|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2021-11-26 18:05:08, péntek
|
|
|
100 éve született
Pilinszky János: Ars poetica helyett
Valójában hitlerizmussal és a második világháborúval kapcsolatosan írja, de úgy tűnik örök érvényű.
(Kráter 1976, 1981. Szépirodalmi Kk)
Ők, a szegények azok, akik mintegy incarnálták, /megtestesítették / valósággal a vérükben és a húsukban, közvetlenül is tagjaikban hordozzák időtlen idők óta a világ rájuk eső, lényege szerint elviselhetetlen, fokról fokra megsemmisítő nehezét. Ettől olyan nyugodtak szívükben,
s szemben velük a gazdagok igyekeznek szabadulni a képtelen tehertől, a gazdátlan abszurditás gazdátlan terhét zúdítva a világra. Ha a szegények tehervállalása az isteni megtestesülés időtlen előképe, a gazdagok a deincarnátió / elmúlás? /kezdetét jelentik. S amikor a szellem e lerakott, és szinte láthatóvá és tapinthatóvá lett gazdátlan terhet maga se hajlandó többé magára venni - már beleértve annak puszta és kétségbeesésig menő, vagy talán hasonlóképpen frivol szemléletével - lényegében csak súlyosbítja azt, amit a gazdagok már régen megkezdtek, és eleitől elkövettek.
Ezután már színre léphetnek a közönséges bűnözők - a végkifejlet szereplői -, kik az abszurditást, botrányt, most már közvetlenül követik el, direkt merényletük pervertáltságától várva valamiféle visszafelé ható meggazdagodás, hatalom és szabadság soha nem volt beköszöntét. Az ártatlanok szenvedése ettől fogva már nem következmény többé, hanem a könyörtelen események elengedhetetlen energia- forrása.
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2021-09-12 11:43:18, vasárnap
|
|
|
"A hamisság mindenképp önzésből fakad, sorsa is szükségszerűen véges. Vele szemben az igazság csak ideiglenesen veszíthet, sorsa viszont szükségszerűen torkollik a végtelenbe. Az igazság ezért sose lehet türelmetlen vagy támadó, és sose irányulhat senki ellen. Tartalmára hogyan is cáfolhatna rá természete? Győzelme a szelídekre vár, és a türelmesekre."
Pilinszky János |
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2021-08-14 10:53:41, szombat
|
|
|
Pilinszky János: Bűn
Gyerek vagy még, a tagjaid
mégis már szinte készen
vakítanak a hajlatok
derengő rendszerében,
s akár egy bujkáló mosoly,
ha csípőd nem, hát vállad
elárul és magadra hagy.
Tetőtől-talpig látlak.
Nézlek, és nem birom tovább,
egyetlen moccanásra
puhán megindul életem,
mint omló homokbánya.
Gyenge vagy még, hát menekűlj
mielőtt utolérne!
Előre biccen a fejed.
Az első ütés érte.
Mohón tülekszenek feléd
a leroskadó évek;
mint kiéheztetett botok,
a rengeteg megéled.
Éjszakáim! az éjszakák
didergő csőcseléke!
testestül veti rád magát,
egy falatka kenyérre.
Fiatal csuklód eltörik
és bezúzzák a hátad;
az üdvösségük keresik,
mit nálam nem találtak.
Az elveszített gyermeket,
vakító ifjuságot!
S kifosztva elhajítanak,
mint talpig tépett zsákot.
Ez marad belőled nekem?
Ájult közönnyel nézlek.
Hová a váll, mely tündökölt,
nyoma a tündöklésnek?
Zavartan tesz-vesz a kezem
az üres levegőben.
Te volnál, kit megöltek és
én lennék, ki megöltem?
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2020-12-11 12:39:51, péntek
|
|
|
Pilinszky János : Adventi gondolat
"Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy "meg kell tanulni vágyakozni azután, ami a miénk". Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra - ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől még semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni - beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a mienk. (...)
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, - jól várakozik, s már várakozása felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé, szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből éppen azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: hetek, órák, percek kattogó szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár."
