|
2/108 oldal
|
Bejegyzések száma: 1079
|
|
|
|
2018-09-27 01:21:24, csütörtök
|
|
|
Őri István: A fa éneke a lehulló levélhez
elengedlek...
most menj,
s ha messze jársz is,
azért üzenj,
mert én itt maradok,
nem mozdulhatok
ez a dolgom:
várakozok
a télre,
a fehér bársony létre,
míg te a messze földet járod...
itt várok rád,
hogy visszatérj,
mert én anyád vagyok,
s szerelmes párod...
mesélj majd,
merre jártál
s hogy te is úgy vártál
engem,
mint én téged?
számoltad-e a perceket?
s amikor álmodtál
virágos rétet,
emlékeztél-e rám,
ki e rét fölé borul,
ki alatt hűs az árny
és megpihen a vándor,
ha az est ráalkonyul?
mesélj az álmaidról,
miket a puha avar adott neked
ugye nem fáztál
a bársony hó alatt,
ugye nem bántott
a zord téli üzenet?
itt vagy ágaim alatt,
mégis oly távol...
s bár létünk tűnő pillanat,
állnom kell helyemen,
vigyáznom rád,
testvéreidre,
és a rétre is,
hogy amikor
a Fény király
újra életre kel,
és a Tavasz tündér
már közel,
felemeljelek,
ébresszem
gyengéd álom létedet,
hogy sarjadj ki újra ágamon
s adj nekem
új tavaszt,
új Életet.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek, képek tavasztól-télig |
|
|
|
|
|
2018-06-29 23:22:37, péntek
|
|
|
A hét jó barát és a négy évszak
Egy hosszú forró délután, mikor a hét jó barát, egy delfin, egy kutya, egy sziámi kígyó, egy pillangó, egy sündisznó, egy ló és egy kis madár ismét összegyűltek a Kerek Erdő közepén, hogy játsszanak, de mindnyájan igen szomorúak voltak csak a kis madár őrizte meg vidámságát.
Alig győzött csodálkozni.
- Mi lelt benneteket? - kérdezte a kis madár.
- Azért jöttünk össze, hogy játsszunk! - folytatta.
- Igen, igen, de ... - válaszolta a delfin, aki a tóban pihent.
A többi állat lehajtott fejjel bólogatott.
- Igen, de mit jelent ez? - kérdezte a kis madár.
- Csak nézz körül, kis madár! Nem jól van ez így! - mondta a sündisznó.
- Megint nagy hőség köszöntött be, alig tudok gyümölcsöket találni - sajnálkozott tovább.
- Bezzeg, mikor esett, és hűvösebb volt, mennyivel kellemesebb volt az élet! - kiáltott fel a ló.
- S amikor az a sok szép virág nyílik tavasszal, mennyire melengeti lelkem! - áradozott a pillangó.
- Én akkor is a nyarat szeretem a legjobban - jelentette ki a kígyó.
- A telet senki sem szereti? - tette fel csodálkozva a kis madár.
- Én!! - vakkantott közbe a kutyus.
- A bogarak elmennek aludni, olyan kellemes csend ül rá akkor a természetre. Van benne valami békesség!
- Elment az eszed? - kérdezte a delfin.
- Mit lehet a télben szeretni?
A kis madár értetlenül nézett a társaira.
- Még magvakat sem lehet akkor találni, csoda, ha a madarak életben maradnak! - folytatta a delfin.
- S mégis minden tavasszal mi adjuk hírül, hogy itt a kikelet! Tudjátok, hogy lehetséges ez?
Az állatok felvonták vállaikat, néhányan még legyintettek is.
- Az emberek minden télen megvendégelnek bennünket, s azt is hallottam, hogy a gyerekek szívesen nézik, ahogy csipegetjük a finomabbnál finomabb magvakat, s eljátszadozunk a kifüggesztett szalonnával. Hálából az év többi hónapjában elfogyasztjuk a fáikon nyüzsgő rovarokat és bogarakat.
A hat jó barát tátott szájjal hallgatta a kis madarat.
