|
2/15 oldal
|
Bejegyzések száma: 148
|
|
|
|
2023-04-15 20:45:53, szombat
|
|
|
MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLA
A magyar történelem egyik legismertebb alakja, aki az utolsó olyan uralkodó volt, aki nagyhatalommá tette az országot, 1490. április 6-án, a húsvét előtti virágvasárnapon hunyt el, 47 éves korában.
Hunyadi Mátyás nem származott királyi vérből (bár egyes elképzelések szerint apja, Hunyadi János, Zsigmond német-római császár törvénytelen fia volt), mégis képes volt Magyarországot fontos tényezővé tenni Európában.
A hatalmát és jelentőségét legjobban a halála után káosz mutatta a legjobban, s az, hogy néhány évtized múlva a törökök elfoglalták az ország középső részét, s ezzel Budát is, a királyi központot.
Persze az is érdekes, hogy Bécsben halt meg, bár amellett, hogy magyar, horvát és cseh király is volt, 1486-tól Ausztria uralkodó főhercege lett. Igaz, nem ő volt az első magyar származású uralkodó Ausztriában, hiszen bő négyszáz évvel korábban I.(Bátor) Ernő osztrák őrgróf felesége Frozza Orseolo volt, aki nem volt más, mint I. Péter magyar király (a lenti képen jobbra) édestestvére, így Szent István unokahúga, lánytesvére, Ilona révén. Emiatt az ő leszármazottaik ereiben némi Árpád-házi vér is csordogált.
Mátyás 1485-ben foglalta el az egyik legjelentősebb európai várost, miután az osztrák tartományok behódoltak neki, s ezután vette fel a főhercegi címet. Ekkor volt a birodalma a legnagyobb, amelyet nyugodtan lehetett egyszerre említeni a kor nagyhatalmaival, s a hadserege (a Fekete Sereg) messze földön híres volt.
A hiányzó örökös
Negyvenes éveire egyedül a trónörökös kérdést nem sikerült megnyugtatóan rendeznie, hiszen első felesége, Podjebrád Kunigunda (vagy Katalin) szült neki egy fiúgyermeket, aki azonban néhány nap múlva meghalt, s a fiatal anya is belehalt a szülés utáni komplikákciókba.
A gyermekáldás veszélyei - Videó
Link
Mátyás ekkor még nem aggódott, bár sokszor és eredménytelenül kopogtatott a királyi házaknál feleséget keresve.
Ezért is örült, hogy Nápolyban érdeklődése meghallgatásra talált, hiszen a nápolyi király egyik (igaz törvénytelen) lánya hajlandó volt feleségül menni hozzá - ráadásul Aragóniai Beatrix még Árpád-házi leszármazott is volt, hiszen egyik őse, II. András leánya, Jolánta aragóniai királyné volt.
Akiket szentté avathattak volnaI - Videó
Link
Gyermek azonban nem született a házasságban, csak a házasságon kívül, egy gazdag polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával való kapcsolatából éppen 550 éve, 1473. április 2-án, Corvin János. A házasságkötéskor azonban Borbálának el kellett hagynia az országot, bár a király gazdagon megjutalmazta a “szolgálataiért". A kisfú a királyi udvarban élt, s amikor kiderült, hogy nem fog törvényes utód születni, akkor Mátyás már János örökösödését kívánta biztosítani, aki hamarosan az ország leghatalmasabb ura lett.
Apja halálakor a fiú többek között, csak Magyarországon már 30 vár, 17 kastély, 49 mezőváros és 1000 falu ura volt, miközben Bianca Maria Sforza milánói hercegnő volt a jegyese majd házastársa (aki egyébként szintén II. András leszármazottja volt).
Mátyás az utolsó hónapjait már betegeskedés közepette töltötte, s a súlyos köszvénye miatt gyakran használt hordszéket is. Maga is érezte, hogy a fia helyzete ingatag, ezért 1489 őszén ajánlatot tett nagy ellenfelének, III. Frigyes német-római császárnak. Amennyiben Corvin János lehet Bosznia és Horvátország királya, akkor visszadja a stájerországi és karintiai területeket, a magyar rendek pedig hűséget esküdnek a császárnak és fiának. Ez az ajánlat azon bukott meg, hogy Alsó-Ausztriát meg akarta tartani, Frigyes pedig ragaszkodott hozzá.
Mátyás halála
1490 januárjában a király látszólag jobban lett, majd Visegrádon keresztül Bécsbe utazott. Eközben Buda és Visedrád várát és kulcsát Corvin Jánosra bízta - a Visegrádon őrzött Szent Korona lakatjának a kulcsával együtt, amelyért oly sokat küzdött.
Április 4-én az állapota leromlott, s két nap múlva a virágvasárnapi misén már nem vett részt. Ő csak az udvari kápolnában imádkozott, majd aznap délután hirtelen elhunyt.
A már várt, de mégis hirtelen halál, számos legenda alapja lett, hiszen Bonfini is mérgezésről írt a visszaemlékezéseiben, sőt vannak olyan legendák, amelyekben a nagyravágyó főurak gyilkolják meg.
A valóságban feltehetően agyvérzést kapott, s halálával az életműve szétesett. A királyi udvarban élő világhírű tudósok és művészek távoztak, hiszen a mecénás már nem élt, a feleségét II. Ulászló átverte és kisemmizte, a fia ugyan fellépett a királyi hatalomért, de még Mátyás kiváló hadvezére, Kinizsi Pál is ellene fordult, így esélye sem volt, hogy trónra kerüljön, az országot pedig szépen lassan bekebelezték a törökök és az osztrákok.
Mátyás király halála
Link
Magyar uralkodók 1437-1490
Link
5Mátyás uralkodása
Link
Hunyadi Mátyás uralma alatt álló területek
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-02-07 19:30:35, kedd
|
|
|
312 ÉVE VÉGEZTÉK KI BÉRI BALOGH ÁDÁM KURUC BRIGADÉROST
A Habsburg udvar parancsára 1711. február 6-án végezték ki Budán Béri Balogh Ádám (Hegyhátkisbér, 1665 körül - Buda, 1711. február 6.) kuruc brigadérost, akit előző év októberében, Szekszárd mellett fogtak el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök.
Béri Balogh Ádám 1665 körül látta meg a napvilágot a Vas megyében található Hegyhátkisbéren. A brigadéros családja generációk óta fontos szerepet játszott a végvári harcokban, így a legendás katona szintén az oszmánok ellen, a Szent Liga 1684-ben kezdődő felszabadító háborújában kezdte meg pályafutását. A fiatalember hosszú ideig Csobáncon szolgált, majd Sopron és Vas vármegyében tevékenykedett mint főszolgabíró. Béri Balogh Ádám származása ellenére igen előnyös házasságot kötött, ugyanis 1690 körül a később hercegi rangig emelkedő Festeticsek leányát, Juliannát vezethette oltár elé.
