|
 2/19 oldal 
|
Bejegyzések száma: 183
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 16:12:09, kedd
|
| |
| |
Erdős Renée : Kék Pillangók
Kék pillangók szálltak fölöttem,
Hogy a réten keresztül jöttem
S incselkedve, táncolva félig:
Elkísértek az erdőszélig.
S hogy utam az árnyékba tévedt;
Riadtan, némán összenéztek.
Félték a lombok hűs homályát,
A rengeteg halk mormolását.
A míg arany napfényben jártam,
Gázoltam színes vadvirágban,
S felém a rózsák integettek:
A kék pillangók hogy szerettek!
De csalt a sötét erdő mélye,
A vízmoraj, a lomb zenéje.
Csalt a magány. Egy titkos ének-
S a sohsem ismert szenvedések.
Magányos erdő útját járom
S nincs vezetőm és nincsen párom.
Tövises ágak meg-megtépnek.
De még dalolok, de még élek.
Hangomat a szűz magány hallja,
Rám simul a csend puha karja.
De tudják e a rétek, kertek:
A kék pillangók hova lettek?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 16:02:21, kedd
|
| |
| |
Reményik Sándor : A Göncöl szekerén
Derült az este, csendes, csillagos.
Túl minden szenvedélyen, lázon,
Én a Göncölszekerén kocsikázom,
Ott, ahol ember embert nem tapos.
A derekaljam: széna, illatos,
A Göncölszekér szénával tele,
Kaszáltak már az égi réteken,
S lelkemnek sohse volt ily fekhelye.
Hanyattfekszem s az űrbe bámulok,
Friss széna, illatos: a derekaljam,
A pici földtől be messze szakadtam!
Köztem, s közte ezer csillag-távol.
És mily csend van itt, milyen hallgatás!
Nincs berregés, nincs ostorpattogás,
A Göncölszekér csak úgy megy - magától...
A Göncölszekér biztosan halad,
Rúdja nem törik, fékje nem szakad,
El nem ragadja semmi;
Ó jó itt fenn az örök bolt alatt,
Az örök szénás-szekeren pihenni.
Lenn hagytam mindent, mindent, ami fájt,
Kelnek szívemben új melódiák,
A végtelenség árja szinte fölvet...
S mégis jó volna fejem alá tenni
Egy kis maroknyi édes anyaföldet.
1919.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Remenyik Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 15:58:00, kedd
|
| |
| |
Faludy György : A távolabbi jövő
Nem kell kétségbe esni. A messze jövő szép lesz.
A szélvert pusztaságon ledőlnek a falak,
és sírok, műemlékek, acélhidak meg gépek
mind elporladnak néhány százezer év alatt.
Pár millió esztendő múlva, új csillagképek
alatt szelíd fejével kibújik a moszat,
ismeretlen virágok nyílnak, mert a természet
variál, mikor játszik, nemvárt fenevadak
születnek s egy merőben különböző embernem.
Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet,
gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez,
ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka,
s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja
önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.
1994.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Faludy György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 15:45:01, kedd
|
| |
| |
Június 29 Péter Pál napja
Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja.
Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki i.sz. 67-ben Rómában. Pétert keresztre feszítették (saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere), Pált lefejezték, mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.''1
A mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve. Ez annyit tesz, hogy a búza április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni.
Ekkor kezdődik országszerte az aratás, mely jelentős ünnep volt, mert a búza (mennyisége és minősége) rendkívül fontos szerepet játszott a gazdasági életben. A népi megfigyelések szerint e napot követően kezdődött az igazi nyár, amit az időjárás is visszaigazolt.
Péter-Pálnapja, valamikor dologtiltó nap volt, tehát az aratási munkálatokat JELKÉPESEN kezdték meg! Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az aratókat és a napszámosokat.
Az aratást nem kezdték újholdkor, és akkor sem, ha halott volt a faluban. Kedden és pénteken sem volt jó a hit szerint megkezdeni, vagy új táblába kezdeni, mert üres lenne a búza feje. Péter-Pál hagyományos ünnepi étele a paprikás csirke, aratási napokra pedig a szolgafán a bográcsban főtt keménytarhonya-, lebbencsleves vagy paprikás krumpli.
Az aratás megkezdése előtt fohászkodtak, imádkoztak, az eszközeiket a templom falához tették, és a pap megszentelte. ,,Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!" mondja az ima is.