Mikor a sündisznó meg szeretett volna szólalni, nagy szél söpört végig, szinte meghajlította a fák törzseit. Majd egy hang szólalt meg:
- Keljetek útra, látogassátok meg a ,,Négy évszak-tündér Birodalmát", s csak azután alkossatok véleményt róluk!
Ahogy befejezte mondanivalóját a hang, egy nagy fényes csillag repült kelet felé, szinte hívogatta a hét jó barátot.
Leporolták magukat, követték a csillagot.
Mentek-mendegéltek, egyszer egy nagy zöld kapu előtt találták magukat.
Egymásra tekintettek, hogy mi tévők is legyenek. A ló összeszedte minden bátorságát, és kinyitotta. Kellemes tavaszi szellő érintette meg orcáikat, a napsugarak táncot jártak a bőrükön. A harmatos fűben megannyi hangya, a nyiladozó virágokon számos méhecske szorgoskodott, a hegy tövében ébredeztek a medvék. A közeli tó kékességben fürdött. Minden állatnak tetszett, kivéve a delfint és a kígyót.
- Nagyon hideg a tó vize - kiáltott fel a delfin.
- Majd megfagyok! - mondta dideregve a kígyó, és gyorsan egy napsütötte sziklára kúszott.
Ekkor a csillag ismét hívogatni kezdte őket. Követték. Az erdei út végén feltűnt egy piros kapu. Odaballagtak hozzá és a pillangó azonnal kinyitotta. A nap még melegebben sütött, szinte perzselte lábuk alatt a talajt. A delfin rögtön a tóhoz rohant, beleugrott, vígan úszkált benne.
A kígyó a part menti nádasban keresett pihenő helyet.
A ló egy magas fa árnyékába, a sündisznó egy bokor alá húzódott be.
A pillangó egyik virágról a másikra röpködött, alig tudott betelni a nyár látványával.
A madárka ágról ágra röpködött, s tisztította meg azokat a kisebb rovaroktól és férgektől.
A kutya körberohanta az egész erdőt, s nem győzte szomját oltani a tó vizével.
A csillag újból feltűnt az égen. Az állatok tudták, hogy követniük kell. Úgy is tettek.
Ahogy mentek, hatalmas vihar kerekedett. Teljesen eláztak. Alig várták, hogy megszáradjanak, mikor a madárka már messziről ezt csicseregte:
- Már látom a következő ajtót! Biztos, hogy az ősz bújik el mögötte.
Úgy is lett. A kutya két hátsó lábára állt, mellső mancsaival tárta ki a kaput.
- Isten hozott az őszben! - mondta kedvesen a sündisznó!
A delfin és a kígyó egymásra tekintett, megborzongtak.
A kis madár alig tudta abbahagyni a repkedést, s vidáman ezt énekelte:
- Hali-hali-halihó, ősszel szállni olyan jó! Nézzétek, milyen csodálatosak a fák levelei!
- S mennyi gyümölcs potyog a hátamra! - áradozott a sündisznó.
- Én akkor is fázom - jelentette ki a delfin, miközben a kígyó egyetértően bólogatott.
- Mi történt a fűvel? - kérdezte a ló.
- Olyan száraz! Mindig ilyen volt ősszel? - csodálkozott tovább.
- Hová tűntek a virágok? - kérdezte a pillangó.
- Nemsokára elalszik a természet - vágott közbe a sündisznó.
- Alig várom, hogy összegyűjtsem az aszalt gyümölcsöket, s bevigyem a vackomba, s tavaszig alhassak.
- Tavaszig?! - kérdezték hirtelen a többiek.
- Igen, tavaszig. Nyugalomban álmodom át a telet. Még sosem láttam havat! - sóhajtott fel a süni.
- Biztosíthatlak róla, hogy nem vesztettél semmit sem - mondta a kígyó.
- Dehogy is, kedves kígyó! - mondta a kis madár.
- Gyere, előbb ismerd meg, azután alkoss róla véleményt!
- Az a kék kapu szinte bennünket hívogat - mutatott a távolba a pillangó.
Ekkor mind a heten elindultak felé. Mielőtt kinyitották volna, egy fán hét sapkát, megannyi kesztyűt és sálat találtak. Szépen felvették, s egyenként átlépték a küszöböt. Friss, hideg levegő csapta meg az orrukat. Többen összerezzentek, megborzongtak. Ahogy mentek egyre beljebb, a föld is keményebbé vált, majd egyszer a talaj fehérré változott.