A frigy eredményeként a Rákóczi-szabadságharc első időszakában Béri Balogh kétkulacsos politikát folytatott, ugyanis szíve a kuruc táborba vitte volna őt, apósa azonban mindannyiszor visszatérítette őt az udvar hűségére. 1703-05 között a Dunántúl számos alkalommal gazdát cserélt, ezzel összefüggésben pedig a férfi is többször pártot váltott; részben ez vezetett odáig, hogy Bécsben árulóként tartották őt számon, és 1710-es elfogása után kivégzése mellett döntöttek.
Egészen 1705-ig tartott, mire Béri Balogh Ádám végleg határozott jövője felől, ezután azonban Rákóczi egyik legkitartóbb és leghűségesebb katonája lett. Hadszervező kvalitásairól és bátorságáról híven tanúskodik az 1706 novemberében, Győrvár és Egervár között vívott ütközet, ahol a győztes lovasroham élén három fejsérülést szenvedett. A férfi 1707-ben Rabutin felvonuló csapatai felett is diadalmaskodott, sikerei és parancsnoka, Esterházy Antal kérése ellenére azonban a kuruc hadvezetés nem járult hozzá brigadérosi előléptetéséhez. Ennek fő oka valószínűleg Béri Balogh korábbi tétovázása volt, az ezredes azonban újra és újra tanúbizonyságot tett hűségéről, így például az 1708. évi trencséni kudarc után is kitartott Rákóczi mellett.
Miután a vereséget követő hónapokban a kuruc tisztikarból többen átpártoltak I. József (ur. 1705-1711) oldalára, Béri Balogh előléptetése ,,időszerűvé" vált, így 1708 szeptemberében a férfi már brigadérosként aratott győzelmet Kölesdnél az északra törő rácok ellen.
Más hadvezérekhez hasonlóan azonban a későbbiekben Béri Balogh Ádám számára sem termett sok babér a labancokkal szemben: Esterházy Antal főseregeivel együtt ő is kiszorult szűkebb pátriájából, az 1710 őszén indított utolsó kétségbeesett dunántúli hadjárat pedig szintén nem hozott számára szerencsét. Szekszárd környékén a brigadéros egy főként rácokból álló hadoszloppal került szembe, miután pedig híres lova, Murza összerogyott, ő maga is a labancok fogságába esett.
Amikor elterjedt a hír, hogy a híres brigadéros az ellenség kezére került, a kuruc vezérkar minden követ megmozgatott azért, hogy kialkudja a katona szabadságát; maga Rákóczi is kísérletet tett a Pálffy Jánossal folytatott vajai tárgyalások során Béri Balogh Ádám megmentésére, ám ebben az ügyben sem a császári főparancsnok, sem a bécsi udvar nem volt hajlandó kompromisszumra. A brigadérost a budai hadbíróság esküszegés és dezertálás vádjában bűnösnek találta, a fejére kiszabott halálos ítéletet pedig 1711. február 6-án végre is hajtották. Az azóta eltelt 300 évben Béri Balogh Ádám legendává, az egyik leghíresebb kuruc brigadérossá nőtt, akinek emlékét a nép ajkán - és esetleg Thaly Kálmán tollából - született költemények, a róla elnevezett közterek és különféle intézmények mellett A Tenkes kapitánya című televíziós sorozat is megőrizte.
Rajta Kuruc Rajta ( Dériné filmből)
/Manapság is aktuális kuruc nóta - Az igazság, gazság és a hazafiság.
Rajta kuruc, rajta,
Ne nézd, ki az apja.
Rajta kuruc, rajta,
Ne nézd, ki az anyja.
Mind egy szálig, mindhalálig,
Mint vihar a habnak,
Neki a labancnak,
A kutya labancnak.
A labanc, a labanc
Csak a zsoldért harcol.
De az igaz kuruc
A hazáért harcol.
A labancság gazság,
Velünk az igazság.
Isten a Vezérünk,
Zászlónk a szabadság.
Simándy József - Rajta kuruc, rajta (Czinka Panna dallamára)
Link
Kurucok csatája
Link
BÉRI BALOGH ÁDÁM A VÉRTANÚHALÁLT HALT KURUC BRIGADÉROS
Link
Balogh Ádám nótája
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-02-06 19:45:45, hétfő
|
|
|
AZ Ő SZÜLETÉSI HELYÜK MÁR NEM MAGYARORSZÁG
Egy nem kimerítő lista azokról, akik valaha Magyarországon születtek,
de szülőhelyük már nem Magyarországhoz tartozik:
Ady Endre (Érmindszent)
Andrássy Gyula (Oláhpatak)
Apáczai Cseri János (Apáca)
Andrássy Gyula politikus ((Oláhpatak)
Arany János (Nagyszalonta)
Aulich Lajos (Pozsony)
Áprily Lajos (Brassó)
Bakócz Tamás (Erdőd)
Balassi Bálint (Zólyom)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós)
Batthyány Lajos mártír miniszterelnök (Pozsony)
Blaha Lujza (Rimaszombat)
Báthory István fejedelem (Szilágysomlyó)
Beke György (Uzon)
Benedek Elek (Kisbacon)
Benkő Samu művelődéstörténész (Lőrincfalva)
Benyovszky Móric (Verbó)
Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező (Újvidék,)
Bercsényi Miklós (Temetvény)
I. Béla király (Dévény)
II. Béla (Szakolca)
Bethlen Gábor fejedelem (Marosillye)
Bethlen István (Gernyeszeg)
Blaha Lujza operaénekesnő (Rimaszombat)
Bocskai István fejedelem (Kolozsvár)
Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő (Kassa)
Bolyai János (Kolozsvár)
Bolyai Farkas (Bolya Szeben megye)
Bódi László Cípő, Republic énekese ( Ungvár)
Brassai Sámuel polihisztor (Torockószentgyörgy)
Budai Nagy Antal (Bodonkút)
Czuczor Gergely (Andód)
Csanády György (Székelyudvarhely)
Csontváry Kosztka Tivadar (Kisszeben)
Damjanich János (Sztáza)
Dessewffy Arisztid (Ósvacsákány)
Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda (Szerednye)
Dohnányi Ernő zeneszerző (Pozsony)
Dózsa György hadvezér (Dálnok)
Dsida Jenő (Szatmárnémeti)
Edvin Márton művész ( Nagyszőlős)
Erőss Zsolt hegymászó (Csíkszereda)
Eszterházy Károly egri püspök (Pozsony)
Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo)
Gábor Áron (Bereck)
Görgey Artúr (Toporc)
Herczeg Ferenc (Versec)
Hunyadiak:
Hunyadi János törökverő(Kolozsvár)
Hunyadi Mátyás Király ( Kolozsvár)
Jakó Zsigmond történész (Biharfélegyháza)
