reánk maradt bosszantó kifejezés, amellyel magunk hadi eredményeit rontjuk le. Eleink hadjáratai nem ,,kalandozások" voltak, hanem tudatos és előre felépített hadjáratok, vagy a szövetségeseik melletti határozott kiállásaink. Szívem szerint, én a ,,kalandozásokat" a ,,Kárpát-haza védelme" vagy ,,hazánk újbóli birtokba vétele megerősítésének" nevezném, mert ezek a sokkal méltóbb megnevezések.
No, de Kazinczy mester szabadkőműves volt - az illuminátus lelkes pártolója - ki feladatát elvégezvén jobblétre szenderült, hogy utána jöjjenek újabb, magyarnak ártó nyelvújítók és történelemhamisítók; kik majd finnugorrá teszik Nimród király leszármazottjait!
Nem tudom már szebben és többször elmondani, csak magyarul:
Mielőbb újra kell formálni a történelemtanításunkat és újra meg kell tanulnunk hátrafelé nyilazni!
(Zetényi-Csukás Ferenc)
Gyarmati Gábor: MORBUS HUNGARICUS 2018 (TURÁNI ÁTOK)
Belső féreg eméssze
Életében a magyart,
Szavát senki ne értse,
Sújtsa káosz s zűrzavar!
Üldöz, széthúz, szaggat
Sótalan verejték!
Gyűlöl, hőzöng, jajgat
Sorvasztó betegség!
Félelmet szajkózó,
Fertőző rettegés!
Romba döntött móló,
Földön maró kelés!
Penészes gondolat,
Pont nélküli sorvég!
Hiányos csontozat,
Génekbe oltott fék!
Ősi átok: turáni!
Ezer évre kiosztva,
Rontásban élni, állni
Téveszmék közt kifosztva!
Létezik turáni átok?
Link
Létezik a turáni átok,vagy nem is olyan széthúzóak a magyarok?
Link
A turáni átok és ,,Szent" István bűne
Link
A turáni átok, a honfoglalás és a kalandozás szavaink hamissága
Link
Turáni átok Augusztus 20. margójára
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-13 19:30:30, péntek
|
| |
| |
NEMZETI HITVALLÁS
Isten, áldd meg a magyart!
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
(Deák Dániel büszke - XXI. Század Intézet)
Magyarország Alaptörvénye
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-11 19:45:43, szerda
|
| |
| |
150 ÉVE SZÜLETETT HELTAI JENŐ
Heltai Jenő (Pest, 1871. augusztus 11. - Budapest, 1957. szeptember 3.) - A mosolygó bölcs
Heltai Jenő 1871. augusztus 11-én született, 139 éve /pont 69 évvel korábban, mint én/. Ő azonban komoly életművet hagyott maga után, mintegy 70 éven keresztül ontotta magából verseit, novelláit és színpadi műveit. Szinte egész életében népszerű volt, még az ellenfelei is szerették. Mosolygó bölcs volt élete végégig.
A könnyedség és komolyság, az enyhe irónia és az enyhe szorongás, a kritika és a megbocsátás szellemes egybeötvözője. Nem mellesleg a századfordulón született pesti kabaré oszlopos tagja, ez időben lopta be magát a pesti közönség szívébe.
86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.
"Megbízhat-e az író abban, hogy adatai ennyi idő elmúltával is hitelesek-e még, hiszen a világ azóta többszörösen fölfordult, sok minden elértéktelenedett, romba dőlt, elpusztult. Hatvan évig ide-oda csapongó újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, színházigazgató, író, drámaíró, kabaréköltő, francia, angol, olasz és német színdarabok és versek fordítója voltam. Éltem Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. Beszélni nem szerettem. Irtóztam a hangzatos szavaktól, ömlengéstől és az olcsó gyöngédség fitogtatásától. Barátaimat jobban szerettem, mint ők engem. Nem értettek meg, nem is fáradoztak azon, hogy megértsenek. A humoristán nincs áldás. Annak az a fontos, hogy nevessenek rajta."
Ma 150 éve 1871. augusztus 11-én született A néma levente szerzője, Heltai Jenő író, költő, A néma levente és a Kató-dalok szerzője. Számtalan novellája, regénye és drámája mellett a mozi szót is neki köszönhetjük.
Az iró önéletrajzában írt a pályakezdéséről.
,,Apám azt szerette volna, hogy ügyvéd legyek, de én kedv nélkül jártam az egyetemre. Az első, nem nagyon dicsőséges alapvizsga után abbahagytam a meg sem kezdett jogi tanulmányaimat és tagja lettem az akkor született Magyar Hírlap szerkesztőségének. Szemérmes, félénk és ügyetlen fiú voltam, eleinte semmi hasznomat nem látták és a harmadik héten ki akarták tenni a szűrömet. Ez annyira elkeserített, hogy rettenetes cselekedetre szántam el magam, fölcsaptam humoristának."
