Horvátországi szomszédolás,Duna-Dráva Nemzeti Park,Mesztegnyő ,Kaposvár,Aranyponty horgászcentrum - Rétimajor,Köszöntöttük a 90 éves dr. Simon Pált,Vidámságban nem volt hiány,Legnagyobb műve ma is áll,Nagy Nyárvégi Kirándulás,Recsk - Nemzeti Emlékpark, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika ,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./,Bálintffy Etelka,Balla Zsuzsanna,Balogh József,B,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

2/6 oldal

Bejegyzések száma: 58

Horvátországi szomszédolás

2019-09-04 19:15:33, szerda

	A Dráva másik oldalán - HORVÁTORSZÁGI SZOMSZÉDOLÁS MOLNA (horvátul MOLVE) Molna (horvátul Molve) falu és község Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében, a Dráva jobb partján. Molna nevét a Dráván és mellékfolyóin működött malmokról magyar névadással kapta. Nevezetességei a Nagyboldogasszony (Mária Mennybevitele) tiszteletére szentelt plébániatemplom, 1853 és 1863 között épült neoromantikus stílusban. A templom a 19. századi horvát templomépítészet egyik kiemelkedő alkotása, zarándokhely. Képgaléria Jobb klikk esetén bármely lenti kép KÉPERNYŐ MÉRETBEN, NAGYSÁGBAN is megtekinthető!!! DURDEVEC- SZENTGYÖRGYVÁR A kb. 6 000 lakosú Đurđevac a Drávamenti-síkságon, a drávamenti főút mellett fekszik. Főnevezetességei az Öreg vár és a A Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplom. A 15. századi Öreg vár, az egyik legősibb és legismertebb fennmaradt erősség a Dráva és a Száva között. Általában több galériának ad helyet, ott jártunkkor nagy örömünkre megtekinthettünk egy Salvador Dalí kiállítást is. A török támadások idején a vár egész környéke elnéptelenedett, csak maga a vár állt ellen a török támadásainak, és 1522-ben egy 1500 fős maroknyi sereg megállásra kényszerítette a 30-ezres török ostromlókat. A hagyomány szerint miután a védők kifogytak az élelemből utolsó csirkéiket cselből a törökre lőtték ki, akik látva a védők ilyen bőségét, elvonultak a vár alól. Ettől fogva a szentgyörgyieket csak csirkéseknek (azaz horvátul picoki-aknak) nevezték. Ágyúból kilőtt kakas fordította vissza a törököt Link Đurđevac - videó Link Képgaléria Jobb klikk esetén bármely lenti kép KÉPERNYŐ MÉRETBEN, NAGYSÁGBAN is megtekinthető!!! MOLE - SZŐLŐHEGY A Horvátországi program zárásaként a Mole szőlőhegyen egy ottani borosgazda vendégeiként igen szívélyes vendéglátásban részesültünk, kaptunk egy tányér babgulyást és kóstolót 3 féle borából.