Janus Pannonius (Csázma)
Jávor Pál szinész (Arad)
Jedlik Ányos (Szímő)
Jókai Mór (Révkomárom)
Jósika Miklós (Torda)
Jurisics Miklós (Zengg)
Kallós Zoltán (Válaszút)
Kassák Lajos (Érsekújvár)
Kazinczy Ferenc (Érsemjén)
Kádár János (Fiume)
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva)
Károli Gáspár (Nagykároly)
Kemény János (Pittsburgh, USA)
Kemény Zsigmond (Alvinc)
Kempelen Farkas tudós, feltaláló ((Pozsony)
Keresztes Ildikó énekesnő (Marosvásárhely)
Kinizsi Pál (Temeskenéz)
Kiss Ernő honvéd altábornagy (Temesvár)
Kittenberger Kálmán (Léva)
Klapka György (Temesvár)
Knezic Károly (Nagygordonya)
Kosztolányi Dezső (Szabadka)
Kós Károly (Temesvár)
Kölcsey Ferenc (Sződemeter)
Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös)
Kríza János (Nagyajta)
Kubinyi Miklós (Deménfalu)
Lahner György (Necpál)
Lázár Vilmos (Nagybecskerek)
Leövey Klára (Máramarossziget)
Liszt Ferenc (Doborján)
Madách Imre ((Alsósztregova)
Majthényi Flóra (Novák)
Makkai Sándor (Nagyenyed)
Maléter Pál (Eperjes)
Marschalkó János (Lőcse)
Márai Sándor (Kassa)
Márton Áron (Csíkszentdomokos)
Mátyás király (Kolozsvár)
Mikes Kelemen (Zágon)
Miklós Edit síző (Csíkszereda)
Mikszáth Kálmán (Szklabonya - Mikszáthfalva)
Márai Sándor (Kassa)
Mihalik Kálmán (Oravicabánya)
Munkácsy Mihály (Munkács)
Nagysándor József honvéd vezérőrnagy (Nagyvárad)
Nyirő József (Székelyzsombor)
Oláh Miklós (Nagyszeben)
Orbán Balázs (Lengyelfalva)
Paál László (Zám)
Páskándi Géza (Szatmárhegy)
Pázmány Péter esztergomi érsek ((Nagyvárad,)
Pósa Lajos (Radnót)
Prohászka Ottokár (Nyitra)
Rákosi Mátyás (Ada)
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (Borsi)
Rákóczi György fejedelem
Reményik Sándor (Kolozsvár)
Reviczky Gyula költő (Vitkóc)
Révay Miklós (Német-Nagy-Szent-Miklós)
Rúzsa Magdolna énekesnő (Verbász)
Sajó Sándor (Heringer - Ipolyság)
Schweidel József (Zombor)
Somogyváry Gyula (Füles)
Sütő András (Pusztakamarás)
Szabó Ervin (Szlanica)
Szapolyai János (Szepesi vár)
Szálasi Ferenc (Kassa)
Szeles Mónika teniszező (Újvidék)
Székely Bertalan (Kolozsvár)
Székely Mózes fejedelem ((Udvarhely)
Szép Ernő (Huszt)
Szilágyi Domokos (Nagysomkút)
Szinyei Merse Pál festő (Szinyeújfalu)
Tamási Áron (Farkaslaka)
Teleki Sámuel (Sáromberke)
Than Mór (Óbecse)
Thököly Imre fejedelem (Késmárk)
Tildy Zoltán (Losonc)
Tompa Mihály (Rimaszombat)
Tőkés László püspök (Kolozsvár)
Tóth Árpád (Arad)
Trefort Ágoston (Homonna)
Vámbéry Ármin (Szentgyörgy)
Wass Albert ( Válaszút)
Zelk Zoltán (Érmihályfalva)
Wesselényi Miklós politikus (Zsibó)
Johnny Weissmuller, eredetileg Weissmüller János olimpiai bajn. úszó, filmszínész, (Szabadfalva)
Zrínyi Ilona (Ozaly)
Zrínyi Miklós költő, hadvezér (Csáktornya)
id. Zrínyi Miklós (Zrin)
És még néhány száz hol van csak Erdélyből... és még sokan mások...
Folytasd a listát!
KÉRVÉNY
Alulírott magyar állampolgárságot kérek.
Nem vagyok szerb, román sem német,
Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek
Itt ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.
Valamikor régen, amikor születtem
Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom
Egy Párizs melletti béketárgyaláson.
Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek,
Kik a magyar földön piócaként éltek,
S amikor legutóbb csatát vesztettünk
Áruló férgekként fordultak ellenünk !
Így került szép hazám tolvajok kezébe,
Az árulóknak ez lett búsás fizetése !!
Szeretnének minket ma is kiirtani !
Mert az ellopott javakat vissza kéne adni !
Remélem és hiszem, fordul majd a világ !?
Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág !
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket,
S állandóan nyaljuk vérző sebeinket !
Százszor megfizettük a reánk rótt adót,
Amit a balsors vállainkra rakott !
Nem voltunk nem leszünk szolganemzet soha!
Eljött az idő végre : mostan vagy soha !
Mély álomból lassan felébred a nemzet,
Vezéreink ezért nagyon sokat tesznek !
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ
Hogy kinek jár a tövis kinek a virág !?
Vár reánk a szép, nagy, közös Európa;
Határait védjük évszázadok óta !
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek;
Megvédték őket vitéz magyar kezek !
Te szép Erdély ország, mikor leszel szabad?
El kéne már űzni a kakukkmadarakat !!!
Te aki egykor sasok fészke voltál
Ily szomorú sorsra miért is jutottál ?
Te vagy a magyarok igazi bölcsője,
A magyar nemzetnek voltál megmentője !
Elkerült minket a török veszedelem,
Itt mindig magyar volt minden fejedelem !
Nem kedvezett nekünk a huszadik század,
Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat !
Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe
Árulásért kapta hazámat cserébe !!
Lett is üldözése itt a magyar szónak,
Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Mások meg elmentek új hazát keresni,
Idegen hazában sorsunkat siratni.
Én aki maradtam nagyon szépen kérem !
Magyar állampolgárságom adják vissza nékem !
Ígérem az leszek aki eddig voltam,
Én magyar maradok - itt az ősi honban !!
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-01-28 15:30:49, szombat
|
|
|
145 ÉVE HUNYT EL DEÁK FERENC
145 éve hunyt el Deák Ferenc (Söjtör, 1803. okt. 17.--1876. jan. 28.), a Batthyányi-kormány igazságügy-minisztere, országgyűlési képviselő, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfija, a 19. századi magyar politikai és jogi gondolkodás legjelentősebb alakja.