Heltai Jenőt könnyed és szellemes írásai, a nagyvárosi lét jellegzetes alakjait és hangulatát megörökítő romantikus és ironikus versei hamar népszerűvé tették. 1892-től A Hét című lap munkatársa volt, itt honosította meg a verses publicisztikát. Az 1890-es évek végén több budapesti lap tudósítójaként Párizsban élt, majd a Vígszínház művészeti titkáraként dolgozott. A századfordulótól kezdve jelentek meg novelláskötetei, köztük a Lou, a Scherzo, az Írók, színészek és más csirkefogók, a Színes kövek, és A tündérlaki lányok.
Történeteinek szereplői többnyire bohémek, gödröcskés állú, gömbölyű színésznők, kokottok, ártalmatlan kalandorok, reménytelenül szerelmes ifjak, komikus nyárspolgárok és vidám fiatalok.
Ugyanezek az alakok tűnnek fel regényei, Az utolsó bohém, a Family Hotel, a VII. Emmanuel és kora, valamint a Jaguár kisregényei lapjain is.
1902-ben tartalékos tisztként szolgált, 1903-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett. Az író érdeklődése viszont egyre inkább a színpad és a kabaré felé fordult. A szerelem, a megcsalás és a kalandok témáit körüljáró vígjátékait, amelyek Az asszony körül, Az édes teher, a Naftalin és A masamód címet viselik, több színház is műsorára tűzte. Kabaréjeleneteivel és dalaival a könnyű műfaj mestere lett. Ezenkívül az ő egyik úgynevezett kupléjának köszönhetjük a mozi szót, amely a nehézkes mozgófényképszínház átalakítása. Nagy sikert aratott továbbá Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához írt szövegeivel. A Kék tó, tiszta tó kezdetű dalt például mindenki ismeri.
Egy ideig a Modern Színház Cabaret művészeti vezetője, majd a Vígszínház dramaturgja volt. Az I. világháborúban haditudósítóként hosszabb időt töltött Isztambulban. A háború után a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke és az Athenaeum Könyvkiadó igazgatója volt. 1927-ben műfordítói munkásságáért megkapta a francia becsületrendet. 1929-ben a Belvárosi Színház, majd három év múlva a Magyar Színház élére került.
A fasizmus erősödése aggodalommal töltötte el, ezért a mesék világába menekült. Így született meg máig legtöbbet játszott darabja, A néma levente, amelyet 1936-ban mutattak be.
A második világháború alatt bujkálnia kellett, rövid időre fogságba is esett. 1945-ben a Magyar PEN Klub elnökévé választották. 1949-ben ismét hosszabb időt töltött külföldön, elsősorban Londonban. 1955-ben mutatták be utolsó mesejátékát, a Szépek szépét. 1957-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, de a kitüntetésnek nem sokáig örülhetett, mivel még abban az évben, szeptember 3-án meghalt Budapesten. Halála után jelentek meg töredékes visszaemlékezései Színes kövek címmel.
A Digitális Irodalmi Akadémia 2020-ban posztumusz tagjává választotta.
SZABADSÁG. . . . .
Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.
Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem igér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is, aki pőre.
Tudd meg: szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembenéz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle...
Szabad akar maradni mindörökre.
Szabadság! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd!
Tudd meg: szabad csak az, aki
Oly áhítattal mondja ki,
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.
Ínség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak s élni mernek érte.
De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,
S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.
Heltai Jenő: SZABADSÁG MIHI 2018
Link
Heltai Jenő: Szabadság
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-09 22:30:06, hétfő
|
| |
| |
848 ÉVE KEZDTÉK MEG PISÁBAN A SZÉKESEGYHÁZ FERDE TORNYÁNAK ÉPÍTÉSÉT
848 éve, 1173. augusztus 9-én kezdték meg Pisában a világ egyik legismertebb építménye, a székesegyház ferde tornyának építését. A kezdeti hibákat már az építkezés alatt igyekeztek korrigálni, így a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építették az egyes szinteket.
Az akkor dicsősége és gazdagsága tetőfokán álló olasz város polgárai természetesen egyenes harangtornyot szerettek volna a dóm mellé, de alig jutottak el a második emeletig, amikor már látszott, hogy a torony nem teljesen függőleges. Az ok igen egyszerű: a mocsaras talaj nem bírta el a hatalmas súlyt és megsüppedt. (Pisa neve egyes feltevések szerint a görög ,,ingoványos föld" jelentésű kifejezésből ered, és a városban nemcsak a torony ferde, hanem - ha nem is ennyire feltűnően - a San Michele dei Scalzi templom és a San Nicola templom harangtornya is, és süllyed maga a katedrális is.)