0 komment , kategória: OMNYE

Duna-Dráva Nemzeti Park

2019-09-03 20:30:09, kedd

	DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50 000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Duna Dráva Nemzeti Park és környéke olyan lehetőségeket kínált tájvédelmi körzeteinek, valamint számos további természeti és kulturális értékének a megismerésére, amihez több nap szükségeltetik /korábban 2014-ben jártunk más részein is/, amihez egy-egy ilyen kirándulás természetesen nem elegendő, azonban sikerült most is megtalálnunk a számunkra legmegfelelőbbeket, olyan programok, látnivalók részesei lehettünk, amelyek emlékezetessé tették az itt eltöltött időt. Lehetőségünk nyilt megismerni a Duna-Dráva Nemzeti Park más, egyes egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit. Újabb felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértünk vissza megszokott mindennapjainkhoz. Csak ajánlani tudjuk Mindenkinek. DRÁVASZENTES - DRÁVA KAPU BEMUTATÓKÖZPONT Drávaszentes közigazgatásilag Barcs része, a Dráva Kapu Bemutatóközpont számos lehetőséget kínál a Dráva-menti védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeivel való ismerkedésre. A Bemutatóközpontban levetített filmen megismertük a környék vízivilágát, a Dráva természeti értékeit bemutató kiállításon az ártéri élővilág sokszínűségét tekinthettük meg. A Dráva folyó természeti értékei" kiállítás élményszerűen mutatja be a Dráva térségének legfontosabb élőhelyeit és az ott élő védett állatokat. A központból induló Üde Rétek tanösvény bejárása során a rétek, legelők élővilágával, ill. ezen élőhelyek kezelésével lehet megismerkedni. Képgaléria Jobb klikk esetén bármely lenti kép KÉPERNYŐ MÉRETBEN, NAGYSÁGBAN is megtekinthető!!! BARCS A 10.500 lakosú település Somogyország déli részén a 6-os és 68-as utak kereszteződésében, az 1996-ban megalakult Duna-Dráva Nemzeti Park szívében. Az ország egyik legjelentősebb déli kapuja, határátkelőhely: a Drávát a szomszédos Horvátországgal közúti híd köti össze. A Dráván kialakított hajókikötő a sétahajózás, a szabad strand homokos partja a fürdőzés, a folyóban és holtágaiban található halállomány a horgászat kedvelőinek nyújthat élményt. A várost az 1990-es rendszerváltozást követően a gazdasági szerkezetváltás, a nagyvállalatok szétesése, az ipar jelentős leépülése, a piacvesztés és a privatizáció válságjelenségei erősen sújtották. Horvátország európai uniós csatlakozásával Barcs határmentisége oldódott, újból egyre jobban ki tudja használni a kapu helyzetét. Így van ez az idegenforgalomban is, amely elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Parkra és a fürdőre támaszkodva egyre jelentősebb szerepet tölt be a város gazdasági életében. Happy Barcs - Videó Link Képgaléria Jobb klikk esetén bármely lenti kép KÉPERNYŐ MÉRETBEN, NAGYSÁGBAN is megtekinthető!!! SZULOK Dél-somogyi 600 fős sváb település, amely féltve őrzi régi hagyományait. Meleg vizes fürdővel rendelkezik. Nemcsak lakóinak száma gyarapodott, de az itt működő ipar is fejlődött: a 20. század elején Szulok a dohánytermesztés egyik hazai fellegvára volt. A 690 fős település jól megközelíthető, a térségben fejlett az infrastruktúra annak ellenére, hogy a vasútvonal évtizedekkel ezelőtt megszűnt itt is. Csoportunkat Hengerics József polgármester fogadta a Faluházban. A program itt is ebéddel kezdődött, megkóstoltuk a szegények eledelét, a bablevest és a babos tésztát, hozzá otelló és noha (nova) bort is kaptunk. Megnéztük templomukat, megtapsoltuk a sváb (cepedli), és a horvát (kolo) táncokat bemutató falusi fiatalok előadását. A település a falu polgármestere sokat tesz a faluért, a helyi értékek mellett egyben a történelem izgalmát, szépségét és az utókorra mért felelősségét, a nemzet szeretetét is tudatosan ápolja, a közös hagyományok megőrzése, a közös jövő biztosításának szándékát elsőrendű feladatként kezeli ebben a csöppnyi közösségben is. Nagy öröm a település számára, hogy a fős falut egy ilyen polgármester irányítja, akivel a település lakói igen elégedettek. Csodás, színes programokkal teli órákat töltöttünk el mi is. Köszönjük a kedves vendéglátást, a finom ebédet, az érdekes, tartalmas és színes programokat, a táncbemutatót és azt a sok kedvességet, amivel találkoztunk. Nagyon jól éreztük magunkat ebben a szép kis "ékszerdoboz"-ban, vendégszeretetük valamennyiünknek felejthetetlen emlék marad. Szulok község bemutatkozik - videó Link Ízőrzők - Szulok - Videó Link Képgaléria Jobb klikk esetén bármely lenti kép KÉPERNYŐ MÉRETBEN, NAGYSÁGBAN is megtekinthető!!!

0 komment , kategória: OMNYE

Mesztegnyő

2019-09-03 19:15:40, kedd

	MESZTEGNYŐ Mesztegnyő község Marcalitól 8 km-re délre, a Somogyszob-Balatonszentgyörgy-vasútvonal és a 68-as főközlekedési út mentén fekszik, 50 km-re Kaposvártól. Gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Határának több mint a fele erdő, a patakokon halastavak létesültek és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet egy része is a területén van. A Boronka ritka természeti értékeit szívesen keresik fel a magyarok és a külföldiek egyaránt. Itt vezet az Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. Jól járható kerékpárutak vannak, de gyalogosan vagy a 9 km hosszú erdei kisvasúttal is utazhatunk. Nevezetességei . Mesztegnyői Állami Erdei Vasút . Mesztegnyő szívében található az 1750-56-ban épült barokk műemlék templom, amely már messziről jelzi az utat a település felé igyekvőknek, akiknek érdemes megállniuk az impozáns egyházi épület előtt pár percre. - Rétesfesztivál: A fesztivál napján - 1999 óta - faluszerte nyújtják, sütik a rétest Mesztegnyőn. A Faluház udvarán, a kemencék mellett a versengő csapatok dolgoznak. Ezek négy kategóriában mérhetik össze a sütnivalójukat: túrós, káposztás, gyümölcsös és különleges. Az utóbbiban például olyanokkal indulnak, mint a mákos-répás, szilvás-káposztás, körtés-piskótás, vagy a babos-bolognai rétes. Közben a falu kemencéiben és a mobil villanysütőkben a helyiek is folyamatosan sütik a réteseket, hogy a vendégsereg éhen ne maradjon. 2016-ban a fesztiválon 104 méteresre nyújtottak egy káposztás rétest, amellyel magyar rekordot állítottak fel, Idén már 20.alkalommal rendezték meg julius 20-án a Rétesfesztivált. Somogyország sokszínű étkezési kulturájának, étel és sütemény készítésénak tradiciói közt mindig is előkelő helyet foglalt el a réteskészítés. Ez az igen kedvelt gasztronómiai ,,csoda", a rétes ezen a két napon ügyes kezek munkája nyomán önélló életre kelve hívogatóan kelleti magát a fesztivált látogató éhes vendégek legnagyobb örömére. A túrós, káposztás, mákos, diós, gyümölcsös rétesek mindig új feladatot jelentenek a készítőknek, és élményt a fogyasztóknak. Mesztegnyő jó hírét így juttassák el minél messzebbre. Igy kerültünk mi is Mesztegnyőre, ahol a Faluházban alig egy hete közel 80 fös csoportunkkal mi is megizlelhettük ezt a gasztronómiai csodát. Ezúttal Mesztegnyőn csak nekünk sütötték a réttest! A kóstolás mellett természetesen megismerkedtünk a réteskészítés rejtelmeivel is. Mesztegnyő GV Link Ízőrzők - Mesztegnyő Link XX. Rétesfesztivál Mesztegnyőn Link Ilyen volt XX. Mesztegnyői Rétesfesztivál! Link KÉPGALÉRIA Jobb klikk esetén bármely lenti kép KÉPERNYŐ MÉRETBEN, NAGYSÁGBAN is megtekinthető!!! . . . . . .