Deák Ferenc - Nem jegyzetelt, mégis mindent megjegyzett ,,a haza bölcse"
Deák Ferenc 1803. október 17-én született Söjtörön, a ,,haza bölcse". Egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő pedig nagybátyja házához került.
Ötéves korában édesapját is elveszítette, így testvérei és Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett és tanult.
Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában ügyvédként praktizált, és alügyészként, illetve jegyzőként a vármegye közéletében is komoly szerepet vállalt.
Karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre.
Deák 1833 májusában csatlakozott az alsóház politikai küzdelmeihez, és a jobbágyfelszabadítás, a lengyel kérdés, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakjává vált.
(Fotó: Wikipedia.org)
A politikus az 1839-40. évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek.
Deák aktivitása nyomán 1841-ben tagja lett a magyar büntető törvénykönyv tervezetének megalkotására létrehozott országgyűlési bizottságnak, ám a kor szellemében megfogalmazott jogszabályokat a főrendi tábla később leszavazta.
A politikus karrierje 1842 után más szempontból is törést szenvedett, ugyanis az 1843-44-es diéta előtti követválasztás a Deák ellen uszított bocskoros nemesek zavargása nyomán véres eseményekbe torkollott, a ,,haza bölcse" pedig ilyen áron nem kért a politikai szereplésből.
Végül 1848 márciusában visszatért a politikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett.
(Fotó: Wikipedia.org)
Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, Deák belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta.
Deák 1848-49 fordulóján aztán másodszor is kísérletet tett az ellentámadásba lendülő Habsburgok megbékítésére, Windischgrätzcel folytatott január 3-i tárgyalásai azonban eredménytelenül zárultak, így hazatért zalai birtokaira.
Jól felszerelt műhelyében bútorokat és más felszerelési tárgyakat készített. Mindennek nagy szerepe lehetett kivételes emlékezőképességének és képzelőerejének ébrentartásához.
Deák Ferenc soha nem nősült meg. Ifjúkori szerelme kikosarazta, és a csalódás mélyen érintette. Az anekdoták szerint a házasságról és a szerelemről szinte elutasítóan beszélt.
Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol leginkább.
Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét.
(Fotó: Wikipedia.org)
Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében, a birodalmi és magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozva s feladva a perszonáluniós terveket.
Magyar részről ő vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, amely Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket.
Az életművével az egész későbbi magyar történelmet döntően befolyásoló Deák magánemberként csöndes, visszahúzódó, majdhogynem magányos volt. Évtizedeken át egy Duna-parti szállodában lakott, családot nem alapított, hű barátjának, Vörösmartynak árván maradt gyerekeit nevelte.
Egyre többet betegeskedett, korábban sem túl erős egészségét a megfeszített munka, a támadások visszaverése megviselte. Külön nehézséget jelentett számára, hogy pártjának oszlopait, legmeghatározóbb tagjait is nélkülöznie kellett: báró Eötvös József 1871-ben meghalt, gróf Andrássy Gyula pedig a közös külügyminiszteri hivatal élére távozott.
A parlamenti erőviszonyok is megváltoztak:
egyre többször fordult elő, hogy leszavazták reformjavaslatait.
Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el, érdemeit az országgyűlés törvényben ismerte el és előírta, hogy emlékére országos adakozásból szobrot állítsanak fel.
Deák Ferenc temetési gyászmenete 1876. február 3. Budapest
Síremléke
Deák Ferenc emlékműve 1896
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-01-21 08:30:49, szombat
|
|
|
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
Ne legyen kultúra magyarság
és magyarság kultúra nélkül."
(Kodály Zoltán)
A Magyar Kultúra Napja - A Himnusz születésnapja január 22.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.
A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nincs több. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának.
1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett a Himnusz megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. A vers megírása után 21 évvel hangzott el énekelve. Kölcsey ekkor már hat éve halott volt, így soha nem hallhatta a megzenésített formában.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak.
Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ
A magyar nép zivataros századaiból
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.
Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!
Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját e hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.
Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvák hő szeméből!
Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!
(1823)
Magyar Himnusz
Link
A magyar kultúra napja 2023. január 22.
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-01-20 20:15:25, péntek
|
|
|
EGYSZERRE VOLT NÉMET NÁCI, ÉS SZOVJET KOMMUNISTA PÁRTTAG
AZ ABWERT ŰGYNÖKÉNEK VÉLTÉK A SZOVJET JAMES BONDOT
Richard Sorge (Sabunçu (Baku), 1895. október 4. - Tokió, 1944. november 7.) német kommunista, a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos munkatársa. A második világháború idején német újságírói fedéssel Japánban kémkedett a Szovjetunió számára. 1964-ben posztumusz a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Számos történész szerint tevékenysége alapvetően befolyásolta a német-szovjet keleti front eseményeit.
Sorge az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó Baku közelében született. Apja az olajbányászati munkájából tehetőssé vált, a család 1898-ban Berlinbe költözött. Sorge ott végezte gimnáziumi tanulmányait. Nagyapai nagybátyja, Friedrich Adolf Sorge, Karl Marx harcostársa és az Első Internacionálé alapító tagja volt.
Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította. Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban.
Vilmos császár hadseregétől a szovjet katonai hírszerzésig
Ha van a népszerű filmhősnek, James Bondnak történelmi alteregója, akkor Richard Sorgét, a 20. század leghíresebb mesterkémét mindenféleképpen annak tekinthetjük.
" Lenyűgöző példája a kémkedés briliáns sikerének" - emlékezett meg róla Douglas MacArthur tábornok, aki a második világháború idején az Egyesült Államok csendes-óceáni haderejének volt a főparancsnoka.
Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje Forrás: Assasincreed.wikia
Sorge életútja olyan, mint egy izgalmas kémregény. Wilhelm Richard Sorge, a tehetős német olajmérnök kilencedik gyermekeként 1895. október 4-én a cári birodalomhoz tartozó Bakuban látta meg a napvilágot.
Apja a cári kormány megbízásából kőolaj-lelőhelyeket tárt fel Azerbajdzsánban, munkája végeztével a család 1898-ban visszaköltözött Berlinbe. 1914-ben, az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a német császári hadseregbe. Többször kitüntette magát, megkapta a II. osztályú Vaskeresztet, és tiszthelyettessé léptették elő. Háromszor is megsebesült, utoljára olyan súlyosan, hogy emiatt 1918-ban leszerelték a hadseregtől.
Richard Sorge a német császári hadsereg katonájaként (a kép bal oldalán) az első világháború idejénForrás: Bundesarchiv
Lábadozása alatt kezdte el Karl Marx munkáit olvasni, amelynek hatására meggyőződéses kommunistává vált. 1919-ben a rendkívül intelligens és kiváló képességekkel megáldott fiatalember PhD fokozatot szerzett a hamburgi egyetemen.