Az építkezést megszakították, és csak majdnem egy évszázaddal később folytatták. Az ma sem tisztázott teljesen, hogy az eredeti terveket Bonanno és Giovanni Pisano, avagy Diotisalvi készítette-e, az viszont biztos, hogy amikor 1272-ben Giovanni di Simone irányításával ismét munkához láttak, az eredeti magasságot a felére, 60 méterre csökkentették. A tornyot végül Tomasso d'Andrea fejezte be 1360 és 1370 között, aki sikerrel harmonizálta a harangszoba gótikus stílusát a román stílusú toronnyal.
A hibákat már az építkezés alatt igyekeztek korrigálni, így a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építették az egyes szinteket, ezért ha a tornyot ma vízszintesbe állítanák, a másik oldalon lenne ferde. A torony elkészültekor 1,4 méterrel tért el a függőlegestől, ez ma 3,9 méter, dőlésszöge jelenleg 3,99 fok. Magassága az egyik oldalon 56,70 méter, a másikon 55,86 méter, súlya mintegy 14 400 tonna, a hetedik emeletre 294, illetve a másik oldalon 296 lépcső visz fel. Állítólag Galilei - kihasználva a torony eltérését a függőlegestől - itt kísérletezett a szabadeséssel a 17. században, de ez vélhetőleg csak legenda.
A torony dőlésének megállítására számtalan ötlet merült fel. Akadtak, akik óriási léggömbökkel akarták ,,lábra állítani", mások azt javasolták, hogy ,,szedjék szét" több ezer darabra és azután építsék fel újra. Az első, katasztrofális eredménnyel járó beavatkozást 1839-ben végezték el, a puha földet a talajvíz elszivattyúzásával akarták megszilárdítani. Az ,,eredmény" azonnali és szemmel látható volt: a torony, amely a 16. század óta csak 5 centiméterrel ferdült, azonnal 20 centiméterrel dőlt meg. Egy évszázaddal később, 1934-35-ben a fasiszta diktátor, Benito Mussolini elrendelte a torony kiegyenesítését, ezért betont fecskendeztek a lágy talajba, majd 1959-ben újra ezzel a módszerrel kísérleteztek - a torony azonban ettől csak gyorsabban dőlt, mert a nagytömegű beton horgonyhoz hasonlóan ránehezedett az építmény alapjaira és lefelé húzta azt.
Az 1980-as években a dőlés értéke már több mint 4 métert tett ki, a torony 5 fokot és 22 percet mozdult el a függőlegestől, és biztonsági okokból 1990-ben bezárták. Az épület megmentésén két évtizeden át dolgoztak a szakemberek, akiknek feladata a dőlés megállítása volt, a kiegyenesítés szóba sem jött, mivel a torony ferdén lett nevezetesség. A dőlés ellensúlyaként először 670 tonna ólomöntvényt helyeztek el a talapzatnál, majd hozzáláttak a földfelszín alatti betonozáshoz, de ekkor a torony váratlanul megmozdult. Az építményt egy ideig acélkábelekkel, afféle ,,nadrágtartókkal" húzták visszafelé, az iszapos talajból leszívták a vizet és szilárd anyaggal helyettesítették azt, a talajcsúszást mesterséges földalatti mikroomlásokkal tartóztatták fel.
A beavatkozások eredményeként a torony lassan csaknem 44 centimétert egyenesedett, és legkevesebb további háromszáz éven át stabil lesz az állapota. A restaurálás 2011-ben fejeződött be, amikorra a tornyot megtisztították az évszázadok során ráragadt szennyeződésektől és a látogatók falfirkáitól, és ma ismét eredeti fehérségében csillog márványfala.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Világjárók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
2021. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
32 db bejegyzés |
| e év: |
320 db bejegyzés |
| Összes: |
4845 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (21)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (14)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (29)
- Albert Einstein (0)
- Albert Einstein (1)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika ( (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (32)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A. (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (2)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (139)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (146)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (99)
- Életmód (91)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (122)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese (1)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Gr. Vay Sándor (0)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (37)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (180)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (151)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (1)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (241)
- Húsvét - Pünkösd (33)
- Idézetek birodalma (146)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (102)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (4)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (76)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (0)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (53)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (73)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (413)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (58)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (59)
- Névnap- szülinap (48)
- Nőnapra & Farsang (10)
- Nyakó Zita (1)
- O, Ó (0)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (46)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (1)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (83)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (84)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (21)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (154)
- Tudod-e? (17)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (164)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (71)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (2)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (19)
- Világirodalom: Burns (4)
- Világjárók (218)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (75)
- Weöres Sándor (4)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (122)
- Zeneszöveg (20)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Ö (0)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
| |
- Ma: 5640
- e Hét: 14095
- e Hónap: 53916
- e Év: 231791
|
|
|
Offline