0 komment , kategória: OMNYE

Kaposvár

2019-09-02 22:00:12, hétfő

	KAPOSVÁR Kaposvár Somogy megye székhelye, megyei jogú város, egyetemi város és püspöki székhely. Kaposvár mára a Dunántúl egyik legjelentősebb városa lett. Gazdasági, kulturális és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Egyetemével, sokrétű oktatási rendszerével, diákok ezreivel igazi iskolaváros. Gondozott közterületeivel, virágágyásaival és csobogóival a virágok és a szökőkutak városa. Pezsgő kulturális életével, gazdag művészeti programjaival a fesztiválok városa és a ,,festők városa". Kaposvár ma egyetemével, sokrétű oktatási rendszerével, diákok ezreivel igazi iskolaváros. Gondozott köztereivel, utcáival, színpompás virágágyásaival a virágok városa. Csobogó kútjaival a szökőkutak városa. Pezsgő kulturális életével, gazdag művészeti programjaival a fesztiválok városa és a ,,festők városa". Csodálatosan újjászületett, a századelő békés érzetét keltő, kissé mediterrán hangulatú belvárosával igazi európai várossá vált a somogyi megyeszékhely. Kaposvár "szíve" légi videó Link Szeretem Kaposvárt Link Kaposvár a legszebb magyar település? Link KÉPGALÉRIA Jobb klikk esetén bármely lenti kép KÉPERNYŐ MÉRETBEN, NAGYSÁGBAN is megtekinthető!!!

0 komment , kategória: OMNYE

Aranyponty horgászcentrum - Rétimajor

2019-05-20 17:30:18, hétfő

	ARANYPONTY HORGÁSZCENTRUM - RÉTI MAJOR E hó 7-én és 14-én az Aranyponty horgászcentrumban, Rétimajorban jártunk, ahol a magyar halászat összegyűjtött, kiállított relikviáiról, színes élménydús, kalandokkal teli élményeiről kaptunk tájékoztatást. a látogatásra előzetesen minden eddiginél többen, 105 fő jelentkezett. Ez a létszám a fogadóhely számára akár az előadóterem méretét, akár az étkeztetési lehetőséget nézzük- kezelhetetlen volt.így két turnusban szervezzük meg a látogatást. Rétimajor nevét eddig sokan még alig hallottuk. Minden bizonnyal ennek egyik oka talán, hogy nincs nagy horgász sokunk családjában. A másik pedig talán az lehet, hogy nincs agyonreklámozva. Pedig igazi földi paradicsom és nemcsak horgászoknak. Sajnos az idő nem kedvezett, kimondottan kellemetlen esős időben keltünk útra, ami egész nap semmit sem javult. A rossz idő ellenére úgy gondoljuk, hogy az élmény kárpótolt mindent! A Zichy grófi család építette egykori uradalmi major elöregedett, közel 100 éves, felújított épületeiben többek között az ország egyetlen Halászati Múzeumát találjuk. Ezen a vizes élőhelyen a valamikori halászat és a mai hasznosítás szervesen összefügg. A központ jellegzetessége, hogy a halászkunyhó és az újonnan épült modern egységek jól megférnek egymás mellett. A Nádi Iskola a rekonstruált Árpád kori halászkunyhó, a Halászati Múzeum és a környező épületek egységes arculata is ezt sugallja. Rétimajor /Sáregres/ minden évszakban kiváló helyszín a természetjáráshoz, pihenéshez, feltöltődéshez, hiszen a természet itt tényleg ezerarcú. KIránduljunk Rétimajorba! Link Rétimajor, ahol a föld és az ég összeér Link Diáktábor Rétimajorban Link