Még ugyanebben az évben belépett Németország Kommunista Pártjába.
A jóképű és megnyerő modorú Sorge igen népszerűnek számított hölgytársaságban, és nem is bizonyult különösen gátlásosnak, hiszen még egyetemi oktatója, Gerlach professzor feleségét is elszerette.
Forrás: Bundesarchiv
Német páncélos alakulat valahol a Szovjetunióban, 1941 nyarán, a Barbarossa-hadművelet idején A történészek álláspontja szerint Sorge hírszerzési információinak komoly szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió túlélte a moszkvai csatát
Meggyőződéses kommunistaként részt vett az 1923-as Ruhr-vidéki puccskísérlet előkészítésében, majd 1924-ben Moszkvába emigrált.
A Szovjetunió Kommunista Pártjába 1925-be vették fel az ,,ambiciózus német elvtársat", aki először a moszkvai Marx-Engels Intézet munkatársa lett, és a Komintern apparátusába dolgozott. A kalandvágyó Sorge az irodai munkát azonban nem tartotta túl izgalmasnak, ezért 1929-ben belépett a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos állományába. Világhíressé vált karrierje ekkortól vette kezdetét.
A Távol-Kelet vonzásában
A katonai hírszerzésnél a legjobbaktól kapott kiképzést. A lett származású Jan Karlovics Berzin, a GRU alapítója volt legfőbb mentora, de a másik híres szovjet mesterkém, Szemjon Petrovics Urickij is részt vett a nagyreményű ügynök képzésében.
1929 novemberében visszaküldték Németországba. Az ekkor már forrongó weimari köztársaságban az igen erős kommunisták mellett egyre többen tekintettek úgy Adolf Hitlerre illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (NSDAP), mint a jövő megváltójára.
Sorge 1929 végén az NSDAP tagja lett, náci párttagságának később komoly hasznát vette.
Moszkvai kapcsolataival egyeztetve, 1930-ban a Távol-Keletre küldték. Az 1930-as évek elején Sanghaj, az egyszerre dekadens és egzotikus lüktető dél-kínai metropolisz számított az európai, amerikai, és japán hírszerző szolgálatok első számú ázsiai rezidentúrájának. Sorge mint a német hírügynökség, a DPA, és a Frankfurter Zeitung munkatársa lépett színre a kínai nagyváros társadalmi életének porondján. Rövid idő alatt kitűnő és széleskörű kapcsolatrendszert épített ki.
Forrás: Wikimedia Commons
Mao Ce-tung kínai kommunista vezetőt (a képen középen, papírlappal a kezében) a 30-as években Sztálin komoly támogatásban részesítette. Sorge egyik feladata a kínai kommunisták segítése volt, hírszerzési eszközökkel.
Az 1930-as évek elején egyre feszültebbé vált a hódító szándékú Japán Császárság, és a Kuomintang, a Kínai Köztársaság kormánya közötti viszony.
Sorge feladata a háborús készülődéssel kapcsolatos adatgyűjtés, és a kínai kommunisták támogatása volt.
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-01-19 14:45:37, csütörtök
|
|
|
200 ÉVE SZÜLETETT MADÁCH IMRE (1823 - 1864)
"Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál."
/Az ember tragédiája 15. szín/
MADÁCH IMRE (Alsósztregova, 1823. január 20. - Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja.
Petőfivel egy évben, egy hónapban született, de míg annak alkotópályája és élete hamar lezárult, addig Madách, a "sztregovai remete" folytathatja írói pályáját még a szabadságharc bukása után is. Bár sok művet írt, mégis egykönyvű, egy műfajú szerzőnek nevezzük. 1859-ben kezdi el írni intellektuális problémákkal küzdő, különös művét, Az ember tragédiáját. Ezzel a drámai költeménnyel irodalmunkat az európai színvonalhoz emelte, Byron, Goethe, Ibsen neve és jelentősége mellé. Olyan világdrámát alkotott, amely minden korra érvényes mondanivalót hordoz.
Magyar középnemesi családba született, felmenői között több neves személy is volt. Az 1600-as években élt Madách Gáspár tisztelt tudós-poéta, valamint a költő nagybátyja, Rimay János a korszak egyik legjelesebb magyar költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte. Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni. A szabadságharc leverése után egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért.
Magyarul, latinul, németül és franciául is olvasott, korának irodalmát és költészetét jól ismerő, művelt ember volt. 1840-ben jelent meg első verseskötete Pesten. A kötetet - anyja anyagi támogatásával - Lantvirágok címmel jelentették meg. A lírai darabokat Lónyay Etelka iránti szerelme ihlette. Verseket egész élete folyamán írt, de életében nem jelent meg több verseskötete.
A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja lett, aki első drámai művét még 16 éves korában írta meg. A novellaírásba is belefogott, de novellái kevésbé jelentősek. Fő műve, Az ember tragédiája előtt hat tragédiát és egy szatirikus vígjátékot is magáénak tudhatott, de ezek egyike sem volt jelentős irodalmi alkotás. 1852-ben Pozsonyban, majd később Pesten raboskodott, a fogság után egy ideig magányosan élt Sztregován, és ekkoriban főleg gondolati költeményekkel foglalkozott. Írói kedve azonban lassan visszatért, és 1859-ben írt egy komédiát, A civilizátort. Mózes című drámáját pedig 1860-61-ben írta.
Íróként fő műve AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, mindmáig a legnagyobb magyar dráma, amelyet 1859-60-ban írt. Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, a darabnak számos feldolgozása létezik. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon.
Küzdés az élet, nyugvás a halál;
Ha nyári égen fergeteg is áll,
Mit féltek ! Igy virul fel a vidék,
S ha itt-ott fujt is, nem nagy veszteség.
(Madách Imre: Csak béke béke)
"A célt, tudom, még százszor el nem érem.
Mit sem tesz. A cél voltakép mi is?
A cél, megszünte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga."
(Madách Imre: Az ember tragédiája)
A Tragédia, e halhatatlan remeklés szinte ,,ránő" az életműre. A nagy mű az emberiség és a történelem, az ember és a világmindenség viszonyát járja körül.
A Tragédiát egyébként a világ számos nyelvére lefordították, igazi világdrámaként tarthatjuk számon. A drámát Arany Jánosnak küldte el Madách. Arany egy-két verselési és nyelvi problémán javasolt javítást; majd a Kisfaludy Társaság figyelmébe ajánlotta, így lett Madách is tagja e nemes egyletnek.