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2020-12-05 00:43:34, szombat
|
|
|
A tegnap kapcsán, a holnap érdekében
,,A hamisság mindenképp önzésből fakad, sorsa is szükségszerűen véges. Vele szemben az igazság csak ideiglenesen veszíthet, sorsa viszont szükségszerűen torkollik a végtelenbe. Az igazság ezért sose lehet türelmetlen vagy támadó, és sose irányulhat senki ellen. Tartalmára hogyan is cáfolhatna rá természete? Győzelme a szelídekre vár, és a türelmesekre."
Pilinszky János
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2020-11-27 16:37:42, péntek
|
|
|
Gyönyörű,
olyan gyönyörű volt, és mégis
olyan szomorú, mint egy hervadó
őszi liget, mely csupa szín,
és mégis csupa hervadás,
csordultig színekkel és mégis
színültig halállal tele."
(Pilinszky János)
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2020-11-18 17:16:56, szerda
|
|
|
"Ha az őszt egybe kellene vetnem valamivel, egy hosszú ének befejező utolsó sorához hasonlítanám. A dallam elakad, de még nincs vége teljesen, átcsúszik az utolsó ponton, kitárt szárnyakkal tovább lebeg az emlékezetünkben.
A gyümölcs megért, csak kosárba kell gyűjteni a fákról, a szőlőtőke roskad a fürtöktől, csak szüretre vár, a mezőről is elkívánkozik a széna. Kertekből és földekről pincékbe és kamrákba szorul a termés. A táj kifosztva, könnyes és ideges, egy-egy szakállas rózsatő tűnődik, mosolyog magában, aztán hátraveti fejét, rázza a sírás. Valahogyan kényelmetlenül érzi magát a gyümölcs, ha még kinn felejtették a fán, de ez a szorongás egyszeriben megenyhül, ha tálba kerül az asztalon.(...)
Mi lesz velük, ha rájuk szabadít az éhség? Mi lesz a csendélettel? Az, ami tavaly és tavalyelőtt. Szép lassan, egyik napról a másikra fölesszük az ősz költészetét."
Pilinszky: Őszi csendélet
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2020-10-05 00:21:34, hétfő
|
|
|
Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz,
maradék szemérmem némasága ez,
úgyse hallanád meg, hangot ha adok,
sűrü panaszommal jobb ha hallgatok.
Tűrök és törődöm engedékenyen:
mint Izsák az atyját, én se kérdezem,
mivégre sanyargatsz, teszem szótalan,
szófogadó szolga, ami hátra van.
Keserüségemre úgy sincs felelet:
minek adtál ennem, ha nem eleget?
miért vakitottál annyi nappalon,
ha már ragyogásod nem lehet napom?
Halálom után majd örök öleden,
fölpanaszlom akkor, mit tettél velem,
karjaid közt végre kisírom magam,
csillapíthatatlan sírok hangosan.
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2020-08-15 22:24:22, szombat
|
|
|
Kedves TVN lakók szép jó éjszakát kívánok mindenkinek.
Pilinszky János : Kegyelem
Bogarak szántják a sötétet
és csillagok az éjszakát.
Van időnk hosszan üldögélni
az asztalon pihenő lámpafényben.
Megadatott a kegyelem:
miközben minden áll és hallgat,
egyedül az öröklét működik.
Fotó: Boncsér Árpád szobrászművész
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2020-08-14 18:38:46, péntek
|
|
|
Pilinszky János: Telehold
Fölszáll a hold
olyanféle ütéssel
és olyanféle lágysággal ahogy
csak a viszontlátás zokogó öröme
ráz egybe és mos egybe olykor-olykor
két összeérő arcot, fölnagyúlt,
boldogságtól ödémás kézfejet.
|
|
|
0 komment
, kategória: Pilinszky János |
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2021. Augusztus
| | |
|
|
ma: |
8 db bejegyzés |
e hónap: |
181 db bejegyzés |
e év: |
1996 db bejegyzés |
Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2910
- e Hét: 6726
- e Hónap: 16312
- e Év: 85232
|
|
|