0 komment , kategória: OMNYE

Köszöntöttük a 90 éves dr. Simon Pált

2019-03-29 19:59:13, péntek

	KÖSZÖNTÖTTÜK A 90 ÉVES DR. SIMON PÁLT 2019-04-05 dr,Simon Pál (Miskolc, 1929. február 17. - ) magyar vegyészmérnök, hadmérnök, politikus, miniszter, a kémiai tudományok kandidátusa (1959) Vállalatvezetőként 1959 és 1962 között a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet tudományos munkatársaként, majd igazgatóhelyetteseként dolgozott. 1962 és 1973 között a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója, majd 1973 és 1974 között az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója volt. 1974. októberétől 1975. júliusáig nehézipari miniszterhelyettes, majd 1975 júliusa és 1980. decembere között ő volt a nehézipari miniszter. Ebben az időszakban a KGST kőolaj- és gázipari bizottságának a tagja volt. 1981 és 1985 között belgrádi nagykövet volt. Ezután - 1991-es nyugdíjazásáig - a Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat vezérigazgatójaként dolgozott. Márciusi klubnapunk vendége dr. Simon Pál, a Dunai Kőolajipari Vállalat első igazgatója volt, aki február 17-én töltötte be 90. életévét. Köszöntésére sok tagtársunk eljött, valamint megjelent Szekeres József, aki dr. Simon Pál igazgatósága idején a városi tanács elnöke volt. Sziva Miklós rövid köszöntője után Nádasy István, egyesületünk első elnöke ismertette és méltatta a vendég életútját. Dr. Simon Pál Miskolcon született 1929. február 17-én, munkáscsalád gyermekeként. Korán dolgoznia kellett egy pékmester mellett segédként, ami azt is jelentette, hogy a családnak minden nap jutott egy fél kenyér a munka fejében. Az elemi és polgári iskola elvégzése után egy evangélikus líceum tanítóképzőjében tanult tovább, majd jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karára. Mint a "Fényes szelek" gyermeke, a többi munkás-paraszt gyermekkel együtt nagy lelkesedéssel végezte tanulmányait és szép jövő előtt állt. Már akkor igazgatói megbízást kapott az egyetemhez tartozó kollégiumban. Később ez a kollégium megszűnt, így a III. és IV. évfolyam alatt katonai kollégiumba kellett mennie, mert a szülők csak így tudták tanulását támogatni. Ez azt is jelentette, hogy katonai pályára fog kerülni. Vegyészmérnöki diplomájába bele is írták, hogy vegyész hadmérnök. Az egyetem elvégzése után a honvédség állományába került és a légierő parancsnokságnál teljesített szolgálatot mérnök főhadnagyként. A repülőgépek üzemanyag-ellátásával foglalkozó személyek oktatásával és továbbképzésével foglalkozott. Innen úgy került el, hogy aspirantúrára jelentkezett, ezzel átkerült a Tudományos Akadémia állományába. 1955. szeptembertől volt aspiráns a moszkvai Lomonoszov Intézetben, ahol kandidátusi disszertációját 1959-ben védte meg. 1959-től a MÁFKI-ban dolgozott, Freund Mihály igazgató kezei alatt. A MÁFKI akkoriban Magyarország legnagyobb kőolaj- és szénhidrogén-kutató intézete volt. Rövid idő alatt igazgatóhelyettesi beosztást kapott és reménykedett, hogy ő lehet majd az intézet igazgatója. Erre azonban nem került sor. 1962-ben megkereste Szekér Gyula nehézipari miniszter és Százhalombattára küldte, hogy az ott épülő Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója legyen. Tizenegy évet és 2 hetet töltött az üzemben igazgatóként, majd vezérigazgatóként. Mindenben arra törekedett, hogy a DKV-ban felkészült, jó hangulatú emberek dolgozzanak, és teljes értékűen lássa el azt a feladatot, amit a kormány rábízott. 1973-ban kinevezték az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójának. Bár sok ellenállásba ütközött, vezetése alatt megváltozott a tröszt szerkezete, de munkáját már Bán Ákos, az új vezérigazgató fejezte be, mivel dr. Simon Pál 1974-ben a minisztériumba került miniszterhelyettesi, majd 1975-től miniszteri pozícióba. Nehézipari miniszteri pályafutását akkor fejezte be, amikor a Bős-Nagymarosi erőművekről döntés született. Az ő nagyon határozottan kinyilvánított véleménye az volt, hogy erre a projektre nincs szükség. Ezután átszervezték a minisztériumokat, a három ipari minisztériumot összevonták, és az új felállásban dr. Simon Pál már nem kapott szerepet. Diplomáciai pályára került 1981-ben. Magyarország belgrádi nagykövete lett. Nagyon szerette ezt a munkát és jól együtt tudott dolgozni a helyi emberekkel, nem észlelete azokat a konfliktusokat, amelyeket a magyar politikusok körében tapasztalt. (Sokszor kérdezték tőle: "Hogy-hogy te ilyen jól kijössz velük?") A Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat vezérigazgatója volt 1985-től 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig. A Veszprémi Egyetemmel sem szakadt meg a kapcsolata, előbb címzetes egyetemi docens, majd címzetes egyetemi tanár elismerést kapott. Szekeres József köszöntőjében elmondta, hogy tanácselnökké választása után első útja a DKV-ba vezetett, hogy találkozzon dr. Simon Pállal. Amikor elmondta neki, hogy ő is a "Fényes szelek" nemzedékének tagja volt, egyből barátok lettek. A város rengeteg támogatást kapott a DKV-tól, a többi között strand, sportpálya is épült, de nem volt pénz a víztisztító üzemre, amely nagyon sok pénzbe került. Akkoriban dr. Simon Pál már miniszter volt, és dr. Rátosi Ernővel jártak nála segítségért. Közösen találták meg azt a kompromisszumos megoldást, hogy a városnak legyen víztisztító műve, igaz DKV-szivattyúház néven! A köszöntés következő lépéseként Sziva Miklós, egyesületünk elnöke egy oklevelet nyújtott át dr. Simon Pálnak, amely szerint, az OMNYE elnöksége örökös tiszteletbeli tagjának választotta őt 2018. december 11-én. Dr. Simon Pál meghatottan köszönte meg, hogy ilyen nagy létszámmal jelen vannak az egyesület tagjai a klubnapon, amire ő nem is számított. Elmondta, hogy bizony sokszor kellett olyan dolgokba is belemenni, amit a törvény betűi szó szerint nem, de az emberek lelkiismerete feltétlenül megengedett. Példának az egyik százhalombattai iskola esetét említette, ahol maximum négy tantermes épületre volt törvényi lehetőség, de a DHV akkori igazgatójával, Csenterics Sándorral összefogva 16 tantermes iskolát építettek, tudván, hogy a későbbiekben már ez is kevés lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy amit ma megtehetünk, ne halogassuk, tegyük meg azonnal, mert később már nem lesz rá lehetőség. Annak idején nem hitte volna, amikor idekerült, hogy a kukoricaföldön felépül a DKV, s lám, milyen csoda lett belőle. Mindenki büszke lehet rá, aki csak egy téglát is odatett. Szeretettel üdvözölt mindenkit, aki ebben részt vett. Tatay Tiborné megköszönte dr. Simon Pálnak, hogy annak idején teljes értékű mérnöknek tekintette az akkor még ritka női mérnököket. Tóth József tagtársunk pedig 1972-ben kapott Kiváló Dolgozó oklevelét íratta alá ismét dr. Simon Pállal, amelyet ereklyeként fog őrizni tovább. Link