Az írónak így még életében elhozta a régóta áhított Kisfaludy Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagságát, ám a színpadi ősbemutatót már nem érte meg. Az ember tragédiájának ősbemutatója ugyanis 1883. szeptember 21-én volt. A mű azóta egymástól gyökeresen eltérő színpadi feldolgozásokat ért meg, a legutóbbi változatot 2002. március 12-én, a Nemzeti Színház nyitó előadásán mutatták be.
Az ember tragédiája örökké a magyarság legnagyobb drámai költeménye lesz, mindaddig, amíg az iskolában tanítják; mindaddig, amíg olvassák; mindaddig, amíg színpadra viszik, és mindaddig, amíg megtanuljuk belőle, és örökre eszünkbe és ,,áldozni tudó" szívünkbe véssük végső intelmét, tanítását:
,,Ha elbukunk, ha százszor elbukunk; akkor százegyedszer is kell erőnknek lennie, hogy ismét talpra álljunk és újrakezdjük!"
Javaslom, mindenki olvassa el újra és ismét e művet, és adja tovább a gyermekeinek, unokáinak mindazt, amit belőle leszűrt magának.
Madách lírai költeményeket is írt, első ilyen kötete Lant-virágok címmel jelent meg... Bennük Madách szerelmeinek többsége megjelenik.
KERTBEN ETELKÉHEZ
Rózsakertben testvérek közt
Ültél, lányka, nyári reggel.
Szent imát rebegtek ajkid
Buzgalommal, hű reménnyel.
Jöttem, édes ajkaidnak
Szent imáját csókolám le,
Mint virágidnak harmatját
Forró napnak lángszerelme.
Így folyjon bár végig élted:
Testvérek közt játszi csendben,
S ajkadon olvadjon össze
Hit, reménység és szerelem!
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-01-08 20:15:46, vasárnap
|
|
|
115 ÉVE SZÜLETETT WASS ALBERT
115 éve született Wass Albert erdélyi magyar író és költő (Válaszút, 1908. január 8. - Astor, Florida, 1998. február 17.) ősi arisztokrata családba, amely 1047-ig vezeti vissza eredetét.
Teljes Nevén: Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. A család 1744-ben, Mária Teréziától kapott grófi címet. Nagyapja, Wass Béla országgyűlési képviselő majd Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt. Apja Wass Endre (1886-1975), anyja losonczi báró Bánffy Ilona (1883-1960). Kolozsvárott, Debrecenben, majd a németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-ontanult. 1932-ben visszatért Erdélybe. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceausescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Magyarországon szélesebb körben csak halála után fedezték fel. Ismert könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották.
Lelkes vadász volt, szülőföldje hegyeihez mindig hű maradt. Az itt élő embereket rendkívüli módon szerette és tisztelte, ami kitűnik munkáiból is. Korán elkezdte írói karrierjét, első könyve, egy verseskötet 19 éves korában jelent meg. Az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regény hozta meg számára, aminek köszönhetően Baumgartner- díjban részesült.
A háború szörnyűségei őt is érintették, mint alhadnagy Ukrajnába került a 9. Magyar Királyi Lovassággal. A hadseregben különböző beosztásokat látott el. A II. világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak- Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 tavaszán átlépte a nyugati határt, az emigrációt választotta. 1951-ig Németországban élt, majd az Amerikai Egyesült Államokban.
Magyarországon csak halála után fedezték föl, műveit a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen volt. Leghíresebb könyve a Kard és kasza. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult, A Funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének nagy személyisége, nagy idők koronatanúja - az Erdélyi Világszövetség volt Társelnöke - Írói, költői munkásságának minden értéke a Magyar Örökség része.
Kiállt és küzdött a magyar érdekért, nyíltan elmondta a véleményét minden érdekcsoportról és mindenféle hatalomról, ugyanakkor képes volt a felülemelkedésre is.
"...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok."
(Albert Wass de Czege - 1979)
Wass Albert: A BUJDOSÓ IMÁJA
Uram, ki fönt az égben
lakozol a fényességben,
gyújtsd föl szent tüzedet
az emberek szívében.
Az emberek agyára
áraszd el bölcsességed.
Értsék meg valahára
mi végből van az élet.
Arasznyi kis idő csak,
mely ajtódig vezet.
De előre csak a jó visz,
a gonosz vissza vet.
Legyen megint az ember
képedre alkotott!
Utálja meg már egyszer
mit maga alkotott.
Romlandó kincsekért
ne törje magát senki.
Igyekezzék helyettök
jobb kincseket szerezni.
Jó tettek nyugalmát.
Derűt és békességet.
Mit el nem fúj az orkán
s rontó tűz meg nem éget.
Gőgből és gyűlöletből
mindent, mit föltalált:
vedd ki Uram kezéből
a keserű pohárt.
Rémségek éjszakáját
váltsad föl virradatra.
Az emberi világot
szebbre és igazabbra.
Hogy törvények közt az első
a szeretet legyen.
Üljön jóindulat
a kormányszékeken.
Az igazság előtt
hajoljon meg a fegyver
s élhessen szabadon
e földön minden ember.
És legyen egy akol.
És egy legyen a pásztor.
Növelj pásztorbotot
virágzó rózsafából.
S ha mindeneket szépen
elrendeztél ekképpen:
a népek közt, Uram
nekem is van egy népem.
Ha érdemét kegyednek
a szenvedéssel méred,
úgy egynek sincsen annyi
szent jussa, mint e népnek.
Mások bűnéért is
őt verte ostorod.
Sok súlyos nagy keresztet
szó nélkül hordozott.
Legjobb fiait vitte
mindég a Golgotára
s jótettének soha,
csak bűnének volt ára.
Uram, adj békességet
a Kárpátok között!
Sehol még földet annyi
könny s vér nem öntözött.
Sehol még annyi színes
nagy álom nem fakadt
s árvábbak prófétáid
sehol sem voltanak.
Sehol annyi virág
és sehol annyi bánat.
Szeresd jobban, Uram,
az én szegény hazámat!
Bár megtagadta tőlem
a békét s kenyeret:
engem sújtasz, Uram,
amikor őt vered.
Mert népem. Fajtám. Vérem!
Fájdalma bennem ég!
Szánd meg Uram Isten
Attila nemzetét.
Adj békés aratást
sok vérvetés nyomán.
Nyugodjék meg kezed
gondverte otthonán.
S ha áldásod e földön
elért kicsinyt, nagyot:
jussak eszedbe én is,
ki bujdosó vagyok.
A Kárpátok alatt,
ahol apáim éltek,
rendelj ki nekem is
egy csöndes menedéket.
Csak akkora legyen, hogy
elférjek én s a béke.
Nézzen az ablakom
patakra, fára, rétre.
Kenyér mellé naponta
jusson egy szál virág
s láthassam, amint Téged
dicsér egy új világ...