- Ez a hó! - kiáltott fel a kutya.
- Milyen puha! - mondta a delfin.
- Érzitek? - kérdezte a kígyó.
- Alig tudok menni rajta. S ekkor a kígyó elcsúszott, magával rántotta a delfint és a sündisznót, ők pedig a pillangót, a lovat és a kutyát. Meg sem álltak a tóig. Teljesen a közepéig. Ott megpróbáltak felállni, de minduntalan visszahuppantak, egymásra estek. Hatalmas nevetésben törtek ki. Azután négykézláb, araszolva közelítették meg a partot.
Megkapaszkodtak egy-egy nagyobb fűcsomóban.
A pillangó felröppent, megérintette a havat, és egy kisebb hólabdát gyúrt. Elhajította. Épp a kutya fején landolt. A kutya egyből viszonozta a hideg küldeményt.
Alig telt el egy kis idő, hatalmas hó csatát rendezett a hét jó barát.
Mikor elfáradtak, kerestek egy kis erdei házat, ahol megmelengették tagjaikat. Ekkor észrevették, hogy sűrű pelyhekben hullani kezdett a hó.
Odarohantak az ablakhoz, nézték, csodálták a szebbnél szebb hópelyheket. Kis idő múlva az a csillag jelent meg az ablakban, aki végigvezette őket a négy évszakon és ezt kérdezte:
- Nos, melyik a legjobb évszak? A hét jó barát egymás szavába vágott, úgy felelt, ám mindegyik sorolni kezdte az összes évszak szépségeit, csodáit. |
|
|
0 komment
, kategória: Versek, képek tavasztól-télig |
|
|
|
|
|
2018-05-16 23:33:58, szerda
|
|
|
Simon István: Tavaszi egyveleg
Most kezd a fa sátorozni,
zöldarany ernyő lobogni -
házfalra árnyékot ír.
Hol van, tél, a szürkeséged?
Mint pléhlemez, úgy átégett,
átvert a klorofil.
Fényben mosdanak a házak,
s tekintgetek, mily varázslat
készül megint körülem.
A nap őrültként vihog rám,
s karmesteri sugár-botján
szédületes nagy ütem.
Színnek int: az erdő kezd rá
s fényes oldal, csupa esztrád-
zenész - csipke-, sombokor.
Másodikra kezd szólni a
madárhad, s a harmónia
századiknál nincs sehol.
S gyönyörű ez! - únt-egyhangját
félresöprő, százezer húrt
megbondító új zene.
Tegnap a fa duzzadt ága
üresen nyúlt a világba,
s ma virággal van tele.
Ma virággal s majd gyümölccsel!
Engem, kit a tél bűvölt el,
tavasz oldj fel, jöjj, segíts.
Töltsd meg szívem olyan dallal,
ami gyógyít és vigasztal
sebzett embereket is.
Int a karmesteri pálca,
s ráhajol az orgonára
erős színek kórusa.
Indul minden az egy nyárért.
Nől a kert, már kövér árnyék
dől tőle a kapura.
S vár, nézem, a bokros bodza:
édes esteli dalokra
hegyezve sok zöld füle,
hogy rázendítsz majd, cigánya,
ó, kis almanach-madárka,
szépszóló fülemüle. |
|
|
0 komment
, kategória: Versek, képek tavasztól-télig |
|
|
|
|
|
2018-05-16 23:28:34, szerda
|
|
|
Nagy László: Művem a Tavasz
Gondoltál- e a tömör virág-szobrokra,
az akarat műveire, márga vörös hegyoldalak
izzó alakjaira, alma virág Mózeseire,
kökény fák habzó méneseire, a duzzadt aranyeső
Léda-ölére ahogy renget Ady-hajú árnyat!
Gondoltál-e a verő eres tavaszi nászra
mikor beborított engem a világ hava
s torlódó paplanon árvult el erős kezem?