0 komment , kategória: OMNYE

Vidámságban nem volt hiány

2019-03-12 21:30:28, kedd

	VIDÁMSÁGBAN NEM VOLT HIÁNY Nagy farsangi buli az OMNYE-nél A télbúcsúztatás, a tavaszvárás jó alkalom egy igazi mulatságra. Az "olajos" nyugdíjasok március 9-én (igaz, már húshagyó kedd után) tartották a hagyományos farsangi estjüket. A múlt évben még az Óvárosi Közösségi Házban volt a rendezvény, de az egyre növekvő létszám miatt idén már a Szekeres József rendezvényközpont volt a helyszín. Jó döntés volt változtatni, mivel itt impozáns és tágas terem várta a közel százhúsz fős társaságot. A szombat teremdíszítéssel és terítéssel kezdődött, majd öt órától "hostess" hölgyek várták az érkező vendégeket. Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével a MOL Finomítás vezetője, a Dunai Finomító termelésvezetője és városunk alpolgármestere. Sziva Miklós elnöki megnyitója után Sinka László alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, visszaemlékezve saját DKV-s múltjára is. A finom vacsora végén a hölgyek által készített sütemények gazdag választéka szolgáltatta a desszertet. Vacsora után következett a tavaly már sikert aratott - és emiatt várva várt kabaréelőadás. A nőnap tette időszerűvé Darvas Szilárd: A nő teremtése című humoros írását, amelyet Mérges István tagtársunk kitűnően adott elő. A kabaréműsorszámok részben a nosztalgia jegyében íródtak és több mint negyven éves DKV-s emlékeket idézték fel, mint például a "Rendhagyó elsősegélynyújtó oktatás", vagy az "Éjszakai műszak az 1970-es években" című kabaréjelenetek. "Lujza és Jenő", a nyugdíjas házaspár a múlt évhez hasonlóan régi finomítós és mai MOL-os újságokat szemlézett, valódi hírek helyett a poénokra helyezve a hangsúlyt. Volt párbeszéd is egy régi olajos szaki és egy ifjú MOL-os menedzser között, akik az egykori és mai fogalmak és kifejezések ismeretéből vetélkedtek. Kiderült, hogy nincs új a nap alatt, legfeljebb az öregek kevésbé értik a jelenlegi angol szóhasználattal vegyített vállalati nyelvezetet. A sok próbának meglett az eredménye, a nézőközönség sok nevetéssel és tapssal díjazta az előadást, amelyben a szereplők olykor már színészi képességeket mutattak fel. A műsort követő táncmulatsághoz most is "házi DJ", Cseh Béla szolgáltatta a zenét. A számok főként az 1970 és 1990 közötti éveket idézték vissza. A táncparkett megtelt "fájós lábú" nyugdíjasokkal, akik fiatalokat lepipáló energiával ropták a táncot. Vidám, de egyben megható is volt az a tánc, amely közben a legrégebben házasságot kötött párt kerestük. Kacz János és felesége nyerte ezt a vetélkedőt, akik 58 éve esküdtek örök hűséget egymásnak. Mi sem jellemzi jobban az est nagy sikerét, mint az, hogy a tervezett 23 óra helyett csak jóval éjfél után fejeződött be a "buli". Jövőre biztos, hogy újra farsangolunk. Jelszavunk továbbra is: "Folytassa, OMNYE!" Link + Csupa csupa finomság - Videó Link OMNYE KABARÉ - Videók Link Link Link Link Nemcsak a 20 éveseké a világ - Táncoslábúak a parketten - Videók "Nem számít, hogy elmúltak az évek, mert szívedben még zeng az ének, Míg onnan ki nem fogy a dal, addig fiatal maradsz, nagyon fiatal!" Link Link Link Link Link Link Képek

