|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 38
|
|
|
|
|
|
2021-09-08 23:55:20, szerda
|
| |
| |
Törő Zsóka
Szívfájdalom
Hogyha akaratlan megsebzel egy szívet,
a fájdalom téged majd' ugyanúgy éget,
mert nem lehetsz vétlen, biztosan hibáztál,
valakit bántottál, talán megaláztál.
Szorítja lelkedet, kínoz a bűntudat,
nem látod, hogy merre keresd a kiutat,
hiszen tehetsz bármit, valami összetört,
valakit a bánat miattad meggyötört.
Kérlek, Uram, segíts, hogy békét lelhessünk,
engedd meg, hogy újra boldogok lehessünk,
gyógyítsd be a sajgó, lüktető sebeket,
segítsd meg a mélyen érző embereket!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Törő Zsóka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-08 23:49:59, szerda
|
| |
| |
Csuka Magdolna
ÉVSZAKOK: MINT ÉLETÜNK...
Elmúlt a nyár,s itt az ősz,
Majd,jő a hideg,rideg tél.
Évszakok változnak,- mint életünk -
szép ez is, az is,- de mégis -
legszebb a nyár, - az ifjúság -
mi éltet bennünk? a remény,
a remény, mely bennünk él.
Szép lesz a tél is, - az öregség-
csak fogd a kezem, s velem élj.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 22:31:13, kedd
|
| |
| |
Ady Endre:
A hortobágy poétája.
Kunfajta, nagyszemü legény volt,
Kinzottja sok-sok méla vágynak,
Csordát őrzött és nekivágott
A hires magyar Hortobágynak.
Alkonyatok és délibábok
Megfogták százszor is a lelkét,
De ha virág nőtt a szivében,
A csordanépek lelegelték.
Ezerszer gondolt csodaszépet,
Gondolt halálra, borra, nőre,
Minden más táján a világnak
Szent dalnok lett volna belőle.
De ha a piszkos, gatyás, bamba
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett.
Ady Endre 1877 - 1919
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 22:18:23, kedd
|
| |
| |
:Törő Zsóka
Búcsú
Néha ölünkbe hull egy kincs,
mit akkor észre sem veszünk,
rádöbbenünk, hogyha már nincs,
hogy üres lett az életünk.
Saját gondunkon töprengünk,
nem látjuk, mi volt a lényeg,
a boldogság mellett elmegyünk,
mi megmarad, a szürke élet.
Kitárom most az ablakom,
kinn csodaszép napfény ragyog,
megakad szemem egy alakon,
ki lehajtott fejjel andalog.
Szívem dobban, ismerős arc,
láttam őt már nagyon régen.
Vállait nyomja néma harc,
s eltűnik a messzeségben...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Törő Zsóka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-07 22:05:41, kedd
|
| |
| |
Gyulai Pál:
NEM VAGY TE LEGSZEBB . . .
Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép sem, mint képzelem,
De nékem érted szép az élet,
És boldogság a szerelem.
Mért lennél szebb, mért lennél legszebb?
Hisz akkor nem volnál enyém;
Csak szemed gyúlaszt, arcod bájol,
Csak tégedet szeretlek én.
A szép arc, mint tavasz virága,
Alig virul, hervadni kezd,
Csak egy szépség van, mely sírig tart,
Mit érzésünk másokra fest.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-06 23:52:27, hétfő
|
| |
| |
“Szomorú őszi, öreg gyereknek születtem, én nem tudtam úgy örülni, mint a többiek. Most kezdek lassan fiatalodni, érzem az őszben a ficánkoló tavaszt, a napsugár utolsó fölényes magasságait, ahogy átugrálja az ősz buckáit. Mindenütt könyörgő füstoszlopok kapaszkodnak az ég felé, a tűz, a víz könyörög a hosszú napsugárért."
Latinovits Zoltán
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-06 23:43:23, hétfő
|
| |
| |
,,Nem engedhetem meg magamnak, hogy a házban ülve, elpazaroljam az őszi napfelkelte csodás pillanatait, ezért igyekszem a napnak minden óráját a csodálatos őszi természetben tölteni."
Nathaniel Hawthorne
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-06 23:19:01, hétfő
|
| |
| |
“Falun kell a sötétség, mert csak a sötétben mer forrni a bor, érni a tök, nőni a gyerek, álmodni a leány, ölelkezni a gazda. A sötétben pihennek jóízűt a kertek, fák, állatok és emberek. A kimerített kút megtelik vízzel, pirossággal a mező, és az őszi cinke még hajnal előtt elindul az erdőről, hogy téli vendégszereplését elkezdje az emberek között."
Krúdy Gyula
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-09-05 23:02:30, vasárnap
|
| |
| |
Csepeli Szabó Béla
ŐSZI SZERELMI DAL
A városszéli dombokon
már sírva jár a szél,
s meg-meg legyinti homlokom
a sok hulló levél.
A nyári esték melegét
borongás váltja fel,
befutja kedvesem szemét
és lágyan rám lehel.
A hamuba fúlt ég alatt
honnan, hová megyünk?
Hajunkra szürke köd tapad,
s vacogva reszketünk.
Minden oly szelíd, tétova,
mint gyenge lábú őz,
suhog a halál ostora,
s fejünk fölött köröz,-
de nézd, a hegyen kedvesem,
szüretre gyűlt a nép,
szikrázó bor dől édesen,
s kínálja tűz-ízét!
Az életet dicséri mind
és telt pohárt emel:
emeljük fénylő szíveink
mi is magasra fel!
Emeljük fel a bágyadó,
bús őszi Nap felé,
s kiáltsuk forró, lázadó
vérünk az életé!...
Ha szél jajong, ha köd szakad,
bennünk lobog a vágy,
s összehajlunk az ég alatt,
mint két virágos ág...
Életszomj I.-II. kötetből (1999.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csepeli Szabó Béla |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 38
|
|
|
|
2021. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
38 db bejegyzés |
| e év: |
1049 db bejegyzés |
| Összes: |
9041 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 952
- e Hét: 4913
- e Hónap: 13935
- e Év: 81700
|
|
|
Offline