Uram, ki fönt az égben
lakozol fényességben,
hallgasd meg kegyesen,
hallgasd meg könyörgésem.
(Bajorerdő, 1947)
Wass Albert: MIT JELENT MAGYARNAK LENNI
Wass Albert erdélyi magyar író 1908. január 8-i születésének 115. és a költő 1998. február 17-i halálának közeledő 25. évfordulóján emlékezzünk meg róla sok szép idézete közül az egyikkel. Talán a legszebbel.
A hazaszeretetről szól.
"Abban a percben meg kellett volna érezzem, hogy mit jelent magyarnak lenni. Elsősorban jelent örömet, mindazt az örömet, ami becsületes szándékban s a munkában megterem, meg azt az örömet is, hogy az igazság mindig erősebb a hamisságnál, még akkor is, ha hosszú ideig szemérmesen eltitkolja erejét. Második sorban jelent büszkeséget, hogy bírni tudtuk a szenvedést, amit azért rakott Isten a vállunkra, hogy általa megerősödjünk egyrészt, másrészt pedig tanuljunk belőle és igazságosabbak tudjunk lenni másokkal, mint azok voltak velünk. Jelent még erős és jókedvű elhatározást is, hogy no világ, most aztán csudálkozz, ha újra kezembe veszem a kaszát. De ugyanakkor bánatot is jelent, igaz testvéri bánatot azok miatt, akik számára továbbá is a remény marad magyarságuk egyetlen vigasztalása. Ennyi mindent jelent magyarnak lenni, és éppen az a szép benne, hogy örömet is és bánatot is, büszkeséget is és erős elhatározást is egyszerre jelent."
Wass Albert: Mit jelent magyarnak lenni /Wass Albert: Jönnek/
"Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én."
(Adjátok vissza a hegyeimet!)
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
(Wass Albert:Üzenet haza Bajorerdő, 1948.)
WASS ALBERTRE EMLÉKEZVE - Vangelis
Link
Wass Albert Az erdő
Link
WASS ALBERT OTTHON
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-01-06 23:00:08, péntek
|
|
|
175 ÉVE JELENT MEG A JÁNOS VITÉZ, JANCSI ÉS ILUSKA MESÉS TÖRTÉNETE
1845. március 6-án, 175 éve jelent meg a János vitéz, Jancsi és Iluska mesés története
Petőfi alig talált hozzá kiadót, végül 100 forintot kapott érte.
A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését
- írta a magyar irodalom történetének talán legnagyobb ismerője, a 75 éve fiatal nyilas suhancok által félig agyonvert Szerb Antal a 175 éve megjelent János vitézről. És bár Szerb Antal szerint (sem) a János vitéz a magyar irodalom legnagyobb alkotása, kultúránkra felbecsülhetetlen hatást gyakorolt a nyomtatásban először 1845. március 6-án kiadott elbeszélő költemény.
Vörösmarty Mihály is felső fokon beszélt a János vitézről, de Petőfi Sándornak nem volt egyszerű kiadót találnia hozzá. Miután 1844. novemberében megírta népmesékre emlékeztető műalkotását, hosszas keresgélés után pesti szállásadójához, Vahot Imréhez kellett folyamodnia, hogy meg is jelenhessen.
Nemrég írtam egy nagyobb költeményt, kínáltam már fűnek-fának, s a könyvárus közül egyik sem akarja kiadni, pedig már Vörösmarty is ajánlotta nekik
- így fordult állítólag Petőfi Vahot Imréhez. Ő pedig elsőre felismerte a János vitéz erejét, és igent mondott.
Szeretném látni azt a kéziratot - mondám én - s (Petőfi) azonnal átadta nekem olvasás végett s csakhamar lemorzsoltam én a Kukoricza Jancsit, még akkor az volt a címe, utóbb én kereszteltem János vitézzé
- írta a Pesti Divatlap 1844. december 8-i számában a későbbi kiadó.
A napokban Vörösmarty, Vachot Sándor s e lap szerkesztője előtt olvasá föl Petőfi legújabb nagy költeményét, illy czim alatt: János vitéz, s ezen irodalmunkban még szokatlan modorú népmese szép költői kidolgozása mindnyájunk tetszését nagy mértékben megnyeré. Magas phantázia, sajátos népi elem, meglepő regényes irány bélyegzi az egészet, s ezen kalandoros csodás mesében költő annyira eltalálá a népies nyelvet, s mese-előadás modort, hogy azt mind a mivelt közönség, mind a közép nagy gyönyörrel fogja olvashatni. - Petőfi ez új műve nem sokára sajtó alá kerülend, s biztosan merjük állítani, hogy nagy tetszésben részesülend
- elevenítette fel Vahot Imre szintén a Pesti Divatlapban a János vitéz megszületése után napokat. Állítólag 100 forintot - mai értéken 250 ezret - adott érte a költőnek - és 1845. március 6-án napvilágot látott az első nyomtatás.
Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A juhásznak úgyis nagy melege vagyon
- szól a mindannyiunk által ismert, meseszép kezdés.
A Vahot Imre által említett siker pedig a történetnek köszönhetően sem maradhatott el, hiszen a királyokat gyűlölő Petőfi belelátott a nép lelkébe: hőséből, az árva juhászból válik Tündérország királya. A művet Kosztolányi Dezső évtizedekkel később a “magyar Odüsszeiá"-nak nevezte.
Jancsi és Iluska alakját festette a vályogházra a karate mester
Szívesen fest magyaros dolgokat, mert az a szíve mélyéről táplálkozik.
A János vitéz pedig újabb - még nagyobb - elbeszélő költeményt ihletett, majd zenéket, filmeket. Jankovics Marcell 1973-ban készített belőle rajzfilmet.
Link
Kacsóh Pongrác 1904-ben írt belőle gyönyörű dalművet:
Egy rózsaszál szebben beszél - Peller Károly
Link
A János vitéz nélkül pedig talán a Toldi sem lenne ugyanaz. Arany János 1846-os elbeszélő költeménye már méltán pályázhatna minden idők legnagyobb magyar irodalmi alkotásának címére. A Toldi már nem mese, itt nincs Óriásország, Tündérország, és India sem határos Franciaországgal, mint a János vitézben.
A kezdés viszont itt is meseszerű, gyönyörű és rokonságra utal az Arany János barátja, Petőfi Sándor által írt János vitézzel.
Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.
- olvashatjuk a Toldi Első énekének első négy sorában.
Íme az első kiadás eredeti borítója
A kiadó Vahot Imre volt, a kőmetszetet Grimm Vince készítette, ahogy a mű többi rajzait is - Fotó:
175 éve jelent meg a János vitéz, Jancsi és Iluska mesés története
Link
Petőfi Sándor: János vitéz - Hangoskönyv
Link
VISSZATÉR A MOZIKBA KUKORICA JANCSI ÉS LELKÉNEK ILUSKÁJA
A zenés rajzfilm eredetije 1973-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült el.