0 komment , kategória: OMNYE

Legnagyobb műve ma is áll

2018-09-28 20:30:34, péntek

	LEGNAGYOBB MŰVE MA IS ÁLL 2018-09-26 A tavaly elhunyt Rátosi Ernő mellszobrának ünnepélyes avatására került sor a MOL Dunai Finomítóban szeptember 25-én. Az ünnepségen részt vett az egykori vezérigazgató három gyermeke, Rátosi András, Gábor és Péter, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, Molnár József vezérigazgató, Galambos László, a DS Termelés Üzemeltetés vezetője, Huff Zsolt, a Downstream üzletág ügyvezető igazgatója, Jukka Nuutinen, a DUFI igazgatója, az OMNYE tagjai és elnöke, Sziva Miklós, Vezér Mihály polgármester, Sinka László alpolgármester, egykori kollégák, barátok, valamint a szobor készítője, Illyés András is. Molnár József megemlékezésében kiemelte, hogy dr. Rátosi Ernő a modern petrolkémia iparág alapjait teremtette meg Magyarországon, amelyek kiállták a próbát. Mindez lehetőséget teremtett arra, hogy a MOL két éve a petrolkémia irányába fordíthassa a figyelmét és így megőrizze vezető pozícióját. Galambos László az egykori vezérigazgató személyes életútját vázolta. Dr. Rátosi Ernő 1931. október 31-én született Zalagyömrőn, az általános és középiskolai tanulmányait kitűnően végezte el és 1950-ben felvételt nyert a Veszprémi Vegyipari Egyetemre, ahonnan 1951-ben kizárták. Hosszas küzdelem után 1960-ban mégiscsak sikerült diplomát szereznie a vegyészmérnöki karon. A Csepeli Finomítóban kezdett dolgozni Péceli Béla irányítása alatt, majd 1963-ban vele együtt jött Százhalombattára, ahol - egy évnyi nehézipari minisztériumi kitérő után - 1991-es nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Az 1968-as tűzben elhunyt Hága László utódjaként főtechnológus, majd főmérnök lett. Amikor Péceli Béla 1975-ben az OKGT-hez került, ő váltotta az igazgatói székben. 1980-ban már, mint vezérigazgató irányította a Dunai Kőolajipari Vállalatot. Nyugdíjba vonulása után 1991 és 1995 között a MOL Igazgatóságának tagja volt, és 2004-ig tanácsadóként segítette a Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió munkáját. Vezetése alatt a DKV európai szintű finomítóvá vált. Figyelemmel kísérte a nyugati finomítók fejlődését, ismerte és alkalmazta a szakirodalmakat, szorgalmazta és támogatta a kollégák külföldi tanulmányait. Bevezette a folyamatirányítást, a számítógépes adatfeldolgozást, irányítása alatt számos új terméket kezdtek gyártani. Kiváló vezető és nagyszerű ember volt, aki mindenkivel megtalálta a hangot. Célja a fejlesztés, a hatékonyság növelése volt, de a legfontosabbnak a dolgozók biztonságát, kulturált munkakörülményeit tartotta. Vezetők generációját nevelte ki. Legnagyobb műve ma is áll, virágzik, fejlődik. Vezér Mihály, aki egykor néhány évig maga is DKV dolgozó volt, a kollegiális hangulatot, a munkamorált emelte ki, amely elsősorban Rátosi Ernő érdeme volt, aki különösen nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok felkészítésére. Komolyan vette és személyesen is figyelemmel kísérte a fiatal újítók munkáját. Százhalombatta is sokat köszönhet neki. Támogatásával épült meg például a városháza, a Barátság Művelődési Központ és a könyvtár, Urbárium városrész, vagy a városi strand, amely hivatalosan tűzi víztározóként létesült. Időnként kockázatokat is vállalt egy-egy cél, fejlesztés érdekében, és az idő igazolta őt. Link Rátosi Ernőre nevezhetik át az Olajmunkás utat Link