Gondoltál- e a tömör virág szobrokra
mikor hó emberhez féltékenyen adtalak férjhez,
s násznagynak hívtál érces varjakat, zúzós
csókákat koszorúslánynak lakodalmadba
hol fúvóka szélben hóesés a te fátylad
s bánat-süteménnyel, ólom nehéz bánat-borral
torkodig eltelsz elhagyott szerelmem a télben!
Nem jött el hozzám, én indultam el a Virághoz
vízszintesen, kúszva-úszva hóba zuhant zászlaimon át,
a tuskóvá dermedt sasokon: tegnapi lelkesítőkön,
szétdurrant szívű tölgyeken át, szilánkon, kormon,
át csipke bokron hol jég bohóc a lángoló isten,
kúsztam a vérrel-fölpumpált nagy hold alatt,
halottak házain át, a pléh-tepsik tél-sikolyában
egyenest ama síkon az elképzelt Virág iránt -
Ki látta az éjben a vér izzadó tusakodást?
Mikor a krónikások hasukig sipkában ültek,
ki látta homlokom harcát üstökösével a télnek!
Jég csillag-fejébe az élet rózsája fagyasztva volt,
uszálya havába mint hulla az édeni kékség,
s míg vívta belőlem mesebeli habomat, epémet,
végzet-lassan a szörnyet dög kertig fejem elnyomta.
Virág, nem is voltál, nem nyíltál, kínom a tanú,
én alkottalak téged, az én művem ez a tavasz,
legyen vigasz, ha érte jövendő napjaim is
előre megtizedelve - hát megtalált szerelmem, gyere,
a zimankó görcséből feloldozlak, ökleidet
kinyitja egyetlen csókom, viruljon a teljes világ,
ahol csak erek beszélnek, s boldogul minden vércsepp,
ahol riadalom nincs, de bölcső a szerelem álma,
álljunk ki az arany szélcsendbe a nagy víz fölé,
hallgatag tükre fölé a tömör virág szobroknak,
ahol szétsugarazva megkettőzi magát a gyönyör,
s zajtalan fejre áll előtted, mókázik a boldog tavasz,
itt magasság, mélység nekem töretlen azonosul
s tükréből tűzzel igéz gyönyörűen domború szíved! |
|
|
0 komment
, kategória: Versek, képek tavasztól-télig |
|
|
|
|
|
2018-04-08 23:51:13, vasárnap
|
|
|
Márai Sándor: Tavasz
Ömlesz felém a sűrű légen át,
te vagyok én, lány, te az ég, a fák.
Kibontod szép virágos karjaid
s a harmat átüt a két szememen:
nagyon vagy, lány és mégsem vagy nekem.
Te vagy a szám, ha hallgat és ha kér,
egyek vagyunk és távol valakik
s ujjuk hegyén bimbóba gyűl a vér.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek, képek tavasztól-télig |
|
|
|
|
|
2018-03-24 23:41:43, szombat
|
|
|
Áprily Lajos: Tavaszodik
Sáncban a hóvíz
könnyű hajót visz,
füstöl a fényben a barna tető.
Messze határba
indul az árva,
lenge madárka: billegető
Titkon a Bükkben
moccan a rügyben
- mint csibe héjban - kandin a lomb.
s mintha a róna
kedve dalolna
úgy muzsikál, muzsikál a kolomp.
Indulok. Értem.