Az utolsó kalászokból aratókoszorút készítettek, majd a gazda házához vitték, a legtöbb helyen karácsonyig is megőriztek, az étkező asztal felett tartottak. A koszorúvivőket nyakon öntötték, hogy ne hiányozzon a búzának az eső. Az aratás befejezése örömünnepnek számított, (arató) bállal zárták a nagy munkát.
E napon ünnepelnek a halászok, akiknek Szent Péter védőszentjük, aki maga is halász volt mielőtt Jézus tanítványai közé állt. Ilyenkor felvonulásokat rendeztek, és a halból készült vacsorára meghívták a falu vezetőit is. Nem egyszerű vacsoráról volt azonban szó, hanem a halászcéhek nagy ünnepéről: ekkor avatták ugyanis legényeiket, amely ünnepségre a még inasok hívogatták össze az embereket egy-egy rúdra kötött ponttyal a vállukon, a halétkeket pedig a mesterek készítették. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást.
Amikor Jézus az ő egyházát megalapította, a mennyország kulcsait Péterre bízta2. Ezért szokták kezében kulccsal, olykor kettővel is: az oldó- és kötőhatalom jelképével ábrázolni. Ezért lett sokfelé, így Szegeden is, a lakatosok céhének védőszentje.
Szent Pál a keresztények ellensége volt, mikor Damaszkuszba menvén megtért, s megkeresztelkedett. Ennek ünnepe a Pál fordulása (január 25.) melynek tágabb jelentést ad az a tény, hogy a csak zsidók közt térítő apostolokkal szemben Pál a pogányok misszionáriusa lett. A Törvény útjáról a Hit útjára tért3, mint maga írta több helyütt. A keresztény mozgalom ezzel a lépéssel indult el ezen az úton, mely által világvallássá lett. Az ő attribútuma a kard (vagy pallos), pálmaág, írástekercs, könyv, három forrás (Egy régi legenda szól arról, hogy azon a helyen, ahol szent feje a földre hullt, három forrás fakadt. Mély értelmű jelképe ez annak az élet-folyamnak, amely Pálon át a világba áradt).
(Az anyagot összeállította Berecz Ildikó)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 15:27:01, kedd
|
| |
| |
Mosolyka hálás
Ezért a barackért, amit néhány perce meg tudtam enni egyedül. Önállóan tudtam megmosni, mert felérem a csapot. Láthattam ma is a naplementét, és a szúnyog meg tudta csípni a karom, mert van, és tudom is használni. Csináltam ma időt az olvasásra, és halogatott adminisztratív feladatok egy részét is megcsináltam. Érzem az illatokat, most például a kenyérét, ami reggelire készül. Van egy fekete-fehér nyomtatónk, ami működik, és számomra fontos gondolatokat ki tudtunk nyomtatni. Hallom, ahogy édesen horkol a kutyánk Falatka, és ma is Sankó mellett alszom el. Ma is számtalan dolog miatt volt okom mosolyogni, amit a sejtjeim is imádtak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: A nap képe |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-27 17:32:03, vasárnap
|
| |
| |
"Az ember halogat, vagy emlékezik. Nem él a jelenben, hanem visszafordított szemmel siratja a múltat, vagy nem törődvén az őt körülvevő gazdagsággal, lábujja hegyére áll, hogy a jövőt kémlelje."
(Ralph Waldo Emerson)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-27 17:07:54, vasárnap
|
| |
| |
Boncsér Árpád szobrászművész alkotása |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szobrok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-27 16:58:38, vasárnap
|
| |
| |
Gólyák Éger völgyében.
Fotózta: Boncsér Árpád szobrászművész |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyar tájak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-27 16:50:44, vasárnap
|
| |
| |
Künn a fákon újra szól a víg kakukkmadár.
Napsugárban úszik minden, száll az illatár.
Nyár van, nyár. Röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár.
Lombos ágon csókot vált az ifjú gerlepár,
nyár van, nyár van, kakukk szól már a fák közt: ,,Kakukk, de szép a nyár!"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: NYÁR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 183
|
|
|
|
2021. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
183 db bejegyzés |
| e év: |
1996 db bejegyzés |
| Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 689
- e Hét: 4505
- e Hónap: 14091
- e Év: 83011
|
|
|
Offline