0 komment , kategória: OMNYE

Nagy Nyárvégi Kirándulás

2018-09-09 21:45:34, vasárnap

	NAGY NYÁRVÉGI KIRÁNDULÁS Észak Magyarország az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. Kulturális és természeti adottságokban gazdag terület, ami az idegenforgalom szempontjából lényeges potenciált jelent. (Aggtelek, Miskolc-Tapolca, Lillafüred, Eger). Számos romantikus vár és várrom (Boldogkőváralja, Diósgyőr, Eger, Füzér, Sárospatak), történelmi emlék és történelmi helyszín (Gönc, Vizsoly), Mezőkövesd, Tard, Szentistván - a matyó népcsoport központjai, valamint maga a Tisza-tó a vízi- és ökoturizmus "zászlóshajója", a tokaji és az egri borvidék országos, illetve nemzetközi hírnévnek örvendenek. Kiemelkedő öröksége a térségnek Hollókő ófaluja és vára, mely UNESCO világörökségi terület és az Ipolytarnóci ősmaradványok, ami szintén ennek várományosa. Számos településen találkozhatunk népi építészeti értékekkel, elsősorban a felvidéki, palóc lakóháztípussal, a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is igen sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt. Nem először jártunk ezen a gyönyörű részen, öt napos nagy nyári kirándulásunk során ezúttal a még eddig nem ismert részeit kerestük fel. Utunk első állomása hazánk egyik legnagyobb barokk kastélya, Gödöllői Királyi Kastély megtekintése volt, amely történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke hazánknak. A korhűen felújított és megújult kastély a közelmúltban új látnivalók sokaságával gazdagodott, színes kulturális programkínálata révén ma az ország legvonzóbb, legizgalmasabb intézményévé és turisztikai célpontjává vált. Ezt követően szálláshelyünkre, Mezőkövesdre utaztunk, ahol a Matyóföld központjában 5 éjszakát töltöttünk. A Hotel egész évben minősített saját gyógyvizével várja a gyógyulásra és pihenésre vágyókat, amelynek a szolgáltatásait napközben mi is korlátlan alkalommal vehettük igénybe, vagy napi kirándulásaink után élvezhettük a gyógyvíz jótékony hatását. Ezt követően a kicsit távolabbi Nógrád megyei Ipoly parti Ipolytarnócra látogattunk, ahol az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világhírű őslénytani lelőhelye található. Cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a területet elpusztító vulkáni tufa áradatában megkövesedett maradványok 20 millió éves emlékhelye, mindez egy rendkívül színvonalas XXI. századi látogatóközpontban, ahol 4D moziban idézhettük fel a több millió évvel ezelőtti világot, de egy csodálatos környezetben, a mai fák lombkoronájában is tehettünk egy remek sétát. A nap utolsó állomása Abasár volt, a Mátraaljai borok egyik hazája, ahol egy rövid borkóstolóval összekötött uzsonna zárta az aznapi gazdag programot. A Tisza-tó a vízi- és ökoturizmus "zászlóshajója" a végtelennek tűnő Alföldön. A Tisza szabályozott kiöntése, a vízi, vízközeli élőhelyek varázslatos szőttese. A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb összefüggő vízfelülete, az általa nyújtott lehetőségek száma alapján viszont nyugodtan tekinthetjük elsőnek. A fürödni és napozni vágyó családtól, a lelkes horgászon és vadászon keresztül a megszállott ornitológusig itt szinte mindenki megtalálhatja a számára ideális elfoglaltságot. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerűen csak pihenni vágyók számára. Hajókáztunk mi is, és természetesen megtekintettük A Tisza-tó látogató központját, a Tisza-tavi Ökocentrumot is. Ez a vízi világ a természetről szólt, de arról a természetről, melynek bárki részesévé válhat kenuban evezve, hajóban ülve, kerékpáron tekerve, ösvényeken sétálva. Ez maga volt a TERMÉSZET. Igen, így nagybetűvel, hiszen egy olyan különleges vízi világ ez, melyet Közép-Európában máshol nem találunk meg, Természetesen Észak-Magyarország legnagyobb városa Miskolc és Diósgyőr sem maradhatott ki a sorból. A nap délelőttjén Miskolc egyik fő látványosságát, a Diósgyőri várat kerestük fel. 2014-ben újították fel és építették újjá a diósgyőri várat. Itt volt az ideje, hogy felébresszék több száz éves Csipkerózsika álmából a Diósgyőri Várat. Lenyűgöző és egyedülálló lett. Nagyszerű élmény volt, a Lajos korabeli ruhába öltözött vezetőnk felkészült volt, és rendkívül érdekesen mutatta be a vár történetét és a kapcsolódó történelmi eseményeket. Maga a vár rendezett és sok érdekességet rejt, így akár az azt egyedül felfedezni vágyóknak is rengeteg élményt tartogat! Szépen felújított vár. A történetét jól összefoglalja a rondellában lévő panoráma vetítés. Érdemes ezzel kezdeni. Délután a Miskolc Belvárosi