Jól tudom: értem,
értem üzen a zsenge határ:
"Szíved a bomlott,
ócska kolompot
hozd ide, hozd ide már"! |
|
|
0 komment
, kategória: Versek, képek tavasztól-télig |
|
|
|
|
|
2/108 oldal
|
Bejegyzések száma: 1079
|
|
|
|
2021. Augusztus
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | |
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
30 | 31 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
32631 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (1199)
- Belső kör (5)
- Család (0)
- Munka (0)
- Haverok (0)
- Iskola (0)
- Advent,Karácsony, Újév, Húsvét (1166)
- Áldások, imák, Istenes versek (347)
- Állatok (44)
- Angelisz Irini (80)
- Angyal,Isten vers,videó,idézet (132)
- Angyali üzenet Pusztai Orsitól (892)
- Angyali üzenetek (1041)
- Angyali üzenetek 2 (4)
- Angyalok, angyalos történetek (140)
- Anyák napja (35)
- Anyák napja (167)
- Ara Rauch írásai, versei (20)
- Aranyosi Ervin versei (30)
- Athéna görögországi élményei (2)
- Athéna versei, gondolatai (32)
- Atya, Jézus és Mária üzenetei (20)
- Az Élet Kiskönyve (19)
- Bagi László /Hezekiah versei (20)
- Bálint gazda (5)
- Barátság (272)
- Benmar - Szabó Balázs versei (20)
- Blogtársaktól kaptam 1 (134)
- Blogtársaktól kaptam 2 (41)
- Bodré Anikó versei (8)
- Bölcsességek - gondolatok (69)
- Ch-ás szerzők versei (37)
- Csabai Lajos versei (15)
- Egészség (590)
- Égi jelenségek, érdekességek (3)
- Égi üzenetek (24)
- Egyéb ünnepek, jeles napok (870)
- Ehető virágok és receptek (21)
- Emlékezés (82)
- Ezoterikus (284)
- Fényörvény: üzenetek-tanítások (31)
- Filmek (17)
- Francoise versei (12)
- Fullos szerzők versei, írásai (124)
- Gitka(Szomorúfűz) (11)
- Gyógyító kövek, kristályok (50)
- Haiku, Zen versek (52)
- Hetet (414)
- Heti útravaló - Müller Péter (339)
- Hétvégét (393)
- Hónapok, hónapokról versek (1248)
- Horoszkópok (19)
- Humoros, vicces (21)
- Idézetek (948)
- Írások (310)
- Jó éjszakát! (809)
- Jó reggelt! (7)
- Jókívánság (40)
- Kamarás Klára versei (50)
- Kedvenc énekesek (12)
- Kellemes délutánt! (11)
- Komáromi János (Koma) versei (74)
- Kormányos Sándor versei (15)
- Krancz Béla versei (9)
- Kryon (55)
- Kun Magdolna versei (23)
- Könyvek (38)
- Lengyel Jolán versei (13)
- Másik világ, Hathorok üzenetei (6)
- Meditációk (38)
- Nagy Krisztina, Krancz Béla (27)
- Nemzeti ünnep (161)
- Pps-ek (3)
- Puskás Kolozsvári F. versei (2)
- Receptek - befőzés, mélyhűtés (74)
- Receptek - görög és balkáni (13)
- Receptek - savanyúság eltevése (20)
- Receptek, írások - vegyes (792)
- Receptek-főzelékek, lecsók, (192)
- Receptek-halas (184)
- Receptek-húsmentes ételek (1202)
- Receptek-húsos (1394)
- Receptek-ital,szörp,gyümölcs (129)
- Receptek-levesek (1399)
- Receptek-menük (388)
- Receptek-sütemények-desszertek (1309)
- Receptek-tésztafélék,szendvics (1048)
- Receptek:saláta,hidegtál,egyéb (514)
- Reiki (5)
- Saját készítésű videók (88)
- Seherezádé (152)
- Seneca (32)
- Szapphó (47)
- Szép estét! (154)
- Szép képek (34)
- Szép napot, vasárnapot! (142)
- Szerelem, boldogság (926)
- Szeretet (404)
- Szeretet írások (220)
- Szily Nóra riportjai (121)
- Táltos témák (24)
- Táncok története (24)
- Tanítások-Üzenetek-Írások (195)
- Tatiosz (280)
- Tokaji Márton versei (52)
- Tóth Juli versei (36)
- Tóth Tiborné-Hajnalka versei (3)
- Vegyes receptek (22)
- Vén Muskétás versek, írások (474)
- Vénusz Kódex (12)
- Versek (3006)
- Versek videókon (6)
- Versek, képek reggeltől-estig (121)
- Versek, képek tavasztól-télig (1079)
- Verses képeslapok (779)
- Videók (279)
- Virágok, gyümölcsök, termések (569)
- Virágos versek, idézetek (370)
- Vujity Tvrtko írásai (11)
- Üdvözlés, köszöntés,köszönés (760)
- Zene,-dalszövegek videókkal is (294)
|
|
|
|
- Ma: 809
- e Hét: 3614
- e Hónap: 11880
- e Év: 128533
|
|
|