Digitálisan felújítva tér vissza szeptember 19-től országszerte a mozikba Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott rajzfilmklasszikusa, a János vitéz, közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel.
Az alkotás teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg. A felújított animációs klasszikust a világ legrégebbi filmarchívuma és filmmúzeuma, a párizsi Cinématheque Francaise fesztiválján tavasszal vetítették először.
Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott nagyszabású János vitéz feldolgozásával indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása. A néphagyományt, a szecessziót és a pop artot egyedi módon ötvöző zenés rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült el, Jankovics Marcell és Richly Zsolt tervezésében. A kápráztatóan színes képi világa és a road movie-szerű cselekménye miatt a János vitézt az 1968-ban berobbant, kultikus Beatles-animációval, A sárga tengeralattjáróval állították párhuzamba
- olvasható a közleményben.
A történet
A közismert történetben Kukorica Jancsi, az egyszerű juhászbojtár szerelmes a gyönyörű árvába, Iluskába, és egy nap ahelyett, hogy a rábízott nyájat őrizné, inkább párját öleli a patakparton. Emiatt hamar összetűzésbe kerül Iluska gonosz mostohájával. Tetézi a bajt, hogy mire lemegy a nap, szétszélednek a rábízott juhok, így Jancsinak büntetésből el kell bujdosnia.
Jancsi és Iluska alakját festette a vályogházra a karate mester
Szívesen fest magyaros dolgokat, mert az a szíve mélyéről táplálkozik.
Útja során számtalan veszélyes és izgalmas kalandban lesz része, zsiványokkal verekszik, beáll katonának és bejárja Tatárországot, Taljánországot, Lengyelországot, Indiát és Franciaországot, majd onnan a törököket kiverve dicsőségben és gazdagságban tér haza szerelméhez. A faluban azonban szörnyű hír fogadja: drága Iluskája meghalt, már csak a sírhantját láthatja. Felkerekedik hát újra az immár János vitézzé érett Kukorica Jancsi, hogy újabb ezer veszélyben, boszorkányokon, óriásokon és egy hatalmas sárkányon is áttörve megkeresse szíve szerelmét, Iluskát.
A felújított rajzfilmklasszikust Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Művész moziban, a Corvin moziban és a Pólus moziban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden, Pécsett, Szombathelyen, Szolnokon, Miskolcon, Sopronban, Szentesen, Cegléden, Gyöngyösön, Nagykőrösön, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Füzesgyarmaton és Jászberényben is látható lesz, a Pannonia Entertainment forgalmazásában
- olvasható a közleményben.
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2023-01-01 18:30:44, vasárnap
|
|
|
200 ÉVE SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR
Petrovics Sándor néven született Kiskőrösön. Az egyik legismertebb magyar költő, a márciusi ifjak egyik vezetője, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőse.
Rendkívül gyorsan dolgozott, mindössze nyolcéves költői pályafutása alatt közel 1000 verset alkotott, János Vitéz (1845) című verses meséjét alig hat nap alatt írta meg. Tucatnyi nyelvre fordították le, művei a világ szinte minden táján ismertek. Diákévei alatt Friedrich Nietzsche, a német filozófus több Petőfi-verset is megzenésített.
Felesége Szendrey Júlia volt, aki elsőként fordította le magyarra Andersen, a dán meseíró történeteit. 1848-ban született gyermekük, Petőfi Zoltán apja hírnevének árnyékában élő, lázadó természetű fiú volt. Az iskolát kerülte, és színésznek állt, bohém életet élt. Mindössze 21 éves volt, amikor tüdőbajban meghalt.
Petőfi Sándor 1849-ben, a segesvári csatában tűnt el, de holtteste soha nem került elő. Az 1980-as és 90-es években több pletyka is felröppent arról, hogy Petőfi a csata után orosz fogságba, majd Szibériába került, és több kutatócsoport is alakult annak érdekében, hogy holttestét megtalálják, ezek a kísérletek azonban a tudomány mai állása szerint mind sikertelenek voltak.
Csupán 26 évet élhetett nagy költőnk, az ,,istenek magyar kedvence"
"Petőfi Sándor a magyar romantika korának egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Irodalmunkra mindeddig a legnagyobb hatást gyakorolta, nevét, legalább néhány versét minden magyar ismeri. Művészete a romantika kiteljesedését , de egyben annak meghaladását is jelentette. Új irodalmi ízlést honosított meg, kitágítja a líra témakörét, új műfajokat teremt. Jellemző értékrendje, életének két mozgatórugója, célja kapcsolódik tömör egyszerűséggel a Szabadság, szerelem c. versében. Életénél becsesebb a szerelem, a szerelemnél is értékesebb a szabadság.
Költészetében összekapcsolódik a hazafiság, szerelem, a táj és a népi élet ábrázolása.
Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. "
Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.
Petőfi Sándor: EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...
Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le...
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
"Világszabadság!"
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva.
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
Ha jön majd a nagy temetési nap,
Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
És fátyolos zászlók kiséretével
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság!
(Pest, 1846. december.)
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet - előadja Stohl András
Link
Petőfi Sándor: NEMZETI DAL
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)
Petőfi Sándor - Nemzeti dal : Előadja . Sinkovits Imre
Link
Hová tűnt Petőfi Sándor?
Link
Születésnapra - 200 éve született Petőfi Sándor - 1. rész
Link
Világszabadságot akart, magyar forradalmat csinált
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
2/15 oldal
|
Bejegyzések száma: 148
|
|
|
|
2021. Szeptember
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
36 db bejegyzés |
e év: |
320 db bejegyzés |
Összes: |
4838 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (22)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (14)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (29)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (32)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./ (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (2)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc ( (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (139)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva ( (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás ( (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (146)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (99)
- Életmód (91)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (122)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese (1)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Gr. Vay Sándor (0)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (37)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (180)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (148)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (1)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (241)
- Húsvét - Pünkösd (33)
- Idézetek birodalma (145)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (102)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (4)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (76)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (0)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (53)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (73)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. (0)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (413)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (58)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (59)
- Névnap- szülinap (48)
- Nőnapra & Farsang (10)
- Nyakó Zita (1)
- O, Ó (0)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (46)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (1)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (0)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (83)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (84)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (21)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (154)
- Tudod-e? (17)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (164)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (68)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (2)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (19)
- Világirodalom: Burns (4)
- Világjárók (218)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (75)
- Weöres Sándor (4)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (122)
- Zeneszöveg (20)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
|
- Ma: 2290
- e Hét: 7922
- e Hónap: 30410
- e Év: 208285
|
|
|