sétánkat az 1871-ben épült, majd a 2012-ben befejeződött építészeti átalakítások után a mai arculatát elnyerő Városháza elől kezdtük, amely a város egyik legforgalmasabb pontján található. A Széchényi út jelentős része sétálóutcaként működik, szebbnél szebb épületekkel és üzletekkel. A város legnagyobb sétálóutcáján, a Széchényi úton végighaladva, megcsodálhattuk a Belváros turisztikai látványosságait, a sok kulturális és egyházi építményt, templomait, középületeit és köztéri szobrait. Nagyon érdekes, jó időben nagyon kellemes séta volt, rengeteg látnivalóval. Különleges érték egy különleges helyen, a belváros kellős közepén. Le a kalappal Idegenvezetőink előtt, akik velünk voltak, mert a látnivalók lebilincselőek voltak. Utolsó nap Recskre a Nemzeti Emlékparkba látogattunk. A Mátra hegység egyik legszebb részén szovjet gulág-táborok mintájára 1950-ben büntető jellegű kényszermunkatábort létesített az akkori hatalom. A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A kerítésén belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak. Soha se feledjük el a borzalmas eseményeket!!! Észak Magyarországon járt az OMNYE csapata Link Videó Észak-Magyarország (1. rész) Link Észak-Magyarország csodái Link GÖDÖLLŐ - KIRÁLYI KASTÉLY Gödöllő legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély. Fertőd után ez a legismertebb és legszebb magyarországi barokk kastély, amely ma már újra régi pompájában várja a látogatókat. Mária Terézia is járt itt, s előszeretettel pihente ki fáradalmait Gödöllőn Ferenc József és Sissi... Tovább... Klikk a Linkre Link MEZŐKÖVESD Mezőkövesd közel 17 ezer lakosával a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál fekvő település, amelyről az első írásos emlékek a XIII. században keletkeztek. Mátyás király 1464-ben pecsétet és városi rangot adományozott a településnek. Mezőkövesd arculatában... Tovább... Klikk a Linkre Link IPOLYTARNÓC & ABASÁR Ipolytarnóc Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világhírű őslénytani lelőhely, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni... Tovább... Klikk a Linkre Link TISZA-TÓ A Tisza-tó a vízi- és ökoturizmus "zászlóshajója" a végtelennek tűnő Alföldön. A Tisza szabályozott kiöntése, a vízi, vízközeli élőhelyek varázslatos szőttese. A Vízisétány és Tanösvény egy vízre szerkesztett dongaúton fut és csónakokon kívül a poroszlói kikötőből közlekedő kishajón is megközelíthető. Fő attrakciója a gazdag madárvilág... Tovább... Klikk a Linkre Link MISKOLC & DIÓSGYŐR A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, a XVI. században megerősítették. A királynék vára Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke. Miskolc egyik fő látványossága ez a vár... Tovább... Klikk a Linkre Link RECSK - Nemzeti Emlékpark Recsk neve a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok... Tovább... Klikk a Linkre Link Képgaléria /összes kép/ A képtár az első képre kattintva indul, utána egyesével váltható, vagy a jobb felső részben a Vetítés jellel automatikus! A bejelentkezéshez regisztráció szükséges, mivel ennek hiányában a Szolgáltató megtagadhatja a hozzáférést. Link

0 komment , kategória: OMNYE

Recsk - Nemzeti Emlékpark

2018-09-08 23:00:22, szombat

	RECSK - Nemzeti Emlékpark Recsk neve a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket. A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A kerítésén belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, minden szájba vehetőt, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt. Az elégtelen táplálkozás nyomán sokuknak kihullottak a fogai. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól. Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek. Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult. Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett. A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át. Az emlékparkban az erdőtől újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait. Felépült egy valósághű barakk is, melyben kiállítás található az összegyűjtött emlékekből. Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd az emlékmű, melyen mindig van koszorú, virág. A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható. Az ottani tájékozódást táblák segítik. Videó Recsk Link Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története - 1. rész Link Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története - 2. rész Link Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története 3. rész Link

0 komment , kategória: OMNYE